Evangélikus Élet, 1992 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1992-03-22 / 12. szám

57. ÉVFOLYAM 12. SZÁM 1992. MÁRCIUS 22. BÖJT 3. VASÁRNAPJA

ÁRA: 12 Ft

A keresztemtől a világ lelkületének meg kell újulnia. Mennyire igaz ez a kijelentés. Hiszen mindabban a szépben és csodálatosban, amit a keresztyénség a világban véghez vitt, hatott-e más erő, mint a Krisztus keresztjének ereje? Ez az erő hatott mindenkiben, akik nagy, nemes és szentséges tettekre voltak képesek.

Albert Schweitzer

A TARTALOMBÓL

HŰ AZ ISTEN, ö MEGCSELEKSZI

KÜLMISSZIÓI HÍREK

EGY KISLÁNY SEGÍTSÉGET KAPOTT

„Szemem állandóan az Új rend a rádió vallási műsorának Urra néz‘ közvetítésében

Zsolt 25,15

KERESZTYEN FELELŐSSÉG EURÓPÁÉRT

Budapesten ülésezik az EURÓPAI PROTESTÁNS NAGYGYŰLÉS

1992 március 24-30.

A szem sokkal több, mint egy két cm ! átmérőjű, golyó alakú testrész. A szem, I1 a test lámpása. A szem a lélek tükre. Első találkozáskor a szemét keressük a beszélgető társnak. A tiszta tekintet, sok mindent elárul. Bizalomra ébreszt, i A zavaros szemek ijesztőek. Egész ben- ! sőnket kifejezi a szemünk. Ha valami

I nagyon kedves számunkra, azt mond- ij juk: úgy vigyázok rá, mint a szemem ;ij fényére. Drága dolog a látás.

I, Nem mindegy az sem, hogy ez a fon- : I tos testrészem hova irányul. Egy-egy bűnünk után felsóhajtunk, csak ne láttam volna, azt az eseményt, akkor nem | estem volna ebbe a kísértésbe. Egy tragédia emléke sokáig elkísér, az a pillanat, amikor a csattanásra felkaptam a ! fejem. Csak ne láttam volna, ami akkor

II tárult elém. Testvérem, nagyon fontos, I hogy vigyázzunk arra is, hogy hova ] nézünk. Amit sokszor, sokáig nézünk, I abba az irányba tart később az egész I életünk. Böjt 3-ik vasárnapja arra fi- | gyelmeztet, hogy az Úrra nézzünk. !, Mert mit látunk, ha a földi életre' né- I zünk? Sok szépet is, de látunk önzést,

s ennek következtében a pusztuló világot. Látunk lezáródó életeket. Ha ide í tapad a tekintetünk, akkor hamarosan | szomorúak leszünk. Minden munkánk mögé odakerül egy kérdés. Megéri? Ér- ] demes hűségesen dolgozni? Érdemes I mások terhét hordozni? Érdemes embereken segíteni? Micsoda csapda! Már a kérdés felvetése is csapdába viszi a lábunkat. Ha csak a földre, a. földi életre mered a tekintetünk, akkor ezekre a kérdésekre azt a feleletet kapjuk, hogy nem érdemes. Éljünk magunk- “ nak, magunkban! Ezzel az egész éle- j tünk egy csapdába kerül. Az önzés, az | önteltség csapdájába.

Ha az Úrra nézünk, aki a.bűnbocsá- j’ nat örömét adta nékünk, akkor mindig

(

lesz célja az életünknek. Értelme lesz minden munkánknak. Idős korban különösen gyakori a kérdés: mi célja lehet még az életemnek? Már az unokáimra sem tudok vigyázni. Lassan rám kell másnak figyelni. Mi értelme így az éle- | temnek? Két feladat még mindig marad. Az egyik: megtanítani velünk, hogy lehet az életben olyan helyzet, amikor el kell fogadni a gondoskodást. Megtanítani velünk, hogy a szenvedést lehet türelemmel hordozni. Mert az egészséges, tevékeny ember is az Isten szeretetéből él. Megtanítani bennünket arra, hogy minden életkornak megvan a maga szépsége, s arra is, hogy a csendre is szükség lehet. Ilyen tanítást csak az tud adni, akinek a szemei az Úrra néznek. A másik nagyon fontos feladat, hogy imádkozzanak a következő nemzedékért. Azokért, akinek a szeme nagyon a földre tapadt, hogy v, végleg ne ragadjon ide. í Az Úrra tekintő szem gyötrelmei közben békességet, a magányban társat kap. Reményik Sándor, a „Méltatlanul” című versében így vall:

Nekem nem volt az Istennel soha Ilyen döbbentő nagy találkozásom,

1 De csodáit emberszivekben látom. Minden, akit valaha szerettem,

S aki jóságát rám pazarolta:

Nekem csoda volt, isteni csoda.

Az Úrra néző szem, ezt a csodát él- f heti át. A böjti út erre hív. Vigyázzunk, hova irányul a tekintetünk. Nézz az Úrra, aki érted is szenved, hogy bűnbocsánatod és békességed legyen.

Szabó Vilmos

Korábbi számainkban részletesen beszámoltunk a Magyar Rádió, valamint a történelmi keresztyén egyházak és a magyarországi zsidóság képviselőinek tárgyalásairól, melyet az az intézkedés indított el, hogy az év elején a vallási műsorokat a Kossuth Rádió URH sávjára tették át. Nagy volt a felháborodás, levélözön indult útjára és az egyházak vezetői nem tehettek másként, mint ahogy tettek, tiltakoztak és bejelentették igényeiket. Ezek az igények - ezt többször kijelentette a tárgyaló bizottság - csupán a minimális igényeket jelentették, azt, amit a mai körülményeink között teljesíteni tudunk.

Március 6-án újra tárgyalásra ültek össze a felek a Magyar Rádió épületében és megszületett a Kossuth rádió programmódosítása. Ennek legfőbb kétf eredménye a következő:

Március 29-én először, majd ezt követően minden vasárnap isten- tisztelet közvetítés lesz a Kossuth Rádió mind középhullámú, mind pedig ultrarövidhullámú adóin 10.05-11.00 óra között.

Május 4-étől a Kossuth Rádió középhullámú adóin kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken

13.30-14.00 között felekezeti műsoroknak ad helyet.

Ez a műsorrend megfelel az egyházak kérésének, heti két istentisztelet és négy félórás felekezeti adás. A két istentiszteletből az egyik az ultrarövidhullámra került, nem a középhullámra. Az egyházak vezetői ezt a műsorrendet elfogadták.

Egyházunk számára ez tehát azt jelenti, hogy havonta egy alkalommal lesz istentisztelet közvetítésünk (nemcsak a fővárosból, de vidéki templomainkból is!) és két hetenként pénteken félórás evangélikus műsor a Kossuth Rádióban. (Az egyházak egymás között osztották el a műsornapokat, így jutott nekünk a pénteki nap.) Örüljünk ennek az eredménynek és használjuk fel az evangélium egyházához méltó módon!

Eddigi szokásunkhoz hasonlóan alább közöljük a március 6- iki közös közlemény teljes szövegét:

Előzetesen közöljük a nagygyűlés irányelveit.

1. Nem víziók, hanem keresztyén bizonyságtétel

Nem az új Európáról alkotott víziókat akarunk. A mái európai embereknek Isten kegyelméről akarunk bizonyságot tenni, mégpedig olymódon, hogy megértsék azt a nagy változások láttán érzett aggodalmukban és reményeikben. Isten iránti bizalommal egyedül az evangélium irányítja lelkiismeretünket, semmilyen más világi, vagy egyházi hatalom.

2. Célunk az evangélium szabadsága

Az „evangéliumi szabadság” megszabadít bűneinktől és így szabadok leszünk Isten befogadására. Szabaddá tesz embertársaink számára, és felszabadít a kiengesztelő- désre. Ez minden európai felekezet hitének alapja és az európai evan- gelizálás célja.

3. Elfogadjuk a pluralista társadalmat

Az evangéliumi szabadság a reformáció óta fokozatosan előkészítette a többi ember lelkiismereti- és vallásszabadságra való joga, és más emberi jogok elismerését. Ezek az értékek ma sok európai embert jellemeznek és a pluralista társadalom alapját képezik. Mi elfogadjuk ezt a társadalmat és az evangélium elvei alapján akaijuk megváltoztatni.

4. Nem „keresztyén" államot

A semleges világnézetű állam mellett vagyunk. A keresztyén kinyilatkoztatás ne váljék társadalmi ideológiává. Mint egyházak, nem kívánunk új előjogokat, és olyan társadalmi rendet akarunk, amely minden embernek a lehető legnagyobb mértékben biztosítja, hogy szabadon élhessen meggyőződése szerint.

5. Az egyház egy erő a sok közül

Nem tehetjük meg nem történtté

a szekularizáció folyamatát, a sze„Keresztyén tudomány” - fordíthatnék magyarra. Világosabb azonban, ha a hitből fakadó gyógyítás tudományának mondjuk.

Mary Baker Eddy (1821-1910) szigorú és fagyos légkörű kongre- gacionalista* családban nőtt fel, amelyben a betegség s mindennemű szenvedés, mint Isten eleve elrendelése, nagy szerepet játszott. Sok szenvedés és betegség érte, ami miatt egyre nyomasztóbb kérdéssé vált számára Isten igazságossága és kegyelme. Különösen azután, hogy elvesztette járóképességét. Reménytelen állapotában találkozott egy csodadoktorral, aki azt hirdette az embereknek, hogy csak bebeszélik maguknak a betegséget, a szenvedést, boldogtalanságot és fájdalmat; amik ezáltal életromboló tévedéssé s öncsalássá válnak és amiktől az életerő és gondolatösszpontosítással megszabadulhatunk - kiűzve magunkból az életromboló erőket.

Ennek hatására tanulmányozta végig a Bibliát s közben meggyógyult. Hangoztatta, hogy a keresztyén gyülekezetek életéhez hozzátartozik a betegek gyógyítása. Kezdeményezésére 1889-ben megalakul a keresztyén tudósok első egyháza. Ettől kezdve a gyülekezekularizált világgal párbeszédet kell folytatnunk, mint egynek a többi szellemi erő közül. Abban látjuk missziós küldetésünket, hogy Isten Igéjét alkalmas és alkalmatlan időben egyaránt az emberek emlékezetébe idézzük és hitüket felébresz- szük. Mint a szolidaritás kovásza, elsősorban azokért vagyunk felelősek, akiken senki sem segít.

6. Ökumenikus együttműködéssel a felekezetiség ellen

Európa evangelizálása nem egyedül az evangéliumi (protestáns) egyházak feladata, hanem az egész keresztyénségé. Evangéliumi célunkat az orthodox egyházakkal és a római katolikus egyházzal együtt akaijuk megvalósítani. Pro- evangéliumi nem azonos az anti- ökumenikus tulajdonsággal. Utalunk az igazságosságért, békéért és a teremtés védelméért indított kon- ciliáris folyamatra. Elő kívánjuk segíteni a keresztyén életet a vegyes házasságokban és közös bibliaolvasásra és ökumenikus imára hívunk.

7. Európát a globális feladatok összefüggéseiben kell nézni

Az észak-déli ellentétért, a háborús veszélyekért és a mélyreható éghajlati változásokért az európai ipari országok is felelősek. Az egyházak feladata, hogy ezt az emberek tudatában tartsa. Európa elszigetelése a harmadik világért való felelősségtől katasztrófa lenne az emberiség számára és a keresztyének csődjét jelentené.

8. Közös ellenállás az életért

Mint egyházak, amelyek feladata, hogy Isten Igéjét hirdessék a világnak, úgy érezzük, hogy a világméretű válsággócok, felekezeti határokon túlmenő közös ellenállásra való kihívást jelentenek. Kiállunk a születés előtti élet védelméért, a kellő mennyiségű táplálék készenlétben tartásáért, megfelelő egészségügyi ellátásért és segíteni akarunk olyan életkörülmények

tek egyetlen főállású munkása a practitioner (= gyakorló) lesz, aki a hétköznapi istentiszteleteken a betegséggel foglalkozik és kézráté- tellel gyakorolja a gyógyítást, továbbadja az előforduló betegségekkel és sorscsapásokkal kapcsolatos gyógyítási-gyógyulási tapasztalatokat.

M. B. Eddy bibliai irásmagyará- zatai is ezekhez kapcsolódnak. Fő műve: Tudomány és egészség. Ennek gondolatait fejtegeti tovább minden írásában. A vasárnapi istentiszteleteken a bibliai igeszakasz felolvasása mellett, ezekből olvasnak fel részleteket és egy prédikációt is, amit a bostoni központi gyülekezetben készítenek el és küldenek meg a világ minden táján élő gyülekezetüknek. Új gyülekezetét csak a központból érkező alapító tagok segítségével lehet szervezni. A központban képezik a tanítókat is. Ezzel és kemény fegyelemmel biztosítják az alapítónő tanaihoz való hűséget. Halála után

3. félje s első tanítványa vitte tovább az ügyek intézését. Minden kísérlet tanításának továbbfejlesztésére szakadáshoz vezetett. Alaptétele, hogy a szenvedés, a betegség, a halál csak az ember gondolkodásában létezik. A gyógyulás Isteremtésében, hogy minden ember kielégíthesse elemi életszükségleteit.

9. Keresztyén szociális charta Európában

Európa evangéliumi szabadsága egyet jelent a keresztyén felelősséggel Európáért- világosan igent mondunk a demokratikus rendre- a piacgazdaság rendszeréből fakadó társadalmi és ökológiai kötelezettségek vállalása- békét teremtünk kiengesztelődés által, és kiállunk népek, nemzetek, kultúrák és felekezetek kien- gesztelődött különbözősége mellett- minden államtól jogi védelmet követelünk a vallási, etnikai és kulturális kisebbségek számára- szolidaritást gyakorolunk Európa kisebbségi egyházaival- megváltjuk a keresztyének és egyházak bűnösségét a jelen évszázad katasztrófáiért, és a megtérést sürgetjük- férfi és nő egyenlő az egyházban és társadalomban, ahogyan Isten előtt is egyenlők- nem szabad elzárni a határokat a menekültek és menedékjogot kérők előtt, segíteni kell őket problémáik megoldásában- Isten teremtése iránti tiszteletből olyan életmódot sürgetünk, amely a gazdasági érdekeket alárendeli az ökológiai követelményeknek

10. Ne váljék Európa újból ketté szegényekre és gazdagokra ,

Minden európai csoportosulást abból a szempontból kell vizsgálni, hogy mennyiben biztosítja a személyes szabadságot, a szociális igazságot, békét és a környezet védelmét. Az Európai Közösség gazdasági érdekei nem vezethetnek Európa újabb felosztására: gazdagokra és szegényekre. Az Európa Tanács és a KSZE határozatai alapján az Európai Közösség ki- szélesítését kívánjuk.

ten hatalmában van, akár orvos, akár hit által történjen is. Isten mégsem személy, hanem elsősorban rendező elv, Jézus Krisztus pedig gyógyító elv - ezekkel ilyen formában semmiképpen sem lehet egyetérteni.

Bár századunkban sok csalás, szemfényvesztés, sarlatánság és mások tudatos becsapása történt a gyógyítás területén, de tudva, hogy a szenvedés, fájdalom, kilátásta- lanság, napi gondok és végül a halál nagyonis súlyos realitás, ami miatt Jézusnak meg kellett halnia a kereszten - érdemes újra olvasni a Biblia ide vonatkozó részeit (pl. Mt 10,8. Mk 2,1-12. Lk 4,40-41. Jn 5,5-9. lKor 12,9...) és keltsen bizalmat bennünk Jézus hívó szava: „Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek.” (Mt 11,28.)

A Christian Science nevezetes irodalmi ábrázolását találjuk meg Roger Martin du Gard: A Thibault család c. regényében.

Rözse István

* kongregácionalista: az az egyházfelekezeti irányzat, amelyik teljes önállóságot akar adni az egyes gyülekezeteknek.

1. A Magyar Rádió közszolgálati tevékenysége részének tartva a hívőknek az egyházi vezetők által tolmácsolt igényeit, a rádió- és televíziótörvény hatálybalépéséig módosítja a Kossuth Rádió programját. Ezt a programmódosítást, a felekezeti műsorok és a liturgiaközvetítések adásrendjét a Magyar Rádió a történelmi keresztyén egyházak és a magyarországi zsidóság képviselőivel együtt alakítja ki.

A Magyar Rádió 1992. május 4-étől a Hitélet című műsort kibővíti és a Kossuth Rádió középhullámú adóin minden hétköznapon 13.30 és 14.00 között sugározza. A Hitélet hétfőn heti Vallási krónika lesz, keddtől péntekig felekezeti műsoroknak ad helyet.

1992. március 29-én először, majd ezt követően minden vasárnap istentisztelet közvetítés lesz a Kossuth Rádió mind középhullámú mind pedig ultrarövidhullámú adóin 10.05-11.00 óra között.

2. A felsorolt műsorok alkotmányosságáért és a hangzás minőségéért a Magyar Rádió felelős. A műsorok tartalmáért, liturgiái szabályszerűségéért az őket gondozó egyházak és felekezetek (megbízottai) vállalnak felelősséget, abban az értelemben is, hogy e műsorok nem használhatók fel pártpolitikai célokra, továbbá ők kérik fel és honorálják belátásuk szerint a közreműködő egyházi személyeket.

3. A Magyar Rádió a felsorolt felekezeti műsorokhoz a következőkkel járul hozzá: rádiós szakmai szerkesztő, zenei szerkesztő, stúdiószemélyzettel, harmonium, a külső helyszíni közvetítések rendezője, műszaki személyzet és berendezései. Ezen kívül rendelkezésre bocsátja a felvételtár és a hangdokumentáció anyagait. Ezen szolgáltatások költsége a Magyar Rádiót terheli.

4. Az egyházak képviselői tudomásul veszik, hogy a Magyar Rádiónak a vasárnapi liturgiaközvetítésekhez szüksége van egy közvetítőkocsira, és ennek beszerzéséhez lehetőségeik szerint pénzügyi eszközökkel hozzájárulnak.

5. A stúdióban készülő műsorokkal és a helyszíni közvetítésekkel kapcsolatos pontos információkat az egyházak legkésőbb a műsor elhangzása előtt két héttel írásban közlik a Magyar Rádió Vallási Szerkesztőségének vezetőjével.

6. A Magyar Rádió bejelenti, hogy ha a rádió- és televíziótörvény rendelkezései a felekezeti műsorok rendjében változtatást igényelnek, akkor a szükséges módosításokat a történelmi keresztyén egyházak és a magyarországi zsidóság képviselőivel konzultálva fogja végrehajtani.

7. A történelmi egyházak és a magyarországi zsidóság képviselői 1992. március 29-ig kijelölik azokat a meghatalmazottjaikat, akik nevükben a további együttműködés részleteiről tárgyalhatnak, és vitás esetekben döntéseket hozhatnak. A Magyar Rádió képviseletében ezen tárgyalásokon a részvételre és döntéshozatalra Dr. Zeley László műsorágazati főszerkesztő és Vámos György programfőszerkesztő kap megbízást.

tszm

VALLÁSI IRÁNYZATOK MAI VILÁGUNKBAN

Christian Science