Evangélikus Élet, 1992 (57. évfolyam, 1-52. szám)
1992-06-07 / 23. szám
57. ÉVFOLYAM 23. SZÁM 1992. JÚNIUS 7. PÜNKÖSDVASÁRNAP JJ ÁRA: 20 Ft A Szentiélekről tehát azt kell tanítanunk, hogy Vigasztaló... Vigasztaló pedig az, aki a megszomorodott szívet Isten iránt megvidámítja, jókedvre derít, mert hiszen arról biztosít, hogy bűneink meg vannak bocsátva, a halál meghalt, az ég megnyílt s Isten ránkmosolyog Luther A TARTALOMBÓL A SZENTLÉLEK EGYHÁZAT TEREMT LÁTHATÓ ÉS LÁTHATATLAN EGYHÁZ SZOLGÁLAT AZ EGYHÁZBAN KITEKINTÉS A VILÁGEGYHÁZBA PÜSPÖKLÁTOGATÁS KÁRPÁTALJÁN LUTHER-RÓZSA AZ ÓVODÁBAN Az én telkemet adom belétek - ezt mondja az Úr és azt cselekszem, hogy az én törvényeimet megőrizzétek, és betöltsétek. Ezékiel 36,27 BÓDÁS JÁNOS IMÁDSÁG SZENTLÉLEKÉRT Zúgó szél, mennyei vihar, jöjj a Lélek lángjaival! Isteni erő van tenálad, tégy vele most nagy, szép csodákat. Erőddel a szíveken zúgj át és szellőztesd ki minden zugát, szellőztess ki országot, népet, az egész nagy földkerekséget. Söpörd el a bűnt, a gyanakvást s tedd, hogy végre szeressük egymást. Hiába pénz, ravaszság, fegyver, csak nyomorult marad az ember. Rajtunk hatalmat te vehetsz, újjá, tisztává te tehetsz, s bevetheted a szíveket égi maggal: hogy szeretet, igazság, szépség dús virága illatozzon szét a világba. A Föld ne gyilkos atombomba dühére, - de szent viharodra rendüljön boldog félelemmel. Te légy mennyei mentő fegyver, földrengés, mely nem ront, de épít, pusztítás, mely tisztit és szépít, vihar, mely alkot, tűz, mely éltet embert, családot, földet, népet. Hiába pénz, ravaszság, fegyver, csak nyomorult marad az ember! S milliók kémek, mert belátják: nem segít más, csak az imádság, a könyörgés:... Jöjj, szent vihar, ég tisztító lángjaival, söpörd el a bűnt, a gyanakvást, add, hogy végre szeressük egymást, s mint a táj, ha elállt a zápor, ragyogjon föl a Föld orcája a béke tiszta sugarától! vesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás (Ga- lata 5,22). Emberi és egyházi kísértés, hogy megváltoztassuk a Miatyánk utolsó mondatát és valahogyan így gondoljuk : „enyém az ország és a hatalom és a dicsőség”, pedig az egyház megújításában és megújulásában is az eredeti változat az igaz: Istené az ország, a hatalom és a dicsőség, ezért imádkozhatjuk: Veni Creator Spiritus - Jöjj el hozzánk teremtő Szentlélek! Dr. Harmati Béla Az első pünkösd óta hányán kezdtek már neki az egyház megújításának. Kerek kétezer esztendő alatt egyházatyák, teológusok, reformátorok, és különféle mozgalmak szorgalmazták a lelki-spirituális és szervezeti-külső változásokat. Az alapelvekhez, a pünkösdkor létrejött egyházhoz, a gyökerekhez, a bibliai tisztasághoz való visszatérés a mércéje a legtöbb ilyen megújító kísérletnek. Pünkösd ünnepének üzenete az, hogy az egyház nem a miénk, embereké, mint kizárólagos tulajdonunk, hanem Istené, aki a jánosi evangéliumi megfogalmazás szerint Lélek és akik öt imádják, azoknak lélekben és igazságban kell imádniuk. Látnunk kell azonban azt is az egyház történetében, hogy a Szentlélek megújító munkája ellenében vagy mellette a korszellem is jelen van az egyház megváltoztatásának kísérleteiben. A korszellem egyik megnyilatkozási formája az egyház életében, hogy mióta Nagy Konstantinusz császár hivatalos vallássá tette a keresztyénséget a római birodalomban, állam és egyház összekapcsolódott. A trón és az oltár, a politikai hatalom és a lelki hatalom közel került egymáshoz és összeszövődött. Az egyház sokszor a hatalomhoz igazodott, kívülről fogadott el parancsokat. Időben közel van hozzánk az átélt kétféle kísértés, a jobbfelé igazodó hitleri vagy a balfelé tájékozódó vörös keresztyénség. Nemcsak politikai áramlatok, hanem filozófiai, világnézeti iskolák és korérzések is hatást gyakoroltak az egyházra. A templomépítési stíluson, a teológiai iskolák kifejezési formáin látszanak a korszellem jegyei. A prédikációk nyelve mindig tükrözi a kor stílusát és elvárásait. A felvilágosodás vagy a romantika hatása alól nem tudták kivonni magukat sem a teológusok, sem az énekeskönyvek szerzői vagy az oltárképek festői. A korszellem, a környezet nem minden korban és nem mindenütt szegült szembe az egyházat megújítani kívánó Szentlélekkel, hanem sok esetben azt látjuk, hogy a korszellem teret adott az Isten ügyének, kapcsolópontként ragadhatta meg az egyház missziói munkája, mint például a reformáció vagy a pietizmus korában, vagy ide sorolhatjuk az ökumenikus mozgalom kezdeteit is. Pünkösdkor, az egyház születésnapján arra figyelhetünk, hogy a kétezer éves egyháztörténet, az egyház létezése és szüntelen megújulása a közöttünk és bennünk munkálkodó Szentlélek titka, ahogyan Pál apostol fogalmazta a korinthusi gyülekezetnek: „Az Űr pedig a Lélek és ahol az Úr Lelke, ott a szabadság” (2Kor 3,17). MEGHÍVÓ A HARTAI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG megújított templomának felszentelése 1992. június 21-én de. 10 órakor lesz ünnepi istentisztelet keretében. Az ünnepség napján németajkú evangélikus gyülekezeteink találkozóját is megtartjuk. Minden érdeklődőt, gyülekezeteket és egyéneket is szeretettel várunk. Gyülekezeti Presbitérium MEGHÍVÓ Az Evangéllius Hittudományi Egyetem (Teológiai Akadémia) június 20-án de. 11 órakor tartja TANÉVZÁRÓ istentiszteletét és ünnepi ülését a zuglói evangélikus templomban (Budapest XIV. Lőcsei út 32.). Erre az alkalomra mindenkit szeretettel hívunk. Korunkat sok egyházi ember az „akut lélekfeledés” betegségében szenvedőnek látja, amikor az egyházi élet sok helyen szokássá merevedik, lélektelen liturgiává válik, megtartva a külső formákat, de elveszítve a megújító erőt. Az ősi pünkösdi imádság, „Veni Creator Spiritus” - „Jöjj el hozzánk teremtő Szentlélek” az egyház, a gyülekezet, a szívünk, a gondolkodásunk és érzéseink megújulását, az Igéhez, az evangéliumhoz való közeledést kéri. „Az Űr pedig a Lélek...”, azaz a Szentlélek titokzatos munkája, hogy általa Jézus, a Názáreti „Christus praesens”, a jelenvaló és közöttünk munkálkodó Krisztussá válik. Amikor 1992 pünkösdjén gyülekezeteinkre, egyházunkra, magyarországi keresztyénségünkre nézünk és megújulásért könyörgünk, akkor hálát adunk azokért a lehetőségekért, amiket az elmúlt időszakban kaptunk. Hiszen megnyíltak a kapuk az egyház előtt. Evangélizáció, misszió, hitoktatás, iskolák újraindítása, diakóniai intézetek alapítása mind szabad, évtizedek korlátozott egyházi tevékenysége után. Újragondolhatjuk feladatainkat, rendezhetjük sorainkat, új törvénykönyvet, belső egyházi struktúrákat hoz majd létre törvényalkotó zsinatunk. Az egyház megújulása életünk megújítását munkálja és feltételezi, hogy teremjük a Lélek gyümölcseit, ahogyan az apostol sorolja azokat: szeretet, öröm, békesség, türelem, szíMEGHÍVÓ A SZARVAS-ÓTEMPLOMI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG és SZARVAS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 1992. június 14-én, vasárnap de. 10 órakor kezdődő ünnepi istentiszteleten és közgyűlésen emlékezik TESSEDIK SÁMUEL templomépítő és iskolaalapító lelkészére születésének 250. évfordulóján. Igehirdető: DR. HARMATI BÉLA püspök Ünnepi megemlékezés: DR. PALOV JÓZSEF múzeumigazgató Az ünnepség díszvendégei: GÖNCZ ÁRPÁD a Magyar Köztársaság elnöke és JESZENSZKY GÉZA külügyminiszter Délután 4 órakor hangverseny a templomban. Közreműködnek: PESKÓ GYÖRGY orgonaművész, BERCZELLY ISTVÁN, a Magyar Operaház szólistája. Szeretettel várjuk a velünk együtt ünneplőket, érdeklődőket. AZ EGYHÁZAK VILÁGTANÁCSÁNAK PÜNKÖSDI ÜZENETE Kedves Testvérek a Jézus Krisztusban! Mint különböző körülmények között élő, de a Lélek ajándékaiban egyként osztozó testvéreinket köszöntünk szeretettel benneteket, s Urunknak adunk hálát mindazért, amit az Ő Lelke tett és tesz közöttetek. Az idei Pünkösd vasárnapot sok helyen ökológiai vasárnapnak is nevezik, emlékeztetve valamennyiünket a földünk iránti felelősségünkre. Az Egyesült Nemzetek Szervezete Környezetvédelmi Bizottsága most tartja konferenciáját Rio de Janeiróban. Kormányképviselők és mások - köztük az Egyházak Világtanácsa tagegyházainak képviselői is - azért vesznek részt ezen az ülésen, hogy olyan, az egész föld életére kihatással levő kérdéseket- vitassanak meg, mint például a föld kizsákmányolása, vagy az élelmiszertermelés. A tanácskozások alatt és közben továbbra is várjuk Isten válaszát a .Canberrái Nagygyűlésünk imájára: „Jöjj Szentlélek - újítsd meg az egész teremtést!” A Szentlélek ajándékát, az új teremtés és új közösséget formáló erő forrását tapasztalták meg a hívek Pünkösd napján, amint azt az apostolok cselekedeteiről szóló könyv második fejezetében olvashatjuk. A Szentiéleknek ugyanerre az átformáló erejére van szükségünk a jelenleg világszerte uralkodó bizonytalanság, félelem, állha- tatlanság, és mesterkéltség közepette is. Azok a nemzetközi gazdasági és politikai szervezetek és rendszerek, melyek ellen mi is fellépünk (bár gyakran akaratlanul támogatjuk káros tevékenységüket), csak akkor alakulhatnak át felelősségteljes és építő struktúrákká, ha a Pünkösdi Lélek különleges erejével újra velünk és közöttünk lesz. A Pünkösdi Lélek a kommunikáció lelkületét és az összetartozás érzését munkálja. A hívek szemtől- szembe látták egymást, egy helyen voltak, együtt hallották a hangot, együtt érezték az új élet friss szelét. A Pünkösdi Lélek a bátorság lelkületét munkálja. „Figyeljetek ránk” - mondta Péter és mondták az apostolok. Rettenthetetlenek voltak. A Lélektől megerősödve felálltak és uruk bátorságát követve tettek bizonyságot. Bizonyosak voltak Istenük jelenlétében. A Pünkösdi Lélek az odaszánt élet lelkületét munkálja. A kérdés, amit az emberek feltettek - mit kell tennünk? - az odaszánás és elkötelezettség kérdése. Bűntudattal és reménytelenséggel megterhelve, vezetést és útmutatást kerestek. Erre az iránytadó Lélekre van szükség most is Rio de Janeiróban és valamennyiünk életében egyaránt. Imádkozzunk e tanácskozásért és mindannyiunkért. A Pünkösdi Lélek az egymásba vetett bizalom lelkületét munkálja. A tizenkét apostol lélekben egy volt. Állhatatosak voltak a „törvény és a próféták” tanulmányozásában, Isten igéjének hirdetésében, a megtérők hitének erősítésében. Az egyháznak minden szinten szüksége van erre az egymásba vetett, közösségi bizalomra. A Pünkösdi Lélek a szolgálat és a javak igazságos elosztásának lelkületét munkálja. Amikor Isten népe bűnbánatot tartott és teljes valójában Istenre hagyatkozott, elismerte, hogy földje, tengere, és minden vagyona - mint mindenek teremtőjéhez és adományozójához - az Istenhez tartozik. Ezek az emberek többé már nem birtokosai, hanem gondozói és részesei voltak Isten vagyonának, beleértve saját életüket is. Legyen a szolgálat és az igazságos elosztás szelleme realitás abban a világban, amelyben egyébként a kapzsiság, versengés, individualizmus, militarizmus és fegyverkezés uralkodik! Ä Pünkösdi Lélek a testvériség és az istentisztelet lelkületét munkálja. Az első keresztyének az egymás elfogadásának, szeretetének, megbocsátásának és bátorításának szellemében növekedtek. Megtapasztalták az önzés igájából való felszabadulást mások szolgálatára. A bűn rabságából szabadulva testvériségben imádták az Urat. Az egyháznak továbbra is keresnie kell az igazi közösségnek az élményét istentiszteletben és szolgálatban egyaránt. Az új pünkösdi közösség a feltámadott Krisztus egy egyháza, melyben a hívek osztoznak a Szentlélek átformáló erejében és bűnbánó imában segítségül hívhatják a Szentlelket azért, hogy legyőzzék az egyház bűnös megosztottságát. A teremtés és testvériség Ura éreztesse jelenlétét mindannyió- tokkal Pünkösd szent ünnepén. Az Egyházak Világtanácsának elnökei: Anna Marie Aagard professzor, Hojbjerg, Dánia Vinton Anderson püspök, St Louis, USA Leslie Boseto püspök, Boeboe Village, Salamon-szigetek Priyanka Mendis, Idama, Sri Lanka Ószentsége Parthenion pátriárka, Alexandria, Egyiptom Eunice Santana lelkész, Bayamon, Puerto Rico Őszentsége Sbenouda III, Kairó, Egyiptom Dr. Aaron Tolen, Younde, Cameroun
