Evangélikus Élet, 1994 (59. évfolyam, 1-52. szám)

1994-01-23 / 4. szám

a) ha a gyülekezeti lelkész meghalt;

b) ha a lelkész beteg, vagy más okból tartósan nem tudja ellátni feladatát és az egyházmegye nem tudja megoldani rendszeres helyettesítését;

c) ha a gyülekezeti lelkészi állás bármi okból megüresedett;

d) ha a gyülekezeti lelkész fegyelmi felfüggesztés alatt áll.

3.6.4. A helyettes lelkész javadalmazása :

a) A gyülekezeti lelkész elhalálozása, betegsége vagy tartós munkaköri akadályoztatása esetén az egyházközség presbitériuma az esperes jóváhagyásával határoz a helyettes lelkész javadalmazásáról. Beteg lelkész helyi javadalmát a helyettesítésre fordítani nem szabad. Ha az

egyházközség a helyettesítés terheit nem bírja el, az esperes gondoskodjék arról, hogy az egyházkerülettől támogatást kapjon. A helyettesítés költségeinek viselésére az egyházközség csak egy évig kötelezhető.

b) A gyülekezeti lelkészi állás bármi okból történt megürese- dése esetén a helyettes lelkészt a gyülekezeti lelkészi helyi javadalom háromnegyed része illeti meg, egynegyed része a lelkészalkalmazási eljárásra fordítandó.

c) 'Gyülekezeti lelkész fegyelmi felfüggesztésének esetében a felfüggesztést elrendelő egyházi hatóság intézkedik a helyettesítés költségeinek a felfüggesztett lelkész javadalmából való fedezéséről.

VII. Cím: A gyülekezeti lelkész alkalmazása 1. Általános rendelkezések

3.7.1.1. A gyülekezeti lelkész alkalmazása az egyházközségi közgyűlés által választás útján történik.

3.7.1.2. Gyülekezeti lekészül csak az alkalmazható, akinek érvényes lelkészi oklevele van.

3.7.1.3. Az egyházközség a gyülekezeti lelkészt általában a mindenkor érvényes nyugdíjtörvényben megállapított korhatárig alkalmazza. Az alkalmazás történhet meghatározott időre is.

3.7.1.4. A gyülekezeti lelkész alkalmazása a nyugdíjkorhatár elérésekor megszűnik. Amennyiben

az egyházközség vagy egyházi érdekből a püspök a lelkészt szolgálatának folytatására kéri, alkalmazása közös megegyezés esetén határozott időre meghosszabbítható.

3.7.1.5. Gyülekezeti lelkész alkalmazásának az egyházközségi lelkészi állás megüresedésekor és szervezésekor van helye.

3.7.1.6. Az egyházközség megválasztott lelkészeinek, és az egyházközségbe kiküldött helyettes lelkésznek illetve segédlelkésznek költözködési költségeit a fogadó egyházközség fizeti.

2. Gyülekezeti lelkészi állás megüresedése

3.7.2.1. A gyülekezeti lelkészi állás megüresedik

a) a lelkész lemondása esetén, melyet a lelkész írásba foglalva az egyházközségi közgyűlésen a lemondás időpontjának a megjelölésével bejelent, és ezt egyidejűleg az esperesnek is megküld;

b) a lelkész halála esetén az elhalálozás napjával;

c) a lelkésznek az evangélikus egyházból való kilépése esetén; az erre vonatkozó szándék bejelentésének napjával;

d) a lelkész nyugdíjazása esetén; a nyugdíjazást kimondó határozat jogerőre emelkedése napjával, illetőleg az abban megjelölt időponttal;

e) a lelkész áthelyezése ésetén, az egyházi bíróság áthelyezést elrendelő határozatának jogerőre emelkedése napjával;

f) a lelkész hivatalvesztésre történt ítélete esetén, az ítélet jogerőre emelkedése napjával.

3.7.2.2. A gyülekezeti lelkészi állás átmenetileg is megüresedhet a lelkész egy évnél hosszabb, határozott időtartamú más irányú elfoglaltsága esetén. Erre az időszakra a lelkészi állást határozott idejű megbízással kell betölteni.

3.7.2.3. A gyülekezeti lelkészi állás megüresedését az egyházközség köteles azonnal jelenteni az esperesnek, aki értesíti a püspököt és az illetékes nyugdíjszervet.

3.7.2A Az üresedésben levő gyülekezeti lelkészi állás fenntartott lelkészi állásnak tekintendő. A lelkész javadalmát alkotó tételek az üresedés idejére helyettesítésre, illetve lelkészalkalmazásra használhatók fel. Az utalványozást az esperes ős az egyházközségi felügyelő együttesen végzi.

3.7.2.5. A lelkészi állás megüresedésekor az esperes vagy az egyházmegyének az esperes által megbízott egyik lelkésze jár el. Az egyházközségben megteszi az összes szükséges intézkedéseket:

a) Gondoskodik a helyettes lelkész kirendeléséig az egyházi munka zavartalan folytatásáról.

b) Átveszi leltár mellett az egyházközség azon ingóságait, amelyek a lelkész kezelése alatt

állottak, és gondoskodik azok megőrzéséről.

c) Meggyőződik a pénztár- könyv naprakész vezetéséről és a pénzeszközök meglétéről.

d) Megállapítja az elmaradt vagy előre felvett javadalmakat.

e) Átadásig zárolja a lelkészi

3. Gyülekezeti lelkészi állá

hivatalt. Az üresedés helyén és idején az esperes meghatalmazása nélkül senki hivatalos lelkészi szolgálatot nem végezhet, gyűlést nem hívhat össze, összejövetelt nem tarthat.

3.7.2.6. A lelkészi állás megüre- sedésével kapcsolatos eljárásokról jegyzőkönyv készül.

i betöltésének előkészítése

megyei vagy egyházkerületi elnökség a díjlevelet nem hagyja jóvá, azt 14 napon belül észrevételeivel visszajuttatja. Az egyházközség újabb 14 napon belül köteles az abban javasolt módosításokat megvizsgálni.

3.7.3.8. Az érvényben levő díjlevelet a lelkész és az egyházköz4. A gyülekezeti h

ségi közgyűlés közös megegyezése módosíthatja. A módosított díjlevelet is az egyházmegyei és az egyházkerületi elnökség hagyja jóvá. A díjlevelet az egyház- megyei elnökség felülvizsgálhatja lelkészválasztási eljárás nélkül is, és annak módosítására javaslatot tehet.

;észi állás betöltése

3.7.3.1. A lelkészi állás megüre- sedésétől számított 21 napon belül az egyházmegye elnöksége az egyházközségben presbitériumi ülést hív össze írásban, személyre szóló meghívással. A presbiteri ülésen az esperes vagy az egyházmegyei felügyelő elnököl.

A presbiteri ülésen az elnök

a) megállapítja a lelkészi állás megüresedését, bejelenti intézkedéseit, megállapítja és jegyzőkönyvbe véteti, hogy a lelkészi javadalomból mi illeti meg a volt lelkészt, illetőleg jogutódait, és megállapítja az eltávozó, a nyugalomba vonuló vagy elhalálozott lelkésznek esetlegesen fennálló saját köztartozásait;

b) megállapítja a közgyűlés névjegyzékének érvényességét, szükség esetén pótlását elrendeli;

c) ismerteti a gyülekezeti lelkész alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket;

d) felolvastatja a korábbi díjlevelet, és megszövegezteti az újat.

e) A presbiteri ülés javaslatot tesz a közgyűlés felé a lelkészi állás betöltésének módjáról, amely történhet:- jelölést követő választással, vagy- pályázatot követő választással.

f) A presbiteri ülés esetlegesen tárgyal a jelöltekről is.

3.7.3.2. A presbiteri ülés után 21 napon belül a lelkészválasztást előkészítő egyházközségi közgyűlést kell összehívni. A közgyűlésen az esperes vagy az egyházmegyei felügyelő elnököl.

a) A közgyűlés dönt a presbitérium javaslatáról a lelkészi állás betöltésének módjával kapcsolatban. Ha a közgyűlés a jelölés mellett dönt, ajánlásokat tehet a jelöltek személyére. Amennyiben a presbitérium jelöltjein kívül a közgyűlésen újabb javaslat nem hangzik el, a jelöléssel kapcsolatban újabb presbiteri ülést nem kell tartani.

b) A közgyűlés megvitatja és jóváhagyja a presbitérium által megszövegezett díjlevelet. Ezt követően kell a díjlevelet az egyházmegyei majd az egyházkerületi elnökségnek jóváhagynia.

3.7.3.3. A díjlevél, mint munka- szerződés tartalmazza a lelkész és

az egyházközség kötelezettségeit és jogait.

a) A díjlevél egyfelől kötelezi a lelkészt arra, hogy az egyházi jogszabályokban számára előírt kötelességeit elvégezze, ezen ki-' vül további kötelezéseket is tartalmazhat a helyi viszonyoknak megfelelően.

b) A díjlevél másfelől tartalmazza a lelkésznek járó javadalmat.

3.7.3.4. A díjlevélnek biztosítania kell:

a) szolgálati lakást, és a szolgálati lakással kapcsolatos fűtést, közüzemi díjakat, vagy az ezekhez való egyházközségi hozzájárulás összegét;

b) rendszeres havi pénzjavadalmat, esetleg egyéb juttatást;

c) a lelkészi hivatal helyiségét, berendezését, fűtését, világítását, takarítását, és

d) a szolgálati lakás épületének külső és belső karbantartását, vagyonbiztosítását és közterheit.

e) A díjlevélnek tartalmaznia kell az egyházközség nyilatkozatát, amelyben kötelezettséget vállal a lelkész javadalmának évenkénti felülvizsgálatára, és legalább az országosan megállapított lelkészi minimumjövedelem biztosítására.

3.7.3.5. Az egyházmegyei elnökség általában nem járulhat hozzá, hogy a javadalmat az előző díjlevélhez képest csökkentsék. Ha a díjlevél bizonyos tételei korszerűtlenek, az egyházmegyei elnökség köteles ezeknek a tételeknek megváltoztatását és az azokon alapuló javadalomnak megfelelő egyenér- tékkel való pótlását szorgalmazni.

3.7.3.6. A lelkészi javadalom csökkentésének van helye a szerzett jogok sérelme nélkül a következő esetekben:

a) erőtlen egyházközségek egyesítésekor vagy társításakor;

b) ha az egyházközség kisebb egyházközségekre osztódik, és

c) ha valamely egyházközség nagymérvű népességi és anyagi elerőtlenedést szenved, de önálló egyházközségként való fenntartását egyházi érdek követeli. Ebben az esetben a közegyháznak kell biztosítania, hogy a lelkészt anyagi veszteség ne érje.

3.7.3.7. Amennyiben az egyház3.7.4.1. Eljárás jelölés esetén:

a) Amennyiben a lelkészválasztást előkészítő közgyűlés a jelölés mellett dönt, az egyházmegyei elnökség 21 napon belül az egyház- községben jelölő presbiteri ülést hív össze írásban, személyre szóló meghívással. A presbiteri ülésen az esperes vagy az egyházmegyei felügyelő elnököl.

b) A jelölő presbiteri ülés javaslatot tesz egy vagy két, legfeljebb három lelkész személyére. A jelölésnél figyelembe veszi a lelkészválasztást előkészítő közgyűlésen esetleg szóban elhangzott vagy az egyházközség tagjaitól írásban benyújtott személyijavaslatokat, a többes jelölésnél elfogadhatja az esperes vagy a püspök által javasolt lelkész személyét is. Háromnál több jelölt esetén a presbitérium szavazással dönt a jelöltek személyét illetően.

c) Érvényes határozat esetén az esperes a presbitérium által jelölt lelkész vagy lelkészek nevét bejelenti a püspöknek, és személyükre nézve választhatóságuk megállapítását kéri. A püspök nyilatkozik, hogy a jelölt lelkész vagy lelkészek nem állnak választhatóságukat kizáró vagy korlátozó Ítélet hatálya alatt, és azt 14 napon belül közli az esperessel. A püspök nemleges döntését indokolni köteles.

d) Az esperes a jelölt lelkészt vagy lelkészeket 14 napos határidővel írásban nyilatkozatra hívja fel, hogy a jelölést elfogadják-e.

e) A jelöltet vagy a jelölteket a presbitérium bemutatkozó szolgálatra hívhatja meg.

f) Másodszori eredménytelen jelölési eljárás után az egyház- község pályázatot köteles kiírni,

3.7.4.2. Eljárás pályázat esetén :

a) Amennyiben a lelkészválasztást előkészítő közgyűlés pályázat mellett dönt, az egyház- község elnöksége a jóváhagyott díjlevél kézhezvétele után azonnal intézkedik a pályázati hirdetmény közzétételéről. A pályázati hirdetményt legalább három alkalommal az országos egyházi lapokban kell közzétenni.

b) Eredményes pályázat esetén az esperes a püspöknek bejelenti a pályázaton részt vevő lelkészek nevét, és a 3.7.4.1 .c) értelmében választhatóságuk megállapítását kéri.

c) A pályázó lelkészt vagy lelkészeket a presbitérium bemutatkozó szolgálatra hívhatja meg.

3.7.4.3. A gyülekezeti lelkészi állás betöltése közgyűlésen történik.

a) A közgyűlést az egyházmegyei elnökség hívja össze. A közgyűlésen az esperes vagy az egyházmegyei felügyelő elnököl.

b) A közgyűlésen az elnök előterjeszti a jelölt vagy jelöltek, illetve a pályázók nevét.

c) A közgyűlésen a választás hivatalos szavazólapokon titkosan történik.

d) A szavazást addig kell folytatni, míg az egyik jelölt legalább ötven százalék plusz egy szavazatot nem kapott. Ameny- nyiben ez három szavazási fordulóban nem történik meg, a gyülekezeti lelkészi állás betöltésének eljárását elölről kell kezdeni.

3.7.4.4. Az egyházközség hibájából történő második eredménytelen választási eljárás után az egyházmegyei elnökség kezdeményezheti az egyházközség átminősítését. Ha a lelkészi állás betöltése egyéb okok miatt eredménytelen marad, a területileg illetékes püspök helyettes, lelkészt küld az egyházközségbe, vagy a helyettesítéssel megbízza valamelyik szomszédos lelkészt.

Vin. Cím: Az egyházközség lelkészeinek beiktatása

3.8.1. Az egyházközség megválasztott lelkészeinek beiktatása istentiszteleten és egyházközségi közgyűlésen történik, legkésőbb a lelkészmeghívó vagy lelkészválasztó közgyűlés napjától számított 14 nap fellebbezési határidő utáni harmadik vasárnapon.

3.8.2. A gyülekezeti lelkészt, a gyülekezeti másodlelkészt, a hitoktató lelkészt és a helyettes lelkészt az esperes, rendkívüli esetben az esperes által megbízott lelkész iktatja be.

3.8.3. Segédlelkész beiktatását a gyülekezeti lelkész végzi istentisztelet keretében.

BESZÁMOLÓ AZ ORSZÁGOS PRESBITÉRIUM DECEMBER 3-1 ÜLÉSÉRŐL

Az évenként megtartandó ülés fontos tárgysorozati pontja az országos felügyelő és a püspök-elnök évi jelen- A december 3-án megtartott egész napos ülésen mindkét jelentés elhangzott és a presbitérium megtárgyalta tésének tárgyalása. Ezek a jelentések részben összefoglalnak, de elemzik is a kérdéseket és utat mutatnak a azokat. Most e jelentéseket némi rövidítéssel közreadjuk, hogy minél szélesebb körben ismertek legyenek és

jövő felé. segítsenek az értékelésben és eligazodásban.

Először dr. Frenkl Róbert országos felügyelő jelentése hangzott el. Bevezetésében kijelölte az utat jelentése számára: elhelyezni az egyházi életet többfajta kontextusba, így a társadalmi életbe, az ökumenikus kapcsolatokba, a nemzetközi egyházi életbe. Ezután így folytatta:

Az egyházi intézmények tevékenysége

Jelentésemben önálló részben foglalkozom az iskolaüggyel, úgyhogy itt csak kiemelem e területet, mint amelyen meghatározóan érvényesültek elképzeléseink, túlsúlyban vannak a pozitívumok.

Igen jelentősnek tartom, hogy szeretetintézményeink eddig is imponáló tevékenysége, diakóniai munkánk mennyiségileg és minőségileg tovább erősödött, a régi intézmények fejlődtek, újak léptek, illetve lépnek be, Lajoskomárom, Alberti, Nyíregyháza, Kiskőrös, csak néhány nevet említek. Őszintén remélem, hogy az intézményi diakóniával együtt a gyülekezeti diakónia is megújul.

Ugyancsak örvendetes, ha e téren még sok tartalékot érzek is, hogy tovább gazdagodott az egyházi egyesületek - MEVISZ, FE- BÉ, Luther Szövetség, Ordass Lajos Baráti Kör - tevékenysége, nemrég alakult meg az Evangélikus Bábszínház Egyesület. Sajnálatos, hogy míg a többi egyesület teljes önállósággal, saját programmal működve, megtalálta az egyház különböző szerveivel való kapcsolattartás medrét, éppen az

Ordass Lajos püspök úr nevét viselő baráti kör és a Keresztyén Igazság folyóirat zárkózik el, nem az egyházépítő konstruktív együttműködéstől, hanem magától a dialógustól is, megfosztva az egyházi közéletet néhány kiváló felkészültségű lelkész és nem lelkész szellemi kapacitásától.

Úgy vélem, az utókor nálunk is jobban fogja értékelni azt a munkát, amelyet ebben az évben az egyházi infrastruktúra fejlesztése terén megindítottunk. Ennek valóban évszázados méretű eredménye az Északi Egyházkerület több egyéb funkcióit is ellátó, új központjának az elkészülte.

Hasonló fejlesztés előtt állunk a Déli Egyházkerület központjában. Az Északi Egyházkerület elköltözése lehetővé tette az Országos Egyház elhelyezésének korszerűsítését, az egyházi központ kialakítását. Egyidejűleg megindult annak az informatikai rendszernek a kialakítása, amely beemeli a 21. századba az egyházi adminisztrációt és naprakész kapcsolattartást tesz lehetővé a gyülekezetek és a különböző egyházkormányzati szintek között.

A Zsinat munkája

Nehéz korrektül megítélni a Zsinat 1993. évi teljesítményét. Egyfelől őszinte öröm az első teljes törvény, a népszerűén csak iskolatörvénynek nevezett jogalkotás sikere...

Az is igaz, hogy a zsinati tagság egésze talán idén szembesült igazán felelősségével és ezért inkább vállalja a lassúbb tempót, de jól akar dönteni. Alig vitatható, hogy az igazán jelentős horderejű, mindenkit foglalkoztató kérdés az egyházi struktúra megújítása, bármennyire a működést tartjuk elsődlegesnek. Úgy látom, hogy az egyházi életben és a Zsinaton is görgetünk magunk előtt problémákat, amelyek krónikussá válva, erősen fékezik az egyház megújulását. Mégis egyfajta bölcsességet, türelmet is érzek a Zsinat magatartásában. Hasznosnak tartanám azonban, ha az 1994-es év végé|g_ elérkeznénk a Zsinaton a struktúra megújításához, mert ez véleményem szerint felgyorsítaná a többi törvény elfogadásának a folyamatát is.

jelentősen megnövekedett feladatok, új lehetőségek között. Azt gondolom, hogy az anyagi eszközök elosztása a különböző területek, illetve munkaágak között is szakszerű, korrekt. Mégis az előkészítést, a döntési-mechanizmust illetően korszerűsítésre van szükség. Meg kell találni az anyagi eszközök elosztásában a centralizáció és decentralizáció megfelelő arányát. A vezetőknek, az egyházban a püspököknek a mozgásteréhez hozzátartozik a rendelkezés bizonyos anyagiak fölött, másrészt a decentralizáció révén valódi felelősség terheli mindazokat, akik ténylegesen részt vesznek a gazdálkodásban döntési kompetenciával. Az egész mechanizmus korszerűsítése szükségessé tesz egy gazdasági bizottságot.

A legutóbbi közgyűlésen megválasztott bizottságok, örvendetes ezt jelentenem, kivétel nélkül értékesen működnek, igazolva a bizottsági munka szükségességét.

Egyház és közélet

Az egyházi médiák munkája

Ugyancsak ambivalens a sajtó, a tömegkommunikációs munka megítélése...

A közelmúlt fájdalmas döntése volt a Diakónia szüneteltetése. Bizonyos, hogy ez érzelmileg is rosszul érint, mint alapító szerkesztőbizottsági tagot, annak ellenére, hogy kötődésem az elmúlt években csökkent. Nem értettem egyet azzal, hogy a lap megfelelő előmunkálatok, elfogadott tanulmányterv, költségvetés nélkül egyszer csak rátért a négyszeri

így ez a téma átvezet a következő ambivalens problémához: az egyháiz gazdálkodásához. Itt is

megjelenésre. Most viszont a szüneteltetést tartom el nem fogadható- nak, nem egyszerűen a Diakóniát, hanem az evangélikus kulturális folyóiratot tekintve. Nem lehet, hogy az evangélikusság 1994-ben ne legyen jelen megfelelő folyóirattal a hazai egyházi kulturális életben. Személy szerint is tenni kívánok az áthidaló megoldás érdekében 1994-ben.

A szüneteltetés fő indokaként az anyagi eszközök hiánya, a lap erősen veszteséges volta szerepelt.

egyfelől igen pozitív a kép. Úgy vélem, a gazdálkodással foglalkozó munkatársaink jól helytállnak a

}

Ha Roszik Gábor MDF-es képviselő az úgynevezett ügynöktörvény, vagy pufajkástörvény tárgyalása kapcsán nem intéz támadást az egyházak, elsősorban az evangélikus egyház - melynek rendelkezési állományban lelkésze - és személy szerint a püspök-elnök ellen és ellenem, akkor is foglalkoznom kellett volna egyház és közélet, egyház és politika időszerű kérdéseivel.

A kiújult Roszik-ügy, melyet sem alábecsülni, sem túlbecsülni nem lenne helyes, azzal a veszéllyel is jár, hogy túlzottan meghatározza gondolatainkat, álláspontunkat az egyház-politika-társadalom általános kérdéskörben. Úgy véljük, elvi álláspontot fogalmazunk meg, valójában a Roszik-ügy által kiváltott érzelmeinket, indulatainkat

artikuláljuk. Igyekszem nem beleesni ebbe a csapdába, annál inkább, mert az M D F-es _ képviselőnek a zavarkeltésen, a „kabátlopási” ügybe keverésen fúl éppen ez a célja tudniillik, hogy ő irányítson minket, irányítsa az egyházi történéseket.

Az egyház népe is birkózik azzal a feladattal, ami nehéz lecke a társadalom számára is, hogy pozitívan élje meg az óhajtott, várva várt pluralista demokráciát. Egyelőre még dominál a fekete-fehér gondolkodás, a társadalom nem kívánt módon polarizálódik, a politikai arénában többnyire nem a nemzet problémáira különböző megoldásokat ajánló európai politikusok rivalizálnak nemes ellenfelekként, a sokszínűségükben máris (Folytatás a következő oldalon)

Gazdálkodás