Evangélikus Élet, 1992 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1992-07-12 / 28. szám

ÖNKORMÁNYZATI SZERVEI ÉS TISZTSÉGVISELŐI lyozására, intézményeket és egyesületeket hozhat létre. 1.9.4. Határoz a társgyülekezetté alakulás vagy annak megszünte­tése ügyében, valamint az egy­házközség jellegének szervezeti átminősítéséről, és ezeket jóváha­gyásra az egyházmegyei közgyű­lés elé terjeszti. 1.9.5. Szavazati és küldő jogával él a Magyarországi Evangélikus Egyház tagozódásából fakadó tisztségviselők és küldöttek meg­választásakor. 1.10. Az egyházközségi közgyű­lés hatáskörébe tartoznak még a következő kérdések: 1.10.1. Az egyházközség azon tisztségviselőinek, akiket fizetés illet, megszabja járandóságait, megállapítja díjlevelét, és az arra kötelezett díjleveleket jóváha­gyásra felterjeszti. 1.10.2. Határoz a jelentősebb gyülekezeti beruházások, eladá­sok és felújítások ügyében a pres­bitérium által előterjesztett ja­vaslatok alapján. Dönt a szük­ségletek fedezésének módjáról, az egyházközségi közteherviselés kérdéseiről. Az ingatlanok véte­lének és eladásának érvényessé­géhez az egyházmegyei közgyű­lésnek, sürgős esetekben pedig az egyházmegyei elnökségnek a jó­váhagyása szükséges. MAGYARÁZATOK A SZÖVEGTERVEZETHEZ 1.2. „A közgyűlésnek hivatalból tagjai...” Az egyházközségi közgyűlés nagykorú tagjai közé magától ér­tődőén tartoznak azok is, akik „hi­vatalból tagjai” a közgyűlésnek. A (H. var.) ezért nem tartja megfo­galmazását indokoltnak. A látszó­lagos ellentmondás feloldása, hogy az egyházközség tisztségviselői megjelenési kötelezettséggel van­nak jelen a közgyűlésen, távolma­radásuk esetén kötelesek magukat kimenteni. 1.9.5. A Magyarországi Evangé­likus Egyház tisztségeinek és meg­bízatásainak későbbi szabályozása esetén a fenti szakasz részletezhe­tő. 1.10.2. „...jelentősebb gyüleke­zeti beruházások, eladások, és felújítások...” Pontosabb szabályozás nem tör­ténhet, hiszen a jelzők konkrét szá­mokban egyházközségenként mást jelentenek. A relatív meghatározás (a presbitériumnál a 3.7.6.-nál) az egyházközség anyagi gazdálkodá­sának és lehetőségeinek nagyság­rendjében válik konkréttá a viszo­nyítás eldöntése az egyházközség belső szabadsága saját önkor­mányzatán belül. Rendeleti szabályozást igényel: szavazati joggal rendelk^zőlrszá- mójitartása,és ellenőrzése,- a választások és a szavazások módja és lebonyolítási rendje,- a több közigazgatási területen fek­vő egyházközség közgyűléseinek jogi viszonya,- az ingatlanok vételének és eladásá­nak egyházmegyei engedélyezése. 2. Egyházközségi képviselőtestület 2.1. Az egyházközség választott szerve a képviselőtestület, amely az egyházközségi közgyűlés feladatait látja el, kivéve a közgyűlés kizáró­lagos hatáskörébe utalt ügyeket. Hatáskörét a közgyűlés állapítja meg. 2.2. Képviselőtestületet azokban az egyházközségekben kell válasz­tani, ahol az egyháztagok száma a 4000 főt meghaladja. Azokban az egyházközségekben is lehet képvi­selőtestületet választani, ahol az egyháztagok száma meghaladja a 2000 főt. A képviselőtestületet a közgyűlés választja tagjai közül 6 évre úgy, hogy tagjainak száma 50 főnél kevesebb és 100 főnél több nem lehet. 2.3. A társegyházközségek és az olyan egyházközségek, amelyeknek közös vagyonuk, illetve közösen fenntartott intézményük van, lét­számuktól függetlenül közös képvi­selőtestületet alakíthatnak a közös ügyek intézésére. Az ilyen képvise­lőtestületek hatásköre csak a társu­ló egyházközségek közgyűlése által átadott ügyekre terjed ki. 2.4. A képviselőtestületnek hiva­talból tagjai az egyházközségek tisztségviselői. 2.5. Az egyházközségi képviselő- testületet az egyházközség elnöksé­ge hívja össze. 2.6. A képviselőtestületi ülés ak­kor határozatképes, ha tagjainak több, mint a fele jelen van. Határo­zatképtelenség esetén az ismételten összehívott képviselőtestületi ülés a megjelentek számától függetlenül határozatképes. 2.7. A képviselőtestület ülései az egyházközség tagjai számára álta­lában nyilvánosak. 2.8. Minden egyéb, nem szabá­lyozott kérdésben értelemszerűen a közgyűlésre vonatkozó rendelkezé­seket kell alkkalmazni. 3. Egyházközségi presbitérium 3.1. az egyházközség általános hatáskörű képviseleti szerve a pres­bitérium, amelyet a közgyűlés vá­laszt 6 évre konfirmált tagjai közül. A presbitérium választott tagjainak száma 6 főnél kevesebb és 50 főnél több nem lehet. A közgyűlés a pres­bitérium megbízatásának lejárta előtt a megüresedett .helyekre .új presbitereket választhat, az idősza­kos választás érvényessége azonban csak a presbitérium megbízatásá­nak idejére szól. A választásoknál törekedni kell arra, hogy a presbité­riumban az egyházközség minden rétege képviselve legyen. (K. var.) Az egyházközség álta­lános hatáskörű képviseleti szerve a presbitérium, amelyet a közgyűlés választ 6 évre tagjai közűi. (L. var.) Az egyházközség álta­lános hatáskörű képiseleti szer­ve a presbitérium, amelyet a közgyűlés választ 4 évre... (M. var.) Az egyházközség álta­lános hatáskörű képviseleti szerve a presbitérium, amelyet a közgyűlés választ legfeljebb 6 évre... 3.2. A presbitériumnak hivatalból tagja az egyházközség összes tiszt­ségviselője. (N. var.) A presbitériumnak hi­vatalból tagja az egyházközség összes tisztségviselője, kivéve a számvevőszék elnökét. 3.3. Az egyházközségi presbité­rium elnökei a lelkész és az egyház- községi felügyelő, kivéve azokat az eseteket, amelyekben a törvény ezt a jogot az egyházmegyei elnök­ségnek, illetve az esperesnek biz­tosítja. 3.4. Az egyházközségi presbité­riumot az egyházközségi elnökség hívja össze. A presbitérium tagjai egynegyedének írásban előterjesz­tett kérelmére az elnökség köteles presbiteri ülést összehívni. 3.5. A presbiteri ülésről a presbi­térium tagjait tájékoztatni kell. Az idpontot, a témát és az eldöntendő kérdéseket az ülést megelőzően leg­alább egy héttel az istentiszteleti alkalmakon, vagy személyre szóló meghívással kell meghirdetni. Rendkívüli esetben a presbiteri ülés meghívókkal egy héten belül is ösz- szehívható. A presbitérium tagjai jogosultak a döntéshez szükséges iratokba betekinteni, vagy szóbeli tájékoztatást kérni, illetve előzete­sen írásos hozzászólást benyújtani. 3.6. A presbiteri ülés akkor hatá­rozatképes, ha tagjainak legalább fele együtt van. Határozatait egy­szerű szótöbbséggel hozza. A nem kellő számú megjelenés miatti hatá­rozatképtelenség esetén az ismétel­ten összehívott presbiteri ülés a megjelentek számától függetlenül is határozatképes. 3.7. Az egyházközségi presbité­rium hatáskörébe tartoznak mind­azok az ügyek, amelyek nincsenek a közgyűlés, illetve a képviselőtes­tület hatáskörébe utalva: 3.7.1. Részt vesz az egyházköz­ség lelki és anyagi életének szer­vezésében, irányításában és fel­ügyeletében. Ezek segítésére sa­ját körén belül bizottságokat hoz­hat létre, amelyek a presbitérium egésze felé beszámolási kötele­zettséggel tartoznak, javaslatai­kat a presbitérium hagyja jóvá, munkájukért a presbitérium egé­sze felelős. 3.7.2. Eljár az egyházközségi lel­kész! állás betöltésénél a törvény előírásai szerint. 3.7.3. Előkészíti az egyházközsé­gi közgyűlést, illetve a képviselő- testületi ülést. Megszervezi és végrehajtja a közgyűlés, illetve a képviselőtestületi ülés határoza­tait. 3.7.4. Az egyházközségi és orszá­gos egyházi tisztségek közgyűlési választása előtt jelölteket állít. 3.7.5. Felülvizsgálja és jóváhagy­ja az egyházközségi számvevő- szék jelentése alapján az évi zár­számadást, zárómérleget és va­gyonleltárt, tárgyalja és jóvá­hagyja az évi költségelőirányza­tot. 3.7.6. Intézkedik az egyházi épü­letek állagmegóvása, karbantar­tási munkálatai ügyében, dönt a kisebb beruházásokról, beszerzé­sekről, a közgyűlés által megálla­pított értékhatáron belül. 3.7.7. Dönt egyházközségi alkal­mazottak foglalkoztatásáról és bérezéséről. 3.8. A presbiteri ülésről jelenléti ívet és jegyzőkönyvet kell vezetni, amit az elnökségnek, a jegyzőnek és két jelenlévő presbiternek kell hite­lesítenie. MAGYARÁZATOK A SZÖVEGTERVEZETHEZ 3.2. (N. var.) „A presbitérium­nak hivatalból tagja az egyház- község összes tisztségviselője, ki­véve a számvevőszék elnökét." „Az egyház (a gyülekezetek) gazdasági, pénzügyi tevékenysé­gének - tekintettel arra, hogy a bevételek túlnyomó többsége a hívek önkéntes megajánlásából, adományaiból erednek - külö­nösképpen korrektnek, „megtá- madhatatlannak” kell lennie. Ezt azonban maximálisan megfelelő szervezeti rendben, hatásköri összeütközések, összeférhetetlen­ségek kiküszöbölésével lehet elérni. Egyházunkban (gyüleke­zeteinkben) minden pénzügyi fá­zis (utalványozás, kifizetés, el­lenőrzés stb.) egy testületben (presbitérium) bonyolódik le, mert a lelkész, felügyelő, gond­nok, pénztáros, számvevőszék el­nöke hivatalból tagja a presbité­riumnak. Véleményem szerint a presbitériumban meghozott többségi döntések nem teszik le­hetővé sem a pénztárosnak, sem a számvevőszék elnökének a tár­gyilagos, független ellenvélemény kialakítását, és ez utóbbinak a későbbi szokásos, előírt ellenőr­zéseit csak formaivá teszi. Fentiek alapján javasolnám, hogy mind a pénztáros, mind a szmvevőszék elnöke (és tagjai) ne legyenek, ne lehessenek a presbitérium tagjai sem hivatal­ból, sem választás alapján, ha­nem a presbitérium mellé rendelt tisztségviselőként (pénztáros), il­letve testületként (számvevőszék) tegyük lehetővé független műkö­désüket. Természetesen ez nem zárná ki, hogy esetenként ta­nácskozási joggal részt vehesse­nek a presbitérium ülésein.” (Dr. Németh Pál zsinati tagnak a szakbizottsághoz beküldött ja­vaslata. Vö. Az egyházközség tisztségviselői 5.3.-mal.) 3.7.1. „Részt vesz az egyház­község lelki... életének szerve­zésében. . Eddigi törvényeink nem teték a presbitériumot felelőssé az egy­házközségben folyó lelki életért. Az ezzel kapcsolatos igény a zsi­nati előkészületek során is meg­fogalmazódott. Törvényi megfo­galmazása egy meglévő gyakor­lat elismerése is, amelynek együtt kell járnia a presbiterek ilyen irányú ösztönzésével, illetve azzal, hogy ilyen szempontok szerint is történjék a presbiterek választása. Rendeleti szabályozást igényel:- az egyházközségi presbiterek új- raválaszthatósága. 4. Egyházközségi elnökség 4.1. Az egyházközség képvise­leti és végrehajtó (ügyviteli) szer­ve az elnökség. Tagjai a lelkész (igazgató-lelkész) és a felügyelő, akik egyenlő joggal és felelősség­gel vezetik és képviselik az egy­házközséget, és annak összes ügyeit egyetértőleg intézik. Az együttesen intézendő ügyeket sza­bályrendelettel kell meghatározni. Az egyházközségi elnökség felelős a presbitériumi és közgyűlési ha­tározatok végrehajtásáért. 4.2. Fontosabb ügyekben, vala­mint testületi ülések előtt kibőví­tett elnökségi ülést lehet tartani, amelynek tagjai az elnökségen kí­vül az egyházközség tisztségvise­lői. (O. var.) — 4.3. Az évi költségelőirányzat keretei között az egyházközségi elnökség utalványoz. Az utalvá­nyozást a presbitérium által meg­állapított értékhatár felett a lel­késznek és a felügyelőnek együt­tesen kell végeznie. AZ EGYHÁZKÖZSÉG TISZTSÉGVISELŐI 1. Lelkészi tisztségviselők 1.1. Az egyházközség lelkészi tisztségviselője az egyházközségben szabályosan választott vagy oda ki­küldött lelkész (egyházközségi lel­kész, másodlelkész, helyettes lel­kész, segédlelkész, vallástanító lel­kész, lelkészi munkatárs). 1.2. Az egyházközség lelkészi tisztségviselőinek feladata a lelké­szi esküben vállalt küldetés betölté­se az egyházközségben. Ennek ér­telmében feladatuk az egyházköz­ség gyülekezeti alkalmainak folya­matos ellátása, a gyülekezeti közös­ség építése, belső békéjének őrzése, a lelkészi hivatal előírásos működé­sének biztosítása és ellátása. 1.3. A lelkészi szolgálat elágazá­sait és feladatköreit részletesen „Az egyházi szolgálat” éímű fejezet tar­talmazza. 2. Egyházközségi felügyelő 2.1. Az egyházközségi felügyelő az a nagykorú, feddhetetlen életű konfirmált közgyűlési tag, akit az egyházközségi közgyűlés hat évi időtartamra arra a feladatra vá­laszt, hogy az egyházközség vezető­je legyeij a lelkésszel együtt. (P! var.) ...akit az egyházközségi közgyűlés 4 évi időtartamra... (R. var.).. .akit az egyházközsé­gi közgyűlés legfeljebb 6 évi idő­tartamra. .. 2.2. Az egyházközségi felügyelő joga és kötelessége figyelemmel kí­sérni és segíteni az egyházközség­ben folyó gyülekezeti munkát, vala­mint az egyházközség pénzügyeinek és anyagi természetű ügyeinek inté­zését. Kezdeményezi az egyházköz­ségi alkalmazottak javadalmának évenkénti rendezését. Átfogja és irányítja az egyházközségi tisztség- viselők szolgálatát. Építi a gyüleke­zeti közösséget és őrzi annak belső békéjét. (S. var.) Az egyházközségi fel­ügyelőjoga és kötelessége figye­lemmel kisémi és segíteni az egyházközségben folyó gyüle­kezeti munkát, valamint az egy­házközség pénzügyeinek és anyagi természetű ügyeinek in­tézését.' 'tr «■*— 2.3. A'felüg*elő jwMnkájáwfcsíb, gítésére másodfelügyelő választha­tó, aki a felügyelő helyettese is. Ahol nincs másodfelügyelő, a fel­ügyelő helyettese a gondnok. 3. Egyházközségi gondnok 3.1. Az egyházközségi gondnok az a nagykorú, feddhetetlen életű közgyűlési tag, akit az egyházköz­ségi közgyűlés meghatározott idő­tartamra az egyházközség anyagi és dologi természetű ügyeinek inté­zésére választ. 3.2. Különböző feladatok elvég­zésére feladatkörük pontos megha­tározásával több gondnok is vá­lasztható. 4. Egyházközségi kántor 4.1. Az egyházközségi kántort az egyházközségi közgyűlés választja azért, hogy a lelkész munkatársa­ként az egyházközség területén az egyházi ének és zene vezetésének szolgálatát ellássa. Munkakörét az egyházközségi közgyűlés munka- szerződésben, javadalmát díjlevél­ben állapítja meg. 4.2. Amennyiben az egyházköz­ségi kántor nagykorú, az egyház- községi presbitériumnak hivatalból tagja. 4.3. Az egyházközségben folyó egyházzenei munkát, az egyházze­nei szolgálat kérdéseit külön tör­vény szabályozza. 5. Egyházközségi számvevőszéki elnök 5.1. Az egyházközségi számvevő- széki elnök az a nagykorú, feddhe­tetlen életű közgyűlési tag, akit az egyházközségi közgyűlés hat évi időtartamra arra a feladatra vá­laszt, hogy a számvevőszékkel az egyházközség pénzkezelését és számadásait ellenőrizze, arról jelen­tést tegyen, illetve szükség esetén eljárjon. (T. var.) ...akit az egyházközsé­gi közgyűlés négy évi időtar­tamra. .. (U. var.).. .akit az egyházközsé­gi közgyűlés legfeljebb hat évi időtartamra... 5.2. Az egyházközségi közgyűlés hat évi időtartamra a számvevőszé­ki elnökön kívül számvevőszéki ta­gokat is választ. (V. var.) Az egyházközségi köz­gyűlés négy évi időtartamra... (Z. var.) Az egyházközségi köz­gyűlés legfeljebb hat évi időtar­tamra. .. 5.3.— (X. var.) A számvevőszéki el­nök és a számvevőszék tagjai a független működés érdekében nem lehetnek a presbitérium mn-1tűÉjaí,"áöhák ülésein ázohban tárgyalási joggal részt vesznek. 6. Egyéb tisztségviselők 7.1. Az egyházközségi közgyűlés bizonyos feladatok ellátására egyéb tisztségviselőket (gyülekezeti mun­katárs, hitoktató, pedagógus, pénz­táros, jegyző, könyvtáros, levéltá­ros stb.) is választhat vagy alkal­mazhat. Feladatkörüket és megbí­zatásuk idejét egyházközségi sza­bályrendelet határozza meg. MAGYARÁZATOK A SZÖVEGTERVEZETHEZ 1.2. A lelkészi eskü szövege: Én N. N. esküszöm az élő Istenre, aki Atya, Fiú, Szentlélek egy igaz Isten, hogy evangélikus lelkészi hivatásomnak tel­jes erőmmel és minden tehetségemmel megfelelni igyekezem, az Úr Jézus Krisztus evangéliumát a teljes Szent­írás szerint egyházunk hitvallásai értel­mében tisztán és igazán hirdetem; a szentségeket Krisztus rendelése szerint helyesen szolgáltatom ki; a reám bízot­takat híven pásztorolom és a lelkipász­tori titkot megőrzőm; egyházunk tör­vényes rendjét megtartom és védelme­zem; egyházunk építésén nemcsak szó­val, hanem példás élettel és szolgáló szeretettel munkálkodom; egész lelké­szi szolgálatomat odaadó hűséggel vég­zem Isten dicsőségére és embertársaim üdvösségére. Isten engem úgy segéljen. Ámen. 5. Az egyházközségi számvevőszéki elnök feladatkörét, a számvevőszék működését „Az egyház háztartásáról” szóló törvény szabályozza. (Jelenleg az E. T. V. törvény, 11. §.) Rendeleti szabályozást igényel:- az egyházközségi felügyelő, a másod­felügyelő, a gondnok, a kántor és a számvevőszéki elnök feladatkörének pontos leírása- az egyházzenei munka az egyházköz­ségben,- az egyházközségi tisztségviselők új- raválaszthatósága. lennie. Ebben pedig nincs paritás, hiszen sajátos a lelkészek felelőssé­ge. De szükséges konkrétan meg­fogalmazni a nem lelkészi tisztség- viselők feladatait (jogait, köteles­ségeit) is. - Az evangélium hirdetése - szóval és cselekedetekkel - mind­nyájunk feladata. Legnagyobb mélységét a vita ta­lán akkor érte el, amikor - kissé elkanyarodva a fő vonulattól -, többen foglalkoztak a nem lelkész munkatársak hiányával, azzal, hogy egyházunk is, rossz értelem­ben is, klerikalizálódott, ahogy va­laki megjegyezte; „elpaposodtunk a lelkészhiány ellenére”. Nem len­ne korrekt ezért akár a lelkészeket hibáztatni, akár a nem lelkészeket. Hiszen a jelenség a korábbi állami egyházpolitikát tükrözi markán­san. Csak a lelkész legyen aktív a gyülekezetben, ő is jobbára csak a templomban, és legyen szorosan felügyelve az államegyházügyi szervek által. A nem lelkészek kö­zül sokan egzisztenciális vagy egyéb okból, félelemből nemcsak feladatot nem vállaltak, de el is maradtak a gyülekezetből. Türel­mes, építő munával kell az évtize­des rombolás után újat teremteni, ezt kell segítsék a szervezetet meg­újító jó törvények, amelyek a nem lelkészek aktivitását is serkentik, előtérbe helyezik. ♦ Érdekes volt hallani az elmélke­déseket a világi és az egyházi törvé­nyek hasonlóságáról, illetvé külön­bözőségéről. A világi törvények az emberek társadalmi együttélését szabályoz­zák a jog eszközeivel, a törvények végrehajtását az állami erő kény­szeríti ki. Az egyházi törvények elsődleges célja az egyház szolgálatának, kö­zéppontban a teljes értelemben vett missziónak a segítése. Állam és egyház szétválasztása azzal a következménnyel is járt, hogy az egyházi törvények végre­hajtása mögött nem áll semmiféle kényszerítő erő (inkább erőszak a jó kifejezés ide). Pontosabban a konszenzus, a megegyezés, a köz­akarat lehet egyedül az az erő, amely érvényt szerez a törvények­nek. A Zsinat ismét szembesült ezen a ponton történelmi felelőssé­gével. * A szervezeti kérdésekkel foglal­kozó szakbizottság már maradan­dó eredményt ért el az egyháztag­ságról szóló törvénycikk legutóbbi elfogadásakor. Most az egyház- község került terítékre. A törvény- tervezetből végül kevesebb részlet lett elfogadva, mint az előterjesz­tők remélték. Többen nemtetszé­süknek adtak hangot arra nézve, hogy a lelkiismeretes előkészítő munkát nem becsüli eléggé a Zsi­nat, mint mondták, lesöpri a javas­latokat. Úgy vélem, az igazság ezúttal is valahol középtájon van. Olykor va­lóban túlzottnak látszik a szöveg vitatása, másrészt ez a felelősséget tükrözi. A jelen ülésszakon elfoga­dott munkamódszer, hogy a rész­letes vitában elhangzó módosító indítványt írásban is meg kell tenni - ezt viszont a Bizottság változat­ként beépíti előterjesztésébe -, bi­zonyára jelentősen hozzájárul a színvonal emelkedéséhez, a „lesöp- rés” kiküszöböléséhez. A sürgető idő és az igényes tör­vényalkotás feszültségében dolgo­zik a Zsinat. * Ez a feszültség érződött a zsinati törvény vitájában is, amely a jelen előterjesztésben a „Törvény a Zsi­natról és az egyházi jogalkotásról” címet viselte. Lezajlott a javaslat általános vi­tája, több el nem döntött kérdést hagyva maga mögött. A Zsinat úgy döntött, hogy folytatja a tör­vény megalkotását. Többen - csaknem a többség - vélték úgy, hogy várni kellene a törvénnyel legalább addig, amíg az egyház új szervezetésről nincs döntés. Ta­gadhatatlan e javaslat logikája, hi­szen több törvény befolyásolja a zsinati törvényt, mégis érthető a folytatás mögött meghúzódó er­kölcsi megfontolás. Hiszen a Zsi­nati törvény elfogadása után ismét előterjeszthető a Zsinat feloszlatá­sára, az úgynevezett kétlépcsős zsi­natra vonatkozó javaslat. Erre le­hetőséget teremteni valóban erköl­csi vállalva az egyházpolitikai összefüggéseket is - kötelessége a Zsinatnak. Abban mindenesetre konszenzus van, hogy a Zsinat egyértelmű feladata a törvényal­kotás. Alapkérdésként is megvi­tatásra került a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom szét­választása. A Zsinat az egyházi és zsinati elnökség szétválasztá­sával már alakuló ülésén hitet tett emellett. Ennek folytatása a Zsinat jogal­kotó szerepének elkülönítése a jog- alkalmazástól. Persze jelen Zsinat is kap időszerű egyházi kérdések­ről beadványokat, leveleket, ame­lyek mindig ismertetésre kerülnek. Ä válasz, az intézkedés azonban a végrehajtásban felelősséggel bírók feladata. Szerencsére a legtöbb esetben ők kapják az eredeti bead­ványt, a Zsinatot csak tájékoztat­ják másolat megküldésével a bead­ványok szerzői. Dr. Frenkl Róbert

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents