Evangélikus Élet, 1991 (56. évfolyam, 1-52. szám)

1991-03-10 / 10. szám

jfts GYERMEKEKNEK EGY KIS ÖSSZEGZÉS FIATALOKNA HIBAIGAZÍTÁS K A „nyomda ördöge” - ahogyan az emberi felelősséget elszemélytelenítjük - megint jó munkát végzett. A két héttel ezelőtt, február 24-én megjelent számunkban két hiba is került. Az egyik az: csak egy fél olvasói levél került kinyomtatásra. így ez teljesen értelmetlen. Elnézést az írótól és az olvasóktól. Közlöm most az egészet - remélhetőleg. A másik hiba, hogy egy olyan írás is megjelent, melynek később kellett volna napvilágot látnia. Fabiny Tamás megfontolásra érdemes sorait mai számunkba szerettem volna tenni. Kérlek titeket, olvassátok el újra ezt a cikket, amely az első azok közül a gondolat irányító hozzászólások közül, melyeket múlt heti számunkban beharangoztam. Emellett egy ifjúsági találkozóról szóló beszámolót olvashattok. (y 'Áxzó&i-A KÖNNYŰZENE ÉS A KERESZTYÉN EMBER KAPCSOLATA Csupán néhány hete olvasom rendszeresen az Evangélikus Éle­tet, leginkább a fiatalokhoz szóló rovatot kísérem figyelemmel. E ro­vaton belül is legérdekesebbek az olvasói levelek. A Vízkereszt ünne­pén megjelenő számban aztán ta­lálkoztam egy olyan összetett probléma egyik jelentős alkotóré­szével, mely korunkban fokozot­tan van jelen. Zenekultúránk megosztottsága egyben ok és következmény is. Ez a probléma - okozati tényezőként - a generációk közti szakadék so­hasem tapasztalt elmélyülését eredményezte. Igen, kedves levélírótársaim, a „diszkó” nevezetű zajos szórako­zóhelyek is többnyire a feszültsé­gek „orvoslására” szolgálnak. A szüleivel nehezen kijövő fiatal gyakran a „diszkók” elkápráztató világába menekül, és ezt a maga­tartást szórakozásnak tekinti. Mi­előtt még elhamarkodottan ellen­vetnétek, hogy „de hisz’ én remek viszonyban vagyok nemcsak a szü­leimmel, hanem az idősebb generá­cióval is, mégis eljárok diszkóba”, hozzáteszem, hogy kivételek elő­fordulhatnak. Igen, állítom, ked­ves testvérem, Ákos, hogy ott ko­moly barátságok és szerelmek is szövődhetnek. Bár, szabadjon megjegyeznem, hogy az őszinte kapcsolatok kialakulásához nem elengedhetetlen a diszkó, mint kapcsolatteremtő közeg. Nem is a diszkóba járás a fő probléma, ha­nem ezeknek a szórakozóhelyek­nek a légköre aggasztó számomra. Személyesen is megtapasztalhat­tam ezt, de talán a különbséget - a diszkó és a keresztyén életvitel között - a kettő éles szembeállítása jobban szemlélteti (előbb a diszkó, majd a keresztyén élet jegyei): 1. Szépnek kell lenni (az ember „bölcsen és gondosan válogassa meg a szüleit”). „Lássátok, a gyermek örökség az Úrtól" (Zsolt 127,3). „Csalóka a báj, múlandó a szép­ség." (Péld 31,30a) 2. A legújabb és legdrágább divat szerint öltözni. „Ne a külső disz legyen a ti ékessé­getek, hanem a szív elrejtett embere a szelíd és csendes lélek el nem múló díszével: ez értékes az Isten előtt." (1. Pt 3,3-4.) 3. „Rolls-Royce kocsi, sofőrrel” (Nagystílű megjelenés). „Öltsetek magatokra tehát könyö­rületes szívet, jóságot, szelídséget, türelmet." (Kol 3,12) „Semmit ne tegyetek önzésből, se hiú dicsőségvágyból." (Fii 2,3) „Mert az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem, hogy Ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért." (Mk 10,45) Ezt a szembeállítást a Rockzene és keresztyén életvitel - szerzője Walter Kohli - című könyvből kölcsönöztem. A könnyűzenei világot is ez a felületes, kiüresedett világ jellemzi. Nem minden irónia nélkül jegyzem meg: szerencsére a diszkókat láto­gató magyar fiatalok legtöbbször nem is értik meg az angol nyelven énekelt „dalok” provokáló, nem­egyszer undorító „szövegét”. Természetesen a könnyűzene is tartalmaz szépnek nevezhető, érté­kes elemeket. A kevés kivétel közé tartozik a költői hangvételű szöve­geket szép zenékkel kísért dalokká formáló Simon and Garfunkel ne­vezetű duó. Bob Dylan pályája pe­dig a legfényesebb példa arra, hogy lázadó fanatikusból hogyan teremt az Úr hívő zenészt, kinek szövegei elfogadhatók a keresztyén ember számára is. (Biblikus témájú felvé­teleire gondolok.) Keresztényi István (Százhalombatta) Az elmúlt hetekben remélem, hogy nemcsak a játékokat követtétek nyomon, hanem a bib­liai őstörténet üzeneteit is. Most pillantsunk vissza néhány gondolat erejéig. Az őstörténet milyen részekből is állt? A teremtés A bűnbeesés Káin és Ábel Az özönvíz A bábeli torony... persze lehetne más felosztást is készíteni. Milyen fogalmakat tanultunk meg? Például ezeket: Lehetőség - Az első lehetőségünk az volt, hogy az Isten egy szép világgal ajándékozott meg minket. Azután a lehetőségek újra és újra megismétlődtek. Ádám és Éva a bűn után is lehetőséget kap az újrakezdésre. Káint a gyilkosság után is megvédi Isten. Nőé átmegy az özönvízen. Isten mindig felkí­nálja a lehetőséget a jóra. Bűn - Ez az ember válasza az Isten adta lehetősé­gekre. Miért van az, hogy a jó mindig az ember keze által rosszra fordul? Hiába az Isten jósága, az ember a bűnt választja, amivel Isten ellen fordul. A bún egyre nagyobb lesz. Ádám és Éva tiltott fáról evett, Káin már a testvérét öli meg, végül a toronyépítók ki merik mondani ezt is tornyukkal: nincs szüksé­gem Istenre! Az ember egyre mélyebbre kerül. Büntetés - Amilyen mértékben nő a bún és szélese­dik annak hatása, úgy nő a büntetés is. Ennek csúcspontja az özönvíz, bár Káin egymaga éli át az Istentől való távolélés poklát. Az egyik fontos dolog a bűnnel kapcsolatban éppen az, hogy az Isten ellen fordulás magában rejti a büntetést. Azzal, hogy Isten ellen fordult az ember, önmaga életét veszé­lyezteti. A másik fontos dolog viszont az, hogy a büntetés magában rejti a következő lehetőséget is. Isten úgy büntet, mint egy jó apa, elkészíti a meg­változásra való lehetőséget. Sajnos, az ember kör­forgássá alakította ezt, sót örvénnyé, ami egyre mélyebbre húzza. A lehetőséget bűnné változtatja, Isten logikus büntetésében nem fedezi föl a megvál­tozás lehetőségét. A bún és a büntetés egyre na­gyobb. Ebből az örvényből csak a Megváltó tud kiszabadí­tani. Az őstörténet mély hitvallás Istenről, emberről, vi­lágról. Olvassátok gyakran, mert több van benne, mint hinnétek. ÚGY FUSSATOK, HOGY ELNYERJÉTEK!- 1Kor 9,24 -6. sorozat 1. Ki volt az, akinek a nagynénje volt az anyósa? (7 méter) 2. Hogy hívták Tímeus fiát? (6 méter) 3. Milyen természetű volt Nábál? (5 méter) 4. Mikor lélegzett föl az a fáraó, amelyik nem akarta kiengedni Izráel népét Egyiptomból? (4 méter) 5. Ki volt Roboám nagyapja? (3 méter) 6. A vándorló nép tagjai között volt-e a fiúk fülében fülbevaló? (2 méter) 7. Ki volt Ézsau unokaöccse? (1 méter) A 3. sorozat megoldásai: 1. Penúélnak - 1 Móz 32,31 2. Ráháb családja - Józs 6,23 3. Péter - ApCsel. 10. 4. Nyílj meg! - Mk 7,34 5. Az első négy pecsét felnyitásakor egy-egy ló tű­nik fel - Jel 6,1-8 6. Ellenség - Mt 13,28 7. Rebeka. - 1 Móz 24,67 A verseny állása a 2. sorozat után: 58. méternél: Zalán Eszter és András, Bp. Vili., - Kollár Tamás, Dunaegyháza 56. méternél: Ördög Zsuzsanna, Békéscsaba - Bele­­di hittanosok - Styecz István, Szarvas - Kohuth Jolán, Dabas-Cyón - Fischl Anna-Tuóvi, Aszód - Dunaegyházi ifj. kör - Matus Klára, Keszthely - Drenyovszki Mária, Vácegres - Marthon Ildikó, Bö­köd - Illés Adél, Egyházasdengeleg - Nádasdi GYBK - Sinkó Laura, Tét - Szöllósi Anett, Tatabánya - Zimmermann Dániel, Szúgy - Hugyecz Kornél, Ba­lassagyarmat - Pityer Gabi, Sopron 52. méternél: Schell Ferenc, Regöly - Szabó Mihály, Bököd 57. méternél: Halmos Domokos és Júlia, Nyíregyhá­za 50. méternél: Horváth Mónika, Hegyi Emőke, Solt­­vadkert - Csillag Gábor, Molnaszecsód 49. méternél: Hegedűs Márton, Nyíregyháza - Cseh Krisztina, Bp. II., 48. méternél: Zoltai Ágnes Bp. III., és Sándor Bp. XI. 46. méternél: Bánki Renáta, Várpalota - Pathó Gyu­la, Csabacsúd - Donáth Ferkó, Ózd - Tresztenyák Krisztina. Bp. IX., 44. mrirmél: Kovács Orsolya, Ászár 43. méternél: Varga Ferenc, Bakonytamási 39. méternél: Gazsó Csilla, Békéscsaba 37. méternél: Benke Sándor és Zsuzsa, Ajka 35. méternél: Mészáros Szilvia, Homokbödöge 28. méternél: Szemenyei Krisztina, Nádasd - Sumitz István, Dunaegyháza - Fancsali GYBK - Sédli Júlian­­na, Dabas-Gyón 22. méternél: Nemecz Júlianna, Ácsa Köszöntőm az új játékosokat. Akik ezután csatla­koznak a versenyhez, azok a 12. métertől indulhat­nak. Akik három sorozaton keresztül nem változtat­ják a helyüket, azokat addig levesszük a pályáról, amíg nem adnak hírt magukról újra. Ez azért van így, hogy az új játékosok ne maradjanak le túlságo­san a mezőnytől. A hatodik sorozat beküldési határideje a lap dátu­ma utáni 8. nap. Cím: Koczor Tamás 2373 Dabas-Gyón, Luther u. 14. Kérlek titeket, hogy postai levelezőlapon írjatok és a lapra írjátok rá: 6. sorozat. NEM ENGEDLEK EL! Jákob különös éjszakai tusakodásának története volt a budapesti ifjúsági csoportok piliscsabai téli találkozójának a témája. Sokan átérezzük Jákob ké­résének, kiáltásának a súlyát: Nem engedlek el, amíg meg nem áldasz! Isten áldását, vagyis jóságát éltük át ezen a napon 99-en. Két hónappal az alkalom előtt, amikor még nyoma sem volt a hónak, a meghívóban megemlítettük, hogy reméljük szükségünk lesz szán­kóra. „Menetrendszerűen” meg is érkezett a hó so­kunk örömére. Még három nap múlva is izomlázam volt a hócsatáktól, szánkózástól. Bizonyára sokan tudják, hogy Belmissziós otthonunk ősszel kapott egy fatemplomot. Bolla Árpád esperes és Nagyváti Pál gondnok sokat tett azért, hogy ez a templom tisztán, melegen, kivilágítva fogadja a fiatalokat. Mindez a hóborította hegyen. Testi-lelki-szellemi felüdülés volt ez a nap számunkra. Reméljük, hogy hagyományte­remtő esemény résztvevői voltunk. Szeverényi János Találkozások Csak ha jelen vagyunk, akkor van lehetőségünk a találkozásra. A tervezés kevés. Az elképzelt találkozá­sok csak önbecsapások. Jelen kell lenni, el kell indulni egy zsúfolt utcán, csúcsforgalomban, mert talán egy sarkon, talán egy oszlop mögött, talán egy kirakatot nézve, talán egy mozipénztárnál, talán egy tömött üzlet pultjánál talál­kozhatunk. Jelen lenni minden előzetes tervezés nélkül, csak éppen a lehetőséget megadva a találkozásra. Ott lenni azért, hogy vigasztalni tudjunk. Jelen lenni, hogy a könnyekkel találkozzunk. Jelen lenni, hogy egy kéz megsimogathasson, hogy el tudjunk búcsúzni egy­mástól. Jelen lenni, hogy mégis valami elkezdődhessen. Aztán megállni egy halálos ágy mellett. Mert csak, ha jelen vagyunk, akkor van lehetőségünk a megfog ha­tatlannal való találkozásra is. Hiszen egyszer úgyis szembe kell néznünk, ha nem is készülünk rá.-yl-Legyen világosság! - Bábeli zűrzavar - Pálfordulás... NEKÜNK NINCS HALOTTUNK Századunk első évei Malmivaara Vilmos, a finn lelkiébredés kiemelkedő alakjának életében a nagy megpróbáltatások idejét jelentették. Tífusz vitte el Aili leányát. Malmivaara akkor egy barátjának - aki azt kérdezte tőle, hogy járt e már korábban is a halál családja körében - azt felelte: „Nekünk senkink sem halt meg. Hatan itt vannak, öten amott, de ők sem halottak.” Amikor pedig feleségét, Kaarint is ugyanaz a beteg­ség ragadta cl, Malmivaara halk szóval csak annyit mondott: „Amikor az Isten beszél, az embernek csendben kell maradnia.” A betegség csakhamar elvitte Saima leányát is. A papiak szolgáinak egyike pedig a Lapua folyóba fulladt, az öregbéres kisgyermeke is meghalt. Saima leányának halálakor az idős egyházfi szavai jelentet­tek vigasztalást a számára: „Az Úr harmadszor is megkérdezte: Simon, Jónának fia, szeretsz-é engem?” ...Ilyen nehéz élethelyzetben született Malmivaará­­nak az a nálunk is jól ismert és kedvelt éneke: „Uram, óh add, ha vándorutam...” Erről mondja Kares püs­pök: „Ha igazán ismerni akarjuk azt a Malmivaarát, aki az Úr sújtó keze alatt roskadozva is megtalálta a kereszt kegyelmét, akkor gondoljunk erre az énekre, mely az ő szíve szomorúságának, de ugyanakkor rej­tett örvendezésének is a gyümölcse. írta: Tervonen Heikki. Finnből fordította: D. Gy. Szólásmondásokat, szállóigéket, közmondá­sokat gyakran találunk mindennapjaink olvas­mányaiban, napilapokban, rövidebb és hosz­­szabb lélegzetű írásokban, néha versekben is, de vajon tudjuk-e, honnan erednek? Tudjuk-e pon­tosan mit jelentenek egyes meghatározások? Jú­­dáspénz - Mózeskosár - Pálfordulás - Egyipto­mi sötétség - Vak vezet világtalant - Utánam az özönvíz - Ki mit vet, azt arat - Alfától az óme­gáig - Salamoni ítélet - Életvize - Egy a millió­kért - Aki keres, talál - Néz, de nem lát - Rend a lelke mindennek... Ötszázhetven bibliai eredetű mondásból állította össze könyvét Csizmadia Ká­roly ny. református esperes, amely most jelent meg második kiadásban. Szállóigék, közmondá­sok révén igyekszik közel hozni a Bibliát nem­csak az ifjúsághoz, hanem mindazokhoz, akik az elmúlt évtizedekben a helytelen kultúrpolitika miatt távol kerültek attól a könyvtől, amely „nemcsak az emberek lelki életére volt hatással, hanem az irodalomra, művészetekre is”. A Bibliában gyökerező közmondássá lett taní­tások, népi szállóigék bemutatását - a bibliai könyvek sorrendjében - a Károlifordításból vet­te át. Még az első kiadás megjelenésekor hallot­tam középiskolás fiataloktól, hogy - miután hit­tantanáruk néhány könyvet átadott nékik -, mi­lyen csodálkozással olvasták és szinte versenyez­ve tették fel a kérdést: ez a szó, ez a mondás is a Bibliából ered? Csizmadia Károly, az egykori pápai diák ál­dozatos munkát végzett az 570 mondás, fogalom kiválasztásával, népszerű magyarázatával és a Bibliában található helyének megjelölésével. „A Biblia hatással volt a művészetre, ihletést adott az íróknak és költőknek. Müveik, alkotá­saik át vannak szőve bibliai kifejezésekkel, ké­pekkel és történetekkel. A Biblia egyengette az emberiség művelődésének útját. Összekötő ka­pocs, aranyhíd lett az emberek számára, bárme­lyik néphez vagy fajhoz tartozzék is... A legtöbb példányszámban, a legtöbb nyelven jelenik meg ma is. A szeretetéről, az erkölcsi törvényekről, közöttük a Tízparancsolatról szóló tanításával az emberek, a népek békés egymás mellett élését segíti elő... A mai nemzedék is jobban megérti az irodalmi müveket, és művészeti alkotásokat, ha értik a Bibliára való utalásokat" - írja a szerző. Felnőttnek, ifjúságnak érdemes elolvasnia. Ta­nulságos szép ajándék a „Bibliai eredetű szálló­igék, szólásmondások, közmondások” könyve. Schelken Pálma

Next

/
Thumbnails
Contents