Evangélikus Élet, 1992 (57. évfolyam, 1-52. szám)
1992-08-09 / 32. szám
Evangélikus Elet 57. ÉVFOLYAM 32. SZÁM 1992. AUGUSZTUS 9. SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁNI 8. VASÁRNAP ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP ÁRA: 12 Ft Keresztyén mivoltunk összfoglalata az, hogy viszontszeressük azokat, akik minket szeretnek. És türelemmel legyünk azok iránt, akik megbántottak minket. Augustinus A TARTALOMBÓL NAPLÓRÉSZLET „EGYÜTT FELCSAP A LÁNG” TANÁCSKOZTAK AZ EVANGÉLIKUS LELKI SEGÉLY SZOLGÁLAT MUNKATÁRSAI Nem hiábavaló az Űrban... Lelkészszentelés a Budavárban Örömteli óra, ünnepi a gyülekezet, amikor először öltitek magatokra az evangélikus lelkész liturgikus öltönyét, a Luther kabátot, és áldott legyen a család, a Teológiai Akadémia s a gyülekezet, amely szereteté- vel, munkájával, hitével segített benneteket, hogy beállhassatok az Úr szolgálatába. E szavakkal szólította meg igehirdetésében Szebik Imre, az Északi Egyház- kerület Püspöke azt az öt fiatalt, akik teológiai tanulmányaik elvégzése után 1992. július 18-án a Bécsikapu téri templom oltára előtt álltak, hogy lelkésszé, illetve lelkészi munkatárssá szentelje őket. Közös ünnepe volt ez az alkalom családnak, gyülekezetnek. A megtelt templom mindennél ékesebben hirdette: a szolgálatba lépő fiatalok nincsenek magukra hagyatva, sokak szeretete és imádsága biztosítja azt a hátteret, amely nélkül csak nehezen elképzelhető a lelkészi munka. Az oltár előtt öt fiatal. Bartha Istvánt a miskolci, Bácskai Károlyt az óbudai, Jánosa Attilát a vönöcki, Menyes Gyulát a tatabányai, és Hanvay Enikőt is a miskolci gyülekezetben szólította meg, s hívta el szolgálatába az egyház Ura, Jézus Krisztus. Velük szemben, az oltárnál Szebik Imre püspök, dr. Nagy István, teológiai tanár és e sorok írója végezték a lelkésszé szentelés istentiszteletének szolgálatát. Peskó György, a budavári gyülekezet orgonaművész-kántora szabadságát szakította meg, hogy az ő keze alatt hangozzék fel az Erős vár a mi Istenünk bizonyságtévő dallama. S a padokban a templomot megtöltve ott ültek nemcsak a családtagok, a régi gyülekezetek tagjai, de azoknak a gyülekezeteknek a képviselői is, ahová az újonnan felszentelt fiatalok szolgálatba indulnak. Közülük négyen lelkészként, Hanvay Enikő saját kérésére lelkészi munkatársként. Szebik Imre püspök az lKor 15,58 alapján beszélt arról a munkáról, amely ma vár az evangélikus lelkészre. Az igehirdetésben tanúskodnia kell Krisztusról a ma emberének, aki félelmek és csalódások között él. Lelkigondozóként kell pásztorolnia a társadalomban és az egyházban élő sérült, szétesett személyiségű embereket. Építenie kell a család, a társadalom, az egyház közösségét. Nem könnyű, hanem fárasztó munka ez. A professzor ül, a prédikátor áll, a misszionárius megy - titeket ma misszionáriusi munkára küld Jézus - mondta a püspök. S hogy lesz-e eredménye ennek a munkának, arra ad bíztató választ Pál apostol bátorító bizonyságtétele. Lesz, mert a munka eredménye az élő, feltámadott Jézus Krisztus kezében van, aki ma is munkálkodik. Ezért soha nem hiábavaló a neki végzett szolgálat. A lelkészi eskütétel elhangzása után a gyülekezet közös imádsága, a jelenlévő lelkésztársak áldása kíséretében az új szolgatársak közreműködésével a gyülekezet együtt ünnepelte az úrvacsorát. Az istentisztelet után a gyülekezet kápolnájában terített asztalok várták agapéra a jelenlévőket. Rokonok és barátok, ismerős és ismeretlen testvérek keresték a fiatalokat, hogy egy-egy személyesen elmondott jókívánsággal, kézszorítással és testvéri csókkal fejezzék ki szereteteket, együvétartozásukat. Jézus Krisztus nagy családja, az Egyház új szolgákat kapott. Kísérje őket, munkájukat mindannyiunk imádsága - nem csak az indulás ünnepére emlékezve, hanem a rájuk váró mindennapi szolgálat terheire is gondolva. Mert jó lelkészei csak annak az egyháznak lesznek, amelyik imádkozik lelkészeiért. Balicza István MEGHÍVÓ Örömmel adjuk hírül, hogy Budai Szeretetotthonunk Ördögárok úti főépületének átalakítását befejezve, az 1992. augusztus 23-án a fél 11 órakor kezdődő istentiszteleten adja át a szolgálatnak pesthidegkúti templomunkban SZEBIK IMRE püspök Az építkezés céljáról, történetéről - az istentisztelet utáni közgyűlésen számol be Csizmazia Sándor igazgató. Tisztelettel és szeretettel hívjuk hálaadó ünnepünkre szeretetszolgálatunk minden barátját! „SAREPTA” BUDAI EVANGÉLIKUS SZERETETOTTHON Igazgatótanácsa GYŰJTÉS A MENEKÜLTEKNEK Napilapok adták hírül, hogy a Magyar Televízió Híradója és az Esti Hírlap gyűjtést indított a boszniai menekültek megsegítésére. A lebonyolítást a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat vállalta magára. Budapesten két színhelyen, a Televízió székháza előtt és a Blaha Lujza téren állítottak fel gyűjtőhelyeket. Mindkettőt meglátogattuk, - erről tanúskodnak képeink. Mindenütt nagy volt a forgolódás. Önkéntes segítők, - főként a kőbányai gyülekezetünkből - reggeltől estig állták a rohamot. Kinczler Gyulánétól megtudtam, hogy kora délutánig a két helyen már több mint 20 tonna ruha és élelmiszer és 200 ezer forinton felüli pénzadományt könyveltek el. Vörös Sándomé Hlo- zsán Veronika - valamikor a dunaegyházi gyülekezetben volt gyülekezeti tagom - most arról beszélt, hogy örömmel jönnek segíteni, osztályozni és irányítani a csomagokat, hogy minél előbb és rendben megérkezzenek a menekülttáborokba. Jó volt látni a szorgos kezeket és az újra meg újra érkező embereket kisebb nagyobb csomagjaikkal. Kováts Béla - a szállítás egyik irányítója mesélte el, hogy a Blaha Lujza téren megállt egy taxi, utasa 4 zsák ruhát hozott és 500 Ft-ot fizetett a taxiért, hogy elhozza, mivel saját kocsijuk nincsen. Sok szép példáját láthattuk a segítő- és áldozatkészségnek. Este nyolckor befejeződött a gyűjtés, másnap hajnalban már vitték a MOSZ szállító teherautói és néhány besegítő honvédségi teherautó a gyűjtött ruhaneműt, élelmiszert és gyógyszert a déli menekülttáborokba. Kétszer ad, aki gyorsan ad - mondja a régi latin közmondás s ez most így is történt. tszm Gyűjtés a Magyar Televízió épülete előtt, a Szabadság téren „Tisztségemmel járó feladataimat hűségesen végzem...99 Presbitériumiktatás Cinkotán Egykorú feljegyzések szerint Cinkota több mint 900 éj/es település. A török pusztításai után a főváros mai peremkerületei a pesti oldalon, és a tőlük keletebbre eső területek teljesen kihaltak voltak. 1699-ben Zólyom környékéről jött telepesek — szlovák nyelvet beszélők, és tradíciókat őrzök — alapították meg a néhány év múlva 300 éves jubileumot ünnepelni szándékozó gyülekezetei, és tették újra élővé a települést. Sokat lehetne regélni évszázadok örvendetes és szomorú eseményeiről, minden bizonnyal sor is kerül rá megfelelő keretek között a 300 éves jubileum során. Ám addig is vannak feladatok és Istentől kapott lehetőségek bőséggel, amelyekkel nem elég csupán szembesülni, hanem legjobb képességeink és hitünk szerint azokat meg kell oldani. Ehhez pedig felelős, szolgálatkész, az Istenre figyelni tudó és hallgatni akaró munkatársak és vezetők kellenek. Bátovszky János tölti be, aki csaknem két évtizede odaadó hűséggel állt helyt örömben és gondokban egyaránt. Szlaukó János és Garam- szegi István látják el a gondnoki teendőket, reménységünk szerint derűs lélekkel és odaadó szeretettel. A gyülekezet örömében osztoztak még a püspököt elkísérő Főtisztelendő asszony, Treer András a XVI. kerület alpolgármestere, valamint a helyi római katolikus lelkész dr. Nagy István és elnöktársa, akik ökumenikus nyitottsággal, testvéri szívvel keresték az együtt- munkálkodás új útjait. „Erős és biztató kézfogások voltak!” — mondotta püspökünk az ünnepi istentiszteletet követő testvéri együttlét során. Mi csak egyet kérhetünk-az Istentől: az erős és bíztató kézfogásokkal párosuljon a hit, a hála és a hűség. így lesz a szolgálat öröm, szolgálatunk jutalma pedig az, hogy az Istennek élhetünk. Szalay Tamás Új dékán a Teológiai Akadémia élén A Teológiai Akadémia Tanári Kara f. évi június hó 23-án tartott ülésén Dr. Reuss András professzort választotta meg az 1992/93. tanévre dékánnak. Prodékán: Dr. Muntag Andor Kari jegyző: Drs. Szentpétery Péter. VALLÁSI IRÁNYZATOK MAI VILÁGUNKBAN A New Age (5.) 23 lelkes és szolgálni kész presbiter állt július 5-én a XII. századi alapokon épült, páratlan értéket képviselő műemlék-templom oltára előtt, hogy bizonyságát adja szolgálni akarásának. Az ünnepi istentisztelet igehirdetője Dr. Harmati Béla püspök volt, aki Lukács Evangéliuma 19. rész 10. verse alapján szólt a szolgálatba indulókhoz és az ünneplő gyülekezethez. Igehirdetésében arról tett bizonyságot, hogy az egyházban mindig jó rendnek kell lennie, s e rendhez hozzátartozik a tisztújítás is. Minden rendnek és szolgálatnak az alapja az Isten igéje. Török és tatár, háborúk vérzivatarai sokmindent tönkretettek, de mindig újra nőtt a hit és lelkesedés, és mindig újjászületett a gyülekezet. Isten áldó és védő kezét mindnyájan valahol, valamikor magunkon éreztük. Maradjon velünk az a Jézus Krisztus, aki szolgálni jött, aki az út, az igazság és az élet. Szükségünk van rá ma kiváltképpen, hiszen kitágult az egyház szolgálatának területe. Az új feladatokhoz fel kell nőni, és bátran fölfelé nézve vállalni kell az új kihívásokat. Korszellem és divat ellenére a keresztyén gyülekezet mindenkori útirányát az ige határozza meg. Azért iktatunk a gyülekezetekben felelős munkatársakat, hogy az igét komolyan vegyük és vétessük, hogy szeretetben, békességben és megbocsátásában éljünk, szolgáljunk egyszerre egyházat és hazát. Az ünnepi istentiszteleten esküt tett az a 23 tagú testület, amelynek tagjai lesznek hívatottak előkészíteni a 300 éves jubileum megünneplését, az iktatást követő napokban visszakapott egykor államosított ingatlan hasznosítását és mindazt megtenni, ami a gyülekezet és egyházunk épülését szolgálja. A felügyelői tisztet továbbra is A vízöntő új világkorszakának terjesztésénél sokakat éppen az téveszt meg, hogy olyan „vallást” népszerűsítenek, amely közvetlen kapcsolatban van a modem tudományokkal, sőt a mai társadalmi és politikai törekvésekkel. Ahogy már a 70-es években izgalomba hozta a keresztényeket az a kép, ami világmagazinokban jelent meg s a keresztet ábrázolta, amin nem Jézust, hanem Heisenberg világegyenletét lehetett látni (pontatlanul és nem a nagy tudós jóváhagyásával!). A New Age „mesterei” előszeretettel ott jelennek meg, ahol a környezeti szennyeződésről, a természet károsodásáról beszélnek, ahol békekonferenciákat tartanak, és ahol a nők egyenjogúsága mellett állnak ki. Gyakran a liberalizmus zálóvívőiként tetszelegnek, vagy az ökológiai (az élő szervezetek és környezetük kölcsönhatásából fakadó) törvényszerűségek betartásáért szállnak síkra. — Mi keresztények sem kerülhetjük meg ezeket a kérdéseket! A keresztény hit tartalma nem áll szemben a tudománnyal. Bár tisztázni kell, hogy amíg a keresztény hit tárgya Isten igei kinyilatkoztatása (üzenete), addig a tudomány tárgya általában Isten teremtett világa. Nem szabad arról sem megfeledkeznünk, hogy egyes tudományokban (fizika, kémia, biológia esetében pl.) a megismerés, tapasztalati (-empirikus) úton történik érzékszervek, kísérleti eszközök és az emberi értelem segítségével; más tudományokban (mint pl. filozófiában, matematikában, logikában) az elméleti gondolkodáson keresztül, a következtetés és az okokozati összefüggés vizsgálati módszerével jut el az ember a megismeréshez. A művészetekben ezeken túlmenően értelmünket és érzékelésünket meghaladó (irracionális) megismeréssel, a beleérző, megérző (intuitív) és ráeszmélő megismeréssel is találkozunk. (A mitológia szerepe ehhez áll közel!) A New Age-ben a megismerésnek ezek a formái önkényesen keverednek (mint a babonában). A kereszténységben a hitbeli megismerés a fontos, ami nem szel- lemi-értelmi-akarati-megérző képességeinken keresztül jön létre, hanem Isten ébreszti bennünk Szentlelke által. A hitbeli megismerés teljes létünket és emberségünket meghatározza (egzisztenciális), és Jézus Krisztushoz van kötve (lKor 2,2. Kol 2,2.3. 2Tim 1,12- 17). A Szentlélek eszközei az ige és a szentségek. A hitbeli megismeréshez kapcsolódik az is, hogy Isten már előbb megismert bennünket (lKor 8,3; 13,12. Gál 4,9. Ef4,6). Az ember számára a hitbeli megismerésen keresztül az ismerhető meg, amit Isten nyilatkoztatott ki önmagáról, akaratáról és teremtett világáról. A hitbeli megismerés tárgya sohasem lehet maga a szent, örök és mindeható Isten. Ezt hagyják figyelmen kívül a New Age-ben is jelentkező titkos tanítások (gnózisok). Azzal meg végképp nem tudnak megbarátkozni, hogy Istenhez, az Atyához egyedüli út Jézus Krisztus (Jn 10,14.15; 12,44- 50; 14,6). Viszont a kereszténység fennmaradása: Isten igéjének megőrzése (Zsolt 119,89.90. Ézs 40,8. Mt 5,18. Lk 21,33)! Rőzse István Gyűjtés a Blaha I uj/a téren, gyülekezeti tanok segítségével
