Evangélikus Élet, 1992 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1992-05-24 / 21. szám

Evangélikus Elet 1992. mAjus 24. A fi jfts GYERMEKEKNEK 0 K N K A TÖRVÉNY ES AZ ARANYBORJÚ Továbbindultak és tábort ütöttek a Sinai hegy lá­bánál. Mózes felment a hegyre, ahol így szólt hoz­zá az Úr:- Ha engedelmesen hallgattok a szavamra, akkor ti lesztek az én tulajdonom valamennyi nép közül. Papok királysága és szent nép lesztek! Mózes elmondta ezeket az igéket a nép véneinek, ők egy akarattal így válaszoltak:- Mindazt megtesszük, amit az Úr parancsol né- künk! Virradatkor mennydörgés, villámlás, sűrű felhő tá­madt a hegyen és erős kürtzengés. Az Úr dicsősége leszállt a hegyre. Akkor mondta el Isten ezeket az igéket: I. Én az Űr vagyok a te Istened: ne legyenek más isteneid rajtam kívül! II. Ne csinálj magadnak istenszobrot: ne imádd, ne tiszteld azt! III. Ne mondd ki hiába Istenednek, az Úrnak nevét! IV. Emlékezzél meg a nyugalom napjáról és szenteld meg azt! V. Tiszteld atyádat és anyádat! VI. Ne ölj! VII. Ne paráználkodj! Vm. Ne lopj! IX. Ne tanúskodj hamisan felabarátaid ellen! X. Ne kívánd azt, ami a felebarátodé! Az egész nép hallotta az Úr szavát. Ekkor felment Mózes a hegyre, hogy átvegye Istentől a törvény igéit, amelyeket Isten maga vésett kőtáblára. Isten további parancsolatokat és rendeléseket is mondott Mózesnek és ígéretet tett arra, hogy szövet­séget köt a néppel. Figyeld meg! Figyeld meg! Figyeld meg! ■■Majd nem-minden parancsolat így kezdődik: Ne... - Nem örülünk, ha azt mondják nekünk: nem szabad, ne tedd (Ne bántsd a testvéredet! Ne vedd el a játékát! Ne hazudj!) Azért mondják, mert nem jó, amit csinálunk! Isten irántunk való szeretetét is mutatja az Ő tör­vénye, mert védi életünket, a családok, házastár­sak szeretetkapcsolatát, a tulajdont, becsületünket és a közösségek életét. A Tízparancsolat olyan, mint az útjelző tábla - megmutatja a helyes utat, a korlát - védi az embe­rek életét... a tükör - megláthatjuk benne: milye­nek vagyunk. Tudod-e? Tudod-e, hogy Luther Már­ton az 1. parancsolatot: Ne legyen más Istened! így ma­gyarázta : Az a mi Istenünk, akiben bízunk, akitől min­den jót várunk, így kerülhet a láthatatlan Isten helyére: a pénz, emberek, saját tudá­sunk vagy sikereink, mind­az, amiben jobban bízunk, mint Istenben. Mi jutott eszembe?. Paksi fiatalok, a helyi ifjúsági kör tagjai egy újságot indítottak be. Nagy fa ez. Kemény kézzel kell fog­ni a fejszét, hogy ne a lustaság, ké­nyelem vagy érthető fáradtság győzzön, hanem folytatódjék a megkezdett munka, s az összefogás gyümölcsöt teremjen. Újságunk cí­mét te is kitalálhatod, ha válaszolni tudsz a következő kérdések valame­lyikére! 1. Legtöbbször csak néhány per­cig látható természeti jelenség, héber neve „kését”, görög neve „írisz”. 2. Isten dicsőségének jelképe a Je­lenések könyve szerint. 3. A népmesék szerint, ahol a földet éri, ott kincset találhatsz. 4. Tavasszal, ősszel többször, télen szinte sohasem jelenik meg. 5. Napfény és csapadék, vagy egy egyszerű üvegprizma kell, hogy látíiatóvá váljék. 6. Isten békéjének és irgalmának a jelképe. 7. A sokféleség harmóniájának jel­képe. 8. Isten szövetségének jele, hogy nem lesz többé özönvfz. 9. Annak íve, melyet Nóénak és utódának adott emlékeztetőül. Brebovszky János RÉSZLETEK A PAKSI EVANGÉLIKUS FUTALOK LAPJÁBÓL: Mózes negyven nap és negyven éjjel fentmaradt a hegyén. Amikor látta a nép, hogy késlekedik Mózes lejönni a hegyről, azt mondták Áronnak:- Nem tudjuk, mi történt Mózessel, aki kihozott minket Egyiptomból. Készíts hát nekünk isteneket, akik előttünk járjanak! Áron igy válaszolt:- Adjátok ide arany ékszereiteket! Oda vitték neki. Áron mintát készített és boíjúszob­rot öntött belőle. Felállította a tábor közepén, a nép pedig így kiáltott:- Ez a te istened Izráel, aki kihozott Egyiptomból! Másnap kora reggel áldozatot mutattak be a szo­bor előtt; aztán leült a nép enni és inni majd mulatoz­ni kezdtek. Az Úr szava szólította Mózest:- Menj le a hegyről, mert megromlott a néped! Fellángol ellenük haragom és elpusztítom őket! Mózes esedezett Istenhez:- Uram, miért pusztítanád el a népedet? Múljék el, kérlek, izzó haragod! Ne mondhassák a pogányok: vesztükre vitte ki őket Istenük a pusztába! Ekkor szánalomra indult az Úr. Lement Mózes a hegyről, kezében a bizonyság két kőtőblája. Amikor odaért a táborhoz, meglátta a borjút és a táncot, haragra gerjedt: a földhöz vágta a táblákat és azok darabokra törtek. Aztán porrá törte az aranyborjút és a porát a vízbe szórta. Másnap aztán így szólt a néphez:- Igen nagy bűnt követtetek el! Ismét felmegyek az Úrhoz: talán engesztelési tudok szerezni a vétkeitekért! Áhítat „Ti magatok mint élő kövek, épüljetek fel lelki ház­zá, szent papsággá, hogy lelki áldozatokkal áldozzatok, melyek kedvesek Istennek a Jézus Krisztus által." (1 Péter 2,5.) Életem útján elmegyek Isten temploma mellett. Az úton ott hever egy darab árva tégla. Eltűnődöm sor­sán. .. Megvetett, sokak által semmibe vett árva tégla, kihullott tégla, a templom falából, s nem találja meg már a régi helyét. Nincsen kegyelmes kéz, mely lehajol­na érte és visszahelyezné. Az idők próbás viharában, mint magára hagyott drága érték, szétmállik lassan. Ha érző szive lenne, talán felsajdulna, talán visszakí­vánkozna a téglatestvérei közé, hogy a szeretet által összeforrjon újra szent hajlékká, Isten templomává. Binder Edit (A rovat anyaga postai késés miatt nem érkezett időben. Készítette a Szerkesztőség.) Ifjúsági kirándulás Miskolcon Reggel hét órakor gyülekeztünk a lelkészcsaládnál. Ügy volt, hogy tízen megyünk... Első útunk a bölcső­déhez vezetett. Persze nem azért, hogy mindannyian ott maradjunk, csak a legifjabb Brebovszkyt szállítot­tuk oda. „Minden kezdet nehéz” szokták mondani, ezt mi is megtapasztaltuk. A Lada Szamara megma­kacsolta magát és negyed órán keresztül tologattuk. Majd végre negyed kilenckor útnak indulhattunk. Á csoport két autóval utazott... Hosszú és fárasztó utazás után érkeztünk Aggtelekre. Szerencsénk volt, éppen akkor ment be egy csoport a barlangba. Velük mentünk mi is. Itt jól éreztük magunkat - na nem csak azért, mert az idegenvezető érdekes dolgokat mon­dott, hanem mert Gábor jól szórakoztatta a csapatot. Este fél hétre érkeztünk Miskolcra, ahol az ifjúság tagjai vártak ránk. Jó beszélgetés alakult ki, majd együtt vacsoráztunk és azután családokhoz kerül- tünkv 'Én H: T-ékftöz, ahol reggeli, majd búcsúzás a vendéglátó esalátítófrús ir'áfiy a papi rezidencia. Aznap a város nevezetességeivel és múltjával ismerkedtünk. Megnéztük a Herman Ottó múzeumot, majd az Orto­dox múzeum következett. Nagyon tetszett a „ház a fejünk felett” című kiállítás, ami a különböző éghajla­ti körülmények között élő embercsoportok életstílu­sát mutatta be. Délután háromig voltunk együtt a fiatalokkal és ezután indultunk az egri várba, majd Egerszalókra. Maradandó élmény volt számomra, hogy a csodá­latos környezetben található szabadtéri hőforrás me­dencéjében ruhástól úszkálhattam. Megkérdezték tár­saim, hogy van-e váltóruhám, és amikor én gyanútla­nul igennel válaszoltam, máris a vízben találtam ma­gam. A fürdőzés után fájó szívvel indultunk hazafe­lé... Számomra felejthetetlen élmény volt ez a kétnapos kirándulás. Hingl Zoltán UJ ÉLET Megfakult, lejárt, ósdi, elavult, berozsdásodott, megsárgult, nehézkes, elhalt, erőtlen, már semmire se jó. Jó lenne egy új, egy életerős, friss, tiszta, könnyed. De hogyan? És különben is jó nekem, ami eddig volt, a régi, a megszokott. Legalább nem kell fáradoznom. Végül is ha jól megnézem, nem is olyan ócska. De kinek? Egyesek azt mondják, jó lenne egy új. Nem tudom mi közük hozzá és miért pont nekem mondják. Ha úgy őszintén magadba nézel, fénylik még csak egy kicsit is? Vagy jó minden úgy ahogy van? • Jó lenne egy új! - mondja az Isten. De mi? . Nem ruha, nem dal és nem barát, hanem egy új élet. Ez az ami kell nekem! - mondja az Isten. És ez az, amire neked is szükséged van. Ha felismered, hogy életed megsárgult, bűnös, gye­re hozzám és én adok egy újat. S ne akard saját magad befoltozni bűneidet, mert attól új nem lesz. Iwl* Neked szól most ez az üzenet s ha megértetted, vigyázz, már nem mehetsz csak úgy el saját magad mellett! Binder Edit IFJÚSÁGI KONFERENCIA BALATONSZÁRSZÓN Egyházunk 1992. augusztus 23-29-ig idén is megrende­zi a JÄ és 30 év közötti fiatalok konferenciáját. Helyszín a balatonszárszói evangélikus üdülő. Részvételi díj 1200,- Ft, amit majd a konferencián lehet befizetni. Jelentkezni lehet június 20-ig a . következő ebnen: Fabiny Tamás, 1102 Budapest, Kápolna u. 14. B ármely irányból közelítjük meg Sepsiszentgyör- gyöt 1 akár Brassó, akár Kézdivásárhely vagy Tusnádfürdő felől messziről kirajzolódik a város körvonala. Nagy része az Olt jobb partján fekszik, a Baróti-hegység legmagasabb csúcsától (1017) keletre. Éghajlata kellemes, szubalpin; a levegő ózondús. Szá­mos turisztikai program indulópontja. Sepsiszentgyörgy Erdély délkeleti része egyik leg­régibb települése. Nevét 1322-ben okmány említi. 1461 óta yáros. 1520 óta vásártartó jogú. Vásárai a középkorban messze földön híresek voltak: azon a téren tartották akkor is, ahol most. Református erőd temploma a 16. sz.-ban épült. 1690-től középis­kolája volt. Ebből fejlődött ki a Mikó-kollégium: kétemeletes épülete a Fő téren áll. Itt látható az egy­kori Megyeháza: 1832-ben épült klasszicista stílus­ban. Homlokzatán Háromszék címere látható. Falán emléktábla: a magyar szabadságharc idején az épü­letben székelt Háromszék^ Honvédelmi Bizottmánya. Itt hangzottak el Gábor Áron szállóigévé vált szavai: „Lészen ágyú!” 1948 óta állandó magyar színtársulata van. A szín­ház vállalkozásai közé tartozik az azonos szerzők művei ciklikus bemutatása: pl. Tamási Áron, Sütő András. A város a környékbeli székelység művelődési köz­pontja. Háromszék vármegye székhelye volt. A lakos­ság, részt vett a Dózsa György parasztháborúban. Az 1848-as forradalom nagy visszhangra talált. Bem tá­bornok felhívására Gábor Áron nyilatkozattal vála­szolt. Hangoztatta, hogy e vidék mindenben támogat­ja a forradalom szabadságeszméit. Gábor Áron 1848 decemberében Sepsiszentgyörgyön 4 rézágyút öntött a Habsburg birodalmi csapatok ellen harcolóknak. Érdekes Gábor Áron bronzágyújának másolata a mú­zeumban. A 48-as kort még Bem apó kis hordozható nyomdája képviseli. Az ország egyik legnagyobb múltú múzeuma, a sepsiszentgyörgyi Megyei (eredeti nevén Székely SZÉKELY NEMZETI MÚZEUM Sepsiszentgyörgy kulturális értékei Nemzeti) Múzeum 1879-ben létesült. Alapját imecs- falvi kastélyában özv. Cserey Jánosné Zathureczky Emília vetette meg, ki házitanítója: Vasady Nagy Gyula segítségével hozta létre a háromszéki Cserey Múzeumot és a 8779 tárgyból álló régiséggyűjtemé­nyét a székely népnek adományozta. A megtisztelő feladatot, hogy az intézménynek székhelyet biztosít­son, Sepsiszentgyörgy város kapta. A gyűjteményt ideiglenesen a Mikó-kollégiumban helyezték el. Mivel- részint a tudományos kutatómunka eredményeként- az anyag megsokszorozódott, égetővé vált önálló hajlék, melynek tervezésével Kós Károly műépítészt bízták meg 1910-ben. 0 a korszerű múzeum igényeit igyekezett összehangolni a vidék népi építészete stílus­elemeivel. Az architektúrát, a külsőt, a stílust illetően oly szokatlanul merész és újszerű tervet készített, mely e korban - különösen vidéki viszonylatban - méltán keltett feltűnést, csodálkozást, esetleg ellenzést is. A monumentális épület 1911-12 között épült fel. Ka­puit a nagyközönség számára, a közelgő világháború miatt, csak 1920-ban nyitotta: könyvtári és levéltári, régészeti és éremtani, néprajzi, képzőművészeti és ter­mészetrajzi osztályaival. A gyűjteménygondozói, kiál­lításrendezői munkássága eredményeként a tárgyak száma évről évre emelkedett. 1929-ben 70 ezer, 1979- ben pedig 190 ezer volt. Az 56 ezer kötetes könyvtára, a székelységre vonatkozó okiratgyűjteménye is gaz­dag. Sajnos, a második világháború alatt pótolhatat­lan veszteség is érte a múzeumot. Gyűjteménye legér­tékesebb részét akarták megmenteni; a ládákba cso­magolt anyagot azonban vasúti szállítás közben bom­batalálat semmisítette meg. A háború után hamarosan újjáéledt e nagymúltú művelődési intézmény, ez első­sorban Szabédi László (1907-1959), a kiváló költő, irodalomtörténész, nyelvész érdeme, aki 1947-ig volt a múzeum igazgatója. Szabédi 1947-től a kolozsvári Bolyai Egyetem esztétika tanára s 1959 áprilisában a magyar egyetem elsorvasztása elleni tiltakozásul ön­gyilkos lett. Azóta a Múzeum nevéből is törölték a „Székely Nemzeti” megkülönböztető minőséget. Háromszék az ország több vidékével tartott fenn gazdasági és kereskedelmi kapcsolatot. Kézdivásár­hely és Bereck kézművesei az ojtozi szoroson át csere­kereskedelmet folytattak Moldova csángó lakosságá­val is. A múzeum népművészeti anyaga a különböző ko­rok gazdasági, társadalmi és kulturális viszonyait tük­rözve alakult. A különböző népművészeti alkotások igen változatosak, de az etnográfiai övezetek kölcsön­hatására mégis egységesek. A népviselet legjelentő­sebb alkotásait házilag készítették. A díszítő fafaragás jellegzetes terméke itt a híres galambdúcos székely kapu, valamint a rendkívül fan­táziadús faragott, festett oszlopok is, amelyek a sírke­reszteket helyettesítették. Rendszerint az elhunyt ko­rát, nevét s néha a halál okát is jelezték. A kapukon különböző üdvözlő versek láthatók: „A jólelkűek előtt tárva-nyitva, a rosszlelkűek előtt zárva.” A fatárgyak másik csoportja a faragott, festett népi bútorok: a tulipánnal díszített, magyaros hozomá- nyos ládák, az asztalok, fogasok, sarokpolcok, ágyfe­jek, lócák. Látványosak a mezőkre osztott mennye­zetfestmények. A fából faragott tárgyak sora a különböző foglal­kozásokkal kapcsolatos eszközök: guzsaly, orsó, ge­reblye, sulyok, szövőszék. A pásztorkodás a múltban itt egyik fő foglalkozási ág volt. Szépen megmunkált, mesterien díszített tár­gyai a juhászbotok, kanalak, túrómorzsolók. A szőttesek és a varrottasok, akár díszítésre, akár használatra készültek, egyaránt az itteni .parasztasszo­nyok nagy hozzáértéséről és képzelőerejéről tanús­kodnak. A kenyérsütés eszközei is sorakoznak: lisztes zsá­kok, sziták, kenyér-kelesztő teknők, álvánnyal, sütő­lapátok; kurugla, tüzkihúzó pemet, kovászos tálka fából, teknőkaparó s hozzá a kenyérsütések fotói; de kalács- kuglófsütő cserepek; kürtös kalács sütőfa és kenyérkosár is. A sok közül kiemelkednek a kenderfeldolgozás, a tímár-bőrös munkák, a szövés, a hangszerkészítés, a régi színes kerámiakészítés, a méhészet, a kádár, ács, bognár, asztalos, szitakészítő - a kihalófélben lévő egykori népi kismesterségek egész sora. Kiegészíti mindezt a népszokások sokfélesége, mely végigkíséri a naptári évet, de megismerhető a valami­kori vásáros központok térképe, a szekeres falvakkal, amelyek a borvizet szállították. Külön szakkatalógus ismerteti a sepsiszentgyörgyi múzeum fényképtárát. Az intézményhez egész múzeumi hálózat tartozik: 1969-ben nyitották meg a kisbaconi Benedek Elek Emlékházat és a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeu­mot; 1979-ben a ko vásznai állandó képtárat, stb. A Sepsiszentgyörgyi Múzeum elhatározta a város építészeti emlékei számbavételét és közlését azzal a céllal, hogy a város népi és polgári építészetének jel­legzetes alkotásait megörökítse. A rajzok elkészítésére Varga Nándor Lajos grafikusművészt, a város alapos ismerőjét, a múzeum régi barátját kérték fel. A hegycsúcsokkal körülhatárolt, természeti szépsé­gekben is bővelkedő Sepsiszentgyörgy az érdekes ma­gyar vonatkozású történelmi és műemlékek városa. Északon a Hargita vulkanikus hegyláncának dél­nyugati hegyei törnek magasra. Erdély egyik legszebb tája, városa. Dr. Domonkos János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents