Evangélikus Élet, 1992 (57. évfolyam, 1-52. szám)
1992-12-20 / 51. szám
Evangélikus Elet 1992. december 20. 03 jfts GYERMEKEKNEK A 1 0 K N K JÉZUS VÁRUNK „...Betlehemi éjszakán, és mindennapunk homályán, világítsd meg utunkat, hogy követhessük nyomodat. Várjuk, s halljuk hangodat; minket szólít, hívogat. Jézus várunk, térj be hát, karácsonyi éjszakán!” CSODÁK Nézzétek az orchideákat! Bizonyára mindenki szívesen kirándulna egy őserdőben. A hatalmas fák árnyékában csörgedező patakok mentén sétálgatva, rengeteg érdekes dolgot figyelhetnénk meg. Ha egyetlen állattal sem találkoznánk, még akkor is akadna látnivaló a sokszínű növényvilágban. Az emberek és állatok figyelmét egyaránt felkeltik a feltűnő, erős színek. Mi sem megkapóbb egy őserdő buja összevisszaságából, mint egy csodálatos orchidea. Ez a virág nemcsak furcsa alakjával és színeivel, de illatával is lebilincseli az élőlényeket. A nektárt kereső rovarok, lepkék és madarak előtt nem kell sokáig ille- getnie magát, hogy észrevegyék. Biztosan mindenki látott már orchideát képen, vagy virágboltban. Ezek a virágok a gombostűfej nagyságútól a tenyérnyi nagyságúig ütnek száraikon. Egy száron akár 4-5 virág is van. A legérdekesebb, hogy az orchideáknak néni a földben van a gyökerük, hanem különleges gyökérzetükkel a fák kérgébe kapaszkodnak. Ezek segítségével szűrik ki a levegőből a vizet és a tápanyagokat. A szár megvasta- godásából képződik az álgumó, amely tápanyagot és vizet raktároz. Nemcsak életük, de szaporodásuk is elég furcsa. A virágok belsejében milliónyi apró mag keletkezik 2-3 hetes életük alatt, és a szél segítségével vándorolnak új lakhelyük felé, hogy ott új növénnyé fejlődjenek. Azonban ez a fejlődés csak akkor kezdődhet meg, ha az új környezetben vannak olyan gombák és baktériumok, amelyek segítenek a kicsi magnak a növekedésben. Ez a kapcsolat az orchidea és a baktériumok között persze kölcsönös, mert nemcsak a virág jár ezzel jól, hanem a gombák is. Ez a természet rendje, mondhatnánk, hiszen egyikük nélkül nem létezhetne a másik, és fordítva. Valaki gondoskodott arról, hogy ezt a gyönyörű, színpompás virágot .sokáig csodálhassuk. Valaki,, akinek mindenre van gondja. A madarakra, a fákra, a ‘Mező liliomaira..Akkor'mí miérl'felürik\'miéri aggó- dalmaskodunk sokszor életünk miatt? Vajon nem vigyáz ránk is ugyanígy ez a VALAKI? „Nézzétek a liliomokat, miként növekednek: nem fáradoznak, nem is fonnak, de mondom nektek, hogy Salamon teljes dicsőségében sem öltözött úgy, mint ezek közül bármelyik. Ha pedig a mező füvét, amely ma van, és holnap a kemencébe vetik, az Isten így öltözteti, mennyivel inkább titeket, kicsinyhitüek.” (Lukács, 12,27-28.) Készítették: Antal Tünde, Ilg Barbara, Krahulcsán Borbála, Sándor Éva, Koczor Tamás. Címünk: 2373 Dabas-Gyón, Luther u. 14. PRÓBÁLD MEG! Ajándékötlet Az Ifjúság a jelen egyháza már Beszámoló egy új egyházi kezdeményezésről JÁTÉK Úgy fussatok, hogy elnyerjétek! lKor 9,24 A pálya a kővetkező módon alakult az első forduló után: IS méternél: Bánki Renáta, Várpalota Benke Zsuzsanna, Ajka Fancsali If}. Kör Illés Adél, Egyházasdengeleg Kollár Gábor és Tamás, Dunaegyháza Zalán Eszter, Bp. VIII. Szügyi serdülők Zimmermann Erna, Szügy Rapcsák János, Dabas-Gyón 13 méternél: Zsugyel Kornél, Miskolc 12 méternél: Donáth Ferkó, Ózd 10 méternél: Sárszentlőrinci Hittanosok Az 5. sorozat megfejtései: 1. Sámsonról a filiszteusok. - Bir 16,24 2. Pilátus. - Lk 13,1 3. Eliézer - lMóz 15,2-3 4. Mátyást. - ApCsel 1,26 5. Jákobot - I Móz 27 7. sorozat 1. Élt-e zerge Joppéban? - 5 méter 2. Ki evett kecskegidákból készített ételt? - 4 méter 3. Melyik könyvben fut elő négy ló? - 3 méter 4. Kinek a szamara nem akar az úton menni? - 2 méter 5. Kit kapott be egy nagy hal? - 1 méter A megfejtéseket a gyerekrovat címére a lap megjelenése utáni hétvégéig kell elküldenetek. Egyházunk egyre szélesedő lehetőségei között helyet kapott egy egyetemista, főiskolás és dolgozó fiatalokat összefogó kezdeményezés. Az alkalomnak 1992. október 17-én a zuglói gyülekezet és a ME- VISZ volt a házigazdája a zuglói gyülekezet és az Evangélikus Teológia ill. Otthon területén. A csendesnap címe „A jövő egyháza” volt. Ä következő kérdések kerültek megvitatásra: Kik vagyunk? Mit szeretnénk? Mit tehetünk érte? Október 17-e reggelén izgatottan vártuk, hány fiatal jön el erre a csendesnapra. A nap folyamán körülbelül 130 lett a létszám. Azt hiszem, ezt nem kell elemezni, a szám önmagáért beszél, arról az igényről, ami igenis jellemző ránk, fiatalokra. Ezért is lehetünk hálásak ezért a csendesnapért, mely reméljük, egy új út kezdetét jelzi, az ifjúság lehetőségei kiszélesedésének útját egyházunkban. A csendesnap nyitó áhítatában dr. Szabó Lajos, a zuglói gyülekezet lelkésze szolgált Jakab 4,13-14 alapján, „...azt sem tudjátok, mit hoz rátok a holnap! Mert a ti életetek olyan, mint a lehelet, amely egy kis ideig látszik, aztán eltűnik.” A délelőtt folyamán Fabiny Tamás „A jövő egyháza” címmel tartott előadást. Az egyház definíciója után 4 bibliai metafora alapján beszélt arról, hogy az egyház mi vagyunk. Ha a jövő egyházáról szeretnénk szólni, akkor el kell végezni a jelen és a múlt vizsgálatát. Arra a kérdésre, hogy milyen egyházat szeretnénk, öt pontot vázolt fel. Vízió - van valami elképzelésünk? Mihez van erőnk, bátorságunk? Gyülekezet (communio) - kell egy csapat! Tegyünk meg mindent a 20 és 40 év közötti generáció részvételéért is gyülekezeteinkben. Részvétel - tudatosítjuk, hogy az egyház része vagyunk. Ki-ki találja meg a maga munkaterületét. Misz- szió - rólunk is van szó, de mi is végezhetjük! Derű - az öröm szava se hiányozzék egyházunkból! Ebédet a Teológus Otthonban kaptunk, majd ebéd után a zuglói templomban orgonazenés áhítattal szolgált Fint a Gergely, a gyülekezet kántora. Az elcsendesedés után délután újabb előadás következett. Csepre- gi András arról beszélt, hogy kik vagyunk, illetve kik lehetnénk, mint evangélikusok. A lét és a hit analógiája kapcsán az ember létéről szólt, és arról, hogy az ember tapasztalatok alapján felépíti istenismeretének szerkezetét. A kereszt teológiája a szenvedő Krisztusra néz, Isten benne mutatja meg nekünk magát. Az evangélikus egyház hihetetlenül nagy történelmi lehetőség előtt áll - az előadás erről is szólt. Kisebbségi népegyház vagyunk, s beONINTERJU Rendhagyó beszélgetés az Országos Egyház ifjúsági titkárával Hozzávalók: 1 konzerves doboz (vagy egy műanyag flakon alja levágva), facsipeszek, ragasztó, tempera, száraz virág stb. Szedd szét a facsipeszeket, s az ábrán látható módon ragaszd fel a dobozra. Befestheted, temperával is. Száraz virággal, stb. díszítheted. Lassan negyedszázada vagyok nagyon mély személyes kapcsolatban e riport alanyával. így remélem, elnézi a kedves olvasó a tege- ződő viszonyt.- Hogyan lesz valaki ifjúsági titkár?- Ma erre itthon nincs általános recept. Hosszú évek óta a Budavári ifjúság aktív tagja vagyok. 1990- ben a KIÉ egy munkatársképző tanfolyamára kértek fel egy kétórás előadást tartanra kirándtüásszerve- zésröl. Előbb félállású, majd főállású ifjúsági titkárként kezdtem a KIE-ben dolgozni. Nagyon szeretek szervezni és azt hiszem, én ezt kaptam ajándékba. Úgy érzem, ezzel tudok most szolgálni.- Mi a konkrét munkaköröd?- Azért vállaltam ezt a szolgálatot, mert itt kiélhetem kreativitásomat. Itt nem lehet várni, hogy konkrétan megmondják, mit csinálj, itt nekem kell megtalálni a munkát. Azért mégis van néhány konkrét feladat: Felmérni a mostani állapotot az ifjúsági munka terén, előkészíteni egy programfüzet és naptár, valamint ifjúsági munkaprogramok kiadását. Segítem az éppen alakuló bizottság munkáját és az országos konferenciák szervezését. Feladatom még a folyamatos információáramlás megszervezése minden lehetséges eszközzel.- Ahogy látom, eléggé a „magad ura” vagy, mi az, amit Te a munkád alapjának tartasz?- Három olyan dolog lebeg a szemem előtt, amit mindig újra és'1 újrá átgondolok. Az első és legfon-' tosabb, hogy mindig tisztában legyek azzal, KINEK a szolgálatában állok. Nagyon jó tudni, hogy olyan emberekkel dolgozom, akikkel közös a hitünk és célunk. Ennek ellenére gyakori, hogy másmás úton képzelünk el valamit, de ez nem okozhat közöttünk konfliktust. Fontos, hogy mindig lássam, nekem itt csak koordináló feladatom lehet, az életnek és a munkának a gyülekezetekben kell folynia.- Nagyon sok fiatallal találkozol napról napra, szerinted mi ma a problémájuk?- Nagyon sok feszültséget okoz lépésünkkor Isten csecsemőkén! ajándékoz meg bennünket. Aj egyház nélkülünk kezdődött. Néni vagyunk tömegesen és nem is kel törekednünk a tömegbefolyá: megszerzésére. Profik az igazság szabad keresésében lehetünk. Aí igazság nem a miénk, hanem aí j Úristené. Ez lehetőség, s nem tör- vény. Az előadások után lehetőség! nyílt rövid beszélgetésre, s az ér ! deklődésből kiderült, hogy szűk ség van további ilyen alkalmakra j ahol közösen beszélgethetünk a bennünket érintő kérdésekről. A délutáni előadás után a temp lomban a Promise együttest hall j gathattuk meg. A csendesnap zá I róáhítatán dr. Szabóné Mátra' [ Marianna szolgált. Áhítatánál ■ textusa a Zsidókhoz írott levélbő | szólt hozzánk: Mózes „inkább vá í lasztotta az Isten népével együtt a { sanyargatást, mint a bűn ideig« I óráig való gyönyörűségét...”. Az ifjúság a jelen egyháza már] | s a jövő egyházát építi és szeretni f építeni. Ehhez van szükség ilyet | alkalmakra. Azt hiszem, mindanyII nyian azt reméljük, hogy ez a kéz deményezés szokássá válik, s egye temisták, főiskolások, dolgozó fia'l talok együtt alakíthatjuk a jelent jl s jövőnket úgy, ahogyan am| Krisztustól útmutatást és segítsék get kapunk. Pángyánszky Ágne a fiatalok emberi kapcsolataiban í másság tiszteletének hiánya. Talár ez legjobban a barátság és szerelem szintjén mérhető le, amikor el seip jutnak a másik megismeréséhez: Ennek egyik oka, hogy saját magukat sem találják. 23 évet éltem adi dig, míg választ találtam a magyar tanárom állandó kérdésére: M végre vagy e világon? Ez volt eddij a legnehezebb kérdés, amit feitet’ tek, de amióta ismerem a választ teljesen megváltozott az életem.- Búcsúzóul mit üzensz az olva i sóknak?- Tegyék fel maguknak gyakran a kérdést: Mi végre va^yupk^ viláj gon? És a Biblia 'napiról napra vá laszt ad. Marton Tárnái KIÉ, MEVISZ és az Országos Egy- < ház Ifjúsági Bizottsága 1993-ra egy j programfüzet és egy naptár kiadását 1 tervezi. Lehetőségük nyílik az evangélikus fiataloknak arra, hogy áttekint- sék az év összes ifjúsági programját j Ehhez kérjük a lelkészeket és az j ifjúsági vezetőket hogy a gyülekezeti, < egyházmegyei, országos rendezve-, nyék helyét időpontját szervezőket * 1993. január 20-ig szíveskedjenek ; megküldeni. Cím: Magyarországi Evangélikus Egyház Ifjúsági Bizottsá-! ga, Budapest 1085 Üllői út 24. Kékén András életregénye Az üldözöttek mentése Részletek egy megjelenés előtt álló könyvből Egyre többen zsúfolódtak össze a Deák téri iskola alatti óvóhelyen. Mivel a tanévet hamarabb befejezték, az iskolások helyett állandó lakosok kerültek oda: mind több vidéki és erdélyi menekült - és titokban sok zsidó is. Kékén András vezetésével kis oltárt is készítettek, mivel egy idő után fent már nem is lehetett istentiszteletet tartani. A sok szorongó, félő és síró ember itt legalább belső békét találhatott. Az oltár körül felszabadult örömre is volt példa, hiszen két esküvőre is sor került. A zsidók mentése a nyilas hatalomátvételt követően vált igazán nehézzé, ám éppen ekkor volt leginkább szükség az önfeláldozó szeretetre. Kékén András ezt testesítette meg. A bújtatás sok leleményt kívánt. Egy idő után az épület második emeletén és padlásán is laktak zsidó üldözöttek, akik légiriadó esetén siettek le az óvóhelyre. Egy kisfiú, Borowitz Péter és édesanyja különös módon menekültek meg. Az anyuka rémült lélekkel, bizalmatlanul érkezett a Deák térre. Hallott ugyan arról, hogy itt, a templom körül több sorstársa menedéket talált már, de félt a lebukástól, hogy a sokaságból valaki majd feljelenti. Ezért Kékén András különleges megoldást eszelt ki a számukra: bevitte őket a templomba, s az anyát és gyermekét egyenest a szószékre küldte. Ott viszonylagos védettséget élvezhettek, hiszen még ha belépett is valaki a templomba, őket nem láthatta. Lószőrmatracot vittek a szószék belsejébe, s a kis Péter és édesanyja, Borowitz Edéné ott húzta meg magát. Kékén az asszony munkaszolgálatos férje után számos hamis papírt küldött, hátha megmentheti ezzel az ő életét is. Egyre gyakrabban tartottak razziát a nyilasok. Valakik azonban mindig előre jelezték - talán a szomszéd házból - ennek közeledtét. Egy délután azonban már annyira közel voltak a raz- ziázók, hogy nem volt mód a tanfolyamon részt vevő zsidókat jjjjug elbújtatni. Kékén a sekrestyén keresztül pillanatokon belül a - . ‘.^ templomba terelt mindenkit, közben Luther-kabátot öltött, a a^^ÉStoántort; WeUler Jenőt pedig felküldte az orgonához. Mire a nyilallok behatoltak a házba, és bejutottak a templomba, már a szószékről prédikált az igencsak sajátos összetételű gyülekezetnek. A razziára kirendelt fiúcskák visszahőköltek, amikor látták, hogy istentisztelet zajlik a templomban, s némi zavar közepette tovább- álltak egy házzal. A gyülekezet képviseletében Szászné Dobó Edit járt be a gettóba, ahová élelmiszert és a nőegyleti tagok által összegyűjtött egyéb segélyeket vitt. Sötétkék diakonissza egyenruhája sokáig védelmet nyújtott neki. Mind többen tartózkodtak lent az óvóhelyen. Az asszonyok közösen főztek, mindenki elfoglalta valahogy magát. Esténként áhítatra gyűltek össze, amit Walkovszky Klára diakonissza testvér vagy Molnár Rudolf segédlelkész tartott. Egy rettenetes találat éppen karácsonykor vágott be a templomba. A Kiskörút és a Bárczy István utca sarkán teljesen levitte a tetőt az épületről: bentről ki lehetett látni az égre. Mindkét karzat tönkrement, a padok lezuhantak a földszintre. Az összes ablak betört, a templombelső csupa törmelék és üvegszilánk volt. Az egyik karzatot tartó oszlop is tönkrement. Siralmas látványt nyújtott a romos templom. Eke hamar nekiláttak a legszükségesebb javítások elvégzéséhez: előbb a sok szemetet és törmeléket hordták ki, majd megpróbálták a tátongó lyukat ideiglenesen befedni. A hívek és a környékbeliek közül sokan megmozdultak, hogy a templomot megmentsék a pusztulástól. Időközben Kékén András vezetésével Hadiárvaházat is nyitottak egy hűvösvölgyi villában, amit Sztehlo Gábor segítségével kaptak meg. Ott, távol a városközponttól kevésbé kellett bombázástól tartani. A gyönyörű épület első emeletén a lányok, a másodikon a fiúk laktak, s persze az egész kert az övék volt. Sokáig nem érezték közvetlenül a háború pusztítását. Amíg lehetett, iskolába jártak: a kicsiket a nagyok kisérték el, a gimnazisták pedig jellegzetes diáksapkájukban villamoson igyekeztek be a Deák térre. Diakonisszák vigyáztak rájuk. Fabiny Tamás ,,Omnia sponte fluant - absit violentia rebus”- Comenius öröksége „Kutassuk ki és találjuk meg azt a módot, amellyel a tanítók kevesebb munkája mellett a diákok mégis többet tanulnak; az iskolában kevesebb legyen a zúgolódás, undor és hiábavaló küszködés, annál több a szabadidő, az öröm és a szilárd előrehaladás, a keresztény államban pedig kevesebb legyen a sötétség, zavar és széthúzás; annál több a fény, a rend, a nyugalom és a békesség." Ezek a pedagógiai intések Comenius, Jan AmoS Komensky (1592-1670) híres könyvéből, a „Didactica magna” címűből valók. Comenius munkásságára való pillanatnyi emlékezésünknek az ad aktualitást, hogy a négyszáz éve született cseh pedagógus Didactica magna című könyve a pécsi Seneca Kiadó révén, Geréb György fordításában megjelent. A mintegy 330 oldalnyi kötethez Dörömbözi János írt szakszerű bevezető tanulmányt, amelyben feltálja Comenius életútját, pedagógiai módszertanának alapjait, és az életmű fogadtatását Magyarországon. A morvaországi Nivnicében született, korán elárvult, tudományra szomjazó Comenius az akkori Európa filozófiai és neveléstani ismereteit tette magáévá egyetemi tanulmányútjai révén. 1611-1614 között Hembomban, illetve Heidelbergben tanult. Eszményei között szerepel a „Napállam” szerzőjeként ismert Campanella, Ficinus Wolfrang, vagy éppen Francis Bacon. Tanulmányai során megismeri és elfogadja a „panso- phia” eszméjét, melyet „Pansophiae Praeludium” című művében ismertet. E könyve a kortars Hartlib által 1637-ben jelent meg Oxfordban (majd Londonban, 1639-ben „Pansophiae Prodromus” címen lát napvilágot). Munkásságába beleol- vasztódott Bacon empirizmusa és induktív megismerési módszere. Comenius Közép-Európa legnagyobb gondolkodói közé került, 1650-től négy éven át oktatott Sárospatakon, Lorántfy Zsuzsanna meghívására. Ekkorra már dialektikussá váló rendszerező munkájának, az „Orbis pictus” címűnek az alapvonalai kezdenek kirajzolódni. Korszakos műve, a „Didactica magna” csehül 1628-ban jelent meg. Nemzeti nyelven történő interpretálása különösen fontos. Munkájának egyik későbbi kiadása már latinul jelent meg 1657-ben („Opera didactica omnia”). Nagy hangsúlyt helyezett a közösségi oktatásra, gazdagok és szegények taníttatására. Az elemi oktatást hattól tizenkét éves korig terjesztette ki. Oktatásmódszertana globális műveltség elsajátíthatóságának reális lehetőségét ígérte. A filozófiai, teológiai, valamint természettudományi és művészeti ismereteket igen nagyra becsülte az oktatás mechanizmusában. Az oktatás mechanikus műveletrendszere mellett nevelestul dománnyal is foglalkozott. Naszianszi Szent Gergely hatásári az emberek nevelését „mesterségek mesterségének” nevezte.! Comenius hatása hazánkban kettős képet mutat. A presbil tériánusok elvetették tanait, melyekre Medgyesi Pál válaszoli Ellenben az evangélikus Klubusiczky András és Ladiver Illet befogadja. Rajtuk kívül még az elfogadók között említhető I Bayer János, Bethlen Miklós és nem utolsósorban gróf Zrínyi Miklós is. Zrínyi politikai aspektusból szemlélte Comeniul elképzeléseinek realizálódását; a Rákócziak támogatását k«j reste a török és a német expanzióval szemben. De Comeniul befolyása Tessedik Sámuel működésén is érződik, amint err is rámutat Dörömbözi János tanulmányszerű ismertetője. Ina pulzusa egészen Ady Endre nemzedékéig eljutott. Comemusra emlékezhetünk születésének négyszáz éves j J bileumán. Az emlékezést még maradandóbbá varázsolhatja híres mondata: „Omnia sponte fluant - absit violentia rebus’I vagyis „Minden szabadon folyjék - legyen távol a dolgokul az erőszak”. Ifj. Tompó Lászllj Megalakult a Magyar Egyházzenei Társasági és tagjai sorába váija mindazokat, akik céljaival egyetértenell tevékenységében részt kívánnak venni. A Társaság szakmai egy a sülét, mely alkalmat kínál a tapasztalatcserére, tanulásra, véle! ményformálásra, érdekvédelemre, mégpedig felekezeti hovátartd zásra való tekintet nélkül. Ugyanakkor segítséget ad ahhoz, hogj a közös célokat mindenki saját felekezetének egyházzenei gyakon lata szerint valósítsa meg, s ezért keretet teremt az egy felekezeti)« tartozók együttműködéséhez. Az egyesület mindezt az alapszí bályban megfogalmazott elvek szellemében és keretei között kll vánja megvalósítani. Az egyesületbe történő belépés, illetőleg az abból való kilép« önkéntes. A tagsági viszony felvétel alapján jön létre. Az új tage kát - a jelentkezővel való személyes vagy írásbeli megismerkeds alapján - a vezetőség veszi fel, kétharmados többségi határozat tál. Az egyesület tagjai sorába az vehető fel, aki az egyesülj alapszabályát magára nézve kötelezőnek ismeri el. Az alapitó közgyűlés az első évre a következő tagdíjakat hatál rozta el: rendes tagdíj egy évre 500 Ft, mérsékelt tagdíj diákot nyugdíjasok, önálló keresettel nem rendelkezők számára és mi méltánylandó esetekben 200 Ft, kollektív tagdíj (pl. egészbe belépő kórus számára) 1000 Ft. Aki az egyesületről, terveiről, céljairól, legközelebbi program jairól bőségesebb tájékoztatást kíván, keresse meg levélben titkí runkat: Déri Balázs, 1093 Budapest, Lónyay u. 3. V. 2.
