Evangélikus Élet, 1987 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1987-12-06 / 49. szám

Evangélikus Elet 1987. december 6. &-RÓL Ö-RA „Amikor pedig ezek elkezdődnek, egyenesedjetek fel, és emeljétek fel fejeteket, mert közeledik megvál­tásotok ideje.” Lk 21,28 VASÁRNAP „Isten ruház föl engem erővel” - Zsolt 18,33 (Mt 14,23 - Lk 21,25-331 Zsolt 80) Az ember megfeszítve akaraterejét igen nagy mértékben képes fokozni tulajdon teljesítőképességét. De ahogyan életünk Istentől van, így ez a lehetőség is neki kö­szönhető. Ne feledkezzünk meg arról, hogy őt hála illeti ezért, és ő jusson eszünkbe akkor is, ha kevés volna az erőnk. tét a Föld széléig. ”-Ézs 42,10 (Mt 9,31 - Jel 3,7-13 - Ézs 44,1-8) Van úgy, hogy az ember örömében dalra fakad. Isten megajándékoz olyan pillanatok­kal, vagy időszakokkal, mikor megsejtve az ő közel­ségét átélhetünk valamit abból a felszabadultságból, amit talán csak mellette érezhet valaki igazán, az örök szeretet és békesség hazájában. HÉTFŐ „Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall?” - Mt 16,26 (Péld 23,26 - Zsid 6,9-12 - Ézs 43,14-21) Sok ember úgy érzi, akkor jut fel az élet hegycsúcsára, ha mindenből sokszoros mennyiségűt vagy sokszoro­san luxus kivitelűt szerez. Más meg azt gondolja, ha minél nagyobb tekintélye van, ha minél többet rá­figyelnek, akkor mondhatja, hogy jutott valamire. De hányán tudnak jó lelkiismerettel számot adni arról, hogyan sáfárkodtak a szerzett anyagi vagy szellemi javakkal? Mire fordították? Kinek jelentett segítséget, hányán voltak a károsultak? CSÜTÖRTÖK „Ettől fogva kezdte Jézus hirdetni: „Térjetek meg, mert egészen közel van már a meny- nyek országa.” - Mt 4,17(2Sám 12,9 - Zak 2,14^17 - Ézs 44,21-28) Szinte sürgetésnek érezzük az in­doklást, Luther azt vallotta, naponként van szüksé­günk megtérésre. - Hogy halaszthatnánk akkor a megtérést akár csak másnapra is? KEDD „Én vagyok az Úr, ez a nevem, nem adom dicsőségemet másnak, sem dicséretemet a bálvá­nyoknak.” - Ézs 42,8 (Jak 2,19 - Jel 2,1-7 - Ézs 43,22—28) Sok kérdéssel találkozunk, amit nekünk kell megválaszolni, vagy eldönteni. Tudunk-e hatá­rozottan „igen”-nel vagy „nem”-mel felelni? - Csak elkötelezett emberként élhetünk Isten dicsőségére. Kis dolgokban sem sántikálhatunk kétfelé. PÉNTEK „Jézus ezt mondta Péternek: „Kishitű, mi­ért kételkedtél?” És amint beszálltak a hajóba, elült a szél.” I Mt 14,31-32 (Zsolt 89,10 - Zsid 10,32-39 I Ézs 45,1-8) Ha egy állítás igazságában kételke­dünk, az sok esetben lehet előbbrevivő. Ha egy sze­mély létjogosultságában kételkedünk, az már valami komoly problémát jelez. Ha Isten létében vagy sze- retetében kételkedünk, ettől a kétségünktől egyedül ő maga szabadíthat meg. De legyen a kételkedésünk őszinte, ne mondvacsinált, és keressük magunk is a megoldást. SZERDA „Énekeljetek az Úrnak új éneket, dicsére­szombat „Szíveteket szaggassátok meg, ne a ruhá­tokat, úgy térjetek meg Istenetekhez, az Úrhoz!” - Jóéi 2,13 (Róm 2,4 - Ézs 35,3-10 - Ézs 45,9-17) Istennek hincs szüksége nagy szent szavakra, nem kér tőlünk hűségesküt, nem vár „megtérési jelene­tet”. Előtte az az érték, ha valaki szíve szerint szereti őt, és az ő akarata szerint igyekszik élni. Lacknemé Puskás Sára V, Felix Timmermans Befejező rész Mikulás bajban Remoldus Keersmaekers háza Mikulás töprengve dörzsölgette a homlokát, amit sűrű ráncok barázdál­tak. Elgondolhatjátok, mennyire elszo­morodott a kis Cecília ezekre a szavak­ra. Szóval mégsem kaphatja meg a gyö­nyörű hajócskát! Aztán egyszerre felra­gyogott az arca: kitárta az ajtót s ott állt festett ingecskéjében a küszöbön. Mikulás és Ruprecht ugyancsak meg-1 ijedtek. Cecilia azonban illedelmesen meghajtotta magát s mezítelen lábacs-1 káival a hóban Mikulás, a szent gyer­mekbarát elé lépett. „Adjon Isten kedves Mikulás” csicsergett -, „Van még el­adatlan holmi a városban... ott áll Mut- ser Trinchen kirakatában a csokoládé­hajó, a „Kongó"...saját szememmel lát­tam zárás előtt!" Első ijedtségéből felocsúdva Mikulás örömmel felkiáltott: „Látod Ruprecht, még nincs minden veszve! Rajta, gye­rünk Trinchenhez,.. .csakhogy"... s örö­me lelohadt, „nekünk senkit sem szabad felébreszteni”. „Nekem sem, jó Mikulás?" kérdezte a gyermek. „Brávó", kiáltott a jó öreg, „meg va­gyunk mentve, induljunk tüstént". így siettek mindhárman az utcák so­rán, legelöl mezítláb a kis Cecília. Csak egy ablakban láttak világosságot. A függöny' mögött egy hosszúhajú ke­szeg emberke árnya mozgott, pipával és könyvvel a kezében. „Egy költő", mond­ta mosolyogva Mikulás apó. Végre odaértek Mutser Trinchen há­za elé. A holdfény megvilágította a cé­gért: „A cukrozott orrcimpához". „Keltsd fel gyorsan", mondta Miku­lás. S a kislány az.aj tónak támaszkodott és sarkával rugdosta a deszkát. De ez csak annyi hangot adott, mintha madár­szárny verdeste volna. „Erősebben", biztatta a fekete szolga. „Nem megy, már így is fája lábam", rázta fejecskéjét a kislány. „Ököllel", vélte Ruprecht, de a kis öklökben annyi erő sem volt, mint a lábacskákban. „ Várj csak, majd levetem a cipőmet s azzal kopogtathatsz", ajánlotta Rup­recht. „Nem", tiltakozott Mikulás, „itt nincs helye' csűrés-csavarásnak. Isten mindent lát s nem tűri a csalafintasá­got". Pedig a derék öreg a fél kezét odaadta volna, csakhogy a kis Cecilia kívánságát teljesíthesse. „Ha ott, az ablakban az a hosszúha­jú fickó!" - kiáltott fel hirtelen Rup­recht, ;;ez nem alszik, ennek szólha­tunk !’’ „A költő! a költő", rikkantott vidá- man Mikulás. S máris indultak mind­nvajan leié. Ruprecht szolga egy kettőre hógolyó­kat gyúrt s az ablakra dobta őket. Az árnyalak megállt, az ablak kinyílt s a költő, kihajolva a holdfényben lekiál­tott : „ Vajon mely Múzsa jő, hogy verse­ket mondjon tollba nekem?" „Azért jöttünk, hogy felkeltsd ne­künk Mutser Trinchent", szólt fel hoz­zá Mikulás és elbeszélte milyen bajban van. „Hát csakugyan te vagy személyesen a Mikulás?" - kérdezte a költő. „Én vagyok személyesen!" Erre az­után nagy sebten lerohant a költő és sűrű hdjlongások közepette felajánlotta szol­gálatait. Mutser Trinchen ajtaján azután oly hévvel dörömbölt, hogy az asszonyság tüstént kiugrott ágyából és azonnal ki­hajolt az ablakon. „Miaz, talán itt a világ vége"? tuda­kolta. „A nagy csokoládéhajóért jöttünk", mondta Mikulás, de tovább nem jutott szóhoz, mert az asszonyság máris lero­hant a lépcsőn s megjelent az ajtóban, félig mezítláb, egyik kezében a másik papuccsal. Lámpást gyújtott s kinyitotta: a bol­tot, hogy kiszolgálja a vevőket. Úgy vél­te, hogy maga a püspök jött el hozzá. „Püspök úr", dadogta, „itt a hajó, a legfinomabb csokoládéból való, s csak huszonöt frank az ára. Igazában csak húsz frank lett volna, de úgy vélte, hogy egy püspök igazán fizethet öt frankkal többet. Még csak ez hiányzott! Pénz! Mikii lásnál nem volt pénz, erre a mennybe nincs szükség. Ruprecht szolga zsebe üres volt s a költő is szegény, mint a templom egere - négy heti lakbérrel voll már adós. „Isten kedvéért kérlek, add oda", kel­lette Mikulás. Szívesen odaadta volna érte a süvegét, ezt azonban a mennyei kincstár kölcsönözte, s szentségtörés lett volna megválni tőle. Mutser Trinchen azonban hajthatat­lan maradt és gyanakvóan nézegette őket. „ Ugyan tedd már meg az ég szerel­mére", kérlelte Ruprecht szolga is. „Jö­vőre felvásárlóm az egész boltodat." „Én a költészet szent nevében kér­lek", ágált a költő is. Trinchent azonban ez sem hatotta meg s attól kezdett tarta­ni, talán álruhás tolvajokkal van dolga. „Hordjátokel magatokat!" rivallt rá­juk. „Segítség! Szent Antal és Szent Miklós segítsetek!" „De hiszen éppen én vagyok Szent Miklós” erősködött Mikulás. „Méghogy te! Hiszen nincs egy garas sem a zsebedben"! „Oh, az a pénz, minden szeretet meg- ölője!" - fohászkodott Mikulás apó. „A pénz, ami elhervasztja a költésze­tet is", siránkozott a költő. „S amely a szegényeket még szegé­nyebbé teszi" -, gondolta magában a kis Cecília fájdalmasan. így hát búsan visszafordultak. A holdfényes, havas éjszakában messze szállt a toronyból az éjjeliőr kiáltása: „Tűzre, vízre vigyázzatok! Minden bé­kén nyugodjatok!" „Van még egy valaki, aki nem al­szik?" - kiáltotta Mikulás megvidá- modva, s Ruprecht szolga tüstént betette a lábát a küszöb s az ajtó közé, amit Trinchen éppen mérgesen be akart csap­ni. „Maradjatok az asszonyságnál, rög- vest visszajövök!" S úgy betaszította az ajtót, hogy Trinchen belecsüccsent egy kosár hagymába. S míg a többiek ismét a boltba léptek, Ruprecht szolga felpattant a csacsira s vágtában meg sem állt a toronyig. Ott azután ereszcsatornán, kiálló díszeken s szentek szobrain felkapaszkodott a to­ronyszobába, ahol Andijvel Dries, a to- ronyőr, éppen egyik dalára gyújtott, nagy hegedűcincogással. Ki is ejfette meglepetésében kezéből hangszeréi mig Ruprechj lelkendezve beszámolt a történtekről. „Hiszem, ha látom", morogta Dries. Végül engedett Ruprecht ékesszólásá­nak s most már mindketten visszanyar­galtak a csacsi hátán a „Cukrozott orr­cimpához". Mikulás esedezve kérte az éjjeliőrt, kölcsönözzön huszonöt frankot s meg­látja megáldja érte az Isten is. Beszéde meghatotta a toronyőrt, aki így fordult a kérgesszivű és hitetlenkedő Trinchenhez: „Nem gondolom, hogy ez az ember hazudik, mert Szent Miklós akkurát így fest a gyerekek képesköny­veiben, no meg a templomablak színes üvegképén. így hát csakugyan ő lehet... Add oda a hajót s holnap megadom az órát." .A szerző saiai raj/ai ISTENTISZTELETI REND Budapaitu, 1987. daeMnbar 6-án, Advent 2. vasárnapján Deák tér de. 9. (úrv.) Hafenscher Károly, de. II. (úrv.) Harmati Béla, du. 6. családi: Takácsné Kovácsházi Zelma. Fasor de. II. (úrv.) Szirmai Zoltán, du. 6. orgonaest (Szir­mai Zoltán). Dézsa György út 7, de. fél 9. (úrv.) Üllői út 24. de. fél II. Kertész Géza. Karácsony Sándor n. 31-33. de. 9. Kertész Géza. Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlovák) Cse- lovszky Ferenc, déli 12. (magyar, úrv.) Ker­tész Géza. Tbaly Kálmán u. 28. de. II. (úrv.) Rédey Pál. Kőbánya de. 10. (úrv.) Fabiny Tamás. Vajda Péter u. 33. de. fél 12. (úrv.) Fabiny Tamás. Zugló de. 11. (úrv.) Szabóné Mátrai Marianna. Kerepesi út 69. de. 8. Sza­bóné Mátrai Marianna. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Szabóné Mátrai Marianna. Kassák Lajos n. 22. de. 11. (úrv.) Reuss András. Frangepán u. 43. de. 8. Reuss András. Váci út 129. de. negyed 10. (úrv.) Reuss András. Újpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Pintémé Nagy Erzsébet. Soroksár-Üjte- lep de. fél 9. Pintémé Nagy Erzsébet. Pestlő­rinc de. 10. (úrv.) Havasi Kálmán. Pestlőrinc Szemere-telep de. háromnegyed 8. (úrv.) Ha­vasi Kálmán. Kispest de. 10. Bonnyai Sán­dor, du. fél 7. Bonnyai Sándor. Kispest We- kerle-telep de. 8. Bonnyai Sándor. Pestújhely de. 10. Bízik László. Rákospalota Kistemp- lom de. 10. Bolla Árpád. Rákosszentmihály de. 10. Mátyásföld de. 9. Szalay Tamás. Cin- kota de. fél 11. Szalay Tamás. Kistarcsa de. 9. (úrv.) Solymár Péter. Rákoshegy de. 9. (úrv.) Fabulya Hilda. Rákoskeresztúr de. fél 11. (úrv.) Fabulya Hilda. Rákoscsaba de. 9. Kosa László. Rákosliget de. 11. (úrv.) Kosa László. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Vető István, de. 10. (finn) Anna-Kaisa Kallia-Pellikka ösz­töndíjas, de. fél 11. (német), de. 11. (úrv.) Csizmazia Sándor, du. S. szeretetvendégség. Torockó tér de. fél 9. (úrv.) Csizmazia Sán­dor. Óbuda de. 10. (úrv.) Görög Tibor. XII., Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. (úrv.) Kőszeghy Tamás, de. 11. (úrv.) Kőszeghy Tamás, du. fél 7. (ifjúsági, úrv.) Kőszeghy Tamás. Pest- hidegkút de. fél 11. Takács József. Budakeszi de. 8. (úrv.) Takács József. Modori u. de. fél 10. Kelenföld de. 8. (úrv.) Missura Tibor, de. fél 10. családi: Missura Tibor, de. 11. (úrv.) Benczúr László, du. 6. Bencze Imre. Német­völgyi út 138. de. 9. Bencze Imre. Budafok de. 11. (úrv.) Rózse István. Csillaghegy de. fél 10. Benkő Béla. Csepel de. fél-11. Mezősi György. /áaail HÍREK iiiiíiiiiiii V# IWIIlIflIIWIfHIIIHt' Csökkenő taglétszám - növekvő aktivitás az NSZK protestáns egyházaiban Advent 2. vasárnapján az oltárterítő színe: lila. A délelőtti istentisztelet oltá- ri igéje: Lk 21,25-36; az igehirdetés alapigéje: Zsid 10,35-39. EVANGÉLIKUS ISTENTISZTE­LET A RÁDIÓBAN. 1987. december 20-án, vasárnap reggel 7.05 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi rádió. Igét hirdet: dr. Nagy Gyu­la püspök-elnök, Budapest. KARÁCSONYI AJÁNLAT ó 1 * i V J. a««—4 g-N<*« 1 Falra akasztható Luther-rózsa, színes üvegből, fehér és drapp színű kerámiakerettel. (Átmérője: 16,5 cm) Ára: 195 Ft Többdarabos rendelés esetén árengedményt adunk! (Megrendelést bizományba is teljesítünk!) Ádventtöl ádventig Túrmezei Erzsébet válogatott versei Ára: 60 Ft Trinchen megbízott a toronyőrben, hiszen ismert ember volt a városkában, így Mikulás megkapta a hajót. „Eredj most szépen haza és bújj az ágyacskádba", mondta Mikulás Cecí­liának. „Mindjárt hozzuk a hajódat." A gyermek haza bandukolt, de nem feküdt le, hanem ott ült a kandalló előtt, karocskáján a párnával s várta, mikor ereszkedik alá a hajó. A hold bevilágította a szegényes kam­rácskát. Oh, de mit látott egyszeresük Cecília! Egy fényes holdsugáron épp felfelé kapaszkodott a csacsi, hátán Mikulás­sal, mig maga után húzta a farkába ka­paszkodó Ruprechtet. A hold kapuja fel­tárult, sugárözön öntötte el a behavazott tájat. Azután Mikulás búcsút intve belé­pett a kapun s utána már csak a megszo­kott holdfény világolt. A kis Cecília ajka sírásra görbült. Hát Ruprecht szolga s a jó Mikulás mégsem hozták el a hajót, hiába tartotta a párnát. De nicsak! Csodák csodája, a hajó, a „Kongó", ott feküdt a kandalló kihűlt hamujában, teljes épségben és pompájá­ban, ezüstösen csillogón s kéményéből legalább két krajcár ára fehér vatta füstje szállt! Hogy lehet ez? Miként tör­tént mindez ily csendben és észrevétle­nül?... Ezt persze senki nem tudhatja, hiszen ezért olyan találékony és leleményes Ruprecht szolga. S titkát nem árulja el senkinek. Még nekünk sem. Fordította: Groó Gyula Kenyér minden napra áhítatos könyv Ára: 135 Ft ÚJFORDÍTÁSÚ BIBLIA 220 Ft Bibliai kvartett Játszhatja 3-12 személy. A kártyajáték bevezet, megismertet az Ó- és Újszövetséggel. Ára: 85 Ft Luther-kvartett Megismerteti a gyerekeket Luther családjával, életével, a reformáció városaival, Luther barátaival. Ára: 55 Ft Az NSZK-beli protestáns tartomá­nyi egyházakban 1985-ben is folytató­dott az 1970. óta tartó létszámcsökke- [ nés. A 17 egyház tagjainak száma 1985. végére 25,1 millió volt, ez 1984-hez ké­pest 210 ezres, 0,8 százalékos csökke­nést jelent. 1985-ben az NSZK lakossá­gának 44,4 százaléka volt a protestáns tartományi egyházak tagja - 1970-ben még 48,9 százalék. A legnagyobb taglétszámú egyházak a következők: hannoveri: 3,4 millió, rajnai 3,225 millió, vesztfáliai 2,940 millió, észak-elbai 2,695 millió, bajor 2,559 millió. - Az egyházból való kilé­pések száma 1985-ben 140 550 volt, a belépőké 38 400, ebből 14 500 felnőtt- keresztség, 7330 pedig a római katoli­kus egyházból való áttérés révén. Meg­jegyzendő, hogy 1985-ben egy belépőre négy kilépő jutott, 1974-ben, amikor az arány legrosszabb volt, tizenkettő. 1985-ben 10 694 gyülekezetben 223 798 gyermeket kereszteltek meg, majdnem minden protestáns szülőktől származót. A konfirmáltak száma 328 140, majdnem minden 14 éves. 1985-ben 93 195 esetben vették igénybe házasságkötéskor az egyház szolgála­tát, ez nagyjából megfelel az elmúlt éveknek. Ugyanez vonatkozik a teme­tésekre is: számuk 335 302 volt, az el­hunyt gyülekezeti tagok 94 százalékai A vasárnapi istentiszteleteket 1985- ben alkalmanként 1,3 millióan látogat­ták. Tovább növekedett a karácsonyi templomlátogatók száma, 1985. szent­estéjén 7,4 millió volt. Az úrvacsorával élők száma pedig közel 10 millió volt. A gyülekezeti csoportok, bibliakö­rök és kórusok száma és létszáma is növekedett, és egyre nagyobb az érdek­lődés a kétévenkénti egyházi napok iránt. Tovább tart a növekedés a „Brot für die Welt” (Kenyér a világnak) moz­galom számára, az 1985/86-os munka- - évben 97 millió márkát gyűjtöttek. (epd - szp) . szerek elleni harc volt. Ezenkívül szóba került az Amerikából terjedő új sátán­vallásosság, amely Lengyelországban az utóbbi időben körülbelül 3 ezer fia­talra volt hatással, továbbá az AIDS- szel kapcsolatos problémák. Természe­tesen a bibliatanulmányok sem marad­tak el, és az egyházi sajtómunka kérdé­seiről is folyt beszélgetés. A konferen­cia ünnepi istentisztelettel zárult, ame­lyen részt vett az NSZK-beli Hessen- Nassaui Egyház küldöttsége Helmut Spengler egyházelnök vezetésével. A delegáció október 7—12. között a Lengyel ökumenikus Tanács meghívá­sára tett látogatást. (IDL — szp) Baseli tanulmányút Böröcz Enikő kisbabot-mérgesí lel­kész október 16-tól 1988. január köze­péig a baseli (Svájc) St. Chrischona Missziói Bibliaiskolában folytat tanul­mányokat. Az LVSZ küldöttsége nem mehet Dél-Afrikába A Lutheránus Világszövetség mély­séges sajnálkozását fejezi ki a dél-afri­kai hatóságok döntése miatt, amellyel megtagadták a beutazást két delegáció­tól Namíbiába, illetve Dél-Afrikába - mondotta Gunnar Stálsett főtitkár, és telex-üzenetben kérte Pieter Willem Botha dél-afrikai elnököt a döntés fe­lülvizsgálatára. Október 27-november 4. között az LVSZ végrehajtó bizottsá­gé határozatának megfelelően összesen 14 taggal két delegációt küldtek volna, hogy „az LVSZ fehér és fekete tagegy­házai között a két országban a megbé­kélés és egység útját egyengessék". A dél-afrikai delegáció vezetője Gun­nar Weman svéd püspök, a namíbiaié pedig Andreas Aarflot norvég prímás püspök lett volna, (lwi — szp) Lengyel evangélikus ifjúsági konferencia A Lengyel Evangélikus Egyház ok­tóber 10-11-én tartotta éves ifjúsági konferenciáját Bielsko Bialában, az or­szág déli részén. A 80 ezres taglétszámú egyházból több mint 600-an vettek részt. Az alkalom fő témája a kábitó­Az elzász-lotharingiai evangélikus egyház új elnökévé az 52 éves Michael-Hoeflfel lelkészt vá­lasztották, akinek beiktatása október 25-én volt Strasbourgban. Elődje, dr. André Appel nyugalomba vonult. - Hoeflfel teológiai tanulmányait Stras- bourgban, Párizsban és Baselben vé­gezte, utána több elzászi gyülekezetben volt lelkész. 1973-77 között a colmari egyházkerületet vezette, utána 1984-ig egyháza főtitkára volt, majd Stras- bourgban lelkész, (lwi - szp) HAZAI ESEMENYEK Adventi zenés Áhítat lesz 1987. december 6-án vasárnap du. 6 órakor a fasori evangélikus templomban (VII. Gorkij fasor 17.) Műsoron ádventi és karácsonyi orgona- és kórusművek Orgonái: Gáncs Aladár A fasori gyülekezet vegyeskarát vezényli: Gerhát László Igét hirdet: Szirmai Zoltán esperes Margit vezetésével. A perselyjövedel­met a Szeretetszolgálat céljaira fordítja a gyülekezet. Halálozás Vigh István, aki a lovászpatonai gyü­lekezetben 20 éven keresztül presbiter­ként, 10 éven át pedig gondnokként szolgált, november 7-én váratlanul csendesen elhunyt. Koporsója mellett a helyi lelkész népes gyülekezet körében 2Tim 1,12 alapján hirdette a feltáma­dás evangéliumát: „Tudom, kiben hi­szek. .A sírnál Kiss Miklós, a gyüle­kezet volt lelkésze méltatta a hűséges gondnok munkáját. Egyházzenei áhítat keretében december 6-án este 6 órakor a nagytarcsai tpmplomban ADVENTI ORGONA- ÉS KÓRUSMUZSIKA Orgonái: TRAJTLER GABOR Közreműködik: a helyi gyülekezet gyermek-, ifjúsági és felnőtt énekkara valamint a péceli gyülekezet kamarakórusa Vezényel: Bálint József Apróhirdetés Harangok villamosítása, régi vagy hibás berendezések átalakítása üzembiztosra. Kar­bantartást hosszú évekig nem igényel. FAR­KAS Titusz 2200 Monor, Ságvári u. 26. Helyesbítés November 22-i számunk 3. oldalán a Vértesi Jolán cikk címe helyesen: Gondolatok az egyházi esztendő utolsó vasárnapján. Tudományos kongresszus az idősek problémáiról Evangélikus Élet A Hazafias Népfront Családvédelmi Tanácsa és a Magyar Család- és Nővé­delmi Tudományos Társaság október 30-31-én tudományos kongresszust rendezett Pécsett az időskorú népesség társadalmi, egészségügyi és családi problémáiról. A kongresszussal kap­csolatban a nyár folyamán pályázatot hirdettek meg fiatal diplomások részére „A házasságra felkészítés gyakorlati tapasztalatai” címmel. A pályázaton dolgozatával Lászlóné Házi Magdolna pusztaföldvári lelkész második helye­zést ért el (az elsőt nem adták ki), és meghívták a kongresszusra mint egyet­len egyházi képviselőt. A Magyarországi Evangélikus Egyház hetilapja Felelős szerkesztő és kiadó: LEHEL LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal 1088 Budapest Vili., Puskin u. 12. Telefon: 142-074 Árusítja a Kiadóhivatal és a Magyar Posta Index: 25 211 ISSN 0133-1302 Szedés: Nyomdaipari Fényszedö Üzem (877072/09) Nyomás: rotációs ofszetnyomás 87.60089 PETŐFI Nyomda, Kecskemét Felelős vezető: BIRKAS BÉLA vezérigazgató Nagykanizsa Az évi nagyszeretetvendégségen nov. 15-én a szórványokból és a közeli gyü­lekezetekből is nagy számmal vettek részt. Imaszolgálatot végzett Tamásy Tamás iharosberényi s.lelkész, az oros­házi gyülekezetről diaképek kíséreté­ben Győri Gábor orosházi lelkész tar­tott előadást, Horsetzky Jenő gyűl. fe­lügyelő pedig az Evangélikus Múzeum­ról nyújtott ismertetés* c--’ Előfizethető az Evangélikus Élet Kiadóhivatalában, továbbá bármely hlrlapkézbesitő postahivatalnál, a hirlapkézbesltóknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hirlapelófizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR Budapest V., József nádor tér 1. 1900) közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással'a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Templomi terjesztés az Evangélikus Élet Kiadóhivatala útján. Előfizetési dl): fél évre 140,- Ft, egy évre 280,- Ft. Cso>'1—■ rai a I há ba mi isi Ki hú 11 rm Vlj da mi Ft ke tál „1 ut tei va is sá ne E: jes so gi sz ig I Ví in íg jö P< se té hí Ví ki T h rr rr vi b d s: d h a Zi t< L g 1 ti d . v n t ti s £ I I é j 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents