Evangélikus Élet, 1992 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1992-10-18 / 42. szám

Evangélikus Élet 1992. október 18. GYERMEKEKNEK T A L 0 K N Te alkottad a fiivet, Uram, a virágot, a gyümölcsöt, a fát. A kelő és lenyugvó Napot. Vigyázz reám! Reggelenként, ha ébredek, köszönöm, hogy velem vagy; hogyha iskolába megyek, köszönöm, hogy velem vagy; társaimmal mikor játszom, köszönöm, hogy velem vagy; este ha aludni térek, köszönöm, hogy velem vagy. ÁMEN CSODÁK A Nap járása Nagyon gyorsan múltak a napok. A kis teknőcök már rég kibújtak tojásaikból és szépen felcseperedtek. Vígan éltek a ba­romfiudvar lakóival egész nyáron. De azután lassan közeledett az ősz. Igaz, a fák még zöldelltek és a nap is melegen sütött, de a nappalok egyre rövidebbek lettek. Egy szeptemberi reggelen Cir- mi a szokott időben ébredt fel, és csodálkozva tapasztalta: 1 Ááá...ham, még ilyen sötét van? Azt hiszem túl korán kel­tem, inkább alszom egyet! - és már pofozgatta is a párnáját, hogy újra álomra hajthassa a fejét. Akkor azonban meglátta Peti ku­tyát, amint szokásos reggeli tornáját végezte.- Peti, mit csinálsz te éjnek idején, nem tudsz aludni? Vagy időközben már akkorára nőtt a pocakod, hogy éjjel-nappal torná­zol? £ Nem, a pocakommal semmi baj - mondta sértődötten Peti kutya -, pontosan időben keltem, mint mindig! Mi az, hogy időben? Hát nem látod, milyen sötét van? Itt valami nincs rendben!- Persze hogy nincs rendben, a te kis fejecskédben valami. Na ide figyelj! A probléma ott kezdődik, hogy nyáron a Nap magasan jár az égen és a nappalok is hosszabbak, mint az éjszakák. Ezért süt sokáig a Nap és elég ideje van arra, hogy meleget adjon - oktatta Peti kutya Cirmit.- Azért van meleg nyáron, ugye?- Igen, de télen ez pont fordítva van, a Nap alacsonyan jár, és a nappalok rövidebbek, mint az éjszakák. A hosszú éjszaka alatt nagyon lehűl minden, ezért nappal is hideg marad.- Igen, de a most hosszabb lesz az éjszaka, akkor miért nem alusszuk végig?- Nyugodj meg, végig fogjuk aludni, mert szeptember 23-án van az őszi napéjegyenlőség, amikor vége van a nyárnak és kezdő­dik az ősz. Ilyenkor az emberek visszaállítják az órájukat 1 órá­val...- Azt a ketyegő, csörgő micsodát, amin két pálcika megy körbe-körbe? - fontoskodott Cirmi.- Igen, azt. Szóval visszahúzzák és így egy órával később kel­nek fel, ugyanúgy, ahogy a Nap is később kel fel—fejezte be Peti.- Szerintem mi is hozzá fogunk szokni - jegyezte meg Cirmi. - De azért én irigylem az embereket! 1 Ugyan miért? - vonta fel a szemöldökét Peti.- Mert annyi sok, érdekes, látszólag megoldhatatlan kérdésre megtalálják a helyes választ. Jó nekik, hogy Isten ennyi ésszel áldotta meg őket!- Bizony jó, de sok ember ügyet sem vet a természetre, az érdekes dolgokra, furcsaságokra, hanem inkább hagyja kárba veszni Istennek azt a nagy ajándékát, hogy gondolkodhat! PRÓBÁLD MEG GYUFAFURFANG Hogyan lehet a pénzdarabot az üveg belsejébe juttatni úgy, hogy nem érsz hozzá? Ha seho­gyan sem boldogulsz, próbálkozz egy vízcseppel! Kíváncsi vagyok, meg tudná­tok-e magyarázni, hogy miért történt? írjátok meg, ha tudjá­tok! FÜLÖP ÉS BIBI 1 Móz 3 Sziasztok! Kibékültem a Pistivel. De megint szom- norú vagyok. Autóversenyt játszottunk és véletlenül letörtem a Trabantjuk irányjelzőjét. Apukája nem szereti, ha hozzányúlnak a kocsijához. Úgyis mindig baj van az indítással. Áthívtam Pistit hozzánk. Na­gyon fél szegény. Biztos, ki fog kapni. Meg akartam keresni Bibit, hogy vigasztalja meg. Kerestem, és nem találtam. Jól elbújt. Anya már régóta kéri, hgy rakjak rendet a szobámban. 0 is megcsinálná, de nem ér rá, különben is én már nagy fiú vagyok. Ráadásul én sem szeretem, ha más piszkálja a holmimat. Sajnálom ezt a Pistit, nem mer hazamenni. Pedig én vagyok a hibás. Én akartam mindenáron a kocsiban játszani. És hoz­zánk is átjöhettünk volna. Én ezt igazán nem akar­tam. .. Ádám és Éva is így bújtak el az Úristen elől, amikor meghallották a hangját, ahogy őket hívta:- Hol vagytok? így felelt neki Ádám:- Hallottam, hogy jössz, de el kellett bújnom, mert szégyenlem magam melletted.- És miért szégyenled magad? Talán ettél a fáról, a tiltott fáról? Hiszen azt idejében megtiltottam ne­ked!- Éva szakította le az almát, ő adta, és így ettem.- Éva, lányom, mit tettél?- A kígyó becsapott, azért ettem. Miért volt éppen az a fa tilalmas? És mit fog szólni Pisti apukája? JÁTÉK Betűkirakó Az első forduló után a sorrend így alakult: Illés Adél, Egyházasdengeleg (5271 pont) - Kollár Gábor és Tamás, Dunaegyháza (4082 pont) - Zalán Eszter és Péter, Bp. VIII. (3866 pont) - Fancsali Ifj. Kör (2609 pont) - Bánki Renáta, Várpalota (1604 pont) Benke Zsuzsanna, Ajka. Ezen a héten a betűkből állatok neveit kell kirakno­tok. Nagyon fontos, hogy az állat neve mellé írjátok oda, hogy a Bibliában hol található. A keresztek tet­szőleges betűként felhasználhatók. Az új szónál újra az összes betűt fel lehet használni. Próbáljatok meg minél több állatnevet összerakni. J + LKEHSOKSE + 81493659268 1 A beküldési határidő a lap megjelenése utáni hétvé­ge. A megfejtéseket írjátok kicsit „szellősebben”, na­gyobb hézagokkal, hogy könnyebb legyen javítani. Az állatneveket a gyerekrovat címére küldjétek! Készítették: Antal Tünde, Dg Barbara, Krahulcsán Borbá­la, Sándor Éva, Koczor Tamás Cím: 2373 Dabas-Gyón, Luther u. 14. Mint a fóti Kántorképző nyári tanfolyamainak résztvevői, közel fél évtizeddel ezelőtt elhatároztuk, hogy állandó kórust hozunk létre. Mindannyian úgy éreztük, hogy a nyáron együtt töltött két-, vagy három hét kevés számunkra, s en­nél jóval többet szeretnénk együtt lenni. Foton minden alkalommal egy nagy család tagjaiként éltünk. Ezt a közösséget kívántuk év köz­ben is megtartani, és emellett szol­gálni is kórusunkkal. Az énekkar alapítója és karvezetője ifi. Ha­fenscher Károly szekszárdi lelkész. Évente öt-hat alkalommal tartunk próbát Foton - második ottho­nunkban -, s az utóbbi időben gyülekezeteket is látogattunk. Ed­dig Nógrád és Békés megyében, ill. Kispesten tartottunk zenés áhíta­tokat. Szeptember utolsó hétvégéjén Somogy és Zala három gyülekeze­tében jártunk. Pénteken este meleg szeretettel fogadott az iharosberé­A gödöllői Petőfi Sándor Műve­lődési Központ színháztermét ki tudja hányféle rendezvény megtar­tására használták már: színdarab "előadására, filmvetítésre, ■ kerek - "á&taFbészéígetésfé, szavalóver­senyre, politikai fórumra, komoly­zenei hangversenyre, pop-koncert-1 re stb. Bátran mondhatjuk, min­denre, amire egy ilyen létesítmény alkalmas lehet, egyet kivéve, hogy ott fiatal keresztyén zenészek, gyü­lekezeti ifjúsági tagok és lelkészek bizonyságtételeire kerüljön sor. Ám szeptember utolsó hétvégéjén ez is megvalósult! Itt került meg­rendezésre ugyanis első ízben Győ­ri János Sámuel pesterzsébeti evan­gélikus lelkész, dr. Gémesi György helybeli polgármester és a gödöllői keresztyén felekezetek által rende­zett modem keresztyén zenészek találkozója, a JUBAL FESZTI­VÁL. Cantate Domino nyi lelkész és családja. Az áhítaton egy rövid próba után Győrffy, Bárdos, Kodály, Weber és Sermisy műveit énekeltük. Vacsorával a szállásadó családok vártak. Más­nap délelőtt buszkiránduláson vet­tünk részt, melynek során megte­kintettük a kaszói vadászparadi­csomot és az ágneslaki arborétu­mot. Ebéddel az egyik kórusta­gunk szülei vártak, amelyet egy hangulatos szabadtéri próba elő­zött meg. A délutáni programunk Nagykanizsán folytatódott. Egy is­tentisztelet keretében az előző esti műsort bővítve hangzott el Buxte­hude: Cantate Domino című mű­ve, melyben szólót énekelt Höuszer Beáta, s a kórust Balás Ildikó kí­sérte billentyűs hangszeren. Az este már Surdon ért minket. A vendéglátó családok nagy öröm­mel fogadtak a buszmegállóban. Vasárnap korán reggel, nyolc óra­kor gyülekeztünk a templomban, ahol talán a leghosszabb próbán­kat tartottuk meg. Az istentisztelet résztvevőit Nenna: Tenebrae facte sunt című műve hangolta rá az ige­hallgatásra. Ebéd után a gyüleke­zet tagjai személygépkocsikkal szállítottak a nagykanizsai vasút­állomásra, ahol búcsút vettünk egymástól. Az istentiszteleteken a kórus az éneklés mellett zsoltárolvasással is szolgált. Minden alkalommal a kó­rus vezetője hirdette az Igét. Az énekkart Ecsedi Zsuzsanna, ifi. Hafenscher Károly, és Balás István felváltva vezényelték; a kántori szolgálatot Gálos Miklós végezte. Ezúton is megköszönjük az iha- rosberényi, nagykanizsai és surdi gyülekezetek tagjainak és lelké­szeinek szíves vendéglátását. Utunk során megtapasztalhattuk, hogy milyen csodálatos érzés ének­lésünkkel Istent dicsőítve mások­nak szolgálni és örömet szerezni. Ecsedi K. - Rezessy D. JUBÁL FESZTIVÁL Bibliaolvasók tudják, hogy Ju- bál „volt atyja minden lantosnak és síposnak.” (lMóz 4,21.) Ez a találkozó tulajdonképpen folyta­tás! Folytatása az öt alkalommal Győri János Sámuel által megszer­vezett Ősagárdi Ökumenikus Könnyűzenei (ŐSÖK) Fesztivál­nak. Á két nap gazdag programjá­ból röviden egy kis ízelítő. Szombaton délelőtt a város két legforgalmasabb terén a reformá­tus Tandem zenekar és a pesterzsé­beti gyülekezet ifjúsága zenével hí­vogatott és végzett utcamissziót. Az esti megnyitón a polgármester meleg köszöntő szavai mellett Ta­karó Tamás református lelkipász­tor hirdette az igét a fentebb idé­zett igevershez kapcsolódóan, lMóz 4,26 _alapján: „...akkor ke zdték ^egítségül hívni az Űr ne­vét.” Az elhangzott zenekari beté­tek mellett fellépett a Hermons negyven tagú ének- és zenekar, akik Győri János Sámuel „Anasta- sis” (Feltámadás) című oratóriu­mát adták elő. Vasárnap délelőtt párhuzamo­san szolgált egy-egy zenekar és énekkar a város különböző temp­lomaiban. Hozzánk evangéliku­sokhoz népes fiatal sereg kíséreté­ben a Ten Sing norvég énekkar érkezett. Énekeikkel felejthetetlen­né tették ezt az istentiszteletünket. Vezetőjük többek között elmond­ta, hogy fél évet töltenek Magyar- országon azért, hogy megpróbálja­nak a KIÉ segítségével a maguké­hoz hasonló énekkart szervezni. A tulajdonképpeni fesztivál dél­után három órakot vette kezdetét, ahol valóban majd minden feleke­zet képviseltette magát. Fellépett a pesterzsébeti ifjúsági kórus, a gö­döllői és isaszegi ökumenikus Ich- tüsz énekkar, az evangélikus teoló­gusokból alakult Promise együt­tes, a baptista W.A.F.T. zenekar, a Rat Rag, a Tandem, a norvég Ten Sing, az Előretolt Helyőrség, a 4. Dimenzió és az Agapé. A záró áhítatot Blázy Árpád h. lelkész tar­totta Jn 11,25. alapján. Ahogyan a találkozó emblémájának üres ke­resztje is hirdeti, Jézus Krisztus a feltámadás és az élet. Majd a pol­gármester és Győri János Sámuel zárszavaival fejeződött be az első Jubál fesztivál. A találkozóról videofelvétel ké­szült, akit érdekel, kikölcsönözheti a ZAKEUS VIDEO-tóÍ! " Blázy Árpád GIMNÁZIUMI FELVÉTEL A Deák téri Evangélikus Gimnázium felvételt hirdet az I993/94-es tanévre jelenleg 8. osztályos budapesti és a fővá­ros közvetlen közelében lakó evangéli­kus tanulók számára. Internátusi elhe­lyezést előreláthatólag nem tudunk biz­tosítani. Jelentkezési lapok a budapesti és Pest megyei evangélikus lelkészi hivatalok­ban és a gimnáziumban szerezhetők be. A jelentkezés határideje október 31. A jelentkezési lapokat kéijük a gimnázi­um ideiglenes címére küldeni: 1051 Bu­dapest, Arany János u. 10. G yóni (Áchim) Géza a „háború poétája” lírai, elé- gikus és hazafias költeményeivel méltán beírta nevét a magyar irodalomtörténetbe. Életrajza: Gyónón (Pest megye) született 1884. jú­nius 25-én. Közeli leszármazottja a békéscsabai Áchiin-családnak és másodunokatestvére a paraszt­vezér Áchim L. Andrásnak. Apja, Áchim Mihály es­peres-lelkész, az evangélikus egyház öntudatos ma­gyar lelkésze. Édesanyja, Bekker Gizella érzékeny lel­kű, szép asszony, hat gyermeke közül kettő meghalt, a két leányt és két fiút vallásos szellemben nevelte. Gyóni Géza így emlékezett vissza a szülői házra „Itt­hon” c. versében: Boglyakemencés gerendás szoba. Fakó Luther-kép, pár arasznyi lakás, Keményhitű papoknak otthona, Nekem komor, játéktalan tanyám, Ünneptájon meglátogatlak. „Arckép helyett” c. költeményében ezt írja szülei­ről: Harcokra, öklöző harcokra Apám e testet adta rám, De a lelkem halk rímek bokra, Zengeni kezd kis sírásokra, Poéta, szent volt az anyám." Gyóni Géza Szarvason kezdte tanulmányait Mi­hály öccsével együtt, Áchim Ádám esperes-nagybáty­juk felügyelete alatt. Az ő halála után Békéscsabára, a Rudolf az evangélikus gimnáziumba került, és a Vidovszky-családnál lakott több diáktársával együtt. Hetedikes bizonyítványa igazolja, hogy színjeles tanu­ló volt. 1904-ben jelentek meg első versei „Versek” címmel. Lelki életére jól utal az az eset, amely néhány héttel versei megjelenése előtt történt: amerikai pár­bajban egy leány miatt mellbe lőtte magát, mellkasán ment keresztül, s a hátán ment ki a lövedék; a gondos orvosi kezelés után hamarosan felépült. Ellenfeleitől ezt a levelet kapta: Elég, ne fizess tovább!” Papnak készült Gyóni Géza, de a pályát öngyilkossági kísérle­te miatt abba kellett hagynia, ezután lett újságíró. A „Márciusi strófák” és az „Én papságom” c. köl­teményeiben némi dacot, meghasonlást figyelhetünk meg korábbi hívő felfogásához képest. Először a „Da- bas és Vidéke” c. lapnál dolgozott, majd átment a Soproni Naplóhoz, amelynek felelős szerkesztője lett. 1912 májusában tagja lett a VHOSZ (Vidéki Hírlap­írók Országos Szövetségednek. Ez időből való Áchim L. Andráshoz írt verse: Én szebb világot akartam A földön keresed Te! Ha vérünk nem volna rokon, Rokonná tesz az Eszme:“ Gyóni Gézára korán felfigyelt egyik tisztelője a szeghalmi költönő, Rozsnyainé Dapsy Gizella, „NIL” és országos nyilvánosságra segítette őt. A költő keresztényi érzülete nem ismert megkülön­böztetést ember és ember között. Ezt bizonyítja Kiss Józsefhez írt levélkölteménye is: Mert kő hullott a kis zsidógyerekre Mikor zengik az első áriát. Az áriát, mely szép volt és magyar volt, S nem volt mögötte félezer magyar hold. Kapcsolatba került Ady Endrével, akinek költői hatását sokan átvették, így Gyóni is átitatódik versei­vel, s ezt vallja róla: Be sok bolygóra fáradt üstökös, Úgy vonszolod ki őket a homályból, S mind azt hiszi, hogy merész mag lángol Ha fénykévédből kis csóvát kötöz. Nemsokára Szabadkára került és ott kötött isme­retséget Ella asszonnyal, ö inspirálta az „őrangyal” és „Szomorú szívvel” című versei megírására. Itt adta ki az „Élet szeretője” címmel költeményei 1909-1914- ig terjedő időszakának termését. 1912-ben a Monar­chia balkáni okkupációja idején született a híres „Cé­zár én nem megyek” c., az erőszakos megszállást elíté­lő verse. Mikor kitört a háború, bevonult a galíciai frontra és eljutott Przemyslbe, ahol a rövidesen körülzárt városra zúdult véres ostrom alatt a vele, tömegében paraszti katonaság csalódása láttán nagy lelki válsá­gon ment át. Ekkor született meg „Könyörgés harc hajnalán” (1914. X. 28.), majd a „Lengyel mezőkön tábortűz mellett” címmel verseskötete. Gyóni Gézá­nak kevés pártfogója akadt idehaza, ez idő alatt hasz­nálta fel a Rákosi Jenő vezette konzervatív irodalom Adyval szemben, nagyobb hazafinak beállítani őt a közvélemény háborút támogató köreiben. íme, Ady levele, amely azért méltatlanul szól arról a Gyóniról, aki súlyos lelki törést szenvedett el a fronton, s látásmódja is gyökeresen átalakult: „Kedves, fiatal, barátom! Gyóni (Á.) Géza soha se volt költő s nem is lesz. Ezt még egy világháború sem tudta megcsinálni: Fiatal újságíró-szimattal s kényelmetlenül kényelmes helyzetben komponálta igaz poéták formáit s hangu­latait. Természetesen elsősorban engem bányászott ki, de szerencsére nem jó bányász! Csak annyi ő, mint a háborús revük szerzői. Hadd éljen szegény, s ha hazakerül, hadd élhessen meg e szörnyű háborúból, mely annyinak életét vette el! vagy tette tönkre. Üd­vözli szívesen: Ady Endre.” Rákosi Jenő fondorlatos sorai könnyen megzavar­hatták még a józanul gondolkodókat is, hiszen Gyóni feldicsérése csak eszköz volt Ady lejáratásához: „Ady is igaz költő meg Gyóni is az. Ady Endre megörökítette nemzedékünk egy részének esztétikai és erkölcsi vilá­gát. Azt a részt, amely megcsömörlött attól, amit eddig szépnek, egésznek, tisztességesnek és kívánatosnak tar­tottak - és pajzsra emelte amibe menekült megterhelt esztétikai gyomrával: a rondát, az egészségtelent, a tisztességtelent és a tilost. Gyóni pedig, aki a háború előtt a poétái dőzsölők és fetrengők (Sturm und Drang?) kurjongatásától nem jutott szóhoz, megtalálta szavát, mikor a világra sza­kadt a tragédia, a rémület, a halál, a pusztulás veszedel­me és vigasztalója lett a szenvedőknek." Az itthoni belső irodalompolitikai vitákról mit sem sejtő Gyóni a hadifogságból válaszolt: „.. .amit írtam, nem irodalmi irányok kortes céljaira, hanem magyar katonáknak írtam... Semmiféle irodalmi téren, hanem csak a harctéren akartam harcolni. Itt lefegyvereztek shaaz irodalomban hasonlót akartak tovább velem, az igazán csak mellék-tragédiája az én magyar poétasá- gomnak." Amikor 1916-ban a Petőfi Társaság tagjai sorába vette fel, már messze Szibériában raboskodott a hadi- fogolytáborban. Ez időből való a „Levelek a Kálváriá­ról”, összesen 33 vers. Itt írta meg „Egy gyöngéd lelkű grófnőhöz” címmel hosszabb wersét, melyben az ittho­ni kényelemben élő felsőbb osztályhoz tartozók lelkiis­meretét kívánta felébreszteni a kint szenvedő foglyok szomorú helyzete iránt. Ugyancsak ezt kívánta elérni saját, tragikus sorsának bemutatásával azoknak, akik ebből a háborúból busásan meggazdagodtak: „Még haza sem értem, Hajlékot sem kértem, S már elküldenének. Mucsai magyarnak, Mert nagyobbat mertem, Szememre ki hányja." Gyóni Géza lelkét felőrölte a szomorú fogolysors, az ö hazafiságát a még dúló háború, a hazatérés remé­nyét is lassan kioltotta. Keresztyéni érzésvilága nem tudott egyetérteni a hamis hazafisággal, vagy a nem­zeti érzés lebecsülésével. Ez a keserű vád tört ki belőle az 1914. okt. 6-7-re virradó szörnyű éjszaka hatására írt „Csak egy éjszakára” c. híres költeményében, me­lyet rövid időn belül számos nyelvre átültettek, s egy brit irodalmi társaság nemzetközi pályázatán Watson Kirkconnel fordításában első díjat nyert. Gyóni Gézára különösen megrendítőleg hatott a vele együtt raboskodó Mihály öccse halála, róla irta a „Mihályt hazaviszem” c. versét. A költő kedélyálla­pota búskomorságba hanyatlott, s idegei lassan fel­mondták a szolgálatot. Ekkor, jó héttel a vég előtt, 1917. július 14-én írta meg „Az élet titka” c. versét, mely megható példája a halál előtti megbékélésnek. Gyóni 1917. július 25-én meghalt, 33. születésnapján. Ott temették el a krasznojarszki fogolytemetőben Mihály öccse sírja mellé. A költő nevét a második világháború után szinte napjainkig nem volt illő megemlíteni, most érezzük igazán mit jelent ő nekünk. Neve nem fakult meg a magyar irodalomtörténet neves személyiségei sorában, az őt megillető hely kitörölhetetlen. A Gyóni Gézára való megemlékezést időszerűvé tette halálának 75. évfordulója. Talán születik olyan társadalmi elhatározás, hogy hazahozassuk hamvait és áldozatos életű szülei mellé temessük! Kliment Z. Mihály A béke poétája

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents