Evangélikus Élet, 1991 (56. évfolyam, 1-52. szám)

1991-03-17 / 11. szám

1991. MÁRCIUS 17. f------------ NAPRÓL Az Emberfia sem azért jött, hogy szolgáljanak neki, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul so­kakért. Mt 20, 28 VASÁRNAP Hirdetem nevedet testvéreimnek. Zsolt 22,23 (Róm 10,9; Mk 10,35-45; Zsid 5,7-9; Zsolt 69,2—22) Mi gyakran azt gondoljuk, hogy azért kell az Úr nevét hirdetni, mert Jézus a missziói parancs­ban elrendelte. A zsoltáros sok száz évvel Jézus előtt minden felhívás nélkül, szívből fakadó örömmel hir­dette testvéreinek az Úr nevét. Dávid Isten megta­pasztalt jóságát és szeretetét meg akarta osztani szeretteivel! Bárcsak rádöbbennénk, hogy a missziói parancs nem külső parancs. Sokkal inkább felhívás arra, hogy a hitedben se legyél önző. HÉTFŐ Ne készítsetek azért ezüstisteneket; aranyis­teneket se készítsetek magatoknak. 2Móz 20,23 (lPét 1,14-15; Zsid 7,24-27; Mt 26,1-16) Ha mi készítenénk istent - akár a legnemesebb anyagokból - azok nem lennének igazi Istenné. Istent nem lehet készíteni, és nem is kell, mert Ö van! Nem mi alkot­tuk Őt, hanem Ő alkotott minket. Nem Ő tartozik nekünk, hanem mi tartozunk Neki - éspedig egyedül Neki! - hálával és engedelmességgel. KEDD Boldog az az ember, akinek az ÚR nem rója fel bűnét, és nincs lelkében álnokság. Zsolt 32,2 (ÍJn 1,8-9; 4Móz 21,4-9; Mt 26,17-30) Boldog lehetsz te is! Isten neked sem akarja felróni bűnödet! Téged is meg akar szabadítani álnokságodból! Nagyon nagy árat fizetett azért, hogy szabad és boldog lehess. Egyszülött Fiát, Jézus Krisztust halálra adta érted. SZERDA Ne sanyargasd a jövevényt, hiszen ti isme­ritek a jövevény életét, mert ti is jövevények voltatok Egyiptomban. 2Móz 23,9 (Zsid 13,1-2; Mk 14,66—72; Mt 26,31-35) Isten szeretetével nevel a szeretetre. Ma ezért szólítja népét emlékezésre. NAPRA -------------v Csendesedj el te is afölött, hányszor tapasztalhattad már meg szeretetét! Emlékezz arra, amikor melléd állt, amikor erőt adott, amikor kétségeidet eloszlat­ta, amikor meggyógyított! Gondold végig, mennyire természetes, hogy naponta táplál testileg-lelkileg! Ha Isten így bánik veled, cselekedj te is hasonlóan a jövevénnyel, az elesettel, a szeretetedre szorulóval! CSÜTÖRTÖK Ki vagyok én. Uram, ó URam? És mi az én házam népe, hogy eljuttattál engem idáig? 2Sám 7,18 (lKor 15,9-10; Zsid 9,11-15; Mt 26,36-46) Ha valaki Isten jóságát végiggondolja, amivel Ő szüntelen elhalmoz minket, nem tud mást tenni, mint Dávid királlyal együtt kérdezni: „ki va­gyok én Uram?” Értetlenül kérdezem: Ki vagyok én Uram, hogy Jézus Krisztust odaadtad értem, s hogy benne mindent, még az örök életet is felkínáltad nekem? PÉNTEK Hozz ki engem a börtönből, hogy magasz­talhassam nevedet! Zsolt 142,8 (Gál 5,1; Jn 11, 47-54; Mt 26,47-56) Ez a zsoltárvers egy meghallga­tott imádság. A szabadulás valóság lett Dávid életé­ben. Sőt nemcsak az övében. Isten Jézusban egész népének kinyitotta a bűnök börtönének ajtaját. Jé­zus keresztjéért te is szabad lehetsz. Magasztald érte az Úr nevét! SZOMBAT Ítéleted idején is benned reménykedtünk, URam. Ézs 26,8 (Mt 24,12-13; Zsid 10,1-10; Mt 26,57-68) A megfenyített gyermek édesanyja karjai­ban talál oltalmat és megnyugvást. Még akkor is, ha előtte talán éppen ő dorgálta meg. Milyen jó, hogy Istenhez még jogos ítéletének idején is mehetünk. Benne mindenkor bízhatunk, reménykedhetünk. Tudhatjuk, hogy amikor int, dorgál, vagy büntet, azt is a javunkra teszi. Szemerei János J GONDOLATOK A GALATA LEVÉLBŐL Az evangélium nem az emberi gondolatok szerint való „Ha embereknek akarnék tetszeni, nem volnék Krisztus szolgája.” 1,10 Ha az evangéliumot emberek találták volna ki, akkor bizonyo­san nem ilyen lenne. Nem lenne annyira botránkozás a zsidónak és bolondság a görögnek. lKor 1,22-24. Nem mondana olyan mereven ellent az emberek elképzelésének. Ha ember készített volna tervet a világ üdvözítésére, akkor az sokkal megnyerőbb, ésszerűbb és imponálóbb lenne. Szemkápráztató csodákkal, lehen­gerlő logikával ésálmélkodtató bölcsességgel. Ember szerinti len­ne. De nem lenne evangélium. Csak Isten engedhette meg magának azt a luxust, hogy felrete­­gyen mindent, ami tetszenék az embernek, és válasszon valami képtelennek tetszőt, botránkoztatót. Hogy Fiát ne királynak, hanem koldusnak küldje. Ne trónusra, hanem bitófára juttassa. Ne körömszakadtig védje, hanem kiszolgáltassa. Hogy a királyok Királya ne uralkodni akarjon, hanem szolgálni. Ezt a botránkoz­­tató bolondságot hirdeti az evangélium. A keresztre feszített és feltámadott Isten Fiát. Isten ezzel dokumentálta, hogy most Ő cselekszik. Ezzel biztosította, hogy el ne cseréljék, össze ne tévesz­­szék emberek gondolataival az ő végzését. Sok keresztyén szeretne logikusabbnak, meggyőzőbbnek, elfo­gadhatóbbnak látni az evangéliumot. Pál nem csinál titkot belőle, hogy ő az evangélium hirdetésével nem pályázik emberek tetszésé­re. Üzenete akkor már nem lenne Krisztus evangéliuma. Ebben persze az is benne van, hogy az evangélium nem az embernek kedvez, nem az embert szolgálja ki. Hogy lehet ezt állítani, vethetné ellen valaki, hiszen kell-e nagyobb kedvezés az embernek, mint az ingyen kegyelem jó híre? Lehet-e nagyobb szolgálat, mint a Krisztus vérén való bocsánat? Az evangéliumot mindig fenyegette az a veszély, hogy emberek hatalmukba kerítsék, javukra fordítsák. Hogy magukat kiszolgál­tassák vele. A galaták úgy, hogy új törvényt csináltak belőle, amely által mégis megállni reméltek Isten előtt. Mások vádoló lelkiismeretük elhallgattatására, félelmük palástolására, hiányaik kipótlására, maguk nemesítésére, családi, népi társadalmi elha­ladásra szerették volna kamatoztatni. Azért, mert egész magatar­tásuk középpontjában az ember állt. Nem pedig Isten. Az egyház története tele van a haszonra fordított evangélium történetével, az evangéliummal való visszaélés módozatainak sokféleségével. Az evangélium pedig éppen ez ellen tiltakozik. Ezt zárja ki. Mivel itt Isten evangéliuma szólal meg, ami nem kedvez az ember­nek, hanem egyedül Istent dicsőíti. Luther nagyon megörült annak, amikor Staupitz egyszer azt mondta neki: Engem az vigasztal leginkább, hogy az evangélium­nak ez a tanítása, amely most napfényre került, minden dicséretet és dicsőséget Istennek ad, az embernek pedig semmit. Az ifjabb Blumhardt ezt egyszer nagyon kiélezetten így fejezte ki: Némelyek azt mondják, a Megváltó miérettünk halt meg, hogy a mi bűnein­ket elhordozza. Én erre azt mondom: Nagy tévedés. Jézus Istenért halt meg! Az ő vére Isten dicsősége és igaza után kiált. Nem akarjuk itt tagadni mindazt, amit áldásul és ajándékul az evangélium az embernek nyújt. De nem az ember van a központ­ban, hanem Isten. Egyedül Isten cselekszik, és vesz dicsőséget az embertől. IMAVEZÉRFONAL KÜLÖNÖS GYÖNYÖRŰSÉG „Gyönyörködöm a Krisztusért az erőtelenségekben, bántalmaztatásokban, nyomorúságokban, üldözésekben és szorongattatásokban, mert amikor erőtelen vagyok, akkor vagyok erős.” 2Kor 12,10 Előre bocsátom, hogy ennek a meghök­kentő páli mondatnak az igéjét többféle­képpen fordítják: örömem van, kedvem telik, megelégszem stb. Ez annak a jele, hogy a túlzásnak érzett, elfogadhatatlan­nak tetsző állítást tompítani igyekeznek. Képtelenségnek látják, hogy valaki gyö­nyörködni tudjon ennyire kellemetlen dol­gokban. De Pálnak az ilyenekhez való po­zitív viszonyulását mégsem lehet tagadni. Ugyancsak enyhítési kísérlet érződik abban is, hogy „a Krisztusért” kifejezést jelzőként teszik a negatív tapasztalások mellé „a Krisztusért való”, „a Krisztusért vállalt” formában. Bár a felsorolás mind­egyik tagjáról nem lehet állítani, hogy az a Krisztusért ért volna bennünket. Vannak fordítók, akik nem is teszik oda „a Krisz­tusért” jelzőt a felsorolás minden tagja mellé. Én az eredeti szöveg megfelelőjének - így a leghelyesebbnek is - a mostani fordí­tásunk próbaszövegét tartom. Azért idé­zem is ezt ebben a sorozatban. Ez a fordítás a meghökkentő páli kijelentés indoklásá­ra, alátámasztására alkalmzza „a Krisztu­sért" kifejezést. Ezzel azt állítja, hogy Jé­zus Krisztus által olyan különös ado­mányt, indulatot, erőt nyerünk, hogy gyö­nyörködni tudunk olyan eseményekben, bennünket érő cselekedetekben is, melye­ket különben csak elutasítani, legfeljebb elszenvedni tudnánk. Tehát: „ Gyönyörködöm a Krisztusért az erőtelenségekben." Ki ne vágyakoznék erőre, amikor helyt­állásról, érvényesülésről, győzniakarásról van szó? S mégis milyen sokszor és sokan veszítünk, kudarcot vallunk erő híján. Ilyenkor csak elcsüggedünk, megkesere­dünk sikertelenségeink miatt. Hol va­gyunk mi az erőtelenségekben való gyö­nyörködéstől? Kérdezzük így: hol va­gyunk Krisztustól, a Krisztus csodaművé­ben való részesedéstől? Emlékezzünk Pál apostol további sza­vára: „Bár megfeszíttetett - Krisztus - erőtelenség miatt, mégis él az Isten hatal­mából. És bár mi is erőtelenek vagyunk benne, de vele élünk majd Isten hatalmá­ból.” 2Kor 13,4. Amikor ezeket a sorokat írom, eszembe jut egy finn orvosházaspár (Tapio és Arja Kultanen), akik kapcsolatgondozó tanfo­lyamot tartanak olyanok számára, akik a világban vagy önmagukban csalódtak, nem találják helyüket, eszményeikből ki­ábrándultak, családi életükben hajótörést szenvedtek stb. Kultanen elmondja, hogy húsz év alatt ő maga is sok válságon ment keresztül (céltalansági érzés, házassági vá­lás, alkohol, drog, öngyilkossági kísérlet), míg eljutott ilyen kapcsolatépítési kísérlet­hez, ahol maga is beülhet a tanulnivágyók sorába, s ahol szabad gyengének lenni, s az erőtlenség különös erőforrását keresni és megtalálni. A gyengeség - mondja - nagy lehetőség, mert ha felismerjük magunk­ban, helyet adunk az igazi erőnek. Ha tehát az erőtlenségnek lehet ilyen folytatása, következménye, gyümölcse, ak­kor nem is olyan elképzelhetetlen örömmel fogadni, gyönyörködni benne. Imádkozzunk! Nincs-e sok kérniva­­lónk, amikor táguló lehetőségek, sürgető feladatok között erőtlennek, alkalmatlan­nak bizonyulunk. Adjunk hálát Istennek hiányosságaink lelepleződéséért, amikor kedvessé lesz számunkra Krisztus erőtlen­sége a kereszten és Isten ereje a feltámadás­ban. Kérjünk örömöt azért, hogy ilyesmi­ről tudunk, és ezt tanúsíthatjuk. A mosta­ni böjti alkalmakon is. Cseprcgi Béla BÖJT 5. VASÁRNAPJA IGÉJE A VILÁG ÍTÉLET ALATT VAN Jn 8,46-59 Judica, az ítélet vasárnapja van. Ma arról kell elgondolkodnunk Is­ten igéjének fényében, ami egész életünk során foglalkoztat ben­nünket. Talán egy időre sikerült megszabadulni szorongásainktól, halálfélelmünktől, de a szívünk mélyén mindig ott maradt a kínos kérdés: mi lesz akkor, ha „eljön ítélni élőket és holtakat”? Ez a kér­dés pedig azért kínos, mert két le­hetőség van. Jézusnak az ítéletre vonatkozó példázataiból egészen világosan kiderül, hogy azon a na­pon elválik a jó a rossztól az igaz a hamistól, az értékes az értékte­lentől, a búza a konkolytól. Ez a kérdés feszül egyik ifjúsági spiri­tuálénkban is: „hol leszek majd, ha a harsona felzeng?” Egyáltalán hogyan is történik majd az utolsó ítélet? Azt hiszem, hogy amit tu­dunk róla, sokan megtanultuk a hittanórákon, konfirmáción, bib­liaórán. De mi lesz, ha a kürtzen­gés már nemcsak tananyag lesz, vagy egy kedvelt énekünk valame­lyik sora, hanem bennünket sze­mélyesen érintő valóság? Úgy ta­pasztaltam, hogy erre a kérdésre a legtöbben csak legyintettek: „ej, ráérünk arra még”. Mert ilyen az óember természete, ameddig csak lehet, megpróbálja elodázni a sú­lyos kérdések megválaszolását. Majd ha itt lesz az ideje, akkor megváltoztatom az életem. Majd ha már öreg leszek, elkezdek temp­lomba járni, addig pedig senki ne szóljon bele az életembe, mert én tudom, hogy nekem mi a jó! Csakhogy éppen a mai vasárna­pon arra figyelmeztet Isten igéje, hogy az ítélet nem egy távoli jövő valósága, hanem már itt van a vi­lágban, és ezt az ember csak önma­gának köszönheti. Mert mit is ol­vasunk ebben a történetben? A fa­rizeusok vitatkoznak Jézussal. Úgy vélték, ők az igazság birtoko­sai. Ők mindennap foglalkoztak Isten üzenetével, a törvénnyel, a próféták jövendöléseivel. Ezért gondolták, hogy ők már tudják, hogyan jön el a megígért Messiás. Csakhogy ebbe a képbe Jézus se­hogy sem illett bele. Méghogy Ó előbb volt mint Ábrahám! És ho­gyan lenne az lehetséges, hogy aki megtartja az Ő igéit, nem lát halált soha? Hiszen Ábrahám is meghalt és a próféták is mind. Nekünk ilyen Messiás nem kell! Ez nem is lehet igazán Messiás. így löki el az ember az Isten segítő kezét ma is. Ennek a világ­nak nem kell egy megfeszített Megváltó. Mire megyünk hatalom és erő nélkül? Legjobb lenne meg­szabadulni ettől a Messiástól... és már hajolunk is le a kövekért. Ek­kor következik be a váratlan for­dulat. Jézus nem vitatkozik to­vább. Nem is szállnak le angyalok, hogy elpusztítsák a farizeusokat. Jézus egyszerűen csak kimegy a templomból. Magára hagyja a fel­bőszült tömeget. És ez az Isten leg­keményebb ítélete! Ember, csinálj amit akarsz. Ha te tudod, hogy neked mi a jó, hát tessék. Ott a keskeny út és a széles. Ott a szoros kapu és a tágas. Válassz magadtól! Mai világunkat sokszor próbálták már jellemezni egy-egy szóval. Pél­dául így: felnőtt világ, vagy szeku­larizált világ. Pedig sok esetben in­kább ezt kellene mondanunk: megítélt, magára hagyatott világ. Mert mi magunk hajoltunk le a kö­vekért, mi akartunk a saját erőnk­ből üdvözölni, mi akartunk felnőtt módon a saját lábunkra állni. Egyetlen vigaszunk és lehetősé­günk van csupán. Az, hogy a vin­cellér még mindig könyörög a sző­lősgazdához: engedd, hogy körül­ássam és megtrágyázzam a termé­ketlen fügefát. Adj neki még egy esztendőt. Bárcsak megragadnánk ezt a lehetőséget mindnyájan Böjt 5. vasárnapján és igyekeznénk Is­tennek tetsző, jó gyümölcsöket te­remni ! Tamásy Zoltán Imádkozzunk! Jézus Krisztus, egyetlen közbenjárónk Isten előtt, aki örökké élsz: könyörögj értünk. Áldozatod erejével gyújtsd össze e|­­széledt gyermekeidet és egyesítst a szeretetben. Ámen. ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1991. március 17. I., Becsikapu tér de. 9. (úrv.) Szilas Alti: _ de. 10. német istentisztelet; de. II. (úrv.) Balicza Iván, du. 6. II., Torockó tér de. fél 9. Madocsai Miklós, II., Modori u. 6. de. fél ÍO. Csizmazia Sándor. Pesthidcgkút, II., Bátho­ry u. 7. de. fél II. Kőszeghy Tamás. Csillag­hegy, III., Mátyás kir. út 31. de. fél 10. Do­nátit László, Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Nagy István, Újpest, IV., Leibstück Mária u. 36-38. de. 10. Blázy Lajos, V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Brebovszky Éva de. II. (úrv.) dr. Hafenscher Károly, du. 6. Pintér Károly, VII., Gorkij fasor 17. de. 11. (úrv.) dr. Cserháti Sándor, du. 6. Szirmai Zoltán, egyházzenei áhitat, orgonái Ch. Röske VIII., Üllői út 24. de. fél 11. Kertész Géza, VIII., Karácsony Sándor u. 31-33. de. 9. Ker­tész Géza, VIII., Rákóczi út 57/b. de. 9. szlo­vák istentisztelet: Vandlik Pál teológus (szuppl.), déli 12. magyar istentisztelet: Ker­tész Géza, VIII., Vajda Péter u. 33. de. fél 12. Fabiny Tamás. IX., Thaly Kálmán u. 28. de. 11. Rédey Pál. Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. 10. Fabiny Tamás. X., Kerepesi út 69. de. 8. Szabóné Mátrai Marianna, Kelenföld, XI., Bocskay u. 10. de. 8. (úrv.) Missura Tibor de. 11. (úrv.) Missura Tibor du. 6. Bencze Imre. XI., Németvölgyi út 138. de. 9. Bencze Imre. Budahegyvidék, XII., Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. (úrv.) Takács József de. 11. (úrv.) Ta­kács József, du. fél 7. Kőszeghy Tamás. XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Szemerei János. XIII., Frangepán u. 43. de. 8. Szemerei János. XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Sza­bóné Mátrai Marianna. XIV., Gyarmat u. 14. de. fél 10. Szabóné Mátrai Marianna. Pestújhely, XV., Maxim Gorkij tér de. 10. Bízik László. Újpalota, XV., Hártyán köz du. S. ökuménikus. Rákospalota, Kistemplom, XV., Juhos u. 28. de. 10. Bolla Árpád. Rá­kosszentmihály, XVI., Hősök tere de. 10. Kamer Ágoston. Cinkota, XVI., Kultúrház u. de fél 11. Szalay Tamás. Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Szalay Tamás. Rákos­hegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Kosa László. Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Fe­­renczy'Zoltán. Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Kosa László. Rákosliget, XVII., Gózon Gy. u. de. 11. Ferenczy Zoltán. Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 4. de. 10. Havasi Kálmán. Pestszentimre, XVIII., Rá­kóczi út (Református templom) de. háromne­gyed 8. Havasi Kálmán. Kispest, XIX., Baj­­csy-Zs. tér de. 10. Széli Bulcsú du. 5. id. Győri János. XIX., Kispest, Wckcrle-telep, de. 8. Széli Bulcsú. Pestszenterzsébet, XX., Ady Endre u. 89. de. 10. Pintérné Nagy Er­zsébet. Csepel, XXL, Katona J. u. de. fél 11. Mezősi György. Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 11. Rőzse István. Törökbálint, Szt. István út de. 9. Böjt ötödik vasárnapján az oltárterítő színe: lila. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Zsid 9,11-15; az igehirdetés alap­igéje: Jn 8,46-59. Böjti idő 5. vasárnap: JUDICA. Zsol­tár 43,1: „ítélj meg engem oh Isten...” Nevezzük passió-vasárnapnak vagy .fe­kete" vasárnapnak is. Az Egyház figyel­me egyre inkább a keresztre irányul. Jézust az ellenségei egyre növekvő gyűlö­lete közt mutatja. - De istensége, szent­sége csak annál dicsőbben ragyog. HAZAI ESEMÉNYEK A fóti ökumenikus iskola elkötelezet­ten keresztyén, fiatal pedagógusok je­lentkezését váija. Valamely művészeti ágban, sportban vagy idegen nyelvben jártas jelentke­zők előnyben részesülnek. A jelentkezést az oklevél fénymáso­latának csatolásával, a nettó fizetési igény alsó határának megjelölésével március 31-ig kérjük a következő cím­re: Evangélikus Lelkészi Hivatal, 2151 Fót, Petőfi u. 1. Telefonon a következő számokon le­het érdeklődni: (27) 58065, 58083 és 58121 Lelkészi hivatalok figyelmébe! „Az egyházak adózásával összefüg­gő feladatokról módszertani segédlet jelent meg az APEH kiadásában (136/D 235 - Ft). Beszerezhető a PER­FEKT Könyvesboltban (Bp. V., Zol­tán u. 10.) vagy megrendelhető utánvé­tes szállítással a PERFEKT Pénzügyi Szakoktató és Kiadó Vállalat címén (1374 Bp. Pf. 551.). A LUTHERÁNIA ÉNEK- ÉS ZENEKAR március 24-én, virágvasárnap és 30-án, nagyszombaton 18 órai kezdettel a Deák téri templomban előadja J. S. BACH JÁNOS PASSIÓJÁT Közreműködnek: Koós Flóra, Németh Judit, Kállai Gábor, Marosvári Péter, Bcrczelly István, Gyarmati Tóth Tamás és Trajtler Gábor. Vezényel: KAMP SALAMON Igét hirdetnek: Dr. Harmati Béla püspök (24-én) Zászkaliczky Péter lelkész (30-án) A belépés díjtalan A Sopronbánfalván lévő hősi temető, melyben 2127 első világháborús hősi halott, majd a második világháborús bombatámadások áldozatai kaptak végső nyugvóhelyet, nemzetiségre való tekintet nélkül, igen elhanyagolt álla­potban volt. Limberger Gyula gyüleke­zeti felügyelő 1983-tól kezdve szívügyé­nek tekintette a temető kitakarítását és méltó módon történő rendbe hozását. Nagy gyülekezeti, társadalmi és külföl­di összefogással a szemetet elhordták, a sírköveket helyreállították. 1990. min­denszentek napjára a hősi emlékművet reflektorfénybe állították és kegyeletes ünnepségen emlékeztek meg azokról, akik a háborúban vesztették életüket. Március 24-én, vasárnap 10 órakor a Petőfi Rádióban ANCILLA DOMINI - AZ ÚR SZOLGÁLÓLEÁNYAI címmel dokumentumműsor hangzik el az evangélikus diakonissza munkáról. Riporter: Lengyel Anna. Szerkesztő: Rados Péter. KŐSZEG, EVANGÉLIKUS TEMPLOM 1991. március 23. du. 5 óra J. S. BACH: JÁNOS PASSIÓ Előadja: AZ OROSZLÁNYI EVANGÉLIKUS GYÜLEKEZET ÉNEK-ÉS ZENEKARA Közreműködnek: Fülöp Zsuzsa (szoprán), Takács Judit (alt), Fülöp Attila (tenor - Evangélista), Ötvös Károly (basszus - Jézus és szóló). Egri Sándor (basszus - Pilátus), Tóka Szabolcs (orgona) Vezényel: NAGY DÁNIEL Belépődíj nincs. A költségek fedezésére perselybe tett adományokat köszönettel fogadjuk. A templomot fűtjük. VESZPRÉM Pályázatot hirdet a veszprémi presbi­térium a július l-jével megüresedő lel­készi állásra. Javadalom az országos átlagnak megfelelő. Központi fütéses lakás és gépkocsi rendelkezésre áll. A pályázatot a következő címre kérjük megküldeni: Evangélikus Esperesi Hi­vatal 8500 Pápa, Pf. 49. március végéig. KÖZLEMÉNY if], Kendeh Kirchknopf György Buda­­pest-Angyalföldi evangélikus lelkész közli, hogy gépkocsijából irataival együtt 1991. január végén személyi iga­zolványát is ellopták. Száma: AT-II. 202.474. A személyi igazolvánnyal, va­lamint egyéb irataimmal való visszaélé­sért sem erkölcsi, sem anyagi felelőssé­get nem vállalok. EGYHÁZZENEI ÁHÍTAT a Budapest-Fasori evangélikus temp­lomban (VII., Gorkij fasor 17.) március 17-én, vasárnap du. 6 órai kezdettel. Műsoron J. S. Bach, Brahms és Mes­siaen müvek. Orgonái: Christian Röske (Németország), énekel: Lukin Zsuzsan­na. Igét hirdet: Szirmai Zoltán. DEÁK TÉRI ORGONAZENÉS ÁHÍTAT március 31-én, húsvét vasárnap 18 órakor HOFFMANN LÁSZLÓ Bach, Mendelssohn és Liszt müveket orgonái A belépés díjtalan. Apróhirdetés Két érettségizett, vallásos lány Ausztriá­ban vagy Nyugaton magyar családoknál gyermekfelügyeletct, háztartási munkát, esetleg más kisegítő munkát vállalna, ottla­­kással, kevés német és angol nyelvtudással. „Sopronban lakunk" jeligére. A FÉBÉ Evangélikus Diakonissza Egye­sület diakonisszaház céljára kb. 250 mJ-es budapesti házat keres megvételre. Címünk: 1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 193. Evangélikus Élet A Magyarországi Evangélikus Egyház hetilapja Felelős szerkesztő és kiadó: TÓTH-SZÖLLÖS MIHÁLY Szerkesztőség és kiadóhivatal 1088 Budapest Vili., Puskin u. 12. Telefon: 138-2360 Árusítja a Kiadóhivatal és a Magyar Posta Index: 25 211 ISSN 0133-1302 Szedés: Fényszedő Központ Kft. (910034/20) Nyomás: rotációs ofszetnyomás 91.20011 PETŐFI Nyomda RT, Kecskemét Felelős vezető: BIRKÁS BÉLA elnök-vezérigazgató Előfizethető az Evangélikus Élet Kiadóhivatalában közvetlenül vagy postautalványon. Templomi terjesztés az Evangélikus Élet Kiadóhivatala útján. Előfizetési dij: fél évre 300 Ft, egy évre 600 Ft. Csekkszámlaszám: 516-20412 Beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents