Evangélikus Élet, 1992 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1992-06-07 / 23. szám

Evangélikus Élet 1992. június 7.

jfc GYERMEKEKNEK jg, A

FIATALOKNAK--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Mózes nehéz szívvel índalt újra a hegyre. Biztos volt abban, hogy Istennel ma beszél utoljára.

A hegy méltóságteljesen magaslott az égig. Mózes néha meg-megállt. Emlékezetében újra végiggondolta az elmúlt órák eseményeit. Maga sem tudta néha, hogy volt-e joga megbüntetni ilyen keményen a népet Vajon nem azért pártoltak el Istentől, mert ő nem elég jól képviselte Isten akaratát? Aztán újra fellobbant benne az Isten iránti nagy szeretete.- Ó Uram - kiáltott a hegy csúcsa felé -, igen nagy vétket követett el a nép, amikor aranyból csinált istent magának. Kérlek, bocsásd meg vétküket! Ha pedig nem: engem törölj £ könyvedből.

Amikor Isten megszólalt, Mózes lerogyott a térdeire.- Csak azt törlőm ki, aki vétkezett ellenem. Indulj, és vezesd a népet arra a földre, amit megígértem neki, de én nem megyek veletek. Annyira hűtlenek vagytok, hogy nem lenne jó nektek, ha veletek mennék.- Uram, ha nem jössz velünk, ne is vezess tovább minket - szólt Mózes.

Az ŰR nem felelt. A hegy csúcsa felhőkbe burkolózott. Madarak röpködtek Mózes körül. Minden szürke volt. Mózes ösz- szehúzta köpenyét. A hideg már a csontjáig ért. Aztán hirtelen változni kezdett a körülötte levő világ. Később maga sem emlékezett, hogy csak körülötte, az ő kedvéért, vagy az egész hegy világosodott ki.

A felhőkön áttűztek a nap sávjai. A zöld váltotta fel a szürkét. Aztán megszólalt az ÚR:

KI VAGYOK ÉN?

7. ember

1. Egyik utam során egy nagyszerű emberrel találkoztam. (Pállal)

2. Kár, hogy a százados ránk hallgatott. (Tehát nem a századosról van szó.)

3. Nincs hajóm. (Tehát nem a hajótulajdonosról van szó.)

4. Úticélunk Itália volt.

5. A baj akkor kezdődött el, amikor énhelyettem az Eu- rakvilló vette át a kormányt.

6. Csak Máltáig jutottunk.

7. Én kormányoztam a lapos partra a hajót.

8. Én vagyok a KORMÁNYOS. (ApCsel 27. rész)

*

Mivel a pontszámok nem változtak már az utolsó héten, ezért most csak a három első helyezést írom ide:

ülés Adél - Egyházasdengeleg (33 pont)

Kaucsek Lilla és Szántó Szilvia - Bp. II., (32 pont)

Zalán Eszter - Bp. VIII., (30 pont)

Gratulálunk!

UJ KOTABLAK

Mi jutott eszembe ? ...- Megteszem, amit kértél, hiszen ismerlek téged.

Mózest hirtelen elöntötte a vágy, hogy láthassa Istent.- Kérlek, Uram, mutasd meg nekem a dicsőségedet!- Állj ide ebbe a sziklahasadékba - szólt az ŰR - hátulról megláthasz, de színről színre nem.

Mózes beállt abba a sziklahasadékba, amit az ŰR mutatott neki. Egy ideig nem

GYERMEKIMÁDSAG

Őrizd meg, kiket szeretek, őrizd meg, Örök Szeretet!

Űzd el a bajnak árnyait, terjeszd ki rájuk védőszárnyaid.

Sok gondod lehet, Istenem, oly sok az ember idelenn s tán mindért sóhajt valaki - Neked kell mindet számon tartani.

Te mégsem fáradsz el bele, mert szíved jóval van tele,

látott semmit. Aztán hirtelen megtörtént vele az, ami még soha. Szeme elé kapta a kezét, de még a kezén át is érezte, mit jelent látni Istent.

Sokáig volt még a hegyen. Megkereste ismét azt a nagy követ, amiből az elpusztult, összetört kőtáblákat hasította. Két újabb táblát vésett ki. Lassan ment a munka. Nem csupán a fáradság miatt, hanem azért, mert mindig azokra az összetört táblákra kellett gondolnia közben. Nem várja-e újabb aranyboijú, ha ezeket leviszi? Időnként Isten szólt hozzá, hogy elmondja, hogy faragja a táblákat. Mózes mindig érezte, hogy ott van vele.

Amikor elkészült a munkával, fölvitte a táblákat a hegyre. A hegy tetején Isten szólalt meg.- Az ŰR irgalmas és kegyelmes Isten szólt meleg hangján. - Türelme hosszú, szeretete és hűsége nagy.

Mózes földre rogyott. A táblák mellette feküdtek.- Ó Uram - szólt Mózes meghatottam - Ha megnyertem jóindulatodat, jáij közöttünk Uram! Mert bár kemény nyakú nép ez, bocsásd meg mégis bűnünket és vétkeinket. Tégy tulajdonoddá bennünket.

Az ÚR így válaszolt:- Én most szövetséget kötök veletek. Mózes negyven napig volt a hegy tetején. Titokzatos belső kapcsolatában irta fel a tízparancsolat igéit a táblákra.

A szépséges betűkkel írt mondatok Isten üzenetei voltak.

K.T.

sőt orcád akkor szomorú, ha megfogy ez a lélek-koszorú.

Én még csak bimbó vagyok itt, de már kinyíltam egy kicsit, csokrodba végy föl engem is, . kitárva kelyhem engedj kémem is.

Nem kérek többet, jó Atyám, csak ennyit szívből, igazán: őrizd meg, kiket szeretek, őrizd meg mindet, Örök Szeretet!

1940

Gyülekezetünk visszakérte és hála Istennek vissza is kapta egykor államosított iskoláját. Mit kezdjünk vele? Persze vannak ötleteink. Gondolatok, elképzelések a terveink szerint 1993. év őszén induló négy osztályos, alsó tagozatos maximum 100 tanulót és nyolc-tíz tanárt foglalkoztató iskoláról. Valami olyasmit szeretnénk csinálni, ami nem csak iskola, nem csak egyházi, de evangélikus is. Mi lehet ez? Te is kitalálhatod a következő kérdésiekre válaszolva.

1. Nagy reformátorunk — Luther Márton is - űzte ezt a „szakmát", sőt egy időben ezzel kereste a kenyerét.

2. Magyar reformátor elődeink - Sztáray Mihály, Huszár Gál stb. - ezt a módszert is előszeretettel alkalmazták a reformáció tanainak terjesztésére.

3. Ez tartotta a lelket az ellenreformáció idején sok megfélemlített gyülekezetben, ahol elűzték a papot és nem volt Biblia sem.

4. Sok nemzetiségi gyülekezetben, ahol a prédikáció már magyarul szól, amire gondolok, az még mindig anyanyelven hangzik.

5. Népszerűsítéséért sokat tett az a világhírű evangélikus, aki nem csak húsz gyermekéről, de arról is felismerhető, hogy nevének betűiből komponáltak.

6. Az előbbi külföldi művész nevének magyar jelentése: patak.

7. A Biblia 150 zsoltárát is használták és használják ilyen módon.

8. A mai modern gépekkel teli világban egyre többen inkább csak hallgatói, mint művelői, s nem tudják, milyen sokat veszítenek vele.

9. Az evangélikus istentisztelet, liturgia, ifjúsági órák elképzelhetetlenek e nélkül.

Brebovszky János

Mi köze a tejeszacskónak a mához,

avagy mi köze a tejnek a Bibliához?

Erre a kérdésre kaptak választ az Országos Bibliai és Hittanverseny résztvevői a nyitó áhítaton, ahol Fe- renczy Erzsébet szolgált. 94 szempár figyelte, hogyan bújik elő egy tejeszacskóból a Szentírás. „Csodát” láttunk, mind akik ott voltunk és feleletet kaptunk a címadó kérdésre. Most feltehe- ted a kérdést: én miért nem voltam ott?

A következő fordulókra még jelentkezhetsz! A jelentkezés feltétele, hogy próbálj meg válaszolni a fenti kérdésre, írásban a MEVISZ címén (1088. Budapest, Szentkirályi u. SÍ., június 30-ig.) A borítékra írd rá: Hittanverseny II. forduló. Ha jobban kedveled a toll és ceruza forgatását, készíthetsz rajzot az evangélium egyik történetéről. Egy jelenet lerajzolásával már kész is a jelentkezésed, s nem maradsz le a következő fordulókról.

De ne szaladjunk úgy előre időben, mert a verseny további fordulóira még később kerül sor. Inkább álljon itt néhány kedvcsináló információ és a győz-, tesek „dicső névsora”.

Az ország számos gyülekezetéből találkozhattak társaitok május 1-jén a versenyen. Az igazi célunk is pont ez volt. Távolságokat legyőzve, közelebb akartuk hozni az evangélikus fiatalokat egymáshoz, az Úrban. A gyülekezés közbeni ének tanulás, röpke táncház segített feloldani a kezdeti szorongást.

Micsoda hangzavar volt az első feladatnál? Mindenki kapott egy bibliai xieyet, anjú ..valamilyen logika szerint Három másik1 névhez kapcsolódott. Meg'keSett kexesni a pátokat.“ így ve- ' ródtek csapatokba a résztvevők.

Mi volt a többi feladat, csak győznénk sorolni?! Volt ott bibliai ige-kirakás, célbadobás, történet-szétválasztás, videós bejátszás... és a végén „mini színdarab” előadás.

Minden résztvevőt győztesnek lehetne kikiáltani és „koronát fejére”, hiszen tudásuk legjavát adták. A Bibliában keresték az Igazságot otthon, a gyülekezetben és itt a versenyen. Ide kívánkozik egy Ige: Légy hű mindhalálig és néked adom az élet koronáját. (Jelenések könyve 2,10) a feladatokat mégis pontoztuk és ennek alapján a legtöbb pontot összegyűjtők a következők. Kicsik: első helyezettek: Bajczi Andrea (Györköny), Bálint Eszter Lídia (Celldömölk), Herczeg Szonja (Kelenföld), Kemény Csaba (Csömör); második helyezettek: Csorba János (Budavár), Krausz Márton (Györköny), Varga Csilla (Kelenföld), Zalán Eszter (Deák tér); harmadik helyezettek: Balicza Klára (Budavár), Csordás Nóra (Terény), Csordás Ágnes (Te- rény), Weil Gabriella (Gyönk). Nagyok: első helyezettek: Bálint Gergely Illés (Celldömölk), Thiesz Melinda (Dunaegyháza); második helyezettek: Pő- cze Márta (Budavár), Wurm Tamás (Györköny); harmadik helyezettek: Rajki Hortenzia (Györköny), Novotni Dániel (Kelenföld).

Két-két nevet még meg kell említenünk. A legjobb rajzok és intetjük beküldőit. Kicsik: Balicza Klára (Budavár), Erős Kinga (Zugló). Nagyok: Novotni Dániel (Kelenföld), Pőcze Márta (Budavár).

Nem tudjuk felsorolni azok neveit, akik mind segítettek a felkészülésben, előkészületekben, lebonyolításban, de köszönjük segítségüket további áldást kérve szolgálatukra. SEMMISEM HIÁBAVALÓ AZ ÚRBAN!

Börönte Márta

Bibliaverseny

Úgy érzem, az ideji május elsejét nem szabad szó nélkül Hagynunk.

Már márciusban izgalommal készítettük a rajzokat és a riportokat. Vajon mi lesz ebből? Hamarosan hozta is a postás a levelet, amiből megtudhattuk, ez a május elseje más lesz, mint a többi. Természetesen mindenki többször fogta a kezébe a Bibliát, s figyelmesebben olvasta azt, mint máskor. (Tálán már ezt is egy részeredménynek tekinthetjük.)

Végre elérkezett a péntek. Sokan izzadó tenyérrel és remegő hanggal köszöntek Jo- cónak a BÉG előcsarnokában. A Díszteremben néhány gitáros próbálta feloldani a feszültséget, több-kevesebb sikerrel. Hiszen ki ne izgulna egy országos verseny előtt? Lassan elcsendesedtünk, s Ferenczy Erzsiké megtartotta az áhítatot.

A versenynek megvolt a maga sajátos hangulata. A tizenegy feladathoz szükség volt mind a kreativitásunkra, mind az általános bibliaismeretünkre. S míg a zsűri értékelt, új énekeket tanulhattunk.

Ezúton szeretném megköszönni mindannyiunk nevében a szervezőknek, hogy egy ekkora méretű versenyt ilyen kitűnően meg tudtak oldani. Nagy érdeklődéssel várjuk a verseny további fordulóit, hisz mindenkit örömmel tölt el, ha Jézus nevében egy ilyen színvonalas program adódik a gyülekezésre. Remélem, a szervezők kedve sem lankadt, és újult erővel készülnek a mi újabb próbatételünkre.

Az Úr áldását és segítségét kérem szolgálatukhoz, hogy Nekik is örömük teljék benne. Thiesz

Isten sok arca

A két éve megalakult Keresztény-Zsidó Tanács kiadásában jelent meg a Keresztény-Zsidó Párbeszéd Könyvtárának 1. kötete. Kiadója a müncheni Mérleg, a Tanáccsal közösen. „Az egy Isten sok arca" című könyvében Reinhard Neudecker jezsuita páter - aki a római Pápai Bibliai Intézetben a rabbinikus irodalom professzora -, bemutatja a katolikus-zsidó kapcsolatok megújításának történetét, a II. Vatikáni Zsinattól (1965) II. János Pál pápának a római zsinagógában tett látogatásáig (1986).

A könyv bemutatása sajtótájékoztató keretében országos egyházunk tanácstermében volt. Dr. Endreffy Zoltán ismertette a könyv tartalmát, kiemelve, hogy a korábbi antijudaista nézetet hogyan revideálta a katolikus egyház a II. Vatikáni Zsinaton. A mű alkalmas arra, hogy megismerjük a katolikus egyház nézetének alakulását, azokat az eredményeket, melyek a tanítás felülvizsgálatához vezettek és arra, hogy ennek alapján felülvizsgálják a hívek tanításának helyességét (pl. hittankönyv revízióra is).

R. Neudecker autentikus, avatott szakértője ennek a kérdésnek. Korábban hét évet töltött a cincinnati rabbiképző intézetben, ahol judaisztikát tanult. Vatikáni határozatokat ismertet, melyek a zsinat után keletkeztek, így az „Irányvonalak és útmutatások a Nostra aetate kezdetű zsinati nyilatkozatok végrehajtására" című (1974) és „Hogyan kell a zsidókat és a zsidóságot helyesen ábrázolni a katolikus egyház igehirdetésében és katekézisében?" című határozatot. A teológiában, hitoktatásban és a liturgiában, de az egyházi élet minden fontos területén kell a gondolkodást és tanítást átalakítani, hogy a hívek a zsidóságban ne a gyűlölt ellenfelet, hanem „az idősebb testvért” lássák, akiktől sokat tanulhatnak.

Ezt a tanulást segíti a könyv második része, melyben a szerző talmudi szövegeket közöl, hogy azokból megismerhesse az olvasó a zsidó Isten-élményt, és így mintegy belülről ismerje meg a zsidó vallási gondolkodást.

Az egy

Dr. Endreffy Zoltán irja a Mérleg 1991/2. számában: „Neudecker könyvét különösen érdekessé teszi, hogy nem egyszerűen tudományos jellegű kifejtése a zsidóság új katolikus teológiájának, hanem krónikája annak az izgalmas történetnek, ahogy a katolikus egyház XXIII. Jánostól kezdve kikínlódta magának ezt a fordulatot, nem ritkán az egyház konzervatív köreinek dühödt ellenállása közepette..

E sorok írója megkérdezte, hogy mikor várható, hogy a sorozatban megjelenik a protestáns-zsidó viszony teológiai elemzése és hasonló bemutatása. ígéretet kaptunk reá.*

(A könyv megrendelhető: Mérleg Ejyredíció, Kapás u. 14-16. II. em. 11.1027 Budapest. Ara 195,- Ft.)-s-y.

* A sorozat szerkesztői: Endreffy Zoltán, Kovács Endre, Landeszmann György, Szebik Imre, Tamás Bertalan.

„Szeretetet csak szeretet kelthet”

350 év a művelődés szolgálatában

A Magyar Irodalomtörténeti Társaság és a Magyarországi Piarista Rendtartomány tudományos emlékülést rendezett az ELTE Bölcsészeti Karán a rend magyarországi megtelepedése 350. évfordulója alkalmából. A tanácskozást Hunyady György, az egyetem dékánja nyitotta meg, méltatva a piarista rend évszázados szerepét a magyar művelődésben és oktatásban. Neves világi és szerzetes tudósok emlékeztek azokra a kegyesrendi tanárokra és tanítványokra, aki a XVIII. századtól napjainkig aktív szerepet vállaltak szellemi életünkben. Munkásságukról bézséit Kerényi Ferenc, Kókai György, Kilián István. Rónay László és Pomogáts Béla Sík Sándorra emlékezett, Vörös Imre a Voltairet fordító Benyák Bemátra, Gyimesi István a matematikus Dugonics Andrásra; Mészáros Gábor Kácsor Keresztély történészről beszélt, idézve „Szeretetet csak szeretet kelthet” pedagógiai elvét. Szomorú volt hallani Holl Béla beszámolójában a rend híres könyvtárának az utóbbi évtizedek okozta veszteségeiről, értékes gyűjtemények pusztulásáról.

Jeleníts István a XVIII. századi három nyelvű József-isko- ladrámát értékelte, részleteket bemutatva. Zárszavában a Piarista Rend tartományfőnöke annak a reményének adott kifejezést, hogy ez a tanácskozás is segít a sokszor mesterséges szakadékok eltüntetésében s a múltat feledve, de tapasztalataiból okulva a felebaráti szeretet erősítésével, keresztényi hittel az együttműködést erősíteni.

Sebeiken Pálma

A Tranoscius fordítója

DR. VIETORISZ JÓZSEF (1868-1954)

1 O/C O-ban született Nyíregyházán. Az Evangéli- J. OUO kus Gimnázium tanulója volt. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemre került és ott 22 éves korában klasszikafilológiából bölcsészdoktori oklevelet szerzett.

1891-ben Alma Matere hazahívja Nyíregyházára, ahol 37 éven át tanított, 1928-ban történő nyugdíjazásáig. Két ízben volt az iskola igazgatója. Nyugdíjba vonulásakor tankerületi főigazgatói címmel tüntették ki. Az iskolától sohasem szakadt el. Minden iskolai ünnepségen, rendezvényen résztvett. Az érettségi találkozókon megtapasztalta tanítványai szeretetét.

írói tehetsége már diákkorában megnyilvánult. Egyetemi évei alatt a fővárosi lapokban közölte írásait. Már 1896-ban megjelent Budapesten első verseskötete „Giuseppe költeményei" címmel. Még ebben az évben megírta „A nyíregyházi kaszinó történeté”-t. Az első világháború alatt születtek meg a „Levelek a harctérre" és a háborús költemények, amelyek 1923-ban az „Orgonazúgás" című kötetben jelentek meg. 1924-ben látott napvilágot az önéletrajz indíttatású költői elbeszélése „Senki Pál” címmel, amelyet a Tudományos Akadémia Nádasdy-jutalomdijával tüntetett ki. 1930-ban jelent meg az „Ars poetica mea” költészettani verses tanulmánya. 1944-ben a „Sóhajok hidjárt" című kötete zárta le műveinek sorát.

Műfordításai is jelentősek. Már 1904-ben megjelenteti a Tudományos Akadémia Vergilius eclogáinak fordítását, és a Franklin Társulat Herodotos történelmi munkájának szemelvényeit. Lefordította a teljes Aeneist.

Fordításai között külön kell beszélni a „Tranoscius" fordításáról, amely egyedülálló. Tranovszky György liptószentmiklósi lelkész 1591-1637 között élt. Nevét latinosán Tranosciusnak írta. 1636-ban jelentek meg az általa összegyűjtött énekek a „Cithara sanctorum”- ban. Ezt a Tranoscius énekeskönyvet hozták őseink magukkal a Felvidékről, majd Békés megyéből, amikor 1753-ban Nyíregyházán telepedtek le. Még az én gyermekkoromban is ezt a vaskos, veretes-kapcsos könyvet vitték az istentiszteletre az öregek. Dr. VietoriSz József

Tranoscius-fordítását a Luther Társaság 1935-ben adta ki.

A nyíregyházi evangélikus gyülekezet mindig szeretett énekelni. Amikor 1911-ben általánossá lett a Dunántúli Enekeskönyv használata, hiányát érezte kedves énekeinek. Ezért 1924-ben a Dunántúli Enekeskönyv Toldaléka-ként csatolta kedves énekeit. A nyíregyházi Toldalékot Paulik János igazgató lelkész látta el előszóval és Geduly Henrik tiszai evangélikus püspök ajánlásával került használatba. Az énekek nagy része a Tranoscius énekgyűjtemény magyar fordításából származott. A jelenlegi énekeskönyvünkben több Tranoscius ének és dr. Vietorisz József saját költésű éneke is megtalálható.

1937-ben dr. Vietorisz Józsefet széleskörű irodalmi tevékenységéért a Kisfaludy Társaság tagjává választotta.

1942. március 19-én a Szabolcsi Tanári Kör a Kossuth Gimnázium dísztermében köszöntötte abból az alkalomból, hogy a Pázmány Péter Tudományegyetem arany oklevéllel tüntette ki 50 éves tanárt éÉ írói munkásságának elismeréséül. Zsolnai Vilmos igazgató megnyitója után Túróczy Zoltán, a tiszai egyházkerület püspöke adta át az arany oklevelet. Köszöntötték Wei- szer Gyula leánygimnáziumi igazgató, Szohor Pál polgármester, Bertalan Kálmán országgyűlési képviselő, Kemény Péter elemi iskolai igazgató.

Az 1942. június 4-én megtartott Kossuth Gimnázium majálisának fénypontja a Vietorisz emléktábla átadása volt. Egy tölgyfából készült zöld-fehér színben, amely a gimnázium színe is. A táblán dr. Vietorisz József „Sóstó” című verse volt olvasható. A tábla alján a következő felirat szerepelt: „Ezt a táblát a nyíregyházi evangélikus Kossuth Gimnázium helyezte el 1942. június 4-én, a majális napján.” Az emléktáblát Zsolnai Vilmos igazgató adta át és Szohor Pál polgármester vette át Nyíregyháza város nevében.

Ezt a táblát a második világháború vihara elsodorta. Most, amikor 1992. július l-jén a Kossuth Gimnázium ismét egyházi kezelésbe kerül, bizonyára lesz, aki ápolja dr. Vietorisz József emlékét és az emléktáblát visszahelyezi oda, ahol volt. A hálás utókor eddig sem feledkezett meg róla, mert Nyíregyházán utcát neveztek el nevéről és a Kossuth Gimnázium falán emléktábla hirdeti egykori növendéke, tanára, igazgatója emlékét.

Dr. Reményi Mihály