Evangélikus Élet, 1988 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1988-04-17 / 16. szám
Evangélikus ÉletJ 53. ÉVFOLYAM 16. SZÁM 1988. ÁPRILIS 17. HÚSVÉT UTÁN 2. VASÁRNAP ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP ÁRA: 5,50 Ft---------------------,----------------------------------------------------------------„A z én Uram Jézus Krisztus az egyetlen pásztor, én meg, sajnos, az elveszett juh vagyok, aki elkószált a tilosba. Tele vagyok szorongó nyugtalansággal. Szíves örömest megtérnék s boldog megnyugvás volna tudni, hogy kegyelmes Istenem van. De hiszen lm’ Krisztus éppen úgy vágyódik énutánam, mint ahogy én kívánkozom őhozzá. Én azon töprengek, gyötrődve, hogy miként juthatnék hozzá, ó meg szintén nem kíván egyebet, minthogy magához visszavigyen."... Olthatatlan szerelemmel van irántunk. Fussunk hát hozzá boldog örömmel s maradjunk is nála. LUTHER _________________________________________________________ Sa jtó vasárnap Egyházunk rendje szerint a húsvét utáni 2. vasárnap offertóriuma a sajtó céljait szolgálja. Ez alkalommal megkérdeztük milyen körülmények között történik egyházi kiadványaink tárolása és szállításra történő előkészítése? Érdeklődésünkre elmondták, hogy elkészült a Sajtóosztály új és korszerű raktárhelyisége. Több hónapos belső felújítási munkák után elkészült a Déli Egyházkerület tulajdonában lévő Puskin utcai épület alagsorában a Sajtóosztály új és egységes raktárhelyisége. Áz elmúlt évtizedekben a Sajtóosztály kiadványait - épületen belül - különböző helyeden tárolták. Az új raktárhelyiség a Sajtóosztály tulajdonában lévő eddig is használt pincehelyiségek felújítása és egybenyitása után kerülhetett kialakításra. A korszerű és áttekinthető tárolás egyben a kiadványok szállítását, postázását, rendezését is megkönnyíti. - k Folytatódnak az egyházi fórumok A balassagyarmati, orosházi és budapesti fórum után az idei esztendő első ilyen jellegű találkozójára április 30-án Pécsett de. 9 órai kezdettel kerül sor. A találkozón szolgálnak dr. Harmati Béla püspök, dr. Frenkl Róbert egyházkerületi felügyelő, Sólyom Károly esperes és Balikó Zoltán pécsi lelkész. A délelőtti téma Egyházunk mai kérdései lesz. Délután Egyházunk mai szolgálata a társadalomban és a világban témakör kerül megbeszélésre. Az egyházi fórumra elsősorban a Tolna-Baranyai, valamint a So- mogy-Zala megye Baranyához közel eső részéről jövő gyülekezeti tagokat és érdeklődőket váiják. 30 éves a Keresztyén Békekonferencia EGYHÁZUNK KEZDETTŐL FOGVA részt vett a Keresztyén Békekonferencia munkájában. Mégpedig igen sok szellemi energiát fektetett be ebbe a szolgálatba. Püspökök, professzorok, esperesek, lelkészek hosszú sora adta oda erre a célra tudása, hite, energiája legjavát. A harminc év minden nemzedéke részt vett és részt vesz ebben a munkában. Jellegzetesen kollektív szolgálatról volt és van szó, nem is említünk ezúttal neveket, mert amit készültünk, írtunk, előadtunk,, tolmácsoltunk, az mind egybefolyt a nagy ügy közös szolgálatába. AMIKOR AZ ALAPÍTÓK 1958-ban először hívták össze Prágába a Keresztyén Béke-Világgyűlést, a korszak ütőerén tartották kezüket. Sok keresztyénnél előbb ismerték fel, hogy a népek békéje évszázadunk első számú témája kell, hogy legyen, és kiemelték, hogy ez az egész ökumené egyházai számára olyan kihívás, amit nem lehet meg nem hallani. Ami akkoriban még egyáltalában nem volt magától értődő, arra ma a föld minden részén keresztyének milliói mondanak igent. A KERESZTYENEKNEK ÉS AZ EGYHÁZAKNAK békemegbízatásuk van. Az evangélium üzenete nemcsak az egyes ember és Isten kapcsolatára vonatkozik, nemcsak a lelki vagy a túlvilági élet, hanem a világ népeinek együttélésére is tartozik. Mindez először a KBK tanítása volt, de most már egyre inkább az ökumenikus keresztyénség meggyőződésévé lesz. A KBK-ban és a keresztyén teológiában is egyre inkább felismert igazsággá válik, hogy a békeüzenet központi helyet foglal el Jézus Krisztus evangéliumában, a békemunka tehát a keresztyén egyházak legitim feladata1. Az emberiség történelmének ebben a kritikus állapotában ez minden hívőnek, egyénileg és testületileg is, középponti tevékenysége. A BÉKE TEOLÓGIÁJÁNAK, akár bármi másnak nevezzük - maga a megnevezés csak mellékes kö* rülmény - fontos az, ahogyan a KBK a békével és igazságossággal összefüggő problémákat az evangélium fényében értelmezte és értelmezi. Az atomkorszak problematikája a keresztyén hit és élet egészének az összefüggésében érthető meg. A jelenlegi ökumenikus vita abba az irányba mutat, hogy elítéli, erkölcsileg tarthatatlannak jelenti ki a nukleáris fegyverkezési hajsza egészét, az elrettentés rendszerét, mert ha az egész világ nincs biztonságban, nem lehetnek biztonságban az egyes nemzetek sem. Biztonságot csak a közös felelősség nyújthat. A MEGFÉLEMLÍTÉS politikájáról a KBK világos állásfoglalással képviseli a keresztyének és egyházak meggyőződését, hogy az nemcsak etikai szempontból gonosz, hanem azért is megengedhetetlen, mert feltételezi a potenciális ellenségről, hogy elsőnek ő fog támadni, ezáltal bizalmatlanságot és feszültséget plántál az államközi viszonyokba, és a népek között is elhinti az elidegenedés és bizalmatlanság magját. A „megfélemlítés” politikája egyre több anyagi és egyéb áldozatot követelve fokozza a fejlődő országok kizsákmányolását és még elmaradottabbakká teszi őket az iparilag fejlett országokhoz képest. A KÉTHARMAD VILÁG kifejezés Indiából származik, s úgy akarja kijavítani a „harmadik világ” elnevezést, hogy itt az emberiség kétharmadáról van szó, s nem a harmadsorban megjelölhető világról. A KBK mindig erőteljesen képviselte, hogy az emberi lelkiismeret nem nyugodhat bele abba, hogy sok millió afrikai, ázsiai, latin-amerikai ember hal meg éhség és nyomor következtében, él írástudatlanul és teljes elmaradottságban. 800 millió ember az „abszolút szegénység” határán él. A KBK sok-sok konferencián, tanulmányban, felszólalásban rámutatott arra, hogy nekünk keresztyéneknek aktív részt kell vállalnunk ezeknek a kérdéseknek a megoldásában. A SZÍNESBŐRŰEKET lehet látni más egyházi világszervezetekben is, és illik is szerepeltetni őket. De ott a jelenlétük inkább formális. A KBK-ban azonban otthon vannak. Itt azok vannak együtt, akik teológiai és politikai meggyőződésükből küzdenek a gyarmatosítás minden maradványa ellen, a fejlődő népek teljes felszabadulásáért, gazdasági kiszolgáltatottságuk megszüntetéséért. A HARMINC ÉVES Keresztyén Békekonferenciának már egyháztörténeti és teológiatörténeti jelentősége van, mert világkorsza- kunk legdöntőbb kérdéseben, az atomháború, a leszerelés, a nemzetközi enyhülés kérdésében mindig a keresztyén lelkiismeret békét építő törekvéseit szolgálta. Elsőnek mondott ki igazságokat. Bátran mert a béke kérdésére koncentrálni akkor is, amikor gyanúsításnak és félremagyarázásnak volt kitéve. De nemcsak a múlt felé lehet összegezni a KBK eredményeit, hanem a jövő felé is van célkitűzése, feladata, szolgálata, aminek fontosságát az adja meg, hogy hozzáadja szellemi erejét az emberiség jövőjének munkalásához! Ottlyk Ernő Közgyűlést tartott az Ökumenikus Tanács Megemlékezések - Lehel László az új főtitkár A Budapest-kelenfÖldi gyülekezeti teremben március 29-én tartotta az ökumenikus Tanács közgyűlését, melyen megemlékezett az Egyházak Világtanácsának 40. évfordulójáról és a Keresztyén Békekonferencia 30. évfordulójáról. Mindkét megemlékezést dr. Tóth Károly református püspök tartotta. - Lapunkban külön cikkben emlékezünk a KBK 30. évfordulójára. Az ökumenikus Tanács közgyűlése foglalkozott István király halálának 950. évfordulójával kapcsolatos megemlékezésekkel. E kérdésben külön ünnepi nyilatkozatot fogadott el. Kovách Attila református püspök beszámolt a Mi Atyánk és az Apostoli Hitvallás egységes magyar nyelvű szövegét előkészítő bizottság üléséről. A közgyűlés az előkészített szöveget továbbította a tagegyházaknak, további véleményalkotások végett. (Áz első közös szöveget a 3. oldalon közöljük.) Az Ökumenikus Tanács elnöke bejelentette, hogy az Orosz Orthodox Egyház millenniumával kapcsolatos magyar kiadvány megjelenése május közepére várható. A továbbiakban a közgyűlés a főtitkár javaslatára az ökumenikus Tanács keretén belül két új - Ifjúsági és Női - bizottságot hozott létre. Személyi kérdésekben is döntött az Ökumenikus Tanács. Dr. Görög Tibor hamarosan kezdődő genfi szolgálatai miatt megüresedett főtitkári helyre az ökumenikus Tanács közgyűlése egyhangúlag Lehel László lelkészt, az Evangélikus Élet eddigi felelős szerkesztőjét választotta meg. A kinevezés április elsejétől lépett életbe. (Ugyancsak április hónapban kerül sor az Evangélikus Élet új főszerkesztőjének a megválasztására.) A közgyűlésen igét olvasott és imádságot mondott dr. Tóth Károly püspök és Hecker Frigyes szuperintendens. Ünnepi nyilatkozat I. István király halálának 950. évfordulóján A Keresztyén Békekonferencia munkabizottsági ülése Budapesten tartotta ülését március 21. és 25. között a Keresztyén Békekonferencia vezető testületé, a munkabizottság. A tanácskozás befejezését követő sajtókonferencián Tóth Károly református püspök, a békekonferencia elnöke összegezte az ötnapos munka eredményét. Lubomir Mirejovsky, a békekonferencia főtitkára szólt a tanácskozáson született fontos határozatokróL A munkabizottság deklarációt fogadott el a közel-keleti helyzetről, támogatva a palesztinok elidegeníthetetlen jogát, hogy saját hazájukban éljenek. A határozat bírálóan foglalkozik a délafrikai helyzettel is. A bizottsági ülésen részt vevők két levelet is megfogalmaztak, Mihail Gor- bacsovhoz és Ronald Reaganhez címezve. Gratuláltak az egyezmények megkötéséhez, s reményüket fejezték ki, hogy folytatják az enyhülés felé vezető tevékenységüket. Az ülés határozataira visszatérünk. Elhunyt Timkó Imre Dr. Timkó Imre, hajdúdorogi görög katolikus megyés püspök, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és az Országos Béketanács tagja, a Magyar ENSZ-Társaság alelnöke 88 éves korában, súlyos betegség következtében elhunyt. Dr. Timkó Imre halálával a magyar egyház egyik kiemelkedő vezetője, az állam és az egyházak kapcsolatait ápoló egyházkormányzó, a békéért és a nemzet egységéért következetesen munkálkodó közéleti ember, ökumenikus lelkületű egyházvezető, nagy műveltségű tudóstörténész távozott az élők sorából. Egyházunk elnöksége táviratban fejezte ki részvétét. Dr. Timkó Imre temetése nagy részvét mellett 8-án volt Máriapó- cson. A Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsa örömmel üdvözli „A Szent István Emlékbizottság” felhívását első királyunk halála 950. évfordulójának méltó megünneplésére. Mi, az Ökumenikus Tanács közösségében élő egyházak kegyelettel emlékezünk országépítő I. István királyunkra, aki páratlan politikai képességeivel megszervezte az első magyar európai államot. Személyében a régi nagy keleti uralkodók szervező készsége és Európa magas kultúrája ötvöződött, ámikor létrehozta a maga idejében legkorszerűbb politikai, társadalmi rendszert, a feudális keresztyén államot. Ezzel népünket betagolta Európa művelt nemzeteinek sorába, jó viszonyt szerezve szomszédainkkal. Megszüntette a felbomláshoz vezető törzsi széthúzást és megteremtette az egységes magyar nemzet alapjait. Áz István király által létrehozott államrend hosszú évszázadokon át magyarságunk megmaradásának záloga lett. Hasonló tisztelettel emlékezünk meg arról a tettéről is, amellyel I. István királyunk a magyar népet a keresztyénségre térítette. Első nagy királyunk politikai és vallási reformja elválaszthatatlan egymástól. A magyarság csak úgy maradhatott meg Európa szívében <- keresztyén népek szomszédságában hogy maga is keresztyénné lett. István király nagy érdeme, hogy úgy vette át mind a keresz- tyénséget, mind a feudális államrendet, hogy közben nem törölte el sajátos nemzeti vonásainkat. így kezdettől fogva népünk történelmi küldetésévé lett a magyarság és az európaiság, ami az egyetemes emberi gondolkodás élvonalához való igazodást jelenti. Mi evangéliumi keresztyének is magunkénak tekintjük első nagy királyunk életművét, akinek kora a legnagyobbaknak kijáró „Szent” megtisztelő címet ajándékozta. Mi is annak a kelet-nyugati szakadás előtti egyház örökösének valljuk magunkat, amely István idejében Magyarországon létrejött. Időszerűségében, forradalmiságában, keresztyén célkitűzéseiben példának tekintjük I. István királyunkat és nemzedékét. Örömmel ünnepeljük egész népünkkel és katolikus testvéreinkkel Szent István király életművét. Felhívjuk az Ökumenikus Tanács tagegyházait, hogy vegyenek részt az állami és társadalmi szervezetek által rendezett ünnepségeken. I. István király vallásos tiszteletét a római katolikus egyház belső ügyének tekintjük. Tagegyházaink kegyelettel és tisztelettel veszik körül I. István királyunk emlékét, de ez a kegyelet a protestáns tagegyházak részéről semmiképpen sem jelenti a szentek és ereklyék vallásos kultuszát, amely idegen a protestáns teológia elveitől és gyakorlatától. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa I. István király halálának 950. évfordulójára külön ünnepi megemlékezést tart és felhívja a tagegyházakat a méltó ünneplésre. Meggyőződésünk, hogy ez a közös ünnep erősíteni fogja nemzeti egységünket és készségünket időszerű feladataink megoldására.
