Evangélikus Élet, 1993 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1993-03-14 / 11. szám

£v ngé/ikus Elet 1993. március 14. L0 fftS GYERMEKEKNEK Istenem! C)gy érzem, hogy én nagyon gyenge lehetek: gyak­ran erőt vesz rajtam a sírás. Azt mondják, ez nem is valami férfias dolog. Aput sosem láttam még sírni. Lehet, hogy titokban ő is szokott? Istenem, ugye Te sosem vagy nagyon szomorú, vagy túl vidám? Akik Benned igazán hisznek, sírnak-e néha? Te biztosan meghallgatod a sírós hangú imádságokat is! FIATALOKNAK Jézuson tájékozódni - ez lehetne a címe rovatunk mai írásainak. Jézuson tájékozódni azt jelenti, hogy a világ eseményeit és a magam életét egyaránt Jézushoz mérem. Ez kapcsolja össze a Bonhoeffertől idézett gondolatol és a piliscsabai ifjúsági napról szóló beszámolót. Tudom, hogy már olvashattatok erről az alkalomról, a mostani írás kevésbé a nap hangulatát, inkább a tartalmát eleveníti fel. CSODÁK A barka Ha bárkitől is megkérdeznénk, hogy melyik virág a tavasz hírnöke, mindenki a hóvirágra gondolna. Pedig a hóvirág és az ibolya mellett nem szabad megfeledkeznünk a barkáról sem. Igaz, ez a virág nem a gyönyörű színű szirmaival, húsos levelével hívja fel magára a figyelmet. Hiszen mindezek nem is jellemzőek rá. Rendszerint fák virágaiként üdvözli a kike­letet. Leggyakrabban a puha, lápos talajú vízpartokon élő kecskefűz barkájával találkozhatunk. Az ezüstfehér, sely­mes, tojásforma golyócskák egymással szemben fakadnak ki barna védőleveleiből. Igaz, ilyenkor még nem lehet megkülönböztetni, hogy melyik fán vannak azok a virágok, amelyekből később a termés lesz. Csak amikor igazán virágzanak, akkor tudjuk meg. melyik fát ékesítik a zöldes színű, termős barkák, és melyiket a sárga porzós barkák. Amikor már nektár /méz/ ás termelődik bennük, akkor magukhoz csalogatják a mé­hecskéket, akik a porzós fáról a termésre juttatják a virág­port. így jönnek létre az újabb termések, amelyekből talán az idő múlásával újabb kecskefüzek fejlődnek. Persze olyan­ról, hogy füzbogyóleves, még senki sem hallott, mert ennek a fának nem a termését hasznosítja az ember. Inkább értékes fájukról, a kecskefűz pedig erős, de hajlé­kony ágairól híres. A kosárfonással már ősidők óta az asszonyok foglalkoz­nak, és ez egyike azoknak a mesterségeknek, amelyek még évezredek múltával sem változtak, tökéletesedtek. Aki egy kicsit is ért a kosarakhoz, az igen nagy becsben tartja a kecskefűzből készülteket. Mondhatnánk úgy is: en-' nek a fának a gyümölcse a jó minőségű szép kosár. „Megöntözöd onnan fémről a hegyeket, alkotásaid gyümölcsével jól tanod a földet. Füvet sarjasztasz az állatoknak, növényeket a földművelő embernek...” Zsolt 104,13-14. FÜLÖP ÉS BIBI Holtbiztos tipp Mr 19.16*26 v. i- -Lsvásmis! Sziasztok! A múlt vasárnap szeretetvendégség volt nálunk, amire lehetett (és kellett is) vendégeket hívni. Velem eljött a Pisti meg a Mónika is, ezért nagyon örültem. De nem sokáig. Az idén megint nem nyertem semmit a tombolán, ez mindig van nálunk. Pedig úgy drukkoltam magamnak. A Mónika bezzeg nyert egy könyvet, egy doboz csokis kekszet, meg még valamit. A Pisti is egy cserép virágot. Hogy csinálták? Mi a titok? Miért nincs nekem sose szerencsém? Tudom, hogy egymás utáni számokat kell venni. Hátha mellette lesz. Sokat kell venni. A többől nagyobb esélyem van. Igen ám. de a vendég néni rábeszélt, hogy adakozzunk a leprások perselyébe, én meg majdnem minden húszasomat beledobtam, amikor végre észbekaptam, hogy hoppá! Tom­bola is lesz! Ezért csak öt jegyet tudtam venni. De először tényleg nem bántam, mert azt hittem, a jótettért majd megse­gít az Isten. Nem segített. Nagyon fájt. Ne is beszéljünk róla! Bibi meséli, hogy volt egyszer egy kedves jóravaló fiú, aki úgy mint én - nyerni akart. De nem a tombolán, nem is itt a földön, hanem majd a mennyországban. A parancsola­tokat betartotta. Mindent megtett, amit hasznosnak gon­dolt, többet is, mint bárki más. Biztosra akart menni. És bizony elszomorodott, amikor megtudta, hogy milyen ára van a mennybejutásnak. Nem is lett Jézus követője, mert nagy vagyona volt. Hazament, és bezárkózott. Nem volt ott, amikor Jézus így tanított:- Láttatok már tevéket a városkapu előtt? Ugye levetik a málhájukat, terhüket, sőt még a nyerget is a bejutásnál? De mondom nektek, könnyebb málhástól átcsúszniuk a tű fo­kán, mint poggyásszal bejutni a mennyek országába!- Nem segít a jótett? - csodálkoztak a tanítványok.- Hát akkor ki üdvözülhet, s hogyan?- Embernek ez lehetetlen, de Istennek minden lehetséges. (Tevének a tű fokán? Jaj nekem!) JÁTÉK Betüvadászat Új játékot kezdünk. A szabályok nem túl nehezek. Van egy táblázatunk, amiben a négyszögek betűket jelentenek. Az egész egy mondat a Bibliából. Ezt a mondatot kell kita­lálnotok. Az a győztes, aki leghamarabb beküldi nekünk a helyes mondatot. A mondat mássalhangzóit kérdéseken keresztül lehet meg­tudni. Felteszek egy kérdést. A választ nektek kell megtalál­notok az általam leírt válaszok közül. A helyes válaszhoz kapcsolódó betűt be lehet írni a megjelölt négyszögbe. Ha egy héten több besatírozott mezőt találtok a mondatban, az azt jelenti, hogy az a mássalhangzó többször is szerepel. Hétről hétre így lehet a mássalhangzókkal kitölteni a mon­datot. Végül összeállnak a szavak. Aki elsőként rábukkan a helyes mondatra, az a győztes. Ez azt is jelenti, hogy a megtalált betűket magatoknak kell gyüjtenetek, nem kell elküldeni. Postára már csak az egész mondatot kell adnotok. Figyelem! Mindenki csak egyszer tippelhet a mondatra. Aki rosszul találta ki, az ebből a fordulóból kiesett. A mondatot jelölő tábla ez: A besalírozott helyen levő mássalhangzói kell kitalálno­tok. Első kérdés: Ki volt Petúél fia? S-Sámuel Z-Péter K-Erzsébet R-Joel N-Abdiás Az igazak szenvedése Az alábbiakban Bonhoeffer gondolatait idézem Lehel Ferenc fordításban. (Válogatás Bonhoeffer legismer­tebb müveiből. Bp. 1988.) A Zsolt 34,20 és lPt 3,9 alapján írt elmélkedések ezen része böjt kapcsán vált számomra érdekessé. Böjtben Krisztus szenvedésére készülünk, arrafelé irányítjuk figyelmünket. És olykor tovább nem is jutunk. Pedig Jézus azt mondta, vegyük föl keresztünket. Hogy mit is jelent ez, abban segített ez a néhány sor. „Az igaz szenved a világ súlya alatt. A nem igaz nem szenved. Az igaz szenved olyan dolgoktól, melyek má­sok számára magától értetödőek és természetesek. Az igaz szenved a történelem értelmetlensége, felfordultsá­­ga, igazságtalansága alatt, szenved a házasság és a család isteni rendjének szétromholása miatt. Nem azért szenved mindennek közepette, mert ez nélkülözési je­lent, hanem ebben valami istenellenes dolgot ismer föl. A yilág azt mondja hát, ez így van, mindig így lesz, így is kell lennie. Az igazat mondja, semmiképpen sem kell így lennie, hisz ez Isten ellen való. Abból ismerjük meg az igazat, hogy ily módon szenved.” Közreadja: B. A. Téli ifjúsági csendesnap „Istennek kell inkább engedelmeskedni, mint az em­bereknek.” Ennek jegyében gyűlt össze január 23-án közel kétszáz fiatal, hogy megtöltve a piliscsabai BÉT­­HEL hangulatos templomát, előadáson, imádságon, közös éneklésen keresztül kerüljön közel az Isten ér­telméhez. A szeles, esős idő ellenére nemcsak Buda­pestről és a környékéről, hanem még Balassagyarmat­ról, Kiskörösről és Siófokról is érkeztek fiatalok. Szeverényi János nyitó áhítatában, Jézus követése és a lelkiismeret által megvalósuló belső vezetés mel­lett, az engedelmeskedés ellentmondásaira és tévútjai­­ra is felhívta a figyelmet. Jézus szavainak gyümölcsei egyetlen fiatalt sem fordíthatnak szembe szüleivel, nem késztethetik családja elhagyására. Győri János Sámuel előadása Isten akaratának megvalósításáról, az emberi szabadság és akarat fo-A helyes válaszhoz kapcsolódó mássalhangzót írjátok be a besatírozott mezőbe. A jövő héten újabb mássalhangzót tudhattok meg. ív r mi/inli- 'JELENTKEZÉSI FELHÍVÁS' voí»wi*-i* a Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium (Líceum) nyolcosztályos gimnáziumába A Líceum az 1993/94. tanévre várja az általános iskola negyedik (esetleg ötödik) osztályát végzettek jelentkezé­sét a nyolcosztályos gimnázium első osztályába. Feltételek: jeles (esetleg jó) tanulmányi eredmény, a család keresztyén elkötelezettsége, az életkornak megfelelő komoly gondolkodás. Vidékieknek kollégiumot biztosítunk. Jelentkezési lapot március 8-tól az iskolában (Sopron, Széchenyi tér 11.) lehet beszerezni vagy telefonon (/99/- 12-250) kérni. Részletes tájékoztatót egy későbbi időpontban tar­tunk. KÉSZÍTETTÉK: Antal Tünde, Ilg Barbara, Krahulcsán Borbála, Sándor Éva, Koczor Tamás Címünk: 2373 Dabas-Gyón, Luther u. 14. galmáról szólt. Hogy Isten terve valóra váljon, meg kell ismernünk Őt, az egyetemes és az igei kinyilatkoz­tatáson keresztül. Ismeri szívünk szándékát, de sza­badságot ad minden embernek. Az előadások közti szünetekben gitárkísérettel éne­kelhettünk ; mindenkinek jutott egy-egy kis énekfüzet, amely megkönnyítette közös hangunk megtalálását. Közben elállt az cső, és az ötletesen megszervezett ebéd után sétára indultunk Piliscsaba szép utcáin. Zárásul Fabiny Tamás tartott áhítatot arról, ho­gyan valósult meg az engedelmesség, Krisztus lépésről lépésre való követése a keresztyénség nagy alakjainak életében. Rámutatott arra, hogyan lehetünk egymás „Krisztusai”, az Ő megtestesülései egymásnak nyúj­tott segítségünk, szeretetünk által. Reményik Sándor Akarom című versével búcsúztunk: „Legyek a drót, min üzenet megy végig És cseréljenek ki, ha elszakadtam." Szalóki Eszter Programfüzet 1993 Kiadásával segítséget szeretnénk nyújtani az 1993-as programlehetőségek kiválasztásában. A füzet a gyüle­kezeti, egyházmegyei, országos alkalmakat, valamint a MEVISZ és a KIÉ által szervezett programokat tartalmazza. A hozzá tartozó falinaptároh az egyházi és állami ünnepek mellett mindenki bejelölheti a szá­mára fontos időpontokat. A füzetet az ifjúsági munkaprogrammal együtt min­den gyülekezet számára megküldjük. Ezen felül meg­rendelhető; kb. 50 Ft-ért Magyarországi Evangélikus Egyház Ifjúsági Osztálya 1085 Bp. Üllői út 24. Az előző szám betürejtvényeinek megfejtése: Zebedeus, Ábra hám. HÍREK Az ÚJ ÉNEK I. és II. újra megjelent! 50 Ft-os áron megrendelhető ill, megvásárolható a ME­VISZ irodán. (1088 Bp. Szentkirályi u. 51.) JELENTKEZÉSI FELHÍVÁS a Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium (Líceum) német nemzetiségi osztályába. A Művelődési és _ Közoktatási Minisztérium 3Í .230/1 $9'3/NÍIÍ. Rp. ' Őft.' február 4-én kelt éngedé­­lyc alapjáp',a Líceum, az ,i993/94. tanévben,.német nemzetiségi osztályt indit németül tudó általános is­kolát (elsősorban nemzetiségi osztályt) végzett 14-15 éves tanulók részére. Jelentkezhetnek ausztriai ma­gyarul tudó, nyolc osztályt végzett gyerekek is. A fel­vételi írásbeli része németből illetve magyarból és matematikából (magyarul) lesz. A szóbeli rész - álta­lános érdeklődés, beszélgetés - németül történik majd. Vidékieknek kollégiumot biztosítunk. Németül tanítjuk a német nyelv és irodalmon kívül a német- és világtörténelmet (a magyar történelmet magyarul), földrajzot, hittant és testnevelést, ezen kívül évenként váltva még 1 vagy 2 tárgyat. Jelentkezési lapot február 22-től az iskolában (Sop­ron, Széchenyi tér 11.) lehet beszerezni, vagy telefo­non (99/12-250) kérni. Részletesebb tájékoztatást a jelentkezési laphoz mellékelünk. Fillámzúzta dél­ceg cserfa - ezzel a jelzővel il­lette Arany János a nagy hadvezért, amikor 1865-ben verset írt Görgey 15 éves leányának, Bertának pesti em­lékkönyvébe. Damjanich tábor­nok - a későbbi aradi vértanú - pe­dig így nyilatko­zott róla: „Igenis kemény lutheránus feje van, de azért a legbecsületesebb hazafi” -, idézi 1848-49-es napló­jában Hunfalvy Pál. Egy másik naplóban. Jászai Mari Emlékiratai­ban pedig azt olvashatjuk, hogy 1908-ban, Görgey kilencvenedik születésnapján „a virágokkal zsúfolt szoba asztalán ott feküdt egy töviskoszorú babérral átfonva. Egy istenáldotta költő tette a tábornok ölé­be...” A 175 éve született, kilencvenkijencedik évében el­hunyt Görgey Artúrt az elmúlt másfél évszázad alatt a szenvedélyesen vitázó utókor hol hősnek, hol áruló­nak nevezte. Csak napjainkban kezdődött el árnyal­tabb, objektívabb értékelése. Családi háttere A napóleoni háborúkban hősi halált halt Görgey János huszárszázados és Doloviczényi Anna-Mária György nevű fia aki ugyancsak százados volt a ma­gyar nemesi felkelt seregnél a szepes-megyei Topor­­con, az ősi birtokon élt. de már viszonylag szerény körülmények között. A gőgös édesanyá szenvedélyes ellenkezése - sőt átka ellenére polgárlányt vett fele­ségül: a lőcsei evangélikus kcreskedőcsalád: Pertzián György és neje, Liedemann Anna Zsuzsanna Vilma nevű leányát. Görgey Artúr Ebből a házasságból tíz gyermek született, de csak négy fiú: Guidó, Armin, Artúr és a nála hét évvel fiatalabb István érte meg a felnőtt kort. A rátarti anyós átkától és hat gyermeke sírbaszállásától testi­­leg-lelkileg megtört, amúgy is beteges, de áldott lelkü­letű anya 1829-ben elhunyt. Két éven át nyomta addig is a betegágyat és egyedül Artúrnak, az akkor tízéves fiacskájának gondos, önfeláldozó ápolását tűrte el. Halálában is megalázta a nemesi gőg: nem kaphatott helyet az ősi családi kriptában, hanem a toporci kert hársfái között kaphatott csak végső nyugvóhelyet. Ifjúsága Toporci gyermekkorában a falu Halbschuh nevű evangélikus lelkészének nála négy évvel fiatalabb fiá­val, a későbbi Irányi Dániellel jól megértették egy­mást. Tízéves volt, amikor Lőcse evangélikus gimná­ziumába Íratták be. Az iskola addigi rektora, Liede­mann Márton ekkorra már Kolozsvár lelkésze lett, de a rokoni szálak révén hite és lutheri meggyőződése ezekben az években erősödött meg. István öccse - a későbbi pesti presbiter és jegyző, emellett ugyancsak honvédszázados - azt írja emlékirataiban, hogy báty­ja csaknem kívülről tudta az egész Bibliát. Erről tanús­kodott elsőfokú unokatestvérük, Kolbenheyer Mór eperjesi, majd soproni lelkész is. Még érdekesebb öcs­­csének ez a mondata: „...csak életünk sokkal későbbi szakában említette előttem, miképp fiatal korában az egyházi élet bírt reá vonzó varázzsal s miképp sokáig bánta, hogy protestáns hitszónokká nem képezhette ki magát." Isten különös végzése lehetett, hogy éppen a sokak által lenézett - ám rendkívül müveit - zipszer rokonságának lutheri kegyessége és istenfélő élete fej­lesztette ki benne mind Lőcsén, mind utóbb a késmár­ki Lyceum padjaiban az igazi keresztyén identitást. Ifjú korának további, csaknem másfél évtizedét Görgey Artúr otthonától messzebb, az ausztriai Tulln városának gyalogezredében hadapródként, majd a kremsi Wasa sorgyalogezredben hadnagyként, utóbb magyar királyi nemesi testőrként töltötte. 1845--ben főhadnagyként otthagyta a katonai pályát, majd anyai rokonságának meglátogatása után - régi vágyá­tól vezérelve - a prágai egyelem vegyészkarára iratko­zott be. Itt 1845-től csaknem három évet töltött és azon fáradozott, hogy a lembergi (lwowi) egyetemen a vegytan segédtanára lehessen. Az 1848. év mind családi, mind a hazai események vonalán döntő változást hozott a számára. Prágai tanáránál megismerkedett annak fiatal társalkodónő­jével, a francia születésű Aubouin Adéllal, akivel már­cius 30-án a prágai evangélikus templomban házassá­got is kötött. Az öccsével folytatott állandó levelezésé­ből is tudjuk, hogy a bécsi, majd pesti forradalmi hírek hallatára bizonyossá lett: „a jövendő napokban minden magyar embernek otthon a helye!" Babérral átfont töviskoszorú Tekintsenek el most lapunk olvasói attól, hogy Görgey Artúrnak, az egyetlen év alatt páratlanul tü­neményes karriert befutott hadvezérnek a szabadság­­harc győzelmei, majd bukása során véghezvitt tetteit felsoroljam. Nálam hivatottabbak: hadtörténészek, politikusok, drámaírók, publicisták bőven megtették ezt e másfél század alatt. Nem bocsátkozom Kossuth Lajosnak hadvezérét illető végzetes mondatára sem, amelyet ő már hazáját elhagyva, török földről, Vidin­­ből irt Klapkának. Mi ne ítéljünk: a végső ítélet amúgy is az Úré, a mi Istenünké /lKor 4,5/. Emlékeztetek csupán arra, hogy a világosi fegyver­­letétel után Görgey számára 18 évi száműzetés követ­kezett. A Klagenfurt melletti viktringi házban élt fele­ségével, itt született 1850-ben Berta és 1855-ben Kor­nél nevű gyermekük. Bertát 1863-ban a mai Deák téren konfirmálta meg Székács József püspök, s ez alkalommal a fogoly édesapa hosszú levélben ismer­tette neki mártíromságát, ajándékképpen pedig el­küldte tábornoki sapkája egyik díszgyürüjét. A ma­gyar egyházi vezetők Bach-korszakbeli és pátens-elle­ni bátor magatartását is figyelemmel kísérte: „...a protestáns felirat szerkesztése, valamint a jegyző­könyve is rendkívül kielégített... Kielégít hitsorsosaim túlnyomó többségének férfias magatartása..." - írta még 1860 január elején Pestre. Ausztriai éveiben - írta egyik kortársa - „a katona letűnt: most megint a vegyész főit felszínre. Valahány­szor egy gyártelep berendezése forgott szóban: Gör­gey tanácsát és közreműködését keresték...” Csak a kiegyezés után, 1867 júliusában térhetett ismét vissza hazájába. Ezután csaknem fél évszázadon át Visegrá­­don élt. Nemesen vállalta a bűnbak szerepét, mert meg volt győződve, hogy a vesztett forradalom után nem­zete így inkább megtarthatja önbecsülését. Pesten halt meg, István öccsének Mária Valéria /ma Apáczai Csere János/ utcai lakásában, négy hónappal 98. születésnapja után. A Nemzeti Múzeum kupola­­csarnokában ravatalozták fel. A temetés órájában a bevonuló evangélikus lelkészek élén Raffay Sándor, a későbbi püspök mondott gyászbeszédet. „Most a na­gyok egyik legnagyobbjának, a magyar szabadság­­harc sokaktól elítélt fővezérének koporsójához állí­tott hivatásom tiszte. Olyan koporsó felett állok, amely az ellentétes felfogások és ítéletek hullámveré­sei között ostromlott sziklaként áll nyugodtan, né­mán, fenségesen. Nem az én tisztem, nem az én hiva­tásom Görgey Artúr politikai és államférfiúi jelentő­ségének, katonai kiválóságának, társadalmi érdemei­nek és honpolgári szolgálatának elbírálása. Görgey Artúr egész élete történelem. Engem csak az ember érdekel, aki a szándékolt papi pályáról a katonai pályára sodródva, kivételes életutakon, ritka jelentő­ségű életet élt. Lát­tam Görgey nyu­godt öregségét, s mentői tovább fi­gyeltem ezt a kivé­teles embert, annál jobban megerősö­dött bennem a meggyőződés, hogy Görgey Artúr lelkét nem nyom­hatta a legször­nyűbb vád igazsá­gának terhe." Dr. Fabiny Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents