Evangélikus Élet, 1993 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1993-01-31 / 5. szám

Zsinati híradó 1993. január 31.

TÖRVÉNYTERVEZET

a zsinatról és az egyházi jogalkotásról

Módosított javaslat (Előadó: Dr. Okolicsányi Pál)

Az alábbi javaslat egységes szerkezetben tartalmazza:

A. változatként a II. sz. szakbizottság többségi javaslatát, vastag betűvel

szedve és az „A" jelzés feltüntetése nélkül,

B. C.D...változatként a kisebbségi és

egyéni javaslatokat, vékony betűvel szedve és nagy betűs jelzéssel ellátva, - a változatok esetenkénti indokolását (zárójjelbe téve sürü betűs szedéssel, közvetlenül a változathoz kapcsolva. Az alap (A) változat indokolása külön fejezetben áll rendelkezésre.

A ZSINAT

i.§

(I) A Magyarországi Ágostai Hitvallású Keresztyén Egyház - a továbbiakban: Magyarországi Evangélikus Egyház - törvényhozó (alkotmányozó), legfőbb intézkedő és ellenőrző szene (gyűlése) a Zsinat.

(I) B. vált.: ...Magyarországi Evangélikus Egyház - törvényalkotó és legfőbb rendelkező szerve a zsinat.

(törvényekkel szabályozza az egyház működését, rendelkezéseivel hitéleti normákat és kötelező érvényű

hitvallási elveket állapít meg, 1.: 3. §)

(1) C. vált.: ... Magyarországi Evangélikus Egyház - törvényalkotó (alkotmányozó) szerve a zsinat.

(nem gyakorolhat fegyelmi, bírói jogkört)

(2) B. vált.: Az egyházban a hitelvi és hitéleti tantisztaság legfőbb őrzője a zsinat.

(3) B. vált.: Az egyházi és állami törvény- és jogalkotás összhangját a zsinat biztosítja.

A ZSINAT ÖSSZEHÍVÁSA

2.§

(1) Az Evangélikus Egyház zsinatát össze kell hívni a következő esetekben:

a) Ha törvényalkotás szükségessége merül fel.

b) Ha a jogi személyként elismert egyházközségek 25%-a megtárgyalásra javasolt és indokolással ellátott kérdések megjelölésével a zsinat összehívását írásban kéri az Országos Elnökségtől;

c) Ha az egyházmegyéken keresztül az Országos elnökséghez eljuttatott - megalapozott indoklással ellátott - érdemi elbírálásra alkalmas írásbeli előterjesztés érkezett az egyházközségek és jogi személyként elismert egyházi intézmények együttes 25%-ától.

d) Ha az Evangélikus Egyház életét lényegesen érintő kérdésben való döntés szükségessége ezt indokolja.

(2) A zsinatot az Országos Közgyűlés határozata alapján az Országos Egyházi Elnökség készíti elő és hívja össze.

2. § B. vált.: Cím nélkül (a zsinat címszó alatt)

2. §

(1) B. vált.: a) A zsinat 1991. évtől kezdődően folyamatosan működik.

b) Új választást első ízben 1995-ös újra alakuláshoz kell tartani, majd 2000. évtől 6 évenkénti ciklusokban kell megújítani a folytatólagos zsinatot.

(2) B. vált.: A zsinat szükséges sűrűségű és tartamú rendes ülésszakokban végzi munkáját.

(3) B. vált.: A zsinat rendkívüli ülésszakát össze kell hívni, ha:

... „A” vált. szerinti 2. § (1) bek. a)-d) (Ha ... nélküli) teljes szövegével folytatva és befejezve.

... „A” vált. szerinti 2. § (2) bek. ez esetben elmarad.

A ZSINAT HATÁSKÖRE

3.§

(1) A szabályszerűen összehívott zsinat- az egyházi autonómia folyamányaként- az egyház belső életét, szervezetét, intézményeinek működését rendező és eljárási szabályokat tartalmazó új törvényeket alkot, hatályos törvényeket módosít, kiegészít, vagy helyez hatályon kívül.

(1) B. vált.: A zsinat - az egyházi autonómiára alapozva - az egyház ...

......A" vált. szerinti (1) bek. teljes szövegével folytatva.

(2) A zsinat megkezdése előtt egyházi törvény megalkotásának kezdeményezésére a beérkezett, megvitatásra alkalmas és indokolással ellátott javaslat alapján az Országos Elnökség jogosult. A zsinat megkezdése után ezt a jogot a zsinat megválasztott elnöksége gyakorolja.

(2) B. vált.: a) A zsinat törvényalkotó munkáját önállóan végzi, b) Az egyháztagoktól és az egyházi jogi személyektől beérkezett törvényjavaslatokat és önálló indítványokat a zsinat elnöksége terjeszti a plenáris ülés elé, ahol ezek tárgyalásáról, sürgősségéről, szakbizottsági előkészítéséről határozni kell.

(3) A zsinat megállapítja az Evangélikus Egyház által elfogadott és követendő hitvallások körét.

(4) A zsinat hitéleti, történeti és teológiai kérdésekben az egyház életrendjét

érintő alapelveket alakít ki és fogad el.

,, ,,,(5),Aminat beszámoltathatja az Országos Elnökséget, az egyház országos ^Intézményeinek vezetőit, az Országos Egyházi Bíróság elnökét (vezetőjét), az országos jogtanácsost és a zsinat által létrehozott állandó bizottságok vezetőit.

(6) A zsinat jogosult az előző zsinat befejezését követően hozott szabályrendeleteket - törvényességi szempontból - felülvizsgálni.

(7) Az egyházi törvénnyel ellentétes (törvénysértő) rendelkezéseket a zsinat érvényteleníti (semmisnek minősíti). Az érvénytelenített rendelkezés helyett a szabályrendeletet alkotó egyházi szervet a hatályos egyházi törvényeknek megfelelő új szabályrendelet megalkotására kötelezheti.

(8) A zsinat törvényességi, felügyeleti és ellenőrzési feladatok ellátása érdekében - tagjain kívül - állandó bizottságokat hozhat létre.

(9) A zsinat határoz a hozzá címzett, hatáskörébe tartozó panaszok és beadványok tárgyában, amelyek a zsinat ülésszakának megkezdése előtt vagy a zsinat tartama alatt a Zsinati Irodába beérkeztek.

(10) A zsinat az (1)—(9) bek.-ben megjelölteken felül ellátja mindazon feladatokat, melyek egyházi törvény szerint zsinati hatáskörbe tartoznak.

A ZSINAT ÖSSZETÉTELE

4-§

(1) A zsinat tagjai:

a) Hivataluknál fogva:

az Országos Egyházi Felügyelő, az egyházkerületek püspökei és felügyelői, az országos jogtanácsos, ill. állásuk üresedése esetén helyettesük.

b) Választás alapján:

1. Az egyházmegyék képviselői éspedig minden egyházmegyéből 20, vagy ennél kevesebb betöltött gyülekezeti lelkészi és másodlclkészi állás után 2 képviselő, 20-nál több betöltött gyülekezeti lelkészi és másodlelkészi állás után 4

képviselő úgy, hogy a lelkészek és nemlelkészek aránya egyenlő legyen.

1. B. vált.: Az egyházmegyék képviselői éspedig minden egyházmegyéből 10, vagy ennél kevesebb betöltött gyülekezeti lelkészi állás után 2 képviselő, 10-nél több betöltött gyülekezeti lelkészi állás után 4 képviselő, 25-nél több betöltött gyülekezeti lelkészi állás után 6 képviselő úgy, hogy a lelkészek és a nem lelkészek aránya egyenlő legyen.

1. C. vált.: Az egyházmegyék képviselői éspedig oly módon, hogy az igazolt cgyháztagok minden megkezdett 3000 tagja után egy küldöttet. A megválasztott képviselők száma csak páros számúak lehetnek. Az utolsó megkezdett 3000 egyháztag után csak az esetben választható küldött, ha egyébként a küldöttek száma páratlan számú lenne.

A megválasztható egyházmegyei küldöttek száma a 6 személyt nem haladhatja meg. A lelkészi és nem lelkészi küldöttek aránya egyenlő legyen.

1. D. vált.: A zsinat megállapítja, az egyes egyházkerületek zsinati képviselőinek a számát, ennek cgyházmegyénkénti bontását az egyházkerületi közgyűlések állapítják meg.

2. Egyházkerületenként 2 lelkészi és nem lelkészi küldött.

3. Az Országos Egyház 3 lelkészi és 3 nem lelkészi küldötte.

4. Az Evangélikus Teológiai Akadémia 2 oktatója.

5. Az országos hatáskörrel rendelkező egyházi főiskolák és középfokú iskolák 2-2 küldötte, egyéb ilyen egyházi intézmények 1-1 küldötte.

6. Az evangélikus alapfokú iskolák és nevelő intézetek egyházkerületenkénti 1-1 küldötte.

7. Egyházkerületenként a missziói intézmények és diakóniai intézmények 1-1 küldötte.

8. Az egyház által nyilvántartásba

vett egyesületek részéről közösen megválasztott 2 küldött.

(2) A választás alkalmával a zsinati tagok számával egyenlő számú póttagot is kell választani.

(3) Betöltött gyülekezeti lelkészi állásnak minősül az, ami választás vagy kinevezés alapján a presbitérium által szerkesztett és jóváhagyott érvényes díjlevéllel rendelkező lelkész lát el.

(4) A zsinati képviselői tisztség ellátása szempontjából az a személy minősül lelkészi küldöttnek, aki az egyházközségén belül választás, kinevezés vagy alkalmazás alapján lelkészi szolgálatot teljesít, vagy így lelkészként vonult nyugállományba.

ZSINATI TAGOK ÉS PÓTTAGOK VÁLASZTÁSA

(1) Az egyházmegye zsinati küldötteit az egyházmegye egyházközösségei, az egyházkerület küldötteit az egyházkerület közgyűlése, az Országos Egyház küldötteit az Országos Egyház közgyűlése választja meg, fele részben a lelkészek, fele részben a nem lelkész egyháztagok sorából.

Az Evangélikus Teológiai Akadémia zsinati küldötteit a kari ülés, az egyházi főiskolák és középfokú iskolák küldötteit a tanári karok, az alapfokú iskolák és nevelő intézetek küldötteit az egyházkerületekhez tartozó oktatók és nevelők tanácsülése, a diakóniai intézmények és missziói intézmények küldötteit a munkatársakkal való előzetes megbeszélés után, az egyházkerületekhez tartozó intézmények képviselő testületéi választják.

Az egyesületek közösen megtartott küldött gyűlésén választják meg a zsinati küldöttet.

(2) Választó és választható az a személy, aki a Magyarországi Evangélikus Egyház valamely egyházközségének elkötelezett, élő, szolgáló és példás életű nagykorú tagja, s aki ismeri és vallja az egyház tanítását. A választói jog gyakorlása személyesen történik, az más személyre nem ruházható át.

(3) Az egyházmegyék zsinati képviselőinek választásakor minden egyházközség presbitériuma vagy közgyűlése anynyi jelöltet választ, ahány képviselőt az egyházmegye küldhet a zsinatra. Az, egyházmegyei közgyűlésen a jelölőlistán szereplők bemutatkoznak, majd a közgyűlés megválasztja küldötteit. A sorban legtöbb szavazatot kapott képviselőket zsinati tagként, a sorban utánuk következőket zsinati póttagként választják.

(3) a) B. vált.: Az egyházmegyei zsinati küldöttek választása úgy történik, hogy először minden egyházközségi presbitérium annyi jelöltet nevez meg, ahány zsinati képviselőt az egyházmegye választhat, majd a beérkezett jelölések alapján az egyházmegyei presbitérium összeállítja a jelölőlistát, végül pedig az egyházközségi közgyűlések megválasztják a küldötteket.

(3) a) C. vált.: Az egyházmegyei zsinati küldöttek választása úgy történik, hogy először minden egyházközségi presbitérium annyi jelöltet nevez meg, ahány zsinati képviselőt az egyházmegye választhat, majd a beérkezett jelölések alapján az egyházmegyei közgyűlés elfogadja a jelölőlistát és bemutatkoznak a jelöltek, végül pedig az egyházközségi közgyűlések megválasztják a küldötteket.

b) B. és C. vált.: A beérkezett egyházközségi szavazatokat az egyházmegyei szavazatbontó bizottság számlálja össze és jelentést tesz az egyházmegyei presbitériumnak. Szavazategyenlőség esetén, szűkített jelöltségü új szavazást kell tartani és a legtöbb szavazatot elért személy lesz a zsinati küldött.

(3) D. vált.: Az egyházmegye zsinati képviselőit az egyházmegye közgyűlése választja meg úgy, hogy az egyházmegyei presbitérium által összeállított jelölőlistát kiegészíthetik az egyházközségi presbitériumok és a jelöltek bemutatkoznak az egyházmegyei közgyűlésen.

(4) A póttagok a zsinati küldöttet tanácskozási joggal ülésszakonként helyettesítik. A zsinati tag - 6. §-ban tárgyalt bármely módon történő zsinati tagságának megszűnése esetén a póttag

Ebédel a zsinat

5.§

a zsinati küldött jog- és feladatkörét látja el.

(5) A megválasztott küldöttek megbízóleveléül a küldő testület elnöksége és jegyzője által aláírt, bélyegzővel ellátott jegyzőkönyvi kivonat szolgál.

(6) A megválasztott zsinati küldöttek

után legtöbb szavazatot kapott jelöltek a zsinati póttagok.

(7) A választás a zsinat egész tartamára szól.

(8) A hivataluknál fogva zsinati tagok hivatali tisztségük megszűnése esetén is megtartják zsinati tagságukat.

ZSINATI TAGSÁG MEGSZŰNÉSE

6. §

(I) A zsinati tagság megszűnik:

a) A zsinati tag elhalálozásával.

b) Lemondással, amit a zsinati tagnak a zsinat elnökségével írásban kell közölnie. A lemondásról a küldő szervet egyidejűleg értesíteni kell.

c) A küldő szerv által történt visszahívással.

(2) A zsinati tag háromszori igazolatlan távolmaradása esetén a zsinat a küldött tagságát megszüntetheti és behívja a póttagot. Erről egyidejűleg értesíti a küldő szervet.

(3) A póttag a zsinati tag jogkörébe lép.

A ZSINAT MEGALAKULÁSA ÉS TISZTIKARA

7.§

(1) Az Országos Egyházi Elnökség képviselője a zsinatot megnyitja és átadja a zsinat legidősebb lelkészi és legidősebb nem lelkészi küldötteinek, mint korclnököknek az alakuló ülés levezetését.

(2) A zsinat alakuló ülésén a 4 legifjabb tagot, 2-őt a lelkészek és 2-őt a nem lelkészek közül körjegyzőknek jelöli ki. A körjegyzők mandátumvizsgáló bizottságként a küldöttek előzetesen megvizsgált megbízólevelét ellenőrzik.

(3) A körjegyzők mandátumát a 4. §

(1) a) pontjában megjelölt 2 tag vizsgálja meg.

(4) A zsinati tagok mandátumának igazolása után a körjegyzők jelentést tesznek a zsinatnak és az elnökség felolvashatja az igazolt küldöttek névsorát.

(5) A zsinat ülésének megkezdéséhez az szükséges, hogy a zsinati tagok a határozatképességhez elegendő számban igazolják magukat.

(6) A zsinat az alakuló ülésen a mandátumvizsgáló bizottságnak a (4) bek. alatt megtett jelentése után a zsinat megválasztja az elnökséget. Egy lelkész és egy nem lelkész elnököt, 2 lelkész és 2 nem lelkész alclnököt. Az elnökség tagjai még a zsinat által kiküldött szakbizottságok vezetői. A zsinat tagjai egyidejűleg megválasztják a tisztikart is: 3 lelkészi és 3 nem lelkészi jegyzőt, valamint a zsinati gazdát. A Zsinati Iroda és a zsinati gazda kapcsolatát a Zsinat Tanácskozási és Ügyrendje szabályozza.

(7) A választás a zsinat egész tartamára szól.

A ZSINAT MŰKÖDÉSÉ

8. §

(1) A zsinat tanácskozási és ügyrendjét maga a zsinat állapítja meg. Ez a tanácskozási és ügyrend a zsinati törvény végrehajtási utasítása, mely a következő zsinat alakuló üléséig érvényes.

(2) A zsinat tartama 6 év, munkáját ülésszakokban végzi, melyek a tárgysorozathoz igazodó ülésekre tagozódnak.

(3) A zsinat ülései általában nyilvánosak, de indokolt esetben zárt ülés rendelhető el.

(4) Szavazati és felszólalási jog csak a zsinati tagokat illeti meg, de szakértők meghallgathatók.

(5) Amennyiben a 3. § (1) bekezdésében megjelölt és a zsinat részéről beszámolásra kötelezett személy nem zsinati tag, az esetben a beszámoló személy - a beszámolóját érintő körben - felszólalási joggal rendelkezik.

(6) A szakbizottsági ülések zártak.

(6) B. vált.: A szakbizottságok általában zárt ülésen tanácskoznak, a tanácskozásban vendég szakértők részt vehetnek.

(7) A zsinat a törvényeket minősített többséggel fogadja el.

(8) A (7) bekezdésben nem említett kérdésekben abszolút többségi határozat is hozható.

(9) A zsinat szakbizottságokat küld ki a tanácskozás tárgyainak előkészítésére, mely munkába szakértők és olyan személyek is bevonhatók, akik nem zsinati tagok.

(10) A zsinat - tagjai köréből - eseti bizottságot állít össze és küld ki a zsinathoz címzett beadványok és panaszok kivizsgálására. Az eseti bizottság a lefolytatott vizsgálat eredményéről a zsinatnak tesz jelentést. Az eseti bizottság jelentése alapján a zsinat által hozott határozat ellen panasz előterjesztésének nincs helye.

(11) Amennyiben valamely előterjesztett javaslat a zsinati ülésen az elfogadáshoz szükséges szavazatot nem kapná meg, az esetben a zsinat a következők szerint határozhat:

a) megfelelő iránymutatással ellátva - átdolgozás végett - visszautalja az illetékes szakbizottsághoz;

b) a zsinat elnökségét feljogosítja arra, hogy a zsinat tagjaiból és külső szakértőkből olyan 7 tagú bizottságot hozzon létre, amelyik az érintett javaslatot

(előterjesztést) felülbírálja és a legközelebbi ülésszakra új, átdolgozott előterjesztést (javaslatot) nyújtson be.

(12) A zsinat által hozott határozatok jogerősek és ellenük óvás sem kezdeményezhető.

(13) A zsinat a tartama alatt korábban hozott határozatát módosíthatja.

(14) Minősített többségi határozatnak minősül a határozatképes zsinati ülésen jelenlévő zsinati tagok legalább 2/3-ának, de legalább az összes zsinati tag fele plusz egy fő szavazata. Abszolút többségi határozathoz a határozatképes zsinati ülésen jelenlevő zsinati tagok több mint felének szavazata szükséges.

(15) A zsinat költségeit az Országos Egyház viseli.

(16) B. váll.: A zsinat mandátumának lejárta előtti utolsó ülésszakán rendelkezik (egyszeri alkalmazásra törvénykezik) feloszlatásáról cs az új választással létrehozott következő zsinat első (alakuló) ülésnapjának határidejéről.

(folytatólagos zsinati működés igényének esetére).

A ZSINAT ÁLTAL ADHATÓ

FELHATALMAZÁSOK

9.§

(1) A zsinat által megalkotott egyházi törvény keretén belül a (2) és (7) bekezdésekben megnevezett egyházi szervek országos és helyi szabályrendelet megalkotására és életbeléptetésére jogosultak.

(2) Az egész ország területére kiterjedő hatályú országos szabályrendelet alkotására és hatálybaléptetésére az Országos Egyház Presbitériuma jogosult.

(3) A (2) bekezdés előírásainak megfelelően alkotott országos szabályrendeletek az egyházi törvények végrehajtási utasításainak minősülnek.

(4) Az Országos Szabályrendelet rendelkezései az egyházi törvény előírásaival nem lehetnek ellentétesek.

(5) A Zsinat Tanácskozási és Ügyrendje szabályrendelettel nem állapítható meg és nem módosítható. '

(6) Az egyházi törvény és az országos szabályrendelet keretein belül a (7) bekezdésben felsorolt egyházi szervek a saját illetékességi területükre kiterjedő hatállyal helyi jellegű szabályrendelet ‘ megalkotására és életbe léptetésére jo- ! gosultak. 1

(6) B. vált.: Az egyházi törvény cs az 1 országos szabályrendelet keretein belül 1 az egyház szervezetére vonatkozó tör- i vényi előírásoknak megfelelően műkő- / dő területi és helyi önkormányzatok a ,i saját illetékességi területükre szabály- $ rendelet megalkotására és életbe lépte- | tésére jogosultak.

(7) Helyi szabályrendelet alkotására , jogosultak:

a) az egyházkerületek,

b) az egyházmegyék,

c) az egyházközségek.

B. vált.: a (7) bek. szerinti felsorolás elmarad (1: (6) B. vált.)

(7) B. vált.: A (6) bekezdésben meg- l jelölt egyházi szervek ... folyt, az A í vált. (8) bek. szerint.

(hivatkozási hely változik).

(8) A (7) bekezdésben megjelölt egy- , házi szervek által megalkotott helyi szabályrendeletek egyházi törvénnyel, vagy országos szabályrendelettel ellentétes I, rendelkezéseket nem tartalmazhatnak.

(8) B. vált.: Az önkormányzat által alkotott szabályrendeletet a felettes egyházi szerv presbitériuma felülbírálhatja és a jogellenes rendelkezés megváltoztatására hívhatja fel a kifogásolt rendelkezést alkotó szerv önkormány- í zatát. Vita esetén a kifogást emelő j presbitérium felettes egyházi szervének presbitériuma dönt.

(9) Az egyházközségi szabályrendeletet az egyházmegye, az egyházmegyei szabályrendeletet az egyházkerület, az egyházkerület szabályrendeletét az Országos Egyház Presbitériuma felülbírálhatja és a jogszabályellenes rendelkezés megváltoztatására hívhatja fel a kifogásolt rendelkezést alkotó egyházi szerv presbitériumát. Vita esetén a felettes egyházi szerv közgyűlése dönt.

(9) B. vált.: ua. mint A vált (10) bek. szövege, csak sorszámozás csökken.

(10) Az egyházközségek közgyűlése vagy - a közgyűlés felhatalmazása alapján - a presbitérium az illetékességi területére érvényes szabályzatok és ügyviteli szabályok megalkotására jogosult. Ezen szabályok egyházi törvénnyel, az országos szabályrendelettel és a felettes egyházi szerv helyi szabályrendeletével nem lehetnek ellentétesek.

(10) B. vált.: ua. mint A vált (ltjooij bek., kivéve a záró sort: ... az intézményt működtető egyházközség önkormányzatának hatáskörébe tartozik.

(11) Az egyházközségek által létrehozott és általa fenntartott diakóniai, gazdasági, kulturális feladatokat ellátó intézmény (szervezet) működését és ügyrendjét érintő szabályainak meghatározása az intézményt fenntartó egyházközség közgyűlésének hatáskörébe tartozik.

EGYHÁZI JOGSZABÁLY KIHIRDETÉSÉT ÉS ÉLETBELÉPTETÉSÉT ÉRINTŐ SZABÁLYOK

>o. § ,

(1) A zsinat által megalkotott egyházi törvény kihirdetésének módját és hatálybalépésének időpontját a törvény megalkotásával egyidejűleg a zsinat maga határozza meg.

(2) A zsinat által az (1) bek. szerint hozott törvény kihirdetése és életbeléptetése úgy történik, hogy a zsinat elnökei a törvény teljes szövegét - aláírásukkal hitelesítve - megküldik minden egyházközségnek, egyházi szervnek és intézménynek.

(3) Az egyházi törvény kihirdetése és közzététele időpontjának minősül a (2) bek. feltételeinek megfelelő törvényszöveget kísérő levél keltezésének napja.

(4) Az egyházi törvény megalkotásának, kihirdetésének, valamint közzétételének tényét az istentiszteleteken és az egyházi sajtóban kell ismertetni.

(5) Az Országos Szabályrendeletek és a helyi szabályrendeletek kihirdetése és életbeléptetése úgy történik, hogy a szabályrendeletet alkotó egyházi szerv elnöksége aláírásával és bélyegzőjével látja el. A szabályrendeletben az életbeléptetés napját naptári napban kell megjelölni.

(6) Az (5) bek. szerint megalkotott szabályrendeletet teljes szövegében a szabályrendeletet alkotó egyházi szerv köteles megküldeni valamennyi érintett egyházi szervnek és a felettes egyházi szervnek.

(7) Az egyházközségek részéről a 9.

§ (10) bek. és a (11) bek. szerint hozható és megalkotható szabályzatok és ügyviteli szabályok kihirdetése úgy történik, hogy azt az egyházközsége aláírásával és a bélyegzőjével látja el, naptári napban jelöli meg az életbeléptetés időpontját. Gondoskodik a (8) bek. szerinti kihirdetéséről is.

(8) A szabályrendeletek megalkotásán ról és kihirdetéséről az egyház tagjait az istentiszteleteken és gyülekezeti összejöveteleken kell tájékoztatni. A tájékoztatás megtörténtéért az egyházközségek elnöksége felelős.