Evangélikus Élet, 1995 (60. évfolyam, 1-53. szám)
1995-06-11 / 24. szám
Evangélikus Élet 1995. június 11. jjtfe GYERMEKEKNEK A nagy orosz író, Lev Tolsztoj mondta egy alkalommal: „Fát vágni, agyagot formázni, vasat kalapálni lehet szeretet nélkül, de emberekkel nem lehet szeretet nélkül bánni.” Mégis sokszor éles, bántó szavakkal vagdossuk, kemény akaratosságunkkal nyomorgatjuk, figyelmetlenségünkkel kalapáljuk védtelen társainkat. Urunk, köszörűjük, hogy lé nem így bánsz velünk, hanem türelmesen tanítgatsz bennünket a szeretetre, hogy egyszer végre mi is rádöbbenünk, hogyan kell bánni embertársainkkal. BIBLIAI „KI-KICSODA” Uriás Dávid király egyik katonatisztje volt a hettita származású Uriás. Feleségét Betsabének hívták. Egyszer a király megpillantotta a szépséges asszonyt, és nyomban beleszeretett. Mikor megtudta, hogy Betsabé Uriás felesége, Dávid szörnyű tervet eszelt ki, hogy eltávolítsa útjából a szeretett asszony férjét. Izráel csapatai akkoriban épp Rabbá városát ostromolták. Dávid hívatta Uriást, és utasította, hogy vigye el levelét a harcoló sereg parancsnokának. Uriás büszkén teljesítette a király megtisztelő parancsát, nem tudva, hogy a levél kézbesítésével saját vesztét okozza. A levélben ugyanis az állt, hogy Uriást küldjék a csatában az első sorokba. így esett el a hűséges, mit sem sejtő katona az ellenség keze által Rabba ostrománál. Dávid ezután feleségül vette Betsabét. Történt azonban, hogy megjelent a király előtt egy próféta, akit Nátánnak hívtak. Nátán egy történetet mondott el Dávidnak: Volt egy szegény és egy gazdag ember. A gazdagnak sok juha volt, a szegénynek viszont csak egy. De azt az egyet nagyon szerette, gondozta. Egyszer a gazdag lakomát rendezett, és elment a szegényhez, elvette annak egyetlen juhocskáját, és azzal vendégelte meg barátait. Mikor ezt Dávid meghallotta, haragra lobbant ezen a kegyetlenségen, és így kiáltott: ,fÁz élő Úrra mondom, hogy halál fia az az ember, aki ezt tette!” Ekkor Nátán szembesítette Dávidot az igazsággal: „ Te vagy az az ember! Levágattad a hettita LJriást, hogy feleségét feleségül vehesd. ” Dávid rádöbbent, hogy nagyot vétkezett, és megbánta tettét. Betsabéval való házassága sem lehetett felhőtlenül boldog, mert elveszítették elsőszülött fiukat. Később azonban ismét megáldotta az Úr házasságukat, és újból fiuk született, akit Salamonnak neveztek, és aki követte Dávidot a trónon. FERI BÁCSI JÁTÉKAI Névkereső Mintegy két hónap után ismét neveket keresgélhetnek a vállalkozó kedvű játékosok. Most nem árulom el, hogy milyen, s hány név van elrejtve a négyzetháló betűi között. De ha megtaláltad őket, és beküldőd megfejtésedet, kérlek azt is írdd meg, hogy mi köti össze őket, és hogy mit tudsz róluk! Várom leveleiteket, melyeket a lap dátumát követő keddig legyetek szívesek postára adni! A gyermekrovat készítői stábjának címe: Cselovszky Ferenc, 7064 Gyünk, Petőfi u. 359. Megfejtés - megfejtők. A legutóbbi „komplikált” feladványban a keresett szó az OLTÁR volt. Ennek megtalálásáért 3-3 pontot adtam. További 1-1 pont járt minden hely megnevezéséért, ahol oltár található a Bibliában. így a játékban a következő eredmények születtek: 15 pont - Donáth Ferkó (Ózd); 12 pont - ifi. Bors Zoltán (Felpéc); a Lackner Kristóf iskola harmadikos hittanosai (Sopron); 11 pont - Tóth Kata Hermina (Sopron); 10 pont - Bánki Renáta (Inota); Illés Adél (Egyházasdengeleg); 5 pont - Grósz Eszter (Nagybörzsöny); Petró Hajnalka (Budapest). Gratulálok! Jutalmat most Donáth Ferkónak küldök! „Kösd össze” című feladványra Sáli Imréné rába- patyi és Medveczki Csilla vácegresi olvasónk küldött be megoldást. Humorzsák A lelkész a keresztyén áldozatvállalásról magyaráz a hittanosoknak:-Képzeljétek el, Afrikában vannak országok, ahol alig vannak iskolák, és sok kisgyerek nem is tud iskolába járni. Mire kell tehát nekünk, Európaiaknak pénzt gyűjtenünk?- Hogy mi is kivándoroljunk Afrikába! * A hittanosoknak házi feladatként rajzot kellett készíteniük „Hogyan tehetünk jót másokkal” címmel. Egyikük így magyarázta az elkészített művet:- Segítek a Nagyinak a játékaim elrakásában, mert egyedül túl sok lenne neki. FIATA LOKNAK TALÁLKOZÁSOK „Nem tudok bánni magammal nem tudok bánni veled barátokat gyűjtögetek vándorkosaramba mégis egyedül megyek az ösvényen.” Uram, Te látod, hogy egyedül vagyok, és várok egy találkozásra. Veled akarok találkozni, beszélgetni, egyszerűen csak a közeledben lenni. Miért olyan nehéz mégis időt szakítani, alkalmat találni, elszánni magam? És miért olyan egyszerű kifogást keresni, mentegetőzni, szégyenkezve elfordulni? Pedig már tudom, Veled összeforrva lehetek csak egész, csonkaságom Tfe tudod kiegészíteni teljességgé. Tfe beszélgetni akartál, minden kérdést meghallgattál, és feleltél, Uram, Te ott vagy akkor is, ha társaimmal találkozom, ott vagy harmadik jelenlevőként, és talán épp jelenléted miatt tudjuk egymást szeretni. Minden találkozásomra elkísérsz akkor is, ha csak nagyon rövidek ezek - talán pillanatokra szólnak, talán csak annyi időre, míg a vonaton a kalauz ellenőrzi a jegyet, vagy amíg a szomszéd néni megkérdezi, menynyi az idő. A találkozás titka embereknél ez: attól fáj, hogy vége is van. A találkozás titka Istennél: arc- raborulva, térden állva FELISMERJÜK: soha nem kell már búcsút mondani. ha őszintén kérdeztelek. De én konokul hallgattam, nem mertem előtted megszólalni. Kérlek, emlékeztess mindig arra, hogy Te tanítottál az Atyához imádkozni! Thníts meg most arra a beszélgetésre, mely egyszerre ad és befogad, hogy őszintén, semmit sem takargatva tudjak hozzád szólni. Bocsásd meg, kérlek, hogy folyton az alkalomra várok, ahelyett, hogy egész lényem odaszánnám a találkozásra - Veled. Kérlek, Te figyelmeztess arra, hogy fölösleges dolog titkaimat dobozokba rakosgatni, hiszen úgyis ismered mindet! A Te segítségeddel a beszéd nem üres locsogás, hanem ha kell, dicsér, vigasztal, együttérez, szeret, vagy ha kell, szeretettel figyelmeztet. Olyan jó, hogy még ekkor sem hagysz egyedül, hanem elkísérsz mindig. Jó lenne, ha mi, emberek nem fordulnánk el olyan gyorsan egymástól, és ha a találkozásaink nem csak pillanatokra szólnának. A távolit könnyebb szeretni. A magasztost, a megfoghatatlant könnyebb imádni. De a közeli, a valóság mindig megijeszt, mert a valóság mindennap elénk áll, és tetteket vár. Az igazi találkozás csak egyszer történik meg. A többi már - kapcsolat.” Zs. Adél (a verseket Tornay András írta) Fasori diákok a tanulmányi versenyeken Elérkezett a tanév vége, a számadás, a visszatekintés ideje. 554 növendékünket, ebből 138 érettségizőt osztályozunk és bocsátunk el megérdemelt nyári pihenőjére, vagy továbbtanulás-, ra, az ő eredményeiken keresztül mérjük meg saját munkánkat is. Sokféleképpen, több szempont alapján lehet egy iskola teljesítményét megítélni, de ezek között az egyik legkonkrétabb a tanulmányi versenyeken való szereplés. Erről szeretnék néhány adattal beszámolni. Az Országos Középiskolai Tknulmá- nyi Versenyen 159 tanulónk indult el, ebből 30-an jutottak be a II. fordulóba. Az országos döntősök név szerint: magyar nyelv: Dömötör Edit VII. A. 8. hely biológia: Vajda Péter VIII. A 6. hely angol nyelv: Mayering Katalin VIII. B. 19. hely matematika: Krajcsovicz Éva VII. A. dicséret Egyéb országos, rangos versenyeken is születtek kiemelkedő eredmények: az Irinyi János kémiaversenyen és a Mikola Sándor fizikaversenyen összesen 5 tanuló jutott a II. fordulóba,' az Arany Dániel matematikaversenyen 3 tanuló döntős volt. A Németh László Országos Irodalmi Versenynek Karvai Orsolya (VII. C.) a 2. helyzettje, a Berzsenyi Dániel Vers- és Prózamondó Versenyen Kaszás Villő (VI. A) országos első, Kozma Judit (VIII. C.) megyei különdíjas, az Országos Olasz nyelvi Diáktalálkozó 3. helyezettje Abonyi Krisztina (VII. C.), Arany János Irodalmi versenyen Dóczi Noémi (V. A.) országos második, a Kosztolányi Dezső irodalmi pályázaton Szepesvári Gergely (VIII. A) első díjat nyert. A Magyar- Japán Baráti Társaság japán nyelvi : fordítási versenyén Pallos Judit (VIII. | A) 3. díjat, Sólyom Tünde (VIII. B.) és Tóth András (VIII. A) jutalmat nyert, további 4 tanuló dicséretben részesült. A Disputa Országos anyanyelvi versenyen Verasztó Annamária (II. A.), egyéni első, míg csapatban a fasori „Liget trió” a 3. helyezett. A VI. Országos Zeneiskolai Fagottversenyen Horváth Zsuzsa (VIII. B.) első díjas, az Evangélikus Múzeum néprajzi pályázatán Gombár Éva (V. B.) első, Iglóy Ivett (V. B.) 3. helyezett, az Egyházi Iskolák Szavalóversenyén (Nyíregyházán) Kaszás Villő (VI. A.) első, Korda Alexander 3. helyezett. A Budapesti VII. ker.-i Kazinczy Szépkiejtési Verseny 2. és 3. helyezettje Bitskey Máté (II. B.) ill. Tabajdi Zsuzsa (I. B.), a Természet Világa diákpályázatán Lóczi Lajos és Nagy Koméi (VIII. B.) különdíjban részesültek. A felsoroltakon kívül természetesen sokan vannak, akiknek talán nincsenek versenyzői ambícióik, de más módon tűnnek ki tudásukkal. Mindnyájuknak elismerésem fejezem ki az eredményeikért és köszönetemet az őket felkészítő tanároknak, sok további sikert kívánva. Dr. Vajda Ferenc' „Mikor egyedül vagyok és az egész világ elül elbújnék gazdagságot cserélnék egy koldus megfáradt létére ámuló tekintetek elöl tétován menekülnék magányosságomba hogy odabújhassak egy pislákoló gyertya fényéhez amikor halált játszva teremtek temetőt mert bár szeretetre vágyom - egyedül vagyok” „Belenézek az utolsó pillanatban értem szomorkodó szemeidbe karjaidba vettél mégis élhetek ha itt vagy, de kérlek ne hagyd egyedül dobogni szívemet: elég ha csak itt vagy - látod újra tudok szeretni” „Az igazi szeretet fél a találkozásoktól. Fél, mert az álomfelhős ködben felejtődik az eszmény, s a kénköves valóságban igazolni kell majd szavainkat, játszani kell az örömöt. Az igazi szeretetnek csalódás a találkozás, az igazi szeretet szemei a szívben szülik szentté szerelmünket Igazi szeretet mégsincs találkozás nélkül.” „A távoliét jéghideg valóságát csak a találkozás reménye olvaszthatja fel. Ha bezárod előttem kapudat, mindig ott marad a jégcsap az ereszről lógva. Ha váratsz, én magam is - belefagyok.” Az Országos Evangélikus Múzeum néprajzi pályázatának eredményhirdetése Április 21-én szerény, ám ünnepélyes keretek között került sor az evangélikus múzeum által meghirdetett „Karácsonyi szokások” című pályázat eredményeinek ismertetésére, s a jutalmak átadására. A pályázat célja, mint ahogy azt dr. Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató hangsúlyozta: az evangélikus gyülekezetekben még élő, nagy egyházi ünnepekhez kötődő családi, iskolai, gyülekezeti szokások megismerése, feltárása. Másrészt a múlt megismerésén túl újra induló iskoláinkban most alkalom nyílik a régi hagyományok felújítására és új szokások kialakítására. A régi tradíciók közül a jó, hitet, közösséget, Krisztushoz tartozást erősítő szokásokat kell „újra divatba hozni”, s a rossz, babonás téveszméket félretenni. Annál is inkább fontos ez, mivel egyházunk olyan különleges, sajátos történelmi gyökerekkel rendelkezik, hogy három nemzetiséget is képvisel, Krisztusban egységben. Magyar, szlovák és német eredetű gyülekezeteink mindegyike sajátos, eltérő kegyességi hagyományokat őriz és követ. Jó lenne ezeket összegyűjtve közkinccsé tenni az egymás hite által való gazdagodásra. Ennek első lépéseként került sor a karácsonyhoz kapcsolódó népszokások gyűjtésére, s a továbbiakban szeretnénk sort keríteni a húsvéti, pünkösdi ünnepkörhöz és a konfirmációhoz kötődő hagyományok feltárására. Az első fordulóra 23 pályamunka érkezett, túlnyomó többsége Koncz István tanár dicséretes munkájának köszönhetően az aszódi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziumból és a helyi szakközépiskolából. Örvendetesen felhívta ez a tény a figyelmet a Galga-mentén élő evangélikus gyülekezetek néprajzi feltárásának szükségességére. Érdekes, hogy a leírások nagy része szlovák eredetű gyülekezetből érkezett, mint pl. Aszód, Domony, Galgahévíz, Galgaguta, Kiskőrös, Szügy. Néhány magyar szokásleírást kaptunk a Somogy megyei Zákányból és Hatvanból, továbbá egy ismertetőt német eredetű szokásokról Bonyhádról. Ezen kívül pár katolikus és egy református néprajzi dolgozat is érkezett. Köszönjük dr. Fabiny Tibor professzornak, hogy az egyházunkban megindult nemes kezdeményezést felkarolta, biztosítva a pályadíjak jutalmát és a helyet a létrehozandó egyházi néprajzi gyűjtemény számára. S végül álljon itt a díjazottak sora: Megosztott első helyezett: Gombár Éva Kiskőrösről a Fasori Gimnázium és Bán Zsuzsanna Galgagutáról a Deák téri Gimnázium tanulója. Megosztott második díjat kapott: Cservenák Mihályné a nógrád megyei Szügyről és Budai Zsuzsanna az aszódi Petőfi Evangélikus Gimnázium tanulója. Megosztott harmadik díjat nyert: Iglói Ivett, a Fasori Gimnázium tanulója a Somogy megyei Zákányból, és Fercsik Margit Galgahévízről a Deák téri Gimnázium diákja. További eredményes munkát ki ónunk és Isten gazdag áldását kenuk életükre! JOHANNA OBERLERCHNER: Munkám egy afrikai országban Az ajtót pálmaágak keretezték A tiszta, nyírt fű a házat üdévé tette. Alig érkeztem meg, megjelentek az emberek, és szívélyesen üdvözöltek Az utazás okozta feszültség feloldódott, éreztem a melegséget, az örömöt és a szívélyes fogadtatást. Mindig így van ez, amikor visszatérek szabadságomról Itthon vagyok Vasárnap megkértek hogy szóljak egy pár szót a templomban. Átadtam a korábban itt szolgáló orvosok és ápolók üdvözletét - akikkel otthon találkoztam, valamint a Bázeli Misszió és az otthoni gyülekezet köszöntését. Elmondtam, örülök, hogy egészségesen visszatérhettem, és kérem Istent, áldja meg közös munkánkat. Említettem azt a nagy és titokzatos összetartozást, amely minden külső különbség ellenére egyesít minden keresztyént, mert Krisztusba vetett hitünk összeköt bennünket. 1977-től 1993-ig dolgoztam orvosként a Kameruni Presbiteri Egyház Manyemen-i Kórházában. Tanulmányaim és 3 éves kórházi gyakorlat után utaztam ki. Utamon elkísért a Bázeli Misszióban kapott ige: Örömmel jöttök ki és békességben vezéreltettek (És 55,12.) Az általános kórházban dolgoztam két esztendeig, de végül a leprások közötti munka mellett döntöttem, és ennek érdekében továbbképzésen vettem részt az Addis-Abeba-i Lepraellenes Központban. Bár a leprabetegek közötti munka sokban gazdagított, de kihívást is jelentett számomra. Le kellett adnom becsvágyamból. Meg kellett szoknom, hogy a leprások közötti munkát sokan lenézik Hiszen itt krónikus betegek vannak, akik hátrányokkal, társadalmi elszigeteltséggel, kisebbrendűséggel küszködnek, ezzel kell élniük Kölcsönösen bátorítottuk egymást Herta nővérrel, aki nyolc éven át hűséges munkatársam volt, de a bennszülött segítőtársak is lelkesen bátorítottak Felejthetetlenek azok a „bozótutak”, melyeket velük tettem meg meglátogatva az őserdei falvak leprarendelőit, és felvilágosító munkát végeztünk a lakosok között. A terepjáró legtöbbször csak egy bizonyos pontig tudott elvinni minket, onnan gyalogszerrel folytattuk utunkat. Manyemen Kamerun őserdős vidéken fekszik itt még ma is kevés az út. kiismerte magát és tudta az ottani törzsi nyelveket is. Ilyen segítő nélkül eltévedtünk volna. Sokszor megtapasztaltuk Isten óvó és segítő szeretetét, hiszen nem magától értetődő ilyen körülmények közül épen és egészségesen visszatérni. Emlékezetes az az út, amikor éjszaka kellett átlábalnunk egy gyorsfolyású folyón. Nagy kövek akadályozták a haladást, a víz mélységét bottal tapogattuk ki. Egy fiatal kameruni orvostanhallgató már ereje végén járt. A túlsó parton érett banánnal teli fát találtunk, ez felüdített és megerősített.. Fáradtságunkért kárpótolt a falubeliek örvendező fogadása. Mindennapjainkban éreztük Isten átölelő szeretetét. Akkor is, amikor autónk egy meredek kavicsos úton megcsúszott és felbillent.. Vezetőnk az autó alá esett. Kisebb sérülésekkel megúszta, és ebben is nyilvánvaló lett Isten megőrző szeretete. Beszélgetéseinkre is élénken emlékszem. Az őserdőn több ideje van az embereknek egymással törődni, meghallgatni a másikat. Kameruni testvéreim számára nem volt kérdés, hogy Isten mindenben, ami minket ér, résztvesz.. Ezért erős hittel fordulnak Hozzá ínségeikben 'és áldják őt a megtapasztalt segítségért. A gyülekezetben is elmondják nyilvánosan köszönetüket. Anyagi szegénységük ellenére gazdagok és másokat is gazdagítanak ...én azért jöttem, hogy életük legyen és bővölködjenek. ” (Jn 10,10) Nem elképesztő Jézusnak ez a szava a mi világunkban, amely tele van a legfényesebb életet érintő ajándékokkal és ígéretekkel? Én megtaláltam az igazi életet a szegények közötti szolgálatban, szépséget és teljességet adott munkám, gazdagságot Jézus követése, csodálatos tettvágyat jelenléte. Vezessen az 0 Lelke továbbra is minket. Linz, 1995. húsvét * Johanna Oberlerchner orvos, a Bázeli Misszió munkatársa 1995 októberében Magyarországra jön. Ha valamelyik gyülekezetben szívesen hallgatnák meg őt, hívják meg szolgálatra a Lepramisszió, 1151 Bp. Alagi tér 13. címen. Fordította: 1 Széchényi Lászlóné^
