Evangélikus Élet, 1993 (58. évfolyam, 1-52. szám)
1993-03-14 / 11. szám
Zsinati Híradó 1993. március 14. TÖRVÉNY a Magyarországi Evangélikus Egyház közoktatási intézményeiről és a hitoktatásról (Folytatás az előző oldalról) 10. § Minden közoktatási intézményt fenntartó egyházi önkormányzat bizottságot szervez - óvodák esetében óvodai bizottságot, alsó-, középfokú és speciális nevelési-oktatási intézmények valamint diákotthonok esetében igazgatótanácsot hogy azon keresztül gyakorolja fenntartói jogait és kötelezettségeit az intézmény irányításával kapcsolatban. 11. § A közoktatási intézmények gazdasági és szakmai felügyeletének rendjét az országos egyházi önkormányzat szabályrendeletben rögzíti. Kiépíti fokozatok szerint az egyházi felügyelet szervezetét. 12. § Az intézmények feletti főhatósági jogosítványokat az országos egyházi önkormányzati testület gyakorolja az országos nevelési-oktatási bizottság szakértői közreműködésével. Az országos nevelési-oktatási bizottság tagjait az országos egyházi önkormányzati testület választja, ügyelve arra, hogy a bizottságban minden intézménytípus képviselve legyen. Az országos nevelési-oktatási bizottság ellátja mindazon feladatokat. amelyeket az országos egyházi önkormányzati testület szabályrendeletben a hatáskörébe utal. IV. FEJEZET A pedagógusokra vonatkozó rendelkezések 13. § Az evangélikus közoktatási intézményekben pedagógus munkakörben 1. főállású, határozatlan időre kinevezett (rendes), 2. főállású, határozott időre megbízott (helyettes) munkaviszony, 3. óraadói megbízás létesíthető. 14. § A főállású pedagógusok nyilvános pályázat útján történő alkalmazásáról - a tantestület véleményének meghallgatásával - az illető intézményt irányító óvodai bizottság/igazgatótanács dönt, és velük az intézményvezető, mint munkáltató munkaszerződést köt. Az alkalmazás egyéb módozatait az intézmény szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. 15. § 1. Pedagógusnak evangélikus vallású, elkötelezett keresztyén, erkölcsileg feddhetetlen, egyházhoz hü jelöltet lehet megválasztani, aki megfelelő végzettséggel rendelkezik, és a munkakörével kapcsolatos feladatok ellátására alkalmas. Amennyiben a pályázati szakaszban nincs megfelelő evangélikusjelentkező, úgy megfelelő minősítésű, más vallású pedagógus is felvehető, ha vállalja az intézmény szellemiségét és értékrendjét. 2. A pedagógus hivatali és magánéletében egyházához és a magyar hazához való hűségével, feddhetetlen életmódjával. vallásának gyakorlásával és rendezett családi életével mutasson példát tanítványainak és környezetének. 16. § Az evangélikus közoktatási intézményekben működő pedagógusok illetménye nem lehet kevesebb az állami, önkormányzati intézményekben alkalmazott; azonos végzettségű és szolgálati idejű pedagógusokénál. A pedagógusok és az intézményben alkalmazott összes dolgozójogviszonyát a hatályos jogszabályok, valamint az egyház és az állam megállapodása szerint az intézmény munkaügyi szabályzatában rögzíti. Az intézmények dolgozóinak előmenetelénél, munkaidőbeszámításánál figyelembe kell venni az előző - végzettségének megfelelő - közalkalmazotti vagy más egyházi intézményben eltöltött munkaviszonyát. >7. § Az egyes intézménytípusokra előírt képesítési feltételeket a mindenkor érvényben lévő közoktatási törvény írja elő. A hitoktatók, hittantanárok képesítési feltételeit e törvény V. fejezetének 22. §-a tartalmazza. 18. § A pedagógusok jogai és kötelezettségei 1. A pedagógus joga, hogy:- az iskolában elfogadott tanterv és pedagógiai program alapján megválassza a tananyagot, a tanítás módszereit és eszközeit,- egyházi, szakmai testületek, egyesületek, kamarák, érdekvédelmi szervezetek tagja legyen, képviselőként részt vehessen a helyi, regionális és országos egyházi és közoktatással foglalkozó testületek munkájában,- részt vegyen szervezett továbbképzésben. 2. A pedagógusnak joga és egyben kötelessége, hogy:- irányítsa és értékelje a tanulók munkáját,- minősítse tudásukat. 3. A pedagógus kötelessége, hogy:- a rábízott tanítványokat keresztyén szellemben nevelje, fejlődésüket figyelemmel kísérje és elősegítse, ismereteiket gyarapítsa, pozitív erkölcsi vonásaikat fejleszsze, értékes jellembeli tulajdonságaikat erősítse, készítse fel őket önálló keresztyén életre,- tiszteletben tartsa az általános emberi jogokat, beleértve a gyermekek jogait és a személyiséghez fűződő jogokat,- az egyházi előírásokat, az intézmény tanulmányi és munkarendjét megtartsa,- szakmai és pedagógiai felkészültségét állandóan fejlessze,- a tanulók szüleivel a szükséges kapcsolatot fenntartsa. A pedagógusok munkájára vonatkozó részletesebb rendelkezéseket az adott intézmény szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. V. FEJEZET A hitoktatásról 19. § A Magyarországi Evangélikus Egyháznak Jézus Krisztus missziói parancsa alapján kötelessége a hitoktatói szolgálat végzése. Ezt a szolgálatát- az evangélikus közoktatási intézményekben,- állami és egyéb nevelési-oktatási intézményekben, ahol ezt a tanulók és szülök igénylik,- valamint az egyházközségekben végzi. > 20. § Az intézményi hitoktatás megszervezése és rendjének kialakítása az illetékes egyházi önkormányzati szerv és az érintett intézmény feladata. 21. § Az evangélikus hitoktatás tantervéről, tankönyveiről és taneszközeiről, valamint a hitoktatás szakmai felügyeletéről az országos egyházi önkormányzati testület gondoskodik. 22. § A Magyarországi Evangélikus Egyházban hitoktatást végezhet:- lelkészi diplomával rendelkező személy minden intézménytípusban,- óvodában és alsófokú nevelési-oktatási intézményben hitoktatói,- középfokú intézményekben hittantanári képesítéssel rendelkező személy.- A gyülekezeti hitoktatást a fentieken kívül minden olyan gyülekezeti tag végezheti, akit erre a lelkész a presbitériummal egyetértésben felhatalmaz, s aki az evangélikus egyház által szabályrendelettel elfogadott képesítéssel rendelkezik. 23. § A hitoktató végezheti feladatát munkaviszonyban, illetve önkéntes egyházi munkásként. Az egyházközség, valamint az egyházi közoktatási intézmények szükség szerint hitoktatói vagy hittantanári állást szervezhetnek. Az állás betöltéséről, illetve a megbízás megszüntetéséről a gyülekezeti lelkész választására, illetőleg a pedagógusok alkalmazására vonatkozó rendelkezések értelemszerűen alkalmazandók. A főállású hitoktató, illetőleg hittantanár feladata a hitoktatás önálló ellátása, együttműködve az illetékes gyülekezeti lelkésszel, illetve az intézmény nevelőtestületével. Feladata többek között: a tanulók és nevelők lclkigondozása, ifjúsági és iskolai istentiszteletek tartása, ifjúsági szervezetek patronálása, szükség esetén konfirmációi előkészítés. A hitoktatás költségeit a Magyarországi Evangélikus Egyház közoktatási intézményt fenntartó önkormányzati testületéi, illetve az állam viseli a mindenkor érvényes állami törvények, illetve az állam és az egyház között létrejött megállapodások szerint. VI. FEJEZET A közoktatási intézmények működésére vonatkozó általános szabályok 25. § Az evangélikus közoktatási intézmény (a továbbiakban: intézmény) önálló jogi személy, amely egy vagy több nevelésioktatási egységből (óvoda, alap- és középfokú iskola, diákotthon, speciális nevelési-oktatási intézmény) állhat. 26. § Az intézmény anyagi eszközeivel - a fenntartó által elfogadott költségvetés keretében - önálló felelősséggel és elszámolási kötelezettséggel gazdálkodik. 27. § Az intézmények maguk alakítják ki sajátos munkarendjüket az egyházi törvények alapján, a fenntartó egyházi önkormányzati testületek felügyeletével, de ez nem lehet ellentétben az állami közoktatási rendelkezésekkel. 28. § Az intézmények működési rendjére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket az intézmény szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. A szabályzatot az intézmény vezetője készíti el, a nevelőtestület véleményezi, a fenntartó óvodai bizottság/igazgatótanács egyetértő javaslatával a fenntartó önkormányzati testület hagyja jóvá. A szervezeti és működési szabályzatban kell1 meghátározni: .ül? Mpiteset, gazdalkodasi rendjel (ónálló, részben ónálló, több intézményt működtet stb.), 2. az intézmény munkarendjét, beleértve a hitoktatás helyi szabályozását, 3. a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét és formáját, továbbá a feladatok megosztását, a munkaköri leírásokat, 4. a tanulók és a szülök jogait és kötelezettségeit, 5. a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, 6. a belső ellenőrzés rendjét, 7. a pedagógusok alkalmazásának helyi szabályozását, 8. az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendjét, 9. mindazokat a kérdéseket, amelyek meghatározását c törvény illetve más jogszabály írja elő vagy az intézmény szükségesnek tart. 29. § Az intézmény belső rendjének szabályozására az intézményvezető, a nevelőtestülettel egyetértésben, házirendet készít. A házirendet a szülői képviselet véleményezi, s azt az óvodai bizottság/igazgatótanács hagyja jóvá. 30. § Az intézmény évente köteles elkészíteni munkarendjét, költségvetését és zárszámadását. Az éves munkarendet az óvodai bizottság/igazgatótanács fogadja el. A költségvetést és a zárszámadást az óvodai bizottság/igazgatótanács véleményezése után, a fenntartó egyházi önkormányzati testület hagyja jóvá. 31. § Az intézmény köteles vezetni a számára előírt statisztikai nyilvántartásokat valamint a tanulói nyilvántartásokat, s azokat a fenntartó rendelkezésére bocsátani. Köteles a tanulók munkáját és a saját értékelő tevékenységét a jogszabályok szerint dokumentálni. VII. FEJEZET A közoktatási intézmények igazgatása 32. § Az intézmény hivatalos szervei: az intézményvezető és a nevelőtestület. Egyházi támogató és irányító szervezete a fenntartó önkormányzati testület által megválasztott óvodai bizottság/igazgatótanács. Az intézmény élén felelős vezető - óvodában óvodavezető, más intézményekben igazgató áll. A nevelési-oktatási intézmény vezetője 33. § Az intézményvezető megbízása 1. Az intézményvezetői munkakör nyilvános pályázat útján töltendő be. (A pályázati eljárás szabályait e törvény melléklete tartalmazza.) 2. A megbízás feltételei: (1) A pályázó evangélikus vallású pedagógus, konfirmált, egyházának hűséges tagja, aki munkáját lioszszabb ideje kiemelkedően végzi, erkölcsileg feddhetetlen, magánélete rendezett. (2) Képesítése megfelel az általa vezetett intézményben a szaktárgyában a legmagasabb évfolyamra előírt képesítési feltételeknek. (3) Legalább tízéves pedagógusi, illetőleg felsőoktatási intézményben oktatói munkakörben szerzett gyakorlat. 3. A vezetői megbízás határozott időre, hat tanévre szól, eredményes tevékenység esetén meghosszabbítható. 4. A megbízott vezető munkáltatója a fenntartó óvodai bizottság/igazgatótanács. Kinevezésével az intézmény határozatlan időre alkalmazott kinevezett, rendes pedagógusa lesz. 5. Az intézményvezető az első megbízás alkalmából hivatali esküt tesz. 34. § Az intézményvezető felelőssége és hatásköre 1. Az intézményvezető felelőssége, hogy az általa vezetett intézmény a Magyarországi Evangélikus Egyház törvényei szerint és erkölcsi értékrendjének szellemében, a Magyar Köztársaság Alkotmánya és az állam törvényei alapján működjék. 2. Felelősséggel tartozik az intézmény működésére vonatkozó törvényes előírások, rendeletek megtartásáért, az iskolai ügykezelés pontosságáért. 3. Felelősséggel tartozik az intézmény vagyonának gondos kezeléséért, az intézmény rendelkezésére bocsátott pénzeszközök takarékos és célszerű felhasználásáért. 4. Felelősséggel tartozik intézményének rendjéért, a növendékek keresztyén szellemű neveléséért. 5. Felel a pedagógiai tevékenység szakszerűségéért, az elfogadott pedagógiai program és tanterv megvalósításáért. 6. Felügyeli a pedagógusok és más beosztású dolgozók tevékenységét. Dönt a pedagógiai munka szakszerűségét segítő külső pedagógiai szolgáltatások (felügyelet, továbbképzés) igénybevételéről. 7. Az intézmény dolgozóinak közvetlen felettese, meghatározza a szükséges munkaköröket, elkészíti az intézmény éves munkacrőgazdálkodási tervét, szervezi és irányítja az intézményben folyó munkát, kidolgozza a szervezeti és működési szabályzatot. 8. Dönt a tanulók felvételéről. 9. Előkészíti a nevelőtestület illetve az óvodai bizottság/ igazgatótanács döntéseit. 10. Munkáltatói jogkört gyakorol az intézmény dolgozói felett, s egyben a dolgozók elsőfokú fegyelmi hatósága. 11. Felelősséggel tartozik az intézmény fenntartójának, mint munkáltatónak. 35. § Az igazgatóhelyettes(ekc)t az igazgatótanács egyetértésével és a tantestület meghallgatásával az intézményvezető választja és bízza meg. 1. A vezetöhelyettesek megbízása határozott időre, az intézményvezetői megbízás időtartamára szól, eredményes munka esetén meghosszabbítható. 2. A vezetőhelyettesek megbízása az intézményvezetői megbízás megszűnése esetén a vezetés folyamatossága érdekében - további egy tanévre meghosszabbítható. 3. Az intézményvezető munkaköri leírásban rögzíti azokat a feladat- és hatásköröket, amelyeket helyettesé(ei)re átruház. A nevelőtestület 36. § Az evangélikus nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete önkormányzati testület. Szavazati joggal bíró tagjai: (1) azok az aktív, pedagógus munkakörben alkalmazott dolgozók, akik 12 hónapnál hosszabb szerződéssel, legalább 51 %-os munkaidejű alkalmazásban állnak. (2) az intézményben evangélikus hitoktatást végző személyek (lelkészek, hitoktatók, hittantanárok). ,m'' A' úéVdötöSl'diet dölitéáéTt'fgyszerü &írtöbb$&|&fcl1h6£za. A nevelőtestület jogai és kötelességei: (1) Az intézmény pedagógiai programjainak kidolgozása. (2) A helyi tanterv választása illetve elkészítése, adaptálása. (3) Az éves munkaterv, a tanév munkarendjének véleményezése. (4) Az intézmény házirendjének kidolgozása. (5) A tanulók munkájának és előmenetelének folyamatos értékelése. (6) Az intézményben vagy mellette működő diákszervezetek patronálása. (7) Az óvodai bizottságba, igazgatótanácsba illetve más szervezetbe delegált tagok megválasztása. (8) Az intézményvezetői és pedagógus pályázatok, az intézmény szervezeti és működési szabályzata, valamint az éves költségvetés és zárszámadás véleményezése. (9) Az intézmény egész munkáját érintő programmódosítás, fejlesztés kezdeményezése. (ÍO) Döntés a tanulók jutalmazása, segélyezése (ideértve a különféle szociális és tanulmányi jogon odaítélt kedvezményeket) elveiről, felosztásának feltételeiről. (I l) Döntés a tanulók egyes fegyelmi ügyeiben. (12) A tanulók (pótló, osztályozó, érettségi) vizsgára bocsátása. (13) A nevelőtestület joga továbbá, hogy érdemi információkat kapjon és testületi véleményt alkosson az iskola belső életét és külső kapcsolatait érintő minden fontos kérdésben. Az igazgatótanács 37. § 1. Az intézmények mellett az egyházi iskolai törvény által biztosított jogkörrel óvodai bizottság, illetve igazgatótanács működik (a továbbiakban igazgatótanács). 2. Az igazgatótanács az intézményt közvetlenül irányító és segítő választott testület. Tevékenységével elősegíti az intézmény rendeltetésszerű működését, gyakorolja a fenntartó önkormányzati testület által ráruházott jogokat, közvetítő szerepet tölt be az intézmény, a felhasználók (szülők, tanulók) és a fenntartó között. 3. Az igazgatótanácsot a fenntartó egyházi önkormányzati testület hozza létre. Tagjait felkérés után határozott időre, négy évre megválasztja. 4. Az igazgatótanács tagjai: (1) A fenntartó egyházi önkormányzati testület kéthárom képviselője, (az egyik képviselő a lelkész). (2) Az intézmény vezetője és két főállású, elsősorban evangélikus pedagógus a nevelőtestület választása alapján. (3) A közvetlen felettes az egyházi önkormányzati testület képviselője. (4) A vonzáskörzetbe tartozó egyházmegyék, egyházközösségek képviselője. (5) Az intézmény gazdasági vezetője. Tagok lehetnek még: (1) A tanulók szüleinek képviselői. (2) Az intézmény volt növendékeinek képviselője, (3) Más, az intézmény tevékenységét hathatósan segítő személy (alapítványi képviselő, az állami, települési önkormányzat képviselője jogász, építész stb.). 5. Az igazgatótanács megalakulása után elkészíti ügyrendjét, megválasztja az elnököt. (Az intézmény vezetője és a pedagógusok nem választhatók meg elnöki tisztségre.) Az ügyrendet a fenntartó egyházi önkormányzati testület hagyja jóvá. 38. § Az igazgatótanács az intézmény közvetlen segítségére saj tagjai közül 3-5 tagú intézőbizottságot hozhat létre. Feladata az igazgatótanács ülései között közvetlen operát feladatok ellátása, az igazgatótanács döntéseinek előkés? tése. Jogait, hatáskörét az igazgatótanács határozza meg, és fenntartó egyházi önkormányzati testület hagyja jóvá. Az intézőbizottságnak hivatalból tagja a fenntartó képvist létében a lelkész, az intézmény részéről az intézmény vezeti 39. § Az igazgatótanács feladatai és hatásköre: (1) Gyakorolja a fenntartó által ráruházott jogokat a intézmény fölött. (2) Az intézményvezető megbízásánál lefolytatja a pj. lyázati eljárást, és a vezető személyét illetően javas lattevő jogköre van. (3) Gyakorolja a munkáltatói jogokat az intézmém vezetője fölött, annak elsőfokú egyházi fegyelni hatósága. (4) Jóváhagyja az intézmény szervezeti és működés szabályzatát, munkarendjét, házirendjét. (5) Megtárgyalja és véleményezi az intézmény éves - a országos egyházi gazdasági vezetéssel egyeztetett - költségvetését, zárszámadását, s azt jóváhagyása előterjeszti a fenntartó egyházi önkormányzatnak. (6) Az intézmény személyi ügyeiben (álláshelyek kiírása, pályázatok, kinevezések, bérügyek stb.) egyetértési jogköre van. (7) Figyelemmel kíséri az intézményben folyó nevelőoktató munkát, különös tekintettel az egyházi nevelés helyzetére. (8) Segíti az intézményt az igényes nevelő-oktató munka személyi és tárgyi feltételeinek megteremtésében, fejlesztésében. (9) Kezdeményezheti az intézményi struktúra átalakítását, fejlesztését, ehhez megteremti a feltételeket. (ÍO) Képviseli az intézmény érdekeit a fenntartó egyházi önkormányzati testület és az országos egyházi főhatóság előtt. (11) Támogatja az iskola külső kapcsolatainak kialakítását. (12) Másodfokon dönt az intézmény dolgozóinak fegyelmi ügyeiben. (13) Kivizsgálja az intézményvezetői vagy nevelőtestületi döntésekkel kapcsolatos panaszokat, és állást foglal ezekben az ügyekben. (14) Rendszeresen tájékoztatja a megbízó egyházi ön kormányzati testületet az intézmény helyzetéről, ai igazgatótanács munkájáról beszámolót készít. ZÁRÓ RENDELKEZÉS 40. § Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a vonatkozó egyházi és állami törvények és rendeletek az irányadók. Hatályba léptető rendelkezés 4L § Ezen, a Magyarországi Evangélikus Egyház közoktatási intézményeiről és a hitoktatásról szóló egyházi törvényt a Magyarországi Evangélikus Egyház I99l-ben összehívotl zsinata Budapesten 1993. február 20,-i ülésnapján elfogadta az egyház sajtójában közzéteszi és alkalmazását 1993. már-.•Ä9--.J8IÄ4ÄW - „.„«Ív i,.„, Átmeneti rendelkezések 42. § 1. Amennyiben a Magyarországi Evangélikus Egyhá? már több működő közoktatási intézményében a fenti rendel kezésektől eltérő szabályzatok érvényesek, azok módosítását 1993. szeptember I-ig kell e törvénnyel összhangba hozni. 2. A törvény kihirdetése előtt választott testületek megbízatása a választási ciklusra érvényben marad. 3. A jelen törvény nem érinti a hatályba lépése előtt létrejött munkajogi viszonyokat. Új munkaszerződés csak a jelen törvény szabályainak betartásával köthető. 4. A zsinat ezen törvényt az állami közoktatási törvény hatálybalépését követően felülvizsgálja és szükség esetén módosítja. * (Az intézményvezetői pályázati eljárás szabályainak szövege változatlan maradt. Előző számunkban megtalálható.) Gyors interjú a szakértőkkel Múlt számunkban már hírt adtunk arról, hogy az „iskolatörvény” tervezetének megalkotását szakértőkből álló bizottság jelentősen segítette. Hogy mennyire, az lemérhető azon, hogy két zsinati ülésszakon folytatott tárgyalás után jól sikerült törvényt alkotott meg a zsinat. A törvény egyhangú elfogadása után néhány szóra kértem a szakértőket, akik valamennyien aktív pedagógusok, egyikük állami iskolában, ketten pedig egyházi iskolában működnek. Jancsó Kálmánná, a győri evangélikus általános iskola igazgatója a két nap után fáradtságot érezve, de boldogan válaszolt. Október közepén kezdtük a közös munkát, nem számoltuk az időt, mennyit töltöttünk a tervezet kiművelésével. Nagyon szívesen végeztük. Úgy gondolom, hogy az iskolák számára is, az egyház számára is nagyon fontos ez a törvény a jelenben és a jövőben is. Az újonnan induló iskolák szervezéséhez és az iskolák belső életéhez egyaránt nagy segítséget fog adni. Dr. Lampcrth Gyula soproni gimnáziumi igazgató szerint a törvény körültekintőbb, nyugodtabb alapításra ad lehetőséget. Amit ma csinálunk az iskolában, nem válik értelmetlenné, világos keretekben dolgozhatunk. Rövid távon is használhatjuk, már most ennek alapján írhatjuk ki a pályázatokat. Csorba István tanár arról tett bizonyságot, hogy nagyon jól, együtt gondolkodott és alkotott a bizottság. Az én dolgom különösen az állami törvényekkel való egyeztetés volt. A készülő oktatási törvény és a közalkalmazottakról szóló törvény volt különösen fontos számunkra. Nagyon jó a hitoktatásról szóló rész. Nem kényszeríti a szülőket és diákokra, ugyanakkor teljes az ökumenikus nyitottság és a gondolkodás más felekezetek és a nem vallásosak felé. Dr. Szabó Lajos docens, a bizottság elnöke és a törvénytervezet előterjesztője szerint lényegesen megkönnyíti a jóváhagyott törvény az iskolai munkát. A szakértőknek sokat köszönhetünk. A tegnapi javaslatokat, mára is itt maradva, beledolgozták a szövegbe és a zsinat végére be tudtuk mutatni a Hiteles szöveget is. Pedig úgy volt, hogy ez a nap már szabad lesz. A tanárok jogállásánál kicsit többet szerettünk volna elérni, de a zsinat óvatosabban fogalmazott. Nagyon örülök a hitoktatási résznek, mely formailag is a törvény közepén foglal helyet. Nem került megfogalmazásba olyan, ami a lelkészek szolgálatát nehezítené. Nagyon jó „munkahangulat” volt közöttük. Odaadóan dolgoztak, aggódással és örömmel kísérték a vitát. A szemükön láttam, éreztem, hogy miként örültek az eredménynek. tszm
