Evangélikus Élet, 1991 (56. évfolyam, 1-52. szám)

1991-09-08 / 36. szám

■A P „Minden gondotokat hagyjátok őrá, mert neki gondja van rátok." lPt 5,7. VASÁRNAP „Tudd meg azért ma és szívleld meg: az Úr ■ az Isten fenn a mennyben és lenn a földön, nincs más!” 5Móz 4,39 (Kol 2,20; Mt 6,25-34; lPt 5,5c-ll; Zsolt i 78,56-72) Az új tanév megkezdésekor szinte elviselhetetlen anyagi terhek zúdulnak a gyermekes szülőkre. A tanárok és gyermekek az órarend összeállításával gyötrődnek. En­gedjük. hogy az Úr rendezze el feladatainkat, és akkor megtudjuk, hogy valóban csak ö az Isten, aki gondoskodik teremtményeiről; és tapasztalni fogjuk, hogy minden szük­ségesre lesz pénzünk és időnk is megelégedéssel. HÉTFŐ „De Isten megsegít engem, az Úr megtartja élete­met.” Zsolt 54,6 (IThessz 5,9-10; IThessz 2,9-12; Mt 13,53-58) Ismét egy új hét kezdődik életünkben, melynek során a legszemélyesebb dolgaink végzése közben is Isten segítsége juttat sikerélményekhez, illetve tart vissza olyan meggondolatlan cselekvésektől, melyek az életünket is ve­szélybe sodorhatnák. Földi életünkben is legnagyobb segít­ségünk Krisztus, aki már most is az örök élet felé vezet minket, ha hittel fogadjuk el kegyelmét. KEDD „Csalárdabb a szív mindennél, javíthatatlan; ki tudná kiismerni?! Én, az Úr vagyok a szívek vizsgálója, a lelkek megítélője, mivel mindenkivel úgy bánok, ahogy élete szerint megérdemli." Jer 17,9-10 (Mt 10,26; lTim 6,6-1 la; Mt 14,1-12) Életünk során clhasználódik szerve­zetünk, egyre többször hibázunk. Egyszer elérkezünk arra a pontra, amikor .javíthatatlanokká" válunk, és együtt kell élnünk betegségeinkkel a gyógyulás lehetősége nélkül. A szivünk csalárdsága ilyen öröklött adottságunk, javítha­tatlan. Éppen ezért nem .javításra", hanem megváltásra szorulunk. Ezt kaptuk meg Krisztusban. Őrá tekint az Úr az utolsó napon, amikor megítéli életünket. SZERDA „Tudom Uram, hogy igazak döntéseid, igazad volt. hogy megaláztál.” Zsolt 119,75 (Zsid 12,7; ApCsel V._____________________________________ A VASARNAP IGEJE 27,21-26. 33-37; Mt 14, 13-21) Csak a hitben érett, sok szenvedést átélt ember képes igy meghajtani fejét Isten előtt. Alázat nélkül a mi hitünk is csak képmutatás lehet. Amikor Isten próbára bocsátja hitünket, erősítsen minket Jézus ígérete: „az Úr az alázatosakat felemeli.” CSÜTÖRTÖK „Hirdetem az Úr kegyelmének esztende­jét.” Ézs 61,2 (2Kor 6,2; 2Thessz 3,6-13; Mt 14,22-36) Izráel ősi törvénye szerint a kegyelem éve az elengedés, a teljesen új korszak első éve volt. Az addigi törvények, szerződések érvényüket veszítették, az elvett földeket visz­­szakapták az eladósodott családok, és a szolgaságra kény­szerítettek ismét visszanyerték szabadságukat. Hála legyen Istennek, hogy idén mi is a kegyelem évében élhetünk. Krisztus a mi szabadítónk. Őt hirdessük a szabadság évei­ben is. PÉNTEK „Csodákat vittél véghez, ősrégi terveket, való igazságot.” Ézs 25,1 (Ef 1,11; lKor 7,20-24; Mt 15,1-20) Péntek hagyományosan a bünbánat napja, amikor a gol­gotái keresztre emeljük tekintetünket, ahol Isten legfájdal­masabb csodája teljesedett be. Az ősrégi terv, Isten eredeti igazsága megvalósult: Isten Báránya feláldoztatott és ma­gára vette a világ bűneit. Csendesedjünk el, és fogadjuk alázatos hittel a megváltást, örökéletünk alapját! SZOMBAT „Ne kísértsétek Isteneteket, az Urat!” 5Móz 6,16 (Gál 6,7; Lk 6,20-26; Mt 15,21-28) A kísértés, a rosszra csábítás biztos jele annak, hogy az ördög lelke van jelen. Életünk minden pillanatában - még álmunkban is! - kísért az ördög, és próbálja maga felé fordítani azokat, akiket még nem sikerült elcsábítania. Holnap megszentel­jük az ünnepnapot?.A harmadik parancsolat megszegése is istenkísértést jelent; Isten felől az ördög felé fordulást, aki Isten igéjének hallgatása helyett más programokkal kecsegtet minket. Rezessy Miklós-J AZ ÜDVÖSSÉG NAPJA „A kegyelem idején meghallgattalak, és az üdvösség napján megsegítettelek, íme, most van a kegyelem ideje! íme, most van az üdvösség napja!” 2Kor 6,2 Az Újtestamentum nem tanácsolja a napok külön­leges számontartását, egyes napok megkülönböztető kiemelését. Pál apostol egyenest félti a galatákat attól, hogy aggódva figyeljenek „a napokra, hónapokra, az évszakokra és az esztendőkre. Attól féltelek titeket, hogy talán hiába fáradoztam értetek -, írja. Gál 4,10-11. Minden nap tehet az Úr napja. A fenti ige bátorít arra, hogy a „lehet” szót óvatosan beszúrjam az a nélkül is megálló mondatba. Ézsaiás is tud Isten „jókedvének idejéről” és „a szabadítás napjáról”, 49,8, amikor Isten különösképpen is irgalmat gyako­rol övéivel. Van idő, amiről mi is azt mondjuk, hogy ez a kegyelem ideje, van nap, amit úgy tartunk szá­mon, hogy az az üdvösség napja volt életünkben. Az ilyenről azt tanácsolja az apostol is, hogy arra különö­sen figyeljünk, sőt éljük át igazán. Tágabb értelemben egész földi életünk a kegyelem ideje, alkalom Isten igéje meghallására, és szívünkbe fogadására. S ennek a tágabb értelemben vett kegyel­mi időnek is vannak kiemelkedő napjai. Éppen azok, amikor Isten igéje hangzik hozzánk. Az igehallgatás, igeolvasás minden alkalma fölé odaírhatjuk: íme, most van a kegyelem ideje! íme, most van az üdvösség napja! S hogy az számunkra igazán azzá is legyen, azt Isten külső körülményekkel is elősegítheti. Pl. nyilvánvaló jóságával, különleges ajándékaival. Isten jósága is ösztönöz megtérésre, Rm 2,4. Vannak emberek, akiket Isten megtapasztalt szeretete, alkal­mas időben jött gondoskodása, rendkívüli ajándéka indított hitre, iránta való bizalomra. Figyeljünk is így életünk kiemelkedő alkalmaira: betegségből való gyó­gyulásunkra, bármilyen veszedelemből, bajból való szabadulásunkra, de akár konfirmációnkra, házas­ságkötésünkre, gyermekünk születésére stb. Mindez lehet számunkra a kegyelem ideje, az ahhoz kapcsoló­dó isteni üzenet, ígéret megragadásának alkalma. Jus­son eszünkbe minden ránk köszöntő jónak, szépnek a tapasztalásakor: ez is Isten kegyelme, ez is Jézus üdvözítő szeretete. Sajnos Isten jótéteményei mögött nem mindig vesz­­szük észre őt magát, ajándékait nem tulajdonítjuk az ő üdvözítő szeretetének, hanem inkább magunknak. Ezért kényszerül Isten más eszközökhöz nyúlni: hagy megszégyenülnünk elbizakodottságunkban, és meglá­togat bennünket legyőzhetetlen nehézségekkel, fájdal­makkal. De akkor se változik meg irántunk való jóin­dulata és mentő szeretete. Gyakran többet tanulunk meglátogatásának ilyen jeleiből, mint arca kedvező vonásaiból. Ez is a kegyelem ideje: ami így köszönt ránk, az is az üdvösség napja. „Jó nékem, hogy meg­aláztál, azért, hogy megtanuljam a te rendeléseidet." - imádkozza a zsoltáros: 119,71. Ezékiás király is halá­los betegség után ad hálát: „Óh, Uram! ezek által él minden! és ezekben van teljességgel lelkem élete. Te meggyógyítasz és éltetsz engem! Imé, áldásul volt né­kem a nagy keserűség, és te szeretettel kivontad lelke­­met a pusztulásnak verméből, mert hátad mögé vetet­ted minden bűnömet!” Ézs 38,16-17. Nem tudom, hogy kit milyen helyzetben talál ez az írás is: örömben vagy bánatban, siker idején vagy kudarcot szenvedve, de odaírhatod bármelyik tapasz­talás fölé: íme, most van a kegyelem ideje! íme, most van az üdvösség napja! - Hiszen ezeken a sorokon keresztül is Isten szava szól hozzád. Hidd, és boldoggá tesz! Fogadd el, neked szóló üzenetként, és üdvö­­zülsz! Cs. B. MÁS FÉNYBEN Gál 5,25-6,10 Aki élt már falun, az tudja, hogy ilyenkor, őszi időben milyen sie­tőssé válik estefelé a munka. Amint alkonyodni kezd, mindenki siet a mezőn végzett munkával, hogy lehetőség szerint még befejez­ze azt. Még az alkony fényét is igyekszik kihasználni. Amíg le­het... Krisztus hívei is valahogy így vannak. Az alkonyi fény sietsé­ge, az „amíg lehet”, nyomja rá bé­lyegét életükre. Az alkonyt kettős értelemben is látják közeledni. A világ alkonyának és életük alko­nyának értelmében. Messze, távoli még mindez - gondolja a ma em­bere. Egyet azonban ne feledjünk: a vég kiszámíthatatlanságára, Krisztus nagy napja eljöttének fel­készült várására ő maga int és fi­gyelmeztet. Életünk idejének ki­számíthatatlanul véges volta pedig nyilvánvaló. „Amíg időnk van” - írja az apostol is. Ehhez azonban nemcsak a vég kettős értelmű kö­zeli várása tartozik, hanem az al­kalom, a lehetőség múlandóságá­nak felismerése is. Nincs és nem is lesz mindig alkalmunk, lehetősé­günk és módunk a jó cselekvésére. Alkalmak, lehetőségek kicsúszhat­nak végérvényesen kezünkből úgy, hogy soha vissza nem térnek. Az alkonyi fény sürgető, siettető vol­tához ez is hozzátartozik. Ebben a sürgető fényben meg­változik, más színt kap embertár­sainkhoz, elsősorban keresztyén testvéreinkhez való viszonyunk. A nemtörődömség, sőt a másik emberrel való szembenállás helyett azoknak megmentése, felsegítése és megsegítése lesz alapmagatar­tássá. A múló idő sürget, késztet a gyors segítésre lelki és testi érte­lemben egyaránt. Megváltozik azonban a földi, anyagi javakhoz való viszonyunk is. Embertársainkhoz való viszo­nyunkra lelki értelemben az aláza­tos segítés, a mentő szeretet fénye hullik. Nem véletlenül fogalmaz­tam így, hiszen valóban kívülről jövő fény ez. Jézus Urunk bűnösö­ket megmentő szeretetének ragyo­gásából verődik vissza égy1 kicsiny sugár az övéinek tévelygőket, bű­nösöket menteni igyekező maga­tartásában. Ha ma keresztyénsé­­günkben hiányát érezzük ennek a másokért való felelősségnek és mentő igyekezetnek, annak csak két oka lehet. Egyrészt nem érez­zük igazán az idő és alkalmak visz­­sza nem térő sürgető voltát, más­részt Krisztus mentő szeretete nem ragyog eléggé előttünk sem. Azaz, magunkra nézve sem ismertük fel igazán, hogy egyedül az ő nagy irgalmassága tart meg minket. Az az irgalom, amely magára vette bününk minden terhét és hordozta azt a végsőkig, a halálig. Ha ő ek­kora terhet vállalt értünk, mi is vállalhatunk másokért valami ke­veset. Az ő halálig menő szereteté­­ből mi is tanulhatunk és meríthe­tünk egy keveset, hiszen az az ő új parancsolata, törvénye is: „hogy egymást szeressétek”. (János 13,34.) Aki ugyanis sokat kapott és ismert meg ebből a szeretetből, az ujjongó örömében viszonylag sokat is tud adni. Ezt azonban nemcsak lelki érte­lemben kell így értenünk, hanem anyagi vonatkozásban is. A sürge­tő alkonyi fényben megváltozik a világi javakhoz való viszonyunk is. Egyrészt kitűnik annak múlandó volta, másrészt meglátszik igazi ér­telme és a vele való szolgálat lehe­tősége. Másként fogalmazva: fel­szabadulunk azoknak rabságából a szolgálatra. Világi szóhasználat szerint sem ismeretlen gondolat az anyagiak rabjának lenni. Szeret­ném azonban, ha nemcsak kirívó esetekre gondolnánk, amelyeket általában szoktunk így megjelölni. Rabságukban élni egyszerűen azt jelenti, hogy az uralkodik felet­tünk. A rabságukból való felsza­badulás pedig azt jelenti, hogy mi élünk velük helyesen. Ehhez pedig hozzátartozik annak felismerése, hogy azok Isten gondviselő szere­tetének ajándékai időlegesen, vilá­gi életünkre szólóan, amelyek lehe­tőséget teremtenek a velük máso­kon való segítésre, a másoknak va­ló szolgálatra is. Anyagiasságba szédült világunkban legalább ne­künk, magunkat tudatosan Krisz­tus híveinek vallóknak kellene mindezt tisztán látnunk és tud­nunk. Bánfi Béla IMÁDKOZZUNK Áldunk téged, Mindenható Atyánk, hogy Egyszülött Fiadban mentő Réreteftsl Jiajojtpl JgEg­rünk, hogy az ő szeretete indítson szeretetre embertársaink iránt. En­gedd, hogy felismerjük és kihasz­náljuk az időnket és alkalmakat a nekik való szolgálatra. Add, hogy felszabaduljunk az anyagiak rabsá­gából a velük való szolgálatra. Urunkért Jézus Krisztusért kérünk. Ámen. ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1991. szeptember B. I„ Bécsikapu tér de. 9 (úrv.) Balicza Iván, de. 10 német istentisztelet, de. 11 (úrv.) Ma­­docsai Miklós, du. 6. II., Torockó tér de. fél 9 Szilas Attila. II., Modori u. 6. de. fél 10 Csizmazia Sándor. Pcsthidegkút, II., Bátho­ry u. 7. de. fél 11 Kőszeghy Tamás. Csillag­hegy, III., Mátyás kir. út 31. de. fél 10 Do­nátit László. Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10 Nagy István. Újpest, IV., LcibstQck Mária u. 36-38. de. 10 Blázy Lajos. V., Deák tér 4. de. 9 (úrv.) Brebovszky Éva, de. II (úrv.) Zászkaliczky Péter, du. 6 Zászkaliczky Péter. VII., Gorkij fasor 17. de. 11 (úrv.) (tanévnyitó) Muntag Andomé, du. 6 Fodor Viktor. VIII., Üllői út 24. de. fél 11 Kertész Géza. VIII., Karácsony Sándor u. 31-33. de. 9 Kertész Géza. VIII., Rákóczi út 57/b de. 9 szlovák istentisztelet Cselovszky Ferenc, déli 12 magyar istentisztelet Kertész Géza. VIII., Vajda Péter u. 33. de. fél 12 Fabiny Tamás. IX., Thaly Kálmán u. 28. de. 11 Rédey Pál. Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. 10 Fabiny Tamás. X., Kerepesi út 69. de. 8. Kelenföld, XI., Bocskay u. 10. de. 8 (úrv.) Ferenczy Erzsébet, de. 11 (úrv.) dr. Pósfay György, du. 6 Bencze Imre. XI., Németvölgyi út 138. de. 9 Bencze Imre. Budahegyvidék, XII., Tartsay Vilmos u. 11. de. 9 (úrv.) Takács József, de. 11 (úrv.) Takács József, du. fél 7 Kőszeghy Tamás. XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10 ifj. Kendeh György. XIII., Frangepán u. 43. de. 8 ifj. Kendeh György. XIV., Lőcsei út 32. de. 11 (tanévnyitó) Szabóné Mátrai Marianna. XIV., Gyarmat u. 14. de. fél 10. Pestújhely, XV., Makszim Gorkij tér de. 10 Bízik László. Újpalota, XV., Hártyán köz du. 5. ökumenikus istentisztelet. Rákospalota, Nagytemplom, XV., Régifóti út 73. de. 10 Bolla Árpád. Rákosszentmihály, XVI., Hő­sök tere de. 10 Kamer Ágoston. Cinkota, XVI., Kultúrház u. de. fél 11 Szalay Tamás. Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9 Szalay Tamás. Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9 Ferenczy Zoltán. Rákoscsaba, XVII., Péceü út 146. de. 9 (úrv.) Kosa László. Rákoske­resztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11 Feren­czy Zoltán. Rákosliget, XVII., Gőzön Gy. u. de. 11 Kosa László. Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 4. de. 10 Havasi Kálmán. Pest­­szentimre, XVIII., Rákóczi út (Református templom) de. háromnegyed 8 Havasi Kál­mán. Kispest, XIX., Bajcsy Zs. tér de. 10 Széli Bulcsú. XIX., Kispest, Wekerle-telep, de. 8 Széli Bulcsú. Pestszenterzsébet, XX., Ady Endre u. 89. de. 10. Bolla Árpád. Csepel. XXL, Katona J. u. fél 11 Mezősi György. Budafok, XXII., Játék út 16. de. 11 Rőzse István. Budaörs, Rcf. imaház de. 9 Rőzse István. r^Szentháromság utálni5. vasárnapon az oltárterítő színe: zöld. Az istentiszte­let oltári igéje: Mt 6,24-34; az igehirde­tés alapigéje: Gál 5,25-6,10. EVANGÉLIKUS ISTENTISZTE­LET A MAGYAR RÁDIÓBAN. Szep­tember 29-én egyházunk félóráját köz­vetíti a Petőfi Rádió 7.05 órai kezdettel. Igét hirdet ZÜGN TAMÁS körmendi lelkész. HAZAI ESEMENYEK A Keresztény-Zsidó Társaság szep­tember 11-én, szerdán este 8 órakor tartja legközelebbi együttlétét a De­ák téri gyülekezet dísztermében (Deák tér). Reviczky Ádám tart előadást „... háromszáz könyök le­gyen a bárka hossza” címmel Re­viczky ezredes embermentéséről. A kirándulók ökumenikus istentisztele­tén szeptember 8-án, du. 4 órakor a pesthidegkúti református templomban (II. kér., Hidegkúti u. 64.) az afrikai leprakórház ápolónője: Miss Marinova tart diavetítéses előadást a leprások kö­zötti munkájáról. ván tart vasárnap, szeptember 8-án is­tentiszteletet a lébényi, bezi és enesei evangélikus templomban. IMAVEZERFONAL A METSZŐKÉS HASZNA „Az én Atyám a szőlősgazda. Azt a szőlővesszőt, amely nem terem gyümölcsöt énbennem, lemetszi, és amely gyümölcsöt terem, azt megtisztítja, hogy több gyümölcsöt teremjen.” Jn 15,1-2 Erről az igéről pár napja egy 30 tagú finn konfirmandus-csoport és a hozzájuk csatlakozó feleannyi magyar fiatal előtt beszéltem a sárszentlőrinci szőlőhegyen. Nagyon megragadott a felismerés, hogy nem érthetjük Jézusnak ezt a példázatát, ha nem volt még betekintésünk a szőlő művelésébe. Most csak a fenti ige üzenetére gondolok: a metszőkés használatára. Tá­jékozatlanul azt gondolnánk, hogy a sző­lőműves csak a száraz vagy a meddő vesz­­szőt vágja le a tőkéről, pedig a termő vesz­­szőket is megmetszi, hogy azok több gyü­mölcsöt teremjenek. A jövő tavaszon több­ször forduló teherautó hordja le levágot­­tan a most termés alatt roskadozó vessző­ket. A metszőkés használata is elengedhe­tetlenül hozzátartozik a terméshez. Jézus szőlejében is. Az Atya kénytelen visszavágni övéi mai díszét is az új termés érdekében. Fogadjuk el fájó tisztogatását. Higgyük, hogy ezt is az Atya gondos keze tartja. Ne próbáljunk megmenteni semmit az ő metszőkésétől. Áldástól, szavunk, hi­tünk gyümölcseitől fosztanánk meg ma­gunkat és a ránk bízottakat, ha nem aláz­­kodnánk oda szerető keze alá. A legfájdal­masabb sebeket hordozó, legtöbbet veszí­tett keresztyének hite terem sokasodó gyü­mölcsöt. Viszont amely szőlőről gazdája ki­mondta : nem metszem meg többé, annak meg vannak számlálva termést hozó évei. Ahogyan ágai akadálytalanul nőhetnek a világba, úgy satnyul el, válik semmivé a termése. Aztán pedig nem lesz jó másra, mint hogy megégessék. 6. v. Imádkozzunk! Istenünk, megvalljuk, sokszor nem értjük végzéseidet, fájdalmat okozó beavatkozásaidat a magunk és sze­retteink életébe. Nyisd meg szemünket an­nak látására, hogy kezed akkor is ad, ami­kor elvenni látszik, s ha sebet ejt rajtunk, akkor már a gyógyulást is készíti. Bocsásd meg ellenkezésünket, zúgoló­dásunkat, mellyel terveidet keresztezzük, s többre hivatásunk kitüntetését utasítjuk el. Ne próbálj bennünket, embertársainkat erőnkön felül, s ha próbára teszel, add meg az erőt is edződésünkre s új feladatra való alkalmassá válásunkra. Emlékeztessen bennünket minden met­szőkésed nyomán hulló vércseppünk szent Fiad értünk való vére hullására a Golgota keresztjén. Cscpregi Béla JÉZUSSAL ÉLEK A CÉL „Én tehát úgy futok, mint aki előtt nem bizonytalan a cél." (lKor 9,26.) „Egyet teszek, ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve, futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának jutalmáért a Krisztus Jézusban.” (Fii 3,14.) így ir leveleiben élete céljáról Pál apostol. írásaiban hitet tesz arról: kell, hogy valamiféle célja legyen az ember életének. A „levegőt vagdosó”, célt tévesztett élet valójában céltalan, szomorú, egyben kilátástalan. Ismerem én is a céltalanság és kilátástalanság eme kínját. Akkortájt 1948-at írtak. Félájultan próbált az ország népe egy elveszített háború traumájából a napfényre vánszorogni. Vérfagyasztó holokausztokról s a győzelmi mámorban triumfllók vérszomjas deportálásairól suttogva érkező hírek nyomasztó légköre ülte meg az emberek szivét. Az enyémet is. A számomra új indulók, ismeretlen szólamok és transzparensekre festett földi istenségek még inkább kétségbe ejtettek. Lesz-e jövőm egy „deklasszált”-nak minősített társadalmi réteg tagjaként? Diákszobám csendjébe e külső rémeken kívül elkísértek rendezetlen belső életem megbocsátatlan bűnei is. Körülvett hát a teljes céltalanság. Keresni kezdtem a kiutat, mint az a fuldokló, aki egy vékony deszkaszál után kapaszkodik a pusztító áradatban. Ige nélkül élő, magamat sokáig, jó emberinek képzelő, látszatvallásos életvite­lem nem adott megoldást, de célt sem ebben a céltalanságban. Isten könyörülő szeretete folytán az ö Lelkének ébresztő lehelete söpört végig akkortájt a háború­ban felperzselt országon, így a kiégett házsorokkal megtépett Budapesten is. Új hang formájában hallottam az igét, személyesen: a bűn - az én bűnöm is - valóság és nem lehet a „gyarlóság" látszatával elkenni. Valóság a kárhozat is, amely nem a mesebeli ördögök által uralt kínzóhely, sem holmi tisztítótűz, hanem bűneim következményeként az Istentől való elvettetés állapo­tának iszonyú kinja, amelyet akkor már szinte csontjaimban éreztem. De valóságként hirdettetett az a kereszten kínhalált halt Jézus Krisztus is, aki ártatlan halálával megtörte az ördög és a kárhozat hatalmát. Nekem is hirdették, személyesen, és én elhittem. Hazaérkeztem: legyőzött és meggyőzött az Isten szeretete. Azóta van célom. Megláttam és beláttam: engem, a nyomorultat, azért hívott az Isten, hogy küldhessen. Csak azt a célt adta, hogy mondjam el, mit tett velem az Isten és mit tesz velem naponként. Ha úgy érzed, életed romokban hever, te is elviheted kétségeidet Krisztus elé, mert csak 0 tud a romokon számodra új életet teremteni. Céltalanságod fölötti kesergés helyett keresd hát életed célját és békéjét Isten igéjében. Pál apostoltól idézett igék választ váró kérdést tartalmaznak: van-e célja az életednek? Ha netán nem volna, kérj te is Jézustól. Csak úgy egyszerűen, saját szavaiddal, ahogy a szived diktálja. Hidd el: Ő ad - a bűneid naponkénti bocsánatával együtt - tisztát, tartalmasat és el nem múlót. Ráskai Ferenc Az ORGANA TRANSSYLVANICA ALAPÍTVÁNY Kuratóriuma ezúton mond köszönetét mindazon személyeknek, akik adományaikkal el­sőként segítették az erdélyi orgonák megjavításának ügyét. Kiemelten kí­vánunk megemlékezni a Magyarorszá­gi Evangélikus Egyház százezer forin­tos támogatásáról, melynek felhaszná­lásáról a támogatási igények alapján kuratóriumi ülésünk a közeljövőben fog dönteni. Isten gazdag áldása le­gyen az adakozókon. További támogatásokat az alábbi címre fogadunk el: ORGANA TRANSSYLVANICA ALAPÍTVÁNY H-6000 Kecskemét, Szabadság tér 7. (Kodály Iskola) Számlaszám: Budapest-Bank Rt. 252-10529 (forint), 407-252-941-3362 (deviza) Az Alapítvány Kuratóriuma Halálozás Ponicsán Imre, a kiskőrösi gyülekezet nyugalmazott lelkésze 74 éves korában, 51 év kiskőrösi szolgálat után váratlanul el­hunyt. Temetése a kiskőrösi templomból augusztus 27-én volt igen nagy részvét mel­lett, dr. Harmati Béla püspök. Káposzta Lajos esperes és Szabó Vilmos igazgató­lelkész szolgálatával. „Senkinek se tartozza­tok semmivel, csak azzal, hogy egymást sze­ressétek...” (Rm 13,8) Apróhirdetés Új, ötrészes erdélyi szekrénysor, sötétbarna, szépen díszített, jutányos áron sürgősen el­adó. Tel.: egész nap 8-4-ig, 1-534-635, 1-382-721. Budai Evangélikus Szeretetotthon megváltozott telefonszámai: Központ: 176-85-90 Eü. Gyermekosztály: 155-97-65 Hűvösvölgyi út 193.: 176-56-03 Modori út 6.: 136-76-30 ENESE Szeptember 7-én, szombaton du. 7 óra­kor Szépfalusi István bécsi lelkész tart előadást a gyülekezetben Ordass Lajos püspökről. Ugyancsak Szépfalusi Ist-Evangélikus Élet A Magyarországi Evangélikus Egyház hetilapja Felelős szerkesztő és kiadó: TÓTH-SZÖLLÖS MIHÄLY Szerkesztőség és kiadóhivatal 1088 Budapest Vili., Puskin u. 12. Telefon: 138-2360 Árusítja a Kiadóhivatal és a Magyar Posta Index: 25 211 ISSN 0163-1302 Szedés: Fényszedő Központ Kft. (910059/20) Nyomás: rotációs ofszetnyomás 91.20035 PETŐFI Nyomda RT, Kecskemét Felelős vezető: SEBESVARI LÁSZLÓ vezérigazgató Előfizethető az Evangélikus Élet Kiadóhivatalában közvetlenül vagy postautalványon. Templomi terjesztés az Evangélikus Élet Kiadóhivatala útján. Előfizetési díj: fél évre 300 Ft. egy évre 600 Ft. Csekkszámlaszám: 516-20412 Beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk visszal

Next

/
Thumbnails
Contents