Evangélikus Élet, 1987 (52. évfolyam, 1-52. szám)
1987-03-01 / 9. szám
, % Evangélikus Elet 1987. március 1. GYERMEKEKNEK Ismételjünk! 0 „Ismétlés a tudás anyja” - mondja egy régi közmondás. A bibliai történeteket is csak akkor ismerjük meg igazán, ha többször elismételjük azokat és elgondolkodunk rajtuk. Hogy erre lehetőséget adjunk, négy történet elbeszélése után ilyen ismétlést tartunk. Hogy ez az ismétlés alapos és hasznos legyen, mindenekelőtt olvassátok el még egyszer a kijelölt igerészeket és az Evangélikus Életben leirt elbeszéléseket. Ezután próbáljátok meg felelni a kérdésekre. Minden történettel kapcsolatban három kérdést teszünk fel. Hogy a kérdésekre kőny- nyebben válaszolni tudjatok, minden kérdésre három-három feleletet adunk, amelyek közül természetesen csak az egyik helyes. Ezt kell kiválasztanotok. A helyes válaszokat küldjétek el az Evangélikus Élet Szerkesztősége elmére! Beküldési határidő március 10. A helyes megfejtők között a Szerkesztőség könyvjutalmat sorsol ki. ; 1. Miért volt Istennek kedvesebb Abel áldozata, mint Kain áldozata? 1 Ábel szép oltárt épített, Kain pedig csak hevenyészett oltáron áldozott. 2 Kain értéktelen gabonát, Ábel pedig a legszebb bárányát áldozta fel. X Ábel hitből, Kain pedig csak szokásból áldozott. 2. Kain azért követte, el a testvérgyilkosságot, mert rossz tanácsadóra, az irigységre és a haragra hallgatott. Egy ószövetségi próféta Jézusról, az eljövendő Szabadltóról így prófétáit „így fogják nevezni: Csodálatos Tanácsos." Ez azt jelenti, hogy Jézus az igazi tanácsadónk, óreá kell hallgatnunk. Ki ez az ószövetségi próféta, aki így prófétáit Jézusról? 1 Ézsaiás. 2 Jeremiás. X Malakiás. 3. Abel kiontott vére Káinnak lelkiisme- ret-furdalást és gyötrődést okozott. Egy újszövetségi könyvben ezt olvassuk: „Az Újszövetség közbenjárójának vére hatalmasabban beszél, mint az Abel vére." Ki ez a közbenjáró? 1 Keresztelő János. 2 Jézus Krisztus. X István vértanú. 4. Miért volt kész Ábrahám Isten parancsára feláldozni fiát, Izsákot? 1 Félt Istentől, hogyha nem engedelmeskedik, megbünteti őt. 2 Tudta előre, hogy végül mégsem kerül sor Izsák feláldozására. X Bízott Istenben, hogy ha 6 nem is érti, valami értelme mégis van Isten parancsának. 5. Mi volt az értelme Isten különös parancsának? 1 Próbára akarta tenni Abrahámot, hogy igazán blzik-e benne. 2 Meg akarta mutatni, hogy neki mindenki engedelmességgel tartozik. X Isten gyönyörködik az ilyen áldozatokban. 6. 2Krónikák 3,1-ben arról olvasunk, hogy Salamon király a jeruzsálemr templomot Mórija hegyére építette, ahol Abrahámnak fel kellett volna áldoznia fiát. Mi köze van a templomnak Abrahám áldozatához? 1 A templomban is áldozatokat mutattak be. 2 Jézus golgotái áldozata óta nincs szükség áldozat bemutatására. X Isten jelen van a templomban, de különösen ott, ahol áldozatokat mutatnak be neki. 7. Melyik újszövetségi példázatbeli emberhez hasonlít a legjobban Ezsau? 1 A bolond emberhez, aki házát fövenyre építette. 2 Az emberhez, aki a rablók kezébe esett. X A tékozló fiúhoz, aki eldorbézolta ' vagyonát. 8. Egy újszövetségi könyvben ezt olvassuk: „Ne legyen senki olyan, mint Ezsau, aki egyetlen tál ételért eladta elsószülöttségi jogát." Melyik ez az újszövetségi könyv? 1 János evangéliuma. 2 Pál levele a Rómaiakhoz. X A Zsidókhoz Irt levél. 9. Mi lett volna Ezsau helyes magatartása? 1 Otthagyja Jákóbot és elmegy ételt készíteni magának. 2 Azt mondja"Jákóbnak: Ilyen nagy áldozatot mégsem kívánhatsz tólem, hiszen testvérek vagyunkl X Erőszakkal elveszi Jákóbtól az ételt. 10. Melyik újszövetségi példázatbeli emberhez hasonlít a legjobban Já- kób? 1 A tékozló fiú testvéréhez. 2 A hamis sáfárhoz. X A szolgához, aki okosan gazdálkodott a kapott tálentumokkal. 11. Jákób csalásában édesanyja, Rebeka is közreműködött. Mi volt Rebeka számára ezért a legnagyobb büntetés? 1 Felborult a békesség a családban és viszálykodás jött létre. 2 Hosszú Időn át nem láthatta szeretett fiát, Jákóbot. X Elvesztette idősebb fia, Ezsau szeretetét. 12. Amikor késóbb Jákóbnak Isten megbocsátott, Jákób új nevet is kapott. Ez az új név: Izrael. Mit jelent ez a név? 1 Isten kiválasztottja. 2 Istennel küzdő. X Isten gyermeke. összeállította: S. J. AZ "V ÖTVENED VASÁRNAP IGÉJE 2Pt 1,3-11 AZ ÉLET ÉS A NÖVEKEDÉS TITKA Vízkereszt ünnepétől ötvened vasárnapjáig templomainkban zöld színű oltárterítőkbe öltöznek az oltárok. A zöld szín ősidők óta az életet és a növekedést jelképezi. Ezeken a vasárnapokon a templomokban elhangzó igék és prédikációk valamilyen módon mindig arról szóltak, hogyan születik meg és növekedik Isten országa. Mai igénk azt mutatja meg, hogyan születik meg szívünkben és hogyan növekszik egyéni életünkben Isten országa. Az élet születését és növekedését hatalmas és titokzatos erő hozza létre. Milyen titkozatos és hatalmas az az erő, amely az élettelennek látszó magból zöldellő növényt saijaszt és hasznos gyümölcsöt érlel. Lelki értelemben is igaz ez. Aki mérlegre teszi életét, az tudja, hogy a saját erejéből képtelen arra, hogy valami jót és szépet produkáljon. Olyan sokszor éljük át, hogy hiábavaló minden erőlködésünk, eredménytelen minden igyekezetünk, semmi sem sikerül, életünk sivár és gyümölcstelen marad. De arról is lehetnek tapasztalataink, hogy amikor hatalmába kerít bennünket az életet sarjasztó és gyümölcsöt hozó titokzatos erő, akkor szinte „magától” megy az életünkben minden. Mi keresztyének tudjuk, hogy ez a titokzatos erő Jézus Krisztusnak az ereje. Azért mondja Péter apostol igénkben: „Jézus Krisztus isteni ereje ajándékozott meg minket mindazzal, ami az életre és a kegyességre való.” Hogy hogyan hat és mi módon működik Jézus Krisztusnak ez a titokzatos isteni ereje, annak megvan a maga „mechanizmusa”. Hogy az erő hatni tudjon, mindenekelőtt kapcsolatba kell kerülni vele. Jézus isteni erejével pedig úgy jutunk kapcsolatba, hogy személyesen találkozunk Jézussal. Ez pedig úgy történik, hogy olvassuk az igét, hallgatjuk a prédikációt, vagy az úrvacsorában éljük át a vele való találkozás titkát. A titok éppen abban van, hogy amikor az igében és az úrvacsorában találkozunk vele és átéljük bűnbocsátó szeretetét, közösségbe kerülünk vele. Szállást vesz a szívünkben és ezáltal képessé tesz bennünket arra, hogy az ő erejével másképpen tudjunk élni. Tudjunk szeretni, megbocsátani és ezáltal megvalósuljon életünkben az új élejt megszületése és növekedése. Pál apostol ezt így fejezi ki: „Élek többé nem én, hanem él bennem a Krisztus.” Péter apostol pedig igénkben ugyanezt így mondja: Ezek révén részeseivé lettünk az isteni természetnek. Az élet növekedésének megvan a törvényszerű sorrendje is. Krisztusban növekedő új életünkben az első és a legfontosabb a hit, vagyis Isten bűnbocsátó szeretetének alázatos elfogadása. Ha átéljük, hogy Isten Jézusban mennyire szeret bennünket, akkor a hit nyomában a mi szivünkben is megszületik a szeretet. Természetes, hogy elsősorban azok iránt, akik közel vannak hozzánk: a családunk, a hittestvéreink, a munkatársaink iránt. De ha engedjük, hogy Jézus ereje növekedjék bennünk, akkor a mi szeretetünk is át tud lépni ezeken a határokon. Szeretetünk kitárul minden ember felé, még az ellenségeink felé is. Hogy ez a szeretet magatartásunkban konkrétan hogyan valósul meg, azt az élet különböző helyzetei szabják meg. Ezt a Jézus szeretetétől áthatott életformát nevezi igénk kegyes életnek. Adjunk hálát, hogy Jézus erejéből mindany- nyian részesei lehetünk ennek a napról napra növekedő kegyes életnek! Selmeczi János IMÁDKOZZUNK Uram, tégy engem békességed eszközévé! Add, hogy ahol gyűlölet - tombol, oda a szeretetet, ahol bűn uralkodik, oda a megbocsátást, ahol kétség tétovázik, oda a hitet, ahol hamisság kígyózik, oda az igazságot, ahol reménytelenség csűggeszt, oda a bizalmat, ahol szomorúiig fojtogat, oda az örömöt, ahol sötétség rémít, oda a világosságot vigyem. Uram tégy engem békességed eszközévé! Amen. BESZÉLGESSÜNK A tanulásról IGÉK Hallatta veled az ő szavát, hogy tanjtson téged. 5Móz 4,26 Útjaidat Uram ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem. Zsolt 25,4 íme, mily fenséges az Isten az ő- erejében; kicsoda van még, aki úgy tanítana, mint Ő? Jób 36,22 A sok könyv írásának nincs vége és a sok tanulás fáradságára van a testnek. Préd 12,14 Tanuljatok jót tenni; törekedjetek az igazságra. Ézs 1,17 Ki hitt a mi tanításunknak? Ézs 53,1 Az értelmesek pedig fénylenek, mint-az égnek fényessége; és akik sokakat az igazságra visznek, miként a csillagok, örökkön örökké. Dán 12,3 Amikor Jézus elvégezte e beszédeket, álmélkodott a sokaság az ő tanításán. Mert úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók. Mt 7,28-29 Mondotta Jézus a sokaságnak: Naponként nálatok ültem, tanítván a templomban. Mt 26,55 Sokat tanította őket példázatokban. Mk 4,2 Jézus városokon és falvakon ment keresztül és tanított. Lk 13,22 Mondotta néki egy a tanítványai közül: Uram, taníts minket imádkozni. Lk 11,1 A Szentlélek mindenre megtanít majd titeket. Jn 14,26 Legyetek állhatatosak és tartsátok meg a tudományt, amelyre akár beszédünk, akár levelünk által taníttattatok. 2Théssz 2,15 A teljes írás Istentől ihletett és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre. 2Tim 3,16 Többé ne legyünk gyermekek, kiket ide-oda dobál és hajt a tanításnak akármi szele, az embereknek álnoksága által... Ef 4,14 Nem följebbvaló a tanítvány a tanítónál. Mt 10,24 Jézus mondja: Tanuljátok meg tőlem, hogy én szelíd és alázatos szívű vagyok. Mt 11,29 IDÉZETEK Egy apa többet ér, mint száz tanító! (G. Herbert) Tanuljatok, mintha örökké élnétek; és éljetek úgy, mintha holnap meghalnátok. (Szevillai Izidor) Amikor tanítok, másodszor tanulok. (J. Joubert) A tanulás számomra a legfelségesebb orvosság volt az élet nehézségeivel szemben. (Montesquieu) Tanítani könnyű, nevelni nehéz! - A tanitóval örökké elégedetlen szülő megérdemelné, hogy legalább egy hétig helyettesítse a tanítót. (Bánk József) Mindent meg lehet tanulni! (J. Joubert) Becsüljük meg az iskolákban fáradozó pedagógusokat, a gyermekek, a fiatalok előtt is! Hordozzuk imádságainkban gyermekeinket, nevelőiket és az idősebb nemzedéket! (Bencze Imre) Nincs nehezebb „foglalkozás”, mint az általános iskola első osztályos tanulójának lenni! (Németh Géza) Evangélikus egyházunk mindig a tudomány és haladás oldalán állt. Erejéhez és küldetéséhez méltóan mindent megtett annak érdekében, hogy az emberi élet szebb legyen. (Kamer Ágoston) Nemcsak a gyermekek indulnak el nap mint nap az iskolába. Tanulnak a felnőttek is. Soha ilyen szomjúság, soha ilyen lendületes vágy nem élt emberekben, mint most nálunk. - A hitet is tanulni kell. A hitnek is van ábécéje. (Friedrich Lajos) Nem a különórák sokasága, még csak nem is a könyvekkel bélelt otthonok indítják el a világ felfedezésére szomjas emberkéket, hanem az életörömmel telt szülők! (Bozóky Éva) KÉRDÉSEK 1. Az igék alapján mennyi mindent lehet, kell vagy kellene megtanulnunk? 2. Az igékben hányféle tanítóról van szó? 3. Mely igék kapcsolatosak Jézus Krisztussal? És mi lehetett a különbség az ő tanítása és mások tanítása és tanítási módszere között? 4. Mi a különbség a tanítás és a nevelés között? 5. Melyek ma a tanulásnak főbb problémái, nehézségei és gondjai? 6. Mit jelent vajon a „hitet tanulni”? 7. Milyen egy igehirdetés, hogy a szó legnemesebb értelmében tanítás is legyen? 8. Tudod-e még elemi iskolai tanítóid nevét? 9. Hogyan folytatnád: Szeretek tanulni... 10. „A tudás hatalom”. Mennyi mindent nerti szabad, hogy jelentsen ez? 11. Van-e olyan ismerősöd, akitől eddig a legtöbbet tanultad? 12. Mennyi mindenre tanítja meg a hívő embert a Biblia?-r -r Nemeskürty István tűnődései Olvasói hozzászólások Egyik könyvének címéből kértem kölcsön ezt a szót: tűnődések, írhattam volna munkamódszert is, következetes következtetéseit is: mindkettőt megtanulhatnánk tőle. Tűnődések történelemről, irodalomról - ez nemcsak Nemeskürty István egyik gyűjteményes kötetének a címe, hanem jellemzése sokrétű munkásságának is. Ha azonban erről szólok, hozzá kell még tennem: .. .és művészetről, magunkról, filmekről, a világról, bensőnkről, a lélekről. Lélekről, igen, s eszerint arról, hogy ember mivoltunk teljes csak akkor lehet, ha az élet egésze érdekel bennünket, s ha sosem vagyunk meggondolatlanok, fontolgatjuk, ízlelgetjük az igazságot, tűnődve alakítjuk véleményünket, magatartásunkat. Ideírhatnám most Nemeskürty néhány könyvének címét, mint tettem imént az egyikkel; idézhetném filmtörténeteit (az egyik legújabb és népszerűségre méltán számító művének címe: A képpé varázsolt idő), emlékeztethetnék arra, hogy írói pályafutásának kezdetén a prédikátor Bornemisza Péterre1 foglalkozott, mégis most elsősorban arra a művére hivatkozom, amelynek látszólag társszerzője csupán. A magyar művelődés századai - ez a kötet címe, Liptay Katalin neve is ott a borítólapon - hiszen ő volt a címadó rádiósorozat állandó szerkesztője és közreműködője, s fölsorolhatnám azokat is, akik a most könyv alakban is megjelent beszélgetéseken megszólaltak, Benda Kálmántól Zolnay Lászlóig. Élők s ma már megholtak neve is ott van ebben a sorban, akik Nemes- kürtyvel beszélgetve a magyar nemzet történetéről szóltak, bizonyítva, hogy ez a nemzet „Európa szellemi közepében élt és alkotott”. Bizonyítva és egyszersmind erre hívogatva, ösztönözve, mintegy kötelességünkké téve ezt a feladatot. A múlt ismerete a jövő egyik föltétele; a múlt megismerésének pedig egyik kínálkozó módszere a Nemeskürtyé. Bármiről tűnődjék is ő, a fölvetett kérdést minden oldaláról megvizsgálja, körbejárja, mérlegeli, számításba véve azt is, lehetne-e, lehetett volna-e másképpen is, megtanítva ezáltal bennünket arra, hogy a helyes és a téves között türelemmel keressük az igaz döntést, másokat nem elítélve, magunkat illő szerénységgel megítélve, felelősen, okulva magunk és mások hibáiból, s törekedve arra, hogy jót cselekedjünk mindenekkel s mindenekben. S mindehhez nélkülözhetetlen a tűnődés, más szóval a meditáció. Aki kezébe veszi Nemeskürty Istvánnak valamelyik könyvét, hamarosan meggyőződhet róla: jó barátot lát vendégül közös tűnődésre - meditációra - életünk közös dolgairól. Zay László Családi kör (Lapunk 87/6. sz. február 8.) Tisztelt Szerkesztőség! Örömmel olvastam a „Családi kör" című szellemes és igen aktuális cikket. Mostanában a napi sajtó is többet foglalkozik a családok szétbomlásával és a művelődési igény csökkenésével, mert érezzük, ezek azok a bajok, amelyek végső soron mindenkire káros hatással vannak. Igaza van Groó Gyulának, hogy nagyon fontos a család életében a beszélgetés. Ez sok öröm és boldogság szerzője. De a boldog élmények, jövőbeli tervek megbeszélése mellett nagyon fontos még az őszinte kitárása a gondoknak és beismerése a hibáknak. Az őszinteség bizalmat szül egymás iránt és a bizalom az alapja az ily módon megerősödő és együttérző szeretetnek. Az őszinteség és szeretet hiányában a beszéd a saját rossz szándékaim és gondolataim elpalástolására is alkalmas. Azután egy ,felsőbbséges szövegelés" ellenérzéseket vált ki a családtagokban. Sorolhatnám a végtelenségig, mert az emberi önszeretet és az empátia (a másokkal való együttérzés) hiánya ezerféle módon okozhatja a család széthullását. A legtöbb válás, sőt családi tragédia hátterében a kérges szivünk áll. Még régebben Káldy püspök úr ezt irta: „az emberek egy része megint csak önmagával kezd törődni." Mindig több a széthullott család, a félárva gyerek. Az emberek befelé fordultak és nem tudnak görcsös beképzelésektöl (például: „második szerelmüktől") szabadulni. Együttérző beszéddel lehetne a keményszívűt jobb belátásra bírni és vele szót érteni. De sajnos tudok eseteket, amikor már a szív kérge bezárult és már nem nyitható meg. Legutóbbi időkben ilyen volt Bognárné, az ár\ányrárói asszony esete, akinek a veje ott fagyott meg a verandáján, de nem eresztette be. Pedig a veje ki akart vele békülni és mikor megkapta a táppénzét, a nagy hideg ellenére hozzá utazott, hogy egyben adósságukat is megfizesse. Ha a családban teljes a bizalom egymás iránt, ami a kölcsönös szeretet egyik megnyilvánulása, akkor a beszélgetés összehozza őket. Egymás iránt lelkileg kitárulkoznak és egymás testi-lelki baját - mint az Úr tette - orvosolhatják. Az ilyen család nem egy „időleges önellátó egység", hanem testi-lelki menedék; jóban, rosszban összetart. Ezeken kívül még meg kell említenem egy dolgot, ami a családban konfliktusok forrása lehet. A családban minden közös, mindenkinek egyenlők a javai és jogai, de kell valaki, akinek a szava döntő, a vezető. A farkascsordában az a vezér, amelyik a legagresszivebb és a vezérséget éles fogaival kiharcolja. Krisztus Urunk tanítása szerint: „Az legyen az első közöttetek, aki a többi szolgája". A keresztyén családban nem az éles fog és hatalmaskodás, hanem a szolgálat határozza meg, ki legyen az első, kié a döntés joga. Továbbmenve; a szociológusok is megállapították, hogy bár a családban teljes az egyenlőség, mégis kialakul benne egy bizonyos rangsor, de ennek kialakulása konfliktusokkal járhat. A keresztyén családban a rangsor kialakulása nem konfliktusok, hanem egymás segítése közben történik. Mindig az a különb a másiknál, aki a családnak, vagy a másiknak nagyobb szolgálatot tesz. Az olvasásra vonatkozólag még azt szeretném megemlíteni, hogy ez az ember szellemi fejlődésének ma is a legjobb és legolcsóbb eszköze. Luther ezt mondta: „Nem az a foritos, hogy minél több könyvet olvass, hanem hogy jókat.” A ma megjelenő könyvek tömegében nagyon nehéz megtalálni a jókat. A lelki épülést is szolgáló, maradandó értékű könyvekről, sajnos, gyakran csak akkor szereztem tudomást, amikor már elfogytak. Nagyon jó volna, ha a lapunkban több alkalommal és még idejében jelennének meg ismertetések, kritikák az értékes művekről. id. Krepier Károly Budapest A vallásos popzene (Lapunk 87/5. sz. február 1.) Az országban elterjedő „vallásospopzene” többféle stílusirányzatot követ. Van aki a rockos zenét kedveli, van aki a lágy, lírikus dallamot, van aki a jazzt tartja a zenék zenéjének. Ez teszi színessé a zenei életet az ifjúság körében és ezt nem is szabad megszüntetni. Ha általában nézzük a könnyűzenét, ugyanez a sokszínűség jellemző arra is. De mi teszi azt, hogy vannak kedvelt és kevésbé kedvelt együttesek? Miért vonzanak egyes együttesek hatalmas tömegeket magukhoz, és mások miért nem? A könnyen énekelhető, egyszerű dallamú énekeknek van közönségsikere. Nagy mesterei ennek a négerek, akiknek népdalait (a spirituálékat) magyarra fordítva az itteni ifjúság is nagy kedvvel énekli. Az énekek sokszínűségét nagyon jónak tartom. Nagyon sok éneket írtak és fordítottak az elmúlt két-két és fél évtized alatt. Mi csak egy tört részét ismerjük ezeknek az énekeknek. A most alakuló zenei bizottságnak nagy jelentősége lenne a koordinálásban és a zene-csere fokozásában, hogy az ismert énekek állandó éneklése ne váljon unalmassá és az Isten dicsérete helyett üres szokássá. Úgy érzem, előre kellene mozdítani az új énekek keletkezését is. Ezt elősegítené egy olyan közvetítő szervezet, amely a beérkező-szövegeket, vagy zenéket közzétenné. Ahhoz, hogy ne váljon elásott talentummá senki tehetsége, ennek is teret kellene biztosítani. Nem várható, hogy a zene és a szöveg írása egy fejben szülessen meg. Aki csak az egyiket tudja, az azt csinálja, de azt csinálja teljes szívvel. A legelterjedtebb kísérő hangszer a gitár és a zongora vagy orgona. Mindegyik nagy tudást igényel, ezért és általában egy ember kiváltságává válik a zene kísérete. így könnyebben válik egy ember produkciójává. Jó lenne, ha minél többeket bevonhatnánk a zenélésbe. Ne féljünk a kezünkbe venni akármilyen hangszert. Egy rizzsel töltött doboz vagy akár két kanál is hangszerré válhat akárki kezében. Minél többen válnak „zenésszé" és nem „csak" énekessé egy- egy alkalommal, annál színesebb a zene, annál jobban átélhetövé, megélhetővé válik. Természetesen nemcsak ilyen színes kísérettel válhat imádsággá énekünk, hanem magában is. Minden ének énekelhető kíséret nélkül is, még az ifjúsági énekek is. Énekeljünk az Úrnak új éneket! Koczor György Budapest 3Í a al a P> es 0 re sz P8 le fe a m a í ai fa aj hí fe a A n ri: eí ki a ki já K Öl sí al nj le te fe és A v< » id v< ír if ír n Ji (j s; é: le ni ti dl s; E n j< k h h ll k r n s k v r lj r í: r I i i a í i i 1 i 1 t i t • J 1 i
