Evangélikus Élet, 1995 (60. évfolyam, 1-53. szám)

1995-10-29 / 44. szám

Evangélikus Élet 1995. október 29.

LUTHER

AZ ÚRVACSORÁRÓL

Egyházmegyei közgyűlés

és Szeretetotthon felszentelése Balassagyarmaton

„Az áldás pohara, amelyet megáldunk, nem a Krisztus vérével való közösségünk-e? A kenyér, amelyet megtörünk, nem a Krisztus testével való közösségünk-e?”

lKor 10,16

Ahol azt látod, hogy a szentségeket helyesen szolgáltatják ki, biztosan tudhatod, hogy Isten népe van ott. Mert ahogy az ige jelzi az egyházat, ugyanúgy a keresztség és úrvacsora is. Hiszen e szentségeket nem bírja, nem adja, nem gyakorolja, nem használja és nem vallja senki más, csak az Isten népe, melyben ha akad is titkon hamis vagy hitetlen keresztyén, nem szentségteleníti meg Isten népét.

Gyakorold és erősítsd e hitedet. Hogy amikor keseredett szívvel bűn-űzötten a szentséghez járulsz, szívbéli vágyakozással mehess kételkedés vagy okoskodás nélkül. Akkor megtapasztalod majd, hogy Krisztus és minden szent melléd áll erényeivel, szenvedéseivel, kegyelmével együtt, veled cselekszik, szenved, él-hal s mindenét egészen megosztja veled. Ha e hited jól gyakorlód s erősíted, meglásd: milyen boldog, gazdag, mennyegzői lakomát készít oltáránál Istened!

AM az oltári szentséghez akar járulni, üres szívet és éhes lelket ajánljon fel a mindenható Istennek.

Itt ugyanis az a legméltóbb, aM a legméltatlanabb. Ami úgy értendő, hogy mikor az ember magát teljességgel kárhozottnak, nyomorultnak és kegyelemre szorulónak érzi, ebben és ezzel válik Isten kegyelmére legfogékonyabbá és legalkalmasabbá.

Aztán iparkodjék az ember a lehető legteljesebb hittel járulni a szentséghez s legyen egészen bizonyos afelől, hogy benne kegyelmet nyer. Mert M-M annyit kap, amennyit hitével megragad. A legfőbb előkészület tehát a hit.

Sóvárgó szíved támaszkodjék az igére s hagyatkozzál annak megigazító ígéretére. Ezen állva csak, lépj Isten elé, mondván: Uram, való igaz, én nem vagyok méltó, hogy nálam szállj, de én szükségemben kegyelmedet sóvárgom, ha talán mégis megigazíthatnék. Nem is jövök más jogon, hanem mert édes igéket hallottam az imént, mikor asztalodhoz hívtál. Én jó Uram!, a te igéd igaz - nem kétlem - s én erre eszem, iszom veled; legyen nékem akaratod és igéd szerint. Ámen.

lm, így kell az úrvacsorához méltókép járulni!

V

____________________ ' J

Va

lószínűleg egyházunkban a háromévenként esedékes egyház- megyei közgyűlésre elsők között iparkodtak a küldöttek szeptember 24-én Balassagyarmatra, az es- peresi székhelyre, hogy estébe nyúlóan tájékozódjanak az elmúlt három év egyházmegyei eseményeiről, és részt vegyenek a Mbőví- tett és korszerűsített Szeretetottv hon felszentelésén.

Az espereseknek és munkatársaiknak az őszi közgyűléseken 1992-ig visszanyúlóan kell átteMn- tést adniuk egyházmegyéjük életéről és a jövőben elvégzendő feladatokról.

A közgyűlésen részt vett Szebik Imre, az egyházkerület püspöke, aM délelőtt a salgótarjáni új paró- Mát szentelte fel. A közgyűlést bevezetendő igehirdetése .... nagy

obb boldogság adni, mint kapni." (ApCsel 20,35) a családi élet, a hivatás és az örök élet vonatkozásában adott hasznos igei útmutatást a mintegy másfélszáz gyülekezeti tisztségviselőnek.

A közgyűlést megnyitó Homyák Endre felügyelő köszöntése után Kalácska Béla, az egyházmegye esperese jelentésének bevezetőjében Lk 6,47-49 alapján a többi között hangsúlyozta; gyorsan változó világunkban különösen is szükséges az igei alapvetés, a jó építkezés. Jézus szerint az építkezik jól, aM hozzá jön, hallgatja beszédét és azok szerint cselekszik. „A jelen és a jövő építésében a múlt kötelez. Az alap csak Jézus lehet, aMre bátran építhetünk, cje vigyázzunk mit építünk rá!” (lKo\3,11-13).

A vaskosjelentés szólt a lelkészi

*

Lelkészképesítő vizsga az Északi Egyházkerületben

Az ÉszaM Evangélikus Egyházkerület Lelkészképesítő Bizottsága előtt 1995. szeptember 26-án, Budapesten lelkészi vizsgát tettek és lelkészi oMevelet kaptak:

MENYESNÉ URAM ZSUZSANNA . segédlelkész ÖRDÖG ENDRE segédlelkész

PŐCZE ISTVÁN segédlelkész

SZABÓ ANDRÁS segédlelkész

SZOLGA TŐKÉS SÁNDOR segédlelkész

VERASZTÓ JÁNOS segédlelkész

VERASZTÓNÉ MAGYAR MELINDA segédlelkész

Uraiújfalu

BakonytamásiBakonyszentlászló

Nagyalásony

MórichidaKisbabot

Ősagárd

BudapestBékásmegyer

Budapest- \

Békásmegyer

„NE FELEDKEZZETEK MEG VEZETŐITEKRŐL’

Kis János-emlékünnep Rábaszentandráson

Az emlékezés gyűjtötte össze Kisalföld evangélikus népét,.több dunántúli egyházmegye gyülekezeteinek és országos egyházunknak küldötteit is szeptember 23-án, egy verőfényes szombaton a rábaszentandrási templomban, s a népes gyülekezet Kis János püspökre, Szentandrás szülöttére emlékezett születésének 225. évfordulója alkalmából.

Elgondolkoztatóak voltak Béres Lászlónak, a szentandrási gyülekezetét is gondozó beledi lelkésznek őszinte szavai, arról beszélt, hogy gimnazista korában tankönyvében püspökünkről csak egyetlen mondat volt olvasható: „Kis János író.” De hogy ki volt tulajdonképpen az „író”, hogy egyházunk vezetője is volt, akkor még nem sejthette. Az idei nyarat azonban „Kis Jánossal töltötte”, írásaival, és az egy mondatból sok mondat lett számára, egyre jobban kialakult püspökünk alakja és szolgálata. Ez történt valójában az emlékezés napján mindnyájunkkal Rábaszentandráson, az egy-két mondatból, amit róla tudtunk, egyre több mondat lett, és egyre inkább megismertük életét, műveit.

Ä délelőtti istentiszteleten minden jelenlevő lelkésznek jutott a liturgia és áldás szolgálatából. Az igehirdetést pedig Szebik Imre püspök végezte. Ő olvasta fel alapigeként a címben megjelölt mondatrészt is. Úgy emlékezett és emlékeztetett Kis Jánosra, hogy három saját, énekeskönyvünkben is található énekét idézte és azok tartalmát bontotta ki. A ,Zengd lelkem ez új reggelt” kezdetű szép reggeli ének Isten imádására hív. A reggel fénye, egyetlen napsugár is az Ő dicsőítésére 'hív, hát még a teljes terem- tettség. S ezt a hitvallást egy másik ének továbbviszi, amely így kezdődik: „Bűnösöknek Megváltója, Jézus, lelkem megtartója. ” Aki így tud énekelni, az tudja, mi a bűn, de azt is, mit jelent, hogy megváltott emberek vagyunk. S mi is mind üdvösségre elhívottak vagyunk Jézus keresztje és feltámadása által. S a hitvallást egy harmadik éneke teszi teljessé, amely így kezdődik: Gyorsan folyó időmet, az Ur nem adta hiába” A megváltott ember tudja igazán, hogy élete gyorsan elrohanó és szolgáló élet. S csak ebben a hitben válik életünk „hasznossá”.

Kis János énekei így emlékeztetnek nemcsak az rő hitvallására, hanem te- remtettségünkre, megváltottságunkra és a megszentelt keresztyén életre is. Boldog, aki így tud vallani, énekelni^ hinni és élni ma is.

A délutáni első előadás az egyházi embert akarta bemutatni ezzel a címmel: Kis János püspök helye és szerepe az egyházban. Szó volt persze a szép családi és gyülekezeti háttérről is, amelyben a jobbágyfiú felnőtt, s amely .kifutópálya” lett számára. Egyházi életéhez tartoztak szolgálati állomásai: a tanítói hivatal a győrújbaráti gyülekezetben, majd a pré- dikátorság évei: a nagybaráti, kővágóörsi, nemes-dömölki és végül a soproni gyülekezetben. Püspöki szolgálata is kiemelkedő volt a püspökök sorában is: rengeteget tett az iskolákért, azért, hogy szegényebb fiatalok is tanulhassanak itthon és külföldön, emelte a lelkészi szolgálat színvonalát, de gondoskodni is igyekezett róluk, megalapította a „Táp- és Nyugdíjintézetet tanítók és lelkészek számára”. De szívén viselte a szellemi, lelki épülést, ezért jelentetett meg Ágendát, Énekeskönyvet, Kiskátét és sok más könyvet és prédikációt is. Érdemes hát püspöki szolgálatára emlékezni, amely 1812-ben kezdődött és 34 évig tartott. De érdemes azt is megszívlelni, hogy amikor summázta prédikátori szolgálatát, Pál apostolt idézte - a felvilágosodás korában! -: ,/iem mondom, hogy elértem volna... de egyet cselekszem... futok egyenest a mennyei elhívás jutalmára." - fejeződött be Keveházi László nyugalmazott lelkész előadása.

A másik előadás az írót, a nagy irodalmi pályát befutott embert ábrázolta ki előttünk szépen Alpámé dr. Szála Erzsébet kultúrtörténész, főiskolai tanszék- vezető előadásában. Hallhattuk, hogy mennyit olvasott gyerekkorától, hogyan tanulta a sok nyelvet egymás után, hogyan alakította - meg a... .soproni Lyceumban a „Magyar,Társaságot”, amit ma irodalmi önképzőkörnek nevezhetnénk. Hogyan lett fordítóvá, neves íróvá és elismert költővé. Őt szoktuk említeni Berzsenyi Dániel felfedezőjének is. A „szelíd reformer”, aM népét a műveltségen keresztül, a nyelve fejlesztésén keresztül akarta emelni és szolgálni, a reformerekhez tartozott, többek között a két Kisfaludyval és Kazinczyval együtt. Hallottuk, hogyan lett a Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság, tekintélyes tagja.

így lett „sok mondattá”, amit róla hallhattunk. Az emlékezés Memelkedő alkalma volt, amikor egykori - azóta átalakult - szülőháza falánál az emléMáblát megkoszorúztuk. 12 koszorú került! oda, többek közt a Magyar Tudományos \ Akadémia, a Teológiai Akadémia és az 1 Evangélikus Múzeum, gyülekezetek és egyházmegyék, községek és egyének koszorúja és virágja is. Aztán következett egy feledhetetlen rész még, amikor a rábaszentandrási gyermekek idéztek énekeiből, verseiből, írásaiból.

Az egész ünnepet szépen keretezte a szentandrásiak és soboriak nagy szerete*. te, sőt az ünnepre készülésük is. Úgy készültek ugyanis az ünnepre, hogy belülről teljesen megújították a templomot és rendbehozták a lelkészlakást. Persze elmondták, mindezt azzal a szándékkal is, hogy mielőbb juthasson a gyülekezetnek saját lelkésze is. De az ünnephez tartozott a község Önkormányzatának vendégszeretete is: a községházán vendégelték meg igencsak gazdagon a nagy vendégsereget. Ugyancsak gazdagította ünnepünket, hogy egész nap köztünk volt a római katolikus esperes-plébános is, így lett emlékezésünk ökumenikus is.

Kis Jánosra emlékezésünk nem fejeződött be. Jó lesz, ha a millecentenáriu- mi emlékünnepek során is helyet kap a rá való emlékezés. Egyrészt, mert múltunk nagyjaihoz tartozik, másrészt, mert jövőre lesz éppen halála 150 éves évfordulója. A szép rábaszentandrási ünnepély, amit ezúton köszönünk a gyülekezetnek, nemcsak az emlékezésben segített, hanem erősített evangélikus gondolkozásunkban, evangéliumi hitünkben is.

KI.

karról, az egyházmegye gyülekezeteiről, létszámáról, építkezéseiről, majd a keresztelést, hitoktatást, konfirmációt, esketést, úrvacsorái és igei alkalmakat a statisztika fényében értékelte. De a jelentés részét alkották az ingatlan-visszaigénylések, az esperesi szolgálatok csakúgy, mint a személyi változások és a legfájóbbak: halottaink.

A közgyűlés kegyelettel emlékezett meg két héttel korábban elhunyt egyházmegyei felügyelőjéről, Urbán Józsefről.

Az egyházmegyei tisztségviselők a különböző munkaágaMól számoltak be a közgyűlésnek, amely közben meghallgatta Szebik Imre püspök közegyházat átfogó információját.

Nógrádban szeptember hónapban több alkalommal is püspöM és esperesi közreműködéssel és szolgálattal adtak át objektumokat rendeltetésüknek. A közgyűlés után Mcsinek bizonyult a SZÉRE- TETHÄZ - Gyarmaton így hívják - kertje az otthon új szárnyának felszentelésére érkezők számára.

A szociális intézményt - tájékoztatott a felszentelés során Kalácska esperes, aki Kendeh György diakóniai ügyvivő lelkésszel a felszentelés szolgálatát

végző püspök segítői voltak - 5; 1931-ben báró Prónay Róza és It- 1 ma 230 000 pengő alapítvánnyal,jj létesítették Kardos Gyula, akkon I esperes kezdeményezésére.

Az intézményt diakonisszák ve-1 zették kezdetben, Szabó Dóra, ■■ Kincses Lajosné, Túrmezei Erzsébet L és mások. Az otthont állandóan |, bővítették és fejlesztették, különö- ‘ sen a közelmúltban. Az új épület-1 szárny újabb 6 ággyal növelte a gondozásra szorulók elhelyezési j, lehetőségét. Tbvább nem bovíthe-: tő, maximum 20 fő befogadására alkalmas. A bővítmény és a meglé- > vő rész korszerűsítése mintegy 3ií millió forintba került, amely ’ összeghez a Johannita Segítő Szol-j! gálát hazai szervezete 1,2 millió forinttal járult hozzá. Az összeg töb-i bi részét egyházunk és az Intéz-1* mény költségvetése biztosította.

A Magyar Johannita Segítő Szolgálat újabb diakóniai intézmé-l ■ nyünk bővítésében vállalt részt, s ai felszentelésen hat johannita lovaggal képviseltette magát, Kacsó Balázs, Feyér Zoltán, Gosztonyi Miklós, Hajós József, Kenessey Miklós ‘ és Konkoly Thege István konvent-f titkár személyében. Ezen utóbbi három johannita lovag tevőleges segítsége külön is említésre méltó. : Szebik Imre püs-( pök felszentelő beszédében diakóni-1 ai intézményeink, szolgálatáról és jj társadalmi fontos-f ságáról szólt, megköszönve a mun-í kálatokban részt | vevők áldozatát.

Az ünnepséget szí-lj nesítette a Szent-1 Györgyi Albert középiskola Johannita osztályának szereplése és Kenes-1 sey MiMós „Johannita imádsága”, t Az esperes végül. köszönetét mon-'j dott a Szeretetház vezetőjének, alkal-j mazottainak és a gondozottaknak, j hogy az új szárny építése során zavartalanul műkő- / dött az intézmény és türelmesen elhordozták a munkálatokkal együtt járó megterhelést.

K.B.

A MAGYAR BIBLIATÁRSULAT ÉS A KÁLVIN KIADÓ ÚJ KIADVÁNYAI:

A nagy sikerű vídeo-sorozat folytatása, amely kiválóan alkalmazható a hitoktatásban:

A Biblia kincseiből vegyél! III. Játékideje: 200 perc. Eladási ára: 3600 Ft. 13-18. rész: A Szentírás ó- és újszövetségi történetei és alakjai.

19-21. rész: Új kezdetek a keresztyénségben.

13. Noé bárkát épít. Mégsem pusztul el minden élet a földön. lMóz 6,5-22.

14. Józsefet eladják testvérei. Egy hosszú történet kezdete. lMóz 37,12-28.

15. Dávid és Góliát. Nem a fegyverek döntenek. lSám 17.

16. Akik a királyt keresik... A napkeleti bölcsek Heródesnél. Mt 2.

17. Bűnösök és igazak közt. A megbocsátás szabaddá tesz. Lk 7,36-50.

18. Érted is, amit olvasol? Fülöp és az etióp kincstárnok. ApCsel 8,26-39.

19. Szabad keresztyénnek lenni. Róma császárai véget vetnek a keresztyének üldözésének.

20. „Vedd és olvasd”. Augusztinusz rátalált a neki rendelt útra.

21. A holnap nyelvén. Jeromos (Hieronymus) lefordítja a Bibliák

Kapható még a vídeo-sorozat 1. és n. része is. Vásárolható vagy megrendelhető Sajtóosztályunk Könyvesboltjában: 1085 Budapest, Üllői út 24.

I. Ferenc (1792-1835) egészen fiatalon és nehéz körülmények között vette át az államvezetést. A klerikális befolyással szemben gyengének bizonyult.

A protestantizmus helyzete maradt a régi. Kis jobbágyfalu bírói tisztének elnyerése is legtöbbször lehetetlen volt protestáns ember számára. Céhekbe nem vették fel őket.

Kis János evangélikus szuperintendens (püspök), költő, író életét és munkásságát ezek az események és viszonyok tették meghatározottá és korszakhoz kötötté.

Kis János néhány évvel a Türelmi Rendelet (1781) megjelenése előtt, 1770. szeptember 22-én, az egyik rábaközi kis evangélikus faluban, Szentandráson született. Szülei a Festetics család jobbágyai voltak. Gyermekkorában sokat betegeskedett. 10 éves koráig édesanyja olvasásra és a bibliai történetekre, édesapja pedig írásra tanította. Később a soproni líceumba adták Az ott eltöltött 9 év alatt korrepetálásból tartotta fenn magát: őseinek sok évszázados, kielégítetlen tudásvágya serkentette az ismeretszerzésre. Tanított, hogy tanulhasson. Görögül, franciául, olaszul, spanyolul és angolul tanult.

Négy társával megalakította a Soproni Magyar Társaságot, 1790. március 20-án. Elhatározták, hogy minden szombaton legalább 2 órát együtt töltenek Összejöveteleiken eredeti és magyarra fordított költeményeket, dolgozatokat olvastak fel, és megbírálták Újságokat járattak. Évkönyveik megjelenését jelentős irodalmi eseménynek tekintették Társaságuk volt az első hazai önképzőkör.

SZUPERINTENDENS ÉS „FILOZÓFUS POÉTA”- 225 éve született Kis János Iskolai tanulással, önképzőköri munkával, irodalmi próbálkozásokkal teltek el a soproni diákévek Tanulmányait - jó protestáns szokás szerint - német egyetemen kívánta folytatni. Ezt, mint szegény fiú, csak „albizálással” tehette. Az „albizáló” ifjú albumával, igazgatója által beleírt ajánló sorokkal járta az országot. Segítői beírták adományaikat, egy-egy bölcs, kegyes mondással, igével. így tölthetett azután Kis János egy évet a göttingeni, egyet pedig a jénai egyetemen. Jénában Schiller, a neves költő történelemprofesszora volt.

1793 őszén tért haza. Prónay ‘László családjánál vállalt nevelői állást, majd 3 és fél évig a győri gyülekezet iskolájának igazgató-tanára volt. Jól hatott fejlődésére Ráth Mátyás, a gyülekezet egyik lelkésze, az első magyarnyelvű újság szerkesztője. írói munkássága sem szünetelt. Kazinczy Ferenccel gyakran levelezett; 38 évig barátságban éltek de csak négyszer találkoztak

1796-ban a nagybaráti gyülekezet lelkésze lett. Rövidesen családot alapított. Lelkészi és irodalmi munkássága ismertté tette. A jórészt nemes hívekből álló kővágóörsi gyülekezetnek 1799-től 3 évig volt lelkésze. Berzsenyi Dániel többször meglátogatta. Jó híre mindinkább fokozódott. 30 éves volt, amikor a nemesdömölki (ma: Celldömölk) gyülekezet lelkésze lett. ,^irtikuláris ” templomába vasárnapról vasárnapra 17 kemenesaljai falu lutheránus népe sereglett össze.

Nagy érdeme Kis Jánosnak hogy nemesdömölki lelkész korában felfedezte a szomszédos Sömjénben lakó Berzsenyi Dániel költői tehetségét, és egy 1803. március 27-én kelt levelében Berzsenyi 3 versét elküldte Kazinczynak Élénk irodalmi munkásságot fejtett ki. Az egész ország felfigyelt reá, amikor 1806-ban pályamunkája ,^4 magyar nyelv mostani állapotjáról” megjelent.

1808-ban elfogadta a dunántúli egyházkerület első gyülekezetének meghívását, és soproni lelkész lett. Örömmel, és aggódással ment; örömmel, mert vonzotta az ottani irodalmi légkör, a patinás környezet, és gyermekeit is tovább taníttathatta - és aggódással, mert ezután németül kellett végeznie szolgálatát, de, mint „német prédikátor” is megnyerte a hívek bizalmát és szeretetét.

1812-ben szuperintendenssé választották.

Mint lelkész, szuperintendens, és költő, író lutheri buzgósággal teljesítette feladatait. Tekintélye évről évre nőtt gyülekezetén, kerületén, egyházán és hazáján túl is. Érdemeit a jénai egyetem tiszteletbeli teológiai doktori oklevéllel ismerte el. 1830-ban a Magyar Tudós Társaság történeti osztálya, 1842-ben pedig a Kisfaludy Társaság választotta tagjává.

Sopronban meglátogatta Széchenyi István. A „Hitel”-t ajánló sorokkal küldte meg neki. Kis János felismerte e mű jelentőségét.

Az eredmények mellett, idősebb korában megpróbáltatások is érték: 1832-ben meghalt felesége, és utolsó éveiben annyira rövidlátó lett, hogy megvakulásától kellett tartania. Káplánjainak és szorgalmasabb diákoknak diktálta munkáit. Még a „ legmodernebb ” irodalom is érdekelte: 1846-ban Petőfi költeményeinek első kiadását ajándékozta a Magyar Társaságnak.

1844-ben Bécsben kolerában megbetegedett. Ekkor írta „Búcsú társaimtól” című müvét. 1846. február 19- én halt meg szeretett városában, Sopronban, amelynek díszpolgára volt. A Kisfaludy Társaságban Toldy Ferenc tartotta róla az emlékbeszédet.

Munkáinak, műveinek és nagyobb cikkeinek címjegyzéke Emlékezéseiben 15-16 oldal terjedelmű. 80 kötetnél többet fordított. Értekezéseinek, kisebb dolgozatainak száma 100-nál több.

írt énekeket, dalokat, ódákat, elégiákat, himnuszokat, tankölteményeket, de ezekben kevés az eredetiség.

Kazinczy Ferenc már 1815-ben kiadta Kis Jánosnak, a „magyar Schiller”-nek a munkáit 3 kötetben.

Születésének 225. évfordulóján nemcsak szép énekeit énekelve emlékezünk áldott, hasznos életére, hanem azt is megállapíthatjuk, hogy irodalmi munkásságával is szeretett egyházát, népét szolgálta.

Jelenlegi énekeskönyvünkben 14 ének viseli simító, formáló tolla nyomát.

B.B. I