Evangélikus Élet, 1989 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1989-07-23 / 30. szám

r

I

]

I

<11

n

I

ii

j

! I

<>

i!

i<

si

<1

II

«)

i1

ti

j|

ji

Evangélikus

Élet

54. ÉVFOLYAM 30. SZÁM 1989. JÚLIUS 23. SZENTHÁROMSÁG UTÁN 9. VASÁRNAP

ORSZÁGOS

EVANGÉLIKUS

HETILAP

ÁRA: 8,50 Ft

—

Az egész evangélium semmi mást nem tanít, csak a hitet az Istenben és a szeretetet embertársaink iránt.

Luther

_______________________________________________________)

Siklós József

HEGYRŐL, HAZAFELE

(MÁTÉ EV. 5-7. RÉSZ)

Szelíd leszek, ha megaláznak.

Nem gyötörnek emésztő vágyak,

nem diadalt: - békét kívánok s a mennyek országára várok.

Naponta célom: azt keresem, mi igaz s elveszíthetetlen.

Valódi gazdagságra vágyva építem házam kősziklára,

lelkemben szent szavak égnek, hazamegyek hát - sónak, fénynek,

s ha árad felém szitok, átok: őszintén mindent megbocsátok.

Nem törekszem fénylő babérra. Szolgálni rejtve: lelkem célja.

Homlokomon nincs gond-barázda, ráhagyatkozom hű Atyámra.

őre madárnak, liliomnak: kezében jó helyen a holnap.

Szívemben béke, számon zsoltár a keskeny utat vállalom már.

Más hintón vágtat? Gyalog baktatok. És mint még soha, oly boldog vagyok.

V __________________________________/

„ A

ngyalt küldök előtted, hogy megőrizzen az úton, és bevigyen arra a helyre, amelyet kijelöltem. Vigyázz magadra előtte és hallgass a szavára! Ne szegülj ellene, hiszen az én nevem van jelen benne.”

■■■MH 2Móz 23,20-21

Isten ígéretei félelmet keltők. Vigasztalás, reményt keltés van bennük, de felelősségre hívás is. Nem azért, mivel szédítően nagy dolgokra hívnak, nagyobbakra, mint amik tőlünk telhetnek, hanem azért, hogy könnyen megfeledkezhetünk róluk, s akkor az engedetlenség, a tagadás lelke kerít bennünket hatalmába. Hallatlanná tehetjük Istennek éppen a nehéz időkre adott ígéreteit, s akkor máris lecsúsztunk az általa tanácsolt keskeny útról, a kivárás, a hosszútürés ösvényéről, s benne találjuk magunkat a csalóka érzések és szavak késélén átcsapó hullámokban.

Ezért kell hallgatnunk az angyal szavára, akit az Úr küldött el előttünk. Az ő hangja talán nehezen vehető ki a megkeseredés harcizajában. Az talán tényleg csak ösvény a zúgó tengeren, amint Ezsaiásnál olvashatjuk (43,16). De járható annak a számára, aki elindul rajta. Isten ígéretei mindig békességet kínálnak a hullámokon is - már akkor, amikor a partnak még halvány vonala se látszik.

„Létek szerint járjatok, és a test kívánságát ne teljesítsétek!" (Gál 5,16). Uram, a te szavad újra meg újra járásról beszél. Köszönjük Neked, hogy Te magadjársz velünk és a te akaratod végbemegy minden helyzetben. Nem elérhetetlen eszményként. Nem születésem előtt készre formált tervként. Hanem egészen mellettem. Velem botladozva, irányt keresve. Megmutatva mindig az éppen nekem szánt irányt. Újrakezdést is, mikor egyedül a te bocsánatod mélységéből meríthetek erőt az újrakezdéshez.

Atyám, ébressz rá engem ma is ezzel az erőddel akaratod teljesítésére. Bátoríts, amikor menekülni szeretnék. Táij ajtót, amikor én legszívesebben becsuknám magam előtt. Adj teli kezedből olyankor, amikor én már visszautasítanék vagy rosszul választanék. Melegítsd át a rügyeket kinyitásra, őrizd a gyümölcsöket teljes érésig. Hivd elő az élet új ágacskáit kivirulásra, amikor emberi kilátás szerint én csak letörnék,' és másokat is összetörnék - édesgess magadhoz gyermeki engedelmességre. Csendesíts el Jézus arca előtt, amikor önzésemet szeretetnek vélem, vagy a mások bajáról való megfeledkezést szabadságnak.

Lelked játjon velem olyan valóságosan, hogy egyetlen porszem-élet se térjen el attól az iránytól, amelyet Te adtál neki. Anna-Maija Raittila

EURÓPAI ÖKUMENIKUS NAGYGYŰLÉS - BASEL 1989

Május 15-21 között a svájci Baselben találkoztak Európa egyházainak képviselői. Először az egyház történetében találkoztak egymással nemcsak a protestánsok, hanem a római katolikusok és az ortodox keresztyének is. Hétszáznál több küldött és többezres érdeklődő sereg figyelte az előadásokat, énekelt és imádkozott együtt. Béke és igazságosság a világ számára volt a jelszó. Albánia kivételével minden európai ország képviseltette magát egyházain keresztül.

A genfi Európai Egyházak Konferenciája és a Római Katolikus Európai Püspökkari Konferenciák rendezték a nagygyűlést.

A tagegyházak beküldött hozzászólásai és a konferenciai előadások nyomán megszületett egy olyan teológiai irat, amelyik összefoglalja és elemzi a keresztyének feladatát gyülekezeteinkben, egyházainkban és a világban.

Ez a dokumentum megjelenik majd magyar fordításban is.

Egyik delegátusunkkal - Keveháziné, Czégényi Klárával - beszélgetünk Baselról

Szerkesztő - Kérem, mondjon valamit általánosságban a nagygyűlésről.

Keveháziné: Elsőízben éltük át azt, hogy teljes volt az ökumené. Közös rendezés volt katolikus és valamennyi más felekezet részéről: Hatszázon felül volt a delegátusok száma, ebből 40% nő és fiatal. Mintegy hatszáz újságíró is jelen volt és tudósított az eseményről. Európán kívül Latin-Amerika, Afrika és India képviseltette magát.

Szerkesztő - Mi mindennel foglalkozott a nagygyűlés?

Keveháziné: Húsz munkacsoportban dolgozott a résztvevők tábora. Abból a tényből indult a beszélgetés, hogy krízisben van a világ. Nagyon közel van ahhoz, hogy elpusztítsa önmagát. A felhalmozott fegyverek mennyisége és minősége óriási felelősséget ró minden emberre, különösen is a hívőkre. Szükség van a közeledésre és az őszinteségre, belátni azt, hogy mennyi mindent tettünk

A nagygyűlés jelvénye

tönkre. - Külön téma volt az emberijogok kérdése. Alapvető követelmény, hogy mindenki használhassa saját anyanyelvét. Sok szó esett a menekült-ügyről. Az emberi jogok terén néven nevezték Dél- Afrikát, szó esett Albániáról és a romániai helyzetről is, de a két utóbbiról nem történt szavazás. Magyar részről Reuss András professzor szólalt fel a plenáris ülésen.

Szerkesztő - A plenárison és munkacsoport megbeszéléseken kivül milyen más programja volt a nagygyűlésnek?

Keveháziné: A programfüzet tartalmazta azokat a lehetőségeket melyeket a különböző tájakról ösz- szegyűlt sok látogató számára készítettek. Minden napnak volt egy „vezér-igéje”. Ez megszólalt reggel- délben-este különböző áhítatokon. Általában a spiritualitás volt a ba- seli napok főerőssége. Ezek az áhítatok ökumenikusait, zenés-énekes alkalmak voltak és mindig zsúfoltak. Céljuk a Szentlélek segítségül hívása volt, hiszen sem a békét, sem az igazságosságot nem tudja az'em- ber magától megteremteni. Basel különböző templomaiban előadások, viták, dialógusok voltak a témakörben és ezen bárki résztvehe- tett. Egyházunkból dr. Prőhle Károly professzort hívták meg ebbe a programba. Volt ebben a keretben

külön program nőknek és fiataloknak. Általában pedig ezeken az összejöveteleken sokat énekeltünk, az ének a legközérthetőbb közös nyelv a különbözők között.

Szerkesztő - Hogyan fogadta Basel ezt a színes, tarka vendégsereget?

Keveháziné: Azt mondhatom, hogy Basel lázban égett. Házaknál szállásoltak el, igen nagy volt a vendéglátó szeretet. Nyitottak voltak mindenki felé, könnyű volt az ismerkedés. Befogadtak a családok és ami jó érzéssel töltött el, együtt mentünk velük, ill. ők is jöttek velünk a különböző templomi programokra.

Szerkesztő - Mondjon valamit a „békemenetről”!

Keveháziné: Ez a csütörtöki program volt. A hármas határ- háromszögben zajlott le. Svájcból indultunk NSZK-ba, onnan Franciaországba és vissza Svájcba. A 30 fokos hőség ellenére mintegy tízezren vállalkoztak az útra. Mindhárom országban megvendégelték az érkezőket, útközben és a pihenők alkalmával bőven volt lehetőség beszélgetésekre és mindenütt igehirdetések hangzottak. Jelképes menetelés is volt ez: határokon át, vízum nélkül, barátságban, testvéri beszélgetésen, az ige és imádság összetartó erejében.

Köszönöm a beszélgetést.

Imádkozzunk új közösségért!

Azután Jézus asztalnál ült a Lévi házában, sok vámszedő és bűnös is együtt ült Jézussal és tanítványaival, mivel sokan voltak és követték őt. Mk 2,15

Micsoda szivet melegítő látvány: vámszedők, különféle bűnösök együtt Jézussal és az ő tanítványaival! Asztalközösségben, a legbensőbb, egymással mindenüket megosztó közösségben, teljes egységben. Nem kell magyaráznunk, hogy ezt a sokban különböző, addig szembenálló, ellenséges csoportokat alkotó sokaságot Jézus békítette össze. Jézus követése egyesítette. Pedig a tanítványok között is volt különbség, sőt ellentét is. Az egyházak között is van. De Jézus személyéből, a benne való hitből, engedelmes követéséből kiengesztelődés, megbékélés, egyesítő erő árad.

Ez az, amire az egyházaknak, kisebb és nagyobb hivő közösségeknek, minden hívőnek elengedhetetlen szüksége van. S ez az, amit csak Jézus adhat, de ad is személyével, váltságával, bűnbocsánatával együtt minden hívőnek. Nem lehet Jézusévá lenni úgy, hogy ne higgyem teljes reménységgel, hogy a másik is az övé lehet, bármilyen

messziről vagy mélyről kell is elindulnia. Ez ad szárnyat az evangéli- zációnak, hívogató szerepnek ép- penúgy, mint a megtérésre hívó igehirdetői szolgálatnak. Lévinek is ez volt a hite, amikor boldogot- boldogtalant, bűnösnél-bünöseb- bet meghívott erre a lakomára, csodálatos szeretetvendégségre.

Lévi vendégei között bizonyosan többen is voltak, akiknek a vámszedő házában az volt a tapasztalata, amiről az elmúlt napokban ismételten is hallottam személyes beszámolóként, hogy ők hitrejutásukkor úgy jártak mint Sába királynője, akit Salamon király bölcsességének és gazdagságának a híre hosszú útra indított, de megérkezve azt kellett mondania, hogy hírvivői a felét sem mondták

el annak, amit ő a helyszínen szemeivel látott: „te meghaladtad bölcsességgel és jósággal a hirt, melyet hallottam felőled." (lKir 10,7).

Mi is ezzel a hittel és reménységgel hívhatunk akárkit a Népstadionba, bármely evangélizációra vagy igehirdetésre, Jézushoz, hogy a mi szavunk, bármi emberi szó kevés annak a kifejezésére, mit jelent Jézussal találkozni, életünket Jézusnak adni. Legfeljebb Fülöp példáját követhetjük, aki a kétkedő Nátánaelnek azt mondta: „Jer és lásd meg!" (Jn 1,47). A valóság mindig sokkal több, mint a legékesebb szavú kifejtése a Jézussal való találkozásnak.

Adjunk hálát Istennek, hogy Jézusban megbékítette magával a világot, s aki Krisztusban van, új teremtés az, a régi elmúlt és új jött létre (2Kor 5,17). Köszönjük meg, hogy ez az evangélizáció is ökumenikus lehet - és sok ezután következő is Magyarországon. Minden keresztyén találkozik benne egymással és a Jézushoz jövő legkülönbözőbb újakkal is.

Valljuk meg hitetlenségünket, szeretetlenségünket, türelmetlenségünket, önigazságunkat, amely miatt darabokra szakadva él az egy, keresztyén anyaszentegyház, és a világ azért nem hiszi, hogy Jézust az Atya küldte el a világba mindenek megváltójául (Jn 17,23).

Könyörögjünk az egység Leikéért, a megbocsátás és a szeretet indulatáért, egymás vállalásáért, hogy az egyház betölthesse küldetését ebben a nagyon darabokra tépett világban. Hogy Billy Graham szolgálata is ezt az egységet munkálhassa a mai Magyarországon.

Csepregi Béla