Evangélikus Élet, 1991 (56. évfolyam, 1-52. szám)
1991-10-13 / 41. szám
A FOGOLYBÓL FŐÚR LESZ A fáraónak tetszett az a megoldás, amit József az álmairól mondott. Látta azt is, hogy nem csupán álomfejtővei van dolga, hanem olyan emberrel, aki Istene ajándékaként nagy bölcsességgel tud tanácsokat adni. Elhatározta, hogy bőségesen megjutalmazza. A trónteremben nagy csönd volt. Az emberek elámultak József bölcsességén. A csendet a fáraó szava törte meg:- Találhatunk-eehhezhasonlóan bölcs embert, akiben ilyen jól látszik az, hogy Isten lelke által szól ? József felé fordulva így szólt:- Miután Isten mindezt neked . adta tudtul, nincs hozzád hasonló és bölcs ember. Te leszel házam gondviselője, és egész népem a te szavadnak engedelmeskedik. Csak a trón tesz engem nagyobbá nálad. József azt sem tudta biztosan, hogy ébren van-e. A fáraó felállt, lehúzta a kezéről a hatalom egyik fontos jelét, a pecsétgyűrűjét és József kezére húzta. Intett a szolgáknak, akik csodaszép ruhát hoztak elő. Józsefre adták, majd egy nagy aranyláncot akasztottak a nyakába. A teremben levők mind leborultak József előtt. Senki nem gondolta, hogy az, akit fogolyként hoztak be, ilyen hatalmas úrként fog kimenni innen. A fáraó kocsira szállt és a második legpompásabb kocsijára Józsefet ültette. így haladtak végig a városon. A szolgák és a katonák, akik előttük lovagoltak, hangosan kiáltozták:- Térdre! Térdre! Itt jön Egyiptom felügyelője! Az emberek térdet hajtottak, de senki nem ismerte ezt a fiatal férfit, akit a fáraó ilyen magas tisztségre emelt. A fáraó megtiszteltetésképpen egyiptomi nevet adott Józsefnek. Ezzel akarta véglegessé tenni azt, hogy József már az ország polgára. A megtiszteltetések sora után a komoly munka időszaka következett. József most mutathatta meg igazán azt, hogy valóban tehetséges vezető tud lenni. A bőség hét esztendeje alatt hatalmas raktárakat építtetett. Ott halmozták fel az adóból bejövő termést. Bár az ország népe nem nagyon örült, hogy a fölösleg egy részét be kell fizetni, mégis el tudták viselni, hiszen hét éven keresztül bőven termett a föld. József is meggazdagodott. Megnősült és fiai születtek. Manassé és Efraim, a két fiú feledtették vele a nyomorúság éveit. Aztán elérkezett a szűk esztendők ideje is. A föld száraz volt, a forró nap kiégette a legigénytelencbb növényt is. A nép a fáraóhoz kiáltott. A fáraó pedig Józsefhez irányította az éhezőket. József megnyitotta a magtárakat és árulni kezdte a tartalékolt gabonát. A fáraó kincstára hatalmasan meggazdagodott, de az éhezés is megszűnt. József pedig erősen tartotta a kezében az ország felügyeletét. A környező országokban nem készültek az éhínségre. így a nehéz napokban híre ment, hogy Egyiptomban még mindig van élelem. Kezdtek elindulni az éhezők Egyiptom felé. Egy napon József testvérei is elindultak, hogy gabonát vásároljanak Egyiptom földjén. Nem tudták, hogy tesvérükkel találkoznak ott, aki a nehéz évek után főúr lett a fáraó udvarában. KÍSÉRLET LEHET-E ILYET JÁTSZANI EGY ÚJSÁGON KERESZTÜL? Választottam az Újszövetségből egy mondatot. Kijelöltem öt szavát. Az a kérdés, ki tudjátok-e találni? Az öt szóhoz segítő szavakat mondok. Mire gondolsz, ha azt mondom: SÍP? Ez a mondat első szava. Persze nem a síp, hanem, amire gondolsz, ha azt mondom: síp. A gondolt szó egy főnév. A második szóhoz a segítség ez: LEJTÉS. A harmadik szó segítő szava: BÖGETŐ. írd meg nekem, mire gondolsz. Ma a negyedik szóhoz érkeztünk. A segítő szó: DALOLÁS. Bevallom, ez nagyon könnyű. Ha az első szóra nem írtál semmit, akkor kezdd el ott, ahol tudod. Nem lényeges, hogy jó választ adj egyből, de fontos, hogy amire gondolsz, azt megírd. Aztán majd kapsz újabb segítséget. A határidőt is kitoljuk egy kicsit. Elég a következő hétfőig postára adnod. Aki tudja már a mondatot - amit nem gondolok -, megírhatja azt is. Sok pontot lehet érte kapni. Hajrá! A címem: Koczor Tamás 2373 Dabas-Gyón, Luther u. 14. SODRÁSBAN Találkozás, ismerkedés, közösség, áhítat, bünbánat, könnyek, szabadulás, megtérés, megújulás, határtalan öröm, éneklés, körtánc, játék, alkotás, tanulás, figyelem, sport, humor, kacagás, sodrás, természetjárás. Ez mind egy héten. Tömény élet. Feledhetetlen, meghatározó benyomások, élmények, tapasztalatok. Ezen a nyáron ezt hat ifjúsági táborban élhettem át (ebből öt vezetőképző). Életem legértékesebb napjaivá lettek. Néhány sorban lehetetlen érzékeltetni mindezt. Mégis néhány információt hadd írjak le. Harmadik éve folyik a KIÉ által szervezett ifjúsági vezetőképzés. Idén már csak magyarországi helyeken és egy kivétellel hazai előadókkal. Az első tíznapos alkalom a berekfürdői Megbékélés Házában volt. Három szinten, három csoportban folyt a tanulás. A nyolcvan fiatalból ötvenen Kárpátaljáról és Erdélyből jöttek. Nagy igény volt a lelki együttlétekre: imaközösségek, beszélgetések, áhítatok. Harmadik napon, érezve a szükségét - megszakítva a programot evangélizációs alkalmat tartottunk. Isten jelenléte és hatalmas munkája nyilvánvalóvá vált előttünk. A Szentlélek sodrásába kerültünk. Többen átadták életüket Istennek, és talán mindnyájan megújulhattunk. Minden este áhítatra mentünk át a családias berekfürdői templomba. Feledhetetlen az az éjszaka is, amikor különböző országokban élő magyarok együtt könyörögtünk Jugoszláviáért. Napközben - de különösen este - végigjárva a tábort, mindig találkoztam imádkozó, beszélgető, éneklő csoportokkal. Esténként a hazai kcresztyénség egy-egy „nagy öregje” tartott fórumot. Nagy alkalom volt, amikor Dobos Károly, volt KIE-titkár, nyolcvankét éves református lelkész, több évtizedes szünet után, újra KIE-táborban szolgálhatott fiataloknak. A másfél órás előadást szűnni nem akaró tapssal köszöntük meg. Hála legyen Istennek ezért a tanfolyamért! A piliscsabai evangélikus „BÉTHEL” missziós otthonban két tanfolyam volt. Az egyik csoport már harmadik éve vesz részt a vezetőképzésben. Ók az idei „végzősök”. A következő tárgyak voltak az idén: bibliaismeret, Jézus élete, bibliai tanítás (dogmatika), etika, pszichológia, lelkigondozás, az ifjúsági munka célja, kézművesség, ének, játék, tánc, csoportvezetés, áhítattartás, üdvterv, hitmélyítés, egyháztörténet, kirándulásszervezés, elsősegély, az igehirdetés formái, programformák, kapcsolattartás a különböző szervezetekkel, az ifjúság lehetséges koncepciói, adminisztráció, diakónia, ökumenika, pénzügyek, segédanyagok, bibliamunka. Természetesen mindez nem egy tanfolyamon, hanem három szinten. Sopronban az Evangélikus Vendégház adott otthont két tanfolyamnak. Ezúton is köszönjük a tulajdonosnak, a győri Szeretetotthonnak, hogy főidényben, jóval áron alul két hétre a fiataloknak adták át ezt a gyönyörű épületet és parkot. Sopront sem feledjük többé, ahol szintéh^iiagy’ események történtek. Az első hét vég<^fe#jié]i4ftyap,, felvetették, hogy az utolsó szabad délutánon vigyük ki az evangéliumot a város főterére. Utcamisszió? Kell ezt csinálnunk? Nem csupán lelkesedés vagy „szent erőszak"? A döntő lökést az a felismerés adta, hogy nem egyszerűen mi vonulunk ki az utcára, kérve Jézust, hogy jöjjön velünk, hanem Ö már régen kinn van. Jézust az evangéliumi tudósításokban is túlnyomórészt az utcán, kikötőben, erdőn, mezőn, otthonokban találjuk. Ez ma is így van! Ezért úgy éreztük, mi csak Jézus után megyünk. Mégis féltünk. Ráadásul, mielőtt a térre értünk volna, elkapott minket a zápor. Beestünk egy templomba. Többeket, ebben a bizonytalanságban, tehetetlenségben tanított az Úr az Ő követésére. Húsz perc múlva elállt az eső. Dobogó szívvel kezdtük szolgálatunkat. Egyszer csak elindult valami. Jöttek az emberek, különböző nemzetiségűek, Az evangélikus vendéghftz adott otthont annak a negyven fiatalnak, akik a Keresztény Ifjúsági Egyesület által szervezett Keresztény Ifjúsági Vezetőképző táborban vettek részt városunkban. A táborban, mely ökumenikus jellegű volt. 15 és 25 év közötti fiatalok tanulták a közösségszervezést, programjukban az énektanítás, a kézművesség és blblialsmeret egyaránt szerepelt. A harmadízben szervezett táborba az ország különböző településeiről jöttek fiatalok. Képünkön, mely szombaton a Fő téren készült, zenés, táncos programjuk látható. vallásosak és vallástalanok. Áradt az ének, szóltak az igék, időnként nagy kört alkotva zsidó körtáncot jártunk. Sokan beálltak. Például anarchista fiatalok, kicsiny gyerekek, szülök és mások. Sokan akartak beszélgetni. Egy fiú aztán minden nap bejött következő heti tanfolyamunkra. Egy esküvői menet épp ott jött el, őket is köszöntöttük és áldást kértünk a számukra. Nagy örömmel fogadták. A tér másik oldalán gyermekekkel kezdtünk el énekelni. Sodrás. Isten Lelkének, szeretetének sodrása. Mennyire bezárkózunk mi, vallásos emberek, és elzárjuk a megcsontosodott szokásrendszerünkkel az evangéliumot, a jó hírt, hogy Isten elérhetővé vált MINDEN ember számára, hogy Jézus ott van az élet minden területén, hogy Isten országa nem elvont, életidegen néhány órás vallásosság, hanem élet és valóság! Nem az utcamisszió a lényeg, hanem ennek a tág ölelésü szeretetnek a megélése. Isten sok mindenre megtanított minket ezen a nyáron. Nála nélkül semmit sem cselekedhetünk, de vele együtt bizony sokat. Szeretete unszolására elindulni, talán félve, de mégis vele, és csodák sorát élhetjük át. Láttam az Urat! Szeverényi János AMIKOR BETEGEK VAGYUNK Csodálatos vagy. Istenem, mert szeretsz mindenkit. Nincs kedvemre, hogy ágyban kell maradnom, de amikor veled beszélek, tudom, hogy szeretsz engem, és ez nagyszerű. Vannak gyerekek, akik soha nem kelhetnek fel az ágyból és nem is látogatja meg őket senki. Szeresd és gyámolitsd őket is. Nagyon nehéz mindenkit szeretni. Nekem legalábbis nem sikerül. Előtted azonban nincs akadály. Taníts engem erre a szeretetre most, hogy beteg vagyok és másokra is van időm gondolni. Pál apostoli zsoltárok, citerára Gryllus Dániel neve fogalom mindazok számára, akik - korosztálytól függetlenül - kedvelik a Kaláka együttes zenéjét. Gyermekműsoraik, versfeldolgozásaik, bellehemesük vagy népzenei előadásaik méltán népszerűek a legszélesebb körben. Az együttes vezetőjének Pál apostolról irt önálló műsora, amely lemez és kazetta formájában is megjelent. sokak számára mégis meglepetést keltett. Egy szakállas férfiú, izig-vérig mai magyar művész, kiáll citerája mögé templomban vagy pódiumon, és Pál apostol szavait énekli. Erről a szokatlan vállalkozásról beszélgetek Gryllus Dániellel. Az interjú színhelye is jellemző: Balatonszárszón, az evangélikus fiatalok konferenciáján vagyunk, amelyen nem egyszerűen vendégként lépett fel, hanem a tábor résztvevője volt néhány napig. A közös igehallgatások. játékok, éneklések után aztán itt is megszólaltatta az apostolt, a résztvevő fiatalok nagy örömére.- Milyen előzménye van Pál apostolról szóló műsorodnak ?- Olyan családban nőttem fel, ahol sokat énekeltünk együtt cs hallgattunk zenét. A templomi és zeneakadémiai koncertek mellett mindig fontos volt számunkra az otthoni munka. A zenei általánosban többek között Fasang Éva néni volt az énektanárom. Hangszeren is ott kezdtem játszani: zongorán és klarinéton. Gimnazista koromban és az egyetemi évek elején a Lutherániában énekeltem. Mivel vonzott a reneszánsz muzsika, régi zenei együttesben játszottam. 1969-ben pedig megalakítottam a Kaláka együttest, amellyel azóta is járjuk az országot és a világot. Ez a mostani nem az első szólólemezem, hiszen a 80-as években A teljesség felé címmel jelent meg egy válogatásom Weöres Sándor verseiből. Tavaly pedig egy dupla lemezt adtam ki a Kányádi Sándor által fordított jiddis népdalokból. Ez után a közép-európai folklór után Pál apostolhoz inkább mediterrán zenét választottam. A zsidós-görögös kezdet után a dalok mind közelebb kerülnek az európai zsoltárokhoz, s a legvégén a zárás népénekbe torkollik.- Miért éppen Pál apostolt választottad új műved alapjául?- Megragadott a páli levelek üzenete, a szöveg gondolati vonzása. Ebben sokat segített Cseri Kálmánnak Pálról szóló könyvének elolvasása is. Mivel én a zenéhez értek inkább, a versek írójaként olyan valakit kerestem, aki hü marad a páli gondolatokhoz, nem akar erőszakoltan elébe kerülni azoknak. Elmentem ezért Sumonyi Zoltánhoz, akinek jól ismertem Bartók amerikai leveleiről írt verseskötetét. Gondoltam, hátha érdeklik a páli levelek is legnagyobb meglepetésemre előhúzott a fiókjából egy verset, amelyet Pál apostol levelei alapján írt, az apostoli zsinatról, jelentős politikai aktualitással.- Hogyan készültek az egyes darabok?- Kalákás munkáimban megszoktam, hogy előbb megvan már a vers, s arra írok zenét. Zoli a Károlyi-Biblia nyelvezetére rímelő régi magyar versformákat idézett fel, Balassira, Tinódira emlékeztetve. Amikor egy-egy versre zenét írtam, éreztem, hogy őrá is hatnak a dalok. Mindjobban idomultunk egymáshoz, én a költői világhoz, ő a zenéhez. A leveleket nem zártuk le, csak a mü legvégén hangzik el az „ámen”. Az egésznek fokozatosan alakult ki az íve, benne Pál apostol személyes drámájával. Közben pedig szinte naptárszcrüen kimutatható az egyes darabokban a tavalyi év gazdasági és politikai átalakulásának egy-egy állomása. Ez a politikai aktualitás azonban idővel lekopik, a levelek igazi üzenete azonban időtlenül megmarad.- Hogyan gondoltátok a kész művei előadni?- Eredetileg inkább csak lemezfelvételre gondoltunk, nem voltunk biztosak benne, hogy közönség előtt, élőben is megszólaltatható ez. Mivel a Kalákában ritkábban énekelek, felmerült kezdetben, hogy most se én énekeljem, ám később ezt már el sem tudtam képzelni, annyira magamra húztam Pál apostol köpenyét. Az első nyilvános előadásra a kőbányai evangélikus gyülekezetben került sor: az az este rám is és a mü további sorsára is döntő hatással volt. Azóta vagy tucatszor előadtam, s immár nem is mindig a „beavatottak" körében. Gyülekezeti szolgálatok mellett énekeltem a református világtalálkozón, a katolikus Regnum Marianum közösség táborában, vagy egyetemi klubban. Itt Szárszón pedig valóban csodálatosan fogták a fiatalok a darabot, a lelkünk összeért.- Miben látod Pál mai aktualitását?- A mai ingoványon szilárd talajt keresnek az emberek. A mai keresztyénség újjászerveződő periódusban van, s közvélcménykutatások is mutatják az egyház iránti élénk érdeklődést. Az emberek bíznak az egyházban. Pál mindennek a kezdetét, a szervezés munkáját jelképezi, akinek személyén döntően múlt, hogy a kcresztyénség nem maradt jámbor halászok szektája, hanem az akkor művelt világ számára is érvényesnek bizonyult. A páli életmű ezért mint irodalom, mint filozófia és mint erkölcs egyaránt aktuális.- Melyik páli levél áll hozzád a legközelebb ?- Szívbemarkoló hangütést érzek a második Thesszalonikai levélben és a Filemonhoz írottban. Nagyon megszeretlem a pásztorleveleket is, amelyek zenei váltásra is módot adtak: az első Timótcus-, és a Titus-levélben már nem a zsidós-arabos jelleg dominál, hanem a balkános, ezért azok már hozzánk, magyarokhoz is közelebb állnak. Az utolsó zsoltár számomra is megélt emelkedettségére a már említett első nyilvános előadáson éreztem rá. És sokan persze a Szeretet himnuszát hallgatják a legszívesebben. Magam nagyon szeretem még a Római levél higgadt nyugodtságát is. Egyszóval nem nagyon tudok választani. Az 1 Korintus 3 alapján, a pártoskodás oktalanságáról írt számot is fontosnak érzem. Ez nem a többpártrQndszcr kritikája, hanem figyelmeztetés arra, hogy nem szabad lélekben osztódnunk. Barátságok, családok, egyházak nem kell, hogy széthasadjanak pártállás miatt. Ma ugyanis ennek vagyunk a tanúi.- Végül egészen személyesen hadd kérdezzem meg: saját hited szempont iáMéltó emlék evangélikus nagyjainknak Ez év szeptemberében emléktábla került egy gellérthegyi villa falára. A 150 évvel ezelőtt született Schulek Frigyes műegyetemi tanárnak és vejének, a 65 éve elhunyt Krompecher Ödön patológusnak közös emléktábláját 21-én, szombaton leplezte le az utóbbi fia: Korompay Andor ny. építőmérnök. Sajnos, az egész gondolat elindító/ mit jelent számodra ez a Pál apostol lemez ?- A templomi légkör kiskorom óta természetes volt számomra. Kezdve onnan, hogy anyai nagyapám keresztelt, mindig azt érzem, hogy karnyújtásnyira van tőlem az Isten. Kiskoromban hittanra jártam, a Deák téren Kékén András és Hafenscher Károly konfirmált, lányomat is Kékén András keresztelte. Mégsem akartam azonosulni Pállal, mert őt sokkal illusztratívcbbnek hittem. De kiderült, hogy képtelen vagyok levetni az ő köpenyét. Nem színészként azonosulok a szereppel, hanem belülről élem át Pál küldetését, s ezt biztos a befogadó is érzi. Örülök, hogy olyan dolgot énekelhetek, ami megegyezik hitemmel, meggyőződésemmel. Szeretném, ha ez a munka minél többekhez eljutna: ezért hívtam segítségül az egyházi terjesztőket is.- Közönöm a beszélgetést. Fabiny Tamás (A lemez is a kazetta kapható a Sajtóosztályon. Konccrtszcrvczés ügyiben információ: 1539 Budapest, Pf. 655. A Pál apostol című mű 1991. november 7-in a Zcncakadímián kerül bemutatásra.) tója, a legidősebb testvér dr. Korompay György építész és műegyetemi tanár már nem érhette meg ezt az ünnepet, mert augusztus 30-án váratlan hirtelenséggel, 87 életévében hazahívta teremtő Istene. A családias jellegű ünnepélynek értékét és méltóságát nagyban emelte a két előadó: Finta József főépítész, az MTA levelező tagja, aki SCHULEK FRIGYES (1841-1919) építészeti és tudományos, valamint oktató munkáját szakavatottan és belső átéléssel ismertette. Hiszen a budavári Mátyás-templom neogótikus külseje lényegében Schulek-alkotás a Halászbástyával egyetemben a sok-sok elkészült, vagy csak megálmodott épületterv között. Jelűnek Harry professzor pedig KROMPECHER ÖDÖN (1870-1926) tevékenységét és egyéniségét mutatta be. Azt a tudóst, aki mellékesen ornitológiával is foglalkozva, világhírnévre tett szert a rákkutatás terén elért eredményeivel. Úgyannyira, hogy az egyik rákfajtát nevével jegyzik mindmáig, aki cipszer-származása ellenére mindig magyarnak vallotta magát. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának is. Méltó volna arra, hogy róla egy utcát nevezzenek el fővárosunkban! Azok, akik ott lehettünk ezen a bensőséges, meleg hangulatú ünnepségen, jóleső érzéssel állapíthattuk meg, hogy evangélikus egyházunk nemcsak a régmúltban szolgálta kiemelkedő alakjaival a művészetet és tudományt, s velük az egész emberiséget, hanem századunk is magáénak tudhat evangélikus művészeket és tudósokat egyaránt. Bcncze Imre *