Evangélikus Élet, 1987 (52. évfolyam, 1-52. szám)
1987-03-01 / 9. szám
Evangélikus Elet 1987. március i. VÁLASZD AZÉRT AZ ÉLETET Evangéliumi állásfoglalás a házasság és a család kérdéseiben „Válaszd azért az életet” (SMóz. 30,19) - ez az ige jelezte a Krisztushívők eszmecseréjének alapvető irányát, amelyet a házasság és a család problémáiról tartottak az elmúlt esztendő során a Keresztyén Orvosok Szemináriumának rendezésében, ökumenikus szervezésben. Orvosok, pszichológusok, szociológusok, lelkipásztorok, családanyák fejtették ki álláspontjukat: milyen a magyar családok helyzete ma, mi a teendő. Mélyről jövő aggódás, de Isten felénk tekintő arcáról, felénk áradó szeretetéből fakadó reménység, az élet ajándékának, mint alapvető jónak hirdetése, az igazi életöröm felmutatása - ez jellemezte a különböző előadásokat. A kialakított álláspontról részleteket közlünk. (Szerk.) A házasság A házasságot Isten szerzése szerint két ember: egy férfi és egy nő egész életre szóló szövetségének tekintjük, amelynek az a célja, hogy a házastársak a hit útján, testi—lelki—szellemi egységben kiábrázolják azt a misztériumot, amely Krisztus és az egyház között az önmagát odaadó szeretetben valósul meg. A család a társadalom alapja, Isten rendelése. A férfi és a nő a monogám házasságban élhet legteljesebb és legtartalmasabb életet és ez a kapcsolat adja a legmegfelelőbb védettséget a születendő és a felnövekvő új génerációnak. A szexualitás helye a házasságban van, örömszerző jelentősége is hangsúlyozandó. Nem elég „házastársi kötelességet” teljesíteni - örülni kell egymásnak. Gyermekáldás A házasság gyümölcseként hálaadással kell fogadnunk Isten ajándékozó szeretetének bizonyságát: a gyermeket, aki igazán családdá avatja az apa és az anya házassági szövetségét. Fel kell azonban ismernünk, hogy a gyermeket, Isten egyik legnagyobb ajándékát, boldogság és öröm forrását nemcsak elfogadni, hanem kérni kell. Vegyük észre, hogy a legalapvetőbb ajándék, amit kaphatunk, maga az élet. A gyermekáldás vállalását elébe helyezzük az anyagi érdekeknek, az önző, kényelmes élet utáni sóvárgásnak. A nagyobb család nagyobb terhet is jelent, de tehervállalás nélkül nem lehet egészséges az ember. A régi népi mondás szerint: „Ha Isten báránykát ad, legelőt is ad hozzá”, vagy amint az Igében olvassuk: „Minden gondotokat ő reá vessétek, mert néki gondja van reátok” (lPét. 5,7). Az emberi élet Krisztushívő ember számára elfogadhatatlan a már megfogant' emberi élet kioltása, megölése. Minden lehetőt meg kell tenni, hogy hazánkban az évi 80 000 körüli abortusz jelentősen és minél előbb lecsökkenjen. Számos országhoz hasonlóan Magyarországon is biztosítani kell a nőgyógyász orvosnak azt a jogát, hogy lelkiismereti okból megtagadhassa az abortusz végrehajtását, az ne legyen munkaköri kötelessége. Sok nő súlyos egészségkárosodását okozták a ma használatban levő fogamzásgátlók. Az orvos tartozik őszintén beszélni a konkrétan szóba jöhető fogamzásgátlók káros hatásairól is, és egyéni ellenjavallat (pl. dohányzás) esetén tartózkodjék a szer felírásától. Gyermeknevelés Gyermekeinket is igyekszünk a hit útjára vinni, megismertetni őket Jézus Krisztus evangéliumával, értük és velük együtt imádkozva, hogy ők is Krisztus egyházának élő tagjai lehessenek és így a család egyben gyülekezetté is váljék. A jelenleginél stabilabb, teher- viselőbb családokra csak akkor számíthatunk, ha fiataljaink józan boldogsággal, önmegtartóztatást gyakorolva, tudatosan készülnek a házasságra. Legfőbb ideje, hogy merjünk fiataljainknak egyértelmű életvitelre utaló, jó célhoz vezető útjelzőket mutatni akkor is, ha ez gyakran népszerűtlen feladat. Az egyház már a tizenévesekkel való foglalkozás során adjon helyet az Isten tervei szerinti házasságra és családi életre való felkészítésnek. Ebben mi is szívesen segítünk. A kölcsönös szeretet Mivel a bűn a házasságot is rombolja, küzdenünk kell a házasságot rontó tényezők, az egymástól való elhidegülés, az elidegenedés és ezek szomorú következménye, a válás ellen, érvényesnek tartván a házastársakra különösen vonatkozó apostoli intést: „Elszenvedvén egymást és megbocsátván kölcsönösen egymásnak, ha valakinek valaki ellen panasza volna; miképpen a Krisztus is megbocsátott néktek, aképpen ti is.” (Kol. 3,13). A mindent vállaló kölcsönös szeretet az igazi orvosság a házasság megromlása ellen. „Kérlek azért titeket ... hogy járjatok úgy, mint illik elhivatástokhoz, mellyel elhivattatok, teljes alázatossággal és szelídséggel, hosszútűréssel, elszenvedvén egymást szeretetben.” (Ef. 4,1-2). Imádkozzunk egymásért és gyermekeinkért. Ne keseredjünk meg, adjunk számot reménységünkről saját családunknak is. Imádkozzunk, hogy amikor eljön a sötétség órája, hinni tudjuk, hogy „a felhők fölött süt a nap”. A kölcsönös szeretet és megbecsülés ne fogyatkozzék meg, idősek és fiatalok forduljanak szíves szeretettel egymás felé, egészítse ki egymást a tapasztalat és a friss erő. A családi élet megromlásának következményei a szenvedélybetegségek, az alkohol és a kábítószer, a hamis boldogság keresése. Gyógyításként és megelőzésként vezessük ezeket az embertársainkat az igazi öjömök forrásához. Az élet szeretete A Krisztusban hívő magyar emberek, ha családi közösségükben áldozatok árán is vállalják az élet sze- retetét és védelmét, ilyen mintával ajándékozhatják meg honfitársaikat, amely megtartatást és gazdagodást jelent egész népünk jövőjére. Meggyőződésünk, hogy Istennek terve van a magyar néppel is, és az az akarata, hogy ez a kis nép a népek nagy családjában a maga színével és sajátosságával gazdagítsa a népek és nemzetek életét. Nem nyugodhatunk bele abba, hogy utunk a nemzetfogyás felé vezet. Akik hitük alapján vállalják Isten előtt nemzetünk jövőjéért való felelősséget, erősítsék egymást az áldozat- vállalás elfogadásában és gyakorlásában. Hívjuk azokat, akik vállalkoznak erre a szent küldetésre. FIGYELŐ Több? Nagyon szép válaszcikket Irt Beke Kata az Elét és Irodalom január 30-i számában (Ki beszél itt már Isauráról?) A cikk egészét, egész gondolat - menetét magam is vállalom és legfeljebb csak ott van vitatkozni valóm, amikor azt olvasom: „A 'Ne lopj!' parancsa egyidős a magántulajdonnal, de olykor másképp értelmezte egy-egy közösség". A valóságban éppen a fordítottja történt: ez a parancsolat egy sajátságos közösség közös érdekeit, közös tulajdonát védte és csak későbben következett be az Írónő által említett, máig is ható átértelmezés (ha tőlem lopnak, az bűn, ha én lopom meg a közösség tulajdonát, az ügyeskedés). Az Írás, amely szentírási helyek, egyháztörténeti, teológiatörténeti utalások egész sprát idézi, arról az erkölcsi válságról szól, ami ha nem is egész társadalmunkat, de annak kisebb-nagyobb részét ma jellemzi. Az így kialakított látlelet megdöbbentő, de méginkább elgondolkodtató. A megdöbbenést és elgondolkodást talán a kővetkező bekezdés bizonyítja a leghűségesebben: ,,’A helyes kormányzás alapja az erény.’ - mondja a Sho-king, az ősi kínai törvénykönyv. 'Mert minden ország támasza s talpköve a tiszta erkölcs' - feleli neki Berzsenyi Dániel téren és időn át. De ha nem tudható, hogy mi az az erény? Ha homályban marad, mi a tiszta erkölcs? Ha végképp kidőlnek a sorból azok, akik tudnak még a tízparancsolatról, munkás szolidaritásról, kritikáról és önkritikáról? Ha majd azok népesítik be az országot, akik nem tehetnek arról, hogy a szocialista erkölcsről csak frázisokat hallottak, mert a régi tömlőkből kitöltetett az óbor, s nem töltetett beléje semmi? Akkor mi lesz?" De idézhetném a XI. országos békekonferencia ifjúsági szekciójában elhangzott egyházi hozzászólást is eképpen: ...előbb sikerült a hagyományos, kipróbált keresztyén erkölcsi értékeket a közgondolkodás peremére szorítani, mint az „újat”, a Jobbat" kialakítani. Ezek után az én egyetlen kérdésem: mi volt, mi van, mi lesz akkor, ha mi evangélikus keresztyének nem tudtuk, nem tudjuk, nem fogjuk tudni átadni leányainknak, fiainknak az egész életünket formáló Igét? Mi volt, mi van, mi lesz? Mert ez számunkra nem egyszerűen erkölcsi, hanem elsősorban hitbeli kérdés, s az általunk adott válasz eldöntheti az ideig, s az örökké tartó jövőnket, azaz: az üdvösségünket is. V. Nyílt napok Teológiai Akadémiánkon Április 6-án és 7-én (hétfőn és ked&en) ebben az évben is úgynevezett nyílt napokat rendez az Evangélikus Teológiai Akadémia. Ebből az alkalomból szeretettel várjuk elsősorban azokat a fiatalokat, akik érdeklődnek a Teológiai Akadémián folyó munka és a teológusok élete iránt. A látogatók résztvehetnek az előadásokon és alkalmat teremtünk arra is, hogy kérdéseket tegyenek fel profesz- szoroknak és hallgatóknak. Mindkét nap 3/4 8-kor kezdődik reggeli áhítattal. Ebédre is meghívjuk azokat, akik előzetesen írásban is jelentkeznek. Dr. Cserháti Sándor dékán r Reményik Sándor erős evangélikus környezet vette körül a kislányt már bölcsőjében”. Emlékezés Dukai Takách Judit költőnőre Egy téli tölgylevélre (II. befejező rész) E levelet a hegytetőn találtam, Hóban feküdt, az erdőhöz közel, Fákról hullt gyémántporral beszltáltan. Míg zöld volt, Imi rá nem lehetett. De hogy megbámult, megkeményedett: Az írás felcslllámllk rajta, S tűnődvén, lelkem elsóhajtja: Kellett a dér, a tél, a hóvihar, S a zúzmara, a zordfényű palást, Hogy egy Kéz azt írhassa ránk, amit akar. 250 év« Bús borongás fogja el lelkét, de időnként felvidul. Hiszen fiatal volt, szép volt, Atyja mindent megtesz a kedvéért. A környékbeli ifjak sűrűn keresik fel a gazdag, művelt leányt. Költői tehetségének is korán híre ment. Horváth József Elek sárvári patvarista (joggyakornok) és Tatay János szombathelyi teol. tanár látogatja és buzdítja verselésre. De legközelebb állt hozzá Döbrönteiné, a művelt papné. Férjével együtt írták meg Gábor fiuknak - aki Erdélyben az Erdélyi Múzeumot szerkesztette hogy Judit versel. Döbrönteiné megígérte keresztlányának, hogy Gábor fiát, ha megjön Erdélyből, átküldi hozzá Du- kába. Döbröntei örömmel látta, hogy Judit igazi költői tehetség. Majd Judit is ellátogatott atyjával Uraiujfaluba, ahol sok jó tanácsot kapott barátaitól. Később Döbröntei, Wesselényi Miklós és ennek nevelője, Pataky Mózes visz- szatérve olaszországi útjukról Du- kába látogattak el. Nagy öröm volt a házban. - Judit mind a három férfiúhoz ódát írt. Versei már lapokban jelentek meg. Sokan magasztalták. Verseket, leveleket írtak hozzá... Döbrönteinek írta: „Úgy tódulnak hozzám a jóakarók és barátok, mint jó gyóntató páterhez a bűnös lelkek.” Voltak irigyei is... 1815-ben Kazinczy írta neki: „Ne rettegje, kisasszony, azt a vádat, hogy amely leány verset ír, nem lehet jó' asszonya a háznak”. Kortársai szerették. Döbröntei Malvinénak, Berzsenyi és Kazinczy becéző szóval Dudinak nevezte. Berzsenyi 1815-ben írt hozzá költeményt. Dicsőségének tetőpontját érte el az 1817-19. években, amikor Festetich György többször meghívta a Keszthelyi Helikoni ünnepekre. Atyja kíséretében itt ismerkedhetett meg a korabeli szellemi élet vezetőivel. Többek között Kopácsi József veszprémi püspökkel, aki kegyesen fogadta az evang. költőnőt, Kisfaludy Sándorral és nejével, Szegedy Rózával, Pálóczi Horváth Adámmal találkozhatott. A keszthelyi ünnepélyen részt vett Judit udvarlója, Göndötz Ferenc, felső- patyi földbirtokos is. Az irodalom barátainak a keszthelyi ünnepeken Judit hazafias és családi versei keltették fel a figyelmet. Esküvőjüket 1818. szept. 9-én tartották. Eljöttek Dukára a rokonságon kívül Keszthelyről Ruszék József apátplébános és Mat- kovich fiskális (ügyvéd). A násznagy és nypszolyóasszony szerepét Horváth Ádám és ifjú felesége, Kazinczy Klára (ref. lelkész leá- 4 nya) töltötte be. Előzőleg Judit az ő esküvőjükön volt nyoszolyó- leány. - Festetich György az esküvő napjára nászajándékul ?gy pár ritka szépségű fakó lovat küldött. Drága porcelánkészletet és gyémántokkal díszített karneolköves (féldrágakő) gyűrűt is ajándékozott Juditnak. Felsőpatyon Judit férjéhez idomult. Kevesebbet verselt, jó anya és háziasszony vált belőle. Négy leánygyermekük született. Ezek közül Göndötz Fánny koltai Vi- dos Kálmán felesége lett Keme- nesmihályfán. (Vidos Kálmán (1825-1907) a szabadságharc idején nemzetőrtisztként Vidos Józsefnek, Széchenyi István barátjának volt hadi futárja. A szabadságharc után visszavonult keme- nesmihályfai birtokára s mint hites ügyvéd, a kemenesaljai járásnak volt főszolgabírája. Utódjuk nem volt. -» Vidos L-tár). A költőnő írt bánatos verseket: „Juliskám halálára” 1829. - Versben üdvözölté férjét névnapján. Megénekelte Felsőpatyot is: „Az én lakhelyem” c. versében: Egy csendes kalibám itt, hol a szép Rába A virágos rétek partjait locsolja... Kies Paty, tebenned zengem el énekem... Kellemes körében kis házi népemnek Érzem, hogy feleség s édesanya vagyok. Férje vízibetegségben korán elhalt, 1830. dec. 22-én. Rászakadt a gazdálkodás gondja, de mint fol- desasszony is megállta helyét, jó rendben tartá birtokait. Voltak régebbi peres ügyei. Rászorult férjének jó barátjára, Patthy István ügyvédre és berekalji (ma Tompa- ládony része) birtokosra, aki a fiatal nőt özvegysége második évében meg is kérte. Patthy mint Sopron megye ügyésze és Nemeskér egyházfelügyelője méltó is volt hozzá. Atyja, aki szemevilágát veszítve Dukában élt, nem akarta az újabb házasságot. Azért Ágfalván 1832-ben csendben esküdtek meg és Sopront választották lakhelyül. Utolsó költeményében, „Az én sorsom”-ban Patthyról mondja: Sorsom sivatag pusztáján Előttem egy hiv barát, Részvét ül nemes homlokán, Szemem benne védőt lát. Teljes lett boldogságuk, midőn várva várt fiuk, az erős Patthy Sándor 1833-ban megszületett. Sopronban a nagy magyar Szabó József líceumi tanár, a tanítóképző alapvetője volt legjobb barátjuk. Ennek házában laktak (Várkerület 70, ma Lenin körút). Őt írták be első komájuknak. Ott volt a keresztszülők között Erdélyszky Mihály nemeskéri, Kiss József ge- resdi lelkész, Wittnyédy János, Káldy József, Dukai Takách József és János, Patthy Sándor, soproni líceumi tanárok: Rajts Péter ig., Ódor István és Sztrókay Ignác. Minden örömük mellett vészfelhők, az édesanyán a tüdővész jelei mutatkoztak. 1836. ápr. 10- én született Ida nevű kislánya, öt nap múlva meghalt kislánya születése után, 11 nap múlva a kislánya is követte. Juditot Soprontól Kis János búcsúztatta, holttestét Dukára vitték a családi sírboltba. Itt Magassy Dávid kissomlyói és Kiss József geresdi lelkész búcsúztatta.- Judit végrendeletében hagyta meg, hogy Németh Mariska, aki még neki is dajkája volt és most Dukában világtalan atyjának a gondviselője, ügyeljen fel a gyermekekre és segédkezzék mostohaapjuknak. Egyetlen fiuk, Patthy Sándor , méltó lett szüleihez. Berekalján volt birtokos, ifj. Wittnyédy János leányát, Erzsébetet vette feleségül. •Nemeskér 1869-ben őt is felügyelőjének választotta. Népes, tekintélyes családot hagyott maga után.- Á korabeli egész művelt magyarság hazánk büszkeségének tekintette a költőnőt. „Az én képem" c. válogatott verseknek bibliofil kötete napfényre hozta és közkinccsé tette az irodalmat kedvelők között a már-már feledés homályába merült verseket. A költőnő emléke előtt Sárvár várossal Kemenesalja, de egész magyar népünk együtt tiszteleg. Simonffy András mondotta: „Duka él, élni akar”. Élni akarásának bizonysága a kisközség szerény jövedelmű dolgozóinak szorgalma és éltetője lesz a dukai történelmi falak közé költözött „szellemi tőke”, melynek nincs árfolyama, de kamatozik, gyümölcsöt érlel magyar népünk javára. Legyen áldott Dukai Takách Judit költőnö emléke a magyar szívekben! Ha pedig a hála és tisztelet odavisz bennünket sírboltjához, mondjuk el csendes alázattal az ő szívéből feltörő fohászt: „Add meg, óh felettünk lakó szent Istenség, Hogy legyen már egyszer állandó békesség". Mesterházy Sándor 1737. március 4-én halt meg REGIS MÁRTON evangélikus lelkész. 1668 táján született Nagydobrócon. Korán árva lett. Liptószentivánon, Nagypalugyán, Késmárkon, Korponán és Körmöcbányán volt diák. Füleken lett rektori 1705 nyarán Wittenbergben egyetemista. Hazajövetele után 1708-tól Radványban rektor, 1710-től Korponán lelkész, de 6 hét múlva állás nélkül élt Radványban. Innen hívták még ez évben Rozsnyóra -magyar lelkésznek. 1711-ben elvették templomukat. Ekkor a rozsnyói evangélikusok Berzétére szorultak. A gömöri egyházmegye alesperese volt haláláig. 225 *v« 1762. március 8-án született Homokbö- gödén HRABOVSZKY GYÖRGY evangélikus lelkész, egyháztörténész. Téten és Sopronban volt diák, majd Uraiúj- faluban lelkész. (1784). Innen külföldre utazott, Wittenbergben lett egyetemista (1786),majd Halléban(1787). Hazajövetele után Várpalotán (1788), Kissomlyón (1795) és Lajoskomáromban (1803) volt lelkész. Esperesi tisztet is viselt egyház- megyéjében 1803-1812 között. 1825. április 12-én halt meg. 100 éve 1887. március 11-én született Bártfán ZALÁNFY ALADÁR evangélikus pr- gonaművész és orgonaszakértő. Koess- ler János és K. Straube tanítványa volt. Mint orgonista szolgált a Bazilikában (1914), majd a Deák téri evangélikus templomban (1922). Egyházkerületi zenei főigazgatói tisztet is viselt. 1920-1950 között a Zeneművészeti Főiskola tanára volt. Számos koncertje maradt emlékezetes. Budapesten halt meg 1959. május 15-én. * 350 «V« 1637. március 19-én halt meg Pozsonyban PÁZMÁNY PÉTER katolikus érsek. Református családban született Nagyváradon 1570. október 4-én. Kolozsvárott jezsuitáknál tanult, s azok térítették át (1583), sőt a rendjükbe is belépett (1587). Bécsben, majd Rómában tanult. Grázban lett egyetemi tanár (1597). Előbb bölcsészetet, majd teológiát tanitott. 1607-ben hazatért. Turóci prépost (1616), s még ez évben esztergomi érsek lett. 1629-től haláláig bíboros volt. Az ellenreformáció legbuzgóbb és legsikeresebb munkása volt Magyarországon. Nevéhez fűződik a bécsi Pazma- neum alapítása (1623) és a nagyszombati egyetem létesítése (1635). 150 *v« 1837. március 21 -én halt meg Liptószent- miklóson BLAHO MÁTÉ evangélikus lelkész. Turócbesztercén született 1772. augusztus 18-án. Itthoni diákoskodás után a wittenbergi egyetemre ment (1795). Hazatérése után Liptószentmik- lóson volt lelkész (1798) haláláig. Egyházmegyéje esperesévé is megválasztotta (1820). 100 év« 1887. március 21-én született Érsekújvá- rótt KASSÁK LAJOS költő, író, festő. Nehéz sorsú, de tehetséges fiatalember, lakatos segédlevelet szerzett, vasmunkásként dolgozott, verset írt, lapot szerkesztett (A Tett és Ma), képzőművész volt, kiállításokat rendezett. A Tanács- köztársaság idején és a felszabadulást követő években aktív politikai munkát végzett. 1949-től visszavonult a politikai életből. Az irodalmi életbe 1956-ban kapcsolódott be ismét. Ettől kezdve sorra jelentek meg verseskötetei. Budapesten halt meg 1967. július 22-én. 200 év« 1787. március 30-án Szakolcán született CZINÁR MÓR levéltáros, történész, bencés tanár. Nagyszombatban, Pozsonyban, Győrött, Pannonhalmán tanított, ahol előbb levéltáros lett (1829), majd könyvtáros, végül a könyvtár igazgatója (1870). Főleg Árpád-kori oklevelekkel és egyháztörténettel foglalkozott. 1875. február 10-én halt meg Pannonhalmán. Detre János Dukai Takách-kúria. Épült a 18. század végén. Homlokzatán a családi címer
