Evangélikus Élet, 1988 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1988-05-29 / 22. szám
Evangélikus Élet 1988. május 29. Pécsi fórum- Pécsi templomunk adott otthont az április harmincadiki Fórumnak. Az esemény súlyát jelzi, hogy egyházunk püspökei, dr. Nagy Gyula, és dr. Harmati Béla is jelen voltak. A dél-dunántúli gyülekezeteket mintegy 140-en képviselték. Balikó Zoltán helyi lelkész áhítata után köszöntések következtek, majd az előadások. Dr. Nagy Gyula püspök az egyház csodájáról, a communióról, a közösségről szólt, mely összeköt Istennel és egymással^ térben és időben egyaránt. Ennek az átfogó közösségnek a képviselői tanácskoznak'most, keresve a szolgálat mai útjait. Dr. Harmati Béla püspök vitaindítójában az egyház belső kérdéseiről beszélt. A reformáció egyházának reformérzékenynek kell lennie, azaz napról napra megújuló- nak. A Fórum is ezt a célt szolgálja. Szembe kell nézni a mai realitásokkal, roppant terheket jelentenek elhanyagolt, nem funkcionáló egyházi épületeink. Súlyos lelkészhiánnyal küszködünk. A szellemi- erkölcsi-történeti értékek megbecsülésében és megbecsültetésében elöl kell járnunk, őrizzük és tanítsuk a nemes eszményképeinket. Nemzetiségi gyülekezetekben élő hittestvéreink használják anyanyelvűket! A Fasori Gimnázium újraindul, terhekkel jár; a sajtónkat is meg kell újítani. A diakóniai intézmények munkáját-szervezeti felépítését is újra kell gondolni. Az előadások után igen élénk hozzászólások következtek! Hu- szonketten kértek és kaptak szót a közel négy órás, mindvégig izgalmas beszélgetésben. Ez a beszámoló természetesen nem vállalkozhat teljes ismertetésre, de néhány téma kiemelése bizonyára jellemző lehet. Épületek W anyagi terhek- Újra kell gondolnunk, mit tehetünk az elnéptelenedett, gyülekezet nélkül maradt templomokkal, paplakokkal. Bármennyire fájdalmas, ott, ahol a körülméA résztvevők egy csoportja Fotó: Baumgartner F. nyék ezt megkövetelik, akár eladással, akár lebontással, átalakítással meg kell oldani a problémákat. A düledező, meggyalázott épületek az egyház szégyenét jelentik. A még meglevő, megmenthető értékeket (harang, orgona stb.) csoportosítsuk át. Különösen fontos ez Tolna-Baranyában, ahol a kitelepítések, elvándorlások miatt harmadára-negyedére csökkent a gyülekezetek lélekszáma. Ahol lehetőség van, használjuk más felekezetekkel közösen a templomot, jó példa erre Komló.- A Fasori Gimnáziumot örömmel vállaljuk a terheivel együtt. Akinek szívügye az egyház pedagógiai szolgálata, nyilván áldozatot is hoz. Szükséges, hogy minden gyülekezetben tárgyaljanak az iskola támogatásáról és kellő áldozatot hozzanak. Belső gondok - közéletiség- Szükségünk van színvonalas sajtóra. A gyermek- és ifjúsági munkákhoz szükséges kiadványokról is gondoskodjon a Sajtó- osztály. Módszertani segítséget és tapasztalatcsere lehetőséget kell adni a laikus munkatársaknak. Gondoskodjék a sajtó-vezetés olcsó traktátusok, szórólapok kiadásáról pl. betegek számára. J. Rambach KÖNYÖRGÉS A SZENTHÁROMSÁGHOZ TEREMTÖM, pártfogolj! Éltemben fény Te légy! Vezéreljen szemed, Míg szemem fénye ég... Szivem s minden tagom, nézd, Hozom szent áldozatként. Erőm Neked ajánlom: Ügyed hasznára váljon! Szívem Tied: boldog fogoly. Teremtőm, pártfogolj! MEGVÁLTÓM, moss Te meg Véreddel engemet! Oly sok csodát tesz az: Eltörli vétkemet. Vagyok tévelygő, árva, ölelj, karodba zárva! Ott el nem ér harag s vád, Ott vár igaz szabadság. Tenélküled bűnöm tömeg... Megváltóm, moss te meg! VIGASZTALÓM, siess, Ha kísért testi vágy, Irányítsd lelkemet, Ha vonzza a világ. Jézust mutasd be Annak Aki: élő Uramnak, Kegyelme titkát tudván, - Hadd járjak keskeny útján. 0, minden jóságról híres Vigasztalóm, siess! ATYA, FIÚ, LÉLEK, Tied vagyok, Tied! Szent arcod vésni be Fogadd el e szívet! A lelkem kér epedve: Bár templomod lehetne! Ragyogj reám, szegényed Hadd tükrözhesse fényed! Hadd mondhassalak enyémnek, Atya, Fiú, Lélek! Fórditotta: Szénási Sándor- Hiányoljuk az egyház kritikai hangját, különösen az egész társadalmat veszélyeztető erkölcsi kérdésekben. A túl liberális abortusz- törvény ellen fel kell emelni a szavunkat. Romló szociális t helyzet miatt nem lehet elfogadni álhumánus megoldásokat. A népességfogyás, minden összetevőjével együtt katasztrofális jövőt sejtet. Az egyház minden, számára adatott fórumon képviselje biblikus látását.- Nem szabad elfogadni a romló gazdasági helyzetben az egészségügy fokozatos leépítését. Beláthatatlan következményei lehetnek!- Milyen modellt tükröznek a minden erkölcsi értéket megkérdőjelező, minden hitet, eszményt mellőző szellemi „alkotások”? Az ifjúsági sajtó milyen humánus értékeket közvetít? Ideálok nélkül nem lehet nevelni!- Mit tesz az egyház az erdélyi áttelepülőkért?- Felelősen kell gondolkodnunk népünk és ifjúságunk jövőjéről. A 24. órában vagyunk!- Várható-e fejlemény a nem fegyveres katonai szolgálat kérdésében?- Van-e az evangélikus egyháznak egyetemes teológiája? Van-e lehetőség lelkészek számára börtön-szolgálatra? Megújul-e a könyvkiadásunk ? A záporozó kérdésekre, hozzászólásokra a püspökök válaszoltak. Válaszaik tükrözték, hogy igénylik a segítő, kritikai hangot. Az egyházat, társadalmat feszítő gondok megoldásához hozzá kell járulnunk. Az egyház belső kérdései nem egyik napról a másikra oldódnak meg, de a megújulás szándéka vitathatatlan! Az egyházunknak nincs szégyenkeznivalója a teológiai munkánk miatt. Sok kérdés még tárgyalás alatt van, konkrét eredmények később várhatók. Erőnk, lehetőségeink szerint részt veszünk a társadalmi kérdések megoldásában. Az őszinte szavak mellé párosuljanak tettek is, minden szinten! A Fórum Só ívom Károly esperes befejező áhítatával ért véget. A Fórumot követő vasárnapon a pécsi gyülekezet vendége volt dr. Nagy Gyula püspök-elnök, aki az istentiszteleti szolgálatot végezte Varsányi Ferenc Beszámoló az Országos Esperesi Értekezletről Szolgáljatok az Úrnak örömmel Hatórás megfeszített figyelem, egymás komoly meghallgatása, élénk beszélgetés, olykor vita - ez jellemezte május 4-én az Országos Esperesi Értekezletet, pontosabban az Országos Egyházi Elnökség és a 16 esperes találkozóját. Az értekezleten előterjesztéssel szolgáltak dr. Nagy Gyula és dr. Harmati Béla püspökök, dr. Karner Ágoston főtitkár és Szemerei Zoltán pénzügyi osztályvezető. A protokolláris feljegyzés helyett célszerűbb az értekezletet csomópontjain keresztül megragadni és leírni. így kerülnek közelebb hozzánk a témák, hiszen végeredményben egész egyházunk ügyéről, életünk mai kérdéseiről volt szó. Örvendetes tények első részként így lehetne összefoglalni a hallottakat. Ahogyan „ígéretes tavasz” világunk számára a két vezető találkozása, és minden munka, ami emögött ^ tény mögött van, egyházunk életében is történtek örömre, hálára indító események. Ilyen például egyházunk kapcsolatainak erősödése testvéregyházakkal itthon és külföldön, ennek jelzői utak és vendéglátások egyaránt. Örömmel gondolunk mi is István király emlékére és az orosz ortodox egyház millenniumi ünnepére. Külön örülünk, hogy hazánkban az állam és egyház kapcsolata erősödőben van, szolgálatunk keretei pedig annyira bővültek, hogy komoly feladat a tartalommal való kitöltése. Örömünkhöz tartozik, hogy egyre őszintébben, igazabban folyik a belső dialógus egyházunkban. Örömmel vesszük, hogy a gyermekek és ifjúság közötti szolgálatunk is erősödőben van, és örömmel hallottunk könyvkiadásunk idei gazdag tervéről is. Előttünk álló feladataink ez volt az értekezlet második csomópontja. Megjegyzem, hogy az örvendetes tény ugyanakkor előttünk álló feladat is, hogy egyházunk megújultan szolgálhasson az evangéliummal és végezze segítő szolgálatát ma társadalmunkban. Mindezen túl van azonban most néhány konkrét előttünk álló feladat is. Az egyik a Teológiai Akadémia építése, annak befejezése. Az építkezés tervszerűen halad - hallottuk. Feladatunk ennek támogatása. Tudjuk, hogy egyházunk vezetősége az idén is offertó- riumot kért ennek az ügynek támogatására minden gyülekezettől. Kiemelkedő feladat az Evangélikus Gimnázium megvalósításának ügye. Ebben a kérdésben értekezletünk átalakult „fasori gimnáziumi bizottsággá” mondotta valaki tréfásan. Amiről most a konkrét tárgyalások folynak: hogyan lehetne 1989 őszén megnyitni a gimnáziumot és fokozatosan fejleszteni azt. A pillanatnyi feladatunk itt: nyilatkozni gyorsan gyülekezeteink áldozatkészségéről. Május végéig vátjuk a felajánlásokat és bízunk abban, hogy azok méltók lesznek a kezdeti lelkesedéshez. Szeretnénk egész egyházunkat e feladat mögé tömöríteni, csak így valósulhat meg álmunk, hogy a fasori gimnáziumban egyházi, ugyanakkor hazafias és színvonalas tanítás és nevelés folyjon. Feladataink közé tartozik a közegyházi járulékok emelése, rendezése is. Az esperesi kar - látva, hogy Országos Egyházunknak is nagyobb támogatásra van szüksége a megnövekedett feladatokban - úgy gondolta jónak, hogy ha abban az irányban indulunk el, hogy a megnövekedett feladatok megnagyobbodott terheit, tehát a közegyházi járulékokat, egyházmegyék között és egyházmegyéken belül is arányosítva és testvéries megbeszélések útján fogjuk elosztani. Gondjainkról sem szabad hallgatni, ezek is előkerültek. Megrázó beszámolókat hallottunk Budapestről, Békéscsabáról és Debre-. cenből a Romániából áttelepültek nehézségeiről, támogatásukról. A kelenföldi gyülekezetben eddig 600 ember fordult meg kéréssel és gyors segítséget kapva. Gyülekezeteink segítsége is egyre határozót-. tabban kialakul ebben a vonatkozásban is: pénzben, ruhában, de lelkipásztori, testvéri szóban és segítésben is. Jobb lenne persze, ha megszűnnének a menekülés okai, egyházunk ebben a' vonatkozásban is kész és szeretne lépéseket tenni. De most segíteni kell. Hallottunk olyan tervről is, hogy üres lelkészlakásban össze fognak gyűjteni gyermekeket Romániából táborokba, hogy ott tanulhassanak és frissülhessenek egyaránt. Gondjaink közé tartozik - és jelenleg itt talán mélyponton vagyunk - a megüresedő lelkészi állások betöltése. Ezekre a kérdésekre már a délutáni órákban került sor, amikor az esperesek kerületenként beszélték meg az egyházmegyék kérdéseit, előkerültek gyülekezetek gondjai is. Most szükség volna a levelező tanfolyamot végzettek segítésére nemcsak Budapesten, hanem vidéken is, és biztos, hogy ők készek a segítésre. De jó lenne, ha gyülekezeteink tudatosabban hordoznák a lelkészutánpótlás kérdését Isten színe előtt. Örvendetes tények, feladatok, gondok kerültek felszínre, kava- rodtak a beszélgetésben. A találkozó pozitívuma volt, hogy az előadók rövidre fogottan mondták el előteijesztésüket időt hagyva és meghallgatva mindenkit, aki kérdezett, hozzászólt. S miközben egyre világosabb lett, hogy öröm, feladat és gond együtt van egyházunk életében, együtt alkotja annak életét, a kép csak így, ilyen „tarkán” igaz és őszinte, mégis egyre jobban erősödött bennünk a nyitó igeolvasás egyik mondata: Szolgáljatok az Úrnak örömmel! K. L. Nyugatnémet evangélikus diakóniai vezető látogatása Május 7-13. között látogatást tett egyházunkban Helmut Essen evangélikus lelkész, a Lippe- Detmoldi Tartományi Egyház diakóniai vezetője, feleségével együtt. Május 8-án részt vettek a nógrádi gyülekezet templomszentelési hálaadó ünnepségein. A következő napokban meglátogatták a Budai Szeretetotthonok Központját, látogatást tettek a Teológiai Akadémián, valamint a templomát építő siófoki és a lelkészlakást építő érdi gyülekezetben. Dr. Nagy Gyula püspök-elnök május 9-én fogadta a nyugatnémet diakóniai vezetőt, és beszélgetést folytatott vele a két egyház életéről és diakóniai munkájáról. Búcsú Lauha finn püspöktől Aarre Lauha, Helsinki nyugalmazott püspöke május 3-án, 81 éves korában meghalt. Szomorúan vettük a hirt, hiszen vele igaz, melegszívű, őszinte barátunk távozott. A hetvenes évek elején járt először nálunk feleségével együtt és igen megszerette hazánkat és egyházunkat, őszinte becsülője és segítője volt törekvéseinknek, kapcsolatainknak buzgó támogatója. Felesége néhány évvel megelőzte férjét, Lauha azóta visszavonultan élt, de változatlanul dolgozott. 1929-ben avatták lelkésszé. 1938-ban ótestameptumi írásmagyarázatból doktorált. Helsinkiben az egyetemen 1939 óta dolgozott, előbb mint a bibliai nyelvek segédtanára, majd az ótestamentu- mi tudományok tanszékvezető tanára. Helsinki püspökévé 1964- ben nevezték ki. 1972-ig szolgált nyugalomba vonulásáig. Sokáig a magyar stipendiánsoknak is otthont adó Konvikti vezetőtanácsának elnöke volt, Hat évig a Koti- maa főszerkesztőjeként működött. A KIÉ világtanácsának tagja volt s a finn KIE-nek (NMKY) évtizedeken át elnöke. Számtalan egyházi bizottság tagja, létrehozója, vezetőjeként volt ismerős. Teológiai irodalmi működése rendkívül széleskörű. Mind helsinki otthonában, mind lohjai nyaralójában mindig szívesen látott vendégek voltunk. Emlékét Isten iránti hálával őrizzük. K. E. Megemlékezés dr. Káldy Zoltán sírjánál (Folytatás az 1. oldalról) viszont vezessenek abba az irányba, ahogyan az apostol mondja „.. .mint bölcs építőmester, alapot vetettem, de más épít reá”...„az Istentől nekem adatott kegyelem szerint”. Az Istentől nekünk adott kegyelem szerint, amit ő elkezdett mindazt a jót építsük tovább. Dr. Harmati Béla püspök megemlékezése után a Lutheránia férfikara szolgált, majd felcsendült a gyülekezet ajkán szép énekünk, ja Győzelmet vettél, ó, Feltámadott! Ezt követően sírjánál a püspök özvegye, dr. Káldy Zoltánná tette le az emlékezés virágait, majd koszorút helyezett el egyházunk, a magyarországi egyházak, állami és társadalmi szervek képviselői. A Magyarországi Evangélikus Egyház és a két egyházkerület nevében dr. Fekete Zoltán országos felügyelő, dr. Nagy Gyula püspökelnök, dr. Harmati Béla püspök és dr. Frenkl Róbert kerületi felügyelő, az Állami Egyházügyi Hivatal Az Országos Elnökség elhelyezi koszorúját Fotó: Batár B. nevében Miklós Imre államtitkár és dr. Vass György főelőadó, a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsa nevében dr. Tóth Károly püspök, ökumenikus Tanács elnöke, Lehel László főtitkár és Aranyos Zoltán zsinati főtanácsos, a Hazafias Népfront elnöksége és az Országos Béketanács nevében Sebestyén Nándorné, az OBT tiszteletbeli elnöke, Juhász Róbert a HNF Országos Tanácsa osztályvezetője, a Magyarok Világszövetsége nevében Brutyó János főtitkár-helyettes koszorúzott. A szülőfalu, Iharosberény gyülekezete nevében az egyház- község elnöksége helyezte el koszorúját. Végezetül a jelenlevő gyülekezet elénekelte a Himnuszt, X
