Evangélikus Élet, 1988 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1988-02-21 / 8. szám
Evangélikus 'Élet ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP 53. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 1988. FEBRUÁR 21. BÖJT ELSŐ VASÁRNAPJA ÁRA: 5,50 Ft Az ördög művészete ebből áll: a hitből hitetlenséget, a bizalomból bizalmatlanságot, a nyugalomból félelmet, a védettségből gondot formál. Mert ő kezdettől fogva embergyilkos. Isten ereje ezzel szemben a felépítésben, gyógyításban, bizalom ébresztésben, megelevenítésben mutatkozik meg. W. J. Ohler Ülést tart az Evangélikus Gimnázium Bizottság A Magyarországi Evangélikus Egyház Evangélikus Gimnázium Bizottsága dr. Fekete Zoltán országos egyházi felügyelő elnökletével február 23-án, kedden ülést tart az Országos Egyház Üllői úti tanácstermében. Az ülésről részletes beszámolót közlünk lapunkban. Böjti utak I. Sötétek, ridegek, veszélyesek, magányosak. Szombat esti, sötét, budapesti, utca. Rohanó autók fénycsávái pásztázzák a majdhem éjszakai, fekete sötétséget. A lám- . pák villanó fényében törékeny kis gyerektest suhan, szinte kígyózik át az úttesten. Életveszélyes! - süvít át az agyakon, és lábak mozdulnak fékpedálok irányába. Egyáltalán mit keres itt ilyenkor? - dobol a fásultabb kérdés a veszély elmúltával. Hogy kerül ide? Hát senkinek se hiányzik? Senki se veszi észre, hogy üres az ágya? És én? Hogy kerülök késő este autólámpák villámfényébe? Dübörögnek jobbról és balról. Át kell jutnom? S ha nem sikerül? Ha nem vagyok elég ügyes? Ha már nem elég gyorsak a lábaim? És én? Én se hiányzóm senkinek? Nem veszik észre, hogy üres a helyem? Távollétem senkit sem nyugtalanít? Szombat esti, kihalt, sötét, budapesti utca. A fülemben kopog saját cipőm sarka. Ez az egyetlen zaj. Ijesztően hangos. Nedves lesz a tenyerem, száraz a torkom. Lépteimet sietősre fogom. Közben figyelek, hallgatózom. Már félek. Vad, kóbof kutyát látok egy útszéli kőben. Útonállót egy ártatlan kerítés- oszlopban. Már rohanok. Csak hazajussak! De mit keresek itt egyedül és védtelenül? Mit keresek itt bezárva saját, burjánzó félelmembe? Miért nem mond valaki egy nyugtató, kijózanító szót? Miért nincs mellettem senki? . Biztonságra vágyom. Toll- puha oltalomra. Páncél-kemény védelemre. És valakire, aki szá- montartja a lépteimet. Aki őriz. Feszülten figyeli járásom-kelé- sem, mint az irányítótoronyban a radar-ernyő világító pontocskáját. Féltve figyel, mint anya gyermekének lépteit. Őrzött útra vágyom. Engem óvó szemekre. Rám vigyázó kezekre. Fellapozom a böjti idő első zsoltárát, a kilencvenegyediket. Képei szinte rejtekhelyei vonnak körém. Böjti utak. Töröld el, Istenem a belém rögződött érzéseket: sötétek, ridegek, veszélyesek, magányosak. Taníts meg az első szóra, bármerre járjak: a böjti út őrzött út. Szabóné Mátrai Marianna MEGÁLLAPODÁS A GYÜLEKEZETI HITOKTATÁS BEVEZETÉSÉRŐL ÉS SZABÁLYOZÁSÁRÓL A Magyaroroszági Evangélikus Egyház Elnöksége és az Állami Egyházügyi Hivatal között folytatott tárgyalások alapján az alábbi megállapodás jött létre a gyülekezeti hitoktatás bevezetéséről és szabályozásáról: 1. A Magyarországi Evangélikus Egyházban az evangélikus hívők gyermekeinek vallásos nevelése, hittani, bibliai, egyháztörténeti oktatása céljából gyülekezeti hitoktatás tartható. 2. A gyülekezeti hitoktatás helye általában a templom, imaház, gyülekezeti terem, vagy szükség esetén olyan hivatalos egyházi helyiség, amelyben más gyülekezeti, kegyességi alkalmakat, ösz- szejöveteleket is rendeznek, (pl.: a lelkészi hivatal), illetve rendkívüli esetben, külön engedéllyel a parókia. 3. A gyülekezeti hitoktatást életkoroknak megfelelő csoportokban, szeptember és május között, heti 2 alkalommal egy-egy órában lehet szervezni, olyan időpontban, hogy az iskolába járó gyermekek tanulmányi rendjét és fegyelmét ne zavarja. 4. A gyülekezeti hitoktatásban való részvétel önkéntes, a távolmaradók felelősségre nem vonhatók, érdemjegyeket adni nem lehet. 5. Gyülekezeti hitoktatást az Egyház Elnöksége által alkalmasnak ítélt - általában lelkészi oklevéllel rendelkező személy végezhet. 6 A gyülekezeti hitoktatás tantervének és anyagának kidolgozásáról az Egyház Elnöksége gondoskodik. Az oktatáshoz alkalmazni lehet azokat a segédeszközöket, hittankönyveket, szemléltető eszközöket, amelyek az iskolai hitoktatásnál is megengedettek. Alkalmazhatók az egyházi szertartások során használt liturgikus tnódszerek. 7. A gyülekezeti hitoktatás helyét, időpontját, a csoportok számát, a hitoktató nevét a helyi lelkész minden év szeptember 30-ig írásban köteles bejelenteni a területileg illetékes helyi tanácsnál. Ez a megállapodás a kihirdetés napján lép hatályba. Budapest, 1988. február 5. Dr. Nagy Gyula Miklós Imre a Magyarországi államtitkár Evangélikus az Állami Egyház Egyházügyi püspök- Hivatal elnöke elnöke A soproni templom felújítási munkálatairól Az eddig elvégzett munkák II. A tetőszerkezet ideiglenes megerősítésével és a közvetlen életveszély elhárításával a gyülekezet az Országos Műemlékfelügyelőség Soproni Kirendeltségét bízta meg. Csak ezután lehetett szó a tényleges munkálatok megkezdéséről. Szabad kapacitás hiányában az OMF a további munkákat nem tudta vállalni s így a gyülekezetnek más kivitelezőt kellett keresnie. Mobilitásánál fogva a LŐ VER Építőipari GMK látszott erre a legalkalmasabbnak, aki a szerződések megkötése után a munkát megkezdte és mind a mai napig végzi is: A gyalogos közlekedés biztosítása érdekében járdák készültek el megfelelő biztonságot adó védőfolyosókkal. Megtörtént a teljes építési és tárolási terület CK lapokkal való lezárása s ezzel egyidőben megindult a folyamatos anyagbeszerzés. A legnagyobb veszélyt továbbra is a párkány és a tetőszer- kezet további mozgása jelentette az északi oldalon, ezért a képen is látható 22 m hosszú nehézállványzat készült el a következő lépésben. A nehézállványzat egyrészt aláfogja a párkányt, másrészt úgy lett kiképezve annak legfelsőbb szinte, hogy onnan a további munkálatokat végezni lehessen. Ezen a (Folytatás a 3. oldalon) FELHÍVÁS GYÜLEKEZETEINKHEZ ÉS LELKÉSZEINKHEZ Örömmel köszöntjük egyházunk és államunk újabb, fontos megállapodását az egyházi épületekben tartandó, rendszeres gyülekezeti hitoktatás rendjéről, a már rendezett iskolai hitoktatás lehetősége mellett. Ez az új megállapodás hónapok óta tartó tárgyalások eredménye. Hálásak vagyunk kormányzatunk készségéért és jóakaratáért a tárgyalások folyamán és a megállapodás aláírásáért. Az új megállapodás mind egyházunk, mind az állami hatóságok által jóváhagyott, biztosított kereteket ad ennek a fontos egyházi mun- kaágnak. Magában foglalja, hogy „a gyülekezeti hitoktatásban való részvétel önkéntes”, és közelebbi célja „az evangélikus hívők gyermekeinek vallásos nevelése, hittani, bibliai, egyháztörténeti oktatása". Fontosak azok a megállapításai is, hogy „a gyülekezeti hitoktatás tantervének és anyagának kidolgozásáról az Egyház Elnöksége gondoskodik. Az oktatáshoz alkalmazni lehet azokat a_ segédeszközöket, hittankönyveket, szemléltető eszközöket, amelyek az iskolai hitoktatásnál is megengedettek. Alkalmazhatók az egyházi szertartások során használt liturgikus módszerek" (tehát például'az egyházi ének, imádság, továbbá az istentisztelet és más egyházi cselekmények liturgiájának tanítása). Az Országos Presbitérium múlt év november 11-én tartott ülésén a püspök-elnöki jelentés kiemelten szólt a hitoktatás mai feladatairól: „Külön kiemelve szeretnék szólni egyházunk jövőjének egyik legfontosabb munkaterületéről, gyermekeink és fiataljaink keresztyén hitben való tanításáról és neveléséről. Hitoktatásunk az állammal kötött Egyezmény szerint két fő területen folyik: az iskolai hitoktatás és a gyülekezeti gyermek- és ifjúsági munka keretei között. Változatlanulfontosnak tartjuk az iskolai hitoktatást, és örülünk ennek az új lehetőségnek. Gyülekezeteink - elsősorban falusi gyülekezetek - egy részében aktiv, értékes iskolai hitoktatás folyik. Ugyanakkor sok helyen nem volt megfelelő keresztyén tanítás a gyülekezeti munka keretei között. Erre a jövőben sokkal nagyobb gondot kell fordítanunk, mielőbb kialakítva a gyülekezeti hitoktatás törvényes kereteit, átfogó tantervét, új és modern tankönyvek kiadásával és a katechetikai munka új módszereivel.” Az Országos Presbitérium ezen az ülésén a következő határozatot hozta: „Az Országos Presbitérium felhívja gyülekezeteinket az iskolai hitoktatás lehetőségeivel élésre ott, ahol a hitoktatásnak ez a formája eddig is megvolt. Ugyanakkor kéri egyházunk vezetőségét az állammal kötött új megállapodás keretében a gyülekezeti hitoktatás törvényes formáinak biztosítására, új hitoktatási tankönyvek kiadására és az új katechetikai munkamódszerek megismertetésére a hitoktatást végzőkkel." Az Országos Presbitérium határozata és a most aláirt „Megállapodás" alapján felhívjuk és kötelezzük minden lelkészünket a következőkre. Ahol az iskolai hitoktatás az állami rendelkezések szerint eddig is folyt, azt továbbra is igénybe vehetik és végezzék hűséggel. Ahol pedig a gyülekezetekben az evangélikus gyermekeknek csak egy kis része vett részt az iskolai hitoktatásban, vagy egyáltalán nem volt rendszeres hitoktatás, ott a „Megállapodás" rendelkezéseinek megfelelően készítsék elő és végezzék majd teljes hűséggel a gyülekezeti hitoktatást. A közeljövőben egyházi rendelkezések szabályozzák majd annak további részleteit. Az Országos Katechetikai Bizottság február 3-án dr. Harmati Béla püspök vezetésével megtartotta első ülését ebben a kérdésben. Május végén országos katechetikai konferenciát tartunk a lelkészek és hitoktatók részére. Egyházunk Sajtóosztályának munkatervében szerepel új hittankönyvek és hitoktatási segédeszközök kiadása is. Kérjük az egyház Urának áldását egyházunk szolgálatának erre a fontos munkaterületére és mindazokra, akik abban részt vesznek és szolgálatot végeznek. Mert gyermekeink, fiataljaink tanítása és nevelése hitünkben a keresztyén családokban, az iskolai és a gyülekezeti hitoktatásban egyházunk jövőjének, életének és társadalmunkban végzett szolgálatának egyik legfontosabb alappillére. Ne felejtsük Jézus végső parancsát és ígéretét mennybemenetele előtt: „ ... tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek; és íme, én veletek vagyok minden napon, a világ végezetéig” (Máté ev. 28,20). Országos Egyházi Elnökség A Déli Egyházkerület vezetőinek eskütétele Január 28-án, Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke előtt az Országház Nándorfehérvár termében tett esküt az alkotmányra dr. Harmati Béla, a Magyarországi Evangélikus Egyház Déli Egyházkerületének püspöke és dr. Frenkl Róbert, az Egyházkerület felügyelője. Az eskütételen jelen volt Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és dr. Nagy Gyula, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspök-elnöke. (MTI) Nemrégiben egy esetet olvastam valamelyik újságban. Amerikai cipőgyár küldött megbízottat Zimbab- wéba, hogy felderítse a cipő- forgalmazás lehetőségeit. Az ügynök alighogy odaérkezett, máris küldi megbízójának a táviratot: „Itt nincs semmi lehetőség, mindenki mezítláb jár.” A vállalat visszahívta emberét, és másik üzletszerzőt küldött Zimbabwé- ba. Ez is érkezte után nyomban táviratozott: „Hatalmas lehetőségek. Itt mindenki mezítláb jár.” Milyen különböző módon ítéljük meg az életet, annak elénk táruló lehetőségeit. Lánytestvérekre gondolok, akik rózsabokrot találnak. Az egyik letör egy szálat, hazafut, és csillogó szemmel kiáltja már a lépcsőről:- Anyám, gyere, nézd, milyen gyönyörű rózsa! Szagold meg! Törjél te is egyet! Akkor már a másik is fut utána, sírás fojtogatja, az ő kezében is rózsa.- Anyám, gyere, nézd, milyen borzasztó tüskék, tövisek, próbálj te is törni róla. Mennyire különbözők a szemeink, érzékszerveink, beállítottságunk. Az egyik csak töviseket talál, a másik csupa rózsát lát - ugyanazon a bokron. És nemcsak a rózsabokorral van így, hanem az élettel is. Hasztalan dolog bizonygatni a rózsák szépségét annak az embernek, aki tövisszúrásokkal megvérezte a kezét. ELŐ VIZ Zsoltármozaikok „... lehetetlen - lehetséges... Máté 19,26 És éppolyan hiábavaló a tövisek szúrósságával óvni az olyan embert, akit elbűvölt már a rózsák szépsége. Csoda-e, hogy a hitet is különböző módon ítéljük meg? A tudósok feltételezésnek veszik, ami esetleg kutatásra serkent függetlenül attól, hogy hoz-e eredményt vagy nem. Mások valóságnak élik meg, ami egész életüket megváltoztatja. A Jézus Krisztusban való hit - bár számrendszerbe nem tartozik és értelmi érvekre nem alapozható, ugyanakkor hatalmas erő, ami kitörölhetetlen nyomot hagy az ember életében. De - hogy a cipőhasonlatnál maradjak - a növekvő cipőméret gyakran kicsinyülő Istent jelent. A múlt évi konfirmandustáborban egy tamperei leány az esti tábortűznél elmondta, hogy gyermekkorában Isten lábnyomát olyan nagynak képzelte, hogy a főutcán egyik saroktól a másikig ért, de amint ő egyre nagyobb lett, Isten lábnyoma egyre kisebbedett szemében, s végül - még konfirmanduskora előtt - teljesen eltűnt. Isten lábnyomának eltűnése sajnálatos tévedésen alapul. Istenről mi gyakran emberi képet formálunk, amely nem bírja ki a gyermeki értelem lassú kibontakozását sem, hanem a gondolkodás tudatosulásával darabokra törik. A bokron, amelyen gyermekként mi csak a rózsában gyönyörködtünk, lassan a ... töviseket is meglátjuk. Ebben igazolódik a régi közmondás, hogy kiki azt talál, amit keres. Mindkét cipőgyári ügynök él tovább. Ugyanazon az életterületen, ahol az egyiknek semmi kilátása nincs, a másik elé korlátlan lehetőségek tárulnak. És mind a két szemlélet bennünk is meghúzódik. Bár mi már felnőttek vagyunk és nem hihetünk gyermékmódra, de ugyanazon a bokron mégis megtalálhatjuk a rózsát is. Hogyan? A Szentírás azt mondja: „Amiembereknél lehetetlen, az Istennél lehetséges" (Máté 19,26). Vagy másutt: „... aki Isten elé járul, annak hinnie kell, hogy Ő létezik, és megjutalmazza azokat, akik Őt keresik.” (Zsid 11,6). És még tovább: „Áldjad én lelkem az Urat, és el ne feledkezzél semmi jótéteményéről' (Zsolt 103,2) Nemde az életben végül is csak két kulcsszó van: az alázatosság és a hálaadás. Ez a megközelités teszi a lehetetlent is lehetségessé. Amikor alázatosan hajolsz meg Isten kikutathatatlan felsége előtt, és hálásan fogadod olykor érthetetlen jótéteményeit is, akkor egyszerre rányilik a szemed, milyen csodálatos boldogság lehetőségeit rejtette el Isten a te életedben is. Simo János Tahitié
