Evangélikus Élet, 1991 (56. évfolyam, 1-52. szám)
1991-03-10 / 10. szám
Jónak maradni azt jelenti: ébernek maradni. Valamennyien hasonlítunk ahhoz az emberhez, aki lakatlan helyeken jár nagy hidegben és hóban. Jaj neki, ha leül, hogy bágyadtságát kipihenje. Elalszik, s nem ébred fel többé. így hal meg az erkölcsös ember is bennünk, ha belefáradunk a körülöttünk élők sorsának átélésébe, elszenvedésébe. Albert Schweitzer JÖJJ, SZENT LÉLEK (Az Egyházak Világtanácsa VII. Nagygyűlésének üzenete) CSAK HANGULAT? „Örüljetek!” - Parancsszóra? Ugyan, minek? Böjti időben? Éppen az idei böjti időben? „Örüljetek Jeruzsálemmel!” - adja meg az ézsaiási idézet e vasárnap jellegét. Ha a földrajzi Jeruzsálemre gondolunk, nem az öröm az első érzésünk. Mégis, lehet ma valódi örömünk, mert ez nem hangulat, nem körülmények függvénye. Sokkal több köze van hozzá értelmünknek, akaratunknak, mint gondolnánk. Képzeljük el, hogy kellemetlen betegség gyötör minket. Nem tudjuk, mi az, csak a tünetekkel: lázzal, fájdalommal, gyengeséggel harcolunk. Milyen jó ilyenkor egy bölcs orvos, aki felfedi a baj gyökerét és felírja a megfelelő gyógyszert. Én MEGÉRTEM, hogy erre van szükségem és meg AKAROM azt szerezni. Az első tablettákat aztán azzal az ÖRÖMMEL veszem be, hogy bár a tünetek még egy ideig megmaradnak, de kit izgat az már, hiszen dolgozik bennem az orvosság, és előbb-utóbb elvégzi jótékony munkáját. Meg van alapozva újra az egészségem. „Jeruzsálem” azt jelenti: a béke megalapozása. Isten lerakta a béke* alapjait. Ő lépett, béketerve megjelent Jézus Krisztusban. Hogy más a látszat? Igen, a tünetek megmaradnak még, sőt mintha egyre dühödtebb támadásra indulna - kívül-belül - a bűn nevű betegség mögött álló szellemi hatalmasság. Milyen ÖRÖM mégis hinni, hogy Jézus Krisztus azért jött, hogy lerontsa az ördög munkáit azokban, akik Őt befogadták. Milyen ÖRÖM, hogy néhány őszinte szóban kinyújthatom felé a kezemet és tudatosan, ahogy egy gyógyszert bevesz az ember, hívhatom Őt, hogy gyógyítsa meg életemet. . Milyen ÖRÖM, hogy Ő ezután bizonyosan dolgozik bennem, ha nem is a tüneteknél kezdi, hanem a baj gyökerét kezeli - saját testével és vérével. Ne ragadjunk le saját bűneinknél, ahelyett, hogy szabadulnánk belőle, s a világ bajainál, ahelyett, hogy túllátnánk akár e világ végénél is. Lehet és szabad örülni annak, hogy ELVÉGEZTETETT! Bálint Józsefné MEGALAKULT A KERESZTÉNY-ZSIDÓ TÁRSASÁG 1991. január 24-én, a budapesti Országos Családszövetség dísztermében alakult meg a Keresztény- Zsidó Társaság, mely alapszabályában az egyesület céljául és feladatául a következőket fogalmazta meg:- a keresztény-zsidó párbeszéd ökumenikus keresztény és zsidó alapokról történő munkálása- a közvélemény pozitív alakítása a keresztény-zsidó kapcsolatok vonatkozásában- teológiai, tudományos, művészeti vonatkozások munkálása- soa kutatás (vészkorszak)- a keresztény-zsidó megbékélést elősegítő információk gyűjtése, feldolgozása- folyóirat és könyvkiadás, valamint előadások, bel- és külföldi konferenciák rendezése- közös imaalkalmak, lelki közösséget építő, ill. erősítő összejövetelek szervezése- állandó kapcsolattartás a különböző keresztény ill. zsidó egyházakkal, felekezetekkel, szervezetekkel, médiákkal és személyiségekkel 1. Az EVT 7. Nagygyűlése, amely 1991. február 7-20-ig ülésezett, valamennyi egyháznak, keresztyénnek és minden embernek szívélyes köszöntését küldi. Az EVT protestáns és ortodox egyházak közössége, akik Jézus Krisztust Úrnak és Megváltónak ismerik el és elhívásuk betöltését Isten dicsőségére végzik, aki Atya, Fiú és Szent Lélek. 2. A nagygyűlés résztvevőit az őslakók, a helyi egyházak, az ausztrál kormány és az egész nép örömmel hívta meg. Köszönjük a szívélyes fogadást, a vendégszeretetet és segítségüket. A nagygyűlés témája ez a felhívás volt: Jöjj Szent Lélek, újítsd meg az egész teremtettséget! A közös istentiszteleteken, együttes gondolkodásban megkíséreltük a nagygyűlés résztvevőiként e kérés alapján a mai reménységet és kihívást megérteni az alábbiak szerint: Élet ajándékozója - tartsd meg teremtettségedet! Igazság Lelke - tégy minket szabaddá ! Egység Lelke - engeszteld ki népedet! Szent Lélek - változtass meg és szentelj meg minket! 3. Örülünk a kultúra és hagyomány, valamint a keresztyén hit kifejezésformái sokféleségének, és mindezt Istennek köszönjük meg. De köszönjük Istennek a sokféleségen belül az egységre törekvés növekvő erősödését. Dicsérjük Istent azért, hogy nyilvánvalóan fejlődik az ökumené a helyi kapcsolatokban. Ezen a nagygyűlésen örültünk az imádság, a spiritualitás, a teológia és a keresztyén elkötelezettség sokszínűségének, amelyek kifejezésre jutottak és szeretnénk egyházainkat és az embereket mindenütt a világon ennek meggazdagodásában részesíteni. A nők jelentős és látomásokkal teli közreműködését nagyra értékeljük az egyházban és a nagygyűlésen, és újra emlékezünk az „Egyházak szolidaritása a nőkkel” ökumenikus évtized felhívására. Elismerőleg állapítjuk meg az ökumenikus ifjúsági mozgalom növekedését és örülünk az Ökumenikus Világifjúsági Találkozónak 1992-ben. A sérültek érdekében szót emelünk és sürgetően kérjük, hogy biztosítsanak számukra lehetőséget az egyház élete egészének a részvételében. 4. Más világvallások képviseletének vendégként való jelenléte a- küzdelem a vallási, politikai és mindenfajta antiszemitizmus és az agresszív vallásellenesség minden megnyilvánulása ellen. Az egyesület tagja lehet minden 18. évét betöltött magyar és külföldi állampolgár. A Társaság címe: 1052 Budapest, Deák tér 4. Az alakuló közgyűlés elnökül dr. Szécsi Józsefet választotta. Az elnökség tagjai: ifj. Fasang Árpád, Giczy György, Harmati Béla, Hegedűs Loránd, Iványi Gábor, Landeszmann György, Neumark Tamás, Raj Tamás, Reviczky Ádám, Singer Ödön, Schweitzer József, Szécsi József, Szentágothai János, Tóth Sándor, Zala Tamás. nagygyűlésen emlékeztet bennünket arra, hogy mindig szükséges a másik ember istenképűségére figyelni, egymást felebarátként elfogadni, és közös felelősségünket Isten teremtett világáért - beleértve az embert is - magunkra vállalni. 5. Olyan korszakban gyülekeztünk össze, amikor a teremtettség és az emberiség jövendő élete növekvő mértékben veszélyeztetett. Olyan korszakban, amikor a veszélyeztetett környezet válságban van, és tudatosult számunkra, hogy az ember nem ura a teremtettségnek, hanem csak egy része a kölcsönös alárendeltségekkel teli struktúrának, és elhatároztuk felelős magatartásunk megnyilvánulásaként, hogy felemeljük szavunkat a teremtettségért. Elnyomottak táborában, sokféle őslakók (bennszülöttek), színes bőrűek és kisebbségi sorsban szenvedők között élőknek kezet nyújtottunk. A szegények és gazdagok között egyre növekvő szakadék ismeretében szót emelünk az •igazságosság jegyében. A világ különböző részein folytatott háborúk idején - különösen a Perzsa-öböl öldöklő borzalmaira gondolva - imahetet tartottunk a békéért és az ellenségeskedés azonnali befejezésére, és a világban az ellentétek igazságos megoldására hívtunk minden résztvevőt. 6. Világunk még mindig meghasadt. Ez részben politikai, részben gazdasági természetű. Megszakadt kapcsolatok és jogtalanságok alatt különösen a nők, gyermekek és ifjak, valamint a testi-szellemi sérültek szenvednek. A Szent Lélek az egyházakat a szeretet és az elkötelezettség kapcsolatára hívja. A Lélek az egyházakat arra hívja, hogy kötelességüknek ismerjék el a látható egységre és a hatékony misszióra való törekvést. A Lélek hívására hallgatva sürgetően kérjük az egyházakat a népekkel való új és kiengesztelt kapcsolatok keresésére és egyháztagjaik ajándékai (tálentumai) felhasználásra. 7. Az EVT-ben tömörült egyházakként még mindig szétszakadozottságban élünk. Az egyes egyházak közti megbékélés még mindig rész szerinti. Az ökumenikus mozgalomban képessé váltunk az elszigeteltségből való kilépésre, és egymásért való el. kötelezettség közösségére léptünk: fájdalmasan és örömmel éljük át az egymásért való felelősséget, a Szent Lélek vezetése alatt keressük az utakat, hogyan tudjuk jelentősebben kifejezésre juttatni, hogy mi egymásnak és Jézus Krisztusnak számadással tartozunk, aki azért imádkozott, hogy övéi mindnyájan egyek legyenek. Felismertük azt is, hogy a megbékélés teljessége Isten ajándéka és mi arra hivattunk el, hogy megbékéljünk egymással, mert a Szent Lélek megváltoztat és meg akar szentelni minket. 8. Isten és az emberiség Krisztus keresztjének drága áldozata által egymással kiengesztelődött. Ez a megbékélés arra kötelez, hogy a megbékélés szolgálatát magunkra vállaljuk (II. Kor. 5,18). Munkatársakká leszünk a misszióban, nem azért, hogy az embereket és a népeket gyámság alá helyezzük, amivel a misszió magát gyakran kitüntette, hanem Isten missziójában való részvételként, hogy az egész emberiséget Jézus Krisztus által Istennel való közösségbe vezessük, hitünket, javainkat és képességeinket minden emberrel megosszuk. 9. A nagygyűlés imádkozik azért, hpgy Isten Lelke a keresztyéneket Isten uralmának új megértéséhez vezesse, és mi felelősségteljes sáfárok legyünk, ami az „A szerelmesek védőügyvédje” - ezt a címet érdemelte ki egy idős német professzor, Helmut Gollwitzer. Egy olyan könyvecskét jelentetett meg ugyanis jó tíz évvel ezelőtt, amelyben az Énekek Énekét, ezt az ószövetségi szerelmi költeményt elemzi, mai fiatalok számára is hitelesen, álszenteskedés és képmutatás nélkül, ugyanakkor egyértelmű tisztasággal. A szerelmesek védőügyvédje... Talán nem is csupán fiúknak és lányoknak - férfiaknak és nőknek - van szükségük védőügyvédre, hanem magának a szerelemnek is. Meg kell védeni a szerelmet az elspiritualizálástól és az elmaterializálástól egyaránt. Előbbi igazából csak a plátói szerelmet fogadná el, s bűnnek tart minden testiséget, a gyönyör szót a világért ki nem ejtené, s szíve szerint az egész dolgot a fajfenntartás érdekében vállalt szükséges rossznak tekintené. Az „evangélium titkának” (Ef 6,19) hirdetése. Imádkozunk azért, hogy a Lélek gyümölcseit teremjük, Isten uralmát szeretetben, igazságban, jogban és igazságosságban, szabadságban, megbékélésben és békében megvalósítsuk. 10. Megvalljuk, hogy bünbánat, Isten megbocsátása és egymás iránti megbocsátás Isten uralmának új megértéséhez tartoznak. Tekintettel a világ sok részén bekövetkező alapvető változásokra, javaslatokat terjesztünk elő az eladósodás válságának, a növekvő fegyvergyártásnak és militarizmusnak, a légköri szennyeződésnek és a faji gyűlölködés problémáinak a legyőzésére. Meggyőződéssel valljuk, hogy a Szent Lélek a szorongató problémák között hordoz bennünket, és erőt kölcsönöz a mélyreható konfliktusok csökkentésére, amelyek az emberi utóbbi, az elmaterializálás pedig szó szerint tárgyiasítja a szerelmet, árucikké teszi azt, lefokozva az érzelmek szerepét és a szív indulatát. A nyugati világ állítólag már túl van az úgynevezett szexuális forradalmon, nálunk a zsilipek megnyitásával most tetőzik az ár, amely minden mocskot felszínre hoz. Elvilágiasodottnak tekintett országokban mind többen kötnek újra esküvőt, s mintha a jegyesség is örömmel vállalt időszak lepne mind több fiatal számára. Az Énekek Éneke ebben is segítséget és eligazítást képes nyújtani. Különösen is a 8. rész néhány megragadó mondata: „Tégy engem, mint pecsétet a szívedre, mint pecsétet a karodra. Bizony, erős a szeretet, mint a halál, legyőzhetetlen a szenvedély, akár a sír. Úgy lobog, mint a lobogó tűz, mint az ÚRnak lángja.” (8,6) Az ókorban szokás volt az eljegyzésnek a karon viselt pecséttel hangsúlyt adni. A fenti igében karról és szívről olvasunk, vagyis az eljegyzés egyrészt külső jele két ember összetartozásának, másrészt a szívnek a titka, belső elkötelezettséggel. A pecsét a valahová tartozás jele. Rabszolgákat vagy oktalan állatokat ezért jelöltek meg pecséttel vagy egyéb bélyeggel, de a gondolkodó és érző jegyesek önként és kölcsönösen vállalják egymást. A pecsét a hitelesítés jele is. Korunkban annyi minden devalválódik, veszti el értékét és hitelét: szavak, érzelmek, szerződések, szövetségek. Azok ajegyesek, akiknek érdekében a szerelmesek védőügyvédje szót emel, hitelesen akarják megélni szerelmüket, Isten és emközösségeket eltorzítják. Állandó bünbánatra köteleztük magunkat, amelyre minden embertársunkat hívunk, és velünk együtt kérjük, imádkozzanak a Szent Lélek megújító erejéért, aki az egyén és a közösség létének értelmét képes visszaadni. 11. Isten uralmának és az egyház egységének, valamint az egész emberiség egységének az útját keresve imádkozunk testvéreinkkel együtt az egész világon: Jöjj, Szent Lélek, Jöjj Szent Lélek, az együgyűek tanítója és a beképzeltek bírája, Jöjj, Te a szegények reménysége és a megkísértettek felüdítője, hajótöröttek megmentője, Jöjj, Te minden élő legfőbb ékessége, Te, minden elmúló egyetlen megváltója, Jöjj, Szent Lélek, könyörülj rajtunk, tölts be minket erőddel megalázottságunkban. Segíts gyengeségünkben kegyelmed teljességével. Jöjj, Szent Lélek, újítsd meg az egész teremtettséget! berek előtt. Erre is utal az Énekek Énekének talán legmerészebb mondata. Nem a testiség meghökkentően bátor ábrázolására gondolok - ami miatt egyébként siettek allegorikusán értelmezni az egész könyvet -, hanem erre az egyetlen sorra: „úgy lobog, mint az ÚRnak lángja”. Vagyis a szent tűzhöz, az oltár lángjához méri az igazi szerelmet! Ebben a megfogalmazásban benne rejlik, hogy Isten ajándéka mindez, Ó teremtette testünket, lelkünket, mindenünket, így készülhetnek a jegyesek arra, hogy a szent tűz, az oltár előtt álljanak meg, s ott fogadjanak egymásnak valóban örök hűséget. A pecsét végül még egy szempontból fontos. A megfelelő módon lepecsételt leveleket csakis a címzettnek szabad elolvasni. A pecsétet csak egyvalaki törheti fel. Nem szabad, hogy illetéktelen kezekbe kerüljön. „Bizalmas!”, „Saját kezébe!”, ilyen intés kell hogy legyen ezen a pecséten is. Isten elküldött az embereknek, férfiaknak és nőknek, egy-egy lepecsételt levelet, egy másik ember képében. Ne sértsük meg a levéltitkot, ne törjük fel illetéktelen módon mások pecsétjét. A jegyesség: pecsét. Terveket érlelő, fészket készítő, álmokat szövő örömteli időszak. Önmagunknak és a másiknak vállalása ország-világ előtt. A külső és belső elkötelezettség szép jele. De igazából akkor lehet egy boldog házasság előszobája, ha Isten pecsétje is rajta van a formálódó szövetségen. A Biblia egy másik képével: „A hármas fonál nem szakad el egyhamar” (Prédikátor 4,12). Fabiny Tamás Zsinati fórumok 1991. június 8-ra összehívott zsinatunk előkészítése céljából a következő területi zsinati fórumokat rendezi egyházunk: 1991. március 9. szombat, de. 10 ó: Pápa; 1991. március 9. szombat, de. 10 ó: Kiskőrös; 1991. március 16. szombat, de. 10 6: Békéscsaba; 1991. március 23. szombat de. 10 ó: Budapest, Evangélikus Gimnázium. Hívjuk és várjuk a környező gyülekezetek, egyházmegyék presbitereit, lelkészeit, gyülekezeti tagjait. Az egyes fórumok istentisztelettel kezdődnek és rövid ebédszünet közbeiktatásával előreláthatólag délután 3 óráig tartanak. Magyar képviselet az Egyházak Világtanácsa vezetőségében A februárban az ausztráliai Canberrában tartott nagygyűlés választása szerint a következő hat évben a Központi Bizottság tagja lesz egyházunk képviseletében Szabóné Mátrai Marianna Budapest-Zugló Egyházközségének lelkésze. Magyarországról a másik képviselő dr. Viczián János, a Magyar Baptista Egyház elnöke. Szeretettel gratulálunk és Isten áldását kérjük munkájukra. JÉZUS A CSALÁDBAN „Tégy engem, mint pecsétet...”
