Evangélikus Élet, 1987 (52. évfolyam, 1-52. szám)
1987-12-27 / 52. szám
Evangélikus Élet 1987. december 27. Karácsonyi csend Reményik Sándor Csukd be az ajtót... A gondok, a rohanások ajtaját. Hív a csend annyi, ünnepek előtti fáradság után. Valaki most el akar beszélgetni veled. Igen. Nemsokára meggyújtják az otthonokban a gyertyákat, szikráznak a csillagszórók, megrázzák a csengőt, s az izgalommal várakozó gyerekek vidáman szaladnak a fához. De most ne erre gondolj. Ne is a régi emlékekre. A csendben megtörténhetik a csoda: valami módon megnyílik a láthatatlan világ, a függönyt elhúzza egy titkos kéz, és valami olyasmit élünk át, mint a pásztorok a betlehemi mezőkön. Karácsony a nyitott menny ünnepe. Laknak a láthatatlan világban! Isten, Jézus, angyalok, odaátra ment szeretteink. A szeretet árad onnan feléd. És hang érkezik hozzád: Ne félj! Mindig veled vagyok! Örülj! Bárcsak Isten bizonyossá tenné számodra, hogy van ez a ránk nyíló láthatatlan világ. Sir James Jeans fizikus mondotta: „A fizika ismert világa csak egyik része az egésznek.” Churchill, a 2. világháború nagy államférfia így szólt egyszer: „Ma olyan kényelemben, magasfokú technikában van részünk, amiről a régiek nem is álmodtak, - de a szívünk fáj, életünk üres, ha nem tudunk túltekinteni az anyagi világon.” A csendben a láthatatlan világSalzburgi festő (XV. sz.) Királyok imádása ból kinek-kinek konkrét üzenet érkezik. Hadd mondjam el, hogy én milyen látáshoz jutottam meditációmban. Arra, hogy az ember Istennek szép gondolata. Sok százezer évvel ezelőtt szabad, beszélgető társra vágyott a csillagokkal teli univerzumban. Az ember Isten gondolatának a testetöl- tése, incarnatiója. Ez volt Istennek az első karácsonya. Dehát az ember sehogyse tudott úgy élni, mint Isten gondolata. Ezért lett újabb karácsony,* hogy kitisztuljon Isten gondolata. Jött Jézus, és láthatóvá lett Benne Isten szép gondolata. Ahogy Ő ember volt, ahogy segített, ahogy szeretett, ahogy kapcsolatban állt szüntelenül a láthatatlan világgal, transzparense volt az isteni, szép gondolatnak. A láthatatlan világ üzenete: te is Isten szép gondolata vagy. Kérlek, hogy ne az legyen a reflex: ó, jaj, hogy volnék én Isten gondolata, hiszen szeretetlen, indulatos stb. vagyok. Hanem arra koncentrálj: a láthatatlan világból gyógyító erők áradnak. Ezek az erők kisegítik elakadt életemet a kátyúból. Jézustól, a megvalósult isteni gondolattól kapok új látásokat, átformáló jó szó lendít a szeretet felé. Tárulj ki előtte. Megvalósítandó cél egész földi életünkben, hogy Isten gondolata valamiképpen kiábrázolódjék rajtunk a felülről áradó erők által. Nemsokára együtt a család. Vagy magányosan ülsz a vacsorához. Mindenképpen jó dolog az isteni szférában lenni. Olvastam egy jegy-ajándékról. Kívülről nézve szürke, hideg acélgolyó volt. De mikor a tulajdonosa mozdított rajta, a golyó szétnyílt, csillogó aranygyűrű volt benne ezzel a felírással: „Te az enyém vagy!” Ez az élet olyan kemény, hideg sokszor, mint a vas. Millió- szőr ütközünk bele szavak, kezek acéljába. De itt a csendben hadd ismétlődjék meg a jegyajándék csodája: Isten keze mozdít ezen a vas-életen, s felcsillan az aranyszó: „Te az enyém vagy!” Görög Tibor Az Ökumenikus Tanács közgyűlése December 8-án tartotta a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa éves közgyűlését a Ráday kollégiumban. Dr. Tóth Károly református püspök megnyitó beszédében méltatta a két nagyhatalom közötti szerződést, amely a közepes és rövid hatótávolságú, nukleáris robbanófejjel ellátott rakéták eltávolítására és megsemmisítésére irányul. A püspök foglalkozott az emberiség globális problémáinak - atomháború, az éhség és a nyomor elleni küzdelem, a természet védelme (ökológia), a túlnépesedés - megoldásának a szükségességével. Tóth püspök értékelte az ökumenikus mozgalmat, az 1990-re tervezett Világkonvokáció feladatát ti. „hogy az kifejezze az egyházak konszenzusát az igazságosság, béke és a teremtettség megőrzése kérdésében.” A megnyitó beszédében kitért az 1988-as esztendő ökumenikus programjára; a Keresztyén Béke- konferencia 30. évfordulójára, és az Orosz Ortodox Egyház 1000. évfordulójára. Végül dr. Tóth Károly püspök több javaslatot terjesztett az Ökumenikus Tanács közgyűlése elé. A közgyűlés meghallgatta és jóváhagyta dr. Görög Tibor főtitkár jelentését, valamint több ökumenikus program és munkaág vezetőinek beszámolóit. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának közgyűlése nyilatkozatot fogadott el. A közgyűlés személyi döntéseket is hozott. Dr. Bartha Tibor nyugalmazott püspök lemondásával és tiszteletbeli elnökké választásával egyidejűleg új elnöknek három esztendőre dr. Tóth Károly püspököt választotta. Evangélikus részről a közgyűlés dr. Harmati Béla püspököt alelnökké, Szemerei Zoltán pénzügyi osztályvezetőt, ellenőrré választotta. A közgyűlés munkáját dr. Nagy Gyula evangélikus püspök imádságával zárta be. A Ráday kollégium Foto: Batár B. NYILATKOZAT A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának 1987. december 8-án megtartott közgyűlése Isten iránti hálával állapítja meg, hogy ökumenikus kapcsolataink az idén mind hazái, mind pedig nemzetközi téren tovább bővültek. Tagegyházaink között egyre konkrétabb formákat ölt az ökumenikus együttműködés, híveink és gyülekezeteink készsége és igénye megnőtt a keresztyén egyházak testvéri közösségének keresésére és ápolására. Egyháztörténelmi jelentőségűnek tartjuk azt a tényt, hogy december 1-jén sor került a Magyar Katolikus Püspöki Kar és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa vezetőinek első hivatalos tanácskozására. Örülünk, hogy az évszázadokon át tartó ellenségeskedés helyét a testvéri közeledés és a felebaráti szeretet váltja fel. Kinyilvánítjuk készségünket, hogy a Jézus Krisztusba vetett közös hitünk alapján keressük az ökumenikus együttműködés további lehetőségeit. Üdvözöljük, hogy a világ különböző részein tovább erősödött az az elhatározás; hogy meg kell rendezni az egyházak világgyűlését az „Igazságosság, béke és a teremtettség megőrzése” jegyében. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa tagegyházai kezdettől fogva támogatták ezt a gondolatot és hozzá kívánnak járulni az 1989 májusában Bázelben megrendezésre kerülő európai konvokáció sikeres megtartásához. Hazai szinten olyan ökumenikus találkozót tervezünk, amely méltóképpen kifejezésre juttatja egyházaink egységtörekvését és békéért érzett felelőssé- - gét. Reménységgel tölt el bennünket, hogy az utóbbi időben csökkent a feszültség a világ két vezető nagyhatalma között. Bizakodásra ad okot, hogy éppen a mai napon írja alá Washingtonban Gorbacsov és Reagan elnök azt az egyezményt, amelynek célja, a közepes hatótávolságú és hadműveleti-harcászati nukleáris rakéták teljes felszámolása. Reméljük, hogy az Amerikai Egyesült Államok szenátusa mielőbb ratifikálni fogja ezt a szerződést és ezzel első ízben sor kerülhet egy nukleáris fegyverfajta meg- semmisitésére. Ez a történelmi lépés megnyithatná az utat olyan leszerelési megállapodások előtt, mint például a hadászati fegyverzetek 50 százalékos csökkentése. ^ Hálásak vagyunk azokért az új lehetőségekért és formákért, melyeken keresztül egyházaink szolgálata tovább bővülhetett. Fokozni kívánjuk erőfeszítéseinket a magyar nép körében a közmegegyezésért és a társadalomban jelentkező gondok mielőbbi megoldásáért. Kérjük egyházaink tagjait, hogy példamutatóan vegyék ki részüket a gazdasági kibontakozás elősegítésében, melynek sikere mindany- nyiunk jövőjét érinti. Az ádventi időszakban Krisztus Urunk születésének megünneplésére készülünk. Hasson át mind- annyiunkat az a szeretet, mely 0 általa jött ebbe a világba. Az Ő szeretete vezessen bennünket az ökumenikus együttműködés erősítésében, a gyülekezeti közösségekben és népünk körében végzett szolgálatunk elmélyítésében és a világ jövőjéért érzett felelősségvállalásban. „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (Jn 3,16) „Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, és az emberekhez jóakarat.” (Lk 2,14) Budapest, 1987. december 8. A Parlament az egyházpolitikáról Lapunk megjelenésének idején hangzik el az Országgyűlésen az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének, Miklós Imre államtitkárnak beszámolója az állam egyházpolitikájáról, a Hivatal munkájáról. Az elnöki beszámolóra - annak híveinket is foglalkoztató részleteire g| lapunk következő számában visszatérünk. JANOS EVANGÉLIUMA összehajolnak Máté, Márk, Lukács, És összedugják tündöklő lejük Bölcső körül, mint a háromkirályok, Rájok a Gyermek glóriája süt. A gyermeké, ki rejtelmesen bár S természetfölöttin fogantatott: De fogantatott mégis, született S emberi lényként, tehetetlenül, Babusgatásra várón ott piheg. A gyermek, a nó örök anya-álma, Szív-alatti sötétből kicsi rázott Rongyba, pólyába s egy* istálló-lámpa Sugárkörébe. Bús ájlati pára Lebeg körötte: a föld gőz-köre. A dicsfény e bús köddel küszködik\\ Angyal-ének, csillagfény, pásztorok $ induló végtelen karácsonyok. Vad világban végtelen örömök Lobognak, zengnek - mégiStköd a köd. : S mindez olyan nyomorún emberi ; S még az angyalok Jóakarata, Még az Is emberi és mostoha. De János messze áll és egyedül. Nem tud gyermekről és nem tud anyáról, Nem születésről, nem fogantatásról, Csillag, csecsemő, angyalok kára, Jászol, jászol-szag, - József, Mária, Rongy és pólya, királyok, pásztorok, Induló végtelen kar4csonyok: Nem érdeklik - vagy. mint rostán a szem ' Kihull az ő külön történetéből, Kihull mindez, és mindez ideged, Apró, földízű,.émbéri dolog. Nagyobb, nagyobb, ó nagyobb a fitokl János, evangélista, negyedik, J Külön áll, .világvégén valahol, Vagy világ-kezdetén, vad szikla-völgyien! S a fénytelen örvény fölé hajol. és megfeszül a lénye, mint az íj, Feszül némán a mélységek fölé\ Míg lényéből a szikla-szó kipattan S körülrobajlik a zord katlanokban Vissz hangosan, eget-föl det-vérő n, Hogy mégrendül a Mindenségiszive: Kezdetben vaía az Ige. S az Ige testté lön. FÓRUM OROSHÁZÁN Három egyházmegye, a Csongrád- Szolnoki, a Kelet-Békési és a házigazda Nyugat-Békési egyházmegyék gyülekezeteinek . tisztségviselői és presbiterei 1987. november 14-én, szombaton Orosházán egyházunk egészét érintő kérdések megtárgyalása ügyében találkoztak. Már reggel 8 óra után érkeztek a gyülekezetek küldöttei vonaton, autóbuszon és autókon. Az orosházi műemléktemplom harangjai 9 órakor megszólaltak és jelezték, hogy a gyülekezetek presbiterei és vezetői istentisztelettel kezdik fontos tanácskozásukat. Az istentisztelet szolgálatát e sorok Írója látta el. Az igehirdetés Fii 2,1-4. alapján hangzott. Rámutatott arra, hogy Krisztusban olyan felbecsülhetetlen lelki gazdagságot kaptunk, amelyből mindig meríthetünk. Krisztus által formálódhatunk igazi közösséggé, tőle kapunk szeretetet és O indít bennünket egymás iránti felelősségre. Nem élhetünk ekkora gazdagság mellett bűntől megszegényitetten. Az istentisztelet után az orosházi gyülekezet asszonyai teával és süteménnyel fogadták a távolból érkezőket. A rövid szünet után a nagy templom egyilc karzatán kialakított, több mint 200 lelket befogadó, ún. Győry-terem- ben folytatódott a program. A zsúfolásig megtelt teremben dr. Tömböly János, az orosházi és egyben a Nyugat- Békési Egyházmegye felügyelője szeretettel köszöntötte a fórum elnökségét és résztvevőit, és Isten áldását kérte munkájukra. Dr. Kamer Ágoston országos főtitA résztvevők egy csoportja kár, a fórum vezetője egyházunk belső ügyeiről tartotta meg vitaindító előadását. Ebben részletesen kitért egyházunk gondjaira és feladataira. Szólt azokról az alapvető kérdésekről, amelyekben egyházunknak változatlanul helyt kell állnia, és szólt azokról a kérdésekről is, amelyekben továbblépésre van szükség. A fórum másik előadója dr. Blázy Árpád, a Somogy-Zalai Egyházmegye felügyelője volt, aki egyházunknak a társadalomban végzett szolgálatáról szólt. Mindkét előadást élénk eszmecsere követte. Közel harmincán mondták el véleményüket, tettek fel kérdést és kaptak választ problémáikra. A hozzászólókat fokozott mértékben foglalkoztatták egyházunk belső ügyei. Ezért sürgették a laikusok bevonását egyházunk szolgálatába, hangoztatták felelősségüket a családi problémák megoldásában. Felhívták a figyelmet a bizonyságtétel szükségességére és a gyermekek, valamint a fiatalok hitoktatására és erkölcsi nevelésére. Felvetették az evangélikus iskola, illetve gimnázium kérdését. Szóba került az egyház és állam eddigi jó viszonyának továbberősitése. Az említett és fel nem sorolt sok-sok hozzászólást a nyíltság, egyházunkért, népünkért és a világ békéjéért érzett felelősség jellemezte. A szűnni nem akaró kérdésekre és hozzászólásokra a két előadó részletesen válaszolt, majd dr. Kamer Ágoston értékelte a hozzászólásokat és összefoglalta a tanulságokat, azután Ef 3,13-19 alapján megtartotta a befejező áhítatot. Hangsúlyozta: Belső megújulás szükséges ahhoz, hogy igazi, alkotó szeretetközösséggé legyünk. így tudjuk helyesen felmérni tennivalóinkat és megvalósítani Isten Szentlelke segítségével a kapott szeretet által. Egyházmegyéjük presbitereit és tisztségviselőit elkísérték Fodor Ott- már és Táborszky László esperesek. Ez utóbbi befejezésképpen hálát adott Istennek a résztvevők nevében a fórum minden áldásáért. Megköszönte az előadóknak és a rendező egyházmegyének ezt az alkalmat. Egyben elmondta, hogy a jövőben az ő székhely-gyülekezete, Békéscsaba is örömmel ad helyet a fórumnak. A házigazda egyházmegye végül ebéden látta vendégül a távolabbról érkezetteket. A megtérített asztaloknál továbbfolyt a beszélgetés a felvetődött kérdésekről. Bízunk abban, hogy ennek a' találkozásnak az áldásai eljutnak és tovább hatnak azokban a gyülekezetekben is, amelyeknek küldöttei részt vettek ezen a tanácskozáson. Hiszünk abban, hogy mind az, ami elhangzott az igehirdetésekben, a vitaindító előadásokban, a hozzászólásokban és a reájuk adott válaszokban, megtermé- kenyítöleg hat gyülekezeteink életében, egyházunk megújulásában és szolgálatában. Pintér János
