Evangélikus Élet, 1993 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1993-04-04 / 14. szám

^ISKOLÁINK ÉLETÉBŐL Hitélet a győri evangélikus iskolában ^ 1992. szeptember elején 44 év ^kényszerszünet után újra megnyi­­^lidtotta kapuit a Győri Evangélikus Általános Iskola. A kb. 160 tanuló a város és a környék falvainak kü­lönböző iskoláiból jött. A tanári ^kar elkötelezett tagjai pályázat út­­s’tet ján kerültek ebbe az iskolába, máj A szülők, pedagógusok és a gyü­lekezet már a nyár elejétől azon Síp, fáradozott, hogy szeptemberre az ^ épület és annak berendezése az in­­dulásra készen álljon. ■ Az első hetek feladatai között "" szerepelt az iskola egyházi jellegé­nek stabilizálása. A hittan, heti 2 órában a rendes tantárgyak sorába lépett. Emellett lehetőség nyílik ar­ra, hogy más órákon is a téma és a keresztyén gondolkodás közötti összefüggéseket megvitassuk. Minden hetet hétfőn reggeli áhí­tattal kezdünk, melynek gondola­tait igyekszünk a hét folyamán el­mélyíteni. Az első óra legelején és az utolsó óra végén osztályonként rövid, kö­tött imádság formájában adunk hálát Istennek és kérjük Őt, hogy Ő mutassa meg munkánk eredmé­nyeit, hiányosságait és hibáit. Minden nap új lehetőséget ad arra, hogy pedagógus és gyerek egy­aránt keresztyén szeretettel és meg­bocsátani tudással végezze köteles- Íl ségét. Már a második félév derekán £d örömmel tekintünk vissza az első 15 hónapokra. A sokféle helyről „összeverbuválódott” osztályok igazi közösségekké váltak, barát- 13 ságok alakultak ki. A gyerekek az új követelményrendszert gyorsan elsajátították. Szeptember óta több tanuló vett részt sikerrel városi versenyeken. Szeretnénk a város többi iskolájá­val ilyen módon ápolni a kapcsola­tot. Amikor eredményeinkre, de kezdeti nehézségeinkre, problémá­inkra is gondolunk, nem felejtjük el tanévnyitó istentiszteletünk alapigéjét: „Akik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lan­kadnak eljárnak, és nem fáradnak el."(Ézs 40,31.) Lacknerné Puskás Sára Hegedűs Zsuzsanna PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A győri Evangélikus Általános Iskola és Óvoda az 1993/94. tanévre pályáza­tot hirdet pedagógus álláshelyekre: magyar-történelem, magyar v. történe­lem-könyvtár, matematika-kémia v. fi­zika, angol-bármely szakos általános vagy középiskolai tanár, 2 tanító (nap­közi otthonba). Elsősorban evangélikus vallású, gya­korló keresztyén, rendezett családi életű pedagógusok jelentkezését várjuk. A pályázat tartalmazza a következő­ket: szakmai életrajz, rövid pedagógiai elképzelés, a legmagasabb iskolai vég­zettséget igazoló okirat másolata. A pályázat beadási határideje: 1993. április 20. Az állás elfoglalásának időpontja: 1993. augusztus 16. A pályázatokat postán vagy szemé­lyesen az alábbi címre kérjük: Evangéli­kus Általános Iskola és Óvoda, 9025 Győr, Péterfy S. u. 2. Tel.: 22-034. KÜLFÖLDI HÍREK „Lutheránus Világszövetség ma" !? címmel jelent meg a genfi központ ki­­.K adásában egy füzet, melyben a világ­­' szövetség mai állapotáról, munkájáról, ' a genfi központ munkabeosztásáról l" kapunk híreket. Néhány érdekesebb, 0 jellemző adatot közreadunk, hogy se-1 gitsük olvasóink tájékozódását az i‘ „evangélikus világban”. ’■ A világszövetségnek jelenleg 114 tag­egyháza van. Az egyes egyházakban e élő evangélikusok lélekszáma 54,4 mil­­, lió. Világszerte 3,8 millió azoknak a :t száma, akik még nem tartoznak a vi­lágszövetséghez. 1992-es adatok szerint - tehát a világ evangélikusainak lélekszá­ma 58,2 millióra tehető. Az adatok azért nem egészen pontosak, mert egyes egyházak minden megkeresztelt személyt tagjuknak számítanak, más egyházaknál csak az egyháztagságot tudatosan vállaló személyeket veszik számításba. Érdemes egy pillantást vetni a terüle­ti megoszlásra is. A genfi központ terü­leti beosztása szerint: Afrika 6 022 000 Ázsia (Ausztráliával és Óceániával együtt) 4 202 000 Közép- és Kelet Európa 1 387 000 Közép- és Nyugat Európa 15 402 000 Skandináv államok 20 925 000 Latin Amerika 971 000 Észak Amerika 5 451 000 Menekültek egyházai 96 000 A genfi központban 96 személy dol­gozik, akik 24 országból származnak. Közülük 24 férfi és 72 nő. Sokan emlékeznek még a VII. Nagy­gyűlésre, melyet Budapesten tartottak meg. Azóta a brazíliai Curitibában le­zajlott a kővetkező nagygyűlés. Ez év júniusában lesz a LVSZ tanácsülése a norvégjai Kristiansandban, ahol eldön­tik majd, hol legyen a IX. nagygyűlés színhelye. Ezen a nagygyűlésen ünnep­ük majd a LVSZ fennállásának 50 éves jubileumát is 1997-ben. Tudósítások szerint eddig a következő egyházak je­lentkeztek helyszínajánlattal a nagy­gyűlés megrendezésére: Trondheim (Norvégia), Uppsala vagy Stockholm (Svédország), Ulm (Németország), - ezek az európaiak. Hongkong is jelent­kezett, ahol 1997. nyarán szűnik meg az angol koronagyarmati státus és a városállam Kínához kerül. Az ötödik meghívó Kanada, ahol a helyszínnel Edmontont vagy Torontót ajánlják. Várjuk a júniusi döntést. (LWI) * A stuttgarti Deutsche Bibelgesell­schaft az év elején adta hírül, hogy a biblia a legtöbb nyelvre lefordított könyve még mindig a világnak. 1992- ben 2009 nyelven jelentek meg a Biblia egyes könyvei (31 nyelvvel több, mint előző évben), megelőzve a korábban legtöbbnek hirdetett Lenin és Marx müveket, sőt a nyugaton népszerű Agathe Christie krimiket is. A teljes bibliát 329 nyelven adták ki (héttel több, mint előzőleg), az Újszövetséget 770 nyelvre fordították le. A legtöbb bibliafordítás Afrika számára készült (576), Európában 189 nyelven olvassák Isten igéjét. (LWI) Közli: tszm Szlovák evangélikus egyház a Vajdaságban Kétszázötven évvel ezelőtt nagy belső mozgás volt a régi Monar­chiában. Ekkor vándoroltak északról a déli végekre evangélikus szlovákok, akik részben az ellenre­formáció nyomása elől, részben pedig az éhezés miatt kerestek megélhetésre alkalmasabb terüle­tet a birodalomban. Kétszázötven év után is megmaradtak szlová­koknak és evangélikusoknak. Sok nehézséggel kellett megküzdeniök az idők folyamán, de az egyház hű maradt a néphez, hirdették az evangéliumot, gondoskodtak tájé­koztatásukról, szellemi szükségle­teikről. Ma sem könnyű az életük, de a sokféle problémát a béke, a reménység és a türelem hirdetésé­vel és gyakorlásával igyekeznek megoldani. Az egyház lélekszáma 50 000-re tehető. Számuk különösen a máso­dik világháború után fogyatkozott meg, mert sok fiatal menekült kül­földre. 27 gyülekezetben élnek, 21 lelkész és 1 segédlelkész szolgál kö­zöttük. Hónaponként adják ki lapjukat, az Evanjelicky Hlasnik (Evangéli­kus Hírnök) címmel, 3500 példány­ban. A lap igyekszik kinyújtott kéz lenni mind a hazai evangélikus csa­ládok, mind pedig a külföldre sza­kadtak felé. Sajnos nagy probléma az anyagiak előteremtése, különö­sen nehézzé teszi a kiadást az inflá­ció magas volta. (Az elmúlt évben októberig 10 000%-os volt!) A lap mellett évente adnak ki Évkönyvet. Tartalma az igehirdeté­si részen kívül tudományos, isme­retterjesztő, információkat közre adó és az év krónikáját bemutató cikkekből és fotókból áll össze. Ki­adnak még falinaptárt is, és szinte minden szlovák evangélikus család lakásának falán ott találhatók ezek. Jó két éve nyílót meg a lehetősé­ge annak, hogy a helyi rádióban és a televízióban is kapjanak műsor­időt. Ezt többnyire egy belső szer­kesztő segítségével végzik úgy, hogy informálják őt az egyházban történtekről, várható események­ről, és készítenek riportokat is. tszm Nyári Kántorképző Tanfolyamok Ebben az évben is szeretettel hívjuk és várjuk a kántori szolgálatra készülő­ket nyári tanfolyamainkra. Kérjük, el­sősorban azok jelentkezzenek, akik va­lamilyen zenei előképzettséggel rendel­keznek. A tanfolyamok helye a fóti Kántorképző Intézet (Berda József u. 3.). I. tanfolyam: június 21—július 10. II. tanfolyam: július 12—július 24. III. tanfolyam: augusztus 2-augusz­­tus 21. A jelentkezéshez csatolni kell lelkészi ajánlást, először jelentkezőknek önélet­rajzot, néhány sort a zenei tanulmá­nyokról, s ha már volt kántorképzős, akkor meddig jutott el elméletben és hangszeren. Jelentkezési határidő: május 10. (A Kántorképző címére.) Szeretettel hív a nyári tanfolyamok irányítója: ifj. Hafcnschcr Károly FELVÉTEL AZ EVANGÉLIKUS TEOLÓGIAI AKADÉMIÁRA Az Evangélikus Teológiai Akadémia várja azok jelentkezéséi, akik Jézus Krisztusban hisznek és clhivalást éreznek, hogy élethivatásként lelkészi vagy hittanári szolgálatol vállaljanak az evangélikus egyházban. Az Evangélikus Teológiai Akadémián a képzés lehetőségei a következők: A. Nappali tagozaton a lelkészi szolgálatra fclkészitő teológiai tanulmányok. A tanulmányi idő öt év. A felvétel - melynek alapfeltétele a középiskolai érettségi - írásbeli és szóbeli vizsga alapján történik. Felvehető hallgatók száma: 25 fő. (Elsősorban ferfi kérvényezők jelentkezését várjuk.) B. Nappali hittanári-képzés olyan jelentkezők részére, akik valamely budapesti tanárképző főiskolá­ra vagy egyetemi tanárszakra már felvételi nyertek, ill. ilyen szakot végeznek, s ezt igazolni tudják. A tanulmányi idő négy év. A felvétel felvételi beszélgetés nyomán történik. Felvehető hallgatók száma: 10. C. Levelező tagozaton hittanár- ill. hitoktató-képzés 1993—1994-ben nem indul. A felvételi kérvényhez, melynek fel kell tüntetnie, hogy teológiai (A) vagy nappali hittanári (B) képzésre jelentkezik a kérvényező, a következő okmányokat kell mellékelni. 1. születési bizonyítvány, 2. a legmagasabb iskolai végzettségi (érettségi) bizonyítvány, érettségi előtt állóknak az iskola által a felvételi vizsgákon a középiskolából hozott pontok kiszámításához kitöltött betétlap, 3. orvosi bizonyítvány, amely igazolja, hog) a jelentkező főiskolai tanulmányokra alkalmas. 4. keresztelési bizonyítvány, 5. legalább két évvel korábbi korifirmáíióCfgázoló bizonyítvány, 6. kezzel írott részletes önéletrajz, mely feltárja a jelentkezők családi és szociális körülményeit, kapcsolatát gyülekezetével, valamint a jelentkezés indítékait, 7. az elmúlt két évben végzett egyházi szolgálatairól (az illető gyülekezet lelkésze által) kiállított bizonyítvány, 8. a jelentkező nevére megcímzett normál méretű boríték. Az okmányokat eredetiben kell beküldeni, de indokolt esetben hiteles másolatban is lehet mellékelni. A másolat „egyházi használatra" megjelöléssel az egyházközségi lelkész által is hitelesithetó. A felvételhez szükséges az illetékes lelkész ajánlasa. mindenesetre annak a lelkésznek az ajánlása a jelentkező alkalmasságáról, aki az illetőnek az utóbbi időben lelkipásztora volt. Az ajánlást a lelkész a kérvénnyel egyidejűleg küldje meg külön levélben közvetlenül az Akadémia dékánjának címezve. A lentiek szerinti mellékletekkel ellátott és az Evangélikus Teológiai Akadémia Felvételi Bizottságá­hoz címzett kérvényeknek, valamintpiros postautalványon feladott 800, Ft felvételi vizsgadíjnak 1993. május IS-ig kell az Akadémia Dékáni Hivatalába (1141 Budapest, Rózsavölgyi köz 3.) beérkeznie. Az Akadémia lelkészi szolgálatára készülő hallgatói kötelezően lakói a Teológus Otthonnak, ahol lakást és teljes ellátást kapnak. A jó tanulmányi eredményt elért és rászoruló hallgatók ösztöndíjban is részesülhetnek. Elegendő hely esetén a hitlanár szak nappali hallgatói is kaphatnak elhelyezést a Teoló­gus Otthonban. A felvételi vizsga Írásbeli és szóbeli részére egymást követő napokon kerül sor, melynek időpontjáról a jelentkezők értesítést kapnak. Az időpont módosítására nincs lehetőség. A felvételi vizsga anyaga: 1. Magyar nyelv, 2. az Evangélikus Énckcskönyv páratlan számú énekverses rendjeiben (I, 3, 5, 7, II) található énekversek éneklése könyv nélkül, 3. általános bibliaismeret (az iskolai hittankönyvek alapján), 4. Luther: Kiskáté, 5. Próhlc Károly „Az evangélium igazsága" c. és 6. Sólyom Jenő „Hazai egyháztörténelem" c. hittankönyv. Az cmlitetl kiadványok beszerezhetők a lelkészi hivatalokban és az Evangélikus Sajtóosztályon. A felvételi kérelmek elbírálásánál figyelembe vesszük a jelentkezők latin, német és angol nyelvvizsgá­ját, ill. előképzettségét. Isten csavargója Jakus Imre 85. születésnapjára /’sten csavargója... Önmagát szokta így nevezni Jakus Imre, aki csendben most ünnepli születés­napját. Ki is ö valójában? Az idő­sebb nemzedék tagjai különösen so­kat tudnának mesélni a melegszívű lelkipásztorról, a szakmai körök­ben is megbecsült költőről, novellis­táról, az árvamunka ötletgazdag szervezőjéről, a szenvedélyes mé­hészről. Számomra ő az atyai jóbarát, aki siófoki káplánkodásom óta önzet­len szeretettel, segitőkészséggel áll mellettem. Nem szokott csöngetni vagy ko­pogni. Ha otthon vagyok, s nyitva találja parókiám ajtaját, határozott léptekkel végigvonul az előszobán, s utánozhatatlan természetességgel leül a szobában. Ha nagyon fáradt, pohár bort kér, közben megkérdi: „Miket írsz mostanában?" Aztán elkezd mesélni. Ilyenkor boldogan teszem félre dolgaimat, s látott szájjal hallgatom. Szuggesztív elő­adása mindig leköt. Mindenféléről beszélgetünk: teológus éveiről és ösztöndíjas tanulmányairól, olvas­mányairól. A teológia rendszeres művelése alkatilag távol áll tőle, in­tuitiv készsége mégis fogékonnyá teszi minden teológiai kérdésre. Ha betegsége miatt nem tudott eljönni a templomba, az istentisztelet órá­jában esszének is beillő levelet fo­galmazott nekem. Igazi világa azonban az irodalom. Legjobban erről szeret beszélgetni, ha nem sze­mélyesen, akkor írásban. Nemrég ezt írta egy levelében: „Tamásom, nem is gondolod, milyen gyakran beszélgetek veled irodalomról. Az öregek thár nem alszanak el olyan hamar, mint a fiatalok. S ébren, az éjszaka csendjében - írok. Gondol­kodom. Tegnapelőtt is egy regény­téma kezdett kibontakozni bennem. Rád gondoltam, mint aki meg tudná írni. A témát itt szedtem bögyre. Ha elmesélném neked - megtetszene?" Mindig a legnagyobb természetes­séggel beszél irodalmi barátságai­ról, Veres Pétertől kezdve Kodolá­­nyi Jánoson keresztül Tatay Sán­dorig. Ontja a színes történeteket. Különösen a népi irodalom áll hozzá közel, de minden érdekli. Egyszer egy Hervay Gizella-kötetet talált az asztalomon, modern versekkel. Másnap váratlanul, kérés nélkül szavalni kezdte az egyiket, mert időközben megtanulta. Gyönyörű­séges verseket ír. Nem a megszo­kott „vallásos lírát" műveli - amit ö .fehér irodalomnak" nevez, ha­nem tépelödö, küzdő verseket. Egy­szer karácsonyi verseket kértem tő­le. Örömmel küldött, de egyúttal azzal a félelemmel, hogy ezek elüt­nek a megszokottaktól. Ezt írta: „Karácsonyi verseket író egyházi költőink mindig előre futnak az idő­ben. Ahítatos, szép versekben el­elmondják az egész evangéliumot: az én karácsonyi verseim viszont megállnak az időben. Lesáto­roznak a szent éjszaka történései mellett. A megszületett gyermek még a jászol-bölcsőben pihen, s nem szólal meg. Nem mond­ja el a Hegyi beszédet vagy a tékoz­ló fiú történetét..." Mindezt úgy summázta, hogy megmaradt a mai napig minden kerten kívül termő fának... Mindig szívesen mesél szórvány­munkájáról is, vagy ahogy Barlahi­­dán a semmiből templomot épített, közben pedig lóháton járta az or­szágot, hogy erre a célra gyűjtsön. A háború utáni küzdelmes időszak­ban pedig „az árvák atyja" nevet kapta, s Sztehlo Gáborral és Kékén Andrással, meg másokkal, nagy­­nagy szeretettel karolta fel a kicsi­nyeket. Közben pedig verssel, novel­lával és igehirdetéssel gyűjtötte a pénzt az ellátásukra. Igényes méhész is - talán még ma is kiballag a kaptárokhoz -, s a méheknél jobban csak az embereket szereti. Nem novellatémát keres bennük, hanem hűséges lelkipász­torként - vén fejjel is - mellettük áll. Élményeit csak utólag írja meg, akkor is más nevekkel, nehogy bár­kit is kellemetlen helyzetbe hozzon. Lebilincselő előadásmódja igazi de­rűvel társul. Mindenkiről szeretet­tel, előítéletek nélkül tud szólni. Ál­dott naivitása nem ismerte az egy­házpolitikai összefüggéseket, ami egyrészt örök függetlenséget bizto­sított neki, másrészt kiszolgálta­tottságot jelentett, hiszen jóhisze­műségével sokan visszaéltek. Jakus Imre nem ebből a világból való. Szelíd angyal, öreg poéta ő. A kötöttségeket, a rendet nem vise­li. Szárnyalni akar, versben és gon­dolatban. Szárnyalni, mint a mé­hek. Vagy mint az angyalok. Szel­lemi függetlensége megóvta őt attól, hogy embereknek legyen kiszolgál­tatva. Egyetlen Gazdája az Úr. Ezért Isten csavargója ö. E köszöntő sorokat olvasva, biz­tos bosszúsan legyint: „Eh, ez a gyerek is foglalkozhatna valami fontosabb dologgal!" Imre bácsi! Számomra most ez a legfontosabb, hogy megköszönjem emberségéi, hiteles életét, barátsá­gát. Áldja meg az Isten! Fabiny Tamás NAGYCSÜTÖRTÖK IGÉJE ÖRÖMTELI TALÁLKOZÓ Jel 19,6-8 Evangélikus Élet 1993. április 4. Nagycsütörtök nekem különösen is drága nap. Gyülekezetemben, ahol felnőt­tem, nagyhét középső napjának istentiszte­leti pillanatai voltak a legbennsöségeseb­­bek. Virágvasárnap, nagypéntek, húsvét — mindig zsúfolt templom, csupa ismeretlen arc. De csütörtök este a gyülekezet belső köre volt együtt, s a család „asztal köré telepedett”. Éreztük egymást, s az egyházi esztendőben talán legszemélyesebben érez­tük az „asztalion” Jézus jelenlétét. A gyer­mekkoromban hallott prédikációk közül legtöbb nagycsütörtök estékről maradt meg bennem. Azóta több gyülekezetben szolgáltam, és mindenütt biztattam testvéreimet erre a közösségre, a nagycsütörtöki „asztaltársa­ságra”. Talán szokatlan sokak számára az, hogy e nap ilyen hangsúlyt kap. Pedig nagyhét közepén igazi örömünnep a csü­törtök esti istentisztelet. Az oltárterítő nem véletlenül fehér - a nagy és jeles na­pokhoz méltóan. Erről a közösségről szól igénk, erre az örömre lelkesít a Jelenések könyvének cso­dálatos szakasza. Hatalmas kórus énekel a mennyben. Hangja magávalragadó, lenyűgöző. Tisz­tán szólal meg, s a harmónia tökéletes. Nem zavar zaj, nem kellemetlenkedik egyetlen hamis hang sem! A szólamok egymásba kapaszkodnak. Minden szólam fontos: az örömé, a bizta­tásé, a meghívóé, a felszólításé. Ez a négy szólam teljes hangzást hoz. Minden felett ott a legfontosabb: Öröm. Ez a vezető szólam: Van okunk az örömre. S ez nem csupán a mennyei hangu­lat víziója, hanem a jelen tapasztalata! Az egykor ránk váró királyi menyegző kósto­lója váltja ki az örömöt. Az első nagycsü­törtökön elindult csoda-titkos sorozat: minden úrvacsorában már a jövő nagy ta­lálkozásából kapunk ízelítőt - örömre in­dít. (János sokat mondó képe ezt így fejezi ki: eljött a Bárány menyegzője.) A második, nem kevésbé fontos szólam: a biztatásé. Dicsérjük az Istent! (Hallelu­ja!) Erre a dicséretre nem egyszerűen Neki van szüksége - mint az elismerésre váró gyermeknek. Az Isten-dicséretben mi emel­kedünk fel, kerülünk ki a bűn, a hétközna­pok, a bajok mélységéből. A harmadik szólam a meghívóé. A jézu­­si mondat: jöjjetek énhozzám, a győzelmes Krisztus szájában tovább hangzik: jöjje­tek íme minden kész! Nem taszít - pedig megtehetné. Nem szab feltételeket - jogos lenne. Nem tilt ki - pedig megérdemel­nénk. Hív: jöjjetek, asztalom terítve, nek­tek készítettem. Hív most a kóstoló aszta­lához, s invitál a végnélküli örömünnep lakomájára. Az utolsó szólam a felszólításé, vagy kifejezőbben: a késztetésé. Kimondatlanul hangzik ez a belső késztetés a „menyasz­­szony" példáján keresztül, aki teljes dísz­be, s hófehérbe öltözött. A „nagy találko­zó” olyan különleges alkalom, olyan pá­ratlan esemény, hogy nem lehet csak úgy „hétköznapiasan” részt venni. Az ünneplő ruha azonban nem külsőség, hanem a belső vágy és igyekezet a tisztaságra, és kitárul­kozás az előtt, aki még engem is „rendbe tud rakni”. A négy szólam csodálatos harmóniáját hallva, indulhatunk a nagycsütörtöki is­tentiszteletre, s az oltár elé így: Találkoz­hatunk Vele, s majd együtt lehetünk Vele. ifj. Hafensclier Károly IMÁDKOZZUNK! Urunk! Veled szeretnénk találkozni! Urunk! Végleg Veled szeretnénk maradni! Ámen. ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1993. április 8. I. Becsikapu lér du. 6. (úrv.) Balicza Iván. Pesthi­­degkút, II. Bálhory u. 8. du. fel 6. Takács József. Csillaghegy. III. Mátyás kir. út 3I. du. 6. Donáth László. Óbuda, III. Dévai Bíró M. tér du. 6. Újpest. IV. Lcibstück Mária u. 36-38. du. 6. Blázy Lajos. V. Deák tér 4. du 6. (úrv.) Zászkaliczky Péter VII. Városligeti fasor 17. du. 6. (úrv.)dr. Muntag Andor­ne Vili. Karácsony S. u. 31 —33. du. 6. (úrv ) Kertész Géza. Vili. Vajda Péter u. 33. de. fél I0. Fabiny Tamás. IX. Thaly Kálmán u. 28. du 6. dr Rédey Pál. Kőbánya, X. Kápolna u. I4. de fél II. Fabiny Ta­más Kelenföld. XI. Bocskai út IO. du 6. (úrv.) Fc­­renczy Erzsébet. Rudahegyvidék, XII. Tartsay V. u. II. du. fél 7. Kószeghy Tamás. XIII. Kassák Lajos u. 22. du. 6. (úrv.) ilj. Kendch György. XIV. Ütéséi út 32. du. 6. (úrv.) dr. Szabóné Mátrai Marianna. Pestújhely, XV. Templom tér du. 6. Bízik László. Rákospalota, Nagytemplom, XV. Kégifóti út 73. de. I0. Bolla Árpád Rákosszentmihály, XVI. Hősök tere du 6. dr. Karner Ágoston. Cinkota, XVI. Baty­­tyány I. u. du 6. Szalay Tamás. Rákoshegy, XVII. Tcsscdik S. tér du. 6 Ferenczy Zoltán Rákoskeresz­túr, XVII. Pesti út 111. du. 6. Detre János. Pestszent­­lőrinc. XVIII. Kossuth tér 3. du. 6. Havasi Kálmán. Kispest, XIX. Templom tér. I. du 6 Széli Bulcsú. Pcstszenterzsébel, XX. Ady E. u. 89. du. 6. Győri János Sámuel. Csepel, XXI. Katona J. u. du 6. Mezősi György. Budafok, XXII. Játék u. 16. du 6. (úrv.) Rozsé István NAGYCSÜTÖRTÖKÖN az olfárterílö színe: fehér. A délelőtti istentisztelet oltár előtti igéje: Mt 26,20-30. Az igehirdetés alap­igéje: Jel 19,6-8. NAGYPÉNTEK IGÉJE EGYSZER S MINDENKORRA! Zsid 9,24-28 A legnagyobb evangélikus ünnep - szokták mondani Nagypéntekről. Igaz. de csak akkor, ha húsvét lényében látjuk. Mert Nagypéntek nem a szombatra virra­dó éjfélkor ér véget, hanem vasárnap haj­nalán, amikor megnyílik a sír, hisz nem zárhatja magába a Legyőzhetetlen Életet. Ezt szívünkbe vésve érthetjük meg mai igénket, a zsidó embernek megfogalma­zott, bonyolultnak tűnő mondatsort... Ne bénítson le minket az egykori kultusz szá­munkra idegen világa! Fejtsük le a pólyát, hogy benne megtaláljuk a lényeget: Krisz­tus azért jött, hogy önmagát feláldozva megváltson minket rabszolgaságunkból: a bűn (Isten nélküli élet) fogságából. Mi is történt akkor, ott a Jeruzsálem melletti kicsiny dombon, a kivégző he­lyen? Valaki szenved - bűntelenül. De hisz’ oly sokszor megtörtént azelőtt is, az­után is, igazságtalan világunkban... Még csak nem is mártírhalálról van szó az sem volt ismeretlen a bibliai korokban vagy a későbbiekben. Jézus tudatos útválasztással érkezik a golgotái kereszthez. Nem egysze­rűen mártírként engedi, hogy megfeszítsék - hiszen szenvedése, halála több. mint fel­kiáltójel értékű figyelmeztetés. Az is, hisz a kereszt jele örök mementó: ide vezet az Isten nélküli élet. Nem következetes ku­darc-vállalás az esemény háttere (a sikerte­len mozgalom végkifejleteként). Nem egy emberért hozott csereáldozatról van szó. bár a Barabással való „helycsere" is elgon­dolkodtató. Nagyobb horderejű az esemény. Nem egy mártír, nem egy emberi szent függ a kereszten, hanem az emberré lett Isten! Azért vállalta nagyon tudatosan a halált, mert tudta, hogy ez az egyetlen megoldás, amely megmentheti a vesztébe rohanó vilá­got. Hihetetlen szenvedés, mérhetetlen fáj­dalom, a legkínosabb vég - mindezt Jézus átélte. Mégsem szállt le a keresztről, mert nem a szögek tartották ott. hanem az a szeretet, mely minden áron meg akarta menteni a világot. A nagy mű elvégeztetett. Hatása nem csupán néhány emberre érvényes. Eredmé­nye nemcsak korában vagy egy korszakban érezhető... Egyszer s mindenkorra megteremtette a lehetőséget, hogy az ember visszajusson az Istenhez, élete Teremtőjéhez és Bcteljesítő­­jéhez. Nem kell többé úgy harcolni, mint­ha egyedül küzdenénk, segítség és előz­mény nélkül. A nagy harcot Jézus már megvívta, győzelemmel került ki belőle. Győzelmét felkínálja mindenkinek! Nem kötelező módon erőlteti rá az emberekre (ez nem a szeretet módszere lenne). Aján­dékba adja a végeredményt: egyszer s min­denkorra érvényes a győzelem. Igénk Jézus visszajöveteléről is beszél. Nem tévedés ez? Semmiképpen sem. Nagy­péntekre emlékezve, abból élve sem felejt­hetjük, hogy a keresztre feszitett Názáreti mindenható Krisztusként visszatér. Az egyszer s mindenkorra érvényes győ­zelem ma még rejtett, s csupán azok látják, akik a hit szemüvegével néznek. Egyszer azonban nyilvánvalóvá lesz, s Krisztus ne­vére maghajol minden térd... Mi azonban már most is megláthatjuk a kereszten a végső, teljes győzelem fénysugarát! ilj. Hafcnscher Károly IMÁDKOZZUNK Győzelmes Krisztusunk! Várjuk eljöveteled, de kérjük, hadd érezzük meg már most hatal­madat élelünkben. Adj erőt és reménységet a bűn ellen folytatott napi harcban, hogy el ne szakadjunk tőled soha! Ámen. ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1993. április 9. I. Bécsi kapu (ér de. 9 (úrv.) Balicza Iván; de. I0. német dr. Zsigmondy Árpád; de. II (úrv.) Balicza Iván; du. 6, Szcbik ímre. II. Torockó (ér de. fél 9. Madocsai Miklós. Pcsthidcgkút. II. Báthory u. 8. de. fél II. Kőszeghy Tamás. Csillaghegy, III. Mátyás kir. út 3I. de. I0. Donáth László. Óbuda. III. Dévai Bíró M. tér de. I0. Újpest, IV. I,cihstack Mária u. 36-38. de. I0 Blázy Lajos. V. Deák tér 4. de. 9. családi (úrv.) Pintér Károly, de. II. (úrv.) Brcbovsz­­ky Éva. du. 6. dr. Harmati Béla Vili. Városligeti fasor 17. de. 8. (úrv.) dr. Muntag Andorne de II. (úrv.) , du. 6. (passioolvasás) Szirmai Zoltán Vili. Üllői út 24. de. fel 11. Kertész Géza. Vili. Karácsony S. u. 31-33. de 9. Kertész Géza, du. 6. (passióolva­sás) Kertész Géza. VIII. Rákóczi út 57/b. de 9 szlovák Cselovszky Ferenc. Vili. Vajda Péter u. 33. de fél 10. Fabiny Tamás. IX. Thaly Kálmán u. 28. de. II. (úrv.) dr. Rédey Pál Kőbánya, X. Kápolna u. 14. de. fél II. (úrv.) Fabiny Tamils. Kelenföld, XI. Bocskai út 10. de. 8. (úrv) Missura Tibor, de. 11 (úrv.) Missura Tibor, du 6. (passióolvasás) Mis'ura Tibor, Cseprcgi András. XI. Németvölgyi út 138. de. 9. Budahegyvidék, XII. Tartsay V. u. 11. de. 9. (úrv.) Takács József, de. II. (úrv.) Takács József, du fél 7. Kőszeghy Tamás. XIII. Kassák Lajos u. 22. de. 10 ifj. Kendch György, du. 6. (passióolvasás) ifj. Ken­dch György. XIV. Lőcsei út 32. de. II. (úrv.) dr. Szabó Lajos, du 6. (úrv.) dr. Szabóné Mátrai Mari­anna Pestújhely, XV. Templom lér de. 10. (úrv ) Bízik László. Rákospalota, Nagytemplom, XV. Régi­­fóli út 73. de. 10. Bolla Árpád Rákosszentmihály, XVI. Hősök teredé. 10. dr. Karner Ágoston. Cinko­ta, XVI. Battyány I. u. de. fél II. Skalay Tamás. Mátyásföld, XVI. Prodáni u. 24. de. 9 Szalay Ta­más. Rákoshegy, XVII. Tcsscdik S. tér du. 6. (úrv.) Marschalkó Gyula. Rákoscsaba, XVII. Péccli út 146. de. 9. (úrv.) Ferenczy Zoltán. Rákoskeresztúr, XVII. Pesti út 111. de. fél II. (úrv.) Délre János. Rákosligct, XVII. Gózon Gy. u. de II. (úrv.) Feren­czy Zoltán. Pestszentlőrinc, XVIII. Kossuth tér 3. deT 10. Havasi Kálmán. PcsLszentimrc, XVIII. Káköc/i út 83. (rcf. templom) de. háromnegyed 8 Havasi Kálmán. Kispest, XIX. Templom tér I. de. 10. Széli Bulcsú Kispest, XIX. Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú Pestszcntcrzsébct, XX. Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel. Csepel, XXL Katona .1. u. de. fél II. Mezősi György. Budafok, XXII. Játék u. 16. de. II. (úrv.) Rözsc István, du. 6. (úrv.) Rözse Ist­ván. NAGYPÉNTEKEN az. oltárterítő színe: fekete. A délelőtti istentisztelet oltár előtti igéje. Jn 19,1-7; az igehirdetés alapigéje: Zsid 9,24-28

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents