Evangélikus Élet, 1995 (60. évfolyam, 1-53. szám)
1995-10-29 / 44. szám
Evangélikus Étet 199;: október 29. / A hazai történelmi tudat általában az erdélyi fejedelmeket tartja protestánsoknak, az már alig ismert körülmény, hogy királyainknak is vannak ilyen vonatkozásai. Pedig még a Habsburg-család tagjai között is akadtak legalábbis protestáns szimpatizánsok. Ilyen volt például a mohácsi csatamezőn hősi halált halt II. Lajos özvegye, Habsburg Mária királyné (1505- 1558), V; Károly császár és I. Ferdi- nánd magyar király testvére, akinek maga Luther Márton levélben ajánlotta német nyelvre fordított zsoltárait. Philipp Melanchton is Szeretettel emlékezett a kegyes királynéra. Azt is feljegyezték, hogy kapcsolatban állt a Flandriában Mária királyné éneke élő királyné Rotterdami Eras- mussal is. Mária műveltsége magasan felette állt a korabeli hölgyekének, az őt Németalföldre - ahol kormányzó lett - kísérő Oláh Miklós püspökkel latinul társalgott, német nyelven verseket írt, egy szép vallásos éneke a németországi evangélikus énekeskönyvekbe is bekerült. A Marburgban 1750-ben és a Regensburgban 1770-ben kiadott evangélikus énekeskönyvben található szöveg alapján Holéczy Mihály (1795-1838) nagyszokolyi protestáns lelkész magyarra fordította a királyné versét. A költemény magyar nyelven 1834-ben a „Tudományos Gyűjtemény” című folyóiratban jelent meg, korabeli helyesírással, kissé döcögő rímekkel, de mégis ájtatos, kellemes jó hangzással. Tehát a marburgi változat szerint a szerző: Mária Kön. Ludwigs in Ungarn Gemahlin, a vers eredeti címe: „Wieder die Glaubens Verfolgungen”. A királyné kegyes verse Holéczy Mihály fordításában a következő szöveggel jelent meg magyarul: „Bár kerüljön a’szerentse, ’S rám morogjon A ’ világ, mert jól hiszek; Még se lesz hatalma tenni, Hogy megunjon ’S ne szeressen Istenem 0 közel van, ŐSEINK UTJÁN A hasonló nevű alapítvány azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a mille- centenárium ünnepségeit megelőzve, lovasok végigjárják azt az utat, melyet őseink hosszú éveken át jártak be, hogy az út végén - a Vereckei-szoroson át - Árpád vezér a Kárpát-medencébe vezesse el népét, hogy itt telepedjenek le. Tizennégyen vállalták a hosszú út fáradalmait és törődését, 11 férfiból és 3 nőből álló csapat lovagolta végig a történelmi lovastúra útvonalát. A „modem honfoglalók” június 1-jén indultak a baskír Ufából és Kujbisev, Szaratov, Volgograd, Donyeck, Dnyepropetrovszk, Kijev útvonalon érték el a Vereckei-szorost. majd október 6-ára megérkeztek Ópusztaszerre. A Nemzeti Parkban hálaadó ökumenikus istentiszteletet tartottak. Indulásuktól fogva pártfogolta az utat a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa is, ezért a hálaadáson részt vettek és szolgáltak: dr. Harmati Béla evangélikus, dr. Kocsis Elemér református, dr. Gyulay Endre katolikus püspök és dr. Berki Fe- riz ortodox esperes-adminisztrátor. Harmati püspök lPt 3,9 alapján szólt arról, hogy Isten áldása a haza, a föld, a környezet és az is, hogy egy közösség vagyunk. A legnagyobb áldása az élet és ezt is kapta népünk keresztyénségünkben, a hitben. Álljunk meg hálával és emlékezzünk a honfoglalás jubileumán. A lovastúra résztvevői arról szóltak, hogy útjuk során meglátogattak ortodox templomokat, kolostorokat és mindenütt szívesen fogadott vendégek voltak. Nagyapáink ellenségként harcoltak egymás ellen, most testvérekként találkoztak a ma élők. T. Lelkésziktatás Kétbodonyban 1995. szeptember 9-én, szombaton iktatta be Kalácska Béla, a Nógrádi Egyházmegye esperese Benkő Ferenc megválasztott diakónus lelkészt a két- bodonyi gyülekezet lelkészi állásába. Az ünnepi isten- tisztelet az „Erős vár a mi Istenünk” kezdetű ének éneklésével kezdődött. Az oltár előtti szolgálatot Kalácska Béla esperes, Madocsai Miklós és Megyaszai László lelkészek végezték. Az esperesi igehirdetés alapját lKor 3,11-13 képezte. A többi között szólt arról, hogy bár kint esik az eső, szomorú az idő, mégis örömünnepe van a gyülekezetnek, mivel hosszú idő elteltével most nyűt rá lehetőség, hogy a gyülekezetnek helyben lakó lelkésze legyen. Minden ilyen jelentős állomásnál a gyülekezetnek az ige mellett meg kell állnia. Az ige a krisztusi alapról szól és ezért nem mindegy, hogy kire, mit és hogyan építünk. A növekedést is Isten adja, de az alap nem lehet más, mint maga Jézus Krisztus. Ma a társadalomban is folyik egy nagyméretű építkezés, sok minden változik körülöttünk, amely nem mindig kedvez a spirituális építkezésnek. Jézus az alap, mindenkinek magának kell építenie rá, de Vele. Magasba nem lehet tömi, ha előbb nem hatoltunk a mélybe. Minél magasabbra tervezünk egy építményt, annál mélyebbre kell ásni az alapot. S aki jó alapra lelt, annak sem mindegy, hogy mit épít rá. A jézusi alapra lehet szénát, szalmát, de aranyat és ezüstöt is építeni. Ha egész életemet ráépítem Jézusra, akkor aranyat építek rá, de ha nem engedem, hogy beleszóljon Jézus az életembe, akkor csak szalmából építkezek. Benkő Ferenc idős korban kötelezte el magát a szolgálatra, mégis mindegy, hogy milyen magason ég az én lámpám, mindegy, milyen egyházi tisztségben szolgálok, hány éves vagyok, az a fontos, hogy hű legyek. Minden területre ki kell terjednie a hűségnek. Az igét csak az új életben járó lelkipásztor tudja hitelesen közvetíteni, mert a mi szolgálatunk teljes emberi életutat kísér végig. Ezért nagy ma a keresztyének társadalmi feladata. Ezt a küldetést töltse be Benkő Ferenc lelkésztestvérünk, ebben áldja meg őt az Úr. Ezt követően Kalácska esperes beiktatta Benkő Ferencet a kétbodonyi gyülekezet lelkészi állásába. Az újonnan beiktatott lelkész a 18. Zsoltár 31. verse alapján hirdette Isten igéjét. Ő azt kérdezte az Istentől, vajon milyen útravalóra van szüksége lelkipásztornak és a gyülekezetnek az együttéléshez? A választ a zsoltároson keresztül szóló isteni üzenetben találta meg. A gyülekezetnek mintegy 13 éven keresztül nem volt helyben lakó lelkésze, s lám ma lett, bizony az Isten útjai tökéleteNem sokáig Rejti színét, ’S szent szavának Htkolójit megtöri. Bár szabadtomban ne légyek Én erőtlen, Isten itt kit félni hagy: Még se tart, tudom, sokáig Illy erőszak; Mert múlandó veszni fog. Végtelen jó Bátorít fsak ’S érte mindent Merni vágyok, Győzedelt nyújt Istenem. Egy korig tart minden itten, Mondani szoktuk; Jézusom, te lész velem! 'S a’fejemre tóduló bajt Úgy tekinted, Mintha téged bántana, így, világ hát Bár szerénted Kell is itten Járnom ösvényt: Pajzsom Isten, ’s jól vezet. ” Végül úgy gondolom, hogy a protestánsokkal őszintén szimpatizáló Mária királynő születése idei 490. évfordulója alkalmat nyújthatna arra, hogy ezt az igazán szép verset egy arra hivatott mai költő lefordítsa napjainkban beszélt magyar nyelvre. Batári Gyula LUTHER AZ EGYHÁZRÓL „„Mert meghaltatok, és a ti életetek el van rejtve a Krisztussal együtt az Istenben.” Kol 3,3 Az egyházat a Szentlélek kormányozza. A szenteket is a Szentlélek ihleti és vezeti. Krisztus pedig a világ végezetéig egy házával marad. Kérdés azonban, hogy amit egyháznak tartanak, egyház-e valóban, vagy pedig sokan holtuk napjáig tévednek e kérdésben? Lám - Illés próféta idejében a zsidók közt annyira megromlott s bálványimádásba süllyedt a kormány, tanítói hivatal s minden, ami szent volt és magasztos, hogy Illés azt hitte: egyedül maradt. A seregek Ura mégis megtartott magának hétezer lelket. Igen, de ki ismerte őket és ki látta rajtuk, hogy csakugyan Isten népe? Ugyanígy volt Krisztus korában is. Valamennyi apostol megbot- ránkozott és elbukott. Egy egész, nagy dicső nép megtagadta, elvetette, elátkozta, megfeszítette Krisztust. Alig egy-kettő maradt meg. Nikodémus, József, Mária, meg a lator. Hát akkor nem is volt tán népe Istennek? Odalett tán az egyház? Semmiképpen. Akkor is volt népe Istennek. Csak névtelen volt és láthatatlan. Világkezdet óta mindig így volt. Voltak, akiket Isten népének, szenteknek tartottak s nem voltak Isten népe. Viszont voltak - kicsi, megvetett maradékcsapat, akiket nem tartottak Isten népének és mégis Isten népe voltak. Az egyháznak nincs más rendeltetése és dolga, mint Isten igéjének hirdetése. Ha nem ezt teszi, nem egyház - legfeljebb névleges. Nem az ige van az egyházért, hanem az egyház van az igéért. Nem azért van ige, hogy az egyház megszólalhasson, hanem azért van egyház, hogy az ige megszólalhasson. Nem az egyház teremt igét, hanem az ige teremti az egyházat. Az igazi egyház legbiztosabb ismertetője az Isten igéje. Ahol Isten igéjét hirdetik s hallgatják, ott az egyház. Az ige hirdetése és a Szentlélek bizonyságtétele nélkül honnan is tudhatnánk, hogy hol van az egyház?! Beszélgetés Rázga Bélával az óbudai emléktábla avatása kapcsán sek. Egy évvel ezelőtt, amikor a helyettesítés szolgálatát elkezdte, még nem gondoltá, hogy ez lesz az Isten útja.Töltekeztünk és töltekezünk Isten igéjével, bizony az Úr beszéde színigaz. Jézus mindazok számára helyet készít, akik megnyitják szívüket előtte, mert az Úr pajzsa mindazoknak, akik hozzá menekülnek. Járjunk igaz úton - hangzott a felszólítás -, így leszünk élő gyülekezetté. Az istentiszteletet közgyűlés követte, ahol köszöntések hangzottak el. A gyülekezet felügyelője ismertette, hogyan hozták rendbe a parókiát, kik és milyen áldozatokat hoztak, s mennyi segítséget kaptak a falu vezetése, Holes polgármester részéről. A közgyűlést a parókia felszentelése követte. Az esperes a 127. Zsoltár 1-2. versei alapján szólt. Elmondta, a parókiára mindig lehet jönni, s annak falai üvegből vannak. A gyülekezet felújított parókiáját tekintse nyitott ajtajú háznak, a benne lakó lelkész házaspárt pedig nyitott szívű embereknek. Ezután Isten kegyelmébe és oltalmába ajánlották a házat. Sándor Frigyes Kérem, rövidem mutatkozzon be az Evangélikus Élet olvasóinak Rázga Béla vagyok, a napokban töltöttem be 69. évemet. Csallóközben születtem, közel Pozsonyhoz. Gépészmérnök végzettségem van. 1956 óta Amerikában élek. Két és fél évet töltöttem New Yorkban, aztán húsz évet Bostonban, s most 18 éve Floridában lakunk. Magyarországra 8 éve - nyugdíjba menetelem óta járok - évente 2-3 hónapra. Milyen szálak fűzik Rázga Pál vértanúhalált halt pozsonyi lelkészhez? Mint fiatal gyerek, gyakran jártunk be Pozsonyba az evangélikus templomba, ahol mindig megcsodáltam egyik ősünknek, Rázga Pálnak emléktábláját, és minden évben elmentünk Pozsonyba a temetőbe, elődeink sírhantjához, többek között Rázga Pál díszsírjához is, aki ükapámnak volt testvér- öccse. Ez a síremlék az András temető prominens helyén volt, közel a bejárathoz. A rokonság így testvérági leszármazottság vonalán áll fenn. Rázga Pál kivégzése után családja szétszóródott a világban. Mit tud a leszármazottakról, és van-e valamilyen kapcsolat velük? Sajnos, nagyon keveset. Öt gyermeke a legkülönbözőbb helyekre került. Neveiket is különböző módon írták - hol „h”-val, hol „a”-val. Az én dédapám Kossuth Lajossal együtt kimenekült Amerikába, de a kiegyezés előtt kegyelmet kapott, hazajött és ő építette meg Magyarországon az első cukorgyárat. Amit az emlékbeszédben dr. Fabiny Tibor professzor elmondott, nagyjából ismert volt előttem is, de több újat is hallottam. A napokban jelentkezett egy család - akik olvasták az emléktábla-avatás meghívóját -, hogy ők is Rázgák - s minden bizonnyal rokonság. Budapesthez nem kötődött Rázga Pál. Mi motiválta a családot, hogy itt állíttasson emléktáblát? Pár éve, amikor Magyarországon voltunk, beterveztünk egy pozsonyi utat. Rázga Pál emléktábláját akartam feleségemnek megmutatni. Azt édesanyámtól tudtam, hogy az András-temető magyar részét még az ötvenes években feldúlták, s többek között Rázga Pál díszsírját is megszüntették, a sírkövet eltüntették. Amikor a -templomhoz értünk és az emléktáblát kerestük, döbbenten tapasztaltam, hogy nincs sehol. Akkor ez annyira felkavart, hogy - bár itt akartunk több napot tölteni - átmentünk Ausztriába. Nagybátyám, Razgha Ernő temetése után az óbudai evangélikus templomban volt a megemlékezés. Ekkor a templom tatarozás alatt állott, az istentisztelet az állványok között"folyt: Úgy gondoltuk;' hogy jó segítség lenne, ha egy nagyobb adománnyal hozzájárulnánk a templom tatarozásához, amit a nagybácsi nevében tudnánk adni, úgy hogy egy emléktábla tanúskodjon Rázga Pál magyarságáról, hazaszeretetéről, hitéről, hisz ez Ernő bátyámnak is szívügye volt. Ha már Pozsonyban nem lehet, a magyarság itt őrizze emlékét. Mi az, amit Rázga Pál lelki, szellemi értékeiből korunk emberének figyelmébe ajánl? Három dolog: hite, hazaszeretete, emberiessége. Fantasztikus előrelátással már akkor európai módon gondolkodott. Három nyelven perfektül beszélt és prédikált magyarul, szlovákul és németül. Gyermekkoromban úgy mondtuk ezt, presburger volt. Lehetett bármelyik nemzetségből való, egyiket sem gyűlölte. De bátor kiállással, még a vértanúságot is vállalva küzdött hitéért és a szabadságért. Köszönöm a beszélgetést. Bálint László Már megint elestél? Sokszor esünk abba a hibába, hogy mások botlásaira, ballépéseire, ismétlődő tévedéseire így reagálunk Már megint mit tettél? A hangsúly többnyire a megint szón van. A másikból nem nézünk ki többet: megint elesett, és el fog esni máskor is. Mert ő ilyen, csak ennyi. Hibázását, elesését tartósan hozzáragasztjuk Kimondott véleményünkkel bénítjuk őt, sőt kétségbe is ejthetjük Szavainkkal önkéntelenül is szenvedést okozhatunk A címbeli kérdést az ördög szándékosan és gyakran teszi fel a keresztyén embereknek „Látod”, súgja tovább, „te csak ennyire jutsz, illúziót kergetsz. Egyáltalán, komoly volt-e egykori döntésed Jézus Krisztus mellett? És úgy gondolod, hogy O törődik veled? Kínlódás az egész, semmi hasznod ebből". Az elbizonytalanítani és Krisztustól elszakítani akaró kísértést jól ismerik Jézus Krisztus mai tanítványai. Vannak eleséseik De ne a kísértőnek legyen igaza! Hiszen van mód a felkelésre és továbblépésre! Mikeás próféta könyvében olvashatjuk „Elestem ugyan, de felkelek" (Mik 7,8.). Az Évangélikusok Közössége az Evangéliumért (EKE) szeptember 30-i csendesnapjának témaadó igéje éppen a fenti vers volt. Az igeszolgálatok és csoportos beszélgetések eleséseink kudarcaink három jellegzetes területét dolgozták fel. Melyek voltak ezek? 1. A bűn csábítása, elkövetése, önfelmentő kísérletek - Dávid királynak Betsabéval és Óriással szembeni bűnéről hallhattunk (2Sám 11. és 12. részei). 2. Életünk nyomorúságai, szenvedései és nehézségei Az ilyen terhek alatt sokan megütköznek a szeretet Istenén, csalódnak benne, elesnek és nem kelnek fel A szenvedő Jób példája, tusakodása közel áll sokunkhoz (Jób 2,7-9. 3,3. 40,1-9. 42,1-6.). 3. Krisztus követésében, vállalásában és a tanúskodásban jelentkező kudarcok A magabiztos Simon Péter megtagadta szeretett Urát (Lk 22,54-62. Ján 21,15-19.). Nem is áll tőlünk olyan távol Péter magatartása. A minap fogalmazta meg valaki, hogy mi magunk akadályai lehetünk annak hogy az Úr cselekedjen életünkben. Akaratunk sokszor ütközik az 0 jó, kedves és tökéletes akaratával. Eleséseink kudarcaink - ha már megtörténtek -figyelmeztetnek bennünket arra, hogy ne akarjunk magunkban erősek lenni Ne is keressünk olyan megoldásokat, amelyek Krisztussal nem egyeztethetők össze. Hiszen Ót akarjuk követni, ugye? Belátható az is, hogy mi magunkon nem tudunk segíteni eleséseinkben, nem tudjuk magunkat felemelni Magunkra vagyunk utalva teljesen? Nem, mert van segítség van Segítő! Nézzük meg hogyan tudott felállni az említett három ember. Dávid eljutott odáig hogy saját maga fölött mondott ítéletet az Úr színe előtt és megszabadult bűnterhétőL Testvérem, te elítélted-e már magadat, hogy azután Jézus Krisztus lehessen életed Ura, irányítója, eleséseidben felsegítőd? Jób elfogadta helyzetét, nem perlekedett Istennel, hanem kérte, hogy Ő tanítsa őt. Mert elfogadta, hogy Istennek mindig igaza van. Te igazat tudsz-e adni Istennek minden cselekedetében ? Péter keservesen sírt tagadása miatt és az őt ezután is megszólító, irgalmas Jézusnak megvallotta, hogy szereti Őt. Ugye, te is szereted őt? Jézus Krisztus nagyon szeret Téged is, engem is. Életét adta értünk Nem akarja, hogy az ördögnek legyen igaza. Mert Vele van lehetőség felállni eleséseinkből, kudarcainkból, ki- látástalanságainkból. Jézus neve éppen azt jelenti, hogy Szabadító. Ő mondja, hogy aki hozzám jön, semmiképpen ki nem vetem. Kérjük hittel szabadítását eleséseinkből. Tapasztalni fogjuk a zsoltáríró vallomásának igazságát: „Lenyúlt a magasból és felvett engem ” (Zsolt 18,17.). (Következő csendesnapunkat 1996 tavaszán szeretnénk megtartani.) Göllner Pál * Uj bibliai konkordancia A közelmúltban jelent meg Baranyi József kiadásában a revideált Károli Biblia szövegéből készített ún. „teljes” Konkordancia. A Veritas Kiadó jóvoltából vaskos nagyformátumú kötet került kezünkbe és érdekessége, hogy számítógépes szerkesztéssel tartalmazza a Biblia magyar szövege minden szavát. A konkordancia nem ismeretlen műfaj a bibliai tudományok területén. Magyar nyelven megjelent már korábban az Evangéliumi Kiadónál egy Konkordanica, azaz Bibliai Szókönyv, függelékében kilencvenhat héber s görög bibliai fogalommal kiegészítve és ilyen volt a korábbi Virág-féle bibliai fogalmi szókönyv is. Az összeállító munkáját a technika segítsége tette teljessé, hiszen a mai komputeres feldolgozás teszi lehetővé, hogy ábécés rendben a bibliai szavakat felsorolja az egyes bibliai könyvek sorrendjében, 1879 lapnyi terjedelemben. Bizonyára sokan használják majd, hogy megkeressenek egy- egy fogalom kapcsán számos más párhuzamos helyet és így a szentírás önmagát magyarázhassa. A könyvet forgatva azonban nem hallgathatjuk el azt a véleményt, hogy „a kevesebb több lett volna”. Nincs ugyanis arra szükség, hogy az „összes” Károli-fordítású bibliai szót felsoroljuk: beleértve a kötőszavakat, a régies „valákat” vagy az olyan szavakat, mint „íme”, „vájjon”, „vajmi”, „valamely”, „valami” stb. A szöveg ún. töltelék-szavai megnövelik a könyv teijedelmét, nehézkessé teszik a keresést és ezzel óhatatlanul megnövekedik a könyv ára és ezzel nehezebb a hozzáférhetőség. A Magyar Bibliatársulat évtizedek óta foglalkozik a Biblia kiadásával, segédkönyvek megjelentetésével és rendelkezik azzal a szakértői gárdával, amelyik segíthetett volna abban, hogy ha már egy ilyen munka egyszer megjelenik, akkor az szakszerű legyen. Kár, hogy a szerkesztő és a kiadó nem élt ezzel a lehetőséggel! Dr. Harmati Béla
