Evangélikus Élet, 1988 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1988-05-22 / 21. szám
Evangélikus Élet 1988. május 22. 01 jAs Egyházművészeti ABC GYERMEKEKNEK Lk 24,33-35 Új lendülettel - Jézus, aki Leikével mozgósít „Még abban az órában útra keltek hát, ás visszatértek Jeruzsálembe, ahol egybegyúlve találták a tizenegyet és a velük levőket... elbeszélték, ami az úton történt, és hogy miként Ismerték fel őt a kenyér megtöréséről.” Valóban cserben hagyta volna Jézus az emmausi tanítványokat, és cserben hagy minket is, akik ugyancsak kénytelenek vagyunk elviselni, hogy nem láthatjuk Mesterünket? A két tanítvány viselkedése- mást mutat: nyoma sincs a csalódottságnak, sőt ellenkezőleg, valami fantasztikus erő mozgósítja őket, s újra útra kelnek. Pedig már este van, lábukban érezhették a megtett mintegy 12 km-es út fáradságát, de most mindez nem számit. Oda sietnek vissza, ahonnan eddig menekülni akartak, vissza Jeruzsálembe! Nem lehet várni reggelig, még ma este /heg kell tudnia a többi tanítványnak is: kivel találkoztak. Az evangélium, az örömhír továbbadásával nem lehet várni a „kedvező körülményekre”. Este, sötétben, fáradtan is útra kelnek, mert olyan erő hajtja őket, amit, Akit eddig még nem ismertek. Igaz, Jézus láthatóan nincs már mellettük, de Q nem is akarta sohasem „pórázon” vezetgetni tanítványait. Megmutatja az utat, az úti célt, ad útravalót, sőt útitársakat is, a többi a mi küldetésünk. S ezen a ponton válik pünkösdivé ez az időbelileg még az első pünkösd előtti történet. Hiszen, ami az emmausiakkal történik „kicsiben”, azt élik át húsvét után ötven nappal „nagyban” a tanítványok. Jézus Leikével mozgósítja őket, elűzi szívükből a csüggedés, a félelem sötét árnyait. Nem számít többé, hogy a „gyilkos" városban vannak, ahol Urukat keresztre feszítették, nem számit, hogy hallgatóságuk igencsak vegyes társaság, akiknek még nyelvét sem biztos, hogy ismerik, nem számít, hogy nincsen hivatalos képzettségük, „jogosítványuk” az igehirdetői szolgálatra. Isten Szentlelke elsöpör minden szorongást, gátlást, akadályt: Péter és a többiek bátran hirdetik a világtörténelem legnagyobb szenzációját: a megfeszített Jézus Krisztus feltámadott, ÉL! Hosszú utat tettünk meg az elmúlt hetekben, húsvét és pünkösd között. Lehet, hogy sokan még mindig a, két ünnep között élünk: hallottuk ugyan már sokszor, hogy Jézus él, de még soha nem volt bátorságunk másnak is elmondani ezt az örömhírt. Talán mi is még Emmaus felé baktatunk és nem tudunk mit kezdeni a húsvéti evangéliummal. De pünkösdkor különösen is lehet könyörögni azért, hogy a mi Urunk Szentleikével mozgósítson minket, ahogy szép pünkösdi énekünkben is kérjük: „Isten élő Lelke, jöjj, légy vezérem itt... Oldj fel, küldj el, tölts el tűzzel! Isten élő Lelke, jöjj, légy vezérem itt!” Gáncs Péter Kedves Gyerekek! A húsvéti fejtörőt sokan megfejtettétek, de nem sikerült mindenkinek rátalálni a helyes megoldásra, ezért azt most közöljük. Az első játékban arra a kérdésre: Ki ismerte fel a keresztre szegezett Jézusban az Isten Fiát? - a válasz: a pogány százados. A második játékban Jézus neveit rejtettük el. Ezek: Jézus, Emberfia, Názáreti, Úr, Király. Végül a harmadik játék jézusi parancsa: Új parancsolatot adok nektek, hogy szeressétek egymást A képesbibliát - Bibliai történetek gyermekeknek - Szabad- szállási Annamária nyerte, aki 3. osztályos és Kiskőrösön lakik. A könyvet postán küldjük ki. f PÜNKÖSD ' ÜNNEPE IGÉJE Jn 4,5-19.28-30 „Aki ebből a vízből iszik, meg nem szomjazik.” Pünkösd van. Ez az áldott ünnepünk arra emlékeztet bennünket, hogy Jézus Krisztus teljesítette ígéretét. Elküldte hozzánk hitet ébresztő, vezérlő Szendéikét. A Lélek azóta is köztünk van és ezt arról tudhatjuk, hogy elvezet bennünket is Istenvigéje kimeríthetetlen, üdítő és örökéletre tápláló forrásához. Az a . forráskút, amely mellett Jézus és a samáriai asszony beszélgetése elhangzott ma is megtalálható az egykori Sikem, a mai Nablus városa mellett. Sajnos nagyon sok forrásvíz apadt el az ember káros beavatkozásai folytán. Sőt azt is tudjuk, hogy az édesvízkészletek az egész lakott földön kimerülőben vannak. A meglevők között pedig egyre több a biológiailag, vagy vegyileg fertőzött. Meg kell hát gondolnunk, hogy hol és milyen vízből merítve oltsuk szomjunkat. A jó források vizét táblával jelzik, hozzájuk jelek irányítják a vándort, a turistát. Ma a Lélek ünnepén az igét megelevenítő Lélek Jézus Krisztushoz tanácsol bennünket. Mert a Lélek nem magát prédikáltatja, hanem Jézus Krisztusról tesz tanúságot nekünk. Aki az evangélium forrásából merít, aki benne Jézus Krisztusra rátalál, azt olyan érzés hatja át, mint azt a vándort, aki egészséges és üdítő vizű kútra lelt. A Lélek ahhoz a Jézushoz vezet, aki élő és örök életre buzgó forrásvíznek mondja magát. Ugye mi emberek nemcsak a kristálytiszta forrásvízre szomjazunk, hanem a jó szóra, a békességre, a szeretetre is. Szomjazzuk a nehéz, döntő kérdésekben eligazító szót, szomjazunk a megpróbáltatásokban is biztató szóra. Minden lélek mélyén ott a kiolthatatlan vágy és szomjúság Isten után is. Mint ahogy Ady mondja versbefoglalt személyes vallomásában: „.. .A sorsom: menni, menni,'menni S az álmom: az Isten. Vele szeretnék találkozni...” Jézusnál nemcsak a samáriai asszony találta meg ezt az örökéletre buzgó forrásvizet, de mindannyian is reá találhatunk a Lélek vezetésével. Isten Lelkének harmatja üdítsen fel bennünket is és segítsen' aírar bógy ini is továbbadói legyünk a Jézusra talált szív békességének, örömének és annak a szeretetnek, amit tőle kaptunk. Mert a Lélek ünnepén, az egyház születése napján eszünkbe juttatja igénkkel a Lélek a küldetésünket is. A samáriai asszony még vödrét is a kútnál hagyva sietett be a városba, hogy ott elhíresztelje, miként találkozott a Messiással. Egyszerű bizonyságtevő szolgálatával sokakat vezetett őhozzá. Használjon fel a Lélek bennünket is eszközéül. Madarász István IMÁDKOZZUNK Köszönjük Szentlélek Isten, hogy ma is Jézushoz vezetsz minket, hogy nála élő vízre leljen szomjas lelkünk. Köszönjük bűneink bocsánatát, a békességet és az üdvösséget, mit Jézusnál kaptunk. Használj fel bennünket is eszközeidül. Ámen Kettős tüzes lángnyelvek: Szentlélek jelképe Az első pünkösdkor, a világba való belépése alkalmával különös csodával kezdte a Szentlélek közöttünk a munkáját. Kettős tüzes nyelvek alakjában, mintegy hatalmas szélzúgással szállt le az apostolokra. E csodának az volt a következménye, hogy az apostolok különböző nyelveken szólották. A- bábeli nyelvzavarnak mintegy ellentéte volt a pünkösdi csoda. A bábeli sokaság égre törő nagyra- vágyással égig érő tornyot akart építem. Isten azonban megzavarta a nagyravágyók törekvését. Összezavarta nyelvüket, érthetetlenné tette beszédüket és szétszélesztette őket. Az első pünkösdkor maga Isten építette meg a mennyet és a földet összekötő anyaszentegyhá- zat. Olyan nyelvet adott az apostoloknak, melyet minden népből való ember megértett. A tűz a Bibliában az isteni jelenlét kifejezője. A templom égőáldozati oltárán Isten állandó imádásá- nak jelképéül a tűznek folyton égnie kellett. Mivel ezt a tüzet először Isten maga gyújtotta meg, nem volt szabad máshonnan vett tűzzel helyettesíteni. Mert az ember Istent csak azzal tisztelheti, amit Istentől nyert. A tűz a Bibliában gyakran jelképezi magát Istent és az ő uralkodását. Sokszor a tűz Isten ítéletének eszköze. De a tűz nemcsak eszköz az Isten kezében, hanem egyben jelképe és kiábrázolása az 0 lényének, vezető és oltalmazó uralkodásának, szentségének. E tűzzel jelképezett szentség tisztító hatású. Keresztelő János, aki vízzel keresztelt, arról tett bizonyságot, hogy az utána jövő, nála hatalmasabb Krisztus ke- resztsége a bűntől való megtisztít- tatás és a Szentlélek kiárasztása az emberben. A 245. énekünkben így imádkozunk: „Szentlélek, Lelke Atyának s Fiúnak, Jöjj, sebes zen- dülő szélszámyakon! Gyűljön ki lángod bennünk, mint kigyúltak Kettős tüzes nyelveid egykoron !...” Túrmezei Erzsébet VÁRJUK SZENTLELKEDET! Vízhiány... fertőzött vizek. Jó az évezredes csodáról énekelni, amikor megitatni a szomjasakat kősziklából forrás fakadt... s mai csodákra várni. Élő Jézus, legyen, ahogy ígérted! Ejtsenek ámulatba minden népet a vizek új csodái! ' ' Ha aki szomjazik, hozzád siet, Te ma is adsz neki élő vizet. S ha hisz Tebenned; • leikébe árasztod Lelked, és belsejéből élő víz folyamai ömienek. A sivatagban források fakadnak, . s amerre az élő viz buzog, árad, oázis támad mindenütt, szerte a Földön. Add Lelkedet, hogy áradjon, ömöljön, élessze fel az elepedteket, halálra váltakat! Áradjon az irgalom szeretet, amerre szerte a világon ezer meg ezer új forrás fakad! Várjuk a vizek új csodáit. Várjuk Szentlelkedet! V ______________________________J QQ Bibliai eredetű szállóigék, szólásmondások, közmondások QQ Csizmadia Károly gyűjtése „Ne ölj!” (Miit. Ált ill A másik ember - mi magunk vagyunk Érdekes és értékes könyvet tett le Csizmadia Károly nyugalmazott mosonmagyaróvári református esperes-lelkész a hazai keresztyén egyház, a társadalom asztalára. Nemcsak a megjelent könyv jelent örömöt, hanem az is, hogy az érdekes mü a Hazafias Népfront Győr-Sopron megyei Bizottsága kiadásában jelent meg. Szerzőnk arra a hatalmas feladatra vállalkozott, hogy összegyűjtse nyelvünknek azokat a szállóigéit, szólásait és közmondásait, amelyeknek - látása szerint - bibliai eredete van Valljuk, hogy nyelvünk különösen drága ajándéka Istennek. Őrizzük és vigyázzunk rá! Nemzeti életünkkel összenőtt, beszédünk és gondolkodásunk drága kincse. Nyelvünk az előttünk élt magyarok leikével átitatott drága örökség, az utánunk élő magyarokra átszármaztatandó „szent muzsika”. A Biblia szövege nagyon mélyen belegyökerezett magyar nyelvünkbe. Nyelvünk, és ennek nyomán gondolkodásunk át és át van szőve a Biblia képeivel, szállóigévé magasztosult mondanivalónkkal. A Halotti beszéd, nyelvemlékeink különös zengésű és hangulatú szavai és mondatai óta, Ady Illés szekerén át mai költőink bibliai eredetű szólásai és szóképei bizonyságai annak, hogy nyelvünk élő organizmusában ott él a Biblia szövege. Képek, hasonlatok, velős mondások, erkölcsi útmutatást adó kijelentések belekerültek szókincsünkbe és akarva-akaratlanul nyelvünkben bibliai „igéket” használunk. Valóban hatalmas ereje van a Kijelentés könyvének! Csizmadia Károly szorgalmas kereséssel és nagy szeretettel gyűjtötte össze a könyve címlapján szereplő Vizsolyi Biblia ősi szövege alapján az 570 szállóigét, szólásmondást és közmondást. A Biblia könyvei sorrendjében szedte össze nyelvi, kifejezésbeli anyagát. A hasznos irodalmi kimutatásban utal a hasonló nem-bibliai gyűjteményekre és közli a könyv teljes szállóige-szólásmondás tartalmát. A gyűjtemény 215 oldalon, röviden és szellemesen ismerteti a bibliai eredetű közmondásokat, szólásokat - és minden esetben közli, idézi a Biblia szószerinti szövegét -, íráshelymegjelöléssel. íme egy ótestamentumi példa: „101. Isten szeme mindent lát. - Isten előtt más az érték, mint az ember előtt. Az ember a külsőt nézi. Isten azonban a belsőt is látja: agyunk titkos gondolatait, és szívünk rejtett érzéseit is. Az Úr azonban monda Sámuelnek: Ne nézd az ő külsejét, se termetének nagyságát, mert megvetettem őt. Mert az Úr nem azt nézi, amit az ember, mert az ember azt nézi, ami szeme előtt van, de az Úr azt nézi, ami a szívben van.” (lSám 16,17) Egy másik példa a könyv II. részéből, az újszövetségi gyűjtésből: „466. Aki megdob kővel, dobd vissza kenyérrel!” - A rosszat jóval kell visszafizetni. A gonoszt jóval kell meggyőzni. Bölcs tanácsokat ad a Biblia. Talán ilyen tanácsok példájára alakult ki ez a közmondás: Aki megdob kővel, dobd visz- sza kenyérrel!” - Ha éhezik a te ellenséged, adj ennie, ha szomju- hozik, adj innia... Ne győzettessél meg a gonosztól, hanem a gonoszt jóval győzd meg.” (Rm 12,20.21) A könyv olvasása szellemi gazdagodást jelent. Azonkívül, hogy bibliai ismereteket nyújt, segít gondolataink tiszta, képies és tömör kifejezésében, a szép és igaz magyar nyelv használatában és megbecsültetésében. Különben is mindennapi kenyerünk a nyelv - mint az ige is. Ez a nagyszerű gyűjtemény legyen áldás gondolkodásunkban, mindennapi beszédünkben, és még szolgálatunkban is!-yJ Ikerfilm: apa és fia történetét - tragédiáját -, s közvetve Magyarország történelmének tragikus két őszét ábrázolja „A másik ember" című filmjében Kása Ferenc. Az első rész 1944-ben játszódik, a második Tizenkét évvel és legalább két-három történelmi korszakkal később. Az a közös gondolat, amely - a főszereplők családi közösségén túl - egybekapcsolja a két filmet, az egyforrású ikerfilmet: aki fegyvert fog, lemond eredendő emberi jogáról, hogy természetes halállal haljon meg, potenciális gyilkos vagy potenciális áldozat lesz; éppen ezért rá kell döbbennünk: a másik ember mi magunk vagyunk, ha egymást öljük, valójában önmagunkat pusztítjuk. Természetesen a történelem mást bizonyít, vagy legalábbis mást látszik bizonyítani. A film második felében vitatkozik is a fiúval (az 1944-ben menekülés közben meghalt, szökött katona fia, 1956-ban egyetemista) a szerelmese: az események kellős közepén nem lehet filozofálni, „Petőfi sem filozofált” - érvel. A lány döntése könnyebb és emberibb, ő orvostanhallgató, fehér köpenyt ölt és segíteni akar - mégis lelövik, méghozzá orvul. Következik-e ebből, hogy aki nem akar potenciális gyilkos lenni, megmarad potenciális áldozatnak? Igen; potenciálisan, lehetségesen bárki lehet áldozat, a szándék egymagában kevés az életbenmaradáshoz békés, szabad élet kell. Ez a film, és világhírű rendezője: Kosa Ferenc ezért küzd a művészet eszközeivel. Hatalmas tabló ez a film, kétrészes hősi eposz, noha éppen hősei nincsenek, csak emberek vannak benne, igaz emberek; és embertelenek is, ezek ellenhősök. Lehet-e puszta igazsággal eredményesen szembeszállnia az embernek a kiszolgáltatottsággal, a kényuralommal, a cselvetéssel, az árulással, a halálthozó véletlennel? Nem lehet. De lehet! Kell! E film főszereplői nem hősök, hanem gondolkodó emberek, élet- és igazságszeretők, lehetséges (és valóban) áldozatok. A róluk szóló, megrázó film mégis hősköltemény, eposz, amelyben ugyan sok a gondolkodó és gondolkodtató részlet, a „filozofálás”. Persze: ha az emberiség többet gondolkodna és kevesebbet fenyegetné most már önnön fennmaradását is, ha mindenki fölismerné, hogy a másik ember mi magunk vagyunk, akkor igaz, békés, szabad, emberséges lenne a világ s reményteli az élet. Egymás megbecsülésére int filmjével Kosa Ferenc. Igazmondó mű ez, még ha a történelemben emberkéz által nagyjából annyian pusztultak is el, mint ahányan ma élnek a Földön. Erőszak erőszakot, halál halált terem. Az élethez élni kell és nem ölni. , Zay László
