Evangélikus Élet, 1994 (59. évfolyam, 1-52. szám)

1994-01-23 / 4. szám

TAGJAI VAGYUNK EGYMÁSNAK

Még egy levél Dániába (IV.)

Múlt számunkban tudósítottunk a Soproni Líceumi Diákotthon avatásáról. Most közöljük dr. Stand László igazgató megnyitón mondott beszédét.

Első szavam az Egyház Uráé:

„Áldott legyen az Isten...” (2 Kor 1,3) Aki népet hív el magának ezen a helyen is;

Aki fedélről gondoskodik az elhívottak- nak;

Aki diákotthont adott a Líceumnak;

Aki gondoskodik szolgálattevőkről;

Aki az ősök erős hitét és áldozatos sze- retetét például állította elénk;

Aki most is gondoskodik rólunk;

Aki a jövő reménységét adja. Ámen.

Tisztelt ünneplő gyülekezet!

Az ügyet, amelynek ma újabb állomásához érkeztünk, imádság, öröm és gyötrelem, aggódás és remény kíséri. A társadalmi változások új lehetőségek és feladatok elé állítják a nemzetet és az Egyházat. Ilyen új lehetőség és feladat ez a Diákotthon is.

Felvetődik a kérdés, mit akarunk. A reformátor elődök, az első soproni Evangélikus Líceumi Diákotthon munkáját folytatjuk. Új körülmények között. Az elődöktől átvett, szellemi örökséget újabb szellemi kincsekkel kívánjuk gyarapítani, hogy méltók legyünk az átvett hagyatékra.

Törekvésünk: az egyetemes emberi értékek megbecsülésére, a keresztény értékek elsajátítására, az evangélikus hagyományok ápolására nevelni. Mindezt a legteljesebb nyitottság és tolerancia jegyében.

Jelmondatunk: Scientiacumcari- tate. Tudomány szeretettel. Kiművelt értelem felelős erkölcsi személyiséggel. A világ dolgai közti eligazodás az emberség gazdagságával.

Szeretnénk olyan közösséget kialakítani, amelyben mindenki fontosnak tudja magát. Ahogy az Ige mondja: „Tagjai vagyunk egymásnak.” (Ef 4,25) Amire a Líceumi Diákszövetség is szép példát ad. Igyekszünk úgy megszervezni a Diákotthonban töltött időt, hogy tanulóink személyisége sokszínűén kibontakozhassék.

Az evangéliumtól megtermékeMegcélozzuk az élet teljességét. Azt az életet, melyről Urunk azt mondta: „Én azért jöttem, hogy életük legyen, sőt bőségben éljenek... nem lett nyilvánvaló, hogy mivé leszünk. Tudjuk, hogy amikor ez nyilvánvalóvá lesz, hasonlók leszünk hozzá...” (ÍJn 10,10; 3,2) Erre törekszünk.

Addig is, amíg mindez megvalósul:

Mindenki a maga dolgát Jól tanulja, jól végezze - És az egész háznak dolgát Felviszi az Ür kegyelme.

Az efezusi levél igéjével kérem magunkra Isten áldását:” (Jézusban) mi is együtt épüljünk az Isten hajlékává a Lélek által. (Ef 2,22) Adja Urunk ehhez bőségesen kegyelmét.

Dr. Stand László igazgató

nyült humanizmust szeretnénk ezek között a falak között Játni.

Olyan szellemet, amely örömben éli meg a rend és szabadság harmóniáját. öntevékeny, sokoldalú, alkotó egyéniségeket, akikben „ki-, formálódik... a Krisztus.” (Gál 4,19) Kapi Béla néhai püspök szavaival : „Olyan embereket... nevelni, akik a földön járnak, de az eget érzik maguk felett, akik a szabadság leikével élnek.” Vagy ahogy Luther mondta: „A földön állunk, de fölfele nézünk.”

Első Meghívónk verse is ezt fejezte ki:

Alattam a főid,

Felettem az ég,

Krisztus a létra. A Diákotthon első karácsonya

Áhítat a Diákotthon kápolnájában

Kedves Agnete és Niels!

Ti voltatok a nyáron a harmadik család, akik Dánia középső, Fyn szigetén olyan meleg szeretettel otthonotokba fogadtatok minket. Ezekkel a sorokkal is köszönjük egyhetes vendégszereteteteket, amiben ott Kölstrup faluban, egy szép tengeröböl melletti otthonotokban részünk lehetett. Sokszor eszembe jutott, hogy a Bibliában többször is olvasunk vendéglátó szerétéiről. Jézus is volt vendég. Mi is a bibliai vendégszeretet melegét és bizalmát érezhettük házatokban.

Kár, hogy gyermekeitekkel nem találkozhattunk. Ok már kirepültek a családi fészekből. Agnete, mint tanítónő, a dán, német nyelv mellett hittant is tanítasz. Néhányszor jól elbeszélgettünk az igeszerű hittantanítás gyakorlatáról. Niels angol, német nyelvet és matematikát tanítasz 22 nevelővel együtt abban a csodálatos körzeti iskolában, ahol 240 gyermek tanul, ahol pazarul felszerelt tan- és oktatótermekben minden elképzelhető és elképzelhetetlen kényelmet, tisztaságot és rendet láttunk. Minden tanulónak meg kell tanulnia sütni, főzni, gyakorolni valamiféle kézi mesterséget, zenét - és az egyik teremben 12 kis számítógépen tanulják a gyerekek e modern tudományt.

Nagyon szép és gazdag Fyn sziget nagy városa, az ország régi fővárosa, Odense. A dómtemplom a dán evangélikus nemzeti múltat idézi, kriptájában neves királyotok, Nagy Knud király koporsójával, csontjaival. Csodálnivaló az ötvösművészet remeke a több bibliai történetet ábrázoló, Krisztus-központú számyasoltár. És köszönjük, hogy megmutattátok Odenseben, nagy mesemondótoknak a . szülővárosában, Andersennek a lakóházát is. A házban megelevenedtek az Andersen mesék, gyermekkorunk meséinek szereplői, a Hókirálynő, a Kiskondás, A rút kiskacsa, Borsószem hercegkisasszony, a Vadhattyúk. Többször is jártunk a hozzátok közeli Kertemindeben, ahol csak pirostetős házakat engednek építeni. Városaitokban rend, tisztaság és virág van.

Megmutattátok Fyn sziget északi tengerpartját. Megkóstoltuk a kék, kristálytiszta tengervizet, valóban finom

sós ízű! És sok-sok falu temetői csendjében álló szép templomot láttunk. Ott volt bennük a dán múlt, a jelen és az örökkévalóság. A Mennyei Gazdának sok szép háza van Dániában!

Egyik nap elvittetek minket kedves barátaitokhoz, Jep- persenékhez. Csodáltuk a hat hatalmas üvegházban termelt gyönyörű korallvirágok ezreit. Évente több millió cserépvirággal teszik szebbé Nyugat-Európa országait. Szeretettel üdvözöljük az egész családot, Holger bácsiékat és a fiatalokat, Péteréket! Kérem, mondjátok meg, hogy abból a 200 éves dán prédikációs kötetből, amit olyan meghatott áhítattal mutattak meg, minden héten olvassanak el egy igehirdetést!

Szeretettel gondolunk Szilas Mártonékra, - akik a költstrupi szeretetvendégség után mint .félmagyar" mutatkoztak be nekünk. Kedves szőke, dán felesége imádkozott az istentisztelet elején és végén. Másnap meglátogattuk őket. Mintha egy kedves erdei meseházban lettünk volna náluk, ahol a két kis gyermek magyar ruhában fogadott minket. Aranyosak voltak!

Július 25-én a kies öbölparti templomotokban adhattam hálát Istennek lelkésszé szentelésem 50. évfordulóján. 1944. július 25-én, Enyingen nem gondoltam volna, hogy az 50. évfordulót egy kedves dániai templomban fogom megérni! De amit mi el sem tudunk képzelni - azt adja meg Isten, kegyelméből.

Sok szeretettel gondolunk vissza Rátok, kedves Agnete és Niels! Eszembe jut gondozott szép kertetekben a napóra. Felirata :r „Tedd azt, amit én - csak a fényes órákat számolom!" És mi Nálatok 168 nagyon fényes órát tölthettünk. (Nem is számoltuk!)

Talán holnap feladjuk Nektek az énekeskönyvet, legalább megismeritek a magyar evangélikus énekkincset. Éppen vasárnap énekeltük a Jöjj népek, Megváltója - kezdetűt. Néktek is, nekünk is ugyanaz a Megváltónk.

Testvéri meleg szeretettel üdvözlünk Benneteket, - a magyarországi találkozás reményében.

Gyöngyi és József Sümeghy

A FÉBÉ vezetősége és a jelöltek-,a n VT)

Í1Í3'

I

(1) A Magyarországi Evángélikus Egyház Zsinata, amikor törvények alkotásával megszabja az egyházi élet rendjét, tudatában van annak, hogy Jézus Krisztus követése és a keresztyén élet egésze nem foglalható jogi előírásokba. Korunk társadalmában a nézetek és életformák olyan sokfélesége található egymás mellett, hogy a Krisztust követő élet tartalma sokszor bizonytalanná válik és még az egyházzal tartók számára is elhomályosul. Jogos és szükséges, hogy számba vegyüKfázokat az értékeket és normákat, amelyek a mai kihívások közben is meghatározzák keresztyén életfolytatásunkat.

(2) Tisztában vagyunk egyrészt azzal, hogy lehetetlen a helyes cselekvés minden normáját és valamennyi összefüggését rövid vallástétel keretében a szükséges mértékben kifejteni, másrészt azzal, hogy nem szólhatunk mindezek tökéletes tudóiként és követőiként, hanem csakis úgy, hogy a felsoroltak minket magunkat is újra meg újra cselekvésre serkentenek.

(3) Nem áltatjuk magunkat azzal a reménységgel, hogy emberi erőfeszítés nyomán tökéletes lesz a világ. Az emberi élet tartalma és világunk minősége szempontjából mégsem közömbös az emberek igyekezete még akkor sem, ha csak jelt ad arról, hogy jobbá lehet a világ és Isten országában helyre is áll. Az ember mindezzel az ítélő Istennek tartozik felelősséggel. De már emberségünk is arra kötelez, hogy felelősen éljünk. Jézus Krisztus élete, halála és feltámadása is azzal a reménységgel tölt el minket, hogy a benne hívők fáradozása nem hiábavaló (Kor 15,58).

n

(4) Valljuk, hogy a világ Isten jó teremtése. Isten azt akarja, hogy az ember emberhez méltó, megelégedett életet éljen. Az ember nem tulajdonosa, hanem sáfára a világnak: számot kell adnia a Teremtő előtt. Szükségesek az anyagi javak, de önző, kíméletlen és felelőtlen használatuk visszaélés, önmagát csapja be az ember, ha minden kérdésnek megoldását ezektől várja.

(5) A világ javaival akkor élünk helyesen, ha használva, megőrizzük azokat nemcsak saját magunknak, hanem utódainknak is. Még nem tudatosodott eléggé sem a társadalomSZOCIÁLETIKAI NYILATKOZAT TERVEZETE

Zsinati előterjesztés. (Hozzászólásokat Zsinati Iroda 1085 Budapest Üllői út 24. címre kérjük.)

Vallástétel az életünket meghatározó értékekről és normákról

ban, sem az egyes emberekben,*hogy a természeti környezettel is összhangban kellene élnünk. Szűkebb és tágabb természeti környezetünk védelemre szorul, a technikai civilizáció és a népesség növekedése miatt. Miközben keressük a kivezető utakat az emberiség létét fenyegető olyan problémákban, mint a környezetrombolás, a túlnépesedés, a hasadóanyagok felelőtlen kezelése és az információ-robbanás, reméljük, hogy Isten még időben megoldásokra vezet. A teremtő Atyára nézve keressük és találhatjuk meg az élet olyan távlatait és örömeit, amelyek nem járnak pusztítással.

(6) Mindenféle életet, de különösen is minden emberi életet, ugyancsak Isten ajándékának tartunk. Az ember kiváltsága, hogy tudatosan plántálhat új életet, de az élet vége felőli döntés nem lehet kiszolgáltatva az ember kénye-kedvének. Meglévő élet kioltása nem lehet eszköz sem emberek közötti konfliktusok megoldására, sem egyesek előmenetelére, sem társadalmak vagy egyének életminőségének megőrzésére. Ezekkel szemben követendő útnak tartjuk:- minden emberi élet külső veszedelmektől való megvédését,- az emberek közötti megbékélést,- a felelősen előretekintő és mégis bátor szülői magatartást,- az életük értelmében elbizonyta- lanodottak felkarolását,- a társadalom peremére szorul- . tak beilleszkedésén való fáradozást és az öregekről, fogyatékosokról betegekről, való gondoskodást.

m.

(7) Valljuk, hogy Isten, ha nem is egyformának, de egyenlőnek teremtett minden embert, összetartozunk, mint egy vérből teremtett emberiség. Valljuk, hogy noha mindenki ismerheti a Teremtő rendjét, Isten előtt senki sem igaz. Valljuk, hogy Isten minden embernek nyújtja az új kezdet lehetőségét Jézus Krisztus evangéliumában. Valljuk, hogy a tökéletes világot nem mi emberek teremtjük meg, hanem Isten hozza el.

(8) Bár különbözőségünk és sokféleségünk elviselése nem mindig könnyű, mégis nagy ajándék ég lehetőség. Igyekezünk így tekinteni egymásra és így megbecsülni egymást. Megengedhetetlennek tartjuk, hogy emberek hátrányos megkülönböztetésben vagy éppen megvetésben részesüljenek csak azért, mert másfélék -akár faji, akár nemzeti, akár vallási hovatartozásuk, akár életkoruk, akár iskolázottságuk, akár családi származásuk tekintetében, vagy azért, mert férfiak ill. nők. Azon vagyunk, hogy a másik embert a maga valójában értékeljük, értékei felismerésében és fejlesztésében javára legyünk. Mindezt megtehetjük úgy, hogy ki-ki a saját meggyőződéséhez ragaszkodik. A másik ember nem vetélytárs, hanem felebarát.

(9) Elhúzódó viszályok sem jogosítanak fel gyűlölködésre, a rossz viszonzására, sem a mások eltiprására. Az ellenségeinek a keresztben megbocsátó Krisztus mindezekkel ellentétben bocsánatkérésre és megbocsátásra, kiengesztelődésre hív.

(10) Istentől kapott feladat, ugyanakkor általános emberi kötelezettség egyrészt a jó előmozdítása, másrészt a rossz megfékezése. Ennek a feladatnak teszünk eleget a közéletben való részvétellel. Evangélikus keresztyéneken is múlik, hogy országunkban jó törvények szülessenek és érvényesüljenek, a jogos érdekek képviseletet kapjanak, a képviselők alkalmas emberek legyenek, a társadalmi konfliktusok érett és megnyugtató megoldásokkal végződjenek. Ezért veszünk részt az ifjúság nevelésében és oktatásában, a társadalom minden rétege és korosztálya erkölcsi és kulturális színvonalának emelésében. Mindezért hirdetjük önmagunk számára is Isten követelő akaratát és jó rendjét, tudva, hogy azok betartása személyes lemondást, sőt áldozatot is igényel tőlünk.

(11) Minden ember egyenlősége nem jelentheti pusztán a politikai és társadalmi jogokat. Az igazi egyenlőséghez hozzá kell tartozzék az élet- lehetőség biztosítása minden ember számára:- hogy az ember ne legyen kiszolgáltatott másnak,- hogy minden ember minél teljesebben tudjon gondoskodni magáról és övéiről,- hogy minden ember egyre inkább hozzájárulást adó és közreműködő tagja legyen az emberi családnak.

(12) A társadalom és a gazdaság rendszert "alkotó egészében is arra törekszünk, hogy meglássuk az igazi célt, az embert, és az ember mögött az egyes embert. A szakszerűség követelménye semmilyen téren nem feledtetheti az ember szempontját. Az emberi élethez szükségesek megtermelt javak, de az emberi élethez sokkalta több szükséges, mint csak az anyagiak.

IV.

(13) Valljuk, hogy Isten a férfit és a nőt egymás segítőtársául rendelte. A szerelem és a szexualitás ajándéka emberségünk része, melyben elengedhetetlen a hűség ez ajándékok igazi mélységének megélésére, a társ emberségének megbecsülésére, valamint a társadalom jó rendje érdekében is.

(14) A házasság az egész életre szólóan hűséges szerelem rendje, amelynek megőrzéséért, egészségéért, támogatásáért sokat lehet és kell is tenni, mert a válás Isten rendje ellen van. Egymás hivatalos vállalása a hűség tehevállalását is jelenti. Sem magunkban, sem körülöttünk nem nézhetjük tétlenül mindazt, ami a házasság rendjét kikezdi, ami a szerelmet pusztán megromlott ösztönök kiélésévé torzítja. Életünknek olyan területe ez, ahol különösen is rászorulunk az isteni és emberi irgalmasságra.

(15) A két ember partneri kapcsolatán túl a házasság gyümölcse a gyermek. A családtervezés a szülők joga és felelőssége, módjai körültekintő figyelmek igényelnek. A gyermek jogaihoz és élete teljességéhez tartozik, hogy testvére, testvérei legyenek. S az is, hogy apja és anyja legyen. A társadalom berendezkedése és az egyének életvitele könnyítse meg a gyermekek vállalását és felnevelését. A csonka családban és család nélkül felnövő gyermekek különösen rászorulnak a gyülekezet és a társadalom kézzelfogható szeretetére.

(16) A nemzedékek közötti feszültségek természetesek a változások mai üteme és a problémák súlyossága közepette. Minden nemzedék számára nagyszerű, ha az eltérő korosztályokhoz tartozók a másikra utaknak tudják magakat és megbecsülik egymást, ha képesek együtt hordozni felelősséget, ha készek egymást és egymástól tanulni.

(17) Az oktatást és a nevelést egyformán, és a kettőt együtt fontos feladatnak tartjuk. Az Istenre, a világra és az emberre vonatkozó ismeretek továbbadása és ezek helyes használata elengedhetetlen ahhoz, hogy az

Q

ember gondoskodhassék magáról és segíthessen felebarátján. A tudatlanságból fakadó előítéletek leküzdésével az emberi fejlődést fékező és az emberi együttélést bomlasztó akadályokat mozdíthatunk el. A nevelés nemcsak módszer dolga, hanem mindenek előtt a személyes szereteté és példaadásé.

(18) Valljuk, hogy a hazaszeretet azoknak az értékeknek megbecsülése, amelyeket ki-ki hazája földjén a népek közösségében, a történelem folyamán Isten ajándékaként kapott. Ézek az értékek ki vannak szolgáltatva a múlandóságnak és változásnak, ezért szükséges megőrzésük, gyarapításuk és szüntelen felülvizsgálatuk. Felebarátunkként szeretjük hazánk különböző anyanyelvű lakóit. Magyarországi Evangélikus Egyházunk története, a más ajkúak benne maradása arra tanít, hogy a nemzetiségek azonosságukat megőrizzék, és ellenségeskedés helyett egymás megbecsülésén és megértésén (vagy: békén és barátságon) fáradozzunk.

V.

(19) Valljuk, hogy a gondolkodás és a beszéd is a teremtő Isten ajándéka, melyet javára kapott az ember. Az emberi beszéd lehetősége és hatása, akár rombol, akár épít, szinte felmérhetetlen. Az emberi szív rejtett mélységei fogalmazódnak meg a gondolatokban, a gondolatok fejeződnek ki az emberi szóban. Amikor ellenséges és gyűlölködő, amikor durva és alantas, amikor szeretetlen és hamis a beszéd, nemcsak stílusváltásra, hanem az ilyen beszéd forrásának, a szívnek, az ember valójának megváltozására is szükség van. Olyan érzékeny pont ez, ahol sokszorosan igazolva látjuk azt a hitünket, hogy az életvitel módja és az erkölcs szorosan összefügg az Istenbe vetett hittel és Jézus Krisztus követésével. Ezért különösen becses és hathatós számunkra Istennek emberi szavakba öltözött igéje és az imádság.

(20) Az emberek közötti személyes érintkezésben, a politikában és a tömegtájékoztatásban olyan közlésmód elterjedésére törekszünk, amely elkerüli a rágalmazást és a valótlanságokat, valamint az igazság látszatában a teljes igazság hiányát. Olyan közlésmódot igyekszünk gyakorolni, amelyből hiányzik a megtévesztés, az ellenségeskedés és a gyűlölet, ehelyett az igazat szólja szeretettel.

.»i »ív /OJ

VI.

(21) Még ha nehéz is sokszor elfogadni és elviselni, számolunk azzal, hogy e vallástételbe foglalt elkötele- zésünk ellenkezéssel találkozik. Semmiképpen sem szándékunk, hogy a másként hívőket és gondolkodókat megbélyegezzük és életüket mi értékeljük. Ragaszkodunk azonban hitünknek ahhoz az alapjához, hogy Isten: Úr, akihez igazodnunk, akinek engedelmeskednünk kell, akinek hálás, élettel tartozunk. Meggyőződésünk, hogy Isten akarata és rendje az egész világ és minden ember számára jó. A konkrét tettek helyessége felöl a konkrét helyzetekben lehetnek vitáink nemcsak hívők és nem hívők, hanem különböző keresztyének között, és az evangélikusok között is. A jó és helyes keresésében szükséges, hogy Isten igéjére figyeljünk, egész magatartásunkban pedig elkerülhetetlen a szabadságunkat is korlátozó szeretet.

(22) Valljuk, hogy amit hitben Istenre figyelve az ő akaratának és rendjének ismertünk fel, életet jelent az egész világnak. Ennek a rendnek az érvényesítését nemcsak Isten váija el, hanem joggal várja el tőlünk minden embertársunk is. Joggal várja el egyházunk is, hogy minden tisztség- viselője, munkása, tagja e rendet élete mértékének tartsa.

Jézus is figyelmeztet: „Amit tehát szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt csele- kedjétek velük” (Mt 7,12).

*

A zsinat 1993. október 8-10-i 10. ülésszakán előterjesztett beszámoló nyomán a szociáletikai nyilatkozattal foglalkozó albizottság háromszor ülésezett:

1993. november l-jén - dr. Hafen- scher Károly, dr. Koczor Miklós, dr. Reuss András, dr. Szentpétery Péter részvételével - tovább pontosította a nyilatkozat jellegével kapcsolatos elképzeléseket és megbízta dr. Reuss Andrást egy szövegtervezet elkészítésével;

1993. december 8-án Benczúr László, dr. Koczor Miklós, dr. Muntag Andor, dr. Reuss András, Seben István, Zászka- liczky Pál, dr. Zsigmondy Árpád részvételével, és

1993. december 10-én Benczúr László, dr. Cserháti Sándor, dr. Koczor Miklós, dr. Reuss András, dr. Szentpétery Peter, Zászkaliczky Pál, dr. Zsigmondy Árpád részvételével" elkészítette a fenti tervezetet.