Evangélikus Élet, 1988 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1988-05-29 / 22. szám
Evangélikus Élet 1988. május 29. EB 01 jfts GYERMEKEKNEK Egyháztörténeti arcképcsarnok Új sorozatunk elé Van egy unokahúgom, nővérem kislánya. Egyszer tágra^ nyílt szemmel megállt abban a szobában, ahol a családi ősök képei függnek: nagyszülőké, dédszülőké, meg a többi felmenőé. „Itt vannak az'ősök!", mondta a falra mutatva, mivelhogy az ő-betű még meghaladta képességeit. „Hányán vannak?”, kérdeztük tőle. „Százan!”, felelte vigyorogva. Bizonyára benneteket is érdekel, kik voltak az őseitek, hol és hogyan éltek ők. Borzasztó izgalmas művelet nagymama fiókjából a régi képeket előhúzogatni, vagy egy padlást átkutatni, ahol a dédszülők megsárgult fotóira bukkanhatunk. Gyönyörű fiatal asszonyok, hetyke bajuszos, délceg katonák, megilletődötten a kamerába tekintő csoportok... Új sorozatunkban egy ilyen álom-padlást szeretnénk átkutatni: kik, is a mi őseink - az egyházban? Hétről hétre belépünk majd egy képzeletbeli, hatalmas szobába: „itt vannak az ósok!” Az egyház történetének kiemelkedő alakjait szeret-, nénk nektek bemutatni, fiatal olvasóink. Ne féljetek: nem száraz történelemórák következnek, hogy még a nyári hónapokban sem legyen nyugtotok. Ellenkezőleg! Olyan regényes életeket, izgalmas fordulatokat ismerhettek meg, amelyek csak gazdagítani fogják nyári élményeiteket. Közösen fogunk példákat, példaképeket keresni - erre már csak azért is szükség van, mert korunkban mind többen panaszolják, hogy kiveszőben vannak a követhető, felemelő példák, a lelkesítő hősi sorsok. Időrendben fogunk haladni, kezdve azokon, akik a keresztyénüldözés során a legtöbbet, életüket adták hitükért, azután az ókori egyház kalandos életű tanítóiról olvashatunk, majd szerzetesrendek megalapítóiról és fáradhatatlan hittérítőkről. Magyar múltunkból István királyt és Gellért püspököt, valamint Árpádházi Erzsébetet állítjuk majd be ebbe a sorba. Nyár végén pedig azok mutatkoznak majd be nekünk, akik munkájukkal és áldozatukkal - ha kellett, életük árán is - előkészítették a talajt a reformáció számára. Nem fogunk az önmagukban ugyan roppant izgalmas és színes életrajzoknál elakadni: mindig azt keressük majd, hogy a bemutatott személyek- élete hogyan viszonyul az Úr Jézus példájához és tanításához. Végül még néhány gyakorlati tanács. Sorozatunk több korosztálynak egyszerre akar szólni: a kisebbeket valószínűleg a történetek érdekessége, a nagyobbakat pedig az összefüggések láncolata ragadhatja meg. A beszámozott darabokat kivághatjátok, a gyenge papírt akár kartonra is ragaszthatjátok, így azokat összetűzve saját kis zsebkönyvetek lehet. Számítunk a szülők, lelkészek, vagy éppen a nagyobb testvérek segítségére: jó lenne,, ha közösen olvasnátok ezeket az életrajzokat! Szeptemberben, a sorozat zárásaként pedig TQ- TÓ-kérdések alapján adhattok számot arról, mi mindent jegyeztetek meg, kinek a példája tetszett a legjobban. Jövő nyáron pedig talán a reformáció korától kezdve újabbkori történelmünk alakjairól olvashattok. Tehát: „itt vannak az ósok!” Lépjünk be együtt ebbe a hatalmas arcképcsarnokba! Fabiny Tamás A VASÁRNAP IGÉJE Ef 1,3-14 AZ EGYETLEN ÜR Szentháromság ünnepe van. Ezen a napon a keresztyénség hódol az előtt a titok előtt, hogy a mi egy Istenünk mint Atya, Fiú, Szentlélek jelentette ki magát a Szentírás szerint. Hálát adunk, hogy a háromféleképpen egy Isten atyai sziwel gondoskodik rólunk, Jézus Krisztusban testvérünkké lett, és minderről a Szentlélek által ébreszt hitet bennünk, a hittel együtt pedig hálát is. Isten az egyedüli Úr, a mindent meghatározó mérték, „aki mindent saját akarata és elhatározása szerint cselekszik”. Isten számunkra nem valami általános filozófiai fogalom, hanem szabadító, megváltó Úr! Az O szeretete nem emberi magatartásra adott válasz, nem az ember „érdemli ki”.. „Úgy tetszett neki”, hogy Jézus Krisztusban cselekedjék értünk, és erről a Szentlélek által győzzön meg. A Szentháromságról szóló tanítást emberi logikával hiába próbáljuk megmagyarázni, úgy járnánk, mint az a bizonyos kisgyermek, aki kanállal akarja a tengert kimerni, - a Szentháromság Isten mindig titok marad. A mai ünnephez másképp kell közeledni, úgy ahogy igénkben Olvashatjuk: „Áldott a mi Urunk Jézus Krisztus Istene és Atyja, aki megáldott minket mennyei világának minden lelki áldásával a Krisztus által.” Isten nem egyszerűen önmagáért hatalmas, hanem nekünk, értünk: „Mert úgy tetszett neki, hogy megismertesse velünk az O akaratának titkát, amelyet kijelentett... Jézus Krisztusban.” Isten szeretetének ebben a világosságában lesz igazán súlyos a bűn, az engedetlenség. Az engedetlenség, amely oda vezet, hogy az ember lesz a dolgok mértéke, mindennek meghatározója, élet és halál ura, akinek egyszer így tetszik, másszor úgy, akinek egyszer ezek tetszenek, máskor azok. Szentháromság ünnepe a teljes Szentírás és a teljes üdvtörténet ünnepe, amelyben együtt van múlt, jelen, jövő. Visszatekinthetünk az egyházi esztendő elmúlt „ünnepi” félévére, előttünk pedig az „ünneptelen” félév és a jövő a maga sok-sok kérdésével. Mégis van mit ünnepelnünk (nem hagyva ki a nyári hónapokat) az előttünk lévő félévben is. Még nem jött el annak az ideje, hogy az igénkben leírtak p. így, .vagy: Úgy - mindenki számára nyilvánvalóvá legyenek. Annák 'azóriban igei, hogy „dicsőségének magasztalására legyünk, mint akik előre reménykedünk a Krisztusban”. így valljuk meg a Szentháromság Istenbe vetett hitünket minden vasárnap a hitvallásban. Ezzel a hálaadással fogadjuk el, hogy a Szentháromság Isten a mértéke és Ura az embernek, életnek és halálnak. Ugyanakkor O az, aki atyai szívvel gondoskodik rólunk, aki Jézus Krisztusban testvérünk lett, és aki a Szentlélek által ébreszt minderről hitet bennünk. Szentpétery Péter IMÁDKOZZUNK Egy Úristen, Szentháromság, Egy imádandó valóság, Ne hagy tőled eltévednünk, Maradj mindhalálig velünk! A tied minden dicsőség, Földön, mennyen, te szent Fölség, Tőled ered minden áldás, Téged illet az imádás. Ámen Egyházművészeti ABC Három egymásbafonódó kör: Szentháromság jele A Szentírás úgy szól Istenről, mint Atyáról, Fiúról és Szentlélekről. Az egy Isten három személyben nyilatkoztatta ki magát, mutatta meg magát az embernek. A Szentháromság Istenben való hit a keresztyén hit összefoglalása. A Szentháromságot az egyház művészete többféle formában ábrázolta. A katakombák falán átható festményeken egy férfi alak, egy bárány és egy galamb jelképezi a Szentháromságot. Ilyen formán jeleníti meg a Szentháromságot a római Pál templomban található festmény is, mely a legrégibb Szentháromság-ábrázolás. 900-1500- i ig a felhőből lenyúló isteni kéz, bárány, f galamb jelképek együttes rajza adta a Szentháromság jelképét. Rajzunkon a szentháromság-ábrázolás legújabb formája látható. Nagyon elterjedt formája volt a szentháromságábrázolásnak az egyenlő oldalú háromszög. E formának a tovább alakításából alakult ki a három egymásbafonódó kör jelképe, mely együttesen egy háromszöget alkot. A kör már a keresztyénség előtti időben a végtelenség jelképe volt. A vallásos gondolkodás, amint erről a régi népek művészete tanúskodik, a kört tökéletes idomnak tekintette. A három egymásba fonódó kör a szentháromság-hit két gondolatát hangsúlyozza: háromság, egység. Húsvéti fesztivál St. Albansban „íme, újjá lett minden" A St. Albans-i Egyházkerület Ifjúsági Központja évenként megrendezi Angliában a húsvéti körmenetet követő egyhetes ifjúsági fesztivált, melyre a világ minden tájáról meghívnak fiatalokat. Az összejövetel eredeti célja az anglikán és a katolikus egyház párbeszéde volt, ami azonban az évek során ökumenikussá terebélyesedett. Az angol résztvevőkön kívül sokan érdeklődnek a spanyol és lengyel katolikus egyházból, a holland ókatolikus egyházból, a német, finn és magyar evangélikus egyházból is. Ezekre az alkalmakra szívesen ellátogatnak a református és methodista testvérek is. Idén különösen nagy öröm volt, hogy kenyai fiatalok is részt vettek a fesztiválon, akik sajátos gondolkodásukkal, hitükkel és liturgiájukkal színesítették az egyhetes programot. Egyházunk részéről Szabó Magdolna teológiai hallgató és e sorok írója vett részt az ifjúsági együttléten. A fesztivál különböző eseményei a híres, ősi keresztyén hagyományokat őrző St. Albans kisváros hatalmas gótikus katedrálisában zajlottak le. A sok évszázados falak között elhangzott reggeli és esti áhítatok nagy élményt jelentettek mindenki számára. Délben úrvacsorái istentiszteleteken St. Albans-i katedrális Hozzánk is szóltak Mozaikok egy templom történetéből... Az evangélikus templom: melyben ma - felváltva - református és római katolikus istentiszteletet tartanak Kánongyűjtemény Néhány évvel ezelőtt sokan csodálattal és tisztelettel emlegették - és emlegetik ma is - annak az evangélikus lelkésznek a nevét, akiről Szántó Erika és Schulze Éva a„Gyermekmentő” c. filmet készítette. Az evangélikus lelkész, Sztehlo Gábor, a 44 tavaszát követő legveszélyesebb időkben mintegy ezer gyermeket mentett meg származásra, felekezetre, nemre való tekintet nélkül. GAUDIO- POLIS - az Öröm városa - elnevezéssel olyan gyermekköztársaságot létesített és vezetett értékes munkatársaival egy budai villában, melynek történetéről nemzedékek beszélnek. Az Árnyas úti ház sokáig emlékeztet arra, hogy egy ember az embertelenségben, hogyan kereste a kivezető utat, az életet biztosító, jövőbe vezető utat. A megrendítő film szerzői most a témát televíziós játékfilmben is. feldolgozzák. Erről ad hírt az Új Tükör (1988. május 1.), GAÜ- DIOPOLÍS címmel: Sóvári Zsuzsa beszélget Szántó Erikával, aki szerint ...„Sztehlo Gábor példája nagyon is korszerű. Olyan ember, akihez a tényeket megismerve, mind közelebb jutunk." Seb „Az Evangélikus Élet 1988. február 7-i számában megjelent írás utolsó bekezdése adott bátorítást arra, hogy tollat ragadjak és írjak egy olyan gyarló, de mégis istenfélő emberről, akit itt Magyarországon rég elfelejtettek... Az „Evangélikus emlékhelyek nyomában” regénynyi múltat idézett fel bennem, annál is inkább, mert készülő könyvemhez gyűjtött anyagok rendezéséhez és feldolgozásához fél éve kezdtem” - írja dr. Bothár Imola jogász, akinek édesapja a kézdivásárhelyi templom építője, egyházkerületi főfelügyelő volt. Bothár L. Vilmos 1895-ben született Göncölfalván egy kilenc gyermekes evangélikus kántortanító nyolcadik gyermekeként. Ősei valamennyien besztercebányai kántortanítók, pedagógusok és papok voltak... Fiatalon a három- székmegyei Kézdivásárhelyen telepedett le, családot alapított és itt határozta el, hogy Kézdivásárhelyen templomot épít a szórványgyülekezeteknek. Saját vagyonával, örökségével, fáradhatatlan munkával, baráti segítséggel (Budapestről különösen a kelenföldi és a kőbányai gyülekezet támogatta) épült fel a „fatomyocskás székely templomocska”, ahogy ő nevezte. Mivel a háború előtt nem sikerült befejezni, 1946-ban már innen utazott vissza megmaradt értékeit feláldozva, könyveléssel keresett minden pénzét magával vitte, hogy esztendőkig dédelgetett terve megvalósuljon. A kis templomot nézve a költő, Reményik Sándor sorai jutnak eszembe: „Nem halljátok? Itt körül a falakban Dobognak a beépített kövek. Külön dobban meg minden kicsi kő, És mégis, mégis egy ütemre vernek,” Sebeiken Pálma jelent meg a Református Egyház kiadásában „Jézushoz jöjjetek” címmel. A gyűjtemény 162 kánont tartalmaz. A kánonok szövege többnyire bibliai igékhez kapcsolódik. A könyvecske végén igejegyzék is van, így istentiszteleten és bibliaórákon a szóban forgó igéhez, ill. prédikációhoz kapcsolható egy-egy kánon. Ez igen fontos szempont. „Meggyőződésünk, hogy az énekelt ige mélyen a szívünkbe vésődik” - írja az előszó. Néhány gyakorlati tanács olvasható a könyvecske elején amatőr karvezetők számára a kánonok betanításáról, előadásáról stb. Kettő-tíz szólamú kánonokat tartalmaz a gyűjtemény és az egyik regiszter az egyes darabok nehézségi fokát is feltünteti! A kis könyv kedvet adhat a kórusmunka megindításához olyan helyen is, ahol nincs szakember, vagy ahol „túl nehéznek” vélik a többszólamú éneklést. A kánon egyszerű, de hálás zenei forma. Minden szólam ugyanazt a dallamot énekli, csak más-más ütemben kapcsolódik be az éneklésbe. A kánonéneklés lehet .az első lépcső ott, ahol még nincs gyülekezeti énekkar. A felekezeti és nemzeti szempontból széles válogatásé könyvecske gyermek és ifjúsági munkában különösen is jól használható. Közismert, hogy az ifjúság mennyire szeret kánont énekelni. Örömmel, lelkesedéssel csinálja, felfris- siti, fegyelmezi, összekovácsolja őket! Nagy örömmel köszöntjük ezt a kiadványt! Külön öröm az, hogy a szövegírók között evangélikusok is vannak. Ajánljuk lelkészeinknek, karvezetőinknek, ifjúsági munkásoknak. Kapható: a Protestáns Könyvesboltban. Gáncs Aladár vettek részt a fiatalok; minden nap más és más felekezet vagy földrész liturgiáját élhették át: anglikán, afrikai, evangélikus és katolikus. Mindenki csatlakozott az úrvacsorái közösséghez, senki sem mondta: „én nem tartó zom ebbe á felekezetbe, nem veszet úrvacsorát”. A fesztivál főtémája is ezt a nyitó , őszinte testvéri magatartást tükröz*. „íme, újjá lett minden. Pál apostol sl . vai a húsvéti örömhírt sugározták résztvevők szívébe. Jézus Krisztii mindannyiunk Megváltója, mindanj nyiunkért meghalt és feltámadt. Adjunk hálát neki együtt ezért a kegyelemért ! Ezt a hitvallást igyekezett mindenki saját hite és tehetsége alapján kifejezni az egész héten át működő munkacsoportokban. Sokan az énekkar tagjaihoz csatlakoztak, mások gitárt ragadva a modem zenét választották. Akik inkább mozgásukkal akarták kifejezni húsvét mai üzenetét, azok a dráma vagy pantomim munkacsoportban dolgoztak. A fesztivál ideje alatt egy hatalmas festmény is készült, amelyet a képzőművészeti munkacsoport tagjai közösen festettek, kifejezve álmaikat és reménységüket a „Krisztusban újjá lett világ” megvalósulásával kapcsolatban. A fiatalok munkája és beszélgetései során világunk mai kérdései kerültek elő: béke és igazságosság, fogyatékosok, idősek gondozása, környezetvédelem, az egyház szolgálata a világért. A szabadidőben, személyes beszélgetések során, új és új barátságok szövődtek különböző népek, különböző felekezetek tagjai között. Naponta többször is elhangzott az istentiszteleteken mindannyiunk közös kívánsága: „Békesség néked!”. Bárcsak minél többen megtapasztalhatnák húsvét ünnepének ezt az újjáteremtő erejét! Vető István
