Evangélikus Élet, 1993 (58. évfolyam, 1-52. szám)
1993-05-23 / 21. szám
cmgélikus Élet 1993. május 23. EB jflS GYERMEKEKNEK á. FIATALOKNAK Nézem a képernyőn a félelmetes képsorokat. Anya azt mondja: Fordítsd el a fejed! Ez nem gyereknek való. Mégis van. A képek mozognak, lőnek, véreznek, jajgatnak. Ott, ők nem fordíthatják el a fejüket, nem nézhetnek másfelé, nem kapcsolhatnak át a kettesre. Bocsásd meg nekem, Uram, hogy annyiszor lőttünk a másikra játékból, hogy annyiszor haltunk meg játékból, annyiszor véreztünk játékból. És ne add, hogy igaz legyen... PRÓBÁLD MEG! Papírszínház Papírdoboz három oldalából vagy kartonpapírból készíts papírszínházat! Ha sík figurára, papírbabára hurkapálcikát ragasztasz, akkor már játszhatsz is. Ami nehéz: jó, izgalmas történetre találni s egyedül előadni. Árnyjáték Ha a papírszínház nyílását beragasztod hófehér papírral, s a lámpát hátúira teszed, a figurák árnyként jelennek meg a „képernyőn”. Az árnyjáték igazi varázslat, az emberiség egyik legősibb művészete. Egyszerű történetet válassz, mint például a róka és a holló meséje! Fekete kartonpapírból vágj ki egy göcsörtös fát, ezen fog ülni a holló. A holló mozgatásához két pálca kell, egy a testéhez, a másik a csőre felső részéhez, hogy ki tudja tátani, amikor énekelni akar. A róka farkát, fejét és lábait fonallal kösd a testéhez! Mozgatásához elég két pálca, egy a fején és egy a farkán. A sajthoz egy bot kell, neked pedig az előadáshoz segítség, a róka, a holló és a sajt mozgatásához. JÁTÉK Betűvadászat 2. Mivel máris sok megfejtés érkezett, ezért most látjátok utoljára ezt a mondatot. A következő héten még csavarunk egyet a feladványon. Most is egy besatírozott mezőbe kell azokat a mássalhangzókat beírnotok, amiket a kérdés alapján kitaláltatok. A beikszelt mezők az előző héten kitalált mássalhangzókat jelölik. Ez a mondatot jelölő tábla: m 11 m 111 J L E 1 m tXI 1X1 I I I I A kérdés a kővetkező: KI JÖN ÉJFÉLKOR? K - A lovasok L - A vőlegény Ml Senki, mindenki alszik. T - Jézus N - Sámuel szelleme Készítették: Antal Tünde, Ilg Barbara, Krahulcsán Borbála, Sándor Éva, Koczor Tamás. Címünk: 2370 Dabas-Gyón, Luther u. 14. PÓTFELVÉTELI A DEÁK TÉREN ......A’/'utóbbi hónapokban nagyon sok felületes, téves, sőt hamis információ hangzott el a Deák téri Evangélikus Gimnáziumról, ezért sofcan nénÚ mertek iskolánkba jelentkezni, de a fölvettek közül is többen inkább más iskolát választottak. Most, hogy iskolánk dolgai megnyugtatóan rendeződtek, még egy lehetőséget tudunk nyújtani azoknak a nyolcadikat végző evangélikus tanulóknak, akik - még ha máshova fölvételt nyertek is - szívesebben jönnének hozzánk. Akik még nem felvételiztek nálunk, kérjenek jelentkezési lapot iskolánkban, a Deák téri vagy más evangélikus lelkészi hivatalban, s azzal, a lelkészi ajánlással és ellenőrzőjükkel jelenjenek meg június 5-én 9-kor iskolánk ideiglenes helyén, az Arany János u. 10-ben. Korlátozott számú kollégiumi férőhely is biztosított fiúk számára. A Deák téri Evangélikus Gimnázium Igazgatótanácsa A heten ünnepeltük Jézus mennybemenetelét. Mostohasorsú ünnep ez is - mint mindegyik amelyikhez nem kapcsolódik valamilyen társadalmi megmozdulás. Pedig sorsdöntő eseményre emlékeztet, amely fölveti a kérdést újra és újra, hogyan él azóta Isten népe, és hogyan él Jézus. Ezekre a kérdésekre keresnek választ az alábbi cikkek is. Évforduló Május 23-án 375 éve Prágában lázadás tört ki. Két protestáns templomot bezárattak a katolikus egyházi hatóságok. A jogtalanságot a protestánsok Mátyás császár elé vitték, tőle remélvén orvoslást. Mátyás császár azonban a kérelmet elutasította. A felháborodott cseh urak nem tudták visszatartani dühüket: egy rendi tanácskozáson két császári helytartót a prágai vár ablakából a várárokba dobtak, majd fegyvert ragadtak Csehország függetlenségét kivívni. És megkezdődött a Harmincéves háború. Kár kérdezni, kinek volt igaza, ki miben hibázott. És kevés azt bizonygatni, valójában nem vallásháború volt, hanem valóságos hatalmi harc uralkodóházak, sőt társadalmi rendek között, és ha nem ez az eset, hát valami más robbantja be ezt a feszült helyzetet. Kár ítélkeznünk vagy védekeznünk - nem éltünk abban a korban. Legföljebb azt kérdezhetjük, ma mit tehet az egyház a jogaiért. Az Újszövetség két története jut eszembe. Az egyik Jézus elfogatása János evangéliuma szerint. Megjelent a sokaság kardokkal és botokkal fölszerelve a Gecsemáné kertben. „Kit kerestek?” - kérdezte Jézus. „A názáreti Jézust” - felelték. „Én vagyok az. Ha tehát engem kerestek, ezeket hagyjátok elmenni!" Ezeket hagyjátok elmenni. Jézus megvédi övéit a hatalommal szemben. De csak szavának erejével. És csak addig, amig a tanúskodásra elég érettek nem lettek. A másik történet Pál apostol védekezése Fesztusz és Agrippa előtt. Mindig az evangéliumról beszél. Sohasem a keresztyének jogairól. S bár a Cselekedetek könyvének írója nyilván az evangélium terjedését akarta inkább megörökíteni, mint a vallásszabadság alakulását, ez azért jelzi, mit láttak fontosnak és elérendőnek hitben őseink, s mit tartottak a „békességre vezető útnak” (Lk 19,42), amely nemhogy nem szolgál alapot viszályok kirobbanására, hanem még a meglévő feszültségeket is oldja. Bencze András/ „És mit csinál Jézus most?” Nem óvodás gyerek kérdezte ezt - bár az ő kérdéseiket is halálosan komolyan kell venni, hanem egy felnőtt lány, aki semmiféle hittanos előtanulmánynyal nem volt beoltva, azaz meg mert még fogalmazni olyan kérdéseket, amelyeket mi átugrunk, jóllehet mi sem tudjuk rá a választ.’ Mh(csin^( Jézus jnoft?tJÍÍöst, miután folmpnt , vagy bement a mennybe. Eszünkbe juthat az Apostoli Hitvallás: „Ott ül a mindenható Atya Isten jobbján”. De ez sem visz közelebb a válaszhoz. Ez a kép olyan mozdulatlan, statikus! Mit csinál Jézus most? Élőször ki akartam térni a válasz elől: a menny nem a mi világunkban van. Kívül esik a tér és idő korlátain, így a kérdés nem elhelyezhető, hiszen cselekedni, mozdulni csak térrel és idővel behatárolva lehet. Végül is igaz ez a válasz, mégis szegényes, mert azt mondja Jézusról, nem csinál semmit. Van. Vagy legföljebb annyit: együtt van az Atyával. Együtt nem csinálnak semmit. Szóval, olyan negatív megfogalmazás ez. És Jézushoz - szerintem jobban illik a pozitív válasz. Biztos találtok ti is egyet-kettőt a Bibliában. És a Jelenések könyvének első látomását (Jel 1,9-20.) idézem. Ott áll az Emberfiához Hasonló a gyertyatartók között, és kezében tartja a csillagokat. A gyertyatartók a gyülekezeteket, a csillagok a gyülekezetek vezetőit jelentik. Azaz Jézus ott áll ma is a gyülekezetek között, és tartja őket. Ott van a ti gyülekezeteitek és az enyém is az Ő kezében. Nem kiválóan szervezett alkalmak, nem a megfelelően kidolgozott gazdasági háttér, nem az elnyert pályázati díj, nem az állami támogatás vagy az államtól való függetlenség, nem a .jövő egyházára”, a fiatalságra fektetett hangsúly, nem egy jól szerkesztett hetilap tartja az egyházat, a gyülekezeteket, hanem Jézus. Ő használ eszközöket - talán még ezt a rovatot is -, de egyedül Ő tartja a gyülekezeteket. Ez ad mértéket a cselekvésben és szabadságot hitünk megváltására. B-A. Keresztrejtvény d • r «♦ 5 6 8 9 lo M 41 r á r AQ Ál T9 / / 7j > U / U. y y Vízszintes: 1. Nem én 3. A megfejtés 2. része 8. Vízkereszt 9. Eke betűi keverve 10. Szófaj rövidítve 11. Mt 13. szerint négy közül egy terem 12. Hangtalanul elér! 13. Prózai mü 14. Egy sereg útonálló 19. A fogság idején működő próféta 21. A fogság előtt működő próféta 23. Fel is út, ... is ... (fordítva) 25. Ellenség is van ilyen 26. Szintén ne. Függőleges: 1. A megfejtés 1. része 2. Gyümölcs 3. Összevissza kiir! 4. Finn autójelzés 5. Harmonikaféle 6. Kiejtett betű 7. Galileai város fordítva 10. „Meglátogat minket a ... fény a magasságból” (Zakariás éneke) 11. Méz gyűjtője. 15. Tényleg az? 16. v‘ A'dolgozók szerint mindig alacsonyak- -17/Még mélyebbre hatol 18. Éke 20. Leborul előtte 22. Óra méri 24. ... Bence - Nyíró József regénye. A megfejtéseket a rovatvezető címére küldjétek: Bencze András, Székesfehérvár 8000 Pintér V. utca 31-33. Az ifjúsági Bizottság körlevelében kiírt pályázatra 10 pályázat érkezett összesen 280 000,- Ft igénnyel. A bizottság a nyári ifjúsági táborok támogatására összesen 200 000,- Ft-ot tudott szétosztani. A pályázaton az alábbi ifjúsági csoportok nyertek: Eger 10 000,-; Fejér-Komáromi ehm. 40 000,-; Veszprémi ehm. 10 000,-; Szügy 40 000,-; Csepel 15 000,-; Balassagyarmat 15 000,-; Szeged 20 000,-; Kelet-Békési ehm. 20 000,-; Kőbánya 20 000,-; Győr-Soproni ehm. 10 000,-. Illyés Gyulára emlékezve (1902-1983) Ma a költőkön a sor" - a párizsi L 'Express szerkesztőjének kérdésére válaszolta Ilylyés Gyula 1963- ban a magyar irodalom politikummal átitatott valóságáról: „A történelmi helyzet következtében a nép kezd írói. költői felé fordulni, különösen a válság perceiben. Ha a politikusok kudarcot vallanak, a költők gyakran kényszerülnek akaratuk ellenére is érdeklődni a közügyek iránt, harcolni eszméikért, egyszóval ‘bárdok'-nak lenni." Valóban, Illyés Gyula egész élete, s költői hitvallása belesüríthető a fentiekbe; hisz rendíthetetlenül hordozta a magyarság ügyét, olykor kínlódva, de sohasem hallgatva el a megalázott emberi médiáséig tragédiáit. Tüskés Tibor, a költő hűséges életrajzírója foglalta össze a költő sorsát az Arcok és vallomások sorozatban. 1902. november 2-án, halottak napján született Felsör ácegrespuszlán. Apai ágon dunántúli juhászdinasztia, anyai ágon (Kállay) puritán, református alföldi csalóid vette körül, apai nagyapjától sok emléket őrzött meg. „Volt esztendő, amidőn ötszéiz juha volt. Hány juha lehetett apádnak? Tisztességére mondom, hogy nagyapa a vagyon gőgje helyett ezt a törzsfái büszkeséget, a szabadságnak ezt a gőgjét hordozta egyenes derékéiban, kinyomott mellén." Ha ők szekereztek a puszién át Illyésékhez, unokáját mindig meglovagoltál la birkaháton, csacsiháton. Illyés édesapja is kedélyes, érdeklődő ember volt, fiáinak bölcsöt, ólomkatonát formált, korcsolyát fabrikált, tőle tanulta meg a munka becsületéi. Illyés családi élménye mély gyökerű szemléletének egyik alapeleme volt. Anyai nagyanyjéit emlegette még gyakran, aki éles elméjével, takarékosságával, jószívű önfeláldozásával a család összetartásán fáradozott, s lányait, majd unokáit taníttatta. Illyés édesanyja varrni tanult, tartózkodó asszony volt, ám kiváló színészi képességekkel megáldott. „Anyám szép volt. Üde, lányos szépség, egy kicsit taláros arccal, de tiszta, finom arcbőrrel s mindvégig ártatlan gyermeki tekintettel. Gyermekkorunkban megszoktuk, hogy amikor valami ismeretlen helyre vitt bennünket, mindenki lánytestvérünknek nézte, készültünk ezekre a félreértésekre, és ki nem fogytunk a nevetésből: ilyenkor ő maga is gyerek lett, lelkileg valóban egyívású velünk." Némileg Móricz: Hét krajcár c. írásának anya-figurájához hasonlítható, akiben az évek múlásával egyre nőtt a szomorúséig és zárkózottabbá lett. Illyés iskolai évei csak viszonylagos nyugalomban teltek el, mert a gyakori iskolaváltoztatások is jót mutatják a család kiemelkedési véigyát. Nők vették körül többnyire, s így vall erről: „Az állatvilággal ellentétben az emberi fajban a nők azok, akik szépségükkel erogén vonzést gyakorolnak. A nők ősi feladata, hogy széppé tegyék a testüket. De még Jóntosabbnak érzem a női nem belső szépségét is... Ez nemcsak az én meggyőződésem, ez az emberi lét törvénye... Mindig és mindenütt az derül ki, hogy a nők varézsolják széppé, gyönyörködtetövé a környezetüket. Általában a nők azok, akik a világ előtt védik az otthon rangját." Szülőhelye, Felsőrécegrespuszta Simontornya és Sérszentlőrinc között fekszik, első osztályú földdel. Illyésék bérlőként éltek ott sokadmagukkal az öreg, angolbarét gróf birtokán, aki „nagyvonalú" gazdálkodást engedélyezett, fiai a falusi gyermekekből futballcsapatot szerveztek. A puszta legmódosabb épülete a „kastély" és az iskola volt, ez utóbbiban lakott a tanító, idejártak vasárnaponként misére is. Ez a pusztai lét lesz másik meghatéirozó eleme életének és költészetének, realitásérzékét az itt tapasztalt s látott dolgok alakították; az öt körülvevő tárgyak őrzik az emberi munka nyomát. A rácegresi katolikus iskoláról ellentmondásos emlékei voltak, megtanult írni-olvasni, de az elvont gondolkodóul már nem tudta elsajátítani. Itt kezdődött el csodálata Petőfi iránt, akiről egy könyvben azt olvasta, hogy a közelben, Sárszentlörincen járt iskolába. Valléisos szemléletét először a katolikus apai nagyanya alakította, majd édesanyjától a református énekeket ismerte meg. A pusztai vallásosság beépült költészete motivumvilágába. Az ötödik osztályt már Simontornyán végezte el, ám lovász akart lenni. 1913-tól a dombóvári gimnáziumba került, innen aztán Bonyhádra az evangélikus főgimnáziumba. A nyári szüneteket Ozorán és Cecén töltötte, az előző a katolikus, az utóbbi a protestáns, ám mindkettőt szerette. Már gyermekkorában jelentkezett emlékező és megelevenítő ereje, nagy képzelete, túlérzékenysége. Kamaszként került Pestre, a legfogékonyabb korban, és friss sebbel, a széthulló család élményével együtt középiskolai tanulmányait itt fejezte be. Itt érte az a mélyreható rácsodálkozéts is, amikor irodalomórám a Toldit hallotta felolvasni: „Olyan boldogséigban volt részem, hogy azt a szellemi élvezetet én a testrészeimben is éreztem. Arcom tüzelt, tüdőm s szívem gyorsabban működött." Már ekkorra megszülettek első versei és mohón fogadta be az új ismereteket, eszmék kavarogtak benne. A két történelmi esemény: az „őszirózsás forradalom" és a kommün alatti emlékeit a Beatrice apródjában (1979) utolsóként elkészült munkájában elevenítette fel újra. A Kora tavaszban (1941) és az Ebéd a kastélyban c. (1962) alkotásaiban a kitörés vágya, a határtalan szabadságérzés és az olvasmányélmények fogalmazódlak meg egy-egy jeleneiben. Szellemi önállósodására Ady is hatott, főleg szimbolizmusa, a kortárs költő indulatában, váleszi hitében a forradalmi szabadságvágy erősebb. Tanulmányait csak 1920/21-ben, de már a kereskedelmiben fejezte be, s ezután magyar-francia szakra iratkozott be. Baloldali érzelmei miatt előbb Bécsbe, Berlinbe, majd Párizsba emigrált, a „napfény-városába”. „Én élveztem ezt a világot... Párizs a jövő volt; jövet azt hittem, itt a holnapot csíphetem nyakon... Nem rúgtam be a várostól. Nyilván azért, mert alázattal jöttem ilyen messziről.” Párizsi éveiről a Hunok Párizsban c. alkotásában szólt. „Mint egy igazi költő, e padlásszobában éltem három évig. Föl-alá járkáltam, hajamat turkáltam s asztalomnak esve egy végtelen verset írtam főleg este. Egy nagy hőskölteményt, amely egyre hosszabb, egyre kegyetlenebb lett és egyre rosszabb." Ebben az emigrációs környezetben vált igazán értelmiséggé, s itt élte át az első igazi szerelmet is. „A szerelemben a lélek megoldása, s nem a csatok megoldása a nagy próba." 1926-ban hazatérhetett, Párizs hatása az volt, hogy szembenézhetett önmagával, eredetével, nemzetfeletti elvei ellenére is megrázó volt ez. Mit jelentett számára
