Evangélikus Élet, 1988 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1988-03-13 / 11. szám
ri» r ~\ ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP 53. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 1988. MÁRCIUS 13. BÖJT 4. VASÁRNAPJA ÁRA: 5,50 Ft V Cseppenként folyik a hajóba a víz, ha ki nem merítgetjük, a hajó elsüllyed. Úgy a szívünkbe beszivárgó vétkekben is elsüllyedünk, ha idejében ki nem irtogatjuk azokat. Augustinus _________ h '______________________________________) \ A FASORI EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM ÚJJÁSZÜLETÉSE ELŐTT Száznegyven éve Örömöt keresünk, még ha a böjti utat járjuk is. Ha bármennyire tudjuk is, örömünk csak múlandó és töredékes lehet, örömöt keres szívünk és lelkünk, ezért akarunk találkozni veled, Istenünk, örülni szeretnénk, azért igyekszünk házadba. Utánad vágyódunk, mert na* gyobb öröm számunkra egy nap színed előtt, mint ezer másutt. Mindent megtettél örömünkre - együtt valljuk az énekköltővel. Házad ajtaja nyitva áll előttünk. Elindulhatunk. Találkozhatunk veled. Megérezhetjük, hogy jelen vagy templomodban. Megszólítasz, és megismerjük hangodat. Táplálsz és erősítesz testeddel és véreu- del. Köszönjük, hogy nem vonod meg tőlünk. Testvérek várnak hajlékodban, s mi otthon érezhetjük magunkat közöttük. Okunk van az örömre. örömöt tanulunk nálad. Tanulnunk kell, mert az öröm nem adottságunk. Nélküled hideg, száraz, kietlen és örömtelen az életünk. Köszönjük, hogy erre a vándorútra értünk küldted Jézust. A lénye, a puszta jelenléte örülni tanít minket. Szeretnénk jó tanítványai lenni. Örömöt, látunk nálad, Istenünk. örömöt látunk Jézus arcán. Fény és meleg lett osztályrészünk, amint belépett világunkba, a halál, a gyűlölet, a reménytelenség és a félelem völgyébe. Örömöt szeretnénk látni, ne vond meg tőlünk. örülnünk kell. Csak örülhetünk közelében, mert tudjuk, néha látjuk és tapasztaljuk is, hogy ereje legyőz minden szenvedést, letöröl minden könnyet, táplál és vigasztal minket. Örömünk teljessé válik. Ezt a mostanit, a töredékesei és homályosat teljes öröm váltja majd fel országodban, amikor többé nem kőből épült templomban, hanem színed előtt magasztalunk téged. Tudjuk, hogy utunk a maradéktalan öröm felé a veled való találkozás felé visz.Szenteld meg böjti utunk itt-ott felszikrázó örömét! Hints fényt utunkra országodból, a teljes öröm országából. Add kezünkbe és add szívünkbe a negyedik böjti zsoltárt, a nyolcvan negyediket! Taníts a negyedik szóra: a böjti út nem a szomorúság, nem a könnyek és nem a bánat útja. A böjti úton öröm is terem. Szabóné Mátrai Marianna akadálya egy evangélikus gimnázium újraindításának. Mivel a volt fasori gimnázium épületében működő Országos Pedagógiai Intézet létszáma kisebb lesz, lehetőség nyílik a gimnáziumi épület egy részének átadására; távolabbi cél az Intézet fokozatos áthelyezése más épületbe. Addig a fokozatosan kiépülő evangélikus gimnáziumnak és a Pedagógiai Intézetnek átmenetileg egy épületben kell majd működnie. Az állam és az egyház közös bizottságot alakít az épület átadásának előkészítésére. Fasori tradíciók - új kezdet Az újjászülető Fasori Evangélikus Gimnázium reménységünk szerint Egyháztörténelmi jelentőségű események részesei voltunk az elmúlt napokban. Hosszú és türelmes előkészítés, tárgyalások és tanácskozások után fontos döntések születtek. Megnyílt az út egyházunk számára, hogy a nagy múltú Fasori Evangélikus Gimnázium utódaként a híres-szép fasori egyházi épülettömbben újra megszervezhessük és majd megindíthassuk egyházi középiskolánkat. sor” erősen budapesti súlypontú gimnázium volt, addig az új „Fasorinak - lévén majd egyetlen egyházi gimnáziumunk - országos evangélikus középiskolának kell lennie, idővel kiépülő kollégiummal, meleg otthonául vidéki evangélikus fiainknak és leányainknak. Még hatalmas feladatok előtt Ahhoz, hogy mindez mielőbb valósággá váljék, három nagy feladatot kell közös erővel megoldanunk. Az első és legközvetlenebb feladat a fasori gimnáziumi épület egy részének átvétele egyházi használatba. A második a régi, közben megváltozott épület átalakítása és a tantermek, könyvtár, a legmodernebb felszerelésű szertárak és más helyiségek berendezése a gimnázium céljaira. A harmadik a gimnázium fokozatos kiépítése és anyagi fenntartásának megszervezése egész egyházunk áldozathozatalával. Mindez *- az Evangélikus Gimnázium Bizottság legutóbbi ülésén ismertetett szakértői jelentések sze; rint - sok-sok millió forintot jelent, a mai gazdasági helyzetben és más kötelezettségeink mellett. Lássunk a hit értelmes józanságával (Lk ev. 14,28-30): mindez rendkívüli erőfeszítéseket kíván, időt igényel és csak hitünk áldozatával, egész egyházunk összefogásával valósítható meg. S ami a legfontosabb: az új Fasori Gimnázium megszervezését, a Az előzmények Egyházunk történelmi jelentőségű kulturális hazai szolgálata és neves iskoláink sokévszázados tradíciói ellenére három és fél évtizeden keresztül nem volt saját középiskolánk. Egyedül a hazai történelmi egyházak közül. Pedig az 1948-as Egyezmény erre -nekünk is lehetőséget adott. Köztudott, hogy 1952- ben az akkori Bányai Egyházkerület vezetősége mindkét budapesti evangélikus gimnáziumunkat (Fasor és Deák tér) átadta az államnak. A római katolikus, református és zsidó gimnáziumok mellől évtizedeken át hiányzott az evangélikus gimnázium; csak volt diákjai emlékezetében élt. Az elmúlt évek során egyre erősödött a törekvés hazai egyházi közvéleményünkben, de a külföldön élő, volt fasori diákok - közöttük Nobel- díjas tudósok - részéről is a híres gimnázium feltámasztása iránt. Ez nem volt egyszerű feladat. Hiszen a régi gimnáziumi épületet - tulajA gimnázium Gorkij fasori homlokzata szükséges lelki, szellemi és anyagi feltételek megvalósítását nem várhatjuk másoktól! Sem az államtól, sem a külföldi egyházaktól és adakozóktól. Bizonyos, hogy tőlük is kapunk segítséget. De egyházunk középiskoláját egyházunk egészének kell áldozatos szívvel megszerveznie és fenntartania! Csak így érdemeljük meg az új evangélikus gimnáziumot. Ha lesz majd hitünk, erőnk, hűségünk ezeknek a hatalmas feladatoknak a megvalósítására. Híveink áldozatán múlik az Evangélikus Gimnázium megvalósulása Most már, hogy az álmok a valóság körvonalait kezdik felöltem, valóban minden gyülekezetünk és minden evangélikus hívünk összefogásán múlik, hogy lesz-e újra „Fasori Evangélikus Gimnázium” fiaink, leányaink és unokáink, a jövő evangélikus nemzedékei, nevelésére. Egyházunk püspökei az elmúlt napokban fordultak éveleji körlevelükben az Országos Presbitérium határozata értelmében minden lelkészünkhöz és gyülekezetünkhöz, híveinkhez, kérve válaszukat és felajánlásaikat az Evangélikus Gimnázium megindításához és fenntartásához. Bizalommal, reménységgel várjuk egyházunk, gyülekezeteink, hiveink segítő válaszát és cselekedeteit! Odakint friss tavaszi szelek indulnak. Közeledik Húsvét, Krisztus feltámadásának, az új életnek ünnepe. A Lélek szele fúj egyházunkban is. Jelek kellenek? Megújult a Budai Szeretetotthon. Épül az új Teológiai Akadémia, a szép új siófoki templom. Újjászületik a halálos veszélybe került soproni nagytemplom. És most, íme, mozgásba jött az új Fasori Evangélikus Gimnázium ügye is! Isten kegyelmesen új kezdés lehetőségét adta egyházunknak ezen a területen is, annyi idő után. Most már valóban imádságainkon, hitünk válaszán és hűségén, egész egyházunk összefogásán múlik, hogy az álmok valósággá legyenek, és a Fasori Evangélikus Gimnázium majd újra megnyithassa kapuit. Dr. Nagy Gyula lobbant fel Pesten a márciusi forradalom lángja. A „márciusi ifjúság” fellépése tűzbe hozta az egész város népét, zászlójára tűzve a szabadság jelszavát. Ha' akkor nem is úgy fogalmaztak, mint ma, de a sok évszázados elnyomás, megalázottság és minden joguktól való megfosztás után egy nép követelte magának a szabadságot, jogot és igazságot! Kevesebbért nem mozdult volna meg az egyetemi ifjúság és az egész diákság és nem tudta volna magával ragadni a városi polgárságot épp úgy, mint a föld népét, parasztokat és jobbágyakat. A bőrükön érzett igazságtalanság, jpgvesztettség, megaláztatás elszenvedése után elemi erővel tört ki belőlük a vágy a szabadság és az emberhez méltó élet után. Ne feledjük el, hogy a teljes szabadságról volt szó 48. márciusában: szólás- és sajtószabadság, jobbágyok felszabadítása, a megbélyegző megkülönböztetések eltörlése mellett a vallás szabad gyakorlásáért vívott harc is céljához ért, amikor az 1848. XX. te. kimondta a „vallások közötti egyenlőséget és viszonosságot". Ma emlékezünk! A márciusi ifjak tettei, a túlerővel levert szabadságharc népünknek mindenkor erőt adott. Ezt az ünnepet, mint a magára talált nép, a kivívott szabadság ünnepét ünnepeljük. Kevés csupán emlékeznünk! Keresnünk kell, miként lehetünk méltó örökösök, méltók ahhoz a szabadsághoz, melyért e hazában annyi vér folyt. Miközben a szabadságharc hőseinek emlékhelyet készülünk állítani, - és ebben a közös feladatban mi evangélikusok is jó szívvel és jó hazafiak módjára hozzuk meg áldozatunkat, - ugyanakkor valljuk azt, hogy becsületes munka, tiszta erkölcs, önzetlen tettek az egész közösségért, tanulás és minden szinten a minőség emelése teszi hitelessé a „márciusi ifjakra" és tetteikre való emlékezésünket. Tóth-Szöllös Mihály A templom és gimnázium épülettömbje donjoga fenntartásával - az egyház szerződésileg átengedte használatra az Országos Pedagógiai Intézetnek. Ez a nagy intézmény több mint három évtized óta működik az épületben. Egyházunk legfelső kormányzó testületé az Országos Közgyűlés - az egyházi vezetőség javaslatára - 1986 őszén szakértői bizottságot küldött ki az újraszervezés lehetőségeinek megvizsgálására. Ugyanakkor kérést intéztünk a Művelődési Minisztériumhoz a fasori gimnáziumi épület visszajuttatása ügyében. Égyházunk Országos Presbitériuma pedig 1987 novemberében híveinket és minden gyülekezetünket hitből fakadó, komoly anyagi áldozatvállalásra hívta fel a saját egyházi középiskoláért. Megnyílik az út Ilyen előzmények után került sor a valóban történelmi jelentőségű, magasszintű megbeszélésre a Művelődési Minisztérium és a Magyarországi Evangélikus Egyház között. Dr. Köpeczi Béla miniszter kifejtette, hogy állami részről nincs Foto. Öéttar a nagymúltú „fasori tradíció” folytatója, ápolója lesz. Ugyanakkor új kezdést, megújulást is jelent. Miben folytatódnak a „Fasor” nagy tradíciói? Először is abban, hogy ezzel a középiskolájával egyházunk,' hűen sokévszázados hagyományaihoz, . az egész magyar kultúrát és társadalmunk mai életét kívánja gazdagítani. Aztán abban is, hogy képzett, hívő evangélikus értelmiséget kíván nevelni egyházunknak és népünknek. De nem utolsó sorban abban is, hogy gim- - náziumunk jelentős segítséget ad egyházunknak a lelkészi utánpótlás és a világi vezetők képzése, nevelése területén. Mindhárom feladat rendkivüli jelentőséggel bír. Miben „új kezdet” a reménységgel várt „új Fasor”? Abban, hogy egyesíteni kívánja magában a Deák téri leánygimnázium, a volt soproni evangélikus líceumgimnázium és más egyházi gimnáziumain^ értékes örökségét is. Abban, hogy képzett, hívő férfiakat és nőket is kíván nevelni majd egyházunknak és társadalmunknak. Végül abban is, hogy míg a régi „FaFontos tanácskozás a Művelődési Minisztérium és az Evangélikus Egyház képviselői között a Fasori Evangélikus Gimnázium ügyében Rendkívüli jelentőségű tanácskozásra került sor a volt Fasori Evangélikus Gimnázium újraindítása ügyében február 19-én, a Művelődésügyi Minisztérium épületében. Állami részről dr. Köpeczi Béla művelődési miniszter, dr. Stark Antal államtitkár és dr. Véghelyi József minisztériumi főosztályvezető vettek részt a tárgyaláson. Az Evangélikus Egyház képviseletében dr. Nagy Gyula püspök-elnök, Farkasházi Ferenc és dr. Frenkl Róbert egyházkerületi felügyelők, valamint dr. Luthár Jenő jogtanácsos voltak jelen a megbeszélésen. A miniszter bejelentette, hogy az 1948-as Egyezménynek megfelelően állami részről nincs akadálya az evangélikus egyházi gimnázium újraszervezésének és fokozatos kiépítésének. A püspök örömmel üdvözölte a miniszter bejelentését. Utalt az evangélikus egyházi iskolák történelmi szolgálatára az elmúlt évszázadokban. Szólt arról, hogy erős törekvés nyilvánul meg egyházunkban a nagymultú Fasori Gimnázium újra-megnyitása iránt, s ennek kedvező a visszhangja az itthoni és külföldi szélesebb közvéleményben is. Mivel a fasori egyházi épületek gimnáziumi részét az egyház még 1953-ban szerződésileg átadta használatra az Országos Pedagógiai Intézetnek - s azóta is annak használatában van -, megállapodás született a fasori volt gimnáziumi épület fokozatos átadásáról. A fasori épület átadásával kapcsolatos kérdések megvitatására és az átadás ütemtervének kidolgozására közös bizottság alakul, amelyben képviselteti magát a Művelődési Minisztérium, az Állami Egyházügyi Hivatal és a Magyarországi Evangélikus Egyház. A bizottság végzett munkájáról legkésőbb 1988. június 30-ig tesz jelentést. Böjti utak IV.
