Evangélikus Élet, 1994 (59. évfolyam, 1-52. szám)
1994-10-30 / 44. szám
Evangélikus Élet 1994. október 30. GYERMEKEKNEK Még mielőtt megszülettem, szüleim már szerettek engem. Visszafogott áhítattal tervezgették, hogyan neveznek majd. Apu összeszerelte a régi kiságyat, amit a padlásról hozott, azt, amiben ő is feküdt valamikor. Órákig tartott, míg összerakta. No nem azért, mert ügyetlen, hanem mert annyit álmodozott az érkezésemről. Anyu próbált egészségesebben táplálkozni, és kismama tornára is beiratkozott. Esténként együtt olvasták a könyvket, amit a védőnő ajánlott felkészülés gyanánt. Igazán szeretettel készültek fogadásomra, pedig még nem is ismertek engem. De hát az ő gyermekük vagyok... Uram, a Bibliában olvasom, hogy Te is öröktől fogva szeretsz engem. Jó tudni, hogy nem jóságom, nem engedelmességem tesz kedvessé előtted, hanem a Te szereteted. Mennyei Édesatyám, köszönöm, hogy gyermeked lehetek! BEPILLANTÁS A PÉLDÁZATOK VILÁGÁBA A halászok munkája Jézus tanítványai között többen voltak olyanok, akik mint halászok keresték kenyerüket a Genezáret- tavánál. Pétert és Andrást, valamint Zebedeus fiait, Jakabot és Jánost egyenesen a halászhálók mellől hívja el Jézus, hogy kövessék őt. De hogyan is halásztak akkoriban? A Bibliában erre is találunk utalást. Most ismerkedjünk meg a halászat három olyan módszerével, melyekkel a tanítványok is dolgoztak. Egy alkalommal, amikor Jézuson számonkérték, hogy fizet-e templomadót, elküldte Pétert a tengerhez, és ezt mondta neki: „...vesd be a horgot, és fogd ki az első halat, amely ráakad. Amikor felnyitod a száját, találsz benne egy ezüstpénzt, vedd ki, és add oda nekik értem és érted.” Péter igen egyszerű horgász felszerelése valószínűleg egy hosszabb fonálból, egy horogból és a rászúrt csaliból állhatott. Hasonló lehetett a manapság használatos „zsebpecához”. A halászat másik módjáról így ír Máté evangéliuma: „Amikor Jézus a Galileai-tenger partján járt, meglátott két testvért, Simont, akit Péternek hívtak, és testvérét, Andrást, amint hálójukat a tengerbe vetették. ..” Ma is használatos a halászatnak ez a módja: egy háló közepéhez egy karikát kötnek, széleire pedig nehezékeket erősítenek. A halász gondosan összetekert hálót gyors mozdulattal mint egy lasszót a víz fölé dobja, ahol az szétnyílik, s mivel a szélén a nehezékek húzzák lefelé, harangként süllyed a vízbe, bekerítve az alatt lévő halakat. A háló szélén egy zsineg fut körbe. Ezt összehúzva bezárul a csapda, s a karikánál fogva ki lehet húzni a partra. Egy harmadik módja a halászatnak, amikor kerítőhálóval vesznek körbe egy-egy területet. Ezeknek a hálóknak a hossza 10-15 méter, szélessége pedig úgy 1 unteres lehet. Csónakok vontatták, mint ahogy ez abban az esetben is történhetett, amikor Jézus feltámadása után megállt a Tibériás-tenger partján, és megkérdezte a halászó tanítványokat: „Fiaim, nincs valami ennivalótok?” Azok így válaszoltak: „Nincs.” Ő pedig ezt mondta nekik: „Vessétek ki a hálót a hajó jobb oldalán, és találtok.” Kivetették, de kivonni már nem tudták a rengeteg haltól... FERI BÁCSI JÁTÉKAI Kakukktojás Biztosan a legtöbben ismeritek ezt a játékot. Összetartozó dolgok között kell rábukkanni arra az egyre, ami nem tartozik közéjük. A sorozatban négy alkalommal kell majd megtalálnotok, mindig négy dologból, hogy melyik az, amelyik nem illik a másik három közé. És hogy mi köti össze a három másikat? Nos az, hogy mindhárom egyazon bibliai történetben vagy példázatban szerepel. Segítségként elárulom, hogy a megoldásokhoz nagy segítséget nyújt Márk evangéliuma negyedik részének alapos ismerete! Beküldendő hétről-hétre a kakukktojás, vagyis az a negyedik szó, amely nem illik (Mk. 4 alapján) a másik három közé. De ez még nem minden! A kakukktojások alapján ugyanis rá lehet bukkanni egy olyan történetre, melyből a négy hét folyamán megtalált „kakukktojás-szavakat” vettem. Ez a történet - annyit elárulok -, János evangéluma első fejezetének egyikében található. (A másik három evangéliumban is olvashatjuk, de a legkönnyebben Jánosnál ismerhettek rá.) A kakukktojások megtalálásáért felkínálok hétről-hétre egy-egy pontot. A plusz történet kitalálásáért pedig annál több pont jár, minél hamarabb buakkantatok rá. Bonyolult? A leírást olvasva talán. De játék közben azt hiszem minden világossá válik. Lássuk most az első négy szót, melyből az egyik kakukktojás. De melyik? A választ Márk 4-ben keressétek! Még csák annyit, hogy a megfejtést legyetek szívesek keddig postára adni! fészek galamb árnyék mag Dalo - ló -ugrás A legutóbbi játék helyes megfejtése a következő: „Előtted állok, drága Jézusom”. A keresett énekszám a 416. A helyes megfejtést beküldők neveit egy későbbi számban olvashatjátok. A gyermekrovat készítői stábjának címe: Cselovszky Ferenc, 7064 Gyönk, Petőfi u. 359. Névadó ünnepség Tolnán 1994. szeptember 29-én Tolna lakossága nagy ünnepre virradt. A város gimnáziumát Sztárai Mihályról, a nagy lutheránus reformátorról, énekszerzőről és drámaíróról nevezték el. Ezen az ünnepélyen teológiánkat dr. Muntag Andor rektorhelyettes, dr. Fabiny Tibor, az egyháztörténeti tanszék vezetője, és Bódi Emese Judit, latin-történelem szakos tanár (e sorok írója) képviselte. Az ünnepség délelőtt tíz órakor a Himnusz hangjaival kezdődött. Ezután a gimnázium igazgatója röviden üdvözölte az egybegyűlteket. Ezt követően Szakály Ferenc történész - a megye szülötte, Sztárai és korának egyik legkitűnőbb ismerője - rendhagyó történelemórát tartott. Előadása kezdetén örömét fejezte ki, hogy a gimnázium olyasvalakinek nevét veszi föl, akinek tevékenysége szorosan kötődik a városhoz. Igaz, hogy a nagy reformátor életének csak nyolc esztendejét (1551-59) töltötte Tolnán, de ez az ő és a település életében is meghatározó. Tolna, Sztárai korában, viszonylag jómódú mezőváros volt, tehetősebb polgárai szívesen hoztak anyagi áldozatot is az oktatás ügyéért. A városban olyan iskola működött, ahonnan kikerülve a magyar diákok bármely külföldi egyetemen megáll- ták helyüket. Jó lenne - jegyezte meg az előadó -, hogyha korunk vagyonosodó rétegei ebben követnék Tolna mezőváros polgárságát. A történész elsősorban a reformáció kialakulásáról és terjedéséről beszélt, Sztárai életére csak utalásokat tett. Egy rendkívül fontos észrevételt tett a katolikus történész; Sztárai katolikus hitét elhagyva, lutheránussá lévén, e meggyőződésben élete végéig megmaradt, nem vált sem a kálvini irány követőjévé, sem unitáriussá, mint sok reformátortársa ebben az időben. Az előadást követően a gimnázium tanulói színvonalas műsort adtak. Elhangzottak Csokonai és Petőfi költeményei, erdélyi népballadák és néhány rövidebb komolyzenei darab. E műsor után Szabados Regina, teológiánk negyedéves hallgatója, a város szülötte, a gimnázium egykori tanulója áttekintette Sztárai Mihály életét és munkásságát. Méltatta két drámáját: Az igaz papság likőrét és a Papok háziasságát. Szólt önálló zsoltárfordítcisairól és énekeiről. Jelentősebb művei közül Sztárai csak egyet írt Tolnán, História de vita beati Athanasii címen (Históriás ének boldog Athanasius életéről). Sztárai nagy hangsúlyt helyezett a hallott igére, így tudta Isten üzenetét közvetíteni az egészen egyszerű, írni-olvasni nem tudó tömegek felé is. Ezért szerzett oly sok éneket, ezekkel is vigasztalta a török uralom alatt szenvedő népet. Az előadás után a gimnázium erre az alkalomra hímzett zászlaját az iskola egyik öregdiákja adta át a tanári karnak és a tanulóknak. Ezt követően mindnyájan az iskola épülete elé vonultunk és a falon elhelyezett gránit emléktáblát Keszthelyi Márton, a város polgármestere leplezte le. Szabados Regina sokat fáradozott azért, hogy Sztárai tolnai működését emléktábla hirdesse, és hogy a gimnázium az ő nevét vegye fel. Ennek érdekében komoly ismeretterjesztő munkába kezdett; sokat beszélgetett a gimnázium tanáraival, megismertette őket alaposan a Sztáraival foglalkozó szakirodalommal. Az iskola vezetősége és tanári kara a névfelvétel ügyében egységesen döntött. A város önkormányzata készséggel elvállalta az emléktábla elkészíttetését és felállítását. Ebben nagy érdeme van az önkormányzat jegyzőjének, dr. Sümegi Zoltánnak. Az ünnepség résztvevői kis füzetet kaptak, ezt Szabados Regina állította össze. Áttekinti benne Tolna város XVI. századi gazdasági és társadalmi viszonyait, Sztárai tevékenységét és énekeiből is közöl kettőt. i Bódi Emese Judit I 0 K N K „Öltsétek magatokra az Isten fegyverzetét...” Csendes-hétvége Mórichidán Szeptember utolsó hétvégéjén a Győr-Sopron megyei Mórichidán találkoztak a nyáron Meszlenben táborozó fiatalok. Ott, és akkor a Szentiéleknek tetszett kicsiket és nagyokat megszólítani, bűnbánatot ébreszteni a szívekben. Ott, és akkor biztossá vált, hogy az újonnan született, megtért fiatalokat - nem csak odahaza, de együtt töltött csendeshétvégeken is - újra és újra táplálni kell az Elet kenyerével és vizével. A fiatalok szomjúhozták az igazságot, vágytak az ige hallására, éltető erejére. A gyakori találkozásokat nem terveztük előre. Isten - aki új életre hívta el a fiatalokat - maga kínálta és ajándékozta nekünk ezt a hétvégét. A fiatalok Nemescsó-Meszlen- Acsád gyülekezeteiből érkeztek Móric- hidára. Az esti evangélizációkon Ve- rasztó János nemescsói lelkész olyan „pogány” emberekről prédikált, akik maguk sem maradhattak közömbösek Jézus Krisztus mellett. Az első estén Pilátusról, aki Jézus Krisztus ellensége, a második estén cirénei Simonról, aki a mezőről hazafelé jövet belecsöppen az eseményekbe, kénytelen felvenni Jézus keresztjét, vasárnap délelőtt pedig a római századosról, aki a halott Jézusról vallja: „Bizony ez az ember valóban Isten Fia volt!" Esténként a mórichidai gyülekezet vendégszeretetét élvezhettük. Valamennyien családoknál laktunk; bőséges vendéglátásban volt részünk. A gyerekek testvérként, barátként üdvözölték egymást. Szombaton délelőtt, a reggeli áhítat után Szabó András mórichidai lelkész az Efezusi levél alapján Isten fegyverzetéről tartott előadást, mellyel megállhatunk az ördög mesterkedéseivel szemben. Rámutatott arra, hogy a Sátán milyen erővel támad bennünket, de Jézus Krisztus erejével, hatalmával, a Lélek kardjával legyőzhetjük őt. A délutáni Rába-parti kenutúra után az Efe-| zusi levél adott útmutatást a bibliaver senyben. Este, az igehirdetés előtt Me nyesné Uram Zsuzsanna uraiújfalui lel kész tett hitéről bizonyságot. Újra és újra hálát adunk Istennek hogy kegyelemből, Jézus Krisztus álta megváltottjai lehetünk. Újra és újra rá döbbenünk, hogy nincs kihez men nünk, nincs hova futnunk, önmagunk ban semmit sem érünk; életünket csal Jézus töltheti be, teljesítheti ki. Csal az ő kegyelme, és bűnbocsánata ál tál van megújulásunk, békességünl Istennel. B. E SZENT-GÁLY KATA: Imádságtöredékek bár úgy találnád hogy a munkát elvégeztem beteljesítettem a küldetést amit kaptam bár úgy találnád hogy arasznyi életemet valóban küldetésnek éltem s megdicsőítettem általa a mi Atyánkat aki velem is üzenni akart a földnek elszáradt kezű ember vagyok nem mozdulnak az ujjaim kézfogásra nem tudok sem kérni sem adni itt vagyok a bénák szomorúságával itt vagyok a bénák keserűségével ha úgy akarod meggyógyíthatsz engem ó akard Uram szólj hozzám Atyám szólj hozzám Igéd szavában szólj hangosan szólj hangosabban nagyothallóvá tett az élet * * * Istenem egyedül vagyok igazi arcomat csak Te ismered Te látod mennyi szenvedést takarok be mosollyal és míg testvéreim belém kapaszkodnak én a magam ösvényén is botladozom s választ keresek kérdéseimre élj bennem korlátoltságom ellenére is élj fel engem alkalmatlanságom ellenére is sajátíts ki engem lázongásom ellenére is Jézus az igazi szőlőtő Jézus egy nagyon egyszerű, ugyanakkor mindenki szánúu ra jól érthető példával mutatja meg számunkra a mester é tanítvány kapcsolatát. Ez a kapcsolat élet és halál között mozog. A szőlővesszd nem maradhat életben, és termésre teljesen alkalmatlan öiu maga. Szüksége van az életet adó szőlőtőre, amely vized tápanyagot ad, és a hordozást végzi. Ha nem a szőlötőbő táplálkozik, lassan elhal, kiszárad, és már csak tűzre alkalmas! Amikor Jézus prédikált, mindig életre hívott; mindig J halott, teljesen elszáradt életeket hívta. „Jöjjetek énhozzánj mindnyájan!” Lehetne így is gondolni hívására: mindnyáj jan, akik elszáradtatok, és elfonnyadtatok. De ezt a hozzá való közeledést hittel várja. Azokra utal! akik hitükben, Isten-keresésükben, esetleg vallásosságuk!; ban, vagy kísértéseikben a teljes elszáradást, kiszikkadás érzik. Óriási kegyelem, ha egy szőlővessző érzi, hogy rostjai lassan elhalnak. Ezek segíthetnek arra, hogy a szőlőtő után vágyakozzunk, higgyük azt, maga az élet jön a tőből. Halott vagy élő? Halott vagy, vagy élő? Erre utal Jánoí a Jelenések könyvében (3,1): Tudok cselekedeteidről, hogs az a neved, hogy élsz, pedig halott vagy. Ilyen vagyok én isi Az élő érzi a bajt, a szükséget saját lelkében. Az élő vessző érzi a szükséget, hiányt rostjaiban. A halott nem érez semf mit. Erre az életre hívott és hív ma is Jézus. Ő élő vizet, éltetq tápanyagot akar adni. Önmagával akarja áthatni a haldokid rostokat. Az élő vessző szembesül azzal, hogy önmaga néni képes semmire. Tele van gazzal, különféle indák állandóar gyengítik. Ezek azok a bűnök, engedetlenségek, hitetlensé gek, amelyekből a szőlőműves a kegyelem ollójával tisztogat] Jézus az Ő saját vérével akarja tisztogatni, és tisztítja újra és újra azokat a szőlő vesszőket, amelyek benne gyökereznek) Ezzel teszi alkalmassá azokat, hogy még több gyümölcsöt teremjenek. De azt a szőlővesszőt, amelyik nem vállalja aa olykor fájdalmas tisztogatást, lemetszi. Jézus kegyelméből megérezheti a szőlővessző, hogy ő kiválj lasztott, meghívott. Nem érdemeiért, hanem a Mester nevél ért. Jézus nevéért lehetünk kiválasztottak. A kiválasztási megpróbálással jár. Vállalja-e a szőlővessző, a tanítvány a világ haragját, dacát, az ördög dühöngését és viharral tárnaj dását, azért, hogy megmutatkozzék, ki az, aki ezek között is az életet választja. „Ha gyűlöl titeket a világ, tudjátok meg] hogy engem előbb gyűlölt, mint titeket. Ha e világból valói! volnátok, a világ szeretné a magáét, de mivel nem a világból valók vagytok, hanem én választottalak ki titeket a világból] azért gyűlöl titeket a világ.” Jn 15,18-19 Jézus örök életre hívja a szőlővesszőt. De azt is igén tanítványainak, hogy ez a világ gyűlöletét hozza magával. ' Isten kegyelme ajándékozza a szőlővesszőket az élet vizével, Jézussal. Ő ajándékozza a hitet is, hogy a világ gyűlölete ellenére is Jézus nevében és az Ő vérében kapott bűnbocsá-í natban higgyen és reménykedjen. Szmolár Attila Kitárult egy ajtó... Erre a jó hírre indultunk el Késmárkra Schelken Pálmával, az Evangélikus Elet hasábjairól is jól ismert íróval. Amikor az autóbusz a besztercebányai hegyek után elérte az Alacsony-Tátra erdőségeit, elnémult a buszban az utasok csendes zsongása, mindenki a tájat nézte. Az ősz, a nagy festő csak itt-ott érintette sárga, rőt, barna ecsetjével a fákat, bokrokat. A szeptemberi simogató melegben még a zöld ezernyi árnyalatában pompázott a természet. Az egyre.meredekebb, óriás fenyőkkel borított hegyoldalak között hegyi legelők, skanzenbe illő apró falvak bújtak meg. Majd a végső nagy nekife- szülés után felértünk a kb. 600 m magas fennsíkra Liptó és Szepes megye határán. A látvány sokkoló hatású volt. Előzőleg a Szépség, most az Őserő varázsa alá kerültünk. A látóhatár szélén, szinte minden átmenet nélkül, a földből magasodnak elő a Magas-Tátra gigantikus méretű hegy vonulatai. Nem csoda, ha a zsoltár őst a hegyek fenséges látványa imádatra indította: „Dicsérjétek őt egeknek egei, ti hegyek és halmok...” Zsolt 148. Ahogy a szepesi fennsíkon a Magas-Tátrához egyre közelebb haladtunk Poprád felé, megszólaltak a gránitóriások és mesélni kezdtek: Ők évmilliók óta őrzik és figyelik ezt a tájat. Ősi tanúi mindannak, ami itt történt. Látták a hullámzó tengert, ami beborította az egész medencét, majd megjelent az élet és a parányi lény, az ember, akinek legrégibb nyomai is itt találhatók. Látták a birodalmakat, a hun, majd az avar birodalmat - az utóbbit Baján; Mundó királyokkal -, de ez a birodalom, a monda szerint, a mértéktelen borivás miatt elpusztult. Látták az Árpád fejedelem hadaival érkezett Bors vezért, aki őröket állított erre a legészakibb tájra, hogy megvédjék az itt hazát talált népeket a betolakodó rabló hordák ellen. Látták, amint 1120-1150 körül nagy társzekereken szászok érkeztek Sziléziából, némelyek Tirolból, akik megtelepedtek ezen a szép vidéken, és szorgalmuk által csakhamar virágzó életet teremtettek. A magyar királyok is felfigyeltek erre a szorgalmas népre és egyre több előjoghoz juttatták őket. A városok , fraternitásba" tömörültek, élükön a szepesi gróffal, a köffiont Lőcse városa lett. Lőcsétől nem messze lett virágzó város KésmárkI A hegyóriások nevetve nézték a két város, Lőcse és Késmárk között kitört áldatlan háborút. A viszály nem családi okok miatt tört ki. A harc a pénzért, a piacéri folyt. Kié legyen a lengyel piac, kinek milyen kocsim nagykocsin vagy kiskocsin lehet az árut szállítani), A Szepességet is végigdúlták a tatárok, majd a huszitála hadai, de ez a nép mindig magához tért. Késmárkot 1433-ban szinte teljes egészében tűzvész pusztította el. A 15-16. sz. közepéig tartott a várost újjáépítése. Ekkor épült régi középkori alapokon újjáI Késmárk legrégibb temploma, a Szent Kereszt temp-\ lom, szép gótikus falaival, fafaragású szobraival. Meg A építették a városfalat bástyákkal, kiépítették a vízveze-] ték-hálózatot, városi fürdő, kórház, szegényház, városi] óra, és iskola épült. Virágzott a tudomány és művészeti is. Az itt élő népek szerették és magukénak érezték, | védték ezt a tájat. Szép versek, mondák, énekek születA tek a szászok, magyarok és szlovákok ajkán. A hegyek} misztikus közelségében ma is születnek mondák. Sofcj szavunk titka is ezen a tájon nyílik meg. Amikor pl. aj középkorban vándorlegények járták a városokat, falva A kát alamizsnát kérve, „Bitt schön!" „Dank schön /"-íj mondtak. Összevonva a két mondatot bitangok lettek A ami csatangolót jelentett. A reformáció tanai nagyon hamar visszhangra talál-1 tak ezen a vidéken. A husziták is előkészítették a talajt\ hiszen templomokat is építettek, két szín alatt osztotA ták az úrvacsorát, anyanyelven prédikáltak, Bibliáit fordítottak és össze is házasodtak itteni lakosokkal. -| A Szepességből könnyebben jutottak fiatalok külföldit egyetemekre - így Wittenbergbe is -, mint a török általi megszállt alföldi területekről. Feljegyzések szerint 1522-55 között 20 szepesi fiatal tanult a wittenbergi egyetemen. Már 1520-ban felolvasták a 95 tételt a Szent Kereszt templomban (Thomas Preisner nevű szerzetes). A templom melletti iskolában is új szellemben folyt az oktatás. A század végén Stöckel Lénárt, Bártfa reformátora hatására, aki Melanchthon tanítványa volt és félévet töltött Késmárkon, egészen sajátos iskolarend alakult ki tantárgyak megválasztása, módszer, pedagógiai szempontok tekintetében. A késmárki iskola is sok diákot vonzott, Késmárk iskolaváros lett. Kinczler Irén
