Evangélikus Élet, 1991 (56. évfolyam, 1-52. szám)
1991-06-23 / 25. szám
Zsinati^Híradó Az Evangélikus Elet 56. évf. 25. számának zsinati melléklete 1991. JUNIUS 23. MEGNYÍLT A ZSINAT! 1991. június 8. A fasori templom és gimnázium környéke már reggel benépesült. Egymás után érkeztek a zsinati tagok és az érdeklődő gyülekezeti tagok. Igaz, ez a zsinat külsőségeiben nem olyan, mint azt előző számunkban képeken láthattuk. Hiányoztak a díszmagyarba öltözött, kócsagtollas „főrendek”, de ott voltak az ünneplőbe öltözött, a pillanat nagyszerűségétől meghatott világi és lelkészi tagjai a zsinatnak, sokan a póttagok közül is. Pontosan 11 órakor vonult a templomba a megnyitó istentisztelet és úrvacsoraosztás szolgálatát végző dr. Harmati Béla püspök, Szebik Imre püspök. Gémes István stuttgarti lelkész, Bolla Árpád pesti és Missura Tibor budai esperes. Az ünnepi istentisztelet igehirdető szolgálatát dr. Harmati Béla püspök végezte. \/ istcntis/lclcleii s/nlgülók Dr. Harmati Béla püspök igehirdetése Máté 9, 1-8 Jézus hajóra szállva átkelt és elment a maga városéiba. És íme, vittek hozzá egy bénát, aki ágyban feküdt. Amikor Jézus látta hitüket, így szólt a bénához: „Bízzálfiam, megbocsáttattak bűneid”. Ekkor néhány Írástudó így szólt magában: „Ez Istent kár omolja.” Jézus pedig, mivel ismerte gondolataikat, ezt mondta: „Miért gondoltok gonoszt szívetekben? Ugyan mi könnyebb, ezt mondani, megbocsáttattak bűneid, vagy ezt mondani, kelj fel és járj. Hogy pedig megtudjátok, hogy van hatalma az Emberfiának megbocsátani a bűnöket a földön, „ Kelj fel - így szólt ekkor a bénához - vedd az ágyadat és menj haza!” Az pedig felkelt és hazament. Amikor a sokaság ezt meglátta, félelem fogta el őket és dicsőítették az Istent, aki ilyen hatalmat adott az embereknek. Ünneplő Gyülekezet! Kedves Testvéreim! Törvényhozó zsinatunk megnyitására jöttünk. Huszonöt év után ma valami újat szeretnénk kezdeni elhúzunk életében. A régi egyházi kereteket, törvényeket nem toldózni-foldozni akarjuk, hanem gyökeres megújulásra szántuk el magunkat, 25 évvel az előző zsinat után. Hol is kezdjük a rengeteg feladat megoldását? Száz és száz téma van előttünk az egyháztagság mai meghatározásától kezdve új egyházi iskoláink rendjének szabályozásáig. Állam és egyház viszonya, különös tekintettel az államosított egyházi ingatlanok visszaadásáról szóló, törvénytervezetre, ugyanúgy a napirendünkre került, mint az ifjúsági szervezetek, a gyülekezeti és országos egyesületek vagy a női lelkészek szolgálatának kérdése. Menekültügy és időskorúak vagy szenvedélybetegek gondozása, teológiai és hitoktatói képzés, a lelkészi, esperesi, püspöki és presbiteri, felügyelői szolgálat mind előkerül majd a zsinaton. Száz és száz téma - vajon hol is kezdjük? Az evangéliumi elbeszélésből a Jézus elé került béna helyzete illik reánk. Egyházunk, régi struktúráink megbénultak az elmúlt kerek negyven év alatt. Intézményeinket, egyesületeinket, iskoláinkat elvették. Az egyházi aktivitást jobbára a templomfalak közé szorították és kijelölt keskeny ösvényeken kellett körüludvarolni a hol sötétebb, hol pedig világosabb vörösbe forduló hatalmat. A vulgármaterialista koponyazsugorító időket ugyan fölváltotta az állam A zsinat két törvénymódosítást szavazott meg. Az ET 116. § b., pontjához, a zsinat választás alapján tagjainak felsorolásához a következő 5. pontot csatolta: „5. A Budapesti Evangélikus Gimnázium két tanára”. A 118. § 1. pontját törölte a zsinat, helyette a következő szöveget hagyta jóvá: „1. A zsinat maga választja meg elnökségét, egy lelkész és egy nem lelkész elnököt, két lelkész és két nem lelkész alelnököt. Az elnökség tagjai még a zsint által kiküldött szakbizottságok vezetői”. Zsinati póttagok behívása Három zsinati tag előre levélben jelentette, hogy betegség vagy külföldön tartózkodás miatt a megnyitón nem tud részt venni. Tekintettel az ünnepélyes alkalomra, - hogy teljes legyen a létszám, - helyükre a póttagot behívta az elnökség. Dr. Fabiny Tibor helyett Fabiny Tamás, Dudás Pál helyett Szabó Istvánná, Gáncs Péter helyett Bárdossy Tibor volt jelen a megnyitón. A püspök igét hirdet kultuszt igénylő politikája, most azonban, amikor szabadon léphetnénk, érezzük gúzsbakötött kezünk-lábunk zsibbadását. Botladozunk és beletévedünk a régi kerékvágásokba. Az evangéliumi képben maradva azonban nem voltunk és nem vagyunk reménytelen helyzetben. Hiszen Jézus az, aki odalép hozzánk. Voltak és vannak, akik odavisznek a Mesterhez, a béna a mester elé kerül. Mulasztanánk ma, ha most nem adnánk hálát azokért, akik a múlt nehézségei és üldözései, megpróbáltatásai és hátrányos megkülönböztetései között is megálltak hűségesen és prédikálták az evangéliumot, tanítottak és látogattak, vigasztaltak és bátorítottak. Coram Deo - Isten színe előtt vagyunk, Jézus szavára figyelünk, aki nem azzal kezdi, hogy „Kelj fel, vedd az ágyadat és menj haza!”, hanem így szólít meg: „Bízzál fiam, megbocsáttattak bűneid”. Hol is kezdjük tehát a múlttal? Mit is kell először tennünk a zsinaton? Melyik az első kérdés az egyházban? „Bízzál fiam, megbocsáttattak bűneid!” - a személyes hang passzív fogalmazása mögött a kegyelmes Isten húzódik. Nem statáriális bíróság, bosszú és vérbosszú, elmarasztalás, a hibák és mulasztások felhánytorgatása, védöbeszédek, önmentés és magyarázgatás, hanem bünbocsánat. Hangsúlyáthelyezés a külső körülményekről arra, ami az egyház propriuma, sajátos mondanivalója, amitől egyház az egyház. Isten színe előtt a mysterium tremendum, a félelmetes titok éppen az, hogy az ember érzi bűnösségét, távolságát az Istentől. Ha pedig a jézusi evangélium személyes hangja számunkra bocsánatot kínál, hogyne kötelezne ez arra, hogy mi is megbocsássunk, ahogyan a Miatyánk kérésében is imádkozzuk: „Bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. „Bízzál fiam”... - ez a személyes hang kizár mindenféle kollektív felelősségrevonást és kollektív megbocsátást. Ki-ki maga tudja és Isten is tudja, mit kell elszámolnia a múlt terheiből személyesen. Zsinatunkat bűn vallással, gyónással kezdjük, de nem a másikra mutogatva, vagy kikerülve a dolgot, hogy „voltak egyesek, akik...”, „vannak egyesek, vannak sokan, akik”... A példázat beli imádság itt a helyénvaló: „Isten, tégy irgalmas nekem, bűnösnek!” Megdöbbentő az evangéliumi elbeszélésben, hogyan értik félre Jézus szavát és magatartásai az írástudók: „Ez Istent káromolja!” Ők nem ismerték föl Jézus küldetését és hatalmát és bár bizonyára tudtak az isteni bocsánatról, azt feltételekhez köthették. Ahol azonban megjelenik a Szabadító, ott lehullanak a bilincsek, mert hatalma van és ennek a megújító hatalomnak az Ígéretében élünk: „Kelj jel... ” és indulj. Bénaságból gyógyulj, mozdulatlanságból lépj tovább, te Magyarországi Evangélikus Egyház! Lehet újat kezdenünk, mert Jézus látja azok hitét, akik a bénát hozzá viszik és bocsánatot hirdet. Törvényhozó zsinat megnyitására jöttünk, huszonöt év után, az elmúlt kerek negyven esztendő után most valami újat szeretnénk kezdeni egyházunk életében. Toldozás-foldozás helyett kezdhetünk újat. „Bízzál fiam, megbocsáttattak bűneid!” A kegyelmes Isten Jézusban küldte el hozzánk bünbocsánatát. Nem a magabiztos hívő vagy egyház a példa, hanem a Krisztusbanbiztos hívő és egyház. Azzal a biztatással indulhatunk a törvényalkotás, a struktúrateremtés útjának, hogy Urunk velünk van és bocsánata kötelez. Ha tökéletes törvénykönyvet, tökéletes egyházi struktúrát nem is tudunk alkotni, a jelenleginél kevésbé rosszat, valamivel jobbat bizonyára tudunk. Bizonyos vagyok abban, hogy a mai magyar társadalomban szükség van múltra és jelenre tekintve a bocsánatra, a bűnvallásból és Isten színe előtt való bűnfelismerésböl elinduló megújulásra. Adja Isten, hogy egyházunk járni tudja Jézus Krisztus útját és erre az útra induljunk zsinati törvényalkotásunkkal. Ámen. A ZSINAT MEGVÁLASZTOTT ELNÖKSÉGE ÉS TISZTIKARA dr. Reuss András teol. professzor Elnök: dr. Andorka Rudolf akadémikus, professzor Szebik Imre püspök dr. Harmati Béla püspök Alclnökök: Zsinati gazda: dr. Koczor Miklós dr. Sólyom Jenő kerületi felügyelő dr. Frenkl Róbert országos felügyelő lelkészi Piri Magdolna Bálint László Zászkaliczky Pál Jegyzők: nem-lelkészi ifi. Benczúr László Koczor Zoltán dr. Cserháti Péter A/ úrvacsorázó gyülekezet
