Evangélikus Élet, 1994 (59. évfolyam, 1-52. szám)
1994-07-10 / 28. szám
Evangélikus Elet 59. ÉVFOLYAM 28. SZÁM 1994. JÚLIUS 10. SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁNI 6. VASÁRNAP ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP ÁRA: 25 Ft „Az irigység és harag rövidíti az életet” Sirák könyve A TARTALOMBÓL NE FELEDKEZZÜNK MEG ELÖLJÁRÓINKRÓL! „NAPONTA HÁROMSZOR HARANGOZOK” LELKÉSZEK ERŐPRÓBÁJA AZ EGÉSZSÉGÉRT Az ünnepi közgyűlés: Halas) Endre esperes, dr. Harmati Béla püspök, Szabó László egyházmegyei felügyelő és dr. Sólyom Jenő egyházkerületi felügyelő DR. ANDORRA RUDOLF: Három éve tart a zsinat Időközi mérleg A zsinat három éve kezdte el működsét, három éve választottak meg nem csekély meglepetésemre a zsinat nem-lelkész társelnökének. Hogyan lehet a zsinatnak ezt az első három évét értékelni? Mindenek előtt meg kell mondani, hogy a zsinat nehezebben halad előre, lassabban dolgozik, mint ahogyan azt az induláskor vártuk. 1991-ben nem hittem volna, hogy 1994-en még alig leszünk túl a munka felén. Ez kívülről nem egyszer kritika tárgya. Hozzá szeretném azonban tenni, hogy az igen nagy időbefektetés (évi 10 zsinati nap, ezen kívül kinek-kinek elnökségi, bizottsági ülések stb.) ellenére lassú előrelépés nekünk tagoknak legalább olyan keserves, mint a kívülállóknak, akik talán gyorsabb eredményeket várnak. Hiába, be kell látnunk, hogy a demokráciát nem csak az állami életben, hanem az egyházban is nehezen tanuljuk meg. A viták sokszor hosszadalmasak, néha apró részletkérdésekkel is igen sok időt töltünk, némelykor nagyon nehéz valamilyen elfogadható kompromisszumot teremteni az eltérő álláspontok között. Azt azonban szeretném határozottan kijelenteni, hogy a zsinat minden tagja a legjobb szándékkal és nagy erőkifejtéssel dolgozik azon, hogy a zsinat jó törvényeket hozzon. A zsinat feladata igen nagy és fontos. Tisztában vagyok vele, hogy a jó törvények nem biztosítják, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyház élő, a REMÉNYIK SÁNDOR Ne ítélj Istenem, add, hogy ne ítéljek - Mit tudom én, honnan ered, Micsoda mélységből a vétek, Az enyém és a másoké, Az egyesé, a népeké. Istenem, add, hogy ne ítéljek. Istenem, add, hogy ne bíráljak: Erényt, hibát és tévedést Egy óriás összhangnak lássak - A dolgok olyan bonyolultak Es végül mégis mindenek Elhalkulnak és kisimulnak És lábaidhoz együtt hullnak. Mi olyan együgyüen ítélünk S a dolgok olyan bonyolultak. Istenem, add, hogy mind halkabb legyek - Versben s mindennapi beszédben Csak a szükségeset beszéljem. De akkor szómban súly legyen s erő S mégis egyre inkább simogatás: Ezer kardos szónál többet tevő. S végül ne legyek más, mint egy szelíd igen vagy nem, De egyre inkább csak igen. Mindenre ámen és igen. Szelíd lepke, mely a szívek kelyhére ül. Ámen. Igen. És a gonosztól van Minden azonfelül. 1939. magyar társadalom széles köreire ható egyház lesz. De jó törvények is szükségesek hozzá, hogy azzá válhassék. Az 1960-as évekbeni zsinat idejében az egyház két törekvés ellentmondásai között élt: egyrészt az államhatalom korlátozni kívánta a vallás és az egyház szerepét a társadalomban, ennek érdekében minél inkább dominálni, ellenőrizni kívánt minden vallási tevékenységet'. Másrészt az egyház számos tagja megpróbálta ezen nagyon nehéz feltételek között is az egyház túlélését biztosítani, alap- tevékenységeit fenntartani. Az akkori zsinat törvényei e két törekvés kompromisszumait tükrözik, elsősorban azonban az államhatalom nyomását. Ezért ezek a törvények semmiképpen sem alkalmasak arra, hogy a következő években-évtizedekben megadják egyházunk tevékenységének kereteit. Ugyanakkor az 1930-as évekbeni zsinat törvényeihez sem lenne helyes visszatérni. Azóta rengeteget változott az ország, iparosodott, városiasodon, emelkedett az iskolai végzettség, és 1990 óta sokkal demokratikusabbá változott a politikai rendszer, mint a két világháború között volt. Ezért új törvényekre van szükség, ezeket pedig nem könnyű jól megfogalmazni. Ezért van a sok vita a zsinaton. Mindennek dacára azt hiszem, hogy elmondhatjuk: több fontos és jó törvényt már meghoztunk. Elsőnek említeném a zsinati hitvallást, amely okosan és korszerűen fogalmazza meg tanításunk lényegét. A második az úgynevezett I. törvény a Magyarországi Evangélikus Egyházról általában. Ebben megfogalmaztuk az egyház szervezetének és működésének alapelveit, például azt a nagyon fontos kérdést, hogy ki az egyház tagja („aki a kereszt- ségben részesült, az evangélikus egyháznak a Szentíráson alapuló hitvallásos tanítását elfogadja, vallja és képességei szerint megtartani igyekszik”, egyéb követelmény nincs). Fontos volt az iskolatörvény elfogadása, hogy a visszakapott iskolák világos jogi feltételek között működhessenek. Végül fontos a most elfogadott bírósági törvény és az 1939 óta eltelt időszak jogtalan egyházi határozatainak semmisitéséről szóló törvény, amelyek lehetővé teszik ezeknek a sérelmeknek egyértelmű meg- szüntetétést, az ügyek jogi lezárását. (A jogtalanság okozta súlyos nem-jogi károkat természetesen nem tudjuk megnemtörténtekké tenni.) LELKÉSZAVATÁSOK A DÉLI EGYHÁZKERÜLETBEN 1994. július 24-én, vasárnap délután 3 órakor a Deák téri templomban dr. Harmati Béla püspök lelkésszé avatja: Aradi András Dénes Ilona János Zsuzsanna Németh Mihály Pálinkás Ingrid Vári Krisztina lelkészjelölteket. Az avatási istentiszteletre minden érdeklődőt szeretettel várnak. EGY ROMBÓL ÚJRA TEMPLOM LETT Hálaadás Tiszaföldváron kérdezi Ezékiel. - Megújul-e a templom és a gyülekezet is vele együtt? - kérdezték sokan. S amit a helyszínen láttunk, reménységgel töltött el mindenkit, itt a megújulás csodáját láthattuk. 1992-ben kezdték el a munkát. Először a terrtplom tetőzete újult meg. A gerendák és szarufák gombásodása miatt teljes cserére szorult. Az új tetőre rézlemezből csatorna is készült. A következő évben külső és belső vakolás folyik és végre eltűnik az épület körül nőtt bozót és gaz, majd bekerítik a telket. Közben megújul a parókia is, majd ez évben a külső-belső festést végzik el. Belül a porladó kövezetét kell kicserélni, majd a szúette padokat és belső' berendezést készítik el újonnan. És 1994. június 12- én pompázatos szépségben áll a templom. Dr. Harmati Béla, a kerület püspöke is meghatódottan állt meg a templomban érkezésekor. Neki különösen is kedves, hiszen nemrég elhunyt szülei mindketHárom héttel pünkösd után a megújult tiszaföldvári templomban ültünk hálaadó istentiszteleten. Pünkösdi ige jár az eszemben. Ezékiel látomása (Ez 37!) a megelevenedett csontokról, a megújult Izráelről. Az a beszámoló, melyet Halasy Endre esperes, a gyülekezet lelkésze elmond, ezt a látomást mai képekben ábrázolja. A gyülekezet első temploma 1806-1807-ben épült. Több mint kétszáz éve telepedtek meg az ősök itt, a Podmaniczky-birto- kon és legelső dolguk volt a templomépítés. Sajnos a vert falból épült kis templom 1829-ben erősen megrongálódik, ideiglenesen helyreállítják, de újról kell gondoskodni. 1841-ben elkészül a jelenlegi parókia, és 1854-ben kezdenek a templom felépítéséhez. A következő évben már állnak a falak, de megtorpan az építés, mert elfogy a pénz. Ekkor a gyülekezet egyik tagja, Brengl Mihály tenyői bérlő felajánlja a templomra 5 hold föld termését úgy, hogy a földet a gyülekezet tagjainak kell megművelni, bevetni és learatni. 1858-ban mint egy nagy család indulnak csapatostul a munka elvégzésére. A felajánlás és összefogás segíti a gyülekezetei a templom felépítéséhez. 1860. október 21-én szentelik fel a templomot. Több évtized óta a templom egyre használhatatlanabbá lett. Kitörött ablakokkal, madarak lakóhelyévé lett a belső, tele azok hulladékával és az ablakon benőtt az ecetfa... Az épület körül 2-3 méteres gaztenger, egyre romosabb a kép, a gyülekezet tagjai egyre nehezebben hiszik, hogy ebből a romból még valaha templom lesz. Az istentiszteleteket a parókia egyik szobájában tartották, már-már arra gondoltak, bontásra kerül a templom... Megélednek-e a csontok? Halasy Endre esperes, dr. Harmati Béla püspök, Bácsi János szolnoki s.lelkész mutat. Ebben a templomban hangozzék az ige azért, hogy megújuljon a szív és az élet! Szabados Géza a gyülekezet felügyelője üdvözölte a püspököt és a vele együtt érkezett dr. Sólyom Jenő kerületi felügyelőt. kcresztclcs az ünnepi istentiszteleten ten ebben a faluban születtek, itt keresztelték meg őket és itt kötöttek házasságot. Igehirdetésének textusa Jn 7,40-46 volt. Szavait áthatotta az öröm, melyet itt mindenki érzett. A rommá lett templom megújult és megszépült. Éllentét támadt Jézus körül... Végigvonul ez a történelmen. Az ellentét a származása miatt történt. Ilyen korunkban is volt. De a tiszaföldváriak arról tettek vallomást, hogy kell a templom, őrzik a hagyományt. Hitet teszünk ma arról, hogy Istenhez akarunk tartozni és Jézus szavát komolyan vesszük. Itt Jézus szava, igéje hangzik. Istenre mutat, a másik emberre és a közösségre LELKÉSZAVATÁSOK AZ ÉSZAKI EGYHÁZKERÜLETBEN 1994. július 23-án, szombaton délelőtt 10 órakor a Győri öregtemplomban Szebik Imre püspök lelkésszé avatja: Karsay Lajos Ihász Beatrix és Varga Gyöngyi lelkészjelölteket. ♦ 1994. július 23-án, szombaton délután 3 órakor Takácsiban avatja lelkésszé Szebik Imre püspök Polgárdi Sándor lelkészjelöltet. * 1994. július 31-én, vasárnap délelőtt 11 órakor Miskolcon a gyülekezet templomában Szebik Imre püspök lelkésszé avatja Schermann Gábor lelkészjelöltet. Az avatási istentiszteletre minden érdeklődőt szeretettel várnak. Halasy Endre esperes, a gyülekezet lelkésze foglalta össze a templom történetét és a megújítás munkáját. Erről szóltam írásom elején. Nagyon őszinte volt vallomása: „...adott Isten erőt ehhez a nem könnyű feladathoz, személy szerint nekem és azoknak, akik a munka terhét hordozták. Nagyon sokszor elfáradtunk, de soha bele nem fáradtunk. Minden kicsiny előbbre jutásnak örültünk. És ma boldogan énekelhetjük: Áll az Úristen temploma...” Marosfalvi Ernő polgármester, mint a gyülekezet tagja, meghatódottan szólt és köszönetét mondott a szép templomért. Sólyom Jenő a templom utáni sóvárgásról szólt, hogy rendszeresen töltsék meg a templomot. Együtt örült az ömlőkkel a református gyülekezet lelkésze, Nagy Sándor és Czirmay Árpád martfűi református lelkész is. Tamási József katolikus plébános - aki menet közben többféleképpen adta tanújelét a készséges segítségének - gyülekezetével együtt jött el ez ünnepre, mert jó együtt ünnepelni. Szabó László egyházmegyei felügyelő az esperesnek mondott köszönetét, a püspök pedig a testvéregyházak és a város segítségét köszönte meg. Feltámadhat és megelevenedhet egy gyülekezet? íme a példa. Az ünnepi istentisztelet egyik legmeg- hatóbb réjze volt, amikor a püspök 7 gyermeket keresztelt meg. Ez is ad okot a reménységre! A pünkösdi Lélek legyen erősítője a tiszaföldváriaknr!' és elevenítsen meg másokat is: Tóth-Szöllős Mihály 1
