Evangélikus Élet, 1992 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1992-12-13 / 50. szám

NAPRÓL NAPRA Építsetek utat a pusztában az Úrnak! Az Ür jön hatalom­mal. Ézs, 3,10 VASÁRNAP Ne vedd ki számból teljesen az igazság beszé­dét. Zsolt 119,43 (IKor 4,1, Mt 11,2-6(7-10), lKor 4,1-5, Zsolt 68, 25-36) A Szentírásban olvashatunk róla, hogy azok, akik hűségesen reámutattak Istenre és Krisztusra, azok építették igehirdetésükön, bizonyságtételükön ke­resztül az utat Isteircs emberek között. Jézus a keményen ítéletet hirdető Keresztelő Jánost az 0 útegyengetőjének mondotta. Az ítélet szavának hirdetésén keresztül indított sokakat igaz bűnbánatra és megtérésre. Ma is a hirdetett igén, az olvasott igén, az imádság csendjén keresztül és Isten Szentleikének ereje által épül az út Isten és emberek között. HÉTFŐ Valóbanj*Uram, ó, Uram, te vagy az Isten, és igazak a te ígéreteid. 2Sám 7,28 (Jn 1,17, Mt 11,11-15, Ézs 64, 4-11) Isten ígéretei mindenkor beteljesednek, akkor is, ha azok Ítéletről szólnak, akkor is, ha kegyelemről, szaba­dulásról beszélnek. Ézsaiás próféta mélyen átérzi népe el­fordulását, bűnét, amivel megbántották Istent, de érzi azt is, hogy Isten ennek ellenére szereti és meg akarja menteni népét. Isten ígéretet tett arra, hogy küld a bűnökből szaba- dítót és el is küldötte. ..Krisztus e világot Annyira szerette, Szégyenfára, keresztfára önként ment érette, Hogy ott vérét ontsa, A gonoszt megrontsa, Amítónak, őskígyónak Fullánkját kivonja.” KEDD Az összeomlást gőg előzi meg, a bukást pedig felfuvalkodottság. Péld 16,18 (IKor 4,7 Mt 3,1-12, Ézs 65,16b—25) A gőg és felfuvalkodottság elválaszt bennünket Istentől és elszakít az embertárstól is. A gőg és felfuvalko­dottság összeomlást hoz, ha ezt komolyan vesszük, akkor csak egyetlen hajó nevét kell említenünk: a Titanicét. Azért tévedt el és futott jéghegyek közé, mert az ember kereste a maga dicsőségét, s mindenáron meg akarta szerezni ezt a dicsőséget, aminek következménye az lett, hogy több mint ezren pusztultak el a hullámsírban. „Megyek már, ó Uram, megyek feléd, Fájdalmas, szent úton mindig feléd. Ó, sok keresztje van, De ez az én utam, Hisz hozzád visz, Uram, Mindig feléd.” SZERDA Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem mindaz- I zal él az ember, ami az Úr szájából származik. 5Móz 8,3 (lTim 6,17, Lk 3,1-14, Ézs 66,5-14) A kenyér alatt Isten­nek azokat az ajándékait értjük, amelyekkel testünket és lelkünket tápláljuk. Az ige óv bennünket attól, hogy a gazdagságban bízzunk, mert az ma még van, de holnap elvehetik. Jézus arra hívja fel figyelmünket: keressetek kincseket a mennyben. Kéijük a mindennapi kenyér áldá­sát a 72. ének 5. versével: „Add meg napi kenyerünket Tárházadból táplálj minket! Munkánk sikerrel koronázd Távoztass tőlünk bajt, viszályt, Hogy csendes béke, szere­tet örvendeztesse népedet!” CSÜTÖRTÖK. Ha keresitek az Urat, megtaláljátok, de hJ elhagyjátok, 0 is elhagy benneteket. 2Krón 15,2 (2Tinl 2,11-12, Hős 14, 6-10, Ezs 66, 18-24) A mai napi igéinll nagyon világosan és érthetően beszélnek hozzánk, hiszen értjük, mit jelent: keressük-megtaláljuk öt, elhagyjuk - <3 is elhagy minket, ha meghalunk a bűnnek - akkor élünll is Vele, ha megtagadjuk Öt - ő is megtagad minket. Mini den embernek arra van szüksége, hogy teljes szívvel keressa az Urat. Naponként meg kell halni az önző ó-embernek* hogy egy új, Isten akaratát cselekvő emberré formálód! junk. „S ha szenvedés, baj érne, S az utam is sötét, Az Úl keresztje fénye Annál dicsőbben ég. S tudom, hogy mén dicsőbb fény Ragyog majd énreám, Ha majd a mennybal érvén, Belépek ajtaján." PÉNTEK Szentek legyetek, mert én, az Úr, a ti Istenetek! szent vagyok. 3Móz 19,2 (IKor 6,20, Ézs 45,1-8, Lll 1,1-17) Azt kéri Isten igéjén keresztül, hogy szentek lel gyünk, mint, ahogyan Ő szent. Ez emberileg szinte leheteti lennek tűnő kérés, hiszen naponta érezzük azt, hogy bűnei ink sodornak a rossz útra bennünket, és kérni kell Istentől naponta: teremts bennem tiszta szívet és az erős lelkei újítsd meg bennem. A megtisztítás, megszentelés szolgálal tát életünkben Isten Jézus Krisztus áldozatán, vére hullái sán keresztül végzi el. „Az Úr Szent Bárányára Teszem lJ bűnömet, S ott a kereszt aljába Békességet lelek. A szívein mindenestül az Úr elé viszem, Megtisztul minden szenn-ytül A Jézus vériben, A Jézus vériben.” SZOMBAT Amilyen magasan van az ég a föld fölötti olyan nagy a szeretete az istenfélők iránt. Zsolt 103,11 (2Kor 6,1, Lk 7,29-35, Lk 1,18-25) Isten szeretete csodálal tos és végtelen szeretet. Lukács evangéliumának 7. részéi ben olvasható igében megdöbbenve tapasztaljuk: Istei népének nem tetszett sem -Keresztelő János, sem Jézu szolgálata s Isten ennek ellenére szereti népét. „Az élet szá: veszély, én lelkem mégse félj, Míg Ő hord kaijain, hi Mestered. Elhagynak emberek, mit árt, ha ő veled, Töröld le könnyedet: Jézus szeret.” Megyaszai László TÉVEDÉSEK KOZOTT A vígjátékok egyik építőkővé a tévedés. Valaki tévedésből más szállodai szobába nyit be... Téve­désből más jelentkezik a vonal vé­gén... A Kissnek írt levelet téve­désből Nagynak továbbítják... és igy tovább. Tévedések vígjátéka. De a tévedés tragédiát is idézhet elő. Ha a váltóőr tévedésből rosz- sziil állítja a váltót... Ha tévedés­ből az ápolónő más gyógyszert ad a betegnek... Ha valaki öt évi há­zasság után döbben rá: tévedtem, mégsem őt kellett volna választa­nom. Az életben való eligazodásnál is végzetes lehet a tévedés. Tragédia, ha valaki későn jön rá, hogy rossz lapra tett: amibe hitt, csak álom és illúzió, nem biztos fundamentum. - Ilyen végzetes tévedés történetét mondja el Jézus példázatában ar­ról a fiatal emberről, aki a szabad­ság mámorában hagyja el az atyai házat, hogy megvalósítsa önma­gát. Később, amikor már kifosz- tottan, üres szívvel és üres kézzel egyedül marad, akkor jön rá, hogy tévedett. - Ettől a veszedelemtől óvott Jézus, amikor arról beszélt, hogy a tévedések nagy „Ihletője” majd porondra lépteti ügynökeit, hogy elhitessék, ha lehet, még a tanítványokat is. Tragikus tévedések lehetőségei között élünk. Hogy állhatunk meg? Amikor Pál apostol látta a gyü­lekezetek veszélyeztetett helyzetét, két megszívlelendő jó tanácsot, „igét” küldött nekik. Az egyik: gyökerezzetek meg Jé­zus Krisztusban (Kol 2,7)1 Jól ért­jük ezt az egyszerű hasonlatot. Ha a fa nem ereszti elég mélyre gyöke­reit, nem tud elég táplálékot szívni, kiszárad, vagy könnyen kitépheti egy vihar. Ezért gyökerezzetek meg Krisztusban! A hasonlatnak átvitt értelemben is van mondani­valója. Tudjuk, mit jelent, ha vala­ki a „gyökértelen emberek” sorsá­ra jut. A nép ördögszekérnek mondja a száraz, gyökértelen kó­rót, amit ősszel a mezőkön hajt a szél. Hány ilyen ördögszekér sorsú ember él? Nem tudnak meggyöke­rezni. Hányja-veti őket a korszel­lemnek, reklámoknak, propagan­dának, vallásos mezben jelentkező narkotikumoknak szele. Jézus Krisztusban meggyökerezve talál­hat az ember biztos védelmet, hi­hető beszédek és tévedések vihará­ban. Pál másik „jó tanácsa”: zárkóz­zatok összébb a szeretet ben (Kol 2,2)1 Olyan természetes, hogy a sportrajongók, zenekedvelők, ter­mészetbúvárok, vagy éppen egy- egy szakma megszállottái között meleg barátságok szövődnek. Ma­gától értődő az is, hogy Krisztus tanítványai is megtalálják egy­mást, összébb zárkóznak szeretet- ben. Ennek a szeretetnek gyakor­lása és megtapasztalása csodálatos védő fallá lesz, amelyen nem tud rést ütni semmiféle megtévesztő, csábító szöveg. Krisztusban meggyökerezve, a szeretet közösségében győzhetünk a tragikus tévedések felett. Madocsai Miklós IMAVEZÉRFONAL Testvéreim, ne fáradjatok bele a jó cselekvésébe! 2Tessz 3,13 Ha tudná, hogy őrá gondolok, amikor írom ezt a pár sort, ha tud­ná, hogy ez a jellemzés róla szól, nagyon haragudna. Még csak el sem fogja képzelni, hogy ez a cikk róla szól. Annyira szerény, annyira nem magamutogató, annyira nem mások előtt keresztyén. Csak teszi a dolgát. Amit Isten rendelt neki, hogy tegyejjiemcsäk a hivatásá- _ban5 -nefScsak a családjában, ha­nem a gyülekezetében is. Az istentiszteletekről soha nem hiányzik. Ha pedig valami tenni­való van a gyülekezetben, ö akkor is ott van és segít. Még akkor is, ha rajta kívül senki más nem jelenik meg. De ő azért sem panaszkodik. Megérti. Sok dolguk van - mond­ja. De az ő nyugodt lelkesedése nem lankad, semmiféle visszahúzó erő hatására sem. Mit is kezdene a lelkész nélküle? Takarítja a temp­lomot, oltárterítőt cserél, oltárt rendez, szeretetven'dégségen terít, főz, süt, a kertben veteményez és gyomlál, szüretel és befőttet készít. Otthon pedig megpihenve a napi munkától, útmutatót, Bibliát olvas és imádkozik. Nem múlik el hó­nap, hogy csekély anyagi javaiból valamennyit ne adományozna gyülekezetének - okot mindig ta­lál, hogy adhasson. Csak a neve ne hangozzon el soha - ne tudja senki, hogy ő volt, aki adományozott, aki segített, aki szorgoskodott. Nem is kell, hogy elhangozzon a neve most, itt az emberek előtt. Nekünk a lényeg az: ő valóban hús-vér ember, nem kitalált mese­figura. Tehát lehet így élni! És még egy dolog fontos: az,_ hogy egykor Isten előtt hat el a neve, mint^kit-széretettel ma­gához vesz áz örök életbe. Ebben pedig reménykedhetünk teljes bi­zalommal! Imádkozzunk most tehát ezért az emberért: hogy soha meg ne lankadjon, hogy mindig ilyen ál­dozatkész maradjon és reménysé­gét se veszítse el élete végéig! Imádkozzunk gyülekezetein­kért: legyen egyre több ilyen gyüle­kezetszerető ember, hogy a jelenle­gi „egyszemélyes-gyülekezet”, ahol a lelkész a mindenes, megszűnjön, és ki-ki vállalja azt a részét_a-gyüle^ kezeti munkának, amihez tehetsé­ge, lehslőségé’engedi! Imádkozzunk önmagunkért: adjon erőt Isten, hogy én magam is ilyen ember legyek: segítőkész és áldozatvállaló, adakozó és gyüle­kezetért élő, szerény és mindent jóra magyarázó! ..., hogy a mi nevünk is elhan­gozzon Isten előtt azon a napon. Isó Dorottya SENKI MEG NE TÉVESSZEN TITEKET 2Tim 1,8-14 A VASÁRNAP IGÉJE Ádventben élve, hasonló hely­zetben vagyunk, mint azok az em­berek, akik ígéretet kaptak Isten­től. Mindennapi életüket ehhez igazították, és emiatt a környeze­tük értetlenül gúnyolta őket. Hogy senki meg ne téveszthessen minket, vasárnapunk igéje ehhez ad Segítő szándékú tanítást. „Ne szégyelld hát a mi Urunkról szóló bizonyságtételt!” Miért kel­lene szégyellnünk a Krisztusról bi­zonyságot tevő jó hírt? Fontos kérdés. Azt volt az apostoli kor­ban, és az marad minden nemze­dék számára. A világi ismeretek, tapasztalatok szerint Krisztus fel­támadása a halálból ma is bolond­ság. Ugyanúgy, mint a Feltáma­dott visszajövetelére felkészülten várakozó keresztyén hit. Aki hisz az Úr ígéreteinek beteljesedésében és ezért ádventben él, az ma is bo­todnak számít a csak „születéstől - halálig” gondolkodó és tervező emberek világában. Ettől a meg­szégyenítő minősítéstől riadnak vissza sokan. A világ hite a vallásokban fogal­mazódik meg. Ez a világ bölcsessé­ge. Teljesíthető igényei vannak, és nem kell igazán komolyan venni, mert különösebb következmények nélkül elhagyhatom. Ha csalódok benne, akkor egy másik, számom­ra szimpatikusabbat keresek he­lyette. A lehetőségek korlátlan mennyiségben kínálják magukat. A Krisztustól kapott hit azonban nem vallás; teljesen idegen a világ bölcsességétől, a vallásoktól. Ezért szenvednek az evangélium képvi­selői mindazoktól, akik nem tud­ják őket megtéveszteni. Pál apostol egyenesen felszólítja Timóteust, hogy „szenvedj velem együtt az evangéliumért”. Nem azt tanítja, hogy a mostani szenvedéseink vál­tanak meg minket a feltámadást követő utolsó ítéletben a kárhozat­tól, mert akkor ez azt jelentené, hogy minden testi és lelki beteget a türelmesen viselt szenvedései üd­vözítenének. Az apostol az evan­géliumért kapott szenvedések tu­datos vállalásáról ír. Ezeket kell szégyenérzet nélkül, emelt fővel el­fogadnunk, hogy a Krisztus ereje így válhasson láthatóvá gondolko­dásunkban és életvitelünkben. „Mert Ő szabadított meg min­ket... Ő hívott el... kegyelme sze­rint... Krisztus Jézusban.” A ra­bok fogságuk első percétől a sza­badulásukra, annak lehetséges módjaira gondolnak. Minket is fogságban tartanak bűneink. Gon­dolunk a szabadulásra? Senki meg ne tévesszen titeket! Van Szabadi- tónk. Jézus az, aki megígérte, hogy eljön értünk, sőt megérkezéséig is velünk van Szentlelke által, hogy ne érezzük magunkat reménytele­nül elhagyottaknak. „Ő törte meg a halál erejét, és az evangélium által világosságra hoz­ta az elmúlhatatlan életet.” Min­den ember hisz valakiben/valami- ben, legrosszabb esetben önmagá­ban. A gyengébb hisz a nála erő­sebb szavának, mert látja, hogy van hatalma. De hát ki a királyok Királya, az urak Ura? Az, aki a halált is legyőzve uralkodik nem­csak az enyészet, hanem az örökké tartó élet fölött is. Krisztus Jézus a felragyogó Hajnalcsillag, Őreá tekintve „tudom, kiben hiszek, és meg vagyok győződve, hogy neki van hatalma arra, hogy a rám bí­zott drága kincset megőrizze arra a napra”. Rezessy Miklós IMÁDKOZZUNK! Szabadító Krisztusom! Uralkodj fö­löttem és add Lelkedet, hogy ne a te uralmadtól kívánjak megszabadulni. Ne tudjon megtévesztem a világ vallásos bölcsessége. Lássam be, hogy csak a tőled kapott hit szabadít meg a végső haláltól és nem a saját bűneim okozta betegségeim és szenvedéseim. Tégy bá­torrá a bizonyságtevésben, hogy te is bizonyságot tehess rólam a mennyei Atyád előtt. Őrizd meg tőled kapott éle­tem drága kincsét visszajöveteled napjá­ra. Ámen. Budapesten, 1992. december 13. I., Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Balicza Iván; de. 10. német: Gémes Pál; de. 11. (úrv.) dr. Nagy Gyula; du. 6. Karácsonyi orgonazene: Fabiny Tamás, n., Torockó tér de. fél 9. Szilas Attila. D., Modori u. 6. de. fél 10. Csizmazia Sándor. Pesthidegkút, I., Báthory u. 7. de. fél 11. Takács József. Csillaghegy, in., Mátyás kir. út 31. de. 10. Donáth László. Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. dr. Nagy István. Újpest, IV., Leibstück Mária u. 36-38. de. 10. Bfazy Lajos. V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Pintér Károly; de. II. (úrv.) Zászkaliczky Péter; du. 5. Szeretetvendégség. VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv!) Fodor Viktor; du. 6. dr. Muntag Andome. VDl., Ollói út 24. de. fél 11. Kertész Géza. Vm., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Kertész Géza. VHI., Rákóczi út 57/b. de. 9. szlovák: Cselovszky Ferenc; déli 12. magyar: Kertész Géza. VÓI., Vajda Péter u. 33. de. fél 10. Fabiny Tamás. IX., Thaly Kál­mán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pál. Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. Fabiny Tamás. X., Kerepesi út 69. de. 8. dr. Szabó Lajos. Kelen­föld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Csepregi András; de. 11. (úrv.) Csepregi András; du. 6. Missura Tibor. XI., Németvölgyi út 138. de. 9. Ferenczy Erzsébet. Budahegyvidék, XU., Tartsay V. u. 11. de. 9. (úrv.) Koszeghy Tamás; de. 11. (úrv.) Kőszeghy Tamás; du. fél 7. Takács József. XID., Kassák Lajos u. 22. de. 10. ifj. Kendeh György, du. 4. szeretetven­dégség: dr. Frenlcl Róbert. XIII., Frangepán u. 43. de. 8. ifi. Kendeh György. XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) dr. Szabó Lajos. XIV., Gyarmat u. 14. de. fél 10. dr. Szabó Lajos. Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. Bízik László. Újpalota, XV., Hártyán köz du. 5. ökumenikus. Rákospalota, Kistemplom, XV., Juhos u. 28. de. 10. Bolla Árpád. Rákosszent­mihály, XVI., Hősök tere de. 10. dr. Karner Ágoston. Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Szalay Tamás. Mátyásföld, XVI., Pro- dám u. 24. de. 9. Szalay Tamás. Rákoshegy, XVD., Tessedik S. tér de. 9. dr. Vámos József. Rákoscsaba, XVD., Péceli út 146. de. 9. Detre János. Rákoskeresztúr, XVD., Pesti út 111. de. fél 11. dr. Vámos József. Rákosliget, XVÜ., Gőzön Gy. n. de. 11. Detre János. Pest- szentlörinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. dr. Harmati Btéla. Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; du. 5. Győri János Sá­muel. Kispest, XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú. Pestszenterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel. Csepel, XXL, Katona J. u. de. fél 11. Mezősi György. Buda­fok, XXII., Játék u. 16. de. 11. Rozsé István. Budaörs, Ref. Imaház de. 9. Rőzse István. ISTENTISZTELETI REND ADVENT HARMADIK VASÁR­NAPJÁN az oltárterítő színe: lila. A délelőtti istentisztelet oltár előtti igéje: Jn 5,31; az igehirdetés alapigéje: 2Tim 1,8-14. ERŐS VÁR A MI ISTENÜNK cun- mel egyházunk félóráját közvetíti a Kos­suth Rádió középhullámon december 11- én, pénteken, 13.30-tól. ÖRÖMHÍR címmel egyházunk műso­rát közvetíti a TV1 december 13-án, va­sárnap 16.40-kor. Az adventi műsorban közreműködik: Balicza Iván, Bitskey Ti­bor, dr. Hafenscher Károly és a Lu- theránia Énekkar. EVANGÉLIKUS ISTENTISZTE­LET A MAGYAR RÁDIÓBAN. De­cember 26-án, Karácsony második ünne­pén 11.05 órai kezdettel evangélikus is­tentiszteletet sugároz a Kossuth Rádió középhullámon, a budavári templomból. Igét hirdet: Balicza Iván lelkész. HAZAI ESEMENYEK ZENÉS ÁHÍTAT az Oroszlányi Evangélikus Templomban 1992. december 19-én, este 6 órakor MŰSORON: J. S. BACH: MAGNIFICAT ELŐADJA: a 30 éves jubileumát ünneplő Oroszlányi Evangélikus Gyülekezet Ének- és Zenekara. KÖZREMŰKÖDNEK: Edelényi Sz. Zsuzsa szoprán I., Obertsné Mohácsi Judit szoprán II., Bogdány Anna alt, Basky István tenor, Moldvay József basszus, Sulyok Imre orgonaművész. Vezényel: Nagy Dániel. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. A templomot fűtjük. gyan segíthetnének. Most tudomásunk­ra jutott, hogy a renoválást irányító Ondrej Kocs lelkész gyülekezete deviza- számlát nyitott, így a hozzájárulások erre eszközölhetők. A számla száma és neve: „1000351-569 Keimarok, Evanje- licky cirkevny zbor a. v. v Kezmarku”. Emlékezzünk meg az Ür Jézus szavai­ról, mert ő mondta: nagyobb boldogság adni, mint kapni! (ApCsel 20,35.) Fabiny Tibor KARÁCSONYRA MEGJELENIK a Sem magasság, sem mélység... című könyv Kékén András életéről, sok elő­ször napvilágot látó egyháztörténeti je­lentőségű dokumentummal. A csak­nem 400 oldalas könyv 80 fényképet is tartalmaz. írta: Fabiny Tamás. Ára: kb. 200,- Ft. Megrendelhető a szerző­nél: 1102 Budapest, Kápolna utca 14. KESZTHELY Reformáció hetében dr. Fabiny Ti­bor teológiai tanár a református és evangélikus gyülekezet közösen rende­zett szeretetvendégségén előadással, majd a keszthelyi és tapolcai templom­ban igehirdetéssel szolgált. HALÁLOZÁS Szalay Ilona, a régi FÉBÉ tagja, 85 évesen hazatért Urához. Temetése no­vember 30-án volt az Új Köztemetőben nagy részvét mellett. Szomorú szívvel: a gyászoló család. FELHÍVÁS A KÉSMÁRKI FATEMPLOM MEGMENTÉSÉRE Lapunk tavaly őszi számában (1991. IX. 17.) felhívtuk Olvasóink figyelmét a Szepesség egyik legszebb evangélikus műemlékének, az 1717-ben - főleg svéd, dán és német segítséggel - felépített, egy­kor oly szépséges késmárki fatemplom végső pusztulástól való megmentésére. A felhívást széles érdeklődés kisérte. Közülük többen a helyszínen adakoztak, de sokan nem tudták, hogy távolból ho­A BÉCSKAPU TÉRI TEMPLOMBAN december 13-án, vasárnap du. 6 órakor hallható KARÁCSONYI ORGONÁMUZSIKA. Közreműködnek: Peskó György orgonaművész, a Fasori Gimnázium orgonatanszakának hallgatói, a Fasori Gimnázium Énekkara Bencze Gábor tanár vezetésével. Igét hirdet: Fabiny Tamás kűbányai lelkész. Tarjám Gyuláné, sz. dr. Jámbory Zsuzsanna ny. főorvos, a diósgyőri gyülekezet 12 éven át volt papnéja, 65 éves korában súlyos betegség után no- f vember 13-án elhunyt. Temetése no­vember 19-én volt Veczán Pál lelkész szolgálatával a miskolci temetőben. „Az igaznak emlékezete áldott.” Apróhirdetés A Mustármag ökumenikus Keresztény Is­kola (1038 Bp., Víziorgona út 1.) tanítói ál­lást hirdet. Érdeklődni személyesen, vagy a 180-2611-es telefonszámon lehet. Engedjétek meg testvérek (lelkésztestvé­rek), hogy még egy szál gyertyát gyújtsak. Csapongó, kis lángja mellett derengővé válik a múlt „mélysége%kútja”. És láthatunk. Sen­kit zavarba ne ejtsen a viliódzó fény. Szüksé­günk van rá. A „halálozás” rovatban csak három sor jelent meg eddig emlékezetére. Régen, pontosan 1949-ben az „Új Harang­szó” (országos evangélikus hetilapunk) inter­jút közölt Kaposvári Vilmossal. Terjeídelmes írás. Szinte látni a cikk nyomán, milyen gör- nyedten öl kerékpárja nyergében, és nyomja a pedált. Verejtékezik hegynek fel, s pihente- tően hűti a szél, ha a hegyről legurul a gépen. Egy lelkipásztor úton van. Az út, amelyet évente megtesz kerékpáron vagy motoron, ke­reken 14 000 km! A környékkel kevésbé isme­rős térképen nehezen találja meg a helysége­ket, amelyek a Csillaghegyi (ma Budapest III. kerülete) Missziói Egyházközség szórványai. Kövessük csak Pócsmegyer, Szigetmonostor, Istvántelep, Piliscsaba, Budakalász, Szent­endre változatos útjain. A községek egy-egy állomást jelentenek a szórvány-lelkész menet­rendjében. Istentiszteletek, bibliaórák, hit­tanórák, beteglátogatások, esküvők, keresz­telők, temetések meghatározott napokon reg­gel 8-tól este 7-ig. Vasárnaponként négy is­tentisztelet. Maroknyi gyülekezetek várják is­KAPOSVARI VILMOS 1914-1992 tentiszteleteken, hittanórákon pedig 2-8 gyermek. A kerékpáros igehirdető, tanító és pásztor legyőzi az utak nehézségeit, az időjá­rás viszontagságait, és pontosan jut el oda, ahová hívják, ahol várják. Ilyen volt a lelki- pásztor útja ebben az egyházközségben 1942- től 1981-ig. ♦ A józsefvárosi bérház Ili. emeletéről, az ódon lakásból indult a kisdiák a Fasori Gim­náziumba. Legtöbbször gyalog, fürge léptek­kel tette meg a hosszú utat. A tanulók villa­mosbérletét lehetett így megspórolni özvegy édesanyjának. S talán így edzette izmait a későbbi kerékpárutakra... 4> Budapestről 38 km az út Tahiba. A kis cso­port, fasori diákok, inasiskolások, gyalog tet­ték meg az utat, hogy részt vehessenek a Pro Christo Diákszövetség nyári táborán. Hosszú az út, de jó kedvvel rövidíthető, és erős a vágy, hogy ott majd együtt ölhetnek bibliaórákon, és éneküktől visszhangzik majd a hegyoldal. A hosszú út célhoz vezet. * A Kerepesi temető eldugott parcellájában találkoztak a „tahis” fiúk. Halk szájharmoni­ka kísérte a hit dalait, összekapcsolódtak és együtt akartak maradni. A Biblia körül, csen­des helyen, itt jobban megértették egymást, mint másutt. Talán a katakombák ősi gyüle­kezetei ismétlődtek. De ki tudni ellenőrizni az egyház történetének végtelen útját. Minden­esetre ennek az útnak egyik állomása volt a soproni Teológia, melynek hallgatója lett. * Lelkészi szolgálatának éveit a cinkotai, hódmezővásárhelyi, csepeli és Deák téri egy­házközségekben töltötte 1939-től 1942-ig. Gyülekezeti lelkészként a Csillaghegyi-Szent­endrei Missziói Egyházközségben szolgált 1981-ig. * A háború súlyos évei idején a 130 tagú gyü­lekezet templomépítésbe kezdett. A háború már a határokon belül dúlt, de a templom felépült. 1944 családalapításának esztendeje. Rövid idő múlva átveszi elmenekült lelkésztársának szolgálati körét is. A régi kerékpáron járja ismét a szórványokat. * A Csillaghegyi parókia 1945 havas január­ján. Budapest éhezik és fizik. A városlakók tűzifát keresnek a városszéleken. Megkísérel­jük, talán lesz Csillaghegyen. Van és kapunk. Méteres, szürkén havas rönkök. Körülbelül 5 mázsa. Pestre kellene átszállítani. Négyke­rekű kis kocsin rúd és hám - rajta indulhat a szállítmány. Vállra a hevedert. A kocsi meg se moccan. Egyetlen ember képtelen megmozdí­tani. Reménytelen erőlködés. De nem! Nem kell egyedül. A kocsirúd másik oldalán kötél­lel a vállán, ott a csillaghegyi lelkész. A hám­nak feszül. Arca piros az erőlködéstől, de így, vele együtt, kiszabadul a kocsi a kátyú fogsá­gából, s nyikorogva, csúszva, döccenve halad. A délután szürkületéből hamarosan sötét este lesz. De az emlékezés fellobbanó lángjától vilá­gosabb az út, amely távoli, ragyogó, örök fény felé vezet. Egy lelkipásztor útja. Muncz Frigyes Evangélikus Élet A Magyarországi Evangélikus Egyház hetilapja Felelős szerkesztő és kiadó: TÓTH-SZÖLLŐS MIHÁLY Szerkesztőség és kiadóhivatal Postafiók 500. BUDAPEST 1447. Telefon: 138-2360 Árusítja a Kiadóhivatal és a Magyar Posta Index: 25 211 ISSN 0133-1302 Szedés: Fényszedő Központ Kft. (920083/20) Nyomás: rotációs ofszetnyomós 92002-220053. PETŐFI Nyomda RT. Kecskemét Felelős vezető: SEBESVÁRI LÁSZLÓ vezérigazgató Előfizethető az Evangélikus Élet Kiadóhivatalában közvetlenül vagy postautalványon. Templomi terjesztés az Evangélikus Elet Kiadóhivatala útján. Előfizetési díj: fél évre 300 Ft, egy évre 600 Ft. Csekkszámlaszám: 516-20412 Beküldött kéziratokat nem érzünk meg és nem adunk vissza!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents