Evangélikus Élet, 1987 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1987-03-01 / 9. szám

, % Evangélikus Elet 1987. március 1. GYERMEKEKNEK Ismételjünk! 0 „Ismétlés a tudás anyja” - mondja egy régi közmondás. A bibliai történeteket is csak akkor ismerjük meg igazán, ha többször elismé­teljük azokat és elgondolkodunk rajtuk. Hogy erre lehetőséget adjunk, négy történet elbeszélése után ilyen ismétlést tartunk. Hogy ez az ismétlés alapos és hasznos legyen, mindenekelőtt olvassátok el még egyszer a kijelölt igerészeket és az Evangélikus Életben leirt elbeszé­léseket. Ezután próbáljátok meg felelni a kérdésekre. Minden történet­tel kapcsolatban három kérdést teszünk fel. Hogy a kérdésekre kőny- nyebben válaszolni tudjatok, minden kérdésre három-három feleletet adunk, amelyek közül természetesen csak az egyik helyes. Ezt kell kiválasztanotok. A helyes válaszokat küldjétek el az Evangélikus Élet Szerkesztősége elmére! Beküldési határidő március 10. A helyes megfejtők között a Szerkesztőség könyvjutalmat sorsol ki. ; 1. Miért volt Istennek kedvesebb Abel áldozata, mint Kain áldozata? 1 Ábel szép oltárt épített, Kain pedig csak hevenyészett oltáron áldo­zott. 2 Kain értéktelen gabonát, Ábel pe­dig a legszebb bárányát áldozta fel. X Ábel hitből, Kain pedig csak szo­kásból áldozott. 2. Kain azért követte, el a testvérgyil­kosságot, mert rossz tanácsadóra, az irigységre és a haragra hallgatott. Egy ószövetségi próféta Jézusról, az eljövendő Szabadltóról így prófétáit „így fogják nevezni: Csodálatos Ta­nácsos." Ez azt jelenti, hogy Jézus az igazi tanácsadónk, óreá kell hall­gatnunk. Ki ez az ószövetségi prófé­ta, aki így prófétáit Jézusról? 1 Ézsaiás. 2 Jeremiás. X Malakiás. 3. Abel kiontott vére Káinnak lelkiisme- ret-furdalást és gyötrődést okozott. Egy újszövetségi könyvben ezt ol­vassuk: „Az Újszövetség közbenjá­rójának vére hatalmasabban beszél, mint az Abel vére." Ki ez a közbenjá­ró? 1 Keresztelő János. 2 Jézus Krisztus. X István vértanú. 4. Miért volt kész Ábrahám Isten paran­csára feláldozni fiát, Izsákot? 1 Félt Istentől, hogyha nem enge­delmeskedik, megbünteti őt. 2 Tudta előre, hogy végül mégsem kerül sor Izsák feláldozására. X Bízott Istenben, hogy ha 6 nem is érti, valami értelme mégis van Is­ten parancsának. 5. Mi volt az értelme Isten különös pa­rancsának? 1 Próbára akarta tenni Abrahámot, hogy igazán blzik-e benne. 2 Meg akarta mutatni, hogy neki mindenki engedelmességgel tar­tozik. X Isten gyönyörködik az ilyen áldo­zatokban. 6. 2Krónikák 3,1-ben arról olvasunk, hogy Salamon király a jeruzsálemr templomot Mórija hegyére építette, ahol Abrahámnak fel kellett volna áldoznia fiát. Mi köze van a temp­lomnak Abrahám áldozatához? 1 A templomban is áldozatokat mu­tattak be. 2 Jézus golgotái áldozata óta nincs szükség áldozat bemutatására. X Isten jelen van a templomban, de különösen ott, ahol áldozatokat mutatnak be neki. 7. Melyik újszövetségi példázatbeli em­berhez hasonlít a legjobban Ezsau? 1 A bolond emberhez, aki házát fö­venyre építette. 2 Az emberhez, aki a rablók kezébe esett. X A tékozló fiúhoz, aki eldorbézolta ' vagyonát. 8. Egy újszövetségi könyvben ezt ol­vassuk: „Ne legyen senki olyan, mint Ezsau, aki egyetlen tál ételért eladta elsószülöttségi jogát." Melyik ez az újszövetségi könyv? 1 János evangéliuma. 2 Pál levele a Rómaiakhoz. X A Zsidókhoz Irt levél. 9. Mi lett volna Ezsau helyes magatar­tása? 1 Otthagyja Jákóbot és elmegy ételt készíteni magának. 2 Azt mondja"Jákóbnak: Ilyen nagy áldozatot mégsem kívánhatsz tó­lem, hiszen testvérek vagyunkl X Erőszakkal elveszi Jákóbtól az ételt. 10. Melyik újszövetségi példázatbeli emberhez hasonlít a legjobban Já- kób? 1 A tékozló fiú testvéréhez. 2 A hamis sáfárhoz. X A szolgához, aki okosan gazdál­kodott a kapott tálentumokkal. 11. Jákób csalásában édesanyja, Re­beka is közreműködött. Mi volt Re­beka számára ezért a legnagyobb büntetés? 1 Felborult a békesség a család­ban és viszálykodás jött létre. 2 Hosszú Időn át nem láthatta sze­retett fiát, Jákóbot. X Elvesztette idősebb fia, Ezsau szeretetét. 12. Amikor késóbb Jákóbnak Isten megbocsátott, Jákób új nevet is ka­pott. Ez az új név: Izrael. Mit jelent ez a név? 1 Isten kiválasztottja. 2 Istennel küzdő. X Isten gyermeke. összeállította: S. J. AZ "V ÖTVENED VASÁRNAP IGÉJE 2Pt 1,3-11 AZ ÉLET ÉS A NÖVEKEDÉS TITKA Vízkereszt ünnepétől ötvened vasárnapjáig templomaink­ban zöld színű oltárterítőkbe öltöznek az oltárok. A zöld szín ősidők óta az életet és a növekedést jelképezi. Ezeken a vasár­napokon a templomokban elhangzó igék és prédikációk vala­milyen módon mindig arról szóltak, hogyan születik meg és növekedik Isten országa. Mai igénk azt mutatja meg, hogyan születik meg szívünkben és hogyan növekszik egyéni életünk­ben Isten országa. Az élet születését és növekedését hatalmas és titokzatos erő hozza létre. Milyen titkozatos és hatalmas az az erő, amely az élettelennek látszó magból zöldellő növényt saijaszt és hasz­nos gyümölcsöt érlel. Lelki értelemben is igaz ez. Aki mérlegre teszi életét, az tudja, hogy a saját erejéből képtelen arra, hogy valami jót és szépet produkáljon. Olyan sokszor éljük át, hogy hiábavaló minden erőlködésünk, eredménytelen minden igye­kezetünk, semmi sem sikerül, életünk sivár és gyümölcstelen marad. De arról is lehetnek tapasztalataink, hogy amikor hatalmába kerít bennünket az életet sarjasztó és gyümölcsöt hozó titokzatos erő, akkor szinte „magától” megy az életünk­ben minden. Mi keresztyének tudjuk, hogy ez a titokzatos erő Jézus Krisztusnak az ereje. Azért mondja Péter apostol igénk­ben: „Jézus Krisztus isteni ereje ajándékozott meg minket mindazzal, ami az életre és a kegyességre való.” Hogy hogyan hat és mi módon működik Jézus Krisztusnak ez a titokzatos isteni ereje, annak megvan a maga „mechaniz­musa”. Hogy az erő hatni tudjon, mindenekelőtt kapcsolatba kell kerülni vele. Jézus isteni erejével pedig úgy jutunk kapcso­latba, hogy személyesen találkozunk Jézussal. Ez pedig úgy történik, hogy olvassuk az igét, hallgatjuk a prédikációt, vagy az úrvacsorában éljük át a vele való találkozás titkát. A titok éppen abban van, hogy amikor az igében és az úrvacsorában találkozunk vele és átéljük bűnbocsátó szeretetét, közösségbe kerülünk vele. Szállást vesz a szívünkben és ezáltal képessé tesz bennünket arra, hogy az ő erejével másképpen tudjunk élni. Tudjunk szeretni, megbocsátani és ezáltal megvalósuljon életünkben az új élejt megszületése és növekedése. Pál apostol ezt így fejezi ki: „Élek többé nem én, hanem él bennem a Krisztus.” Péter apostol pedig igénkben ugyanezt így mondja: Ezek révén részeseivé lettünk az isteni természetnek. Az élet növekedésének megvan a törvényszerű sorrendje is. Krisztusban növekedő új életünkben az első és a legfontosabb a hit, vagyis Isten bűnbocsátó szeretetének alázatos elfogadá­sa. Ha átéljük, hogy Isten Jézusban mennyire szeret bennün­ket, akkor a hit nyomában a mi szivünkben is megszületik a szeretet. Természetes, hogy elsősorban azok iránt, akik közel vannak hozzánk: a családunk, a hittestvéreink, a munkatársa­ink iránt. De ha engedjük, hogy Jézus ereje növekedjék ben­nünk, akkor a mi szeretetünk is át tud lépni ezeken a határo­kon. Szeretetünk kitárul minden ember felé, még az ellensé­geink felé is. Hogy ez a szeretet magatartásunkban konkrétan hogyan valósul meg, azt az élet különböző helyzetei szabják meg. Ezt a Jézus szeretetétől áthatott életformát nevezi igénk kegyes életnek. Adjunk hálát, hogy Jézus erejéből mindany- nyian részesei lehetünk ennek a napról napra növekedő ke­gyes életnek! Selmeczi János IMÁDKOZZUNK Uram, tégy engem békességed eszközévé! Add, hogy ahol gyűlölet - tombol, oda a szeretetet, ahol bűn uralkodik, oda a megbocsátást, ahol kétség tétovázik, oda a hitet, ahol hamisság kígyózik, oda az igazságot, ahol reménytelenség csűggeszt, oda a bizalmat, ahol szomorúiig fojto­gat, oda az örömöt, ahol sötétség rémít, oda a világosságot vigyem. Uram tégy engem békességed eszközévé! Amen. BESZÉLGESSÜNK A tanulásról IGÉK Hallatta veled az ő szavát, hogy tanjtson téged. 5Móz 4,26 Útjaidat Uram ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg en­gem. Zsolt 25,4 íme, mily fenséges az Isten az ő- erejében; kicsoda van még, aki úgy tanítana, mint Ő? Jób 36,22 A sok könyv írásának nincs vége és a sok tanulás fáradságára van a testnek. Préd 12,14 Tanuljatok jót tenni; törekedje­tek az igazságra. Ézs 1,17 Ki hitt a mi tanításunknak? Ézs 53,1 Az értelmesek pedig fénylenek, mint-az égnek fényessége; és akik sokakat az igazságra visznek, mi­ként a csillagok, örökkön örökké. Dán 12,3 Amikor Jézus elvégezte e beszé­deket, álmélkodott a sokaság az ő tanításán. Mert úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók. Mt 7,28-29 Mondotta Jézus a sokaságnak: Naponként nálatok ültem, tanít­ván a templomban. Mt 26,55 Sokat tanította őket példáza­tokban. Mk 4,2 Jézus városokon és falvakon ment keresztül és tanított. Lk 13,22 Mondotta néki egy a tanítvá­nyai közül: Uram, taníts minket imádkozni. Lk 11,1 A Szentlélek mindenre megtanít majd titeket. Jn 14,26 Legyetek állhatatosak és tartsá­tok meg a tudományt, amelyre akár beszédünk, akár levelünk ál­tal taníttattatok. 2Théssz 2,15 A teljes írás Istentől ihletett és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre. 2Tim 3,16 Többé ne legyünk gyermekek, kiket ide-oda dobál és hajt a taní­tásnak akármi szele, az emberek­nek álnoksága által... Ef 4,14 Nem följebbvaló a tanítvány a tanítónál. Mt 10,24 Jézus mondja: Tanuljátok meg tőlem, hogy én szelíd és alázatos szívű vagyok. Mt 11,29 IDÉZETEK Egy apa többet ér, mint száz ta­nító! (G. Herbert) Tanuljatok, mintha örökké él­nétek; és éljetek úgy, mintha hol­nap meghalnátok. (Szevillai Izi­dor) Amikor tanítok, másodszor ta­nulok. (J. Joubert) A tanulás számomra a legfelsé­gesebb orvosság volt az élet nehéz­ségeivel szemben. (Montesquieu) Tanítani könnyű, nevelni nehéz! - A tanitóval örökké elégedetlen szülő megérdemelné, hogy leg­alább egy hétig helyettesítse a taní­tót. (Bánk József) Mindent meg lehet tanulni! (J. Joubert) Becsüljük meg az iskolákban fá­radozó pedagógusokat, a gyerme­kek, a fiatalok előtt is! Hordozzuk imádságainkban gyermekeinket, nevelőiket és az idősebb nemzedé­ket! (Bencze Imre) Nincs nehezebb „foglalkozás”, mint az általános iskola első osztá­lyos tanulójának lenni! (Németh Géza) Evangélikus egyházunk mindig a tudomány és haladás oldalán állt. Erejéhez és küldetéséhez mél­tóan mindent megtett annak érde­kében, hogy az emberi élet szebb legyen. (Kamer Ágoston) Nemcsak a gyermekek indulnak el nap mint nap az iskolába. Ta­nulnak a felnőttek is. Soha ilyen szomjúság, soha ilyen lendületes vágy nem élt emberekben, mint most nálunk. - A hitet is tanulni kell. A hitnek is van ábécéje. (Friedrich Lajos) Nem a különórák sokasága, még csak nem is a könyvekkel bé­lelt otthonok indítják el a világ felfedezésére szomjas emberkéket, hanem az életörömmel telt szülők! (Bozóky Éva) KÉRDÉSEK 1. Az igék alapján mennyi min­dent lehet, kell vagy kellene megta­nulnunk? 2. Az igékben hányféle tanítóról van szó? 3. Mely igék kapcsolatosak Jé­zus Krisztussal? És mi lehetett a különbség az ő tanítása és mások tanítása és tanítási módszere kö­zött? 4. Mi a különbség a tanítás és a nevelés között? 5. Melyek ma a tanulásnak főbb problémái, nehézségei és gondjai? 6. Mit jelent vajon a „hitet ta­nulni”? 7. Milyen egy igehirdetés, hogy a szó legnemesebb értelmében ta­nítás is legyen? 8. Tudod-e még elemi iskolai ta­nítóid nevét? 9. Hogyan folytatnád: Szeretek tanulni... 10. „A tudás hatalom”. Mennyi mindent nerti szabad, hogy jelent­sen ez? 11. Van-e olyan ismerősöd, aki­től eddig a legtöbbet tanultad? 12. Mennyi mindenre tanítja meg a hívő embert a Biblia?-r -r Nemeskürty István tűnődései Olvasói hozzászólások Egyik könyvének címéből kér­tem kölcsön ezt a szót: tűnődések, írhattam volna munkamódszert is, következetes következtetéseit is: mindkettőt megtanulhatnánk tőle. Tűnődések történelemről, iroda­lomról - ez nemcsak Nemeskürty István egyik gyűjteményes köteté­nek a címe, hanem jellemzése sok­rétű munkásságának is. Ha azon­ban erről szólok, hozzá kell még tennem: .. .és művészetről, ma­gunkról, filmekről, a világról, ben­sőnkről, a lélekről. Lélekről, igen, s eszerint arról, hogy ember mivoltunk teljes csak akkor lehet, ha az élet egésze érde­kel bennünket, s ha sosem va­gyunk meggondolatlanok, fontol­gatjuk, ízlelgetjük az igazságot, tű­nődve alakítjuk véleményünket, magatartásunkat. Ideírhatnám most Nemeskürty néhány könyvé­nek címét, mint tettem imént az egyikkel; idézhetném filmtörténe­teit (az egyik legújabb és népszerű­ségre méltán számító művének cí­me: A képpé varázsolt idő), emlé­keztethetnék arra, hogy írói pálya­futásának kezdetén a prédikátor Bornemisza Péterre1 foglalkozott, mégis most elsősorban arra a mű­vére hivatkozom, amelynek látszó­lag társszerzője csupán. A magyar művelődés századai - ez a kötet címe, Liptay Katalin neve is ott a borítólapon - hiszen ő volt a cím­adó rádiósorozat állandó szerkesz­tője és közreműködője, s fölsorol­hatnám azokat is, akik a most könyv alakban is megjelent beszél­getéseken megszólaltak, Benda Kálmántól Zolnay Lászlóig. Élők s ma már megholtak neve is ott van ebben a sorban, akik Nemes- kürtyvel beszélgetve a magyar nemzet történetéről szóltak, bizo­nyítva, hogy ez a nemzet „Európa szellemi közepében élt és alko­tott”. Bizonyítva és egyszersmind erre hívogatva, ösztönözve, mint­egy kötelességünkké téve ezt a fel­adatot. A múlt ismerete a jövő egyik föltétele; a múlt megismerésének pedig egyik kínálkozó módszere a Nemeskürtyé. Bármiről tűnődjék is ő, a fölvetett kérdést minden ol­daláról megvizsgálja, körbejárja, mérlegeli, számításba véve azt is, lehetne-e, lehetett volna-e máskép­pen is, megtanítva ezáltal bennün­ket arra, hogy a helyes és a téves között türelemmel keressük az igaz döntést, másokat nem elítélve, ma­gunkat illő szerénységgel megítél­ve, felelősen, okulva magunk és mások hibáiból, s törekedve arra, hogy jót cselekedjünk mindenek­kel s mindenekben. S mindehhez nélkülözhetetlen a tűnődés, más szóval a meditáció. Aki kezébe veszi Nemeskürty Istvánnak valamelyik könyvét, ha­marosan meggyőződhet róla: jó barátot lát vendégül közös tűnő­désre - meditációra - életünk kö­zös dolgairól. Zay László Családi kör (Lapunk 87/6. sz. február 8.) Tisztelt Szerkesztőség! Örömmel olvastam a „Családi kör" című szellemes és igen aktuális cikket. Mostanában a napi sajtó is többet foglal­kozik a családok szétbomlásával és a művelődési igény csökkenésével, mert érezzük, ezek azok a bajok, amelyek végső soron mindenkire káros hatással vannak. Igaza van Groó Gyulának, hogy na­gyon fontos a család életében a beszélge­tés. Ez sok öröm és boldogság szerzője. De a boldog élmények, jövőbeli tervek megbeszélése mellett nagyon fontos még az őszinte kitárása a gondoknak és beis­merése a hibáknak. Az őszinteség bizal­mat szül egymás iránt és a bizalom az alapja az ily módon megerősödő és együttérző szeretetnek. Az őszinteség és szeretet hiányában a beszéd a saját rossz szándékaim és gon­dolataim elpalástolására is alkalmas. Azután egy ,felsőbbséges szövegelés" ellenérzéseket vált ki a családtagokban. Sorolhatnám a végtelenségig, mert az emberi önszeretet és az empátia (a má­sokkal való együttérzés) hiánya ezerféle módon okozhatja a család széthullását. A legtöbb válás, sőt családi tragédia hátterében a kérges szivünk áll. Még régebben Káldy püspök úr ezt irta: „az emberek egy része megint csak önmagá­val kezd törődni." Mindig több a szét­hullott család, a félárva gyerek. Az em­berek befelé fordultak és nem tudnak görcsös beképzelésektöl (például: „má­sodik szerelmüktől") szabadulni. Együttérző beszéddel lehetne a kemény­szívűt jobb belátásra bírni és vele szót érteni. De sajnos tudok eseteket, amikor már a szív kérge bezárult és már nem nyitható meg. Legutóbbi időkben ilyen volt Bognárné, az ár\ányrárói asszony esete, akinek a veje ott fagyott meg a verandáján, de nem eresztette be. Pedig a veje ki akart vele békülni és mikor megkapta a táppénzét, a nagy hideg elle­nére hozzá utazott, hogy egyben adóssá­gukat is megfizesse. Ha a családban teljes a bizalom egy­más iránt, ami a kölcsönös szeretet egyik megnyilvánulása, akkor a beszélgetés összehozza őket. Egymás iránt lelkileg kitárulkoznak és egymás testi-lelki baját - mint az Úr tette - orvosolhatják. Az ilyen család nem egy „időleges önellátó egység", hanem testi-lelki menedék; jó­ban, rosszban összetart. Ezeken kívül még meg kell említenem egy dolgot, ami a családban konfliktusok forrása lehet. A családban minden kö­zös, mindenkinek egyenlők a javai és jogai, de kell valaki, akinek a szava dön­tő, a vezető. A farkascsordában az a vezér, amelyik a legagresszivebb és a vezérséget éles fogaival kiharcolja. Krisztus Urunk tanítása szerint: „Az legyen az első közöttetek, aki a többi szolgája". A keresztyén családban nem az éles fog és hatalmaskodás, hanem a szolgálat határozza meg, ki legyen az első, kié a döntés joga. Továbbmenve; a szociológusok is megállapították, hogy bár a családban teljes az egyenlőség, mégis kialakul benne egy bizonyos rang­sor, de ennek kialakulása konfliktusok­kal járhat. A keresztyén családban a rangsor kialakulása nem konfliktusok, hanem egymás segítése közben történik. Mindig az a különb a másiknál, aki a családnak, vagy a másiknak nagyobb szolgálatot tesz. Az olvasásra vonatkozólag még azt szeretném megemlíteni, hogy ez az em­ber szellemi fejlődésének ma is a legjobb és legolcsóbb eszköze. Luther ezt mond­ta: „Nem az a foritos, hogy minél több könyvet olvass, hanem hogy jókat.” A ma megjelenő könyvek tömegében na­gyon nehéz megtalálni a jókat. A lelki épülést is szolgáló, maradandó értékű könyvekről, sajnos, gyakran csak akkor szereztem tudomást, amikor már elfogy­tak. Nagyon jó volna, ha a lapunkban több alkalommal és még idejében jelen­nének meg ismertetések, kritikák az ér­tékes művekről. id. Krepier Károly Budapest A vallásos popzene (Lapunk 87/5. sz. február 1.) Az országban elterjedő „vallásospop­zene” többféle stílusirányzatot követ. Van aki a rockos zenét kedveli, van aki a lágy, lírikus dallamot, van aki a jazzt tartja a zenék zenéjének. Ez teszi színes­sé a zenei életet az ifjúság körében és ezt nem is szabad megszüntetni. Ha általában nézzük a könnyűzenét, ugyanez a sokszínűség jellemző arra is. De mi teszi azt, hogy vannak kedvelt és kevésbé kedvelt együttesek? Miért von­zanak egyes együttesek hatalmas töme­geket magukhoz, és mások miért nem? A könnyen énekelhető, egyszerű dallamú énekeknek van közönségsikere. Nagy mesterei ennek a négerek, akiknek nép­dalait (a spirituálékat) magyarra fordít­va az itteni ifjúság is nagy kedvvel énekli. Az énekek sokszínűségét nagyon jó­nak tartom. Nagyon sok éneket írtak és fordítottak az elmúlt két-két és fél évti­zed alatt. Mi csak egy tört részét ismer­jük ezeknek az énekeknek. A most ala­kuló zenei bizottságnak nagy jelentősége lenne a koordinálásban és a zene-csere fokozásában, hogy az ismert énekek ál­landó éneklése ne váljon unalmassá és az Isten dicsérete helyett üres szokássá. Úgy érzem, előre kellene mozdítani az új énekek keletkezését is. Ezt elősegítené egy olyan közvetítő szervezet, amely a beérkező-szövegeket, vagy zenéket köz­zétenné. Ahhoz, hogy ne váljon elásott talentummá senki tehetsége, ennek is teret kellene biztosítani. Nem várható, hogy a zene és a szöveg írása egy fejben szülessen meg. Aki csak az egyiket tudja, az azt csinálja, de azt csinálja teljes szív­vel. A legelterjedtebb kísérő hangszer a gitár és a zongora vagy orgona. Mind­egyik nagy tudást igényel, ezért és álta­lában egy ember kiváltságává válik a zene kísérete. így könnyebben válik egy ember produkciójává. Jó lenne, ha minél többeket bevonhatnánk a zenélésbe. Ne féljünk a kezünkbe venni akármilyen hangszert. Egy rizzsel töltött doboz vagy akár két kanál is hangszerré válhat akárki kezében. Minél többen válnak „zenésszé" és nem „csak" énekessé egy- egy alkalommal, annál színesebb a zene, annál jobban átélhetövé, megélhetővé válik. Természetesen nemcsak ilyen szí­nes kísérettel válhat imádsággá éne­künk, hanem magában is. Minden ének énekelhető kíséret nélkül is, még az ifjú­sági énekek is. Énekeljünk az Úrnak új éneket! Koczor György Budapest 3Í a al a P> es 0 re sz P8 le fe a m a í ai fa aj hí fe a A n ri: eí ki a ki já K Öl sí al nj le te fe és A v< » id v< ír if ír n Ji (j s; é: le ni ti dl s; E n j< k h h ll k r n s k v r lj r í: r I i i a í i i 1 i 1 t i t • J 1 i

Next

/
Thumbnails
Contents