Evangélikus Élet, 1991 (56. évfolyam, 1-52. szám)

1991-04-07 / 14. szám

Evangélikus Élet 1991. április 7. E0 )rtS GYERMEKEKNEK I A T ALÓ K N A K ÚJ JÁTÉK KI VAGYOK ÉN? A játék szabályai aránylag egysze­rűek. Meghatározásokat fogok fel­sorolni. Az első héten az elsőt, a másodikon a másodikat, és így to­vább. A meghatározások egy sze­mélyt takarnak. A személy neve a nyolcadik meghatározásban szere­pel. Nektek azonban már az első hét meghatározás alapján ki kelle­ne találnotok, hogy kiről van szó. Aki az első alapján kitalálja - ami csak véletlen szerencsével sikerül­het - 7 pontot kaphat. Aki a máso­dikra, az hat pontot, és így tovább. Vigyázat! Aki egyszer már tippelt, az másodszorra ugyanarra az em­berre már nem találgathat. A játék meghatározásai készen vannak, te­hát, ha valakinek szerencséje van, és már az elsőre kitalálná - nem fogjuk letagadni a hét pontot, de jobb óvatosnak lenni. Azért vi­szont, hogy bármikor be lehessen kapcsolódni és a már megoldást beküldők se unatkozzanak, egy­szerre több személyről is lehet gon­dolkozni. Az első héten az első sze­mély első meghatározását kapjá­tok, a második héten a második személy első meghatározását és az első személy második meghatáro­zását, a harmadik héten a harma­dik személy első, a második sze­mély második és az első személy harmadik meghatározását olvas­hatjátok. A játék során ez nem tű­nik majd ilyen bonyolultnak. Ösz­­szesen hét emberről kell kitalálni, hogy kicsoda. Most jön a neheze! Mivel a fel­adatok hetente változnak, de a laphoz sokan már szerdán hozzá­juthatnak, ezért a jó megoldást a lap dátuma utáni keddig kell felad­ni! Ez bizony lerövidíti az időt. Tudom, hogy ezzel több hittanos csoport is elesik a játéktól, hiszen talán éppen szerdán van az órájuk. Mégsem tehetünk másképpen, hi­szen lesz olyan, aki már a hét köze­pén több meghatározást láthat, mint azok, akik csak vasárnap kapják kézhez az újságot. Kérlek titeket arra, hogy a megoldáshoz mindig írjátok oda azt, hogy me­lyik meghatározás után jutottatok elhatározásra. Például így: „5. em­ber - 3. meghatározás után”. Ez fontos az értékelés miatt. Az nyer, aki a hetedik ember után a legtöbb ponttal rendelkezik. Egy-egy em­ber után - amikor már a nyolcadik meghatározás, a neve is ismertté válik az elért pontokat kihirde­tem. Nem áltatom magam azzal, hogy minden világos. A szokásos helyreigazító leveleiteket várom is. Talán a játék során azonban tisz­tulnak a szabályok. Kezdjük te­hát! Jó ismerkedést! 1. ember 1. Hosszú hajam van. (7 pont) ÚGY FUSSATOK, HOGY ELNYERJÉTEK! -lKor 9,24 Az átfutási idő miatt még tartozom a nyereménylistával és a megoldások­kal az előző játékból. A 7. sorozat megoldásai: 1. Senkinek semmiféle megütközést nem okozunk, hogy ne szidalmazzák szolgálatunkat. - 2Kor 6,3. 2. Ébredj fel, aki alszol, támadj fel a halálból, és felragyog neked a Krisztus. Ef 5,14. 3. Az sem számít, aki ültet, az sem, aki öntöz, hanem csak az Isten, aki a növe­kedést adja. lKor 3,7. 4. Senki meg ne vessen ifjúkorod miatt, hanem légy példája a hívőknek beszéd­ben, magaviseletben, szeretetben, hit­ben, tisztaságban. lTim 4,12. 5. Hogy Jézus nevére minden térd meg­hajoljon, mennyeieké, földieké s föld­alattiaké. Fii 2,10. 6. De én és az én házam népe az Urat szolgáljuk! Józs 24.15 7. Ne aggódjatok tehát a holnapért, mert a holnap majd aggódik magáért; elég neki minden napnak a maga baja. Mt 6,34. A verseny állása a 6. sorozat után: 170. méternél: Zalán Eszter és András, Bp. VIII., - Styecz István, Szarvas - Kohut Jolán, Dabas-Gyón 168. méternél: Ördög Zsuzsanna, Bé­késcsaba 158. méternél: Nádasdi GYBK 155. méternél: Hugyecz Kornél, Balas­sagyarmat - Fischl Anna Tuóvi. Aszód 152. méternél: Pityer Gabi, Sopron 151. méternél: Zimmcrmann Dániel, Szügy - Beledi hittanosok 148. méternél: Pathó Gyula, Csaba­­csüd - Szöllösi Anett, Tatabánya - Marthon Ildikó, Bököd 147. méternél: Dunaegyházi Ifjúsági Kör 146. méternél: Kollár Tamás, Duna­­egyháza 144. méternél: Sinkó Laura, Tét 142. méternél: Donáth Ferkó, Ózd 140. méternél: Bánki Renáta, Várpalota 138. méternél: Szabó Mihály, Bököd - Matus Klára, Keszthely 136. méternél: Kovács Orsolya, Ászár 134. méternél: Zoltai Ágnes, Bp. III., és Sándor, Bp. XI. 133. méternél: Illés Adél, Egyházas­­dengeleg 130. méternél: Szcmcnyei Krisztina, Nádasd 127. méternél: Hegyi Emőke, Soltvad­­kert 117. méternél: Hegedűs Márton, Nyír­egyháza 110. méternél: Csillag Gábor, Molna­­szecsöd 102. méternél: Cseh Krisztina, BP. II. 98. méternél: Schell Ferenc, Regöly 93. méternél: Drenyovszki Mária, Vác­­egres - Mészáros Szilvia, Homokbödö­­ge 90. méternél: Fancsali GYBK 88. méternél: Horváth Mónika, Solt­vadkert 87. méternél: Varga Ferenc, Bakonyta­­mási 84. méternél: Benke Sándor, Ajka 69. méternél: Gazsó Csilla, Békéscsaba 52. méternél: Nemecz Julianna, Ácsa 51. méternél: Pathó Mihály, Csaba­­csűd 49. méternél: Csemi Péter, Vácegres A KI VAGYOK ÉN? játék feladási határideje remélem még felesleges, hi­szen még azt sem tudjátok, férfiról vagy nőről van-e szó. A szerencsevadá­szoknak mégis ideírom, hogy a lap dá­tuma utáni kedd az első határideje a megoldás feladásának. Címem: Koczor Tamás, 2373 Dabas- Gyón, Luther u. 14 KONFIRMÁCIÓ Siricius, római pápa 385. feb­ruár 10-én kelt levelében ezt írja: „Mivel az Úrnak ezt a kiváltságát nálunk is, és minden egyházban a pünkösd (ünnepével) együtt külö­nösen az ő húsvétja kapta, ezért az évnek csakis ezeken a napjain kell feladni a keresztség általános szentségeit azoknak, akik a hitre térnek.” (id. Erdő Péter: Az óke­resztyén kor egyházfegyelme) Ez a levélrészlet őrzi azt az ősi szokást, amely alapján a húsvét utáni va­sárnap, az úgynevezett fehérvasár­nap hagyományosan a konfirmá­ció napja. Ezért mai számunkban köszöntjük a frissen konfirmálta­kat. Adja nektek Isten Szentleikét, hogy abban a hitvallásban, ame­lyet elmondtatok, örömöt találja­tok, és a mindennapi vallástétel Jézusról édes teherként nehezedjék vállatokra. S ha olykor-olykor ne­héznek találjátok, elviselhetetlen­nek, s a szép elhatározásokat el­rontja emberi gyöngeségetek, le­gyen bizalmatok ismét odaállni Jé­zus elé valahogy úgy, ahogy a vers­ben olvashatjuk! És hadd forduljak azokhoz is, akik már régebb óta aktív tagjai egy-egy közösségnek vagy gyüle­kezetnek ! Hadd kérjek tőletek nyi­tottságot! Mi már kialakítottunk magunk körül bizonyos szokáso­kat, sajátos nyelvet használunk, amelyet egymás között értünk, kö­zel érezzük magunkhoz valamely kegyességi irányzatot, több közös élmény köt össze bennünket - ma­gyarul: ismerjük egymást. És most megjelennek új emberek új szavak­kal, új élményekkel, új szokásokat igényelve - s azt mondják, ugyan­arról a hitről beszélnek... Segítsen a befogadásban ez a kis parafrázis: nem egyformaságunkból fakad a hit egysége, hanem abból, hogy mindannyian ugyanabból a kenyér­ből, Jézus testéből részesültünk. Bencze András János ült az asztalnál, fejét kezébe te­mette. Sírt.- Hagyd már abba! - szólt Tamás - Most már úgy sem tehetünk semmit. In­kább azon gondolkodjál, hogyan jutunk ki észrevétlenül a városból! Föl-alá járkált a szobában, ideges volt. Félt. Még egyszer megvizsgálta, elég jól be van-e zárva az ajtó.- Nem tehetünk semmit, nem tehetünk semmit. De tehettünk volna! - S eszébe jutott az az óra a kertben. Az érthetetlen beszédek a virrasztásról, a test gyöngesé­­géről, a lágy szellő, s az a félelmetes zaj, moraj, amire ébredtek és a tehetetlen düh.- Én megpróbáltam - szólalt meg egy hang a sarokból.- Mit?! A tagadást? - nevetett Fülöp. Szava mélyen sértette Pétert, vörös lett. Falnak fordult, majd hirtelen a többi felé:- És ti? Ti még odáig sem merészkedte­tek! Futottatok szerteszét! Mind-mind! - mutogatott körbe. Zaj lett. Egymást vádló szavak, indula­tos szemek.- Hagyjátok abba! - ugrott fel János, de a viszály elnyelte hangját. Már-már ki­rohant a szobából. Jakab erős keze vissza­tartotta.- Megőrültél? - üvöltött. • • Összezárva- Utálom ezt a bandát!- Mi közöm hozzád, te taknyos! - szólt Fülöp. Köpött és elfordult. És akkor: - Békesség néktek! - mondta Jézus. Csönd lett. És ebben a csöndben fólidé­­ződött az az este negyednapja. Amikor a Mester levetvén felsőruháját mindannyiuk lábát megmosta. Akkor is vitatkoztak. És nem a zárt ajtók vagy a felelem tartotta őket össze, hanem hogy ugyanaz a víz és ugyanaz a kéz mosta lábukat. (Anti) KIE-hírek Ahogy már hírt adtunk róla újra mű­ködik a Keresztyén Ifjúsági Egyesület (KIÉ) Magyarországon. Jelenleg 12 helyi csoport alkotja a Nemzeti Szövet­séget. Nagy az érdeklődés és egyre töb­ben jelzik szándékukat, hogy részt vál­laljanak a KIÉ munkájában. Nagy él­ményt jelent bekapcsolódni egy nemze­ti és nemzetközi vérkeringésbe. A KIÉ a világ legnagyobb ifjúsági szervezete: 30 millió tagja van 100 országban. Ma­gyarországon is jelentős szolgálatot végzett évtizedeken keresztül. Jelenleg a fő szolgálati területünk a vezetőkép­zés, amely már 2 éve megkezdődött. 1991 nyarára 8 tanfolyamot tervezünk 350 fiatal számára. 1990. nyarán ala­kult egy vezetőképző bizottság, amely előkészíti a programokat. Ősz óta 12 területi találkozót és egy országosat Tiszta szerettem volna maradni, de nem maradhattam tiszta. Lábam térdig süllyedt a sárba, beledöltem a pocsolyába. Fekete körme lettem gyönyörű tes­tednek. Győzni szerettem volna, legyőzni fáradtságot, magányt. Túllépni a szomorúságon. Kidobni magamból köveket-sziklá­­kat, virágokat ültetni belém, hogy napsugarat lássak. Látod vesztettem. Rám ült a fájdalom. Látod egyedül vagyok. Tudom, hogy valahol vagy, valahogy bennem élsz, jó lenne, ha érezném békességedet. Jó lenne, ha együtt lehetnék Veled. Te győzz le minden gonoszt bennem. rendeztünk a munkatársak számára. Két speciális szemináriumon is túl va­gyunk. Az egyiket a nyári előadóknak a másikat a sport iránt érdeklődőknek rendeztük. Az utóbbi Gyenesdiáson volt március 2-3-án, 40 fiatal részvéte­lével. Az előadások anyagát később közli a VEZESS! módszertani ifjúsági újság. A sport és keresztyénség össze­függéséről külön írást szeretnénk meg­jelentetni az egyházi újságokban. 2500 példányban megjelent a VE­ZESS! második száma. Több évtizedes szünet után az első országos, ökumeni­kus ifjúsági újság. Elküldhettiik a világ minden részébe, de különösen nagy igény van rá Erdélyben és Kárpátalján. Könyveket is szeretnénk kiadni. Las­san nyomdába kerül egy vaskosabb já­­tékgyüjtemény. Készülünk kiadni egy fiataloknak írott bibliaolvasó kalauzt, egy bevezetést a Bibliába és egy színda­­rabgyüjteményt. Szervezzük az orszá­gos szemléltető eszköztárat is. Reméljük hamarosan visszakapunk néhány ingatlant, amelyre nagy szüksé­günk lenne. Addig is pl. minden hétfőn ima és biblliaórát tartunk az ideiglenes irodánkban. Két jelentős küldöttség is járt nálunk. Meglátogatta a hazai KIE-t Döf We­der az európai KIÉ titkára. Megbeszé­lést tarolt 3 református és egy evangéli­kus püspökkel, a kultuszminiszterrel, találkozott lelkészekkel és ifjúsági cso­portokkal Erdélyben, Debrecenben, Bé­késcsabán, Tatán, Móron, Budapesten. A programban részt vett Dieter Reilzner az osztrák KJE titkára, Hajdú Zoltán lelkész, képviselő, a KIÉ elnöke, Dr. Sóstai Judit titkár és Severényi János ügyvivő elnök. Itt járt Benita Johanson az európai KLE (Keresztyén Leány Egylet) képviselője is. Négy napos úton Kárpátalján járt a KIÉ képviseletében Dieter Rcitzner, Szeverényi János és két teológus. Erről az útról külön számolunk be. Szeverényi János A FÉSZEKTERVEZŐ NÉMETH LÁSZLÓ HALÁLÁRA EZT ÍRTAM: Az ablakunkba gerle rakott csinos spirálos-ágú fészket a télbe még, s utódait kiköltve most e csőrüket nyújtogatókat őrzi. Kétkedve néztük mink e bohó madár hiú reményét: ablakainkra még jeges krizantént irt a hajnal, gyönyhimü lángra színezve napfényt. Amint kikeltek sarjai: ránk köszönt a langy tavasz-szél; most a kicsik vígan már tollasodnak, s ím csodáljuk: mily nagy az Életadás bizalma! És jött a hír: meghalt, aki gyermeki nagy bizalommal hitte a Sarjadást: az örök FÉSZEK-TERVEZŐ, a szellemi tollasodás művésze. Madár anyák: és Földanya, Emese, gyöngy-Hajnal Agnes, Esteli Eszter ült képzelme fészkén, hogy kiköltse a Bizalom fiait, s etesse. Fölnött e sarj már: tolla tolult, s repült. Szökőkút-ívben szállnak a szép anyák. S a béna FÉSZEK-TERVEZŐ még indul az égi vadászmezőkre. Fogadja ott két mestere nyájasan - platánok árnyán mennek elébe már: a nagyszakállú óriás, ki szökve övéitül ott halódott az állomáson, és a kicsiny fakir, a majd pucér, ki böjtjeivel bűvöli száz milliókat vissza gyilkos örületükbül; e kék ligetben velük bolyong már, s társalog ö szelíd testvériségben. Árva magunk pedig most döbbenünk, milyen nehéz a gyermeki ősbizalom fegyelme! Németh Lászlót egész életében egyetlen nagy szenve­dély töltötte el: ez a fészektervezés. Olyan fészekről álmodott, mint a madaraké, amelyben a fiókák bol­dog otthont találnak és biztonságban érezhetik magu­kat és amelyben maximálisan kifejlődhetnek képessé­geik, és egészséges légkörben megtanulhatják az egy­mást segítő, másokért való életet. De kinek tervezett ilyen fészket? Mindenekelőtt a családnak. Nem tudok más magyar íróról, akit ennyire intenzíven folglalkoztatott a család sorsa, boldogulá­sa, vergődése, szétesése. Legszebb regényében, az Ége­tő Eszterben egy olyan anyamadarat mutat be, akinek fészkét minduntalan összerombolják, de ő fáradhatat­lanul mindig újra nekilátott felépíteni. Másik regényé­ben, az Irgalomban az apa hosszú hadifogsága alatt a feleség hűtlensége miatt széthulló kiscsaládot ábrá­zol, amelyből mégis kinőhet a szerető, segítő irgalom. Igen sokat jelentettek számára saját családjának tagjai, főleg az ő megfigyelésükből merítette emberismeretét. De sohasem gubózott be a vér szerinti család mik­rovilágába. Adódott nagyobb családja is. Például ta­nítványai. Balsorsa száműzte Hódmezővásárhelyre: az ottani leánygimnáziumban kapott óraadói állást. A történelemtanítás menetére fűzte fel a matematika­­fizika-kémia-történetet és ezzel a nagy látószögü mód­szerrel csodálatos teljesítményt hozott ki lelkes tanít­ványaiból, amit a hagyományos módszerrel sohasem ért volna el. Nemes szenvedélye volt, hogy tanítványai az önmegvalósítás maximumát érjék el, és az így nyert tudással ne csak a saját boldogulásukat munkálják, hanem embertársaikét is. Még élete utolsó korszaká­ban is ez a téma foglalkoztatta. Nagy család című színdarabjában azt ábrázolja, hogyan válik egy szét­eső kiscsaládból egy rokonszenves önzetlen „madár­anya” körül egy nagyobb közösség, melynek célja a közös művelődés és másokértvalóság. De Németh Lászlónak volt egy még nagyobb csa­ládja is, és ez a magyarság. Még a harmincas években csatlakozott a népi írók mozgalmához. Ezek az írók drámai hangvételű „falukutatásaikban” mutatták ki azt, hogy a három millió koldus országa vagyunk, vagyis ennyien élnek mélyen a létminimum alatt, főleg mezőgazdasági munkások, és tizedeli őket az éhezés és a tüdőbaj. Ezen kell sürgősen segíteni! Németh László főleg a fiatalok nevelését vállalta, hogy maguk tudjanak segíteni magukon. Hogyan? - Ezt ábrázolta Cseresnyés-drámájában, amelyben egy szenvedélyes mintagazda, aki családjával együtt műveli birtokát, magához vesz szegény paraszfiatalokat, hogy őket is kiképezze mintagazdává. És ha már sok ilyen fiatal képződik, ők már képesek lesznek megteremteni az Új Magyarországot, melynek létformája egy minőségi szocializmus, amely elkerülve a bolsevizmus és a kapi­talizmus szcilláját és charübdiszét, a középúton halad­va teremti meg azt a „madárfészket”, melyben minden fióka boldog otthont talál. Ez otthonban a létbizton­ság garantálásával nincsenek gazdagok és szegények, és mindenki egymást segítve a lehető legkedvezőbben valósíthatja meg önmagát. És ez a közösség a legszeb­ben teljesíti be az örök erkölcsi törvényeket, ahogy azt a Tízparancsolat, a Hegyi beszéd és a hindu Pancsa sila írja elő nekünk. Ezen elképzeléseire nagymérték­ben hatott Tolsztoj és Gandhi mély erkölcsisége, akik a nagypolitikát is ez erkölcsi elvek szellemének akar­ták alávetni és valósítani. Gandhi azt is megmutatta, hogy ez meg is valósítható: az erőszakmentesség és a „szeresd ellenségedet” parancsát követve vitte sikerre hazájának felszabadítását az angol gyarmati uralom alól. Valami ilyesmit képzelt el Németh László is. Sajnos, viszonyaink nem úgy alakultak, hogy ezt meg­valósíthatta volna, így elkeseredetten búcsúzott az élettől, és bizony most sem efelé haladunk. Mégis ez a program időszerű a jelenben is és főleg a jövőben. Jánosy István A Magyar Protestáns Közművelődési Egyesület szervezésében NÉMETH LÁSZLÓ EMLÉKÜLÉS lesz április 9-én, kedden du. 5 órai kezdettel a Ráday Kollégium dísztermében Előadók: Dr. Hegedűs Lóránt Jánosy István Szabó Ferenc SJ. ro Minden érdeklődőt hívunk és várunk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents