Evangélikus Élet, 1991 (56. évfolyam, 1-52. szám)
1991-09-08 / 36. szám
■A P „Minden gondotokat hagyjátok őrá, mert neki gondja van rátok." lPt 5,7. VASÁRNAP „Tudd meg azért ma és szívleld meg: az Úr ■ az Isten fenn a mennyben és lenn a földön, nincs más!” 5Móz 4,39 (Kol 2,20; Mt 6,25-34; lPt 5,5c-ll; Zsolt i 78,56-72) Az új tanév megkezdésekor szinte elviselhetetlen anyagi terhek zúdulnak a gyermekes szülőkre. A tanárok és gyermekek az órarend összeállításával gyötrődnek. Engedjük. hogy az Úr rendezze el feladatainkat, és akkor megtudjuk, hogy valóban csak ö az Isten, aki gondoskodik teremtményeiről; és tapasztalni fogjuk, hogy minden szükségesre lesz pénzünk és időnk is megelégedéssel. HÉTFŐ „De Isten megsegít engem, az Úr megtartja életemet.” Zsolt 54,6 (IThessz 5,9-10; IThessz 2,9-12; Mt 13,53-58) Ismét egy új hét kezdődik életünkben, melynek során a legszemélyesebb dolgaink végzése közben is Isten segítsége juttat sikerélményekhez, illetve tart vissza olyan meggondolatlan cselekvésektől, melyek az életünket is veszélybe sodorhatnák. Földi életünkben is legnagyobb segítségünk Krisztus, aki már most is az örök élet felé vezet minket, ha hittel fogadjuk el kegyelmét. KEDD „Csalárdabb a szív mindennél, javíthatatlan; ki tudná kiismerni?! Én, az Úr vagyok a szívek vizsgálója, a lelkek megítélője, mivel mindenkivel úgy bánok, ahogy élete szerint megérdemli." Jer 17,9-10 (Mt 10,26; lTim 6,6-1 la; Mt 14,1-12) Életünk során clhasználódik szervezetünk, egyre többször hibázunk. Egyszer elérkezünk arra a pontra, amikor .javíthatatlanokká" válunk, és együtt kell élnünk betegségeinkkel a gyógyulás lehetősége nélkül. A szivünk csalárdsága ilyen öröklött adottságunk, javíthatatlan. Éppen ezért nem .javításra", hanem megváltásra szorulunk. Ezt kaptuk meg Krisztusban. Őrá tekint az Úr az utolsó napon, amikor megítéli életünket. SZERDA „Tudom Uram, hogy igazak döntéseid, igazad volt. hogy megaláztál.” Zsolt 119,75 (Zsid 12,7; ApCsel V._____________________________________ A VASARNAP IGEJE 27,21-26. 33-37; Mt 14, 13-21) Csak a hitben érett, sok szenvedést átélt ember képes igy meghajtani fejét Isten előtt. Alázat nélkül a mi hitünk is csak képmutatás lehet. Amikor Isten próbára bocsátja hitünket, erősítsen minket Jézus ígérete: „az Úr az alázatosakat felemeli.” CSÜTÖRTÖK „Hirdetem az Úr kegyelmének esztendejét.” Ézs 61,2 (2Kor 6,2; 2Thessz 3,6-13; Mt 14,22-36) Izráel ősi törvénye szerint a kegyelem éve az elengedés, a teljesen új korszak első éve volt. Az addigi törvények, szerződések érvényüket veszítették, az elvett földeket viszszakapták az eladósodott családok, és a szolgaságra kényszerítettek ismét visszanyerték szabadságukat. Hála legyen Istennek, hogy idén mi is a kegyelem évében élhetünk. Krisztus a mi szabadítónk. Őt hirdessük a szabadság éveiben is. PÉNTEK „Csodákat vittél véghez, ősrégi terveket, való igazságot.” Ézs 25,1 (Ef 1,11; lKor 7,20-24; Mt 15,1-20) Péntek hagyományosan a bünbánat napja, amikor a golgotái keresztre emeljük tekintetünket, ahol Isten legfájdalmasabb csodája teljesedett be. Az ősrégi terv, Isten eredeti igazsága megvalósult: Isten Báránya feláldoztatott és magára vette a világ bűneit. Csendesedjünk el, és fogadjuk alázatos hittel a megváltást, örökéletünk alapját! SZOMBAT „Ne kísértsétek Isteneteket, az Urat!” 5Móz 6,16 (Gál 6,7; Lk 6,20-26; Mt 15,21-28) A kísértés, a rosszra csábítás biztos jele annak, hogy az ördög lelke van jelen. Életünk minden pillanatában - még álmunkban is! - kísért az ördög, és próbálja maga felé fordítani azokat, akiket még nem sikerült elcsábítania. Holnap megszenteljük az ünnepnapot?.A harmadik parancsolat megszegése is istenkísértést jelent; Isten felől az ördög felé fordulást, aki Isten igéjének hallgatása helyett más programokkal kecsegtet minket. Rezessy Miklós-J AZ ÜDVÖSSÉG NAPJA „A kegyelem idején meghallgattalak, és az üdvösség napján megsegítettelek, íme, most van a kegyelem ideje! íme, most van az üdvösség napja!” 2Kor 6,2 Az Újtestamentum nem tanácsolja a napok különleges számontartását, egyes napok megkülönböztető kiemelését. Pál apostol egyenest félti a galatákat attól, hogy aggódva figyeljenek „a napokra, hónapokra, az évszakokra és az esztendőkre. Attól féltelek titeket, hogy talán hiába fáradoztam értetek -, írja. Gál 4,10-11. Minden nap tehet az Úr napja. A fenti ige bátorít arra, hogy a „lehet” szót óvatosan beszúrjam az a nélkül is megálló mondatba. Ézsaiás is tud Isten „jókedvének idejéről” és „a szabadítás napjáról”, 49,8, amikor Isten különösképpen is irgalmat gyakorol övéivel. Van idő, amiről mi is azt mondjuk, hogy ez a kegyelem ideje, van nap, amit úgy tartunk számon, hogy az az üdvösség napja volt életünkben. Az ilyenről azt tanácsolja az apostol is, hogy arra különösen figyeljünk, sőt éljük át igazán. Tágabb értelemben egész földi életünk a kegyelem ideje, alkalom Isten igéje meghallására, és szívünkbe fogadására. S ennek a tágabb értelemben vett kegyelmi időnek is vannak kiemelkedő napjai. Éppen azok, amikor Isten igéje hangzik hozzánk. Az igehallgatás, igeolvasás minden alkalma fölé odaírhatjuk: íme, most van a kegyelem ideje! íme, most van az üdvösség napja! S hogy az számunkra igazán azzá is legyen, azt Isten külső körülményekkel is elősegítheti. Pl. nyilvánvaló jóságával, különleges ajándékaival. Isten jósága is ösztönöz megtérésre, Rm 2,4. Vannak emberek, akiket Isten megtapasztalt szeretete, alkalmas időben jött gondoskodása, rendkívüli ajándéka indított hitre, iránta való bizalomra. Figyeljünk is így életünk kiemelkedő alkalmaira: betegségből való gyógyulásunkra, bármilyen veszedelemből, bajból való szabadulásunkra, de akár konfirmációnkra, házasságkötésünkre, gyermekünk születésére stb. Mindez lehet számunkra a kegyelem ideje, az ahhoz kapcsolódó isteni üzenet, ígéret megragadásának alkalma. Jusson eszünkbe minden ránk köszöntő jónak, szépnek a tapasztalásakor: ez is Isten kegyelme, ez is Jézus üdvözítő szeretete. Sajnos Isten jótéteményei mögött nem mindig veszszük észre őt magát, ajándékait nem tulajdonítjuk az ő üdvözítő szeretetének, hanem inkább magunknak. Ezért kényszerül Isten más eszközökhöz nyúlni: hagy megszégyenülnünk elbizakodottságunkban, és meglátogat bennünket legyőzhetetlen nehézségekkel, fájdalmakkal. De akkor se változik meg irántunk való jóindulata és mentő szeretete. Gyakran többet tanulunk meglátogatásának ilyen jeleiből, mint arca kedvező vonásaiból. Ez is a kegyelem ideje: ami így köszönt ránk, az is az üdvösség napja. „Jó nékem, hogy megaláztál, azért, hogy megtanuljam a te rendeléseidet." - imádkozza a zsoltáros: 119,71. Ezékiás király is halálos betegség után ad hálát: „Óh, Uram! ezek által él minden! és ezekben van teljességgel lelkem élete. Te meggyógyítasz és éltetsz engem! Imé, áldásul volt nékem a nagy keserűség, és te szeretettel kivontad lelkemet a pusztulásnak verméből, mert hátad mögé vetetted minden bűnömet!” Ézs 38,16-17. Nem tudom, hogy kit milyen helyzetben talál ez az írás is: örömben vagy bánatban, siker idején vagy kudarcot szenvedve, de odaírhatod bármelyik tapasztalás fölé: íme, most van a kegyelem ideje! íme, most van az üdvösség napja! - Hiszen ezeken a sorokon keresztül is Isten szava szól hozzád. Hidd, és boldoggá tesz! Fogadd el, neked szóló üzenetként, és üdvözülsz! Cs. B. MÁS FÉNYBEN Gál 5,25-6,10 Aki élt már falun, az tudja, hogy ilyenkor, őszi időben milyen sietőssé válik estefelé a munka. Amint alkonyodni kezd, mindenki siet a mezőn végzett munkával, hogy lehetőség szerint még befejezze azt. Még az alkony fényét is igyekszik kihasználni. Amíg lehet... Krisztus hívei is valahogy így vannak. Az alkonyi fény sietsége, az „amíg lehet”, nyomja rá bélyegét életükre. Az alkonyt kettős értelemben is látják közeledni. A világ alkonyának és életük alkonyának értelmében. Messze, távoli még mindez - gondolja a ma embere. Egyet azonban ne feledjünk: a vég kiszámíthatatlanságára, Krisztus nagy napja eljöttének felkészült várására ő maga int és figyelmeztet. Életünk idejének kiszámíthatatlanul véges volta pedig nyilvánvaló. „Amíg időnk van” - írja az apostol is. Ehhez azonban nemcsak a vég kettős értelmű közeli várása tartozik, hanem az alkalom, a lehetőség múlandóságának felismerése is. Nincs és nem is lesz mindig alkalmunk, lehetőségünk és módunk a jó cselekvésére. Alkalmak, lehetőségek kicsúszhatnak végérvényesen kezünkből úgy, hogy soha vissza nem térnek. Az alkonyi fény sürgető, siettető voltához ez is hozzátartozik. Ebben a sürgető fényben megváltozik, más színt kap embertársainkhoz, elsősorban keresztyén testvéreinkhez való viszonyunk. A nemtörődömség, sőt a másik emberrel való szembenállás helyett azoknak megmentése, felsegítése és megsegítése lesz alapmagatartássá. A múló idő sürget, késztet a gyors segítésre lelki és testi értelemben egyaránt. Megváltozik azonban a földi, anyagi javakhoz való viszonyunk is. Embertársainkhoz való viszonyunkra lelki értelemben az alázatos segítés, a mentő szeretet fénye hullik. Nem véletlenül fogalmaztam így, hiszen valóban kívülről jövő fény ez. Jézus Urunk bűnösöket megmentő szeretetének ragyogásából verődik vissza égy1 kicsiny sugár az övéinek tévelygőket, bűnösöket menteni igyekező magatartásában. Ha ma keresztyénségünkben hiányát érezzük ennek a másokért való felelősségnek és mentő igyekezetnek, annak csak két oka lehet. Egyrészt nem érezzük igazán az idő és alkalmak viszsza nem térő sürgető voltát, másrészt Krisztus mentő szeretete nem ragyog eléggé előttünk sem. Azaz, magunkra nézve sem ismertük fel igazán, hogy egyedül az ő nagy irgalmassága tart meg minket. Az az irgalom, amely magára vette bününk minden terhét és hordozta azt a végsőkig, a halálig. Ha ő ekkora terhet vállalt értünk, mi is vállalhatunk másokért valami keveset. Az ő halálig menő szeretetéből mi is tanulhatunk és meríthetünk egy keveset, hiszen az az ő új parancsolata, törvénye is: „hogy egymást szeressétek”. (János 13,34.) Aki ugyanis sokat kapott és ismert meg ebből a szeretetből, az ujjongó örömében viszonylag sokat is tud adni. Ezt azonban nemcsak lelki értelemben kell így értenünk, hanem anyagi vonatkozásban is. A sürgető alkonyi fényben megváltozik a világi javakhoz való viszonyunk is. Egyrészt kitűnik annak múlandó volta, másrészt meglátszik igazi értelme és a vele való szolgálat lehetősége. Másként fogalmazva: felszabadulunk azoknak rabságából a szolgálatra. Világi szóhasználat szerint sem ismeretlen gondolat az anyagiak rabjának lenni. Szeretném azonban, ha nemcsak kirívó esetekre gondolnánk, amelyeket általában szoktunk így megjelölni. Rabságukban élni egyszerűen azt jelenti, hogy az uralkodik felettünk. A rabságukból való felszabadulás pedig azt jelenti, hogy mi élünk velük helyesen. Ehhez pedig hozzátartozik annak felismerése, hogy azok Isten gondviselő szeretetének ajándékai időlegesen, világi életünkre szólóan, amelyek lehetőséget teremtenek a velük másokon való segítésre, a másoknak való szolgálatra is. Anyagiasságba szédült világunkban legalább nekünk, magunkat tudatosan Krisztus híveinek vallóknak kellene mindezt tisztán látnunk és tudnunk. Bánfi Béla IMÁDKOZZUNK Áldunk téged, Mindenható Atyánk, hogy Egyszülött Fiadban mentő Réreteftsl Jiajojtpl JgEgrünk, hogy az ő szeretete indítson szeretetre embertársaink iránt. Engedd, hogy felismerjük és kihasználjuk az időnket és alkalmakat a nekik való szolgálatra. Add, hogy felszabaduljunk az anyagiak rabságából a velük való szolgálatra. Urunkért Jézus Krisztusért kérünk. Ámen. ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1991. szeptember B. I„ Bécsikapu tér de. 9 (úrv.) Balicza Iván, de. 10 német istentisztelet, de. 11 (úrv.) Madocsai Miklós, du. 6. II., Torockó tér de. fél 9 Szilas Attila. II., Modori u. 6. de. fél 10 Csizmazia Sándor. Pcsthidegkút, II., Báthory u. 7. de. fél 11 Kőszeghy Tamás. Csillaghegy, III., Mátyás kir. út 31. de. fél 10 Donátit László. Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10 Nagy István. Újpest, IV., LcibstQck Mária u. 36-38. de. 10 Blázy Lajos. V., Deák tér 4. de. 9 (úrv.) Brebovszky Éva, de. II (úrv.) Zászkaliczky Péter, du. 6 Zászkaliczky Péter. VII., Gorkij fasor 17. de. 11 (úrv.) (tanévnyitó) Muntag Andomé, du. 6 Fodor Viktor. VIII., Üllői út 24. de. fél 11 Kertész Géza. VIII., Karácsony Sándor u. 31-33. de. 9 Kertész Géza. VIII., Rákóczi út 57/b de. 9 szlovák istentisztelet Cselovszky Ferenc, déli 12 magyar istentisztelet Kertész Géza. VIII., Vajda Péter u. 33. de. fél 12 Fabiny Tamás. IX., Thaly Kálmán u. 28. de. 11 Rédey Pál. Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. 10 Fabiny Tamás. X., Kerepesi út 69. de. 8. Kelenföld, XI., Bocskay u. 10. de. 8 (úrv.) Ferenczy Erzsébet, de. 11 (úrv.) dr. Pósfay György, du. 6 Bencze Imre. XI., Németvölgyi út 138. de. 9 Bencze Imre. Budahegyvidék, XII., Tartsay Vilmos u. 11. de. 9 (úrv.) Takács József, de. 11 (úrv.) Takács József, du. fél 7 Kőszeghy Tamás. XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10 ifj. Kendeh György. XIII., Frangepán u. 43. de. 8 ifj. Kendeh György. XIV., Lőcsei út 32. de. 11 (tanévnyitó) Szabóné Mátrai Marianna. XIV., Gyarmat u. 14. de. fél 10. Pestújhely, XV., Makszim Gorkij tér de. 10 Bízik László. Újpalota, XV., Hártyán köz du. 5. ökumenikus istentisztelet. Rákospalota, Nagytemplom, XV., Régifóti út 73. de. 10 Bolla Árpád. Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere de. 10 Kamer Ágoston. Cinkota, XVI., Kultúrház u. de. fél 11 Szalay Tamás. Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9 Szalay Tamás. Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9 Ferenczy Zoltán. Rákoscsaba, XVII., Péceü út 146. de. 9 (úrv.) Kosa László. Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11 Ferenczy Zoltán. Rákosliget, XVII., Gőzön Gy. u. de. 11 Kosa László. Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 4. de. 10 Havasi Kálmán. Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út (Református templom) de. háromnegyed 8 Havasi Kálmán. Kispest, XIX., Bajcsy Zs. tér de. 10 Széli Bulcsú. XIX., Kispest, Wekerle-telep, de. 8 Széli Bulcsú. Pestszenterzsébet, XX., Ady Endre u. 89. de. 10. Bolla Árpád. Csepel. XXL, Katona J. u. fél 11 Mezősi György. Budafok, XXII., Játék út 16. de. 11 Rőzse István. Budaörs, Rcf. imaház de. 9 Rőzse István. r^Szentháromság utálni5. vasárnapon az oltárterítő színe: zöld. Az istentisztelet oltári igéje: Mt 6,24-34; az igehirdetés alapigéje: Gál 5,25-6,10. EVANGÉLIKUS ISTENTISZTELET A MAGYAR RÁDIÓBAN. Szeptember 29-én egyházunk félóráját közvetíti a Petőfi Rádió 7.05 órai kezdettel. Igét hirdet ZÜGN TAMÁS körmendi lelkész. HAZAI ESEMENYEK A Keresztény-Zsidó Társaság szeptember 11-én, szerdán este 8 órakor tartja legközelebbi együttlétét a Deák téri gyülekezet dísztermében (Deák tér). Reviczky Ádám tart előadást „... háromszáz könyök legyen a bárka hossza” címmel Reviczky ezredes embermentéséről. A kirándulók ökumenikus istentiszteletén szeptember 8-án, du. 4 órakor a pesthidegkúti református templomban (II. kér., Hidegkúti u. 64.) az afrikai leprakórház ápolónője: Miss Marinova tart diavetítéses előadást a leprások közötti munkájáról. ván tart vasárnap, szeptember 8-án istentiszteletet a lébényi, bezi és enesei evangélikus templomban. IMAVEZERFONAL A METSZŐKÉS HASZNA „Az én Atyám a szőlősgazda. Azt a szőlővesszőt, amely nem terem gyümölcsöt énbennem, lemetszi, és amely gyümölcsöt terem, azt megtisztítja, hogy több gyümölcsöt teremjen.” Jn 15,1-2 Erről az igéről pár napja egy 30 tagú finn konfirmandus-csoport és a hozzájuk csatlakozó feleannyi magyar fiatal előtt beszéltem a sárszentlőrinci szőlőhegyen. Nagyon megragadott a felismerés, hogy nem érthetjük Jézusnak ezt a példázatát, ha nem volt még betekintésünk a szőlő művelésébe. Most csak a fenti ige üzenetére gondolok: a metszőkés használatára. Tájékozatlanul azt gondolnánk, hogy a szőlőműves csak a száraz vagy a meddő veszszőt vágja le a tőkéről, pedig a termő veszszőket is megmetszi, hogy azok több gyümölcsöt teremjenek. A jövő tavaszon többször forduló teherautó hordja le levágottan a most termés alatt roskadozó vesszőket. A metszőkés használata is elengedhetetlenül hozzátartozik a terméshez. Jézus szőlejében is. Az Atya kénytelen visszavágni övéi mai díszét is az új termés érdekében. Fogadjuk el fájó tisztogatását. Higgyük, hogy ezt is az Atya gondos keze tartja. Ne próbáljunk megmenteni semmit az ő metszőkésétől. Áldástól, szavunk, hitünk gyümölcseitől fosztanánk meg magunkat és a ránk bízottakat, ha nem alázkodnánk oda szerető keze alá. A legfájdalmasabb sebeket hordozó, legtöbbet veszített keresztyének hite terem sokasodó gyümölcsöt. Viszont amely szőlőről gazdája kimondta : nem metszem meg többé, annak meg vannak számlálva termést hozó évei. Ahogyan ágai akadálytalanul nőhetnek a világba, úgy satnyul el, válik semmivé a termése. Aztán pedig nem lesz jó másra, mint hogy megégessék. 6. v. Imádkozzunk! Istenünk, megvalljuk, sokszor nem értjük végzéseidet, fájdalmat okozó beavatkozásaidat a magunk és szeretteink életébe. Nyisd meg szemünket annak látására, hogy kezed akkor is ad, amikor elvenni látszik, s ha sebet ejt rajtunk, akkor már a gyógyulást is készíti. Bocsásd meg ellenkezésünket, zúgolódásunkat, mellyel terveidet keresztezzük, s többre hivatásunk kitüntetését utasítjuk el. Ne próbálj bennünket, embertársainkat erőnkön felül, s ha próbára teszel, add meg az erőt is edződésünkre s új feladatra való alkalmassá válásunkra. Emlékeztessen bennünket minden metszőkésed nyomán hulló vércseppünk szent Fiad értünk való vére hullására a Golgota keresztjén. Cscpregi Béla JÉZUSSAL ÉLEK A CÉL „Én tehát úgy futok, mint aki előtt nem bizonytalan a cél." (lKor 9,26.) „Egyet teszek, ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve, futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának jutalmáért a Krisztus Jézusban.” (Fii 3,14.) így ir leveleiben élete céljáról Pál apostol. írásaiban hitet tesz arról: kell, hogy valamiféle célja legyen az ember életének. A „levegőt vagdosó”, célt tévesztett élet valójában céltalan, szomorú, egyben kilátástalan. Ismerem én is a céltalanság és kilátástalanság eme kínját. Akkortájt 1948-at írtak. Félájultan próbált az ország népe egy elveszített háború traumájából a napfényre vánszorogni. Vérfagyasztó holokausztokról s a győzelmi mámorban triumfllók vérszomjas deportálásairól suttogva érkező hírek nyomasztó légköre ülte meg az emberek szivét. Az enyémet is. A számomra új indulók, ismeretlen szólamok és transzparensekre festett földi istenségek még inkább kétségbe ejtettek. Lesz-e jövőm egy „deklasszált”-nak minősített társadalmi réteg tagjaként? Diákszobám csendjébe e külső rémeken kívül elkísértek rendezetlen belső életem megbocsátatlan bűnei is. Körülvett hát a teljes céltalanság. Keresni kezdtem a kiutat, mint az a fuldokló, aki egy vékony deszkaszál után kapaszkodik a pusztító áradatban. Ige nélkül élő, magamat sokáig, jó emberinek képzelő, látszatvallásos életvitelem nem adott megoldást, de célt sem ebben a céltalanságban. Isten könyörülő szeretete folytán az ö Lelkének ébresztő lehelete söpört végig akkortájt a háborúban felperzselt országon, így a kiégett házsorokkal megtépett Budapesten is. Új hang formájában hallottam az igét, személyesen: a bűn - az én bűnöm is - valóság és nem lehet a „gyarlóság" látszatával elkenni. Valóság a kárhozat is, amely nem a mesebeli ördögök által uralt kínzóhely, sem holmi tisztítótűz, hanem bűneim következményeként az Istentől való elvettetés állapotának iszonyú kinja, amelyet akkor már szinte csontjaimban éreztem. De valóságként hirdettetett az a kereszten kínhalált halt Jézus Krisztus is, aki ártatlan halálával megtörte az ördög és a kárhozat hatalmát. Nekem is hirdették, személyesen, és én elhittem. Hazaérkeztem: legyőzött és meggyőzött az Isten szeretete. Azóta van célom. Megláttam és beláttam: engem, a nyomorultat, azért hívott az Isten, hogy küldhessen. Csak azt a célt adta, hogy mondjam el, mit tett velem az Isten és mit tesz velem naponként. Ha úgy érzed, életed romokban hever, te is elviheted kétségeidet Krisztus elé, mert csak 0 tud a romokon számodra új életet teremteni. Céltalanságod fölötti kesergés helyett keresd hát életed célját és békéjét Isten igéjében. Pál apostoltól idézett igék választ váró kérdést tartalmaznak: van-e célja az életednek? Ha netán nem volna, kérj te is Jézustól. Csak úgy egyszerűen, saját szavaiddal, ahogy a szived diktálja. Hidd el: Ő ad - a bűneid naponkénti bocsánatával együtt - tisztát, tartalmasat és el nem múlót. Ráskai Ferenc Az ORGANA TRANSSYLVANICA ALAPÍTVÁNY Kuratóriuma ezúton mond köszönetét mindazon személyeknek, akik adományaikkal elsőként segítették az erdélyi orgonák megjavításának ügyét. Kiemelten kívánunk megemlékezni a Magyarországi Evangélikus Egyház százezer forintos támogatásáról, melynek felhasználásáról a támogatási igények alapján kuratóriumi ülésünk a közeljövőben fog dönteni. Isten gazdag áldása legyen az adakozókon. További támogatásokat az alábbi címre fogadunk el: ORGANA TRANSSYLVANICA ALAPÍTVÁNY H-6000 Kecskemét, Szabadság tér 7. (Kodály Iskola) Számlaszám: Budapest-Bank Rt. 252-10529 (forint), 407-252-941-3362 (deviza) Az Alapítvány Kuratóriuma Halálozás Ponicsán Imre, a kiskőrösi gyülekezet nyugalmazott lelkésze 74 éves korában, 51 év kiskőrösi szolgálat után váratlanul elhunyt. Temetése a kiskőrösi templomból augusztus 27-én volt igen nagy részvét mellett, dr. Harmati Béla püspök. Káposzta Lajos esperes és Szabó Vilmos igazgatólelkész szolgálatával. „Senkinek se tartozzatok semmivel, csak azzal, hogy egymást szeressétek...” (Rm 13,8) Apróhirdetés Új, ötrészes erdélyi szekrénysor, sötétbarna, szépen díszített, jutányos áron sürgősen eladó. Tel.: egész nap 8-4-ig, 1-534-635, 1-382-721. Budai Evangélikus Szeretetotthon megváltozott telefonszámai: Központ: 176-85-90 Eü. Gyermekosztály: 155-97-65 Hűvösvölgyi út 193.: 176-56-03 Modori út 6.: 136-76-30 ENESE Szeptember 7-én, szombaton du. 7 órakor Szépfalusi István bécsi lelkész tart előadást a gyülekezetben Ordass Lajos püspökről. Ugyancsak Szépfalusi Ist-Evangélikus Élet A Magyarországi Evangélikus Egyház hetilapja Felelős szerkesztő és kiadó: TÓTH-SZÖLLÖS MIHÄLY Szerkesztőség és kiadóhivatal 1088 Budapest Vili., Puskin u. 12. Telefon: 138-2360 Árusítja a Kiadóhivatal és a Magyar Posta Index: 25 211 ISSN 0163-1302 Szedés: Fényszedő Központ Kft. (910059/20) Nyomás: rotációs ofszetnyomás 91.20035 PETŐFI Nyomda RT, Kecskemét Felelős vezető: SEBESVARI LÁSZLÓ vezérigazgató Előfizethető az Evangélikus Élet Kiadóhivatalában közvetlenül vagy postautalványon. Templomi terjesztés az Evangélikus Élet Kiadóhivatala útján. Előfizetési díj: fél évre 300 Ft. egy évre 600 Ft. Csekkszámlaszám: 516-20412 Beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk visszal