Evangélikus Élet, 1991 (56. évfolyam, 1-52. szám)

1991-09-15 / 37. szám

A MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ ZSINATÁNAK TANÁCSKOZÁSI ÉS ÜGYRENDJE

msmmsrnrn

IV. A ZSINAT ELNÖKSÉGE ÉS TISZTIKARA

A választásokról

(A tisztikar tagjaira és számára nézve a jelenleg érvényben levő 1966-os ET II. törvénynek a 1991. június 9-i ülésen módosított 118. §-a és 119. §-a határoz.)

31. §. A zsinat elnökségének és tisztikarának megválasztása

(1) Minden zsinati tag titkos szavazólapon minden zsinati tisztségre egy jelöltet nevez meg (három lelkészt lelkészi elnöknek, ill. alelnöknek, három nem lelkészt nem lelkészi elnöknek, ill. alelnöknek, egy jelöltet zsinati gazdának, három lelkészt és három nem lelkészt jegyzőnek).

(2) A jegyzők, ill. azok megválasztásáig a körjegyzők a leadott szavazatok alapján úgy állítják össze a jelöltek listáját, hogy minden egyes tisztségre az öt legtöbb ajánlást kapott név kerülhet.

(3) A jelölőlista véglegesítése előtt meg kell bizonyosodni arról, hogy a jelöltek megválasztásuk esetén elvállalják-e a szóban forgó tisztséget.

(4) Választás előtt a zsinatnak lehetőséget kell kapnia a jelöltek megismerésére és rövid (5 perc) konzultációra.

(5) A jelölőlista alapján történik a zsinati választás először a zsinat elnökeire és alelnökeire (a szavazatok száma szerinti tisztségbetöltéssel), a zsinati gazdára, majd a jegyzőkre úgy, hogy közben megtörténik a szavazatszámlálás és az eredményhirdetés.

(6) Szavazategyenlőség esetén sorshúzás dönt.

32. §. Választási kötelezettség

Az az ülés, melynek napirendjén választás szerepel, be nem rekeszthető mindaddig, míg a választás be nem fejeződött. Ettől eltérni csak az elnök javaslatára lehet. E javaslat felett a zsinat vita nélkül dönt.

AZ ELNÖKSÉG

• 33. §. Az elnökség teendői

(1) Az ülésszakot az elnökség tagjai ülésenként váltakozva vezetik.

(2) Az elnökség a zsinati tagok 20%-ának megokolt kívánságára 30 napon belül rendkívüli zsinati ülésszakot hív össze.

(3) Minden ülésszak összehívása a helyszín, időpont, napirend megjelölésével - (2) esetében pedig - a kezdeményezők nevének és indoklásának közlésével történik.

34. §. Az ülést levezető elnök teendői

(1) A zsinat megalakulásakor indítványt tesz a napirend tárgyalására szánt időre;

(2) a legközelebbi ülésszak idejét a zsinat egyetértésével kitűzi;

(3) a zsinat határozatai szerint megnyitja és berekeszti az üléseket, az ülésszak folyamán a zsinat egyetértésével kitűzi a következő ülésszak napirendjét, és azt legkésőbb azon ülésszak kezdetéig a zsinati tagok között kiosztatja;

(4) ismerteti a beadványokat, a tanácskozási és ügyrend szerint vezeti a tárgyalásokat, szavazásra teszi fel a kérdéseket, és kimondja a határozatot;

(5) az ülés által elfogadott jegyzőkönyvet aláírja;

(6) a 8-12. §-okban foglaltak szerinti rendben megadja a szólás jogát;

(7) a zsinat üléseit legfeljebb egy órára bármikor felfüggesztheti (vö. 5. §).

35. §. A tanácskozási és ügyrend kiegészítése, illetve módosítása

(1) Ha az ülést levezető elnök azt tapasztalja, hogy a tanácskozási és ügyrend valamely esetre nézve rendelkezést nem tartalmaz, vagy a meglévő formában a

PILLANATKÉPEK

zsinat működését hátráltatja, javaslatot tehet a zsinatnak az iránt, hogy a felmerült kérdésben milyen eljárást kövessenek.

(2) A zsinati tagok 20%-a is tehet a zsinatnak a tanácskozási és ügyrend módosítására javaslatot.

(3) A zsinat dönt a javaslat felett, és ez hasonló esetekben irányadó.

(4) A tanácskozási és ügyrendi döntéseket vagy kiegészítéseket át kell vezetni az ügyrend szövegén és ki kell osztani a zsinati tagok között.

36. §. Az elnök szólásjoga

(1) Az elnök a tanácskozás rendjének érdekében mindig szólhat, sőt ha a tagok a tárgytól vagy az ügyrendtől eltérnének, köteles is szólni, és őt ebben gátolni nem szabad.

(2) Az elnök az általa vezetett ülésen a tárggyal kapcsolatban véleményt nem nyilváníthat, állást nem foglalhat.

37. §. őrködés a tanácskozás rendjén

(1) Az elnök feladata őrködni a tanácskozási és ügyrend végrehajtásán.

(2) Ha a zsinat valamely tagja a 16., 17. és 18. §-ok ellen vét, az elnök öt figyelmezteti, ismétlés esetén, vagy ha a vétség súlyosabb természetű, név szerint rendreutasítani és a 16. és 17. §-ok esetében újabb ismétlés esetén tőle a szót megvonni tartozik.

(3) Az elnök ilyen eljárása ellen felszólalni, azt viszszautasítani vagy vita tárgyává tenni nem szabad.

38. §. Ülésfelfüggesztés és bezárás

Ha az ülésen állandó rendzavaró zaj és nyugtalanság lenne s az elnök figyelmeztetései és rendreutasításai folytán sem állna helyre a rend és csend, az elnök kijelenti, hogy az ülést fel fogja függeszteni. Ha erre sem állna helyre a csend, az elnök az ülést felfüggeszti, vagy arra a napra bezárja (vö. még 18. § (3)-at is).

39. §. Hallgatósággal kapcsolatos jogok

Az elnök a zsinat tanácskozását zavaró hallgatót vagy az egész hallgatóságot, ha egyszeri figyelmeztetésének eredménye nincs, távozásra szólíthatja fel, illetve a szükséghez képest intézkedhet (vö. 55. §.).

40. §. A zsinati tagok nyilvántartása

Az elnökség a zsinati tagok nyilvántartását a zsinati iroda által végzi.

a szólásra jelentkezőket (vö. 9. §; 10. §), megszámlálják a szavazatokat (vö. 24., 25., 26. §), és nyilvántartják a zsinati tagokat (40. §).

(2) A jegyzők végzik, illetve ellenőrzik jegyzetek és hangfelvételek alapján a zsinat naplójának szerkesztését.

45. §. A jegyzőkönyv tartalma

Az ülésszakonként készített jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

(1) az ülések idejét, helyét, alkalmát, tárgysorozatát, az elnöklő személyét és a jelenlétről szóló jelentést (vö. 40. §. (2) pontja);

(2) a tanácskozásra, illetőleg határozathozatalra bocsátott tárgy megnevezését;

(3) a tanácskozás közben tett és szavazás alá került érdemi indítványokat és módosító javaslatokat;

(4) a szavazásra került kérdést;

(5) a szavazás eredményét;

(6) a meghozott, számozással ellátott határozatoot.

46. §. Kifogás a jegyzőkönyv, ellen

Ha felolvasásakor (vö. 1. §) a jegyzőkönyv tartalmát vagy szerkesztését bármely zsinati tag kifogásolja, mert nem híven tükrözi az elhangzottakat a zsinat határozata szerint azonnal kijavítandó és a kijavított rész újbóli felolvasás után az ülésszak folyamán hitelesítendő.

47. §. Jegyzőkönyvek közzététele

(1) A jegyzőkönyvekből és a zsinat minden egyéb nyomtatványából a zsinati tagok egy-egy példányt kapnak.

(2) A jegyzőkönyvekből és a zsinat minden sokszorosított iratából egy-egy példány az Evangélikus Országos Levéltár, valamint az egyházkerületek és egyházmegyék levéltára számára, valamint az Evangélikus Teológiai Akadémia és az evangélikus középiskolák könyvtárai részére elküldendő.

48. §. Zsinati napló

(1) A zsinati napló a zsinat teljes anyagának, indítványainak, beszédeinek írásban rögzített dokumentuma.

A ZSINATI IRODA

49. §. Ügykezelés és a zsinati tagok nyilvántartása

(8) a jegyzői karral együtt nyilvántartja a zsinati tagok lakó- és tartózkodási helyét, s a zsinati tagok kötelesek minden változást nála bejelenteni.

A ZSINAT NYILVÁNOSSÁGÁRÓL

51. §. Nyilvánosság

A zsinat ülései általában nyilvánosak (vö. 52. §).

52. §. Zárt ülés

(1) Ha az elnökség szükségét látja, vagy ha a jelenlevő zsinati tagok 20%-a írásban kívánja,'zárt ülés tartható.

(2) Zárt ülésen csak a zsinat hivatalból való és választott tagjai vehetnek részt.

53. §. Gyorsírók, ill. hangrögzítők

A gyorsíróknak, ill. hangrögzítőknek fenntartott helyük van, más helyen csak az elnökség rendeletére teljesíthetik feladatukat, működésüket a zsinati jegyzők ellenőrzik.

54. §. Tömegtájékoztatás

(1) Mivel a zsinat a sajtó, rádió, televízió (médiák) szolgálatát fontosnak tekinti, ezért egyfelől a gyülekezetek tagjait rendszeresen és hitelesen tájékoztatja, másfelől a zsinati iroda a tömegtájékoztatási eszközöket az ülésszakról időben értesíti.

(2) A tudósítók akkreditálása előzetesen, a zsinati irodán keresztül történik.

(3) Az akkreditált tudósítók munkáját a zsinati iroda segíti.

(4) A zsinat sajtóreferenst, illetve sajtószóvivőt választhat.

(5) A zsinati elnökség az egyes ülésszakok végén kommünikét ad ki.

55. §. Hallgatóság

(1) A hallgatóság csak a részére kijelölt helyen tartózkodhat, a rendelkezésre álló férőhely szabta határig(2) Ha valaki a rendet vagy csendet megzavarja, az elnök a 39. § értelmében jár el.

V. ZSINATI SZAKBIZOTTSÁGOK

56. §. A szakbizottsági előkészítés

(1) A zsinat törvényjavaslat, nyilatkozat- és állásfoglalástervezet előkészítésére eseti és állandó szakbizottságot hozhat létre.

(2) Törvénytervezetet csak a zsinat által kiküldött szakbizottsági előkészítés után tárgyalhat a zsi-57. §. A zsinati szakbizottságok : m

, kiküldése

(1) A zsinat megválasztja a szakbizottság vezetőjét. A bizottságokba a tagok önként jelentkeznek. Szükség esetén a tagok vagy a zsinat további személyeket kérnek fel.

(2) A szakbizottságok személyi összetételét a zsinat hagyja jóvá, és a zsinat állapítja meg a szakbizottságok feladatát.

58. §. Bizottsági szakértők

A bizottság tanácskozási joggal a képviselendök megfelelő reprezentációjára is figyelemmel szakértőket vonhat be munkájába.

59. §. A szakbizottságok jelentése

A zsinat által kiküldött szakbizottságok kötelesek a saját többségük által nem helyeselt véleményeket is ismertetni a zsinati ülésen.

Budapest, 1991. augusztus 24.

A ZSINATRÓL

41. §. Határozatképesség és távollevők névsora

(1) Ha a zsinat tagjai nem jelentek meg a határozatképességhez szükséges számban, az elnök az ülést egy óránál nem hosszabb időre felfüggeszti.

(2) Ha a zsinat tagjai ezután sem lennének jelen határozatképes számban, az elnök a zsinati tagok névsorát felolvastatja, a távollevők névsoráról a legközelebbi zsinati ülésen jelentést tesz és a távollevők jegyzékét jegyzőkönyvbe foglaltatja.

(3) A távollevők névsorának jegyzőkönyvbe vételénél azokat, akik távolmaradásukat igazolták, külön tüntetik föl.

42. §. Távollevők igazolása és helyükre póttag behívása

(1) Igazoltnak tekinthető az előzetesen bejelentett alapos okra hivatkozó távolmaradás.

(2) Három - akár zsinati, akár bizottsági ülésen való - indokolatlan távolmaradás esetén a zsinat abszolút többséggel (23. §.) dönthet a zsinati tag visszahívásáról, helyette a póttag behívásáról.

(3) A zsinati tag akadályoztatása esetén a póttag egy-egy ülésszakra behívható, és ezen a póttag szavazati joggal vesz részt.

43. §. Költségtérítések

(1) A zsinat minden költségét a zsinati elnökség igazolásával az országos elnökség utalványozza.

• A JEGYZŐK 44. §. A jegyzők teendői

(1) A jegyzők szerkesztik és írják alá az ülésszakról felvett jegyzőkönyvet, felolvassák az iratokat, jegyzik

(1) A zsinat ügykezelése a zsinati irodában történik.

(2) A zsinati iroda személyzete a jegyzőkkel együttműködve rendben tartja a zsinat irattárát, és gondoskodik az iratok sokszorosításáról, betekinthetőségéről és megőrzéséről.

(3) A zsinati iroda nyilvántartja a zsinat tagjait, jegyzéket vezettetve a jelenlevőkről, az igazoltan és a kimentés nélkül távolmaradókról.

(4) A zsinati iroda jelenlevőkről, az igazoltan és a kimentés nélkül távollevőkről minden ülés kezdetén jelentést tesz és jelentését jegyzőkönyvbe foglalják.

(5) A zsinati iroda a zsinat egész tartama alatt ügyel az egyes választó testületek zsinati képviseletére és az esetleg szükséges intézkedésekre nézve a zsinat határozatát kikéri (vö. 42. § (22).

A ZSINATI GAZDA

50. §. A zsinati gazda

(1) részt vehet minden ülésen még akkor is, ha egyébként nem tagja a zsinatnak;

(2) felelős a zsinat ingóságaiért;

(3) gondoskodik a zsinati és a bizottsági ülések helyiségeiről és felszereléseiről, valamint ellenőrzi a zsinat üléseinek kihirdetését;

(4) segíti az elnököt a rend és a csend fenntartására, a tanácskozások szabadságának és a nyilvánosságnak a megóvására tett intézkedéseiben;

(5) rendelkezik a zsinati iroda személyzete felett a jegyzőkkel való megállapodás alapján;

(6) feladata a hallgatóságra való felügyelés, a megtelt karzat lezárása;

(7) gondoskodik a hivatalos iratoknak és nyomtatványoknak a zsinat tagjai közötti kiosztásáról;