Evangélikus Élet, 1994 (59. évfolyam, 1-52. szám)

1994-08-14 / 33. szám

ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP § /"># 59. ÉVFOLYAM 33. SZÁM 1994. AUGUSZTUS 14. 1 ^ SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE /kW UTÁNI 11. VASÁRNAP A világnak leginkább olyan emberek hiányoznak, akik mások hiányával törődnek Albert Schweitzer ■■■■■ ■H A TARTALOMBÓL BOKRÉTAÜNNEPSÉG FARKASRÉTEN AZ ALSÓ-AUSZTRIAI GUSZTÁV ADOLF ÜNNEP EGYHÁZUNK ANYAGI ÜGYEIRŐL I. Lelkészavató istentisztelet a Deák téri templomban KIKÜLDÉS A SZOLGÁLATRA ÉLJETEK ÚGY, MINT A VILÁGOSSÁG GYERMEKEI Déli egyházkerületi lelkészjelöltek avatása Vasárnap délután három óra­kor a Deák téri templomban nagy gyülekezet gyülekezik. Egyike a kánikulai vasárnapok­nak, de ez sem volt akadály, hogy nemcsak a fővárosból, de vidékről is sokan jöjjenek el hat lelkészjelölt avatására. Családta­gok és gyülekezeti csoportok, lel­készek és barátok kísérték el az avatandókat és imádkozva kér­ték Isten áldását az induló fiata­lokra. A hat lelkészjelölt közül ketten a békéscsabai gyülekezetből va­lók: ifj. Aradi András és Vári Krisztina. Ikladról János Zsu­zsanna, Zalaistvándról Dénes Ilona, Budapest-Cinkota filiájá­ból, Mátyásföldről Pálinkás Ing­ridéi Farmosról Németh Mihály. Az oltár előtt dr. Harmati Béla püspök, Zászkaliczky Pál, a Teológus Otthon igazgatója és Aradi András békéscsabai lelkész - az édesapa - vettek részt a li­turgikus szolgálatban. A püspök az Útmutató heti igéjét válasz­totta útravalóul a kis csapatnak. Ef 5,8-9 verse szerint „Éljetek úgy, mint a világosság gyermekei. A világosság gyümölcse ugyanis csupa jóság, igazság és egyenes­ség.” Utalt Jézus szavára, mikor azt mondta: „Én vagyok a világ világossága...” De tanítványaira tekintve azt is mondta, hogy „ti vagytok a világ világossága...” A krisztusi világosság az evangé­liumhoz kapcsolódik. Mit jelent ma egyházban, gyülekezetben él­ni? Azt, hogy világosságban kell lenni. A krisztusi világossággal lehet a körülöttünk és bennünk lévő sötétségre rávilágítani. Le­het, hogy korábban sötétebb kép vette körül az egyházat, de ma is szükség van erre a világosságra. A krisztusi világosságban lehet újat kezdeni és erre ma is szükség van. Az apostol gyümölcsökről be­szél. Jóság, igazság és egyenes­ség. Ezeket á gyümölcsöket lehet és kell újra és újra hozni, prédi­kációban és magatartásban. Nagy a felelőssége a lelkipászto­roknak. Kérdésekkel jönnek hozzátok gyermekek és felnőt­tek. Nekik kell elmondani, hogy Krisztusban egy másik világ tá­rul fel. Vannak magasabb érté­kek, mint az agyonhajszolt anya­giak. A jóság, az igazság és egye­nesség az életünkön keresztül lesz elfogadhatóvá mások szá­mára. A boldog diákévek befeje­ződtek. Mostantól fogva a vilá­gosságban járás és a világosság tovább adása mindennapos fele­lősség lesz számotokra. És ez a világosság megtartó erővé lehet akkor is, ha felmerül a tanítvá­nyok kérdése bennetek: men­jünk vagy maradjunk? A Krisz­tus világossága, új világa legyen valóság életetekben is. Mintegy harminc lelkésztárs áldotta meg az új lelkészeket és indította egy-egy igével a szolgá­latba. Az ilyenkor szokásos megven- dégelés, szeretetvendégség arra is alkalmat adott, hogy gyülekeze­tek találkozzanak, sőt néhány olyan gyülekezetből is voltak résztvevők, akik várják az új lel­készek szolgálatát. A Deák téri gyülekezet termeiben, sőt az ud­varon is megterített asztalok mel­lett még sokáig folyt a beszélge­tés. Rövid nyári pihenő után ha­marosan megtudják a felavatott lelkészek szolgálati helyüket. Ezt olvasóinkkal is közölni fogjuk. Az idén végzettek közül még két lelkészjelölt avatása van hát­ra. Ezekről is beszámolunk majd következő számunkban. tszm MEGHÍVÓ A Fébé Evangélikus Diakonissza Egyesület Bagolyirtáson felépült kápolnájának felszentelése augusztus 25-én, csütörtökön 11 órakor lesz Szebik Imre püspök szolgálatával. MEGHÍVÓ A Somogydöröcskei Egyházközség megújított templomát augusztus 20-án 10 órai kezdettel szenteli fel dr. Harmati Béla püspök. Erre az ünnepi alkalomra szeretettel hívjuk az érdeklődőket. , ÖKUMENÉ, KULTÚRA A strasbourgi Ökumenikus Kutató Intézet, melyet az Evangélikus Világszövetség tart fenn, ez évben a fenti témakörben tartotta tíznapos szemináriumát a világ különböző részéről egybesereglett - elsősorban - evangélikus teológusok részére. A város a turistát hívogató vendégszeretetével ölel­te magához a 70 főnyi színes közösséget. Nemcsak Amerika és Afrika, de még Új Guinea is képviseltette magát, s Európa szinte valamennyi egyháza elküldte képviselőjét. A három kifejezés egymáshoz való viszonyát tár­gyalta a konferencia, külön hangsúlyt helyezett a kul­túra értelmezésére. A kedves Olvasó előtt esetleg kevésbé ismert szó a szünkretizmus. Jelentése magában foglalja a különbö­ző vallások és/vagy filozófiai tanítások egybeolvadá­sát. Ezzel az adott vallás elveszíti tanításának tisztasá­gát és a Szentírásra alapozott hitismeretének igazsá­gát. A témát felvezető előadást az intézet igazgatója, dr. Yacob Tesfai eritreai származású professzor tartotta. Ezt követően a kereszténység tanításával és gyakor­latával szembesítették az ázsiai, az afrikai, az európai (svéd), az amerikai és a hellén kultúrát. Az előadások mondanivalója abban a kettős fe­szültségben izzott igazán, amikor egyfelől az evangé­lium betört egy új kultúra területére, beágyazódott a sajátos körülmények között élő emberek mindennapi gyakorlatába, másfelől bizonyos hagyományokat fel­számolt s megsemmisített. Közben új kultúrát is létre­hozott. Napjaink küldetése éppen abban rejlik, hogy ősi kultúrák érintetlenül hagyásával kell az evangéliumot megszólaltatni, s Krisztushoz vezetni az Őt nem isme­rő embertársainkat. A kultúrák találkozása azonban magában rejti az evangéliumi tanítás tisztaságának elveszítését is. Keskeny ösvényen kell járni ahhoz, hogy sem a szellemi értékek ne pusztuljanak el, ame­lyet egy adott ősi kultúra hordoz, sem pedig az evan­gélium üzenete ne csorbuljon a különböző kultúrák és vallások tarka kavalkádjában. A konferencia résztvevői külön figyelemmel hall­gatták dr. Anita Stauffer amerikai, jelenleg az LVSZ központjában dolgozó professzornő előadását Kultú­ra és keresztyén istentisztelet címmel. Az evangélikus teológus asszony egyszerre mutatott rá az istentiszte­let fontosságára, amely a keresztyén élet központja - táplál és missziónál - ugyanakkor kultúrát teremt nyelvének, zenéjének, légkörének sajátosságával. Az evangélium nincs kultúrához kötve, de nem is független attól. Figyelemmel kell kísérnie a kultúra változásait, de kritikával is kell illetni. Számunkra nem a kultúra a mérce, hanem a Szentírás. Nem a kultúra az Abszolútum, hanem maga Isten. Külön kiemelte előadásában a nyelv, a zene, a mű­vészet és az építészet jelentőségét a keresztény kultúra megjelenítésében. Ugyanakkor a keresztyén istentisz­telet kultúráktól független, sajátos közös jelleget hor­ES SZUNKRETIZMUS doz magán. Válasz Isten kegyelmes közeledésére neki szóló imádatban, bűnbánatban és új életben való el­kötelezettségben. Az egyes előadások megbeszélése csoportmunka keretében történt. Itt kerülhetett igazán sor az egyes országok sajátos helyzetének felvázolására. Európában nyilvánvalóan a szekularizált kultúra és gondolkodásmód nehezíti a keresztyén hit tovább­adását. Bár az egyes felekezetek között is vannak szellemi - lelki válaszfalak, mégis az ökumené gondo­latának terjedése a kívülállók előtt is jelzi az összetar­tozás és a hasonló életstílus fontosságát. így inkább a közös, azonos vonások hangsúlyozá­sára kerül sor az egyes egyházak gyakorlatában. Ne­héz áttörni a közöny és a hitetlenség, az érdektelenség és az egoizmus falát. Mégis új és új kísérletet kell tennünk, hátha Isten megérinti az emberi lelket. Munkacsoportunk beszámolóját levél formájában készítette el. A címzett egy középkorú, egyháztól el­idegenedett, de jó szándékú, megkeresztelt testvérünk volt. A konferencia munkájáról szóló tudósítás úgy nyert megfogalmazást, hogy őt megszólítottuk, hív­tuk a gyülekezet közösségébe, felsorolva az érveket, megválaszolva az ellenérveket és hangsúlyoztuk a nyi­tott kapu és szeretetteljes fogadás jézusi gondolatát. Az együttgondolkodás szép példáját éltük meg a csoportmunkák ismertetése és a konferencia előadá­sainak értékelése során, melyet dr. Risto Saarinen finn professzor - jelenlegi intézeti tanár - vezetett s muta­tott be. Olykor úgy tűnik, hogy a világ más tájékáról érkezővel könnyebb egy nevezőre jutni, mint a hazai földön élővel. Naponta áhítat keretezte munkánkat reggel és este a St. Thomas protestáns templomban. Záróistentisz­teletünkön pedig Nils Rohwer dél-afrikai püspök hir­dette az igét. Strasbourg az Európa Parlament székhelye. Bár utcáin csak francia feliratok láthatók, lakói is többsé­gében hivatalosan franciául beszélnek, múltjában őrzi a sajátos elzászi/német kultúra nyomait. Az ácsolt gerenda építészet remekei - hála Isten háborús károk pusztító hatása nélkül - maradtak fenn. A város la­kóinak vendégszeretete, az utcai hangulat, a tisztaság és a kulturált viselkedés maradó nyomot hagy az odalátogatóban. Egy este Michel Hoeffel evangélikus egyházelnök vendégei lehettünk, mi Közép- és Kelet-Európából érkezők. A püspöki rangot viselő egyházfő boldogan érdeklődött hazai egyházunk helyzetéről s jelen gond­jairól. A 260 ezer lelket számontartó elzászi egyház életéről szóló információja sok tanulsággal szolgált számunkra. Ökumené, kultúra, szünkretizmus. Indítson e há­rom szó az összetartozás jegyében az evangélium hű­séges szolgálatára, a kultúra ismeretére és gazdagítá­sára, s tegyen éberré a keresztyén tanítás tisztaságá­nak megőrzésére. Szebik Imre „ÜGY ŐRIZD A KINCSET, HOGY TOVÁBBADOD” Lelkészavatások az Északi Egyházkerületben Az Északi Egyházkerület, a Győr-soproni és a Veszprémi Egyházmegye ünnepelt és adott hálát az Úrnak július 23-án, szombaton, mikor Szebik Imre püspök végzett teológusokat avatott lelkésszé Győr­ben, majd Takácsiban. GYŐR Délelőtt tíz órakor zsúfolásig telt meg a győri öreg­templom, ahol az ősi oltár előtt a Lélek belső nyitott­ságával és a teológia szolgálatára való elkötelezettsé­gével Ihász Beatrix, Karsay Lajos és Varga Gyöngyi tette le a lelkészi esküt. Családtagok, rokonok, bará­tok, ismerősök, teológusok és évfolyamtársak hallgat­ták az ifjú lelkészek fogadalomtételét. Szebik Imre püspök az avatásra szóló meghívó igé­jét - Ti vagytok a világ világossága. Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat. Mt 5,14.16 - választotta igehirdetésének alapjául. Eb­ben az istentelen világban szükség van az evangélium szolgálatára, a fényre, a jó cselekedetekre, Isten dicső­ítésére, hogy ne csak az ördög éljen benne szívesen. Jézus nélkül sötétség uralkodna. Ti azért lehettek a világ világossága - mondta a püspök -, mert Jézus a világ világossága. A ti fényetek Jézus fénye, Őt kell tükröznötök, mutatnotok, világítótoronyként az em­berek között állnotok. Úgy ragyogjon a ti világossá­gotok, hogy lássák jó cselekedeteiteket. A jó cseleke­detek a hit gyümölcsei, melyek Isten dicsőségére szol­gálnak. A lelkipásztori szolgálat nehéz, mert emberi erővel és ésszel lehetetlen, de könnyű, ha Istenre bíz- (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents