Evangélikus Élet, 1989 (54. évfolyam, 1-53. szám)
1989-08-06 / 32. szám
Valami eleven, hatalmas, tevékeny és cselekvő dolog a hit. Nem is kérdezi, hogy kell-e a jót cselekedni. Mert mielőtt megkérdezné, már meg is cselekedte; és mindig azzal van elfoglalva, hogy jót cselekedjék. Luther ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP 54. ÉVFOLYAM 32. SZÁM 1989. AUGUSZTUS 6. SZENTHÁROMSÁG UTÁN 11. VASÁRNAP ÁRA: 8,50 Ft A nyári „holt" szezon Formában és tartalomban is szeretnénk többet és jobbat adni LAPUNK TERVEIRŐL Felhívás gyülekezeteinkhez gimnáziumunk ügyében Kéijük híveinket és gyülekezeteinket, hogy az Evangélikus Gimnázium céljaira 1989. évre megajánlott hozzájárulásaikat a tatarozási munkálatok előrehaladása és a Gimnázium felszerelési megrendelései miatt mielőbb fizessék be a Gimnázium OTP csekkszámlájára (512-24606-0). Augusztus végén ugyanis egyházunknak ki kell fizetni a tatarozási munkálatok nagy részét és a berendezést. A következő héttől kezdve megkezdjük és folyamatosan közöljük lapunkban az egyes gyülekezetek Gimnáziumunkra tett felajánlásainak kimutatását, egyházmegyék szerint. Gimnáziumi Intézőbizottság A tízparancsolatból az első hármat el kell hagyni? „HIT- ÉS ERKÖLCSTAN” Nem panaszkodhatunk, hogy eseménytelen nyarunk van. Hiszen alig tudjuk átélni, nyomon kísérni és magunkban elrendezni azokat az eseményeket, amelyeknek a közelmúltban átélői voltunk. Gondoljunk csak - egészen váz- ' latosan - az elmúlt két hónap eseménysorozatára. Kiemelkedő helyet foglal el ebben a sorban a június 16-i kegyele- tes megemlékezés és temetés. Százezrek a helyszínen, milliók a képernyő előtt ülve élték át ezt a megrendítő napot. Néhány héttel később ugyancsak az egész népünket foglalkoztatta Bush elnök hazánkban tett látogatása. Bár tevőlegesen nem’ voltunk ott, nem vettünk részt az eseményekben, de várakozásainkban mégis csak „megjelentünk” e történelmi látogatás színhelyén. Hiszen először lepett hazánk földjére hivatalban lévő amerikai elnök. És az sem mellékes, hogy éppen olyan időszakban jött hozzánk, amikor társadalmunk arcán mélyebbeknek tűnnek a ráncok. (Azt pedig velem együtt azt hiszem lapunk olvasói nagy része is sajnálja, hogy a lapunk hasábjain korábban megjelent híradás hogy Bush elnök vagy felesége felkeresik az Evangélikus Gimnáziumot, nem valósult meg. Sajnos ez a látogatás elmaradt.) S végül erre az időszakra esik Kádár Jánosnak, az MSZMP évtizedeken át vezető személyiségének a temetése. Kétségtelen, hogy neve és személye összeforrott az elmúlt három évtized eseményeivel, történéseivel. Az eseményekben bővelkedő nyár egyházi szempontból sem volt „uborka-szerzon”. Hiszen tovább épült a Budapesti Evangélikus Gimnázium, hogy szeptember első napjaiban megnyithassa kapuit több mint háromszáz tanuló előtt. Egyházunk szeretetszolgálata ezekben a nyári hónapokban tovább gyarapodott. Tíz ágyas új épület állt a szeretetmunkánk szolgálatába Albertin. (Sajnáljuk, hogy erről az eseményről nem olvashattunk lapunkban.). Megindult az építkezés s megtörtént az alapkő elhelyezés Nyíregyházán, ahol a gyülekezet egy száz személyes szeretetház első ütemeként - mintegy negyven fő részére tervezett -, pavilon építkezését kezdte el. Tovább épül - ha talán nem is a várt ütemben - a siófoki templom is. A szó legszorosabb értelmében az utolsó ecsetvonások, hiányoznak már csak az új Teológiai Akadémia felépítéséhez. Ugyanakkor az ún. régi (mindössze 15 éves!) Akadémia átalakítási munkálatai (kollégiummá, lelkésznevelő-ott- honná) elkezdődtek és jó ütemben haladnak. A Teológiai Akadémia 1989-90- es tanévére jelentkezett első éves hallgatók felvétele is megtörtént. Jó volt látni ezeket a többségükben fizikailag és lelkileg is jókiállású lelkészi pályára jelentkező fiatalokat. Azonban nem szabad elhallgatnunk azt sem, hogy ezek az idei jelentkezettek tárgyi tudásban igen szerény felkészültségről adtak számot. A legtöbbjüknél az tűnt ki, hogy az előre kiadott anyaggal vagy nem foglalkoztak, bibliaismeretük igen gyenge volt, vagy pedig úgy gondoltak, hogy „alacsony” pontszámmal is bekerülhetnek az Akadémiára. A felvételi bizottság egyöntetű véleménye, hogy a következő években a felvételinél magasabb igénnyel kell fellépni a biblia, egyházismereti anyag számonkérésénél, mint ahogy azt talán az elmúlt években tették. Egy kiteljesedő és sokrétű lelkészi szolgálatban csak jól felkészült lelkészek lesznek képesek helyt állni. Izgatottan várom (várjuk), hogy milyen eredményt fog hozni a szabadabb iskolai hitoktatásra jelentkezés. Reméljük, hogy a szülők élni fognak a lehetőséggel, hogy gyermekeik iskolai hitoktatásban vegyenek részt... Amikor ezt az új lehetőséget megköszönjük Istennek, ugyanakkor kis szorongás is van bennünk: fel van-e egyhazunk készülve a majdnem általánossá váló iskolai hitoktatásra. Meg van-e ennek a személyi feltétele? Szórványlelkészek, akik már így is erejük végső megfeszítésével tudják csak a szolgálatukat elvégezni, képesek lesznek-e még további 10—15 hittanórát tartani esetleg öt egymástól távollévő faluban. Ugyancsak ez a „nyár” ajándéka, hogy újra lehetőségünk van kórházakban/ gyógyászati intézményekben intenzivebb lelkigondozásra, igehirdetési szolgálatra. A városokban, kórházakkal rendelkező nagyobb településeken szolgáló lelkészek felkészítése erre a speciális lelkipásztori munkára még várat magara. De az biztos, hogy ha intenzív pásztori szolgálatot akarunk végezni ezekben az intézményekben, akkor azt csak nagy hozzáértéssel, teológiai, pszichológiai felkészültséggel rendelkező lelkipásztorokkal tudjuk kellőképpen végezni. S míg ezek a gondolatok formálódnak Gyenesdiáson már folynak a rendszeres ifjúsági konferenciák, ahol ezen a nyáron is mintegy 350 fiatal mélyül el az Ige üzenetében. Bár még csak a közepén vagyunk a nyárnak s máris mennyi minden történt körülöttünk - és nyugodtan mondhatjuk az elmúlt hetek eseményeinek az ismeretében -, bennünk is. Mi hisszük, hogy minden mögött ott van az Urunk kegyelme és szeretete, ezért megbékélve emlékezünk az elmúlt eseményekre és felelősséggel az előttünk álló feladatokra. Karner Ágoston Nyár van, a pihenés ideje. A korábbi tervek valóra váltásának ideje. Hosszú tömött sorok állnak a külföldi követségek előtt vízumért. Benépesedett a Balaton partja, újabb és újabb lehetőségeket kínálnak a falusi turizmus keretében s ezzel hazánk ismeretlenebb részei is ismertekké válnak. A pihenés erőgyűjtés is. A következő szakaszra, az ősz-tél-ta- vaszi munkaidőre. Mióta lelkészi szolgálatban állok, a nyári hónapokat használom arra, hogy megtervezzem az őszi munkakezdést és a folytatást. Most is ezt teszem, amikor mint lelkész a sajtó szolgálatában állok. Nem egyedül, - hiszen van szerkesztőbizottságunk, akikkel együtt végzem ezt is. Sőt nemrég adtunk hírt arról, hogy együtt volt az ún. „nagyszerkesztő-bizottság” is, hogy tanácsot; segítséget adjon. A napokban néhány levelet is kaptam, melyekben van bírálat is, de sok új ötlet, tanács és segítség is. Mindezek alapján alakul lapunk terve. Olvasóinkkal most megismertetjük nagy vonalakban gondolatainkat. Kétféle megoldás körvonalai rajzolódnak. Mivel sokad kérik a terjedelem növelését, szeretnénk 8 oldalra növelni azt. De ezt úgy kellene megoldani, hogy a lap ára ne változzék. Szó vad arról, hogy a mostani alakot félbe hajtva 8 oldalon, de kisebb forfiiátumban jelentetjük meg lapunkat. Folyik a tárgyalás ennek technikai megoldásáról. Ebben az esetben a 8 oldalt jobban tudjuk beosztani témák szerint. A másik megoldás a jelenlegi formát és terjedelmet veszi alapul. Jobb helykihasználást tervezünk az bldalak tartalmának átcsoportosításával. Az első oldalon a vezércikk mellett a jelentősebb országos egyházi, közéleti, politikai, társadalmi töltésű cikkek jelennének meg. Az Élő víz rovatot szélesíteni szeretnénk. Több evangélizációt! Ezt már részben meg is kezdtük, az Imádkozzunk az evangélizációért c. cikkekkel. A második oldal felső kétharmadát teljesen a gyermek- és ifjúsági róvatnak adjuk át. A vasárnap igéjét áthelyezzük a negyedik oldalra. így több helyet kap a ME- VISZ is és időnként a gyermekrovat is bővülhet. Az alsó egyharmad részben továbbra is kulturális, irodalmi, művészeti jellegű írások lesznek. A harmadik oldalon tanító jellegű, gyülekezeti életről, ünnepségekről beszámoló, egyházmegyei stb. rendezvényekről tudósító cikkek találhatók majd. A negyedik oldal spirituális mondanivalót ad. Itt találjuk majd A vasárnap igéjét, a Napról-napra rovatot, esetleg más bibliamagyarázó, az egyes bibliai részeket közelebbről megvilágító rövid írásokat, az istentiszteleti és liturgiái útmutatót, valamint híreket, közleményeket, meghívókat stb. Tartalomban is szeretnénk többet és jobbat adni! Erre adnak segítséget levelezőink is. Mindenek előtt kérnek hitébresztő sorozatot. Több ilyet tervezünk, egyrészt a hitrejutás, másrészt a hitben való megmaradás kérdéseit járjuk majd körűi. A biblia iránti nagy érdeklődés miatt hasznos lesz az a rovatunk, melyben Bibliai lexikon címmel bibliai neveket, fogalmakat, földrajzi és régiségtani kifejezéseket magyarázunk meg röviden. Szeretnénk együtt gondolkodni a világ evangélikusságával. Várjuk az LVSZ curitibai dokumentumának megérkezését, hogy hozzászólhassunk és adhassuk hozzá a magunk hitbeli kincseit. Javasoltak levélíróink még néhány sorozatot: A bibliafordítás „ revideálásának kérdései, Mi újság az evangélikus világban? Nagy változások vannak az észt, a lett, a szovjetunióbeli német egyházak életében, Afrikából érdeklődésre tarthat számot az etióp egyház helyzete, a dél-afrikai evangélikusság élete stb. Sorozatot kémek a liturgiáról. Folytatni szeretnénk a Zsinat felé sorozatot is. Új sorozat lenne: Barátunk és ellenségünk : az idő, a szó, a pénz, a technika stb. Még egy sorozat: Napirend - Jézussal (Keresztyén életünk praktikus kérdései. Többen javasolták, hogy vigyünk vidámságot is lapunk sorai közé. Szeretnénk feleleveníteni a régi „eklézsia humora” címen ismert rovatot. Egyik levélírónk ötletét adom tovább: Jó lenne, ha minden lelkésztestvér legalább egy vidám esetet leírna és beküldene a szerkesztőségbe. Hosszú időre el lennénk látva ilyen rövid vidám írásokkal. Kéijük hát a lelkésztestvéreket, tegyék ezt meg. Általánosságban a fent leírtakhoz kéijük Olvasóink hozzászólását. Legyen lapunk olyan, amit mindenki szívesen vesz kezébe. Azzal számolni kell, hogy nem minden ötletet tudunk megvalósítani, bizonyára lesznek egymással ellentmondó kérések is, de igyekezni fogunk megfelelni a kívánságoknak. Jó nyári pihenést, az elmondottakról való gondolkodást kíván és a válaszokat váija a Szerkesztő Igen, az én iskolai bizonyítványomban, még a középiskolaiban is így volt beírva ez a tantárgy, természetesen jegyet is kaptam belőle és beszámított az általános tanulmányi előmenetelbe is. Senki ne értsen félre, nem azért írok most, mert visszakívánom azokat az időket, a hittan kötelező voltát. Csak a kifejezésen szeretnék elgondolkozni, mert érdemes. A hit és erkölcs valóban összetartozó fogalmak. Az a keresztyén ember, aki ezt nem látja, szabadossá, erkölcsét, később pedig hitét is vesztetté lehet könnyen. A hitoktatás célja sem egyszerűen a hit erősítése, élesztése Isten segítségével, mert az élő hittel élet, erkölcs is születik. Ezért volt nagyszerű Luther Kiskátéja, amikor az Apostoli Hitvallást, a Miatyánkot és a Tízparancsolatot együtt magyarázta érthetően, egy füzetben adta a szülő kezébe, hogy az gyermekét tanítsa. Hitvallás és Tízparancsolat elválaszthatatlan, hit és Isten akaratának teljesítése, hit és erkölcs összetartoznak, együtt alkotják a teljes és valóságos keresztyén életet. így tanítottunk azóta is az iskolában, szűkülő lehetőségeinkkel élve egészen napjainkig és így szeretnénk a most bővülő lehetőségeket is kihasználni. Más szempontból is érdemes azonban erre az összefüggésre felfigyelni. Egyiket sem lehet igazán megőrizni, megtartani, ha a másikkal nem törődünk, veszni hagyjuk. Egyiket sem lehet a másik rovására hangsúlyozni. Persze, primér a hit, de nem lehet önmagában nézni. Hiába mondom, hogy hivő vagyok, ha életem mást mutat. De sok keresztyén ember belebukott már ebbe. De hiába mondom, hogy erkölcsös életet akarok élni hit nélkül, Istenbe, Krisztusba vetett hit nélkül. A kettő együtt teszi az igaz keresztyén életet. Kissé kitekintve ebben a témakörben társadalmunkra, mai helyzetünkre, el kell őszintén gondolkozni: hol is tartunk ebben a kérdésben? Ha őszinték vagyunk, nem szabad kertelni, ki kell mondani : bajban van az ifjúság, de bajban felnőtt nemzedékek is. Ez a rövid írás nem alkalmas a baj teljes feltárására, sok jelzés van errenéz- ve ifjúságban és felnőttek életében is: baj van az erkölccsel, valami hiányzik. Nem akarok belemenni az „ideológiai harc” zsákutcájába sem, belesodródtunk sokszor, most talán kikeveredőben vagyunk belőle. Nem a mi dolgunk tehát annak megítélése: megvalósult-e, vagy mennyire az ateista ideológiára épült szocialista erkölcs? Emlékszem, egyik újságunk sok évvel ezelőtt meghirdette, hogy a tízparancsolatból az első hármat el kell hagyni, a többit élni. Kérdés, hogy sikerült-e így és mennyire. De ezt lemérni azok dolga, akik így tanítottak. A mi dolgunk körülnézni környezetünkben és észre kell vennünk gyülekezeten belül is, hogy erkölcsöt veszített nemzedékek nőttek fel, mert kihúzódott a talaj lábuk alól, elveszítették hitüket. Nem tudjuk pontosan, hányadik órában vagyunk, Isten pontosan tudja. De ha újra mód és nagyobb lehetőség nyílik a hit és erkölcstan komolyabb tanítására iskolában és templomban, az ifjúsággal foglalkozva, ezt az alkalmat nekünk nagyon komolyan kell vennünk. A károkat látva, hozzá kell fognunk a munkához, hogy szolgálatunk nyomán hívő és erkölcsös nemzedék nőjjön fel és éljen. Hogy tanítványaink az élet vizsgáit megállják, hogy nemzetünk el ne, meg ne bukjon, hanem jó előmenetellel élhessen. Hogy a nagy vizsgán, az ítélet napján se halljuk, vagy hallják: hit- és erkölcstan elégtelen. Keveházi László Pál apostol evangélizációjának velejárói Efezusban: bálványdöntögetés következményekkel A hallgatás fala Gondolatok a televízió Panoráma műsorának adásáról Efezusban az evangélizáció velejáróiként ott vannak Isten nyilvánvaló áldásai: csodák történnek (11-12. v.), Jézus nevének hatalmát zsidó ördögűzők is kénytelenek elismerni (13-14. v.), félelem és Jézus nevének magaszta- lása általánossá lesz Efezusban (17. v.), ébredés támad a hívők között (19. v.), nyilvános bűnvallás és az ördögi mesterségek felszámolása. A hívők bűnvallásának mindig meg kell előznie a kívülállók bűnvallását (18. v.). Mindezek dacára Efezusban sem marad el a megpróbáltatás. Látszólag ugyanazok az okok váltják ki, mint Filippiben. Érdekellentétbe kerül az evangélizáció a világ fiai anyagi boldogulásával. De itt nemcsak üzletről van szó. Talán nem kibúvóként beszélnek Diana tiszteletének a veszélyeztetéséről. A kultusz kerül veszélybe. Efezusban a bálvánnyal kerül szembe az evangélizáció. Ez pedig elkerülhetetlen. Az evangélizáció Isten bálványdöntögető munkája. Nem evangélizáció az a prédikálás, amely nem veszi fel a harcot a bálvánnyal. Amíg egy igehirdetés az embert nem érinti bálványaiban, addig tapsol neki a világ, még ha KereszteApCsel lő János keménységével hangzik is. Az ó-ember szívesen vállal vallásosságot is, ha közben megtarthatja bálványait. A bálvány az ember legérzékenyebb pontja. Érintésére nemcsak egy bálványtisztelő szisszen fel. A veszélyeztetett bálvány szolidaritásra szólítja híveit. Aligha mozgósíthatott volna még egy ügy Efezusban olyan tömeget, mint Diana tiszteletének a veszélyeztetése. Amikor a bálványok dőlnek, akkor mindig kezdetét veszi bűnbakok keresése. A megingatott vagy talán csak megingatástól félő bálvány áldozatokat követel. Eljön a vértanúság ideje. A mártír személyének és idejének kiválasztását azonban Isten magának tartja 19,23-40 11Hi I fenn. Egyeseket Isten előtérbe tol, másokat viszont betakar és elrejt. Ez Isten mai cselekvése is. Filippiben Pál és SUas kerül börtönbe. Hol marad Timóteus és Lukács. Talán gyáván meghúzódnak? Hogy van lelkűk elnézni Pál és Silas szenvedését. Nincs róla feljegyzés. De az a tény, hogy Timóteusnak és Lukácsnak a szenvedésből való kimaradása nem jelent problémát, mutatja, hogy ebben nem emberi gyávaság játszik közre. Efezusban Gájus és Aristarchus kerül nehéz helyzetbe, Pál és Silas pedig elrejtetik. Füippiben még lehet arra gondolni, hogy az idősebbek és a hitben erősebbek kerülnek súlyosabb kereszt alá, az ifjabbak pedig elrejtetnek egy időre. Efezusban pontosan fordítva van a helyzet. Pál és társai maradnak háttérben, viszont Gájus és Aristarchus szenvednek. Kik ezek? Gájus a leggyakoribb nevek egyike, makedón férfi, aki Pálnak útitársa volt. Ha olyan valaki lett volna, aki Efezusban jelentős szerepet játszott volna, azt Lukács biztosan feljegyezte volna. Aristarchus thessalonikai keresztyén, Pál hűséges kísérője. Jeruzsálemig, sőt Rómáig is elkísérte. A hagyomány szerint püspök lett és Néró alatt vértanúhalált szenvedett. Efezusban még keresztyén élete elején járt, s Isten már odalökte egy csődület által az efezusi színház színpadára. Nem könnyű Istennek ezt az érthetetlen tettét megérteni. Legjobb, ha meghagyjuk Isten titkának, ahogyan a bölcs Prédikátor is tanít: „Mindennek rendelt ideje van, és ideje van az ég alatt minden akaratnak" (Préd 3,1). Nekünk csak arra legyen gondunk, hogy a mi időnket szabályozó akaratot felismeijük, és annak engedelmeskedjünk. Túróczy Zoltán Megtört a hallgatás fala, egy bátor református lelkész törte át. Aki látta és hallotta a július 24-i adást, alig tud szabadulni annak hatásától. Nálunk is és sok nyugati országban is gyakran halljuk, nem segítünk azzal, ha nyilvánosan megbélyegezzük az emberi jogok megsértését Romániában, mert eyrészt ott a vezetőség ezzel nem törődik, sőt egyre inkább fokozza az elnyomást. Ehelyett inkább „csendes diplomácia” szükséges. A tények azt mutatják, hogy a Romániában élő emberek számára betelt a pohár. Egyre többen, politikusok, értelmiségiek, románok és magyarok és szászok törik át a hallgatás falát. Az egyházi világ- szervezetek közül sokan azért nem voltak hajlandók foglalkozni a romániai helyzettel, mert mint mondták, az_ ottani egyházak részéről eddig nincs tiltakozás. Köszönjük a temesvári református lelkész bátor hitvallását, imádkozó szeretettel és részvéttel áthatott érdeklődéssel fogjuk kisémi életsorsát a következő hónapokban. Úgy érezzük, a jelenlegi helyzetben nem segít már a „csendes diplomácia”. Ahogyan egyházaink Európa népeivel együtt fölemelték szavukat a dél-afrikai fajüldözés ellen, ugyanúgy kell szólnunk ebben a kérdésben is.
