Evangélikus Élet, 1994 (59. évfolyam, 1-52. szám)

1994-11-20 / 47. szám

Evangélikus Élet 1994. november 20. Legyen derekatok felövezve, és lámpásotok meg­gyújtva. Lk 12,35 VASÁRNAP Üdvözítőnk, Jézus Krisztus megtörte a halál erejét, és az evangélium által világosságra hoz­ta az elmúlhatatlan életet. 2Tim 1,10. (Ezs 60,16; Mt 25.1- 13; Jel 21,1-7; Zsolt 90). Az egyházi év utolsó hetébe érkeztünk. Az utolsó szó hallatára talán meg­remeg a szivünk. Egyszer eljön életünk utolsó napja, órája, perce is. Mi lesz akkor? Eljön a halál pillana­ta. Mi, Isten gyermekei nem lehetünk reménység nélkül, Jézus Krisztus győzött a halálon, elhozta számunkra az elmúlhatatlan, az örök életet. Feltá­madunk és élünk örökké. HÉTFŐ Indulj, és hirdesd nekik mindazt, amit én parancsolok! Jer 1,17. (lKor 9,16; Lk 12,42-48; Jel 21.1— 8). A szívünkbe zárt reménység nem maradhat bensőnk titka. Tovább kell adnunk. Sokat kaptunk, nem kevesebbet, mint az örökéletet. Sokat kívánnak tőlünk, mert sokat bíztak ránk, ennek az örömhír­nek a továbbadását. Indulj hát, es hirdesd az Isten eljövendő örök országát, ahol Ő velünk fog lakni, ahol halál nem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé. KEDD Hol a bölcs? Hol az írástudó? Hol e világ vitázója? Nem tette-e bolondsággá Isten a világ böl­csességét? lKor 1,20. (Zsolt 33,10; Lk 13,22-30; Jel 21,9-14). Nem ésszerű, amit a Szentírás az örökélet­ről hirdet? Sokan vitatkoznak vele? Lehetséges. Nem mindenkinek adatik meg, hogy bemenjen a szoros kapun. Nem mindenkié a hit. Aki azonban elnyerte a hitet a Szentlélek által, annak az evangé­lium Isten ereje, amely legyőz minden kétséget. Az Isten „bolondsága” bölcsebb az emberek bölcsessé­génél. (lKor 1,25) SZERDA A jó cselekvésében ne fáradjunk el, mert a maga idejében aratunk majd, ha meg nem lanka­dunk. Gál 6,9. (Hagg 2,4; Mk 13,31-37; Jel 21,15-27). Luther Márton mondta azt, hogy ha egé­szen bizonyos volna abban, hogy egészen közel van az ítélet napja, akkor is elültetne egy almafát. Ami annyit jelent, hogy a keresztyén ember az ítélet kö­zelségében is teszi a kötelességét, elvégzi napi felada­tát. A meg nem lankadó, szüntelen jó cselekedetek­ben járó ember jut el Isten országába az aratáskor, az ítélet napján. CSÜTÖRTÖK Éljetek úgy, mint a világosság gyerme­kei. A világosság gyümölcse ugyanis csupa jóság, igazság és egyenesség. Ef 5,8-9. (Ézs 61,8; Ez 43,l-7a; Jel 22,1-5). A világosság adja meg az élet lehetőségét. Sötétben nem látnánk az utat, amelyen járnunk kell, nem tudnánk munkánkat végezni, nem lennénk képesek egymás felé közeledni. A világosság minden jó cselekvés, minden igaz ítélet és egyenes emberi magatartás forrása. Isten igéjének világossá­gában élhetünk! PÉNTEK Amit pedig szóltok vagy cselekesztek, mind az Úr Jézus nevében tegyétek, hálát adva az Atya Istennek őáltala. Kol 3,17. (Zsolt 63,5; lPét 4,12-19; Jel 22,6-15). Az Úr Jézus nevében nem lehet egymás ellen gonoszul szólni vagy cselekedni, mert Jézus azt soha nem tette vagy nem tenné. Jézus nevében csak jót lehet tenni. A tanítvány pedig csak mesterétől veheti a tanítást, a szót vagy a cselekvésre való felhatalmazást. Hála Istennek a vezetés kegyel­méért! SZOMBAT Jézus Krisztusban van - az ő vére által -a mi megváltásunk, bűneink bocsánata is; kegyel­me gazdagságából. Ef 1,7. (2Sám 24,10; 2Pét 3,3-13; Jel 22,16-21). Az Isten vezetése alatt álló ember is eltévedhet, ahogy a gyermek is sokszor elengedi szülője kezét. Jó tudnunk, hogy - ha el is tévedünk - van lehetőség a visszatérésre a bűnbánat és bűnbocsánat útján. Az egyházi év utolsó napján is ez a vigasztalásunk. Vető Béla Lehunyt szemmel... 2Kor 4,18 Egy külföldi utam alkalmával éltem át. A csodálatos középkori dómban jönnek-mennek a turis­ták. Most éppen egy csoport érke­zik, az idegenvezető lelkesen ma­gyarázza a képeket, szobrokat, ol­tárokat. A turisták mint látnivalót nézik, csodálják, megérinti őket a régi századok kultúrájának bűvö­lete, Ámulnak az ember nagysá­gán, aki sok száz évvel ezelőtt már ilyesmit tudott alkotni. Egyszer csak egy apáca jön be. Ő nem a műkincseket nézi, nem csatlakozik a műkedvelő csoport­hoz, hanem letérdel a padban, le­hunyja a szemét és imádkozik. 0 a nézelődő és nyüzsgő csoportok kö­zött mást tart fontosnak -, Istent keresi. Lehunyja a szemét, mert tudja, hogy nemcsak az van, amit látunk. Ezzel győzi le a látható dol­gokat, és tud imádkozni. Ma divat az, hogy mindent más­képp csináljunk az egyházban is. Kétségtelen, hogy van valami va­rázsa ennek a szónak, hogy „más­képp”. Az idős ember is emlékszik, hogy valamikor tervezgette, én majd másképp élek, dolgozom, másképp nevelem gyermekeimet. Az egyházi élet területén látható egy olyan tendencia, hogy változ­tassunk a külsőségeken. Jellemző, hogy az újabb generáció, ha vallá­sos is, nem rajong a külsőségekért, (liturgia, Luther-kabát, megszo­kott énekek stb.) Az élet valóban nincs a külsősé­gekhez kötve. Lehet változtatni. Am a változtatások hátterében sokszor csak egy olyan nyugtalan­ság van, aminek semmi köze a hit­hez, az élethez. A külsőségek elve­tése helyett talán jobb lenne meg­érteni és megértetni azok belső tar­talmát. így jutunk vissza a beveze­tésben említett példához, amely­ben valaki lehunyt szemmel imád­kozik. Elgondolkoztam ezen, és mélyen megragadott ennek a „kül­sőségnek” a jelentősége. Valahogy ez a kérdés hasított belém: tu- dunk-e még imádkozni, és tudjuk­e lehunyni szemünket? Mert ez a két kérdés sokszor összetartozik. Tudok-e imádkozni? - ez sok­szor azt jelenti, tudom-e lehunyni a szememet, amely mindig nyugtala­nul tapad a világra. Arra a világra, amelyik sokszor csábít, és bűnre kí­sért, sokszor pedig félelmesen tálja elém a leselkedő veszedelmeket, és így tud nyugtalanítani. A lehunyt szem azt jelenti, hiszem, hogy nem csak ez a látható világ van, Pál bol­dogan beszél arról, hogy ő nem a láthatókra néz, hanem a láthatatla­nokra (2Kor 4,18). Józanul látja, hogy a látható dolgok elmúlnak. A nagy realitás nem a kézzelfogha­tó világ, hanem Isten és az 0 világa, az Ő tervei. A hívő ember a lehunyt szemével a hit harcát gyakorolja, amely legyőzi a világot. Említettem már: sokszor abban keressük az egyházi élet megújho­dását, hogy „másképp” csináljunk valamit. Másképp! Lehet varázslat ebben a szóban, lehet és kell is ta­lán újat próbálni és kísérletezni a gyülekezetben is. De ne feledjük: semmi nem pótolja az imára kul­csolt kezeket és a lehunyt szemeket. Gáncs Aladár Mi az áldás? „Azt mondjuk: esik az eső, Isten áldást ad. Azt jelenti ez: engedi, hogy a növények növekedjenek, fej­lődjenek; virágozzanak, érleljenek. Isten gyümölcsöket ad a földeken, és gyümölcsöket emberi életekben. Ahol hat az áldás, ott valami sike­rül, ott kiteljesedik a munka, ott életre talál a szív és a lélek." Egy neves német teológus - Jörg Zink - gondolatai ezek. Szerintem szépek és igazak. Jó, ha áldás alatt élhetünk, ha áldásban részesülünk. Ha nem kapunk, rögtön kitűnik a gyengeségünk -, lám nem jutok egyedül semmire. Éppen ezért bizonyára igaz, hogy amennyi­ben lehetőségünk van áldásban részesülni; megragadjuk a lehe­tőséget? December 3-án evangélikus híve­ket várnak az ország nyolc helyén, egy gondolat jegyében: „Életem Jé­zus, egyedül te töltsd be!” A novem­beri országos evangélizáció folyta­tása lesz ez az alkalom. Most már ne csak egy helyen adjon életet, nö­vekedést Isten „áldásesője”, legyen belőle országos eső. Éljen el a hír az ország minden szegletébe, minden gyülekezetébe, minden testvérünk­höz, lehet együtt lenni, találkozni azokkal, akiket még nem ismer­tünk, s akikkel mégis egyek va­gyunk. Most nem kell kilométerek százait utazni, most az ÁLDÁS jön közel hozzánk. Mert szükségünk van rá. Mert kell a gyümölcstermés az életemben. Mert tudom, baj van velem. Kell hogy érezzem - vagy megint, vagy végre már egyszer - hogy élek! Életem van, ami több annál, mint hogy a szivem dobog. Kell az áldás, mert nincs mit adjak a szeretteimnek, lelki kincseskam­rám kiürült. Mert nem vagyok len­dítő erő a gyülekezetemben, mert elfáradtam, mert dolgaimnak fá­radságát hordom, de az áldását nem látom. Közelbejön az áldás, Isten igéje, talán újszerűén szólít, de jót hoz. Azt, ami kell nekem is, mindenki­nek. Az alkalom elkészítve, min­den arra vár, hogy részesülhesse­nek sokan a felülről jövő áldásban. Sztojanovics András KARÁCSONYI VÁSÁR A Sajtóosztály átköltözésével kapcsolatos leltározás során néhány korábbi kiadványunk több példányban is előkerült Ezeket most leárazva kínáljuk fel könyvesboltunkban megvételre. Lehet postán is rendelni, ebben az esetben csupán a portóköltség vállalását kérjük a megrendelőktől Káldy Z.: Hanem hogy Ő szolgáljon 154,­Vajta V.: Hitből fakadó élet 169,­Rédey P.: Miért reszketnek a csillagok 50,­Grünvalszky K.: Énekek éneke 79,­Kutas K.: Egy emberélet (versek) 64­Ray.: Jövevények és vándorok 145,­Scholz L.: Jót várj (versek) 82,­Görög T.: Imakönyv 85,­Rédey P.: A máglya nélküli város 96,­Scholz L.: Jézussal egy asztalnál 80,­Evangélikus templomok (levelező lapok) 48,­Krisztus tanúja (Luther élete) 101,­Csepp a tengerben 80,­Vajta V.: A szeretet keresztyén értelmezése 135,­Podmaniczky P.: Megszabadított élet 116,­Elek.: Győry Vilmos 363,­Veöreös I.: Á középpont felől 254,­Hemád T.: Kaperaaum 60 éves 462,­Karner K.: Időszerű hitvallás 91,­Greiner A.: Luther Márton 319,­Bálintné.: Tóvá lesz a délibáb 145,­Megszületett a kis Jézus 207,­Id. Harmati B.: Egészségünk és üdvösségünk 49,­Piper.: Betegágyon 108,­Veöreös I.: A harmadik egyházi út 69,­Szépfalusi J.: Lássátok, halljátok 264,­Scholz L.: Fények s felhők 97,­Terray L.: Küldetésben 150,­Ferenczy Z.: Gyógyíts meg Istenem 49,­Terray L.: Izrael és az evangélium 100,­Dedinszky Gy.: A Biblia néprajza 121,­Nagy Gy.: Az egyház kincse 151,­Gáncs A.: Akinek a szíve lángolt 67,­Id. Harmati Béla: Vallásos költemények 260,­A fenti könyvek árából 30 %-os engedményt adunk 1994. december 24-ig. KEVÉS ÖRÖMBŐL SOK OROMBE Mt 25,14-30 Jézus példázatot mond. Sokszor tette ezt élete folyamán, mikor ta­nított. Az utolsó időkkel foglalko­zó mondásai a legszemléleteseb­bek. A készenlétre figyelmeztetett az időjárás, a lakodalmas szokás, a kertész gyümölcsfája. A tálentumos példázat különle­ges. Bár az örökkévalóságról, a számonkérésről szól, mégis igazsá­gával a földi életvitelünket céloz­za meg, úgy, hogy életszeretetre életmegbecsülésre, életörömre szólít. Valahol Bécsben egy fotóüzletbe lépek. A zsúfoltságig rakott polco­kon minden látható. Valóságos „eldorádó”. Minden fotós vágya, egy ilyen üzletben vásárolni. Fiatal, kamasz lép hozzám, és igen udvariasan megkérdezi: Mi­vel szolgálhatok? - Ott fönt, a leg­felső polc alatt, mennyibe kerül az a gép? - kérdezem. Mire a fiú le akarja venni. Már szalad is a létrá­ért. Ütánakiáltok: Ne tessék leven­ni, mert nem akarom, és nem is tudom megvásárolni, csak érdekel­ne...- Ezt a végét már halkabban kell mondanom, hisz a fiú ott áll előttem, kezében csillog a gép, sze­mében tündöklik az öröm. De mi­lyen öröm? A nyereség öröme... vagy a haszoné? Ázt láthatta, hogy szegény turista vagyok, itt nem lesz üzlet, hiszen bevallottam pénzet- lenségemet. Akkor mi a magyará­zata ennek a lelkes kiszolgálásnak? Nem. Ez nem beidegződés! - Ez a fiú örül annak, hogy megfoghatja, kézbe veheti ezeket a draga porté­kákat. - Már a negyediket hozza le a magasból - normális ez? - Óva­tosan kezembe veszem a masinát, nézegetem, de már rég nem a gépre koncentrálok, hanem a fiúra, erre a lelkes munkásra. A fiúra, erre a ritkán látható kereskedőre, akitől pénzért semmit nem vettem, de na­gyon sokat lestem el ingyen. Ä munka örömét, az életörömöt. Azóta nagyon szomorkodom az immel-ámmal munkásokon. Azo­kon is, akikhez egyszer betértem szöget vásárolni: Tessék mondani kampós szög van? - Nincs! És...? Az sincs! - vág a szavamba, s bosz- szúsan temetkezik bele a megza­vart keresztrejtvény fejtésbe. Őt sajnálom, nem magamat. Sajná­AZ EVANGÉLIKUS KÜLMISZ- SZIÓI EGYESÜLET rendezésében 1994. november 28-án, hétfőn du. fél 6 órakor a Kelenföldi tanácsteremben (XI. Bocskai u. 10.) MAGYAR KÍNA-MISSZIONÁRIUSOK címmel Kunst Irén és Kunos Jenő életéről és szolgálatáról tart előadást Gáncs Aladár és Gáncs Péter. Minden érdeklődőt szeretettel várnak. BUDAVÁR 1994. november 20-án 18 órakor egyházzenei áhítat, orgonahangverseny lesz a Bécsi kapu téri evangélikus temp­lomban, melyen Peskó György növen­dékei orgonáinak. Mindenkit szeretettel hív és vár a gyülekezet vezetősége. FELHÍVÁS Szeretettel kérjük azokat a gyüleke­zeteket, egyházi szervezeteket, melyek 1995-ben Gyenesdiáson és Balatonszár­szón konferenciákat kivánnak szervez­ni, hogy előzetes jelenkezésüket, ill. igénybejelentésüket 1994. november 30-ig a Diakóniai Osztály címére (Bu­dapest, Kassák u. 22. - 1134) küldjék meg. Később érkező jelentkezéseket nem tudunk elfogadni, s nem áll mó­dunkban helyet biztosítani. Ifj. Kendeh György diák. ügyv. lelkész A FÉBÉ Diakonissza Egyesület kiadá­sában Túrmezei Erzsébet: Ragyogjatok szép csillagok című, gyermekek kará­csonyi ajándékozására alkalmas köny­ve 220,- forintos áron kapható és meg­rendelhető a Sajtóosztályon (1085 Bu­dapest, Üllői út 24.) vagy GUBEK MARIA címén (2141 Csömör, Kos­suth u. 1.) Az Északi Evangélikus Egyházkerü­let Püspöki Hivatala titkárnői állásra pályázatot hirdet. írásbeli jelentkezést kérünk 1994. december 10-ig, 1125 Szi­lágyi Erzsébet fasor 23. címen. Német vagy/és angol nyelvtudás előnyt bizto­sít. Lelkészi ajánlás szükséges. Dotálás megegyezés szerint. A KERESZTÉNY-ZSIDÓ TÁRSA­SÁG 1994. november 22-én, kedden, du. 6 órakor rendezvényt tart a Ma­gyar Zsidó Kulturális Egyesület termé­ben (VII. Garay U. 48.1, em.). Dr. Bar­kan György pszichológus, esztéta Ada­lékok az antiszemitizmus és a holoca­lom, különösen a fotóüzlet óta. Sajnálom a keresztyéneket is, akik siralomvölgynek tartják az életet, és nem veszik észre, hogy ez az élet az örök öröm előszobája. Sajná­lom azokat akik lusták, és sajná­lom azokat, akik ünneptelenül gürcölik át az életet. Sajnálom azo­kat, akik pénzért mosolyognak örömtelenül. Azóta sajnálom azo­kat aki szaknévsorokat bújva vá­lasztanak pályát. Sajnálom azt a teológiát, amelyik nem hirdeti elég tudatosan, hogy Jézusban megvál­tozott az „orcád verítékével” elője­le, mint Pál mondja, „Nékem az élet Krisztus, a meghalás nyere­ség!”. Sajnálom azt az „előrelátást, mely a tálentumforgatás rizikóját látja csak, de ahhoz túl távollátó, hogy felfedezze a kezében lévő tá- lentum lehetőségeit! Azóta keresem azokat, akiknek öröm a munka, az élet, minden közeli haszonlátás nélkül. Akik­nek a hétköznapját az ünnep hatja át. Akik lelkesen forgatják tálentu- maikat! Akik a kévésén tudnak úgy hűek lenni, hogy tudják van „sokra bízatás” is. Jézus itt nem azt mondja, hogy másra bízlak ezután, hanem bizo­nyos egyenlőség jelet tesz a mun­kanap és az ünnep, a próbaidő és a jutalom közé azzal, ahogy az egyiket kevésnek, a másikat sok­nak nevezi. A Károli fordítás az öröm szót használja: Menj be a te uradnak örömébe. Ezek szerint ke­vés örömre jön a sok. Nem az örömtelenre az örömteli! Ezért ne ássunk el tálentumot, még ha ke­vés is! Ezért ha temetünk is testet, nem ásunk el reményt és föltáma­dás hitet! Győri János Sámuel IMÁDKOZZUNK! Urunk, áldunk téged, hogy együtt ér­zel velünk és megkönyörülsz rajtunk. Kérünk, állíts ígéreteid fényébe és tarts meg minket magadénak, hogy adukor mindent újjá teremtesz, mi is a te válasz- tottaid között örvendezzünk. Ámen. EVANGÉLIKUS RÁDIÓMISZ- SZIÓ: 17.20-17.35-ig, 49 m-es rövid­hullám, 6230 kHz. november 19. szombat: Levelek a bör­tönből... november 20. vasárnap: „Legyetek készen...^ - Gémes István. Levelezési cím: Evangélikus Rádió­misszió. 2142 Nagytarcsa, Pf. 19. üst szépirodalmi ábrázolásához címmel tart előadást. Az 1995-ös Aliánsz Imahét programját önálló füzet alakjában újra megjelen­tetjük és megküldjük ingyenesen min­denhová, ahol azt kérik. A programból annyi példányt nyomtatunk, hogy a füzet a látogatók kezébe is adható le­gyen. így várjuk a rendeléseket az aláb­bi címre: Evangéliumi Aliánsz 1068 Budapest Felsőerdősor 5. A Magyarországi Luther Szövetség 1994. november 21-én a Deák téri gyü­lekezeti teremben tartja következő ülé­sét, ahol dr. Reuss András rektor tart előadást: „A lutheri megigazulás - félig igazak?” címmel. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. BUDAPEST-KELENFÖLD Egyházzenei áhítat lesz a kelenföldi evangélikus templomban 1994. novem­ber 20-án du. 6 órakor. (XI., Bocskai út 10.) Műsoron Vulpius: Evangéliumi motet­ták és J. S. Bach: Jesu meine Freude motetta, valamint preklasszikus orgo­naszámok. Közreműködik: Orgonán: Sulyok Imre, vezényel: Bencze Gábor A Magyar Protestáns Közművelődési Egyesület HITVALLÁSOS ISKO­LÁK - RENDEZETT TÁRSADA­LOM címmel konferenciát rendez Bu­dapesten 1994. november 25-26-án a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karán (VIII., Reviczki u. 4/c.) AZ ORSZÁGOS PROTESTÁNS NAPOK Kulturális Estjéről audió- és videofel­vétel készült, mely megrendelhető a kö­vetkező címen és telefonszámon: Ma­gyarországi Egyházak Ökumenikus Ta­nácsa 1026 Budapest, Bimbó út 127. (176-4847). Hiánypótlás November 6-iki számunkban a du- naegyházi lelkésziktatás cikkéből ki­maradt egy sor, mely így hangzik: „A gyülekezet nevében Kollár Imre presbi­ter üdvözölte új lelkészüket.” KERESZTELÉS Ifj. Magassy Sándor és Csonka Zsu­zsanna csornai lelkészék harmadik gyermeke július 31-én megszületett. Bencét a nagyapa, id. Magassy Sándor ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1994. november 20- I., Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Madocsai Miklós; de. 10. (német) Dietrich Tiggemann; de. 11. (úrv.) Balicza Iván; du. 6. Egyházze­nei est: Hafenscher Károly; XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. Balicza Iván; Modori u. 6. de. fél 11. Szilas Attila; Csillaghegy, III., Mátyás kír. u. 31. de. 10. Donáth László; Óbuda, m., Dévai B. M. tér de. 10. Bálint László; Üjpest, IV., Leibstück Mária u. 36-38. de. 10. Blázy Lajos; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Gerőfi Gyuláné; de. 11. (úrv.) Pintér Károly; du. 6. Pintér Károly; VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Nagy Zoltán; du. 5. (szere- tetvendégség) Szirmai Zoltán; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. Kertész Géza; VIII., Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlovák) Cselovszky Ferenc; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Kertész Géza; VIII., Vajda P. u. 33. de. fél 10. Fabiny Tamás; IX., Thaly Kálmán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pál; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. Fabiny Tamás; X., Kerepesi út 69. de. 8. Szabóné Mátrai Marianna; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. Ferenczy Erzsébet; de. 11. id. Kendeh György; du. 6. Csepregi And­rás; XI., Farkasréti Katolikus templomban de. 10. Csepregi András; Budahegyvidék, XII., Tarcsay V., u. 11. de. 9. (úrv.) Takács József; de. 11. (úrv.) Takács József; du. fél 7. Urbán Eszter; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. ifj. Kendeh György; XIII., Frangepán u. 43. de. 8. ifj. Kendeh György; XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Szabóné Mátrai Marian­na; XIV., Gyarmat u. 14. de. fél 10. Szabóné Mátrai Marianna; Pestújhely, XV., Temp­lom tér. de. 10. Bizik László; Rákospalota, XV, Régifóti út 73. Nagytemplom de. 10. Bolla Árpád; Rákosszentmihály, XIV., Hő­sök tere. de. 10. dr. Kamer Ágoston; Cinko- ta, XVI., Batthyány I., u. de. fél 11. Szalay Tamás; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Szalay Tamás; Rákoshegy, XVII., Tesse- dik tér. de. 9. Fűke Szabolcs; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Kosa László; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Fűke Szabolcs; Rákosliget, XVH., Gőzön Gyula u. de. 11. Kosa László; Pestszentlö- rinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. Havasi Kálmán; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. ref. templom de. háromnegyed 8. Havasi Kálmán; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsu; Kispest, Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsu; Pestszenterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXI., Deák tér. de. fél 11. Lehoczky Endre; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 11. Solymár Gábor; Budaörs, (ref. imaház) de. 9. Solymár Gábor. SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁNI UTOLSÓ VASÁRNAPON az oltárterítő színe: zöld. A délelőtti isten- tisztelet oltárt igéje: lKor 15,54-58; az igehirdetés alapigéje: Mt 25,14-30. EVANGÉLIKUS ISTENTISZTE­LETET közvetít a Magyar Rádió a Kossuth adó hullámhosszán 1994. no­vember 27-én, ádvent.J, vasárnapján, .de, 10.05 órakor a szügyi templomból. Igét hirdet: Záborszky Csaba lelkész. ny. lelkész keresztelte a csornai temp­lomban november 5-én, a Győr- Sopron megyei Ifjúsági Egyesület, a Mustármag csendesnapja keretében. „Az Úrnak minden útja kegyelem és hűség.” Zsolt 25,10. BUDAFOK Még augusztus elején Rőzse István lelkész szolgálatával eltemettük gyüle­kezetünk, de valószínűleg Evangélikus Egyházunk legidősebb asszonyát, ne­vezetesen Lamer Andrásnét, akit Isten 104 és fél éves korában szólított haza. Idős testvérünk Breznóbányán szüle­tett 1890-ben. Egyike azoknak, akik aktívan részt vettek a budafoki leány-, majd önálló gyülekezet megalapítá­sában és a templom építkezésében, nevét őrzi a templompadban elhelye­zett'réztábla. Mindig hű volt egyhá­zunkhoz, életét Isten kezébe tette le, aki megtartotta őt a nehéz időkben is. 1926-ban özvegységre jutott és egyedül nevelte három gyermekét, akik közül az egyik gyülekezetünk presbitere. Ragaszkodott templomá­hoz, amikor már nem tudott temp­lomba lejárni, kertjében nevelt virág­ját küldte el, még ebben az évben is. „Aki hisz én bennem, nem lát halált soha örökké.” Evangélikus Élet A Magyarországi Evangélikus Egyház hetilapja Felelős szerkesztő és kiadó: TÓTH-SZÖLLÖS MIHÁLY Szerkesztőség és kiadóhivatal 1085 Budapest, Üllői út 24. Telefon: 133-6438; 134-3567 Árusítja a Kiadóhivatal és a Magyar Posta RT. Index: 25 211 ISSN 0133-1302 Szedés: Fényszedő Központ Kft. (940068/20) Nyomás: rotációs ofszetnyomás 92002-220053. PETŐFI Nyomda RT, Kecskemét • Felelős vezető: SEBESVÁRI LÁSZLÓ vezérigazgató Előfizethető az Evangélikus Élet Kiadóhivatalában közvetlenül vagy postautalványon. Templomi terjesztés az Evangélikus Elet Kiadóhivatala útján. Előfizetési dij: fél évre 680 Ft, egy évre 1360 Ft. Csekkszámlaszám: 516-20412 Beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza! i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents