Evangélikus Élet, 1991 (56. évfolyam, 1-52. szám)

1991-06-09 / 23. szám

Az Evangélikus Élet 56. évf.

1991. JÚNIUS 9.

KÖSZÖNTJÜK TÖRVÉNYALKOTÓ ZSINATUNKAT

Egyházunk népe hálaadással és könyörgő imádsággal köszönti törvényalkotó zsinatunkat. 1991. június 8, szombat, ez a nap számunkra beletartozik az egyháztörténetbe, ahol az Apostolok Cselekedeteiről szóló újszövetségi könyv -15. fejezetétől fogva számtalan kisebb és nagyobb egyházi tanácskozás, zsinat foglalkozott már a keresztyén hit és élet dolgaival. Magyarországi Evangélikus Egyházunk gyülekezetei, egyházmegyéi és kerületei, az országos egyház bizottságai a zsinatot az újrakezdés, a megújítás és megújulás örömével üdvözlik.

A megújulás és megújítás öröme hálaadásra hív, hiszen olyan történelmi adottságok között hívhattuk össze a zsinatot, amikor az 1990. évi IV. törvény végett vetett a nagykonstantinuszi állam-egyház kapcsolatnak és először rendezhetjük helyzetünket a „szabad egyház a szabad államban” elv alapján. Külső befolyás, állami kényszer nélkül, evangéliumi küldetésünkre és missziói feladatainkra figyelve alkothatjuk meg azt a keretet, amelyben egyházunk él és dolgozik majd a jövőben. Nagy a feladata a zsinatnak, óriási a kihívás, hiszen egyházunké a felelősség, milyen törvények születnek a tanácskozás eredményeként.

A zsinatra való készülődés folyamán, zsinati területi fórumok és ismertetések, sajtóbeszámolók kapcsán újra és újra előkerült, hogy az egyházi Szervezet, a külső rend önmagában meg nem biztosítja gyülekezeteink életét. Az egyház igazi kincse Isten evangéliuma, ebből és ennek segítségével kell megújulnia életünknek, a gyülekezeteknek. A struktúrák adják a medret, amelyikben az élet vizének folynia kell, azaz az egyházi jó rend nem öncélú, hanem a szolgálat, küldetésünk biztosítására való.

Óvakodnunk kell mindkét szélsőségtől, attól is, amelyik az egyházi szervezetet, a külső rendet és beosztást, a törvényeket tartja a legfontosabbnak és attól is, amelyik lebecsüli

a minden gyülekezetét egységbe foglaló szabályozást és gyülekezeti vagy csoportos külön utakat akar járni.

A zsinat feladata nem lehet más, mint annak a, missziói parancsnak az egyházi törvényekre lebontott alkalmazása, amit Máté evangéliuma végén olvasunk: „Menjetek el, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentiéleknek nevében, tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek" - mondja Jézus. Ennek a missziói parancsnak a mondanivalójából kiindulva kell megvizsgálni jelenlegi egyházi rendünket, mit kell megváltoztatni, mit és hogyan kell megszervezni, hogy Krisztus küldetése teljesüljön. Bizonyos, hogy az ezredforduló körül arra is gondolhatunk, hogy a tradicionális népegyházi keretek, amikor az egyház népe beleszületett az egyházba, eltűnőben vannak. Ezen keretek helyett olyan struktúrákra van szükségünk, amelyekben hitvalló egyházzá, tudatos keresztyénné nőhetünk föl.

A hitvalló egyház rendjéhez az tartozik, hogy annak minden tagja feladatot vállal a gyülekezetek és az egyházi munkaágak területén, képessége, addottsága és körülményei mértékében.

A mostani lelkészhiány, hitoktatóhiány csak úgy küzdhető le, ha a bibliai-reformátori egyetemes papság tanítását komolyan vesszük. A nemlelkészek, az ún. laikusok bevonása nélkül, aktiv gyülekezeti szolgálata nélkül hiába alkotnánk a legjobb törvényeket is, mert alig akadna valaki, aki végrehajtaná azokat.

Végül hadd húzzam alá, hogy mostani zsinatunk a megújulást és megújítást, a törvényalkotást a nyilvánosság előtt, az egyházi közvélemény bevonásával kívánja végezni. Nem magától értetődik az előző évtizedek után ez a nyilvánosság! Hiszen már az elmúlt három évet is az jellemezte, hogy egyházunk ügyeit nem szűk kör, hanem a presbitériumok és közgyűlések szélesebb és egyre jobban tájékoztatott nyilvánossága előtt tárgyaltuk. Mindenkinek alkalma volt személyes vagy csoportos hozzászólást készíteni a zsinatra. Egyházmegyei bizottságok és zsinati területi fórumok beszélték végig az egyháztagság, az egyházigazgatás, az állam és egyház, az anyagiak helyzete egyházunkban, egyházi iskolák és egyházi ingatlanok, stb. kérdéskörét.

A nyilvánossághoz hozzátartozik, hogy nincs többé tabutéma az egyházban. Az egyháztagok száma, az egyház anyagi kérdései, a személyi kérdések is nyilvánosság elé kerülhetnek. A zsinat feladata olyan egyházi belső rendet alkotni, amelyikhez hozzátartozik a nyilvánosság öröme, a közvélemény bevonása. Tervezzük, hogy a megszövegezett törvényjavaslatokat még egy körben elküldjük majd az egyházmegyei zsinati bizottságoknak és a gyülekezeteknek.

Vajon mennyi időbe kerül mindez? Hány évig fog tartani a zsinat? Biztos feleletet nem tudunk adni erre a kérdésre. Hiba volna elsietni a törvényalkotást, de ugyanilyen hiba lenne túlszabályozni és túlkomplikálni. A jelenlegi törvény legfeljebb hat évről tud. Az a reményem, hogy két-három év elég lesz új törvénykönyvünk megalkotására.

Dr. Harmati Béla

A zsinati tagok jogai és kötelességei

Az 1966-os törvény erről külön nem intézkedik. A most összeülő zsinat elé az alábbi tervezet készült. Ezt a zsinat megvitatja és utána emelkedik törvényerőre. A tervezetet ezért adjuk közre, hogy a zsinati tagok előre megismerjék és minden olvasónknak legyen róla tudomása.

Minden zsinati tagnak mint a Magyarországi Evangélikus Egyház tagjának, de úgy is mint az Ur Jézus Krisztus tanítványának arra kell törekednie, hogy a tárgyalások az egymás iránti gyengéd testvérszeretet, az egymást megelőző tisztelet és a megértés légkörében, fáradhatatlan szolgálatkészségben, lelki buzgósággal, az Úrnak szolgálva (Rm 12,10—11) történjenek. Egymás mégoly eltérő vagy esetleg ellentétes véleményének szíves meghallgatása, jóra magyarázása és eltűrése, eközben még a kár és sérelem elszenvedésének készsége is (lKor 6,7) olyan magatartás, melyre Krisztus nemcsak példát adott, hanem el is hívott (lPt 2,21). Minden vita, véleménynyilvánítás és tanácskozás tárgyszerűen és érvekkel alátámasztva folyjék.

A zsinati tagot a következő jogok illetik meg:- minden zsinat elé terjesztett kérdésben szavazati joga van;- választható a zsinat tisztségeire (zsinati jegyző, zsinati gazda, bizottsági tagság);-jelölteket javasolhat a különböző zsinati tisztségekre;- felszólalhat a tárgyalásokon vagy azok előtt, ha és amikor az elnök megadja a szót;- a jegyzőkönyv tartalmával vagy szerkesztésével kapcsolatosan kifogást tehet;- betekinthet a zsinat összes

anyagába, a zsinathoz érkezett összes javaslatba;- más zsinati tagokkal együtt kezdeményezheti zárt - zsinati ülés (vagy rendkívüli zsinati ülés) tartását;- napirendre vagy napirend módosítására vonatkozó javaslatot tehet;- határozati javaslatot tehet beterjeszthet törvénytervezetet, arra vonatkozó szövegvariánst, módosító vagy ellenindítványt;- beadványt nyújthat be a zsinat elnökségénél;- szavazás előtt kérheti az indítványok és módosítások újbóli felolvasását;

MEGHÍVÓ

A Magyarországi Evangélikus Egyház összehívott törvényalkotó zsinatának megnyitó istentisztelete

1991. június 8-án, szombaton délelőtt 11 órakor kezdődik a Budapest-Fasori Egyházközség templomában

(1071 Budapest, Gorkij fasor 17-21).

Az istentisztelet után a templomban kerül sor a zsinat megnyitó nyilvános ülésére. Ezekre az alkalmakra egyházunk tagjait szeretettel hívjuk és várjuk.

Szebik Imre Dr. Frenkl Róbert Dr. Harmati Béla püspök országos felügyelő püspök-elnök- szavazás előtt indítványozhatja az elnöki kérdés-feltevés megvitatását;- jogosult költségtérítésre és keresetveszteség esetén a zsinati költségvetésből fizetésének pótlása illeti meg;- megkapja a zsinat jegyzőkönyveinek és minden nyomtatványának egy-egy példányát.

A zsinati tag kötelessége:- Isten igéjéhez kötött lelkiismerettel, minden tudásával és odaadással hozzájárulni a zsinat munkájához;

az általa elvállalt munkákat elvégezni, megbízatásának lelkiismeretesen megfelelni; a plenáris üléseken és az őt érintő bizottsági üléseken részt venni;

távolmaradását megfelelően igazolni;

lakó- ill. tartózkodási helyét és ennek minden változását a zsinati gazdánál bejelenteni; zsinati munkájában jelen tanácskozási és ügyrendet betartani.

(Készítette a 11. előkészítő bizottság.)

A zsinati póttagságról

Sokan kérdezik, mi a zsinati póttagok feladata, jogköre. Erről sem rendelkezik a jelenlegi törvény. Az bizonyos, hogy olyan gyakorlat nem képzelhető el, amikor egyik ülésen a rendes tag, másikon a póttag vesz részt. Az természetesen kívánatos, hogy a póttagok kísérjék figyelemmel a zsinat munkáját, lehetőség szerint legyenek például jelen a nyilvános üléseken, vagy szakértőként segítsék a rendes tagot.

A zsinati előkészitő bizottság javaslata az új törvénykönyv számára a zsinati tagság megszűnéséről, is a témához tartozik.

„(1) A zsinati tagság megszűnik:

(a) zsinati tag elhalálozásával,

(b) lemondással, amit a zsinati tagnak a küldő szervvel és a zsinat elnökségével egyidejűleg írásban közölnie kell,

(c) a küldő szerv által történt visszahívással.

(2) A zsinati tag tartós (legalább hathónapi) akadályoztatása vagy halála esetén a külső szerv behívja a póttagot.

(3) A zsinati tag háromszori igazolatlan távolmaradása esetén a zsinat a küldött tagságát megszüntetheti és behívja a póttagot.

(4) A póttag a zsinati tag jogkörébe lép.”

Természetesen ha a póttagból rendes tag lesz, el kell rendelni új póttag megválasztását, hiszen a zsinati ciklus hat évig tart.