Evangélikus Élet, 1994 (59. évfolyam, 1-52. szám)

1994-08-07 / 32. szám

[ÜLMISSZIÓ »• Folytatás az I. oldalról) eszélők és iskolázatlan emberek, íégis azt hiszem, senki se mond­atta : nem való vagyok én ebbe a özösségbe! Egy nyelvet beszél­ünk: a szeretet nyelvét. Az első este kiosztott különböző lakú igéslapok négy bibliakörre igoltak bennünket, így 15—20 fős soportokban imádkoztunk reg­ei, és beszélgettünk délelőtt az vangélizáció igéjéről. Külön cso- ortot alkottak a gyerekek, figyel­ek a Bibliára, énekeltek, játszot- ak, kirándultak. Per-Olof Maik, a finn rádiómisz- zió megszervezője elismeréssel nondta: „reggel 7-től együtt vá­lyúnk, figyelünk ebben a hőségben, s most, este 8-kor még egy új elő- dásra várunk!” - Bizony sűrű volt program, és még a szünetben is zerveződtek önként csoportok, logy verset hallgassanak, énekelje­tek, beszélgessenek. „Otthon talán tem nézzük meg az esti filmet a évében? Nem kelünk fel reggel ko- án?” - biztattuk egymást. „Miért te tennénk meg akkor itt, ahol tlyan témákról hallunk, amelyek­éi ritkán esik szó?” Következze­tek most ezek a témák röviden, de érveink szerint sorban beszámo- unk majd rólunk ezeken a hasábo­don. Külföldi vendégeink Seija Ku- onen, Wilhelm Grillenberger, Curt 'Vestmann, Per-Olof Maik a baráti nissziós egyesületeket képviselték. V finn (SLS) és a bajor missziót, A humánum és a divinum találkozása .nincsen más név..." Új orgona szentelése Siófokon Evangélikus Élet 1994. augusztus 7. illetve a norvég (NOREA) és a finn (Sanansattajat) rádiómissziót. Seija Kuronen a „mi misszioná­riusunk”. Egyesületünk érte imád­kozik, tőle kap beszámolókat, és munkájához anyagilag is hozzájá­rulunk. Ő Marseille-ben (Francia- ország) egy evangélikus gyülekeze­ti központban dolgozik mohame­dán arab és afrikai bevándoroltak gyermekei között. Bájos lénye, ha­tározott küldetéstudata mindenkit meghódított. Beszámolóján kívül még a gyermekekkel szervezett „Jó pásztor” játéka is szemléltette előt­tünk, hogyan dolgozik. Mi is átél­hettük Jézus önfeláldozó, pásztori szeretetét. Kapcsolatunkat a gyer­mekekkel való levelezéssel is erő­sítjük ezután. W. Grillenberger most a bony­hádi evangélikus gimnázium taná­ra. Ezelőtti szolgálati helyéről, Tanzániáról hallhattuk érdekes beszámolóját. A magyar nyelvű rövidhullámú rádióadások már két év óta itthon készülnek. Gáncs Péter és pompás csapata szerkeszti a határainkon túl is jól fogható evangélikus adásokat. Igehirdetés, ének, gyermek- és ifjúsági prog­ram, missziói híradó hallható ben­ne. Az elkészült műsorokat kazet­tán is terjesztik. A norvég és finn rádiómisszió munkatársai a nem magyar nyelvű adások hatását ismertették, fon­tosságát hangsúlyozták. Az arab nyelvű szolgálatok a fundamenta­lista mohamedán országokban a misszionáriust pótolják. Itt ugyan­is keresztyén misszió nem működ­het, de a rádióhullámok átlépik a határokat. Tiltott határátlépés ez - hallottuk. Magyar előadóink a külmisszió múltjáról és jövőjéről - dr. Hafen- scher Károly -, a testvéri reformá­tus „Molnár Mária Alapítvány” célkitűzéseiről - Asztalos Zoltán . a tanítás fontosságáról és e szolgá­lat módszereiről - dr. Gémes István - beszéltek lenyűgözően. Befejezésül a két evangélizációs sorozatot kell kiemelnem. „Nincs más gyógyító, megtartó, üdvözítő név” hangzott esténként Keveházi László, a külmisszió lelkészi elnö­kének igehirdetéséből. Jézus neve mindenekfelett való, Isten minde­nek fölé helyezte, nem lehet a többi „megváltók” közé sorolni. Misszi­ónk célja is ez, erre kell rámutat­nunk, ezt kell képviselnünk. A reg­geli evangélizációkat a Rádiómisz- szió vezetője tartotta János ev. 21. fejezete alapján. Jézus kérdez, megerősít, feladatot ad. Ebből a sorozatból is csodálatos erő áradt, tisztított és lelkesített. Fülledt melegben, a Nap tüzes sugárzása alatt munkálkodott a Szentlélek Piliscsabán, és ha nem is háromezer, de egy-két ember biz­tosan átadta életét szolgálatra az Úrnak, vagy megújult hittel, az új kezdés vágyával tért haza. Bencze Imréné Negyedszer hívták felszentelésre Siófokra Harmati Béla püspököt. Először volt a templom, majd kö­vette a parókia, harmadikként a gyülekezeti ház, most pedig a templomba beszerzett orgona. Az elektronikus hangszer felszentelése és megszólaltatása július 17-én va­sárnap esti istentiszteleten történt, Peskó György orgonaművész köz­reműködésével. Smidéliusz Zoltán esperes is szolgált. A püspök Mt 7,7 verse alapján szólt arról, hogy az igében a humá­num és a divinum, az emberi és isteni találkozik egymással. De ugyanaz történik az egyházi zené­ben is. A menny és a föld találko­zik. J. S. Bach is kereső, kérő és zörgető ember volt. Zenei formába foglalta az isteni üzenetet. Ez a templom itt Siófokon azért is van,. hogy pihenő, szabadságukat töltő emberek, hazaiak és külföldiek Is­tennel való találkozását segítse. És ebben a találkozásban a hirdetett igén kívül segít a zene is. A siófoki „Makovecz templom” fennállása óta arról tanúskodik, hogy nagyon kellett ez az Isten há­za a Balaton egyik fővárosában. A gyülekezet megelevenedett, a nyári szezonban pedig igen nagy „kihasználtságnak” örvend. Az orgonaszentelést közvetlenül meg­előzte egy finn csoport látogatása, akik finn nyelven tartottak isten­tiszteletet. És ez nem egyedi eset volt - mondta a gyülekezetben szolgáló Baranyay Csaba lelkész. Német nyelven miden vasárnap van istentisztelet és erős a lélek­szám a magyar alkalmakon is. Na­gyon kellett ez a templom! Most' pedig, hogy orgona is került a templomba, új lehetőségként, már ezen a nyáron tartanak minden hé­ten csütörtökön este 7 órakor „Nyáresti orgonamuzsika” címmel zenés áhítatokat. Peskó György a felszentelés alkalmával Bach ko- rálelőjátékokat, az e-moll prelú­dium és fúgát, valamint édesapja művét a Jövorechocho (Áldjon meg téged a Mindenható) - ciaco- nát adta elő. A csütörtök esti hangversenyeken az orgonairoda­lom remekműveit kívánja megszó­laltatni. Segítsen sokakat Istennel való találkozásra a megszólaló ige és az új orgonán felcsendülő egyházi ze­ne. tszm Közös templom alapját vetették meg a kelenföldi evangélikusok és reformátusok Farkasréten Istenben bízó reménységgel he- yeztük el 1994. április 8-án Far- casréten a Kelenföldi Evangélikus gyülekezet és a Külső Kelenföldi Református Gyülekezet közös templomának alapkövét. Amikor a Jcét gyülekezetnek el kellett fagy­nia az Érdi úti állami iskolát, ahol I korábban az istentiszteleteket és hittanórákat tartották, hosszú ideig hiába kerestek saját telket vagy házat. Végül egy széntároló­ból alakíthatták ki azt a kis imahá­zat, amelyet 196^. október 31-én vett használatba a két gyülekezet. Az épületnek nem volt megfelelő alapja, ezért megrepedeztek a fa­lak, és kezdett kidőlni a sarka. A hibákat az építészek kijavítha­tatlannak találták, s így szükséges­sé vált új templom építése. Ahogyan az lenni szokott, az új templom építése nem az első kapa­vágással, mégcsak nem is a tervek elkészítésével kezdődött. Isten há­za azoknak a szívében kezdett el épülni, akik azt megálmodták, el­képzelték, akik az építés gondola­tát imádságban Isten elé vitték. So­kak hite, szeretete, imádsága és ál­dozatkészsége épül bele az új templomba összekapcsolva minket az előttünk járó és az utánunk jövő nemzedékkel. Miért építünk Farkasréten templomot? Azért, hogy otthont és menedéket találjanak benne mindazok, akik Isten közelségét keresik. Gyermekek és felnőttek, fiatalok és idősek egyaránt. A templom menedékhely. Mene­dékhely ebben a mai rohanó, el- anyagiasodott és eldurvult világ­ban. Egy olyan hely, ahova mindig menekülhetünk, ahol mindig oltal­mat, védelmet találunk. Békessé­get és megnyugvást, erőt kínál ne­künk Isten az ő házában, amely a hétköznapokban is elkísér minket, Most ismét hálaadásra hívtak a harangok 7 ^ O ban „Oratóri- x y O unt számára szereztek fundust evangélikusok és reformátusok ingatlanokkal együtt Hpmokbödögén. 1655- ben az ugodi prédikátor és mes­ter járt ki Bödögére, Ugodfiliá- jába istentiszteletet tartani. 1661-ben virágzik az anyagyü­lekezet Csóka János nevű prédikátorral, de Esterházy Ferenc karhatalommal kény­szeríti a lakosságot hite elha­gyására, lefoglalván a templo­mot és a paplakot." Visszanyer­vén azonban a szabad vallás gyakorlását a 18. század elején már anyagyülekezet és 70 éven át a Pápán lakó evangélikusok­nak is istentiszteleti helyül szol­gálnak. Ennek bizonysága az oltár két oldalán levő két díszes tölgyfa pad, amelyet a pápai hí­vek adományoztak és foglaltak el „száműzetésük idején”. 1779- ben engedéllyel építik fel torony nélküli templomukat, majd 20 évre rá, mivel „oskolaházuk ha­muba fekszik" új iskolát és la­kást építenek. 1884-ben megva­lósul álmuk, torony épülhet, melyből harang hívogat Isten tiszteletére, egymás szeretetére. Most is hálaadásra hívtak a ha­rangok, mert a visszakapott is­kola a hívek szorgalmas munká­jával gyülekezeti házzá alakult és Szebik Imre püspököt kérte a gyüleket annak megáldására. A püspök Mt 13,44-46 alap­ján szólt az ünnepi istentisztele­ten a lelki meggazdagodásról: az igaz kincs kereséséről. Mun­kájával, fáradsággal keresi és gyűjti az ember a kincseket, amelyekre részben szüksége is van. Nem szabad azonban feled­nie, hogy ezek romlandó, mú­landó, sőt igen sokszor embert elválasztó erővé válnak, Istentől és egymástól is. Jézus igéjében adja nekünk ajándékként azt a kincset, amelyet a rozsda és a moly nem semmisít meg és a tolvajok sem lophatják el. Ez a kincs Isten ajándéka: a Benne való bizalom, hit az Istentől ka­pott életben való járásra. Ezen a helyen kínálja, ingyen adja azoknak, akik elfogadják. Akik romlandó kincsektől meg tud­nak válni, hogy romolhatatlant kapjanak. Az igehirdetésre fe­lelt az ifjúiági kórus szavalattal és énekléssel, amelyet Gabnai Sándor I. évfolyamos teoló­gus vezetett, aki éveken át a gyülekezet kántora. Közgyűlés következett, ame­lyet Gabnai Sándor felügyelő nyitott meg, majd Görög Zoltán lelkész köszönte meg az igehir­detés szolgálatát. Utána a re­formátus, majd a katolikus es­peres lelkész üdvözölte az ünne­pi gyülekezetei. A lelkész kö­szöntötte a község vezetőségét a jóindulatú segítségért. Köszöntések elhangzása után a püspökkel az élen a gyülekezeti ház elé vonult a nép, imával és igével, valamint az ősi könyörgő énekkel, a „Confirmá”-val álda­tott meg a ház. Szorgalmasan munkálkodó asszonyaink Gab­nai Sándorné vezetésével terített asztalhoz ültették le a vendége­ket. Szép záró akkordja volt az ünnepségnek, hogy a vendégség­hez konyhát adó óvoda vezetősé­gének úgy mondott köszönetét a gyülekezet, hogy süteménycso­magot készített a hétfői napra, mind az óvodásoknak, mind az idősek számára. Hálaadással Urunknak, örömmel búcsúztunk el egymás­tól, vittük azt a sok lelki ajándé­kot, amit a templomban és gyü­lekezeti házban kaptunk. „Uram szeretem a házadban való lako­zást! Igéd az elvehetetlen kincs! Nem hagyom a templomot! Ra­gaszkodom az iskolához!" Tóth Sándor ny. lelkész amelyet senki és semmi el nem ve­het tőlünk. Isten segítségével épül az imádság háza Farkasréten, melyet ifj. Ben­czúr László tervezett. Salamonnal együtt valljuk: „Urunk, nincs hoz­zád hasonló Isten sem fent az égben, sem lent a földön. Az ég, sőt az egeknek egei sem fogadhatnak ma­gukba téged, mennyivel kevésbé az a ház, amelyet építeni akarunk.” De van egy ígéretünk Istentől a temp­lommal kapcsolatban, amely így hangzik: „Ott lesz az én nevem!” Isten nevének házát építjük azzal a bizonyossággal, hogy ő meghallgatja népének könyörgését ezen a helyen. Épüljön ez a templom és vala­mennyi új templomunk Isten di­csőségére, hogy akik oda belépnek elmondhassák: „Uram szeretem házadat, ahol laksz, dicsőséged la­kóhelyét” (Zsolt 26,8) Ferenczy Erzsébet KÜLFÖLDI HÍREK ZÜRICHI REFORMÁTUSOK AZ ÁLLAM ÉS EGYHÁZ SZÉTVÁLASZTÁSÁRÓL... Március végi ülésen Zürich Kanton Református Zsinata (a ka­tolikus egyház döntéséhez hason­lóan) elutasította az egyház és ál­lam szétválasztását célzó konzer­vatív-polgári kezdeményezést. Az indoklás: „a keresztyénség a maga etikai értékeivel alapja az ország jogrendjének és szociális tevékeny­ségének”, így a szétválasztás árta­na a társadalomnak. Tehát az egy­máshoz kötődést akkor is fenn kell tartam, ha ezzel többen nem érte­nek egyet, sőt ellenzik. Svájc 23 kantonja közül egyedül Genf fo­gadja el az egyház és állam teljes szétválasztását. (ÖTK) 1 ÉSZAK-AMERIKAI EGYHÁZI STATISZTIKA Az amerikai és kanadai egyhá­zak 1994-es évkönyvében kimuta­tás jelent meg egyházaik taglétszá­mának alakulásáról. Minthogy Amerikában a személyi adatok kö­zött az egyházi hovatartozásról nem vezetnek nyilvántartást, a fel­mérés az egyházak által - hol pon­tosan regisztrált, hol csak becslé­sek alapján jegyzett - adatokra tá­maszkodik. Ezek szerint az Észak­amerikai földrészen 1992 és 1994 között a Baptista Egyház mutatja a legjelentősebb (2,5%-os) növeke­dést, utána a Mormon Egyház (2,16%) majd a Római Katolikus Egyház (1,63%). Sajnálatos mó­don taglétszáma legerőteljesebb csökkenését a Kanadai Presbite- riánus Egyház könyvelheti el. (ÖTK) Két héttel ezelőtt beszámoltunk az őrimagyarósdi kettős lelkészava­tásról: apa és fia együtt álltak az oltár előtt és indultak el a szolgálat­ba. Most kaptunk képet az ese­ményről. Képünkön a lelkészi eskü­tétel pillanatát látjuk: Loós Csaba diakónus lelkész, az édesapa és fia, Loós Péter, Zügn Tamás esperes előtt mondják az eskü szövegét. (Fotó: Lendvay Béla) MEGHÍVÓ Megyei evangélikus szabadtéri evangélizáció lesz a Nógrád megyei TERÉNY községben 1994. augusztus 14-én délután 3 órától. Megnyitót mond Szlobodnyik András, a község jegyzője, igét hirdet Kalácska Béla, az egyházmegye esperese. Műsort adnak a megyei ifjúsági konferencia résztvevői. Bizonyságtételek a keresztyén életről énekben, prózában, versben. Az evangélizáció közös úrvacsoravétellel zárul. MEGHÍVÓ A Somogydöröcskei Egyházközség megújított templomát augusztus 20-án 10 órai kezdettel szenteli fel dr. Harmati Béla püspök. Erre az ünnepi alkalomra szeretettel hívjuk az érdeklődőket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents