Evangélikus Élet, 1987 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1987-12-13 / 50. szám

Evangélikus Élet mi. december n „Egy hang kiált: Építsetek utat a pusztában az (Jrnak! Készítsetek egyenes utat a kietlenben Istenünknek! Az én Uram, az Úr jön hatalommal, karja uralkodik. Vele jön szerzeménye, előtte jön, amiért fáradozott.” - Ézs 40,3.10. VASÁRNAP ..Az Úr ezt mondta: Te szánod ezt a bokrot, amelyért nem fáradtál, és amelyet nem te neveltél, amely egy éjjel felnőtt, másik éjjelre pedig elpusztult. Én meg ne szánjam meg Ninivét, a nagy várost?” - Jón 4,10-11 (Mtl8,14- Mtl 1,2-6 - Zsolt 85) Isten nem enged megma­radni önzésünk szűk látókörében. Néha még a humorérzé­künket is igénybe veszi ahhoz, hogy fölemelje tekintetün­ket. így akarta Jónásét is önmagáról a városnyi emberre irányítani. „Ne félj tőlük, mert én veled leszek, és megmente­lek! -így szól az Úr.” - Jer 1,8 (Róm 4,20 - Lk 1,5-25 - Ézs 45,18-25) „A félelem rossz tanácsadó” - tartja a köz­mondás. Valóban: a félelem a negatívumokat fölnagyítja, a biztató dolgokat, a fogódzókat és a reménységet pedig eltakarja a szemünk elől. Ne csak ma, hanem minden nap visszhangozzon a szívünkben Isten bátorító jszavá*: „Ne félj, mert én veled vagyok!” KEDD „Jézus mondja: Nem azért jöttem, hogy az igaza­kat Hívogassam, hanem, hogy a bűnösöket.” - Mt 9,13 (5Móz30,2-3-Mk 1,14-15-Ézs49,1-6) Jézus körül nem lehet klikket alkotni. Ő sem gyűjtött soha maga köré „tisz­tákat”, és nem különített el méltatlanokat sem. Ne akarjuk magunkat ebbe, vagy abba csoportba sorolni. Ez majd az utolsó ítélet dolga lesz. De igyekezzünk életünkkel felelni a hívogatásra. SZERDA „Hasonló a mennyek országa a kereskedőhöz is, aki szép gyöngyöket keres. Amikor egy nagyértékű gyöngyre talál, elmegy, eladja mindenét, amije van, és megvásárolj^ azt. — Mt 13,45-46 (5Móz 30,19-2 — Tim4,5-8 - Ézs 49,7-13) Vannak dolgok - pl. a hivatás -, amiket csak akkor tudunk jól csinálni, ha koncentrálunk rájuk. Vannak dolgok - pl. a házasság -, amikben csak akkor maradhatunk becsületesek, ha a kizárólagosság igé­nyével kezdünk hozzájuk. Az Isten országa felé törekvés mindkettőt megkívánja. CSÜTÖRTÖK „Simon Péter megszólalt, és így felelt: Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia. Jézus így válaszolt neki: Boldog vagy, Simon, Jóna fia, mert nem test és vér jelentet­te ki ezt neked, hanem az én mennyi Atyám.” - Mt 16,16-17 (4Móz 24,17 - Hős 14,6-10 - Ézs 49,14-17) Az evangélium előző szakasza arról szól, hogy Jézustól a fari­zeusok jelt kívánnak. Péter nem különleges külső jel alap­ján ismerte fel őt, hanem szavaiból és,tetteiből, amelyekkel Istent képviselte. PÉNTEK1 „Aki gyűlöli a testvérét,) az embergyilkos, azt pedig tudjátok, hogy az embergyilkosnak nincs örök éle­te.” ÍJn 3,15 (lMóz 4,10 - ApCsel 13,15—25 — Ézs 49,22-26) Ritkán fordul elő, hogy valaki kimondja a másik emberről: gyűlölöm. Annál több a haragosan villámló tekintet, a kitérés a sokszor hallott panaszáradat elől, sza­badulni akarás a rossz szokásokkal megvert embertől, felfelé törekvés a másik fejére taposva. Hosszúra lehetne nyújtani a felsorolást. Mindezeket a gyűlölet mozgatja, vagy ha nem, hát gyűlöletet szülnek. SZOMBAT „Van pártfogónk az Atyánál: az igaz Jézus Krisztus.”-ÍJn 2,1 (Jób 16,19- Lk 7,29-35 - Ézs 50,1-11) Ha elolvassuk a Bibliánkból az igevers első felét is, akkor érthetjük jól. Jézus nem olyan pártfogó, aki az igazunkat védi, hanem olyan, akinek segítsége nélkül nem lehetne igazságunk. Lackerné Puskás Sára Mátis István: „Jöjj, népek Megváltója!” Amikor már lombtalanok a fák, és csípős szelek tépik ronggyá a kémények füstjét, napok kérdése, hogy megérkezzen az Erzsébet- napi első hó. Nedvesen és lucsko- san jön, sokszor alig ér a földre, máris elolvad, de gyorsan semmivé válik ilyenkor a szélhordta hódara is. A régi öregek meteorológiai je­lentések nélkül is tudták, hogy ilyen idő tájban az időjárás tör­vényszerűen jelzi, ha másképpen nem ónos eső formájában, hogy a tél a kapuban van. A parasztember ilyenkor már lehajolt az udvaron elhullott pár szál szénáért is azzal a sóhajjal, hogy hej, szentmihály- tól szentgyörgyig hosszú ám a tél! Ötven éve már, hogy fönt jártam északon, Észtországban. Ott - no­vember elején - kis háziünnepként, inkább csak látogatási alkalom­ként tartják meg Márton napját. Ilyenkor becsukják az ablakokat, minden rést betömnek és leragasz­tanak. Csak egy ablakszem nyitha­tó, hogy szellőztetni lehessen. Gya­nakvóan szemléltem az asszonyok szorgoskodását, értelmét csak ak­kor láttam meg, amikor a havat hordó, süvöltő szelek megtaláltak minden tűhegyni lukacskát, ame­lyen a porcukor formájú havat be­erőszakolták. Itt a tél az ádvent kezdetével együtt érkezik. Annak idején Észt­ország délkeleti részében a Vönnu helység gyülekezetében Ein Ágos­ton lelkész vendége voltam. Annak ellenére, hogy fogyatékos német nyelvtudásomat a még szerényebb észt nyelvtudásommal elegyítet­tem, egészen jól megértettük egy­mást. Valahogy tudomására hoz­tam Ein lelkész úrnak, hogy szeret­nék minél több istentiszteleten és egyéb gyülekezeti alkalmon részt venni. Örömmel közölte, hogy ki­csi szánkóján nekem is jut hely. Ez a közlekedési eszköz alacsony, vá­gott farú csónakhoz hasonlít, és két rúd közé fogott ló húzza. A ló­szerszámnak nincs istrángja. A két rúd közvetlenül a hámhoz van erő­sítve, és egy faív hajlik át a ló mar­ja fölött. Ez északon és talán egész Oroszországban mindenütt hasz­nált jármű. A Vönnu-Jacobi gyü­lekezet 13 000 lelke nagy területen szétszórva, tanyákban él. Tulaj­donképpen falu nincs is, mert a mi fogalmaink szerinti falunyi telepü­lést errefelé már városnak nevezik. A templom és környéke nem más, mint a lelkészlak, posta, esetleg egy üzlet vagy patika, iskola. A templom számunkra érthetetle­nül nagy, ahova közönséges vasár­napokon 20-30 ember jön össze. Csak karácsony estén láttam be, hogy mégis szükség van a nagy templomra, mert ekkor a környéke olyan volt, mint egy nagy vásár, ahol az említett kis szánkók töme­ge táborozott. A még hosszú so­rokban érkező szánkók csengője csodálatos hangulatúvá tette a be­havazott tájra boruló estét. Kö­zönséges vasárnapokon a lelkész kelt útra, télen szánkóján, nyáron kocsin, hogy valahol iskolában vagy más nagyobb helyiségben, esetleg egyik tanya szobájában is­tentiszteletet tartson, kiszolgáltas­sa az úrvacsorát. A keresztelő majdnem mindig háznál volt. Két kisebb templom is van a vönnui lelkészség területén, amiket segéd­templomnak hivnak, ha szó szerint lefordítjuk a megnevezésüket: „abikirik”. Az egyik a Peipszi tó szigetén, Piirisaarén van. Ide nem vitt magával a házigazda, mert ak­kor már nem volt könnyű odajutni a jegesedő tavon. A többi útjai egy részére vele mentem. Vettem egy úgynevezett „lekileki” sapkát, az oroszok usenkának mondját. Kap­tam egy bokáig érő szőrmebéléses bundát, aminek ölelő melegében nem egyszer el is szundítottam. Mirsa volt a ló neve. Ez olyan ki­sebbfajta mokány ló. Télire kissé hosszabb szőre nő, és jól birja a hideget. Először megbotránkoz- tam azon, hogy nagy hidegben sem takarták be a lovakat, ha valahol várakozni kellett. Állítom, hogy Mirsa okos állat volt, mert nagy­szerűen tudott tájékozódni. Ismer­te azokat az utakat, amelyeken gazdáját vitte. Nem egyszer tör­tént, hogy minden irányítás nélkül befordult ott, ahol kellett. Az olyan tél, mint itt a múlt évi, arra­felé megszokott, és bármilyen nagy volt is a hó, nem kellett az utin- formhoz vagy éppen az operatív bizottsághoz fordulni; Mirsa és társai a végtelen fehér hómezőkön is érezték az utat. Na szél nem fújt, csend borult a tájra, csak Mirsa csengőjének ütemes csengése mu­zsikált. Sűrű havazáskor, vagy amikor a híg tejszínű köd mindent elrejtett, azt véltük hallani, hogy visszhangja támadt a csengőnek, de ez csak a szelíd tekintetű őzike meg a reppenő angyalkák és a kel­lemes ünnepeket kívánó szokvá­nyos szavak hiányzottak róla. Tá­volabb feltűnt egy-egy tanya, ami­nek kéményéből füst húzott fölfe­lé, és a nyíló ajtón vastag gőz tó­dult ki, jelezve, ott bent ölelő me­leg boldogítja lakóit. Azt hittem, hogy kollégám is gyönyörködik a látványban, de ő jóízűen szundi­kált. Azon tűnődtem, vajon mi hajtja ezt a fáradt embert, hogy ilyenkor, de még sokkal kegyetle­nebb időben is, télen-nyáron, min­dig elindul útjára. Mielőtt elbú­csúztam a vönnui gyülekezettől, Ein kolléga összeszámolta, hogy 300 kilométert szánkóztunk együtt, pedig útjainak csak egy ré­szére kísértem el ádvent első napjá­tól vízkeresztig. (Folytatás a ködttkező számban) 1 2 3 4 5 6 7 8 U9 Sr 10 1 J 1 12 Ép 14 11 16 11 7 T J 20 21 -t­1 n Ádventre A rejtvény fősoraiban a Hannoveri énekeskönyvben található dal­lam két sorát rejtettük el (Ézsaiás könyve, 40,3-4). Kezdete: Az Úr elé ha tárod / A szív alázatát. VÍZSZINTES: 1. Részlet az ábécé elejéről. 3. A dallamrészlet első sora. 3. Napszak. 9. Hosszú ideig. .10. Két személyes névmás. 11. Kergeti. 12. Elősegíti a kifejlődését. 13. Magasra nőtt növény. 14. Körte nagyobb része! 15. A hélium és a vanadium vegyjele. 16. Meleg. 17. Ide-oda. 18. Hely, helység németül. 19. Lőfegyver része. 20. Édesség. 22. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei község FÜGGŐLEGES: 1. A dallamrészlet második, befejező sora. 2. Ba­ranya megyei község. 3. A személyétől. 4. Magad. 5. Megfalatozza. 6. Tói et ... (Géraldy). 7. A hidrogén és a kálium vegyjele. 11. Veteményes. 13. Talpára helyezi a testsúlyát. 15. Eredményesen befo­lyásolja (két szó). 17. Az értelmi fogyatékosok első intézetének meg­alapítója (Jakab, 1852-1919). 18. Jelentős északi iparvárosunk. 21. Szamárhang. 22. Az ezüst vegyjele. Zábó Gyula Beküldési határidő: december 20. November havi rejtvényünk megfejtése: Teljes a diadal a halál fölött. A helyes megfejtést beküldők'között megtartott sorsoláson könyv- jutalmat nyert Varga Ferenc, Bakonytamási. (A könyvet postán küldjük el.) ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1987. december 13-án, a ádvent 3. vasárnapján Deák tér de. 9. (úrv.) Takácsné Kovácshá­zi Zelma, de. 11. (úrv.) Pintér Károly, du. 6. szeretetvendégség: Pintér Károly (előadó: Udvaros Béla). Fasor de. II. (úrv.) Szirmai Zoltán, du. 6. Gáncs Aladár. Üllői út 24. de. fél 11. Kertész Géza. Karácsony Sándor u. 31-33. de. 9. (úrv.) Kertész Géza. Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlovák) Cselovszky Ferenc, déli 12. (magyar) Kertész Géza. Thaly Kál­mán u. 28. de. 11. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. (családi) Fabiny Tamás. Vajda Péter u. 33. de. fél 12. Fabiny Tamás. Zugló de. 11. (úrv.) Szabó Lajos, du. 4. szeretetvendégség. Kere­pesi út 69. de. 8. Szabó Lajos. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Szabó Lajos. Kassák Lajos u. 22. de. 11. Reuss András, du. 4. szeretetvendég­ség : Havasi Kálmán. Frangepán u. 43. de. 8. Bachorecz Katalin. Váci út 129. de. negyed 10. Bachorecz Katalin. Újpest de. 1Ö. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Pintérné Nagy Erzsébet. Soroksár-Újtelep de. fél 9. Pintérné Nagy Erzsébet. Pestlőrinc de. 10. Matuz László. Kispest de. 10. Bonnyai Sándor, du. fél 7. Bonnyai Sándor. Kispest Wekerle-telep de. 8. Bonnyai Sándor. Pestújhely de. 10. Bízik. László. Rákospalota Kistemplom de. 10. Bolla Árpád. Rákosszentmihály de. 10. Mátyáslöld de. 9. Szalay Tamás. Cinkota de. fél 11. Szalay Tamás. Kistarcsa de. 9. Soly­már Péter. Rákoshegy de. 9. Kosa László. 1 Rákoskeresztúr de. fél 11. Kosa László. Rá­koscsaba de. 9. (úrv.) Fabulya Hilda. Rákos­liget de. 11. Fabulya Hilda. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Madocsai Mik­lós, de. fél 11. (német), de. 11. (úrv.) Nagy Gyula, du. 6. Benkő Ferenc. Torockó tér de. fél 9. Szebik Imre. Óbuda de. 10. Görög Tibor. XII. Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. (úrv.) Kőszeghy Tamás, de. 11. (úrv.) Kőszeghy Tamás, du. fél 7. Pesthidegkút de. fél 11. Takács József. Modori u. de. fél 10. Kelenföld de. 8. (úrv.) Bencze Imre, de. 11. (úrv.) Ben- cze Imre, du. 6. Missura Tibor. Németvölgyi út 138. de. 9. Missura Tibor. Budafok de. 11. Rőzse István. Budaörs de. 9. Rőzse István. Törökbálint du. fél 5. Rőzse István. Csillag­hegy de. fél 10. Benkő Béla. Csepel de. fél 11. Mezősi György. Ádvent 3. vasárnapján az oltárterítő színe: lila. A délelőtti istentisztelet oltá- ri igéje: Mt 11,2-10; az igehirdetés ala­pigéje: Kol 2,1-7. EVANGÉLIKUS ISTENTISZTE­LET Á RÁDIÓBAN. 1987. december 20-án, vasárnap reggel 7.05 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi rádió. Igét hirdet: dr. Nagy Gyu­la püspök-elnök, Budapest. Klenner Gyula 1915-1987 1915. augusztus 2-án született Bátaapáti- ban Klenner Adolf lelkész és Nagy Irén gyer­mekeként. Gyermekéveit Apátiban tölti, majd a bonyhádi gimnáziumba került, ahol 1933-ban érettségizett. Soproni teológusévei után 1937-ben Győrött avatta lelkésszé Kapi Béla püspök. Szolgálatát Varsádon, Dörmer Frigyes alesperes káplánjaként kezdi. Meghatározó évek ezek, csalódásaikkal és áldásaikkal együtt. Fogyatékos irodalmi németséggel, az Apátiban megtanult nyelvjáráson megtalálta a közös hangot az egyszerű parasztemberek­kel és az ifjúsággal is. Ekkor vált Varsád, és filiája, Udvari igazán templomos gyülekezet­té - ő pedig a gyülekezeti munkában teljesen feloldódó lelkipásztorrá. 1940-ben kerül Alsónánára. Ő a gyüleke­zet - akkoriban 800 lelkes, nemrég önállósult filia - második lelkésze. Fiatalos lendülettel,' kiváló szervezőként veti bele magát a mun­kába, melynek nyomán pezsgő gyülekezeti- és ifjúsági élet bontakozik ki. 1942-ben az ikladi gyülekezet megválasztja lelkészének. Az alsónánaik marasztalják, s ő marad. Ő enged, mégis ő a nyertes: megnyeri gyüleke­zetét az egyházi életben is egyre aktívabb Volksbunddal szemben. A háború utáni kitelepítés Alsónánát sem kímélte: a virágzó gyülekezeti élet derékba tört, alig maradtak 100-an. Ő pedig, ha nem hagyta ott azokat, akik annyi szeretettel ma­rasztalták, nem hagyta ott azok maradékát sem. Maradt és alkalmazkodott. Magánéle­tét alárendelte a nehéz körülmények között a szolgálatnak: sohasem alapított családot. Ezekben az években derül ki, hogy édesapjá­tól, aki nyugdíjas éveit is számítva 61 évet töltött első (és utolsó) szolgálati helyén, nemcsak a lelkész! hivatást örökölte, hanem az abban való hűséget is. Édesapja nyugdíj- bavonulása után hozzácsatolják az ugyan­csak kitelepített Bátaapátit szórványaival együtt. Rendszeresen jár ki Bátaszékre, Kis- mórágyra, Zsibrikre, Ófaluba és haza, Apá­tiba. Ha lehet, és ahova lehet, vonattal, a legtöbbet mégis földúton és gyalog. Később kap motort és autót is, de a géptől mindig idegenkedik: gyalog biztosabb. . Híveit hűségesen gondozza - amíg van­nak. 1972-ben megélhetésének biztosítására az egymázmegye rábízza Majost is. A né­hány öregre apadt régi gyülekezeteket meg­tartva, szolgálatának most már Majos a súlypontja, és az új gyülekezetben maga is megfiatalodik. Szervezötehetsége most sem hagyja el: Okos idő- és erőbeosztással futja mindenre, látogatásokra, tatarozásra, gyüle­kezeti alkalmak rendezésére. Ha kell, helyet­tesítésre Nagymányokon és Váralján, 1983 végétől pedig haláláig az egymázmegye pénz­tárának pontos, napra kész vezetésére is. 1985-ben formailag nyugdíjba vonult, Bonyhádra költözött - de szolgált tovább. 1986 őszén döntötte le lábáról gyógyíthatat­lan betegsége. A műtét után talpra állt, ellát»- ta szolgálatát, augusztus 2-án még otthon . ünnepelte 72. születésnapját, aztán újra kór­ház, és az évekig okosan beosztott erő augusztus 21-én hajnalban elfogyott. Mint oly sok más ünneplést - 50 éves lelkészi jubi­leumát sem érte meg. ő volt közöttünk az utolsó aktív lelkész, aki szolgálatát még a régi, nagy, kerületnyi egymázmegyében kezdte. Több mint 50 év megíratlan - néha bölcs humorral elmondott 1 egyháztörténete szállt sírba vele. Kívánsá­ga szerint Bonyhádon temettük Lackner Aladár és Krähling Dániel szolgálatával, az egyházmegye lelkészeinek és gyülekezeteinek részvételével, augusztus 26-án. - „Hű volt a kevesen ...” • Krähling Dániel w llllllllll!llllllllllllllll!llll!llll! HÍREK MlillllÉitlMlllllllllllllllllllllllllM Ifi*1% HIIVI w iiiiiiiiiuiiíiiiiiiiiiihiiiiiiiii Új-Zéland Dunedin városának Otago nevű egyeteme október 26. és noveiriber 6. között nemzetközi szimpóziumot ren­dezett, amelyen a nemzetközi konflik­tusok békés megoldásának lehetőségei­ről folytattak eszmecserét. A presbite- ríánus alapítású és hátterű egyetem ne­ves politológusokat, filozófusokat, szo- cilógusokat, atomfizikusokat fogadott. A konferenciára egyházi személyiséget is meghívtak: dr. Tóth Károly refor­mátus püspököt. A résztvevők őt kér­ték meg arra, hogy tegyen javaslatot a tanácskozás jövőben hatékony folyta­tására, s létesítsenek egy nemzetközi fórumot „Otago Dialógusok” néven. A fórum kiemelkedő, nemzetközileg el­ismert tudósokat gyűjtene egybe, hogy lösszefogjanak, s új értékrendet kiala­kítva korszerű, konkrét eljárásokat dolgozzanak ki a nagy nemzetközi konfliktusok megoldására azzal a cél­lal, hogy az emberiség elkerülje a nuk­leáris katasztrófát. Beiktatták az új egyesült amerikai evangélikus egyház vezetőjét Október 10-én Chicagóban beiktat­ták az Amerikai Evangéliumi Lutherá­nus Egyház (Evangelical Lutheran Church in America) vezető püspöké­nek tisztébe az 55, éves Herbert Chil- strömöt. Az ünnepségen körülbelül 3 ezren vettek részt, többek között Bertil Werkström svéd érsek, Andreas Aar- flot norvég püspök, Arie Brouwer, az Amerikai Egyházak Tanácsának főtit­kára és K. C. Ting püspök, a Kínai Keresztyén Tanács elnöke. Az igehir­detést Donald Sjoberg, a Kanadai Evangélikus Egyház elnöke tartotta. A három egyház (Amerikai Lutherá­nus Egyház, Lutheránus Egyház Ame­rikában és Egyesült Evangélikus Egy­házak) egyesülése révén több mint 5 millió tagot számláló új egyház vezető­je elmondotta: az egyik-fő feladatának a tanítást tekinti: „Minden egyháztag­nak két kötelező olvasmányt adnék: az Apostolok Cselekedeteit és Luther Kis­kátéját. Az Apostolok Cselekedetei be­számol arról, hogyan szervezték meg egyházukat az első keresztyének, a Kis­káté pedig segít megérteni, hogy miért vagyunk evangélikusok. Ezekből az ol­vasmányokból kiindulva foglalkozha­tunk mai világunk problémáival.” Másik fontos feladatának a tanulást tekinti. Megválasztásakor májusban elmondotta: legkevesebb tapasztalata az ökumenéről van. Azóta részt vett a Lutheránus Világszövetség végrehajtó bizottságának ülésén, beiktatása után pedig a genfi ökumenikus központban is járt. - Ugyanakkor az új egyház 65 zsinatát, kerületét is meg kell ismernie, erre főleg az új püspökök beiktatási ünnepségei adnak lehetőséget. A lelkészi szolgálatra 14 éves korá­ban, egy bibliaiskolai tábor hatására kapott elhívást. Teológiai tanulmá­nyait Minneapolisban, Rock Island- ban (Illinois) és Princetonban végezte, majd New Yorkban pedagógiából doktorált. 1958-62 között két gyüleke­zetben volt lelkész, majd Teaneckben (New Jersey) teológiai tanár. 1968-76 között ismét lelkész, (St. Peter, Minne­sota), ezután került Minneapolísba, és lett a Lutheránus Egyház Amerikában (LCA) itteni egyházkerületének püspö­ke. Az egyesülési tárgyalásokban jelen­tős szerepet játszott; az ő javaslatára maradt az evangéliumi (evangelical) jelző az új egyház nevében. Ezért annál inkább feladatának tekinti az evangéli- zációt: „Az egyháznak egy fontos célja van: az, hogy továbbadja a Jézus Krisztusról, mint Úrról szóló üzenetet. Meggyőződésem, hogy Isten hívta itt és most egységre ezt az egyházat. Kérem az egész egyházat, legyünk egyek az imádságban, hogy hűséggel tehessünk eleget közös küldetésünknek.” Chilström püspök felesége,'Corinne az Amerikai Lutheránus Egyház (ALC) egyik minneapolisi gyülekezeté­nek lelkésze volt - 1988. január 1-jétől tehát ugyanahhoz az egyházhoz tartoz­nak. - Az új püspök további fontos feladatának tekinti azt, hogy a nőknek és a nemzeti, etnikai kisebbségeknek az egyházban megfelelő szerep és megbe­csülés jusson, (lwi - szp) A különbségek ellenére az egyházaknak nemcsak egymással, hanem egymásért kell élniük, a keresz- tyénség közös feladatai miatt, - ezt hangsúlyozta Dieter Knall osztrák evangélikus püspök október végén egy sajtókonferencián. Az egyházak közös gondja Ausztriában az ország politikai és erkölcsi kultúrája, az emberi méltó­ság, a munkahelyek igazságos elosztá­sa, a környezet védelme, tágabb érte­lemben pedig a világ népeinek egymá­sért való felelőssége. A római katolikus egyházzal, mint „nagyobb beszélgetőpartnerrel” foly­tatott párbeszéd jelenlegi témái: a ró­mai katolikus részről még mindig el­utasított kölcsönös úrvacsorái közös­ség, a mariológia túlhangsúlyozása, az osztrák katolikus egyház és püspökök „Ausztria egyháza” és „püspökei”- ként való megnevezése. Knall püspök ugyanakkor örömmel nyugtázta, hogy a pápa elfogadta a meghívást a salzbur­gi evangélikus templomban tartandó közös istentiszteletre. A vegyesházasságok kérdésében „az egyházaknak tisztességesen kell bán­niuk egymással”. Az 1985-ben kiadott közös útmutatást a római katolikus fél­nek is figyelembe kell vennie. A keresz­telés és a vallásos nevelés iránti kérés egyedül a szülők joga Knall püspök szerint, és (a másikkal szemben való befolyásolásra) egyetlen égyház sem avatkozhat be. (lwi - szp) "HAZÁI események A PESTI EVANG., EGYHÁZ DEÁK TÉRI GYÜLEKEZETE december 20-án, vasárnap du. 6. órai kezdettel BACH műveiből egyházzenei áhitatot tart. Műsoron: 61. KANTATA ORGONAMÜVEK MAGNIFICAT Közreműködnek: Benczúr Erzsébet, Mohácsi Judit, Sánta Jolán, Kállai Gábor, ifj. Gryllus Vilmos, Trajtler Gábor, a LUTHERÁNIA ÉNEKKAR karigazgató D. Weltler Jenó és a BUDAPESTI BACH ZENEKAR korabeli hangszerekkel ■ Vezényel: KÉSMARKI KRISCH GYÖRGY Igét hirdet: Dff. HAFENSCHER KAROLY A belépés díjtalan. Kelenföld Az ádventi csütörtök délutánokon, 6 órakor a Bocskai úti tanácsteremben teológiai akadémiánk tanárai szolgál­nak igehirdetéssel. A gyülekezet köz­gyűlése egyhangú lelkesedéssel ismét felügyelővé választotta Kari Károlyt, akinek 35 éves aktív gyülekezeti szolgá­lata jubileumán Bencze Imre igazgató lelkész mondott köszönetét. Másodfe­lügyelő l$tt dr. Kotsis Iván. Gazdasági gondnok dr. Mányai Sándor. Műszaki gondnok dr. Bányai Miklós. Pénztáros pedig Csemovics Gábomé. Az eddigi presbiterek mellé a megüresedett he­lyekre megválasztották dr. Asztalos György, ilj. dr. Győri József, dr. Lányi György, Mádyné Csepregi Katalin, Pál Károlyné, dr. Pataky Balázs, Pataky Endréné és Tóth Sándorné egyházta­gokat. Az újonnan választott tisztség- viselők beiktatása és ünnepélyes eskü­tétele dec. 6-án volt az istentisztelet ke­retében. Szolgálatukra, életükre Isten áldását kérjük. FELHÍVÁS! Felhívjuk Olvasóink és a Lelké­szi Hivatalok figyelmét,, hogy de­cember 27-i, karácsonyi számunk 8 oldalon, 11,- Ft-os árban jelenik meg. A hivataloktól pótrendelést - postafordultával - még elfoga.- dunk. Halálozás Ruttkay Elemér nyugalmazott bu- dahegyvidéki lelkészt november 21- én az Úr hazahívta. Temetése de­cember 11-én, pénteken de. 10.30 órakor volt Budapesten, a Farkasréti temetőben. Evangélikus Élet A Magyarországi Evangélikus Egyház hetilapja Felelős szerkesztő és kiadó: LEHEL LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal 1088 Budapest Vili., Puskin u. 12. Telefon: 142-074 Árusítja a Kiadóhivatal és a Magyar Posta Index: 25 211 ISSN 0133-1302 Szedés: Nyomdaipari Fényszedő Üzem (877073/09) Nyomás: rotációs ofszetnyomás 87.60089 PETŐFI Nyomda, Kecskemét Felelős vezető: BIRKAS BÉLA vezérigazgató Előfizethető az Evangélikus Élet Kiadóhivatalában, továbbá bármely hlrlapkézbesltö postahivatalnál, a hfrlapkézbesltőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hirlapelöfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR Budapest V., József nádor tér 1. 1900) közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Templomi terjesztés az Evangélikus Élet Kiadóhivatala útján. Előfizetési dij: fél évre 140,- Ft, egy évre 280,- Ft. Csekkszámlaszám: 516-20412 Beküldött kéziratokat nem érzünk meg és nem adunk vissza!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents