Evangélikus Élet, 1991 (56. évfolyam, 1-52. szám)

1991-11-17 / 46. szám

NAPRÓL „Mindnyájunknak leplezetlenül kell odaállnunk a Krisztus ítélőszéké elé.” 2Kor 5,10. VASÁRNAP „Bízd az Úrra dolgaidat, akkor teljesülnek szándékaid.” Péld 16,3. (Mt 7,11; Mt 25,31—46; Róm 8,18-23; Zsolt 70) Sok mindenben bízik az ember: erejé­ben, munkájában, bölcsességében, vagyonában. Mennyire hamis ez a bizalom. Isten int, ne bízzatok emberekben, múlandó dolgokban. Dávid örömmel vallja: „Kezedre bí­zom lelkcmet, Te váltasz meg engem, óh URam!" Bízd életedet, szeretteidet az Úrra. Ő gondviselő Atyád, aki tudja mindig, mire van szükséged. Gond nélkül nincs élet. Isten vállára teheti a keresztyén ember gondját. Néki gond­ja van ránk, ezért bízhatunk benne ezen a héten is és egész életünkben! HÉTFŐ „Aki mindvégig kitart, az üdvözül.” Mt 10,22. (Dán 3,17-18; Lk 19,11-28; Jób 38,1-21) Jézus a tanítvá­nyokat kiküldi, folytatni kell munkáját. Isten országának hirdetését. Szolgálatuk nem volt könnyű. Szembe kellett nézni saját népük meg nem értésével, gonoszságával. Ma sem könnyű a tanítványoknak bizonyságtevése. Aki hű marad Urához, minden küzdelemben, próbában kitart, az örök életet kap, üdvösséget. Pál a „versenypályához” ha­sonlítja az életünket. A futónak végig, a célig kell kitartani. Boldog, aki elmondhatja élete alkonyán: „futásomat elvé­geztem, a hitet megtartottam, végezetre cltétctctt nékem az igazság koronája”... (2Tim 4,7-8) KEDD „Az az Isten akarata, hogy megszentelődjetek.” „Thessz 4,3. (5Móz 13,4; Lk 13,6-9; Róm 2,1-11; Jób 42.1- 9) Az apostol inti a gyülekezetét. Jézus nevében a tiszta, Istennek tetsző életre. Ez Isten akarata. A „szent" szó azt jelenti, ami az Isten tulajdona, neki szenteltetett. Nem magunktól, saját érdemeinkből leszünk szentek. Alá­zatos szívvel könyörögjünk megigazulásért. Urunk csak azokat ismeri el igaznak, akik magukat bűnösnek ismerik el és bánkódnak vétkeiken. Engedjük, hogy Isten Lelke tisztítsa szívünket, családi életünket, fiatalságunkat, hogy álatala megszentelődjünk. Jézus oda szenteli magát értünk a kereszten, hogy mi is megszentelődjünk és így új életben járjunk! SZERDA „Jobb az Úrnál keresni oltalmat, mint ember­ben bízni.” Zsolt 118,8. (Mt 26,75; Zsid 10,26-31; Jób 40.1- 14) Kinél kerestünk oltalmat, kiben bíztunk? Több­ször csalódtunk már emberekben, barátokban, akiknek segítettünk. Öröm tudni. Istennél van oltalom! A gyermek keresi az oltalmat a szülői otthonban. Isten háza is mene­dék népének. Benne hangzik az erősítő ige, mely felemel. Van, amikor úgy éreztük betegségben, bánatban, gyász­ban, távol van tőlünk az Úr, elhagyott. „Hány szenvedé­sünk úgy választ cl Istentől, mint fal, sőt vastag kőkerítés.” Ö mégsem hagy cl, kegyelmével biztat és reménységgel vezet tovább. CSÜTÖRTÖK „A mi pillanatnyi szenvedésünk minden mértéket meghaladó nagy, örök dicsőséget szerez ne­künk.” 2Kor 4,17. (Ézs 33,2; Lk 21,11-19; Jób 42,10-17) Életünkben együtt van öröm és bánat, szenvedés. Isten a szenvedést adja büntetésül, fenyítésül. „Akiket én szeretek, megfeddem és megfenyítem." Jézus övéinek nemcsak örö­möt ígért, hanem nyomorúságot is. Ő is szenvedett értünk: „betegségeinket viselte és fájdalmainkat hordozá”. (Ézs 53) Nem kerülhetjük cl mi sem. Bölcsen mondja Jób, a nagy szenvedő: „Ha már a jót elvettük Istentől, a rosszat ne vennők-e el?” Krisztus szenvedése és keresztje fényében vallhatjuk, hogy mi is méltán szenvedünk bűneink miatt, ígéretet is kapunk - örök dicsőséget. PÉNTEK „Az ősz ember előtt kelj fel és becsüld meg az öreg embert.” 3Móz 19,32. (Róm 15,7; Jel 12,8-11, Mt 24,1-14) Társadalmunkban ma is kérdés a generációs probléma. Miről beszélnek az ősz hajfürtök? Hosszú utat megtett vándor, az élet harcának rokkantja. Intő jel, mely az élet múlandóságát hirdeti. Emlékezem édesapámra, aki régen megpihent. Sok öreg testvéremre, akiket elkísértem utolsó útjukra a feltámadás reménységében. Fiatalok, le­gyen szívetekben tisztelet és hála öregszülők, nagyszülők iránt. Fogadjátok el bölcs tanácsaikat. Számukra minden nap, minden szerető szó ajándék! A zsoltáros imádsága legyen a tied: „Oh Isten, gyermekségemtől tanítottál en­gem, vénségemig és megöszülésemig se hagyj el engem.” (Zsolt 71,17) SZOMBAT „Boldogok a szelídek, mert ők örökségül bír­ják a földet.” Mt 5,5. (Jer 27,5; Jel 20,11-15; Mt 24, 15-28) Napról napra megálltunk Isten előtt hálás szívvel. Ma Jézus szavai érintik meg szívünket. Ö, aki szelíd és alázatos volt egész életében. A szelídség a Lélek gyümölcse. (Gál 5,22) Urunk őrizzen meg a büszkeségtől, az önelégült ke­gyességtől. A farizeus és a vámszedő imádsága csendesítsen cl: „Mert mindenki, aki fclmagasztalja magát, mcgalázja­­tik, aki pedig megalázza magát felmagasztaltatik.” Öröm így boldogan élni Isten országának reménységében! Szelíd­­lelküségtck ismert legyen minden ember előtt, buzdít az apostol. Záborszky Csaba KÍNÁLKOZÓ VÁLASZTÁS „Krisztus szabadságra szabadított meg minket, álljatok meg tehát szilárdan, és ne engedjétek magatokat újra a szolgaság igájába fogni.” Gál 5,1 Szabadság vagy szolgaság? Ki ne választaná a szabadságot a kettő közül? Ezt tartjuk a legalapvetőbb emberi jognak. Egyéni vonatkozásban éppen úgy, mint közösségi, társadalmi, nemzeti méretekben. A szabadság ad teret minden jónak, szépnek, emberi­nek. Ezért kívánta minden nép - és minden egyes - a szabadságot, és áldozott érte bármit, gyakran élete odaadásáig mérhetetlenül sokat. Most, amikor annyira tele van a levegő a szabadság szavával és nem tagadjuk - jeleivel, fényeivel is, halljuk meg annál inkább a figyelmeztetést; „álljatok meg tehát szilárdan, és ne engedjétek magatokat a szolgaság igájába fogni.” A komolyan vett szabadságban nincsen semmiféle rossznak, ártalmasnak, haszontalannak kötelező ereje. Foglaljuk össze egy szóba: semmiféle bűnnek! A bűn minden fajtája szolgaság termé­ke. „Aki bűnt cselekszik, a bűn szolgája!" - mondta Jézus Jn 8, 34-ben. Mégis mennyi a bűn ebben a mi szabad hazánkban, szabad egyházunkban, szabad életünkben! Pedig akiket Isten Fia megsza­badított, azok valóban szabadok. Jn 8, 36. Ez is Jézus állítása. De hiszünk-e Istenben, aki rajtunk keresztül akarja szaporít­­tatni az igazságosságot, a reménységet, az életörömöt? Saját ha­szon keresése, önző vágyak teljesítése, uralomgyakorlás helyett ő segítő készségre, ajándékozásra, más javának munkálására, a kö­zügy előmenetelének szolgálatára szabadított fel. Bátor magatar­tásra, amellyel másokat is bátoríthatok, reménységre, amitől más is biztatóbbnak látja a jövőt. Tehervállalásra, amellyel másoknak könnyebbé, szebbé, biztonságosabbá tehetjük az életét. Jézus sza­baddá tett bennünket bántás, gúny, kereszt hordozására, amellyel másoknak példát mutathatunk Jézus követésére, kockázattal is járó keresztyén életre. Élünk-e ezzel a szabadsággal vagy pedig a szégyen, a gyávaság, az elismerésért való megalkuvás szolgaságá­nak jármát hordozzuk? Hiszünk-e a Szentiélekben, aki életünk megváltoztatását kínál­ja, újjászületést? Bátorság, felelősségvállalás, igazi öröm jár együtt ezzel a szabadsággal. Teremjük-e a Léleknek ezeket a gyü­mölcseit? Amikor ezek a kérdések felvillannak előttem, s keresem rá­juk a választ, a magam becsületes válaszát, akkor inkább szol­gának érzem magamat, mint szabadnak. Pedig én szabad sze­retnék lenni. Ezért kérem szabadítómat: oldj fel, újíts meg, tégy bátorrá ajándékaid elfogadására. Érvényesítésükre min­dennapi életemben. Csepregi Béla IMAVEZÉRFONAL Uram, taníts minket imádkozni! Imádság közben is leselkedő veszélyek „Milyen jó az Isten Izráelhez, a tiszta szívűekhez! De az én lábam majdnem megcsúszott, kis híján elestem jártamban. ” Zsolt 73,1-2 Hívő szemmel az imádkozást a legbiztonsá­gosabb helyzetnek tarthatjuk. Isten előtt va­gyunk. Vele beszélgetünk. Jóságát magasztal­juk. Lehetne-e magunknak ennél jobbat kíván­ni? Megértjük azokat, akik állandósítani sze­retnék ezt az állapotot: jó nekünk itt lennünk, építsünk sátrat! Mt 17,4. Vagy ezt a tanácsot: szüntelenül imádkozzatok! IThessz 5,17. Nem is gondolunk arra, hogy imádkozás közben is milyen veszélyek leselkedhetnek ránk. Az utóbbi napokban a 73. zsoltárt olvasva éppen az imádság közben fenyegető veszélyek ragadták meg a figyelmemet: megcsúszhat a lá­bam, eleshetem. Vajon mire alapulnak ezek a veszélyek? Lesiklik tekintetem Istenről. Pedig milyen jólesön nyugtattam rajta: Milyen jó az Isten... Az imádkozás mindig áldott alkalom Isten jósá­ga emlékezetünkbe idézésére. Eszünkbe jutnak jótettei, apróbb-nagyobb csodái, melyekkel ta­lálkozhatunk. „Istenhez fordulok... aki hatal­mas dolgokat művel kikutathatatlanul, csodás dolgokat megszámolhatatlanul.” Jób 5, 8-9. Esetleg Istenhez való viszonyommal lesz baj, szivem állapotával. Hiszen választottailwz jó az Úr - emlékeztet a zsoltár. „Ki mehet fel az Úr hegyére, és ki állhat meg szent helyén? Az ártat­lan kezű, a tiszta szívű... Zsolt 24, 3-4. „Kész a szivem, Istenem, kész a szivem arra, hogy zen­­gedezzek!” Zsolt 57, 8. Ugyancsak pár nappal ezelőtt láttam a televí­zióban Versényi Ida énekművésznő, színművé­szeti főiskolai tanár jó hangulatú köszöntését 60. születésnapján két tucatnyi tanítványa rész­vételével. Ismételten elhangzott a köszöntők ün­neplésének szinte minden mozzanatával igazol­va tanáruk egyik legfontosabb tanítása: „Aki szeret, énekel!" Én persze a magam szolgálatá­ra, a mi keresztyén életünkre alkalmaztam ezt a tanítást: a mi Isten előtti imádságunk, énekünk is szívünk állapotától, iránta való szeretetünk­­től függ. Ebben a kapcsolatban is lehet hiba imádsá­gunkban. Nemhiába van a Bibliában sok figyel­meztetés az imádkozó ember szívbeli állapotára vonatkozóan. Imádkozzatok megbocsátó szív­vel, Mk 11,25; ne színből, hanem őszintén, Mt 23, 14; ne képmutatóan, emberek tetszését ke­resve, Mt, 6, 5; tiszta kezeket emelve Istenhez, lTim 2,8; mértékletesen, józanul, lPt 4,17; kételkedés nélkül, Jak 1,6; Szentlélek által, Ju­­dás 20. Mennyi mindenen múlhat az imádkozás ered­ményessége! „Nem kapjátok, mert nem jól kéri­tek.” Jak 4, 3. Nem csoda, hogy a tanítványok is kérték: „Uram, taníts minket imádkozni!” Lk II, I. Imatárgyak: Egyéni és közösségi imádsá­gaink problémái, az Úrral való közösségünk elevensége, s annak gyakorlati következményei imaéletünkben, szentelje meg a Lélek napon­kénti ima-alkalmainkat, istentiszteleti áhíta­tainkat. Csüngjünk erősen Isten jóságán a veszé­lyek kivédésére. Könyörögjünk konkréten sze­mélyekért, ügyekért, az egyház szolgálataiért, most különösen az egyház szolgái csendesnap­jaiért. Cs. B. A Budahcgyvidéki Evangélikus Egyház Missziói és Környezetvédelmi Oktatási Központja KERESZTYÉNEK A KÖRNYEZETVÉDELEM SZOLGÁLATÁBAN címmel ökumenikus szemináriumot tart 1991. november hó 26-án, kedden de. 10 órai kezdettel Budapest XII., Tartsay Vilmos u. 11 sz. alatt: A keresztyén környezetvédelmi koncepció (Dr. Széchey Béla osztályvezető, evangélikus diakónuslelkész) Környezetvédelmi felelősségünk a Szentírás fényében (Szebik Imre, püspök) A környezetvédelem megjelenése a római katolikus egyházi dokumen­tumokban (Várszegi Asztrik, pan­nonhalmi főapát, a római katoli­kus püspöki konferencia titkára) A környezetvédelmi probléma megjelenése az igehirdetői szolgá­latban (Csoportos megbeszélés,) A környezetvédelem beépítése a hitoktatói munkába (Urbán Eszter gyülekezeti munkatárs, hitoktató) Kiáltvány a keresztyénekhez a kör­nyezetvédelem ügyében (A szemi­nárium állásfoglalása a környezet­védelemről.) A szeminárium megrendezését a környezetvédelmi oktatómunkát támogató, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium ál­tal létrehozott pályázati rendszer segíti. A szeminárium részvételi díja, szi­gorúan önkéntes alapon 20 Ft. FELKÉSZÜLTÉN! Mt 24,15-28 Mindenki számára természetes, hogy a kisdiák napról napra ké­szül, a főiskolás félévenként szá­mol be tanulmányairól. Természe­tes, hogy a színésznek meg kell ta­nulnia a szerepét, hogy az előadá­son játszani tudjon. Természetes és joggal elvárjuk, hogy értsenek hoz­zá azok, akik megterveznek és megépítenek egy hidat, hogy za­vartalan legyen rajta a közlekedés. Hosszan sorolhatnánk, hogy mi minden természetes, magától érte­tődik, - mondanánk. S vajon az nem természetes, hogy a keresz­tyén embernek fel kell készülnie a végre. Élete végére, e földi világ végére, hogy ne készületlen álljon majd az ítéletre érkező Úr elé. Mintha ezt sokan elfeledték volna, sőt sokan szándékosan elfeledik, nem foglalkoznak vele. Hányán mondják, amiről nem illik, nem kell beszélni, amiről ráérünk majd, - a halálunk előtt foglalkozni. Me­lyikünk tudja, hogy mennyit él? Melyikünk tudja, mikor jön el az a nap, mely előtt ezt tisztázni kelle­ne. Igenis beszélni kell róla. Készül­ni kell rá. Fel kell készülni arra a napra, lélekben, hitben, életünkért érzett felelősséggel. Az elhallgatás, a dolgok semmibevevése nem krisztusi, nem igeszerü, sőt, egye­nesen sátáni, mert el akarja altatni a lelkünket, ezzel lelki, vagyis örök halálunkat okozni. A napi hitélet, annak helyes gya­korlata nem lehet meg annak ko­molyan vétele nélkül, hogy nem­csak az emberi élet, az életem vé­ges, hanem ez a föld, ez az ajón, teremtett világ is véges. „Amikor pedig meglátjátok”... Annyira más lesz, mint a megszo­kott mindennapok. Kikerülhetet­len, elodázhatatlan. Hogy mikor lesz? - nem a mi dolgunk számol­ni, kitűzni azt a napot. Mindig vol­tak, - az Ige szerint hamis prófé­ták, akik biztos dátumot hirdettek. Csak a mi századunkban többször el kellett volna jönnie a világ végé­nek, ha Isten ezekre a hamis prófé­tákra hallgatott volna. Nem tette, de a figyelmeztetés igaz és érvé­nyes, - készülni kell rá. Készülni kell rá a szívbe fogadott igével. „Mert nagy nyomorúság lesz akkor”,... Sokan abban a téves il­lúzióban ringatják magukat, hogy a hitetlenek majd megszenvedik azt az időt, s Isten népe pedig csak besétál a mennybe. „Nagy nyomo­rúság lesz azokban a napokban.” S ezt az egyház népe, Isten népe is átéli. „De a választottakért megrö­­vidíttetnek ezek a napok.” Isten kegyelmes szeretetét kell meglátni abban, hogy itt is, ezekben a na­pokban is gondja van övéire, övéi megmentésére. Hadd vallják né­ked testvérem, hogy engem nem izgat, hogyan és miképp mennek végbe ezek a napok. Nem foglal­kozom azzal, amire Isten nem tér ki az igében, nem akarok belema­gyarázni emberi dolgokat az igébe. Tudom, hogy abban a pillanatban hamis szolga lennék. Egy a dol­gom, komolyan venni Isten szavát, s készülni arra a napra. Segít, hogy értsem, tudjam, s ha életemben jönne el, tisztában le­gyek vele - napkeletről, - nap­nyugtáig ellátszik, mint a villámlás fénye. Kozmikus nagyságú lesz. Világra szóló. Kizárva minden em­beri machináció, szemfényvesztés. Amikor Ő cselekszik, kénytelen lesz mindenki meglátni, tudomásul venni, hívő és hitetlen egyaránt. Az egyik félelemmel, „megsem­misüléssel” lesz részese ennek, a másik, szorongással ugyan, de Is­tenbe vetett bizalommal. Óhatatlan a kérdés, - mi a dol­gom? - Tenni, amit rám bízott az Ur. Családban, munkahelyen, gyülekezetben, falumban, váro­somban, ez az én dolgom, hitben, szeretetheti. A többi az Övé. Páltól tanulva: „félelemmel és rettegéssel vigyétek véghez a ti üdvössége­tek.” A félelmet felváltja az öröm, a küzdelmet a színről színre látás, együttlakozás ajándéka. Ámen. Szabó István. Imádkozzunk! Istenem, kérlek segíts engem, hogy ne legyek felületes a hit dolgá­ban. Ne engedjek a Sátánnak, hogy hej ráérek arra még, ráérek holnap­tól komolyan venni szavadat. Add, hogy még ma, most amikor megszó­lítasz, komolyan vegyem szavad és készüljek nap mint nap számadással és a Veled való találkozás napjára. Ámen. Budapesten, 1991. november 17, I., Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Szilas Attilá­dé. 10. német istentisztelet; de. 11. (úrv.) Balicza Iván; du. 6. Zsigmondy Árpádnc II. Torockó tér de. fel 9. Balicza Iván II., Modori u. 6. de. fél 10. Csizmazia Sándor. Pcsthideg­­kút, II., Báthory u. 7. de. fél 11. Köszcghy Tamás Csillaghegy, III., Mátyás kir. út 31. de. fél 10. Donáth László Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér. de. 10. Nagy István Újpest, IV., Leibstück Mária u. 36-38. de. 10. Blázy La­jos V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Brebovszky Éva; de. 11. (úrv.) Hafenschcr Károly; du. 6. Brebovszky Éva VII., Gorkij fasor 17. de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán du. 5. szcrctetven­­dégség VIII., Üllői út 24. de. fél 11. Kertész Géza VIII., Karácsony Sándor u. 31-33. de. 9. Kertész Géza VIII., Rákóczi út 57/b. de. 9. szlovák istentisztelet: Cselovszky Ferenc, déli 12. magyar istentisztelet : Kertész Géza. VIII., Vajda Péter u. 33. de. fél 12. Fabiny Tamás. IX. Thaly Kálmán u. 28. de. 11. Ré­­dey Pál. Kőbánya X. Kápolna u. 14. de. 10. Fabiny Tamás. X. Kerepesi út 69. de. 8. dr. Cserháti Sándor Kelenföld XI., Bocskay u. 10. de. 8. (úrv.) Missura Tibor de. 11. (úrv.) Missura Tibor du. 6. Ferenczy Erzsé­bet XI., Németvölgyi út 138. de. 9. Ferenczy Erzsébet Budahegyvidék, XII., Tartsay Vil­mos u. 11. de. 9. (úrv.) Takács József de. 11. (úrv.) Takács József du. fél 7. Köszcghy Ta­más XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. if], Kendeh György. XIII., Frangepán u. 43. de. 8. ifj. Kendeh György XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Cserháti Sándor XIV., Gyarmat u. 14. de. fél 10. Cserháti Sándor Pestújhegy, XV., Maxim Gorkij tér de. 10. Bízik László Újpalota XV., Hártyán köz du. 5. ökumeni­kus istentisztelet Rákospalota, Nagytemp­lom, XV., Régifóti út 73. de. 10. Bolla Árpád. Rákosszentmihály XVI., Hősök tere de. 10. Kamer Ágoston Cinkota XVL, Kultúrház u. de. fél 11. Szalay Tamás. Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Szalay Tamás. Rákos­hegy, XVII., Tesscdik tér 9. Kosa László Rákoscsaba XVII, Péccli út 146. de. 9. Detre János Rákoskeresztúr, XVII, Pesti út 111. de. fél 11. Kosa László Rákosliget XVIL, Gózon Gy. u. de. 11. Detre János Pestszentlörinc XVIIL, Kossuth tér 4. de. 10. Havasi Kálmán Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út (Reformá­tus templom) de. háromnegyed 8. Havasi Kálmán. Kispest, XIX. Bajcsy Zs. tér de. 10. Széli Bulcsú XIX. Kispest, Wekcrlc-telcp, de. 8. Széli Bulcsú Pestszenterzsébct XX. Ady Endre u. 89. de. 10. Vető Béla Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. Mezősi György. Budafok XXII., Játék u. 16. de. 11. Rőzse István Tö­rökbálint Szt. István út de. 9. Rőzse István Szentháromság ünnepe után 25. va­sárnapon az oltárterítő színe: zöld. Az istentisztelet oltári igéje IThessz 4,13-18, a délelőtti istentisztelet igehir­detésének alapigéje Mt 24,15-28. ÖRÖMHÍR címmel jelentkezik egy­házunk műsora a TV1 adásában novem­ber 17-én, vasárnap 16.40-kor. HAZAI A hartai Polgármesteri Hivatal fel­hívja az érdekeltek figyelmét, hogy a hartai köztemetőben az 1965 előtt elhaltak sírhely újraváltását megkezdte. Az újraváltás díja sírhelyenként 100,- Ft, melyet munkanapokon a hivatal pénztárába (Harta, Temp­lom u. 68.) 8-15 óráig lehet befizet­ni 1992. dec. 31-ig. A Borsod-Hevesi Egyházmegye gyü­lekezetei esperesnek egyhangúlag újból SÁRKÁNY TIBOR miskolci lelkészt választották. A szavazatbontó bizottság ülése október 8-án volt. Sárkány Tibor espcrcsi tisztében történő megerősítésé­nek szolgálatát SZEBIK IMRE püspök végzi egyházmegyei közgyűlés kereté­ben 1991. november 30-án, szombaton, de. 10 órakor a miskolci templomban. MEGHÍVÓ Az ORDASS LAJOS BARÁTI KÖR - a Bp-kelenföldi Gyülekezettel közös szervezésben SZABADEGYETEMI ELÖADÁSOK-at rendez a reformáció örökségéről, min­den alkalommal csütörtöki napon a Ke­lenföldi Gyülekezet tanácstermében (XL, Bocskai út 10.) du. 6 órai kezdet­tel az alábbi sorrenddel. 14-én, LUTHER a kettős kormány­zásról - dr. Reuss András 21-én LUTHER Az úrvacsora aján­dékáról - D. Scholz László Az előadások után hozzászólás, kér­désfeltevés lehetséges. Az előadásokra szeretettel várjuk az érdeklődőket. A BALASSAGYARMATI EVAN­GÉLIKUS ESPERESI HIVATAL te­lefonszáma megváltozott. Az új szám: 11-58. Továbbra is csak interurbán hívható. HALÁLOZÁS DEÁK TERI ORGONAZENÉS ÁHÍTAT november 24-én, vasárnap 18 órakor BÓD1SS TAMÁS Bach és Duprc műveket orgonái Az 1992. ÉVI ALIANSZ IMAHET PROGRAMJA az idén külön füzetben kerül kinyomtatásra. Ezért az eddigi szokástól eltérően az egyházi sajtóban a programot nem jelentetjük meg. Kí­vánságra szívesen megküldjük nagyobb mennyiségben is térítésmentesen. Ren­deléseket várjuk az alábbi címre: Evan­géliumi Aliánsz. Budapest 1068, Felső Erdősor 5. (Tel.: 1/122-47 23) A Budahegyvidéki Gyülekezet Bp. XII. Tartsay u. 11. sz. alatti imatermé­ben 1991. november 22-24-én V2I órai kezdettel evangélizációs igehirdetésso­rozatot tart Keveházi László pilisi espe­res-lelkész és Balicza Iván budavári lel­kész. A sorozat összefoglaló címe: „Ahol bünbocsánat van, ott élet, üdvösség van.” A vasárnap esti alkalomhoz úrva­csoraosztás csatlakozik. ELTEMETTÜK FEKETE SÁNDOR bácsit - a legutóbbi évtizedeink egyházi „magnós­krónikását”. Kardoskútról indult el az élete s 74 év után megfáradva oda is tért vissza. Budai Szeretetotthonunk lakójaként szinte utolsó szív­dobbanásáig benne élt egyházunk napi vérkerin­gésében. Istennek ez az igéje vigasztalt bennün­ket a temetésen: „Uram, örökké tart szereteted, ne hagyd el kezed alkotásait.” Zsolt 138, 8. Apróhirdetés MEGHÍVÓ Fényszórók új állapotban templom cs nagyterem világítására eladók. 6710 Szeged, Palánta u. 10. Újra megjelent Wesley János naplója dr. Czakó Jenő ismert válogatásában. „Parókiám az egész világ” cirpmel kap­ható a Metodista Egyház iratterjeszté­sében (Budapest 1068, Felső Erdősor 5. Tel: 1/122-47 23) Ugyanitt kapható Wesley életművét és a metodista ébredés történetét ismer­tető G. Lean Tüzből kikapott üszők cimü könyve. Mindkét könyv megrendelhető pos­tán (utánvéttel) is. (65,- Ft) A kistarcsai (kerepestarcsai) Evangéli­kus Papnék Ötthona f. évi november hó 24-én, vasárnap délután 5 órakor az Otthon kápolnájában hálaadó isten­tiszteletet tart szolgálatának 60 éves évfordulójára való emlékezéssel. Az is­tentiszteleti szolgálatot Szebik Imre püspök végzi. Erre a hálaadásra hívja és várja mindazokat a papnékat és gyü­lekezeti tagokat, akik eszközei voltak Isten mentő szeretetének. Az Igazgatótanács A Magyar Keresztény-Zsidó Tanács és a Keresztény-Zsidó Társaság novem­ber 20-án, szerda este 6 órakor a Ma­gyar Zsidó Kulturális Egyesület Dísz­termében (Bp. VII., Garay u. 48. I. em.) Szilárd Gyula iparművész Sodrá­ban a szörnyű malomnak c. dokumen­tumregényének könyvismertetését tart­ja. Házigazda: Mezei András író. Az előadás a Magyar Zsidó Kulturális Egyesülettel közös rendezvény. Min­den érdeklődőt szeretettel várunk! AKIÉ szeniorok Pógyor István köre november 30-án délelőtt 10 órakor tartja összejövetelét Bp. Salétrom u. 5. sz. alatt. Szolgálnak: Barkó Antal, dr. Szathmáry Lajos és Szeverényi János. Beszámoló hangzik cl a KIÉ Világszö­vetség Szöulban tartott világgyülésé­­ről. November 29-dccember 1-ig lesz az első magyar Ten-sing szeminárium. Ez egy új keresztyén zenei ifjúsági munka, melyről norvég előadó fog tájékoztatót tartani. A programot a KIÉ szervezi. Jelentkezni lehet: Szabó Ágnes 4028 Debrecen, Damjanich u. 39. II/4. Tele­fon: 52/22927. Evangélikus Élet A Magyarországi Evangélikus Egyház hetilapja Felelős szerkesztő és kiadó: TÓTH-SZÖLLÖS MIHÁLY Szerkesztőség és kiadóhivatal 1088 Budapest Vili., Puskin u. 12. Telefon: 138-2360 Árusítja a Kiadóhivatal és a Magyar Posta Index: 25 211 ISSN 0133-1302 Szedés: Fónyszedó Központ Kft. (910069/20) Nyomás: rotációs ofszetnyomás 91.20046 PETŐFI Nyomda RT, Kecskemét Felelős vezető: SEBESVÁRI LÁSZLÓ vezérigazgató Előfizethető az Evangélikus Elet Kiadóhivatalában közvetlenül vagy postautalványon. Templomi terjesztés az Evangélikus Élet Kiadóhivatala útján. Előfizetési díj: fél évre 300 Ft, egy évre 600 Ft. Csekkszámlaszám: 516-20412 Beküldött kéziratokat nem őrzőnk meg és nem adunk vissza! Gyarmati András, a szarvasi Vajda Péter gimnázium ny. tanára 80 éves korában, hosszú szenvedés után elhunyt. Hamvaszfás utáni teme­tésén a szolgálatot Nobik Erzsébet helyi lelkész és Pásztor Pál, egykori oszutálytársa végezte. Sírjánál Koppány János lelkész mondott búcsú­szavakat. „Hosszú élettel elégítem meg őt, és megmuta­tom néki az én szabadításomat.” (Zsolt 91,16.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents