Evangélikus Élet, 1993 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1993-03-21 / 12. szám

•o tlkus Elet 1993. MÁRCIUS 21. lllíD irts GYERMEKEKNEK % SÍK SÁNDOR: A látogatásról (részlet) Lásd, tudtam, hogy ma újra eljössz. Hogy kopogtatni fogsz s betérsz Botorkáló bús gyermekedhöz. Én rossz vagyok. Én nem szeretlek, Szemedbe nézni nem tudok. Csak - szeretlek. Nagyon szeretlek. Csak el ne menj. Csak el ne hagyj. Hova leszek nélküled? Nem eresztlek! Foglak, én Uram, hogy enyém maradj. FÜLÖP ÉS BIBI Szükségünk van Rá! Bír 6,1-10 Esvámis! Jól vagytok? Itt még a pap bácsi is beteg. Egy néni helyettesíti. Rögtön összevesztem vele. Megkérdezte, miért nincs énekeskönyvem. Mondtam, hogy van. de otthon. Nem hordom, mert szerdára úgyis annyi mindent kell vinni. Különben is fölösleges, mert amit tanulunk, azt én már régről ismerem, meg a könyvem is. Már magától kinyílik ott, ahol kell. Na jó. Erre olyan éneket muta­tott, ami nem is volt benne a könyvben. Le kellett másolni a táblá­ról. Hittanfüzetem sincs. Akkor belenyúlt a táskámba, és kivette az egyik vonalast, hogy írjam oda. Mondtam neki, hogy ez szemétség, utálom az ilyesmit. Erre kiküldött. Bevágtam az ajtót, többet vissza se megyek! De kint elkapott az igazgató bácsi, ö meg bezavart a terembe. És láttam, hogy> a hitlanos néni sirt. Azt hitte, miatta jövök vissza. Adott egy puszit, meg egy matricát. A puszit letöröltem. A matricát fölragasztottam... És ez így rendben is volna. De este Bibi egyik történetéről mégis újra eszembe jutott. Hogy amikor Izráel népe, a zsidók berendezkedtek Kánaánban, sok újat meg kellett tanulniuk. Például szántani, vetni, nemcsak úgy• tétlenül lesni, mint pusztában a mannát. Egyre jobban ment a soruk, szépen gyarapodott a nép és a vagyon. És közben - nem nagyon, csak egy kicsit-eltértek az Úr parancsolataitól. Eljárogat­­tak a szomszédok bálványaihoz meghallgatni a várható időjárást. (Mert tévéjük az nem volt.) De rögtön eszükbe jutott, hol lakik az Isten, amikor a jószomszédok összefogtak, és kirabolták őket. Elvit­tek mindent, ami mozdítható volt. De a kevesekkel, akik hozzá hűségesek maradtak, Isten újból-mint annyiszor, most is mindent megbocsájtva - megszabadította őket. Most már belátom, hogy undok voltam. Azzal kérek bocsánatot, hogy eztán hordani fogom az énekeskönyvet. De csuk szerdára!-e*> 3?lí>í JÁTÉK Betüvadászat Az elmúlt héten új játékot kezdtünk. A szabályok nem túl nehezek. Van egy táblázatunk, amiben a négyszögek betűket jelentenek. Az egész egy mondat a Bibliából. Ezt a mondatot kell kitalálnotok. Az a győztes, aki leghamarabb beküldi nekünk a helyes mondatot. A mondat mássalhangzóit kérdéseken keresztül le­het megtudni. Felteszek egy kérdést. A választ nektek kell megtalálnotok az általam leírt válaszok közül. A helyes válaszhoz kapcsolódó betűt be lehet írni a megjelölt négyszögbe. Ha egy héten több besatírozott mezőt találtok a mondatban, az azt jelenti, hogy az a mássalhangzó többször is szerepel. Hétről-hétre így lehet a mássalhangzókkal kitölteni a mondatot. Végül összeállnak a szavak. Aki elsőként rábukkan a helyes mondatra, az a győztes. Ez azt is jelenti, hogy a meg-, talált betűket magatoknak kell gyüjtenetek, nem kell elküldeni. Postára már csak az egész mondatot kell adnotok. Figyelem! Mindenki csak egyszer tippelhet a mon­datra. Aki rosszul találta ki, az ebből a fordulóból kiesett. A mondatot jelző tábla ez: Az iksszel jelölt négyszög betűit már az előző szám­ban megtudhattátok. A besatírozott helyen levő más­salhangzót kell most kitalálnotok. A kérdés: Ki fogta a testvére sarkát? H - Jákob S - Simon N - Sámson F - Ezékiel K - Áháb A helyes válaszhoz kapcsolódó mássalhangzót írjá­tok be a besatírozott mezőbe. A jövő héten újabb mássalhangzót tudhattok meg. PRÓBÁLD MEG! Puz/le Lg> képeslap üres oldala­ra rajzold fel a vonalakat, ahogy az ábrán látod, majd vágd szét a lapokat a vonal mentén. Már kész is a kira­kójáték. Készítették: Antal Tünde, llg Barbara, Krahulcsán Borbála, Sán­dor Éva, Koczor Tamás. Címünk: 2373 Dabas-Gyón, Luther u. 14. Berzsenyi-könyv hatvan évvel ezelőtt A két világháború között érdekes sorozat indult „Magyar irodalmi ritkaságok” címmel, Vajthó László szerkesztésében. Célja az volt, hogy irodal­munk addig kevésbé ismert, még kiadatlan értékeit jelentesse meg, s ezáltal rejtett kincseket tárjon a nagy­­közönség elé. 1930-ban indult meg ez a sorozat. Mindegyik köte­tét egy-egy iskola adta ki, saját magyartanárának irányitásával. (így a Budapesti Evangélikus Leány­­gimnázium - Jablonowsky Piroska tanár kezdeménye­zésére megjelentette Károli Gáspár „Két könyv”-ét.) Dr. Merényi Oszkár kaposvári kereskedelmi iskolai tanár (az eperjesi evangélikus gimnázium egykori diákja) ekkoriban kezdett foglalkozni Berzsenyi Dá­­niel költészetével. Gyakran járt Niklán és a család régi kúriájának kedves vendége lett. „A Berzsenyi-család szíves támogatását élveztem” - írta később egyik ön­életrajzában. Niklán jutott hozzá Berzsenyi „A ma­gyarországi mezei szorgalom némely akadályairul” című kéziratához. Dr. Merényi Oszkárnak az az ötlete támadt, hogy ezt a prózai müvet a „Magyar irodalmi ritkaságok” sorozatban jelenteti meg. Az 1931/32 tanév folyamán a kaposvári kereskedelmi iskola önképzőkörében ve­tette fel ezt a gondolatot. A tagság ezt lelkes helyeslés­sel fogadta. 1932 nyarán kezdődtek meg a munkálatok. A 176 önképzökörös többsége a kézirat legépelésében és az adminisztrációs munkákban segített tanárának. (Jól­eső érzés volt számukra, hogy a címlap belső oldalán szerepelt az önképzőköri tagok neve.) 1933 tavaszán látott a könyv napvilágot, a Magyar irodalmi ritkaságok 23. köteteként, 60 oldal terjede­lemben. Dr. Merényi Oszkár bevezetőjében megálla­pította, hogy a költő eszméi - a nép szeretete, a kor­szerűsítés, a falu művelődése most is időszerűek. „Érzi a nép munkájának akadályait, érzi, hogy a jelen kereteit tágítani kell. a törvényeket meg kell változtat­ni”. Berzsenyi müvének megjelenése komoly visszhan­got keltett. Az olvasók és a kritikusok nem annyira a könyv irodalmi értékére figyeltek fel, hanem inkább Berzsenyi gondolataira. Féja Géza író szerint ez a mű a szövetkezésre hívta fel a parasztságot. Ugyanez volt a véleménye Németh Lászlónak is, aki szerint Berzse­nyi ezzel a munkájával „gazda-múltjának emlékeit dobja bele az új reformforrongásba.” A mű megjelenésére felfigyelt az evangélikus sajtó is. A Protestáns Szemle 1933. évi 6-7. számába Kincs Elek írt recenziót. Kiemelte „a költőlelkületű Merényi Oszkár dr. tanár” érdemeit, majd a mű időszerűségét hangsúlyozta. „Legmaibb és örök követelménye az összetartásra és a szervezkedésre vonatkozik.” Megje­gyezte, hogy a gazdasági versenyben csak „a jól meg­szervezett polgári és földmíves osztály” tud helytállni. Nem véletlen, hogy különösen az evangélikus sajtó figyelt fel Berzsenyinek ezekre a gondolataira. Ma­gyarországon sokan tekintették és tekintik példának Dánia mezőgazdaságát. Ebben a szinte teljesen evan­gélikus lakosságú kis országban a múlt században jöttek létre a szövetkezetek. Ez túlnyomórészt Grundtvig püspök érdeme volt. Berzsenyi szövetkezeti javaslatai sokban hasonlítottak ahhoz, ami Dániában megvalósult és mind a mai napig szép eredményeket hozott. A „Magyar irodalmi ritkaságokénak talán nem volt még egy kötete, amely ekkora visszahangot kel­tett volna nem irodalmárok körében. Egyébként is igen értékes volt ez az egész sorozat, hiszen a diákok bekapcsolása a tudományos munkába komoly neve­lői értéket rejtett magában. Kár, hogy az elmúlt évti­zedekben nem lett ennek folytatása. Dr. Merényi László Értékrendszerváltás Január 30-án a délutáni órákban vendégeink érkeztek Gyú­róra, az evangélikus parókiáira. Ők a lajoskemáromi színját­szókor tagjai voltak: Koznia Judit, Krauntman Anita, Varsá­nyi Péter, Sándor Szabolcs, Varsányi Barbara, Reizinger Ani­kó, Szemerei Gábor vezetésével. F I A T A LÓKNAK Már érkeznek sorra a keresztrejtvény jónál jobb megfejtései - a neveket majd a következő számunkban közlöm - s az „Egyetlen verseink” ötlet sem maradt válaszolatlanul. Az alábbiakban Pásztor Jánosné kedves verseit, s az azokat összefűző gondolatait olvashatjátok. A verseket továbbra is várom. Rovatunk címe: Bencze András S/fvár 8000 Pintér K. utca 31-33. Hogy szavaink E PÍ> ^ meggyógyuljanak. S/ixhol köszöntőm a „vers-gyűjtő” ötletet! Biztosan sokan vagyunk, akik nem bélyeget, köveket, lepké­ket stb. gyűjtenek, hanem a szép. tartalmas, életvalóságot, érzelmeket, vágyakat kifejező verseket. - Ezeket vesszük elő újra és újra, olvasgatjuk, gyönyörködünk bennük, tanuljuk, szívjuk magunkba a szépséges gondolatokat! Őrömmel várom, ki mit küld be. Kinek melyik a „ legked­vesebb” és miért? Bizonyára tarka csokor lesz, de éppen ez teszi majd széppé, nem egyhangúvá. Én alig is tudok választani a sok csodás, számomra kedves vers közül, de ami most mégis a legtöbbet jelenti, két „ellent­mondásnak” látszó, azonban „édestestvér” vers, a különbsé­get csak a sorrend adja: melyik születik meg bennünk előbb és melyik a szívünk zárszava. Bár a versek önmagukért beszélnek, - a miért ez a legked­vesebbre őszintén illik felelni. Azért, mert számomra még mindig ez az egyik legnehezebb: eltalálni, hol, mit, mikor, hogyan kell mondani, hogy az JÓ és helyénvaló legyen. Bizony varázsa van ennek! Ehhez azonban bennem kell történnie valaminek, - hogy ne az önzésem, hangulatom, az ÉN vezessen, hanem ami kijön a számon: „...mint a jó illat megvidámítja a szivet; ágy az ő barátjának édes szavai is, melyek lelke tanácsából valók." Péld 27,9. A Túrmezei vers utolsó versszaka adja meg a választ, hogy ehhez minek kell bennein történnie: -„...hogy bennem Ő a Krisztus, szóljon, éljen." Mert: „...a szívnek teljességéből szól a száj." Mt 12,34. És: „Mint az aranyalma ezüst tányéron; olyan a helyén mondott Ige!" Péld. 25,11. MONOSTORI ILDIKÓ Szavak varázsa Már elfelejtjük szavainkat némák leszünk és merevek, rút dogmák közé beszorítjuk szavak varázsát, szeretet arany kapcsait, és beszélünk kiszabottan és röviden. Már elfelejtjük szavainkat, a szépet, a vigasztalót, jégbefagyott sirályok lettek ajkunkon a jó mondatok. De kellene beszélni néha! Köszönni, mit köszönni kell. És egymás mellett nem némán, felszegett fejjel menni el. Szavak varázsa, jöjj vissza, nélküled terhes kötelék a tett is, bármily nagy tegyen. Szavak varázsa: Dicsértessél! TÚRMEZEI ERZSÉBET A hallgatás dalai (Imád cd din, egy később keresztyénné lett indiai mohamedán hittudós.) Imád ed din, mert kereste Istent, figyelt, várt, hallgatott és hallgatott. O Napkelet, de messze hagytunk téged! Kincsért kerestünk lármás Nyugatot, s a zajban néha szomjas lesz a lelkünk, és sóvárogni kezd a hallgatás, a csend után. Jó lenne elnémulni, hogy szóhoz jusson végre az a Más, Az, Aki úgy szól csendben és titokban kérdést megold és titkot megjelent. Leülök. Hallgatok, mint Imád ed din. És elborítja telkemet a csend. Éretlen gyümölcs. Minek annyit beszélni, súlytalan, haszontalan felesleges beszéddel! Mint éretlen gyümölcs, a szél ha rázza fák ágait, úgy hullanak szét az ízetlen, meg nem ért szavak. Ha több a csend, ha mind megérik lassan, mennyi édes íz fér meg a szavakban, csak egyetlen kicsi szóban is! Hogy íze, súlya legyen szavamnak, Lélek, először hallgatni taníts! Csak egy szót! „Csak egy szót!" És Jézus szólt. Kimondta. A szélütött szolga felült az ágyon erre a szóra, mert ebben a szóban erő volt és hatalom. Ne sírnék sok erőtlen szavamon? És ne hallgatnék el, hogy Ő beszéljen, hogy bennem Ő a Krisztus, szóljon, éljen ? Elhallgatok, s könyörgök hangtalan. Csak szólj egy szót, s meggyógyul a szívem... meggyógyul a szavam. Szeretettel küldi: Pásztomé Zsóka * I. II.- Miért megy a gyerek gitártáborba?- ME’ VISZik. Bizonyára ismerős ez a találós kérdés mindazok számára, akiknek volt már kezükben a tavalyi keszöhidegkútí gitártá­bor „Húros kapa” c. újságja... Negyedik éve rendezi meg a M EVISZ könnyűzenei szak­csoportja ezeket a táborokat az ország evangélikus fiataljai számára, akik gitározni szeretnének tanulni, és megszerzett tudásukkal saját gyülekezetükben szeretnének szolgálni. Az első két évben Tápiószele adott otthont a gitáros csa­patnak. Miután azonban a parókiaépület kicsinek bizonyult, tavaly már a keszöhidegkútí „Találkozások Háza” és a volt tanítólakás szolgált lakhelyül annak a mintegy kilencven fős seregnek, akik rendíthetetlenül pengették végig a tíz napot. A jelentkezők számának évröl-évre való gyarapodása ve­zetett bennünket arra az elhatározásra, hogy idén már két turnust indítsunk. Az első táborba várjuk mindazok jelent­kezését, akik még kezdők a gitározásban (akik még teljesen kezdők, vagy néhány akkordot tudnak csak, illetve bizony­talanul pengetnek stb.). A második turnus kicsit eltér majd az eddigi gitártáborok gyakorlatától, mert a gitárórákon kívül egy másik célja is lesz a tábornak, mégpedig az, hogy egy közös előadásra készüljünk fel, amelynek bemutatója a tábor utáni első hétvégén lesz, a MEVISZ által szervezett Keresztyén Könnyűzenei Találkozó keretében. Éppen ezért - mivel ez a felkészülés időigényes - ebbe a táborba azokat a régi „gitártáborosokat” várjuk, akiknek már amúgy sem tudunk túl sok újat tanítani, és akik szívesen vennének részt egy ilyen munkában. ( Ezen kívül örömmel vesszük mindazon zenekarok, együt­tesek vagy szólisták jelentkezését, akik műsorukkal gazdagí­tanák a már említett csömöri találkozó programját. I. GITÁRTÁBOR: 1993. jún. 24-júl. 3. Kcszöhidcgkút. II. GITÁRTÁBOR: 1993. júl. 12-21. Kcszőhidegkút. KERESZTYÉN KÖNNYŰZENEI TALÁLKOZÓ: 1993. júl. 24-25. Csömör. (A gitártáborokba való jelentkezés alsó korhatára 14 év. Jelentkezéseiket a következő címre várjuk: MEVISZ köny­­nyüzenei szakcsoport, 1088 Budapest, Szentkirályi utca 51.) Baranyai Csaba * Két megyei ifjúsági csendesnapra hívjuk még fel figyelme­teket: a fejér-komáromiaknak március 20-án 9h-tól Gyúrón, a Pest megyeieknek március 27-én lOh-tól Pilisen lesz talál­kozójuk. Értékrendszerváltás; összefoglaló címmel két színdarabot hoztak. A Váratlan találkozás (modern haláltáncjáték) és A Pár­nák megszólalnak című darabokat adták elő. A darab szereplői (A váratlan találkozás) beolvadtak a gyülekezet soraiba - kivéve a halál megszemélyesítőjét.. Akit a halál megkeres, az Úr kiválasztottja lesz. A halál a követek dolgát végzi, tiltakozást nem tűr. Legelőször a gazda jelenik meg a színen. Reménykedik, hogy az övé lesz a tanya minden java, amiért oly sokat áldo­zott. A halál különös kérdéseket tesz fel: „hogy érzi magát voltaképpen?"... „és meddig szeretne még élni?"... Kiváncsi­vá, később félelemmel teli esedező emberré változtatja a gaz­dát. - Ráborítja leplét és elvezeti. A második személy egy doktor, aki már több alkalommal látott haldokló embert. A halál kijelentésével, „hogy a halállal az élet csupán itt a földön ér véget," nem ért egyet. A következő áldozat egy menyasszony. A lány álmodozva gondol a következő napokra; - fehér ruha, mirtuszkoszorú, könnyű fátyol, - nagyon örül. A halál szavaitól megriad, amikor hallja, hogy a mirtuszkoszorú helyett fehér virágból és fenyőágból készült koszorút kap, és halotti ének kiséri. A vő­legény védeni, óvni szeretné kedveséi, de a halál könyörtelen. A fiú napjait is megszámlálta Isten. A hívő asszony az egyetlen, aki örül a halál hívásának. Végre eljött az ö ideje, mehet az égi menyegzőbe. A munkás sem kerülheti el a halállal való találkozást. Siet, mert várja a munka, de a halál nem engedi. Az utolsó személy a lelkész. Élete müvét befejezte. Istennek mindig igazodván, egyszer mind meghalunk. A PÁRNÁK MEGSZÓLALNAK című darab hűen tükrözi az értékeinkhez fűződő görcsös ragaszkodást. Az özvegy gazdaasszony dicséri párnáit, amelyeket olyan nagy gonddal készített és őrzött. Felháborodva korholja fiát, mivel feleségének nem tud parancsolni. Engedi, hogy a Bibliát olvassa munkakezdés előtt, amelyből erőt és lelki gazdagságot merít. A missziós testvér megjelenése csak fokozza az özvegy dühét. Egy szent cél érdekében adományokat gyűjt. Az özvegyasszony a párnákat nem tudja odaadni az árvák megsegítésére. Férjéhez, fiához, lányához fűződő emléke, és irigysége gátolja az adakozásban. A más javára való lemondás számára ismeretlen. Bosszúja annyira kifárasztja,' hogy elalszik. Álomképben megjelennek szerettei, hogy figyelmeztessék öt. „Isten nem a holtak Istene, hanem az élőké." A holtak emlékének ápolásá­nál sokkal többet ér, ha az élők felé fordid az ember. „Isten meghallotta az árvák„ kérését" és az asszony házából rendelt nekik segítséget. Az írás mondja: „Mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de lelkében kárt vall." A gazdaasszony álmából felretten, örül, hogy figyelmeztet­ték. Értékrendjében előre kerül menye és az árvák sorsa. A színdarabok előadásra kerüllek Tordason is. Nagy örömére szolgált a gyülekezetnek, hogy ugyanezen a hétvégén közöttünk lehetett a MEVISZ küliigyes csoportja is. Csendesnapjukat (hétvégéjüket) a gyúrói parókián tartották. Örömmel nézték meg velünk együtt a lajoskomáromi fiatalok előadásában a két említett színdarabot. Vasárnap részt vettek istentiszteletünkön, ahol beszámoltak munkájukról. Szalai Eszter PÁLYÁZATI FELHÍVÁS IGAZGATÓI ÁLLÁSOKRA A Zsinat által elfogadott egyházi közoktatási törvény előírásainak megfelelően pályázatot írunk ki a következő evangélikus gimnáziumok igazgatói állásainak betöltésére:- Békéscsabai Evangélikus Gimnázium- Bonyhádi Evangélikus Petőfi Sándor Gimnázium- Deák téri Evangélikus Gimnázium (Budapest)- Budapesti Evangélikus Gimnázium (Fasor) Pályázhatnak olyan evangélikus vallású, konfirmált, er­kölcsileg feddhetetlen, rendezett életű, az egyházhoz hü pe­dagógusok, akik munkájukat hosszabb ideje kiemelkedően végzik, középiskolai tanári végzettséggel rendelkeznek, s leg­alább tízéves oktatói gyakorlatuk van. A pályázat elbírálásánál előnyt jelent az idegen nyelvek ismerete. A vezetői megbízás 1993. július 1-jei kezdettel hat évre szól, eredményes tevékenység esetén meghosszabbítható. Külső pályázó esetében az igazgatói kinevezéssel az illető az intézmény rendes, határozatlan időre kinevezett tanárává válik. Az igazgató, illetményét a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény megfelelő paragrafusai értelmében kell megál­lapítani. A pályázathoz mellékelni kell a pályázó szakmai önéletraj­zát, a középiskolai tanári oklevél hitelesített másolatát, az esetleges egyéb végzettséget (nyelvvizsgát) igazoló iratokat, az iskola vezetésére vonatkozó szakmai programot és az intézmény továbbfejlesztésével kapcsolatos elképzeléseket, valamint lelkészi ajánlólevelet. A jelenleg is evangélikus gim­náziumban tanító pályázók esetén elegendő az iskola vezeté­sével kapcsolatos elképzelések megadása. A pályázatot 1993. április 20-ig a Magyarországi Evangé­likus Egyház Országos Irodájához (1085 Budapest, Üllői út 24.) lehet benyújtani. Bp„ 1993. márc. 16. Magyarországi Evangélikus Egyház

Next

/
Thumbnails
Contents