Evangélikus Élet, 1993 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1993-02-14 / 7. szám

Evangélikus Élet 1993. február 14. E0 jftS GYERMEKEKNEK Istenem, a templom, a Te házad, az imádkozásnak a háza. Segíts nekem, hogy mindig úgy tudjak belépni ebbe a házba, hogy tudhassam mindig: Te vársz oda engem! A téli hidegben Te melegítesz át, a nyári hőségben Te üdítesz fel jelenléteddel. Segíts nekem, hogy amikor Rólad szólnak, Téged hirdetnek templomodban, akkor léged láthassalak, Téged hallhassalak! A nézelődő turisták, kíváncsiskodók megtalálnak-e Téged a templomokban? FÜLÖP ÉS BIBI Az elveszett fejsze 2Kir 6,1-7 Sziasztok! Mi újság? Titeket is a félévvel ijesztgetnek? Én a legjobban a környezettől telek. Az egyik órán játszottunk. Az asztalon volt egy akvárium, és mindenfele vacakot megúsztattunk benne. Máig sem értem, hogy van az, hogy az egyik tárgy elmerül, a másik meg nem. Jókat bohóckodtunk akkor, de egy feladat benne volt a felmérőben. A többit azt hiszem jól tudtam. Matek­ból talán meglesz a négyes. Amikor az egyik magyart kijavítom, leromlik a másik. A tantárgypróbák is egyre nehezebbek. Megkér­deztem anyut, hogy mi lesz, ha sokat rontok a félévi bizimen? (Imádkozok, hogy ne úgy legyen, mert akkor majd nem járhatok edzésre!) Azt mondta, meg kell nézni, ki miben segíthet. De javí­tani nekem, magamnak kell. (Istenem, ha...)- Most kár fogadkozni. ha úgyis elfelejted, amit ígértél, mire a bajt megúsztad! Azért jársz iskolába, hogy elbánj vele!- Kösz, apa. Veled se vagyok kint a vízből. Úszni pedig csak úgy tudok, mint a nyeleden fejsze. Habár erről Bibinek van egy jó története. Elízeus és a tanítványai elmentek fát vágni. Csattogtak a fej­szék, döntötték a fákat, mikor az egyik balta vasfeje belerepült a vízbe. A pórul járt tanítvány, akié a fejsze volt, így kiáltott:- Uram, segíts! Nem az enyém, kölcsön kaptam! Hogy fogunk most elszámolni, mit fizessek érte? Sopánkodtak, szomorkodtak, mikor az Isten embere egy fát dobott be a vízbe. Ő nem esett kétségbe, és akkor - hogy, hogy nem - a vas feljött a víz színére. A „gazdája” így szépen kivehette. Kínlódtam már sokat én is. De amikor a kalapácsot beledob­tam a vödörbe, olyan rossz érzésem lett. Elmerül, nem úszik. Úgy van, ahogy kéne? Az ítélet elől nem bújhatunk mélyre... 2>iai--------------------------------------- --------- I . • ■ ■ • STVht »'*''■-*—*­PRÓBÁLD MEG! Csipeszegér Először vágd ki kartonpapírból a két részből álló testet. Ragaszd fel a gyapjú farokszálat az alsó test­részre, majd ragaszd rá a csipeszt is. Az egértest felső részére fess szemet és orrocskát, ragassz bajuszt, majd az egészet ragaszd fel a csipesz felső részére. A világ legsúlyosabb élőlénye A szárazföldim élő állatok közül a legnehezebb az elefánt. De vajon az egész élővilágban ez az állat nyomja a legtöbbet? Azt hiszem, hogyha egy kék bálnát és egy elefántot rátennénk egy-egy mérlegre, a bálna mérlegének a rugója sokkal hamarabb kipattanna, mint az elefánté. Sajnos arra nincs módja senkinek, hogy ezt kipróbálja, mert elefántot és bálnát egy helyen úgysem találna. Hiszen ez a nagytestű emlős, a Déli-sarkvidék vizeiben él. Van még egy közös tulajdonsága szárazföldi vetélytársával: kicsinyei nem petékből mint egyébként a halak - és nem is tojásból bújnak elő, hanem elevenen születnek meg, és a táplálékot is a bálnamama emlőiből kapják. A bálnacsemeték sem hoznak szégyent szüleikre, mert minimum hal méter hosszúak születésükkor. Igaz, ez semmi ahhoz a harmincegy méterhez képest, amilyen hosszúak lesznek nagykorukban. Természetesen egész éle­tükben nem az anyukájuk táplálja őket, hanem hét hónap után maguk szerzik meg a finomabbnál finomabb táplálékokat. És nem is akárhogyan! A szájukban a több száz fogszerű lemezke (szila) szűri ki a tenger apró állatait és kisebb halait. Bár azt gondolnánk, hogy ez az óriási állat egy vérszomjas ragadozó, a kis rákokon és halakon kívül, más állatokkal békében él. „Milyen nagy alkotásaidnak száma. Uram! Valamennyit bölcsen alkottad, tele van a föld teremtményeiddel. Ott van a nagy és széles tenger! Számtalan lény nyüzsög benne: kisebb és nagyobb állatok. Olt járnak a hajók, és a cethal. amelyet azért formáltál, hogy játszadozzál vele." Zsoltár 104,24-26. JÁTÉK Úgy fussatok, hogy elnyerjétek IKor 9,24 Elírás történt a január 31 -i számban. Ott a 8. sorozat utáni eredménylistát láthattátok. Gondolom, rájöttetek erre a kö­vetkező lista megjelenésekor, ami a 9. és a 10. sorozat utáni eredményeket közölte. Most csak megfejtéseket és az új feladatokat írom, mert lapzártáig még nem érkezteje meg a tí * ttTÓzat megfejt«»! « - - 1 A 12. sorozat megfejtései: 1. Hóscás - Hős 1,3-8; 2. Jcftc - Bír 11,34; 3. Naini asszony - Lk 7,12; 4. Izsák IMóz 25; 5. Jákob - lMóz 49 Természetesen itt lehettek más megoldások is. 14. sorozat 1. Melyik szobor maradt kéz és fej nélkül? - 5 méter 2. Melyik szobor került póznára? - 4 méter 3. Melyik szobornak volt a lába cserépből? - 3 méter 4. Melyik szobor volt borjú formájú? - 2 méter ■ 5. Melyik szobor előtt kellett mindenkinek lcborulnia? - 1 méter A megfejtéseket a lap dátuma utáni hétvégéig kell postára adnotok! Készítették: Antal Tünde, Ilg Barbara, Krahulcsán Bor­bála, Sándor Éva, Koczor Tamás Címünk: 2373 Dabas-Gyón, Luther u. 14. „Költő, felelj!” A Petőfi Irodalmi Múzeum legújabb időszaki kiállítása Illyés Gyula születésének kilencvenedik évfordulója alkalmá­ból még tavaly novemberben nyílt meg „Költő, felelj!” cím­mel. Az április végéig látogatható, három teremre tagolt tárlat Illyés életművéből eredeti dokumentumokban példát­lanul választékos anyagot kínál a költő tisztelői és értő olvasói részére. Az Illyés Gyula-i életút indulásáról vallanak a szülői ház népiségéröl, iskolaéveiről (Rácegres, Simontornya, Dombó­vár és Bonyhád) tájékoztató dokumentumok. Megpillantha­tó pályakezdő, müfordításos kötete Verlaine verseiből (1914). Egyetemi évei, valamint a „Puszták népe” keletkezési körülményei egyaránt megcsillannak; a népi eredetre vall az egyik tárló kincse, birkajelölöfafaragványok a költő gyűjte­ményéből. Ezután következnek a pálya ivei: az 1933-ban írt „Magyarok" című vers köré csoportosítottan a fiatal Illyés szociáletikai érzékenységére mutatnak rá egykorú újságcik­kek. kortársak összeköttetését megláttató attitűdök. Ismere­tes, hogy az „egyke” milyen társadalmi bajjá vált a harmin­cas években Magyarországon: Fülep Lajossal és Kodolányi Jánossal egyetemben figyelt fel a lakosság csökkenésére. Költőnk szorongása érezhető látleletszerü kérdésének olva­satán .„De mi lesz, ha egy nap a Dunántúl lehasad az ország­ról? Megmaradhat önálló államnak az a kis darab, ami a Duna-Tisza között még esetleg magyar marad?" A harmincas évek második felének népi irodalomteremtő és folyóiratszervező folyamatáról, ebben Illyés részvételéről tudósító emlékeket találhatunk; a Válasz, a Kelet Népe és a Magyar Csillag néhány példányát. A Nyugat végórái köze­pette indult Magyar Csillag szerkesztője Illyés lett 1940-től, megszűnéséig. S Illyés második világháború előtti és alatti korszaka ezzel még nem lehet teljes, hiszen párizsi évei (1922-1926) legalább annyira kicmclkedőck, mint kapcsola­tai a népi irodalom jeles képviselőivel. A világháború utáni útkeresés stádiumairól külön tárló állít emléket, többek kö­zött a „Honfoglalók között" című könyvecskéjével (1946) és egyéb írásaival. Nekem a legnagyobb élményt mégis az 1945 utáni Illyés életműve jelen tette: a második teremtől részlegesen elválaszt­va az összmagyar kultúráért és anyanyelvért küzdő Illyés Gyula váteszi figurája lép elénk. A híres Egy mondat a zsar­nokságról cimü, 1950-ben megírt verse döbbenetes akkord a diktatúráról, a kommunizmus kilátástalanságáról, az „em­berarcú" szocializmus zsákutcájáról. A vers kéziratának má­solata műanyag lapokra rávezetve, könyvvé fűzött állapot­ban, a költő elmondása alapján magnetofonról megszólal­tatva ismerhető fel. (A kézirat mellé lett függesztve a költe­mény legelső publikációja a párizsi Irodalmi Újság 1956. november 2-i budapesti számában.) Az 1956-os forradalmi esztendő másik termése, a „Kézfogások” c. vcrscskönyv is bemutatásra került. Illyés az 1948-as tragikus fordulatot követően az emigráns Márai Sándorral megtapasztalhatta az anyanyelvű kultúra, a tiszta magyarságtudat tudatos szétbomlasztását. Ennek jellemző, kiállításon illusztrált momentuma a következő rö­vid részlet a legendás „Naplójegyzctck”-ből. 1959. január 25-én papírra vetett gondolatai között olvasható: „A Het­venkét magyar népmese azért nem jelenhetett meg új kiadás­ban, mert az utószóban egy mondat így kezdődik: A tizennégy millió magyarság... Ezt ma irredentizmusnak érzik, s mond­ják. Magyarországon, magyarok. Sőt a magyarság szellemi vezetői." Teli találat szerűen kapcsolódik Illyés jegyzetéhez őszinte bevallása, amely szerint „a szellem az élethez, a politika pedig sokszor az erőszakhoz állt közelebb." Még azt is meg kellett érnie, hogy „magas szintről származó tilalom" miatt „Szel­lem és erőszak” című emlékezetes könyve csak Münchenben jelenhetett meg 1978-ban, egy évtizeddel megírása után. A kiállítást arcképcsarnok zárja, mintegy a pálya végén. Németh Lászlótól Kodály Zoltánig ismerősök, rokonlclkü irótársak és barátok panteonja. A harmadik teremben az arcképcsarnok hátterében Illyés publikációinak hosszmet­szete tárul elénk. Amint a Magyar Nemzeti Bank és a Lakitelek Alapítvány anyagi támogatásával létrehozott emlékiállítást megtekintet­tem, próbáltam magamban megfogalmazni:»»/ jelenthet számunkra Illyés Gyula egész életműve? Tamási Áron jutott eszembe: azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon le­gyünk benne. Igen. Illyés Magyarországon, a magyar föld és a magyar kultúra ezredéves kötelékében és szcrctctébcn lelt otthonra. Életével igazolta magyarságát - s ami még nagyon fontos: ember tudott maradni az embertelenségben. Ifj. T. L. F 1 A T A L O K N A Ki vagy te? - hangzik sokszor a kérdés, olykor hangosan, máskor csak magunkban. Farsangi időben még érthi is lenne - ám ezekben a jelmezekben mintha könnyebben felismernénk egymást, mint hétköznapi viseletünkbi ! Ki vagy te? - ez a kérdés tartja össze mai írásainkat is. Arcok és álarcok Ki vagy te? - Hiszen másként viselkedel az iskolában és másként otthon. Másként a focipályán és másként a színházban. Ki vagy te? Amikor más és más vagy, helyesen tudsz alkalmazkodni helyhez és társasághoz vagy álarcot viselsz? Melyik az igazi arcod? A szelíd és körültekintő, amikor zárt ajtód mögött bújod a József Attila kötetet, vagy amikor nem akarsz másról beszélni, mint autókról, nőkről és sikereidről? Van-e arcod? Vagy-e valaki? - vagy te lennél a Primadonna? ......Hidd el nekem, bár alig hiszem el, a Primadonna eljött velem, úgy ahogyan kell. Ölben vittem a hatodikra fel, a küszöbön majdnem én ájultam el. A kabát alatt kicsit remegett a kezem, de szépen hagyta, hogy gyorsan levegyem, a sál jött aztán, utána a kalap, de rajta akkor még elég ruha maradt. Levettem szépen sorba,- bár sohase tettem volna! - a ruhában nem volt semmi, a karomban nem volt senki! Teste csak a jelmez volt, hangja talán gépből szólt, arca csak a színes fény, hangulat egy szép estén...” (Somló Tamás - Sztevanovity Dusán: Primadonna) Vagy-e valaki? Van-e arcod? Valaki azt mondja : én nem akarok álarcot viselni, mást mutatni, mint aki vagyok. Vidámnak látszani, ha szomorú vagyok, együtt lenni, ami­kor magányra vágyom, csöndben maradni, amikor üvöltenék. Nem akarok álarcot viselni! Pedig olykor, sőt gyakran inkább kell alkalmazkodni, mint „önma­gunkat adni”. Mert az igazán veszélyes nem az, amikor mások nem látják, ki vagyok, hanem amikor már magam előtt rejtőzöm. Amikor már magamtól sem kérdezem meg: Ki vagy te. Bencze András KÉPESLAPNYI MESE (Azért e cím, mert e mesét egy képeslapon kaptam) Egy ember egyszer az erdőben járt. Útközben látott egy rókát, aki elvesztette a lábait. Az ember cso­dálkozott. Hogyan maradhatott életben így ez az állat? Akkor meg­látott egy tigrist. Egy széttépett vad volt nála. Mivel már teleette magát, a maradékot meghagyta a rókának. Másnap Isten megint '■csak" a' tigris segítségéveLtáplálta. - Az ember elámult. Milyen jó az Isten, s ezt mondta magában: „Magam is így teszek: letelepszem egy sarokban, és rábízom maga­mat egészen az Úrra. Ő majd ellát mindazzal, amire csak szükségem van.” így is tett jó pár napon át, de semmi nem történt. Már-már a ha­lál kerülgette szegény fickót, ami­kor egy hangot hallott: „Idefigyelj Te, azon a téves úton! Nyisd meg szemed az igazság előtt! A tigris példáját kövesd, ne a nyomorék róka legyen példaképed!” Találkoztam az utcán egy fa­­gyoskodó kislánnyal. Vékony ru­hácskában didergett. Semmi remé­nye nem volt, hogy meleg ételhez jusson. Dühösen mondtam Isten­nek: „Hogyan engedheted ezt meg?" Miért nem teszel semmit ez ellen?" Isten egy ideig semmit nem szólt, aztán egy éjszaka egyszer­­csak azt mondta: „Igenis tettem ellené valamit. Megteremtettelek -Hálózsákos Szilveszter ! 1992. december 27-én délelőtt indult a t 1 gyár keresztyén ifjúság egy csoportja 3 au busszal Hollandiába a minden 3 évben megr dezendő „Misszió ’93” ifjúsági konferencia hogy együtt köszöntsék az új evet és együtt I széljék meg a következő 3 esztendő misy munkatervet. Közöttük voltam én is két teo gus társammal. Több csarnokot foglalt el Utrechtben a vil minden részéről összesereglett nyolcezer fiat A programok témakörök szerint 5 nagyobb! rémben folytak angol nyelven. A hangulat n dálatos volt. A bizonyságtételekkel egybeköti istentiszteletek varázsa a Szentlélek erejét bit nyitotta. Jó volt ott lenni. A közös éneklés külön élményt jelentettek számomra s a 24 ón át tartó imádság tizenöt perces váltásokkal tő tént megvalósítása egy folyamatos kontakti hozott tétre az Istennel. Megtiszteltetés vo részt venni benne. Ezek a találkozások fényesen bizonyítja); hogy az ifjúság is fogékony a missziós munli iránt, amit kezdtünk már elfelejteni. Az itt H alakított kapcsolatok kinek-ktnek rövideb!, hosszabb időre szólnak, de mindenképpen (i gyelmeztetnek arra, hogy Isten munkára hívül el minket - missziós munkára. Ezúton szert ném megköszönni a Teológiának, hogy az út költség egy részével segítette a „hálózsakos sí veszterünket”. Fischl Vilmos II. évf. teol. hallgat TÁNCHÁZ Minden páros kedden 18.30-21-ig a Kelenföldi gyülekezet tanácstermében (XT, Bocskai út 10.) Dunántúli, zsidó, görög, moldvai táncok. Téged is szeretettel várunk! PÁLYÁZAT Egyházunk Ifjúsági Bizottsága pályáza­tot hirdet a következő nemzetközi ifjú sági konferenciákon való részvételre:- május 3-9. Mátraházán (Tálcntut - Egyház és pénzügy), augusztus 3-11. Amszterdamba (WSCF Ifjúsági fesztivál). Mindkét konferenciát a Keresztén Diák-Világszövetség -WSCF rendezi. Jelentkezés az Országos Egyház ifjúsá gi titkáránál: Marton Tamásnál (Bp 1085 Üllői út 24.) február 25-ig. Az érdeklődő pályázóktól rövid bemu tatkozást kérünk, melynek tartalmazni kell a pályázó- egyházi kapcsolatát, ....- ifjúsági területen végzett munkáját ,- nyelvismeretét ^ls^sor^,,(apgoj vagy német).-•"Téged'!''’'«vuIwmi •/<>»• i ÉLETRE HÍVA összefoglaló témával Ribár János lelkész és a pilisi Izsóp együttes szolgálatával ifjúsági csendesnapot tartunk 1993. március 27.-én szombaton de. 10 óra és du. 4 óra között Pilisen. A Pest megyei gyülekezetek ifjúságát és minden érdeklődőt fiatalt szeretetttcl várunk. Jelentkezés egyénileg vagy csoportosan: Evangélikus Lelkészi Hivatal 2721. Pilis. Pilisi gyülekezet Ifjúsága Gyökössy Endre és Bognár Cecil könyve: MI ÉS MÁSOK A Szent Gellert Egyházi Kiadónál 1992-ben jelent meg ez a mű 300 oldalon „A mindennapi élet lélektana”-ként. (256 Ft) A pszichológia majd­nem olyan bonyolult és szükséges tudomány, mint a teológia: különböző irányzatai vannak, tévedé­sektől sem mentes, túl fölényes (és ezért nem túl rokonszenves) képviselői is akadnak - a hit tudo­mányhoz és kegyességtörténethez hasonlóan - ám mindkettő nélkülözhetetlen, mert van Isten, és mert van lélek. Egyikre sem lehet fittyet hányni súlyos következmények nélkül. „E könyv külön sajátossága, hogy a Kiadó egy római katolikus szerzetes-professzor könyve sajtó alá rendezését egy református teológiai kutató­­professzorra bízta, az ökumené újabb jeleként”- olvassuk az előszóban. Rendkívül fontos tudni- és okulnivalókat találunk benne, a hitéletre néz­ve is. Vannak ugyan, akik hajlamosak elbújni a saját lelkűk elől, netalán a Biblia lapjai közéi ám az efféle vetésnek keserű lesz az aratása. A ki­egyensúlyozott hívőnek nincs mit félnie a lélek­tantól. Sőt: igen sokat tanulhat belőle a fokoza­tosság elvét betartva. Dr. Gyökössy Endrének egyébként 1993. feb­ruár 17-én lesz a 80. születésnapja. Szeretettel kívánunk neki s életművére sok áldást! Bodrog Miklós SÖRÉN KIERKEGAARD Hogyan beszéljünk a szerétéiről?... Hogyan beszélhetnénk helyesen a szeretetről, ha elfelejtenénk Téged, ó Szeretet-Isten, akitől minden szeretet származik a mennyben és a földön! Te, aki nem fukarkodtál, hanem min­dent odaadtál szeretetedben. Te, aki maga a Szeretet vagy, így aki szeret, csak azért az, ami, mivel benned van! Hogyan beszélhetnénk helye­sen a szeretetről, ha elfelejtenénk téged, aki ki­nyilatkoztattad, mi a szeretet, Te, Üdvözítőnk és Megváltónk, aki önmagadat adtad oda, hogy mindannyiunkat megválts! Hogyan beszélhet­nénk helyesen a szeretetről, ha elfelejtenénk té­ged, a Szeretet Lelkét, aki semmit sem vesz el abból, ami kijár neki, de aki emlékeztet arra a nagy szeretetáldozatra, aki emlékezteti a hívőt arra, hogy szeressen úgy, ahogy akarja, hogy őt szeressék, hogy szeresse felebarátját, mint önma­gát! Örök szeretet, Te, aki mindenütt jelenvaló vagy, vidd el tanúságtételedet mindenhová, ahol hívnak. Mert igaz, hogy csak néhány müvet kü­lönböztet meg az emberi nyelv, és nyomorultul a szeretet müveinek nevezi őket. De az égben csak a tett kedves, ami szeretet-aktus, őszinte az önmegtagadásban, amit a szeretet indítékából hajtanak végre, tehát nem követelve semmi érde­met! (Szabó Ferenc forditása)

Next

/
Thumbnails
Contents