Evangélikus Élet, 1988 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1988-05-08 / 19. szám
Evangélikus Élet ‘ 53. ÉVFOLYAM 19. SZÁM 1988. MÁJUS 8. HÚSVÉT UTÁN 5. VASÁRNAP ORSZÁGOS EVANGEUKUS HETILAP ÁRA: 5,50 Ft ■ N Tanulj meg Istenhez kiáltani, nem pedig önmagadban csüggedezni... gondolataiddal magadat emészteni s töprengve kutatni, hogy miként szabadulhatsz meg. Minek az örökös siránkozás: jaj nekem ?! jaj nekem ?! Isten akarva akarja, hogy nyomorúságodat elébe tedd, ne pedig saját nyakadban cipeld, magadat marcangold s gyötörd vele, mert ezzel egy bajból kettőt, tízet, sőt százat csinálsz. LUTHER V ___________________________________ Im ádság imádságért „Istennel imádságban beszélhetek.” „Az imádság ajándékában párbeszéddé válhat kapcsolatunk az Istennel.” „A keresztyén ember egyik életjele az imádság.” „Luther a keresztyén ember »lélegzetvételének« nevezte az imát.” - Ezeket és ehhez hasonló válaszokat hallhattunk a közelmúltban konfirmandusainktól, amikor vizsgájuk alkalmával a lelkészek - többek között - az imádkozásról faggatták őket. Milyen gazdag tartalmú, biztató tanítása is van egyházunknak az imádkozásról. S most Rogate vasárnapján szomorúan, de tárgyilagosan mégis azt kell megállapítanunk, hogy korunk nem az imádkozás kora. Fogynak az imádkozok és halványodik az imádkozás jelentősége. Minél zajosabbá válik az élet, annál inkább szűkül a „csendes órák” köre. S ha néha mégis akadna egy-egy, az ember azt kérdezi: minek? Hiszen úgy látja, hiábavaló az imádság, mert a fejünk felől a vész nem múlik el, a bajok nem csökkennek, életünk végéig, utolsó csepp vérünkig küz- denünk kell a végzet ellen. Elfelejtjük, hogy csak az tud igazán küzdeni, bölcsen szólni, hasznosan cselekedni, aki állandó beszélő viszonyban van az Istennel. Kari Heim írja: „Az imádság legerősebb emberei az egyház történetében egyúttal mindig a cselekvés legerősebb emberei voltak.” Kevesebb nyüzsgésre és több imádságra lenne szükség az igehirdetési- és hallgatási alkalmakra való felkészülésnél, betegek ápolásánál, gyermekeink nevelésénél, hivatásunk végzésénél. Annál is inkább, mert való igaz, hogy minden keresztyén ember megfárad olykor a hitben, s ennek következtében szolgálata is erőtlenebb és hatástalanabb lesz. Csak a kitartó imádság hozhat felfrissülést! A kitartó imádkozáshoz pedig gyermeki bizalom kell. Az a tudat, hogy érdemes imádkozni, mert Isten Atyánk nekünk, aki soha nem ad követ kenyeret kérő gyermekeinek, sem kígyót, amikor éhesek. S annak megtapasztalása, hogy érdemes imádkozni, mert noha én csak földi jókat kérek általában, Isten azzal válaszol, hogy a Lelkét adja ajándékul. Hiszen az imádkozásban Istennel találkozunk, aki maga az Örök Szeretet. Az igazi imádság mindig a teljes békesség, biztonság, hazaérkezettség élményét nyújtja, a tékozló fiú élményét. Azt, hogy bűneink ellenére sem vagyunk a hiábavalóság porában, hanem Isten kezében vagyunk. De az igazi imádság - az Isten felé fordulás mellett - mindig a világ és az emberek felé fordulást, a testvériesülést is munkálni igyekszik bennünk. Ezért Kedves Olvasóm! ha azt akarod, hogy több legyen a földön a szeretet, nagyobb a békesség, ha azt akarod, hogy ez a világ megtartassák, akkor buzgóbban imádkozz. Ha pedig úgy érzed, hogy még csak a keresztyén életút legelején tartasz, ezért még nem tudsz imádkozni, belefáradtál és már nem tudsz imádkozni, mert elfogyott a hited, az erőd, akkor először azért könyörögj Istenhez, hogy tanítson meg imádkozni! Imádkozó készségünk megszerzése, felfrissítése pedig soha sem lehet időszerűbb, mint éppen most az imádkozás vasárnapján. „...Tégy szájjá, hogy Meghallgatómra válhass, Szólaltass meg, hogy vélem szóba állhass. Hozzád jól és egyre jobban, Megérezzem, hogy szíved visszadobban. Csak erre kérlek Téged, semmi másra: Taníts engem hivőn-imádkozásra...” (Berde Mária: Imádság imádságért) Lászlóné Házi Magdolna Stálsett LVSZ-főtitkár Budapesten Dr. Gunnar Stálsett az LVSZ főtitkára április 24-25-én rövid látogatást tett Budapesten. Április 24-én találkozott dr. Nagy Gyula püspök-elnökkel és megbeszélést folytatott a Lutheránus Világszövetség és Magyarországi Evangélikus Egyház közötti együttműködésről, a Végrehajtó Bizottság etiópjai üléséről és más időszerű kérdésekről. Április 25-én hétfőn dr. Stálsett főtitkár látogatást tett az Állami Egyházügyi Hivatalban, ahol Miklós Imre államtitkár fogadta Sarkadi Nagy Barna általános elnökhelyettes és Bai László főosztályvezető kíséretében. A megbeszélésen részt vettek dr. Nagy Gyula püspök-elnök és dr. Görög Tibor az LVSZ új Európa-titkára. EVANGÉLIZÁCIÓ GYENESDIÁSON A DIAKÓNIA IRÁNT ÉRDEKLŐDŐK ÉS AZ EBBEN A MUNKÁBAN ÁLLÓK SZÁMÁRA. 1988. június 20-23-ig. JÉZUS HÍV! AZ EVANGÉLIZÁCIÓ jún. 20-án (hétfő) 18,00 órától - jún. 23-án (csütörtök) 15,30 óráig tart. - Részvételi díj: 700,- Ft, - amit a helyszínen kell fizetni. Jelentkezni lehet — május 31-ig - a következő címre: Budai Evangélikus Szeretetotthon - 1029. Budapest - Bá- thori L. u. 8. A PROGRAMBÓL: Reggeli áhítatok: ISTEN ELINDUL ÉRTÜNK - (Deme Dávid), Esti áhítatok: JÉZUS „ÉLETRE” HÍV - (Missura Tibor) Délelőtti előadások: MENE, MENE, TEKEL, UFARSZIN? Délutáni előadások: ŐRIZD AZ ÉN JUH AIM AT! (Az előadásokat: Dr. Harmati Béla, Dr. Androka Rudolf, Bálint Éva, Bo- zorády Zoltán, Csizmazia Sándor, Széli Bulcsu és Tekus Andrásné tartják.) Esti fórumok: Bemutatkozás - „Háttértanulmány” - „Jövőkutatás”. Bibliakörök témája: ÁTOK, VAGY ÁLDÁS? Fiatalok jelentkezését váijuk a gyülekezetekből és Szeretetintézményeink- ből. Sze r kesztö vá I tozás Mint lapunk olvasói a Sajtótanács ülésének beszámolójából már értesültek, május kezdetétől változás történt az Evangélikus Élet felelős szerkesztői tisztségében. Búcsúzunk a távozó szerkesztőtől, és bemutatjuk lapunk új szerkesztőjét. Lehel László 1948-ban született Szekszárdon, Budapesten a Teológiai Akadémián folytatott teológiai, az Eötvös Tudományegyetemen, majd Stras- bourgban egyházszociológiai tanulmányokat, és 1979-ben Budapesten megszerezte az újságírói diplomát is. 1980-tól Dunaharaszti lelkész, ahol a gyülekezet 1983-ban templomot épített. 1985-ben vette át az Evangélikus Élet szerkesztését. Egyúttal a Sajtóosztály kiadó- hivatalának megbízott vezetője is. Nemzetközi munkássága: Keresztyén Békekonferencia, az Európai Kisebbségi Evangélikus Egyházak Kommunikációs Bizottsága, Európai Információs Ökumenikus Munkaközösség. A hazai Egyházközi Békebizottság titkára annak alapításától kezdve (1983). Nevéhez fűződik az Evanglikus Élet új formában és szines, sok képpel, gaz-- dagított megjelenése. Köszönjük eddigi szolgálatát, és Isten áldását kérjük széles körű hazai és nemzetközi ökumenikus munkásságára a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa főtitkári tisztségében! * * * * * Tóth-Szöllős Mihály esperes, lapunk új szerkesztője írásain keresztül is jól ismert lapunk olvasói előtt. Született 1925-ben Budapesten. A Fasori Evangélikus Gimnáziumban végezte középiskoláit, majd a soproni Hittudományi Karon készült fel a lelkészi szolgálatra. 1947 óta áll gyülekezeti szolgálatban. Az 1984-es budapesti Evangélikus Világgyűlés szervezője, háznagya volt. 1987-ben a Déli Egyházkerület püspökjelöltje. Jelenleg a Bács-Kiskun Egyházmegye esperese. 1943-1947 között az akkori Evangélikus Élet szerkesztőségében dolgozott, részt vett az Evangélikus Családi Lap készítésében is. Sok éven keresztül számos cikket, tanulmányt írt az Evangélikus Életbe és a Lelkipásztor szakfolyóiratba. Mint kecskeméti lelkész, eddig is tevékenyen részt vett a kecskeméti Petőfi Nyomdában készülő lapunk kiadásában. Mint kifejezte, folytatni kívánja lapunk friss, eleven szerkesztését. Reménységgel és áldást kívánva tekintünk új, felelősségteljes szolgálatára. * * * A Sajtótanács április 15-i ülése - megköszönve az Evangélikus Élet szerkesztésében az elmúlt években részt vett dr. Karner Ágoston, dr. Rédey Pál, dr. Selmeczi János és dr. Vámos József sokéves munkatársi szolgálatát - a következő új szerkesztőbizottságot választotta meg a szerkesztő munkatársaiul: Fábiny Tamás (gyermek és ifjúsági rovat), Gáncs Aladár (zenei rovat), Gáncs Péter (gyülekezeti élet és diakóniai munka), dr. Reuss András (teológia), Szentpétery Péter (egyházi külügyi rovat), Veöreös Imre és dr. Foltin Brúnó (kulturális rovat). Isten áldja meg egyházi lapunk folytatódó, további szolgálatát! SUOMI KÉK EGE ALATI- Finnországi útinapló I Mikkeli újgótikus stílusban - a múlt század végén épült - dómtemploma Szikrázó napsütésben, sötétkék ég alatt tűnnek fel repülőgépünk ablakából Suomi hófödte erdői, hóval borított, befagyott számtalan tava. Itthonról április 7-én tavaszi virágzásban indulunk. Északon a késői tél fehér szépsége, fagyos lehellete fogad. Hét év után, Vikström érsek tavalyi látogatásának viszonzására, látogattunk újra feleségemmel a testvéri Északra, ahol gazdag, színes program várt bennünket. Helsinki Első nap: finn-magyar fogadtatás a repülőtéren, vacsora Vikström érsek, Kansanaho püspökék és Risto Cantell érseki titkár társaságában. Második nap: reggel kilenckor indul a napi program. Találkozunk a Finn Egyház Külügyi Hivatala vezetőivel, Kortekangas tampered püspökkel, Sinnemáki főtitkárral, Risto Lehtonennel, a finn egyházi segélyszervezet vezetőjével, és másokkal. Hosszú megbeszélésünk témái : a 31 magyar és 41 finn testvér- gyülekezet kapcsolatai, sokszintű találkozásaink bővítése, a Lutheránus Világszövetség jövője. Délben interjú a Finn Rádióval, majd sajtókonferencia egyházi és világi lapokkal (a Kotimaa két hosszú cikkben is tudósított a találkozásról). Egyébként a rádió és a sajtó érdeklődése mindegyik városban kísért bennünket. Mi érdekli ma a finneket országunk és egyházunk életéről? A gazdasági-társadalmi változások, egyházunk belső élete, a Teológiai Akadémia és az Evangélikus Gimnázium, a női lelkészek szerepe (a finn egyház zsinata 1986 őszén 87 : 21 arányban fogadta el a nők lelkésszé avatását, most történtek az első felszentelések, s hamarosan többszáz női lelkésze is lesz a Finn Egyháznak). Igen nagy érdeklődés kísérte mindenütt az Erdélyből áttelepülők helyzetét és egyházaink segítségét. Lehtonen helsinkü püspök és munkatársai ebédjét, köszöntését követően a Magyar Nagykövetség ünnepi fogadására került sor, mintegy nyolcvan finn és magyar vendéggel, a Finn Egyház sok vezetőjével, régi finn barátainkkal, helsinkii magyarokkal. Húsz fiatal teológus is meghívást kapott a baráti fogadásra. Hargita Árpád nagykövetünk nagyszerű munkát végez a két testvérnép kapcsolatai ápolásában. Vikström érsek őt is meghívta feleségével a turkui találkozásra. Este Mártii Voipioval, a finn-magyar egyházi kapcsolatok finn „nesztorával”, volt külön tárgyalásunk, majd kétórás találkozás „Magyarország fin»-barátaival”, köztük Nikolainen püspökkel, tiszteletbeli doktorunkkal, Anna-Maja RaittUa költőnővel, dr. Molnár Rudolfékkal és sok más, kedves régi és új barátunkkal. Oulu Az oului dóm Finnország egyik északi központja, nagy egyetemi város. Egyórás repülőút után baráti fogadtatás a repülőtéren, majd dr. Arvi Seppönen püspökhelyettes, régi barátunk, otthonában. Harmadik nap: Risto Laittila fiatal lelkész magyarul vezet végig minket Oulu nevezetességein. Természetesen hosszú sajtókonferencia, de végre délután már szabadabb program, és este baráti beszélgetés, forró szauna Seppäne- nék otthonában. Negyedik nap: vasárnapi találkozás reggel a helyi lelkészekkel, istentiszteleti szolgálat a hatalmas oului dómtemplomban. Igehirdetésemet magyarról finnre Risto Laittila tolmácsolja. Ugyanakkor az egész országból összegyűlt, mintegy háromszáz süketnéma és vak egyháztag számára jelbeszéddel és Braille-vakírással történik a tolmácsolás. Megrendítő volt átélni a 'süketnémák és vakok karjaikkal, kezeik mozgásával kifejezett, néma' „éneklését”. Az úrvacsoraosztást és az ároni áldást magyarul végeztem, a finn lelkésztestvérek mellett. Ézután finn magyartanárokkal találkoztunk „kirkkokah- vi” (istentisztelet utáni baráti együttlét) keretében a dóm-gyülekezet házában. Délután és este barátainkkal ismét kötetlenebb a prográm. Beszélgetéseink fő témái : a női lelkészek szolgálata egyházunkban, és a siófoki új templom és parókia építése (Oulu négy gyülekezete már a második százezer márkás adományt adta erre a célra). Ötödik nap: látogatás a pöspök- helyettessel a pöspöki házban (Rimpiläinen püspök éppen Izraelben járt), majd a négy oului gyülekezet központjának, hivatalainak és a munkaágak tevékenységének megtekintése következett. Közben vakítóan sütött a nap, de lábaink alatt ropogott a jég és hó, és éjjel — 15 fokra süllyedt a hőmérő. Közel van az Északi Sarkkör Oulu- hoz! Baráti ebéd, búcsúzás a repülőtéren oului barátainktól. Irány Turku, az érseki székhely, ismét a finn Délen. (Folytatás a 3. oldalon)
